Tippek
Gyorsabban, de jóval drágábban találhatunk szakembert idén
Tovább mérséklődött a szakemberhiány az építőiparban. Az átlagos várakozási idő 52 napra rövidült februárban.
A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – ismertette friss kutatásának eredményeit a Mapei Kft.
2024. februárjában 52 nap volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz átlagosan ennyit kellene várni egy szakemberre, ha most kérnénk tőle ajánlatot. Ez kismértékű, 10 százalékos csökkenés a múlt évi adatokhoz képest.
„Fokozatosan helyreáll a szakemberek iránti kereslet és kínálat egyensúlya. Az 52 napos átlagos várakozási idő, már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára tolerálható. Sajnos azonban a várakozási idő csökkenése a mérséklődő kereslet következménye. Bár januárban már jelei voltak a fellendülésnek, a piac még kivár. A rövidülő várakozási idő és a csökkenő szakemberhiány hozzájárul majd a piaci élénküléshez”
– véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
A szakemberhiány megyei megoszlása változatos képet mutat. A legkevesebbet, csupán 36 napot Hajdú-Bihar megyében kell várni, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye kiemelkedik a magas, 89 napos várakozási idővel. Az országos átlag alatt marad a szakemberhiány Budapesten 43 napos várakozási idővel, Pest megyében 47 nappal, Komárom-Esztergom megyében 38 nappal, valamint Fejér megyében 48 nappal.
Az átlagnál hosszabb várakozási idővel kell számolni Békés megyében, ahol 84 napot, Csongrád-Csanád megyében 68 napot, Bács-Kiskun megyében 65 napot, Tolna megyében 69 napot, Baranya megyében 62 napot, valamint Veszprém megyében 73 napot kell várni egy-egy szakemberre.
A várakozási idő hossza szakmánkként és a munka nagyságától függően változik. Az apróbb javításokra 39 napot, míg a kisebb kivitelezési és felújítási munkákra 46 napot kell várni átlagosan. A közepes méretű beruházások esetében 56 nap, míg a nagyberuházásoknál a várakozási idő 68 nap.
Jelenleg kőművesekre és burkolókra kell a legtöbbet, 59 és 57 napot várni. A generálkivitelezők várakozási ideje jelentős mértékben, 75 napról 53 napra csökkent. A leggyorsabban a villanyszerelők állnak rendelkezésre, 33 nap várakozási idővel. Ezután következnek a víz- és gázszerelők 41 nappal, az épületgépészek 42 nappal, és a festők 43 nappal.
Tízezer forintos lélektani határ felett a négyzetméterár
Jelentősen emelkedtek a munkadíjak az egy évvel korábbihoz képest. Ma az átlagos négyzetméterár 10 215 forint, ami 18 százalékkal magasabb az előző évinél. Az árnövekedés hátterében részben az inflációs hatás áll, valamint a csökkenő kereslet hatására egyes szakemberek áremeléssel próbálták ellensúlyozni bevételük csökkenését.
Azonban a munkadíjak terén jelentős regionális eltérések figyelhetők meg, a tízezer forintot csak Budapesten és a Pest megyében haladja meg az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
Budapesten 12 046 illetve, Pest megyében 12 364 forint volt a szakipari munkák négyzetméterára. A legkedvezőbb árakat az Észak-Alföldön találjuk, ahol 7 649 forint a négyzetméterár. Nem sokkal magasabb a munkadíj a Dél-Alföldön, négyzetméterenként 7 985 forint. A Közép-Dunántúlon a négyzetméterár 8 410 forint, míg a Nyugat-Dunántúlon kissé magasabb, 8 517 forint. A Dél-Dunántúl némiképp kedvezőbb feltételeket kínál, itt az átlagos négyzetméterdíj 8 078 forint. Észak Magyarországon a munkadíjak átlaga 8 324 forint.
A legjelentősebb mértékben Budapesten, 28 százalékkal és Pest vármegyében, 31 százalékkal emelkedtek munkadíjak átlagosan. A legalacsonyabb, 13 százalék munkadíj növekedés Dél-Dunántúlon, valamint 16 százalék a Nyugat-Dunántúlon volt.
„Ezek a különbségek nem csupán a szakember kínálat és kereslet dinamikáját tükrözik, hanem szorosan összefüggenek a különböző régiók gazdasági helyzetével, az ott élők jövedelmével és életszínvonalával is. Például Budapest és Pest megye magasabb munkadíjai összefüggenek a fővárosi agglomeráció magasabb gazdasági teljesítményével, míg az Észak-Alföldi régió alacsonyabb díjai a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek következménye”
– magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A megkérdezett szakemberek 60 százaléka tervez áremelést idén. A szakemberek által tervezett áremelés mértéke átlagosan 12 százalék. Az áremelést az inflációval és a költségek emelkedésével indokolták a válaszadó szakamberek.
Ezzel szemben, akik nem terveznek emelést, azok megfelelőnek tartják a munkadíj mértékét, valamint érzékenynek ítélik a piaci helyzetet, attól tartanak, hogy visszaesnek a megrendelések.
Romló hangulat, kedvező előjelekkel
A piaci kihívások következményeként tovább romlott a szakemberek hangulata, kevésbé optimisták a jövőt illetően, mint egy évvel korábban. A megkérdezett szakemberek mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy az építőipar jó irányba halad. A válaszadók 26 százaléka szerint nem változnak a dolgok az építőiparban, míg a megkérdezett szakemberek 58 százaléka úgy érzi, hogy jelenleg nem a jó irányba tart az ágazat.
Markovich Béla ennek ellenére optimista, mert azok, akik úgy vélik, hogy az építőipar jó irányba halad, a javulás okaként az ágazat fejlődését (26%), így például a minőség iránti igény elterjedését említik, a kóklerek visszaszorulását (21%), a munkát megkönnyítő technológiai fejlődést (11%), valamint az állami támogatások pozitív hatását (10%). A szakember szerint ezek biztató előjelek, melyek az építőipari kultúra fejlődését és a kereslet javulását jelzik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Minden eddiginél több robotkészletre pályázhatnak az iskolák a Yettel jóvoltából
Idén minden eddiginél több iskola juthat ingyenes robotkészlethez a Yettel ProSuli jóvoltából.
A program ismét meghirdeti az évről évre rekordszámú jelentkezővel induló országos pályázatát, amelyen bármely magyarországi közoktatási intézmény részt vehet. A készletekkel a diákok felkészülhetnek a ProSuli 2027-es országos robotikaversenyére, amelyen a mesterséges intelligencia minden korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap.
A Yettel ProSuli több mint tíz éve támogatja a digitális oktatási módszerek terjedését, valamint a pedagógusok és a diákok digitális tudásának, képességeinek fejlesztését. Ennek egyik népszerű eleme a robotikaoktatás és az országos robotikaverseny, amely egyszerre teszi kézzelfoghatóvá a digitális tudást és ad teret a kreativitásnak. A robotikaverseny népszerűsége az elmúlt években folyamatosan nőtt: a legutóbbi megmérettetésre már országosan 170 csapat jelentkezett összesen 59 településről, a legjobban teljesítő csapatok pedig nemzetközi versenyekre, legutóbb a dél-koreai Robotexre is részvételt nyertek a Yettel támogatásával. Az éves versenyeket robotkészlet-pályázat előzi meg, ahol ingyenesen olyan eszközökhöz – és online oktatóanyaghoz – juthatnak az iskolák, amikkel megkezdhetik a felkészülést a következő országos versenyre.
Indul az idei robotkészlet-pályázat!
Idén a ProSuli minden korábbinál nagyobb mennyiségben, több mint 50 készletet sorsol ki az iskolák között 10 millió forintot meghaladó értékben, amelyekre 2026. november 8-ig pályázhat minden Magyarországon működő közoktatási intézmény, függetlenül attól, hogy jelenleg tagja-e a Yettel ProSuli programnak. A robotkészleteket a pályázó iskolák között sorsolják ki, a nyertesek listáját november első napjaiban hirdetik ki a ProSuli weboldalán.
Pályázni az alábbi oldalon lehet: Robotika készlet pályázat – Fill out form
A pályázat után indulhat a nevezés és a felkészülés a versenyre
A 2027-es ProSuli robotikaverseny regisztrációja november első napjaiban indul majd és a robotkészlet-pályázat eredményétől függetlenül is lehet nevezni a megmérettetésre; a jelentkezés minden intézmény számára nyitott.
Továbbra is két korcsoportban, általános iskolás és középiskolás diákcsapatok indulhatnak, a hazai verseny pedig a pénzjutalom mellett egyúttal nemzetközi lehetőséget is kínál a legjobbaknak: kvalifikálhatják magukat a Robotex International döntőjére.
A versenyzők felkészülését a Yettel ProSuli ezúttal is többféle módon támogatja: 2027 januárjában online webináriumot szerveznek a robotikaversenyre jelentkező csapatok számára, ahol a résztvevők a felkészüléshez szükséges gyakorlati tudást és segítséget kaphatnak. Emellett online oktatóanyagok és konzultációs lehetőségek is segítik a diákokat és pedagógusaikat.
A regionális fordulókat 2027 februárjában és márciusában rendezik meg, az országos döntőre pedig 2027 áprilisában, a törökbálinti Yettel Házban kerül sor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Sztrádára fel: a biztonságos autópályás közlekedés írott és íratlan szabályai
Az autópálya a biztonságos és gyors utazás színtere: nincs szembejövő forgalom, az útvonal kiszámítható és a haladás ritmusát kevesebb kereszteződés, lámpa vagy gyalogos töri meg. A nagyobb sebesség és a járművek sokfélesége miatt azonban a gyorsforgalmi utak sajátos közlekedési környezetet jelentenek. A Hankook szakértői összegyűjtötték azokat az irányelveket, amelyeket betartva az autópálya mindannyiunknak biztonságos lehet, itthon és külföldön egyaránt.
Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan Európa egyik legjelentősebb tranzitcsomópontja. A nemzetközi teherforgalom folyamatosan keveredik a belföldi ingázókkal és a szezonális forgalommal, ezzel rendkívül változatos közlekedési környezet jön létre. Ez a sokszínűség Európa-szerte is jellemző a nagy tranzitútvonalakon, így a megszerzett rutin és odafigyelés a kontinens bármely országában hasznosítható.
A három aranyszabály: sebesség, követési távolság, jobbratartás
Az autópályás vezetés alapvetően eltér a városi vagy országúti tapasztalatoktól: a nagyobb sebesség miatt kevesebb idő marad a reakcióra, miközben a fékút is jelentősen megnő, éppen ezért fontos a szabályok következetes betartása, a vezetőknek pedig nemcsak az előttük haladó járműveket, hanem folyamatosan a teljes forgalmat figyelniük kell.
Alapvetés a szigorú jobbratartás szabálya. A belső sávok előzésre szolgálnak, indokolatlan használatuk nemcsak szabálytalan, de a forgalom ritmusát is megzavarhatja. Lényeges a követési távolság tartása is: ennek meghatározására jó gyakorlati támpont a nemzetközileg is ismert „két másodperces szabály”, amelyet természetesen biztonságosabb még hosszabbra hagyni.
Külföldi utazás előtt érdemes előre tájékozódni az adott ország szabályairól: bár Európában számos alapelv közös, a sebességhatárok, előírások és a szabályszegésekhez kapcsolódó szankciók jelentősen eltérhetnek. Jó példa erre Németország, ahol az autópályák egyes szakaszain nincs kötelező sebességhatár, míg más európai országokban a magyarországi 130 km/h-nál alacsonyabb a limit.
Másodpercek törtrésze alatt: fantomdugótól a „guminyakazásig”
A sztrádán a forgalom úgy működik, mint egy láncreakció: egyetlen hirtelen fékezés vagy kisebb lassulás kilométerekkel távolabb is fennakadásokat, akár úgynevezett fantomdugót idézhet elő. Egy bizonytalan autós az utolsó pillanatban válthat sávot, egy ideiglenes forgalmi rend pedig felülírhatja a megszokott ritmust. A veszélyt ilyenkor gyakran nem maga a torlódás, hanem annak késői észlelése jelenti, ezért fontos, hogy ne csak a közvetlenül előttünk haladó járművet figyeljük. Ha a sor vége felé közeledünk, jobb időben bekapcsolni a vészvillogót, figyelmeztetve a mögöttünk érkezőket.
Kockázatos, mégis gyakori jelenség az is, amikor valaki egy lehajtót csak az utolsó pillanatban vesz észre, és hirtelen több sávon keresztül próbál besorolni a megfelelő kijárat felé. Amennyiben velünk fordulna elő, inkább engedjük el a lehajtót, és térjünk le a következő kijáratnál, ne veszélyeztessük mások és a magunk biztonságát egy kiszámíthatatlan manőverrel. Szintén visszatérő probléma, hogy terelések esetén a megszűnő sávban haladók túl korán próbálnak besorolni, vagy a másik sávban közlekedők nem engedik be őket, ami torlódást és hirtelen fékezéseket okozhat. A helyes megoldás ilyenkor a „zipzár-elv” követése – ehhez nem kell más, csak egy kis odafigyelés.
Szintén tipikus helyzet a balesetek vagy műszaki hibák környékén kialakuló „guminyakazás”, amikor a kíváncsiság miatt a forgalom indokolatlanul lelassul. Ilyenkor tartsuk észben, hogy figyelmünket ne a történtekre, hanem a saját sávunkra és az előttünk haladó forgalomra összpontosítsuk.
Együtt, biztonságban: számítsunk a különbségekre
Az autópályán a személyautók mellett motorosokkal, kisbuszokkal, lakóautókkal, autóbuszokkal és különböző méretű tehergépjárművekkel is találkozhatunk, amelyek eltérően gyorsulnak, fékeznek és reagálnak a hirtelen manőverekre. A motorosok például kisebb méretük miatt könnyebben kerülhetnek a holttérbe, ezért sávváltáskor különösen fontos a körültekintés, motorral közlekedve pedig a láthatóság és a kiszámítható haladás. A kisbuszok és lakóautók esetén pedig a fékezés és a hirtelen irányváltás is nagyobb körültekintést igényel.
A kamionok környezetében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a járművek jellemző tulajdonságaival és eltérő dinamikájával. Egy egyszerű ökölszabály szerint, ha nem látjuk a kamionsofőrt a visszapillantó tükörben, jó eséllyel ő sem lát minket. Egy ilyen szerelvény megelőzése fokozott figyelmet igénylő manőver, és csak akkor érdemes belekezdeni, ha ezt a forgalmi helyzet, a látási viszonyok és a rendelkezésre álló útszakasz is lehetővé teszi. Ilyenkor érdemes minél rövidebb ideig a kamion mellett haladni. A nagy méretű szerelvények mellett a légörvények és széllökések megmozgathatják a kisebb járműveket, miközben egy megrakott kamionnak a sebesség csökkentéséhez is jóval több időre és útra lehet szüksége, mint egy személyautónak.
A tehergépkocsik vezetőinek a nagy tömeg, a hosszú szerelvény és a speciális európai vezetési-pihenési szabályok miatt más szempontokat is figyelembe kell venniük. A kamionok haladását egyes útszakaszokon és időszakokban külön előzési vagy sávhasználati szabályok is befolyásolhatják, amihez a többi közlekedőnek is alkalmazkodnia kell. A biztonságos együtt közlekedéshez ezért mindkét oldalról kiszámítható és előrelátó vezetésre van szükség.
Az egyetlen kapcsolat az úttal: abroncstechnológia kicsiknek és nagyoknak
Mielőtt felhajtunk a sztrádára, a jármű műszaki felkészítése kulcsfontosságú, hiszen a folyamatos nagy sebesség maximális terhelést jelent a mechanikának. A folyadékszintek és a fékek ellenőrzése mellett ügyelni kell a kötelező felszerelések (például az utastérben tartott láthatósági mellények) meglétére is.
A biztonság egyik legfontosabb záloga emellett az úttesttel érintkező egyetlen felület: a gumiabroncs. Az autópályás tempóhoz a guminyomást a megnövekedett terheléshez mérten magasabbra kell állítani, megelőzve az abroncs túlmelegedését és a defektet. A nagy sebességű stabilitást a prémium minőségű abroncsok garantálják, a személyautóknál és a tehergépkocsiknál egyaránt.
„A tehergépjárművekre fejlesztett gumiknál a leginnovatívabb megoldásaink jelennek meg, mint például a 3D-nyomtatott öntőformák. A mérnökeink ezekkel komplexebb futófelületi blokkokat tervezhetnek. A kamionok esetében ez különösen fontos, mivel a futófelület geometriája közvetlen hatással van a tapadásra, a kopásra és a hőelvezetésre is”
– mondta el Kaliba Róbert, a Hankook tehergépjármű-abroncs termékvonal magyarországi értékesítési vezetője.
A hazánkon áthaladó több tízezer kamion esetében komoly mérnöki munka rejlik a kerekekben: a nehézgépjárművek számára fejlesztett abroncsoknak egyszerre kell megfelelniük a különböző tengelyek és felhasználási körülmények eltérő igényeinek. A kormányzott tengelyen a precíz irányíthatóságot és stabilitást, a hajtótengelyen a megfelelő tapadást és vonóerőt, míg a pótkocsikon a nagy terhelhetőséget és az alacsony gördülési ellenállást kell biztosítaniuk. A sokoldalú, prémium megoldásokra jó példa a Hankook Smart Work és Smart Flex termékcsaládja, amelyek a különböző fuvarozási feladatokhoz és útviszonyokhoz kínálnak célzott abroncstechnológiát, hozzájárulva ahhoz, hogy az áru és a közlekedés többi résztvevője is biztonságban célba érjen.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Ingyenes mérnöki mentorprogram indul a középiskolásoknak
Idén szeptember 30-ig lehet jelentkezni az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) rendkívül sikeres, hat hónapos, ingyenes Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramjára, amire olyan középiskolás diákok pályázhatnak, akik érdeklődnek a műszaki és mérnöki területek iránt, és szeretnének többet megtudni a továbbtanulási, illetve karrierlehetőségeikről.
A pályaválasztás előtt álló tanulóknak sokszor úgy kell dönteniük továbbtanulásukról, hogy kevés közvetlen tapasztalatuk van arról, mit jelent mérnökként dolgozni. Az EJMSZ mentorprogramja ezen szeretne változtatni. A diákok személyes tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a mérnöki szakmákat és a vállalati környezetet, valamint segítséget kapnak saját érdeklődésük és erősségeik feltérképezéséhez. A jelentkezéshez nem szükséges műszaki előképzettség és az sem elvárás, hogy a diák már pontosan tudja, melyik mérnöki terület érdekli.
A mentoráltakat az EJMSZ tagszervezeteinél dolgozó, fiatal, pályájukon aktív mérnökök segítik. A velük való rendszeres személyes és online találkozókon a diákok első kézből kaphatnak válaszokat az egyetemi továbbtanulással, a különböző mérnöki szakmákkal, a munkával és a karrierlehetőségekkel kapcsolatos kérdéseikre. A mentor–mentorált párok kialakítását a Konnekt Egyesület szakmai csapata végzi.
A hat hónapos program a mentorálás mellett céglátogatásokat, illetve készségfejlesztő tréninget is tartalmaz. A vállalati programokon a résztvevők testközelből láthatják, hogyan dolgoznak a mérnökök, milyen projekteken vesznek részt és miként hasznosul a gyakorlatban az iskolában megszerzett tudás. Az ingyenes programra 2026. szeptember 30-ig lehet jelentkezni a rövid online űrlap kitöltésével, erre a linkre kattintva.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Új kutatás: a befektetés Magyarországon már nem csak a vagyonosok műfaja
-
Gazdaság2 hét ago
Olvadnak a betéti kamatok – most érdemes lépni
-
Ipar2 hét ago
Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák







