Tippek
Gyorsabban, de jóval drágábban találhatunk szakembert idén
Tovább mérséklődött a szakemberhiány az építőiparban. Az átlagos várakozási idő 52 napra rövidült februárban.
A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – ismertette friss kutatásának eredményeit a Mapei Kft.
2024. februárjában 52 nap volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz átlagosan ennyit kellene várni egy szakemberre, ha most kérnénk tőle ajánlatot. Ez kismértékű, 10 százalékos csökkenés a múlt évi adatokhoz képest.
„Fokozatosan helyreáll a szakemberek iránti kereslet és kínálat egyensúlya. Az 52 napos átlagos várakozási idő, már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára tolerálható. Sajnos azonban a várakozási idő csökkenése a mérséklődő kereslet következménye. Bár januárban már jelei voltak a fellendülésnek, a piac még kivár. A rövidülő várakozási idő és a csökkenő szakemberhiány hozzájárul majd a piaci élénküléshez”
– véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
A szakemberhiány megyei megoszlása változatos képet mutat. A legkevesebbet, csupán 36 napot Hajdú-Bihar megyében kell várni, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye kiemelkedik a magas, 89 napos várakozási idővel. Az országos átlag alatt marad a szakemberhiány Budapesten 43 napos várakozási idővel, Pest megyében 47 nappal, Komárom-Esztergom megyében 38 nappal, valamint Fejér megyében 48 nappal.
Az átlagnál hosszabb várakozási idővel kell számolni Békés megyében, ahol 84 napot, Csongrád-Csanád megyében 68 napot, Bács-Kiskun megyében 65 napot, Tolna megyében 69 napot, Baranya megyében 62 napot, valamint Veszprém megyében 73 napot kell várni egy-egy szakemberre.
A várakozási idő hossza szakmánkként és a munka nagyságától függően változik. Az apróbb javításokra 39 napot, míg a kisebb kivitelezési és felújítási munkákra 46 napot kell várni átlagosan. A közepes méretű beruházások esetében 56 nap, míg a nagyberuházásoknál a várakozási idő 68 nap.
Jelenleg kőművesekre és burkolókra kell a legtöbbet, 59 és 57 napot várni. A generálkivitelezők várakozási ideje jelentős mértékben, 75 napról 53 napra csökkent. A leggyorsabban a villanyszerelők állnak rendelkezésre, 33 nap várakozási idővel. Ezután következnek a víz- és gázszerelők 41 nappal, az épületgépészek 42 nappal, és a festők 43 nappal.
Tízezer forintos lélektani határ felett a négyzetméterár
Jelentősen emelkedtek a munkadíjak az egy évvel korábbihoz képest. Ma az átlagos négyzetméterár 10 215 forint, ami 18 százalékkal magasabb az előző évinél. Az árnövekedés hátterében részben az inflációs hatás áll, valamint a csökkenő kereslet hatására egyes szakemberek áremeléssel próbálták ellensúlyozni bevételük csökkenését.
Azonban a munkadíjak terén jelentős regionális eltérések figyelhetők meg, a tízezer forintot csak Budapesten és a Pest megyében haladja meg az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
Budapesten 12 046 illetve, Pest megyében 12 364 forint volt a szakipari munkák négyzetméterára. A legkedvezőbb árakat az Észak-Alföldön találjuk, ahol 7 649 forint a négyzetméterár. Nem sokkal magasabb a munkadíj a Dél-Alföldön, négyzetméterenként 7 985 forint. A Közép-Dunántúlon a négyzetméterár 8 410 forint, míg a Nyugat-Dunántúlon kissé magasabb, 8 517 forint. A Dél-Dunántúl némiképp kedvezőbb feltételeket kínál, itt az átlagos négyzetméterdíj 8 078 forint. Észak Magyarországon a munkadíjak átlaga 8 324 forint.
A legjelentősebb mértékben Budapesten, 28 százalékkal és Pest vármegyében, 31 százalékkal emelkedtek munkadíjak átlagosan. A legalacsonyabb, 13 százalék munkadíj növekedés Dél-Dunántúlon, valamint 16 százalék a Nyugat-Dunántúlon volt.
„Ezek a különbségek nem csupán a szakember kínálat és kereslet dinamikáját tükrözik, hanem szorosan összefüggenek a különböző régiók gazdasági helyzetével, az ott élők jövedelmével és életszínvonalával is. Például Budapest és Pest megye magasabb munkadíjai összefüggenek a fővárosi agglomeráció magasabb gazdasági teljesítményével, míg az Észak-Alföldi régió alacsonyabb díjai a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek következménye”
– magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A megkérdezett szakemberek 60 százaléka tervez áremelést idén. A szakemberek által tervezett áremelés mértéke átlagosan 12 százalék. Az áremelést az inflációval és a költségek emelkedésével indokolták a válaszadó szakamberek.
Ezzel szemben, akik nem terveznek emelést, azok megfelelőnek tartják a munkadíj mértékét, valamint érzékenynek ítélik a piaci helyzetet, attól tartanak, hogy visszaesnek a megrendelések.
Romló hangulat, kedvező előjelekkel
A piaci kihívások következményeként tovább romlott a szakemberek hangulata, kevésbé optimisták a jövőt illetően, mint egy évvel korábban. A megkérdezett szakemberek mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy az építőipar jó irányba halad. A válaszadók 26 százaléka szerint nem változnak a dolgok az építőiparban, míg a megkérdezett szakemberek 58 százaléka úgy érzi, hogy jelenleg nem a jó irányba tart az ágazat.
Markovich Béla ennek ellenére optimista, mert azok, akik úgy vélik, hogy az építőipar jó irányba halad, a javulás okaként az ágazat fejlődését (26%), így például a minőség iránti igény elterjedését említik, a kóklerek visszaszorulását (21%), a munkát megkönnyítő technológiai fejlődést (11%), valamint az állami támogatások pozitív hatását (10%). A szakember szerint ezek biztató előjelek, melyek az építőipari kultúra fejlődését és a kereslet javulását jelzik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Halmozunk, de nem hasznosítunk újra: a magyarok fele csak pénzért válna meg régi eszközeitől
Hiába az egyre tudatosabb vásárlói hozzáállás, a magyarok továbbra is nehezen válnak meg régi elektronikai eszközeiktől. A MediaMarkt legfrissebb kutatásából kiderül: az e-hulladék rejtegetése stabilan velünk élő jelenség, a háztartások 83%-a őrizget legalább egy használaton kívüli készüléket. A felújított termékek piaca ugyanakkor egyértelműen érik, a lakosság harmada már a gyakorlatban is vásárolt ilyen eszközt.
A magyarok többsége addig használja elektronikai eszközeit, amíg azok teljesen használhatatlanná nem válnak. 38%-uk csak akkor válik meg meghibásodott számítógépétől, amikor az teljesen felmondja a szolgálatot. A nők körében ez az arány még magasabb (45%), míg a férfiaknál 29%. Ez a hozzáállás önmagában még kedvező is lehet a fenntarthatóság szempontjából, hiszen az eszközök élettartamának maximális kihasználását jelenti. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a valódi problémát nem a használat hossza okozza, hanem az a jelenség, hogy hazánkban ezeket a készülékeket sokan nem adják le az erre kijelölt gyűjtőpontra.
Fiókban porosodó eszközök – a rejtett e-hulladék problémája
A magyar háztartások döntő többségében felhalmozódnak a használaton kívüli elektronikai eszközök. Ennek a makacs „fiók-effektusnak” az eredménye idén tisztán látszik, hiszen az otthonok 83%-ában legalább egy ilyen készülék megtalálható, míg majdnem felében (42%) három vagy annál is több eszköz porosodik.
A lecserélt eszközök leggyakrabban nem kerülnek vissza az újrahasznosítási körforgásba, hanem tartalékként őrzik őket otthon. Ennek hátterében elsősorban a biztonság iránti igény áll – sokan attól tartanak, hogy egy új készülék meghibásodása esetén jól jöhet a régi. Ugyanakkor a válaszadók közel ötöde (18%) azért nem válik meg ezektől az eszközöktől, mert nincs elegendő információja arról, hol és hogyan adhatná le őket.
Aggasztó, hogy a fővárosban sokan még mindig a kommunális szemétbe dobják az e-hulladékot. Ezzel szemben biztató, hogy a válaszadók 15%-a már él a beszámítás lehetőségével, és régi készülékét új vásárlásakor leadja, például a MediaMarktnál – ezzel is hozzájárulva a körforgásos gazdaság erősítéséhez.
Anyagi ösztönzők és egyszerűség: ez kell az áttöréshez
Az újrahasznosítás fellendítéséhez egyértelműen az anyagi ösztönzők jelentik a kulcsot. A kutatási adatok alapján jól látszik, hogy a piac az úgynevezett információgyűjtési szakaszból a konkrét igények irányába lépett tovább: míg egy éve a válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy kedvezményért cserébe élne a beszámítással, idén már a lakosság közel felét (44%) tudná ösztönözni, ha pénzt vagy árengedményt kapna cserébe a régi eszközéért.
Ezzel párhuzamosan a felújított (refurbished) elektronikai cikkek piaca is szintet lépett. A fenntarthatóbb fogyasztás irányába mutat, hogy a magyarok 64%-a nyitott a felújított elektronikai eszközökre, és 34% már ki is próbálta ezt a lehetőséget. Egy 2025-ös kutatás alapján, kedvezményes ár esetén a legtöbben felújított laptopot és tabletet vásárolnának, ami jól jelzi, hogy megfelelő ár-érték arány mellett a refurbished termékek komoly alternatívát jelenthetnek.
„A felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak, azonban az elhatározást csak megbízható partnerrel és valós anyagi előnyök mellett váltják tettekre. A felújított készülékek piaca folyamatosan növekszik, ami azt mutatja, hogy a magyarok nyitottak a minőségi megoldásokra, különösen akkor, ha azok szakértői háttérrel párosulnak.
A MediaMarkt Refresh! szolgáltatása és az áruházi készülékbeszámítás pontosan ezt a hidat teremti meg: ellenőrzött, kiterjesztett garanciával kínált felújított eszközöket biztosítunk kedvező áron, miközben omnichannel hálózatunkra építve egyszerűvé tesszük a régi készülékek leadását is”
– mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
28% kieső fókuszidő, 30%-os teljesítményromlás – ideje újragondolni az irodát
A munkahelyi kutatások szerint a rosszul kialakított iroda akár 28% fókuszidőt is elvihet, zajos környezetben pedig a memória alapú feladatok teljesítménye 30%-kal is visszaeshet. Ezzel szemben a tudatosan szervezett munkatér mérhető üzleti előnyt jelent: a jobb levegőminőség 8–11%-os, a megfelelő világítás 15%-os, az általános komfort pedig akár 25%-os javulást is hozhat a produktivitás terén. A DVM workplace csapata szerint a jövő irodája zónázott, a különböző munkamódokhoz igazított rendszerben működik.
Nemzetközi kutatások alapján az irodai környezet kialakítása gazdasági szempontból is jól mérhető tényező. Egy 100 fős szervezet esetében a tudatos irodafejlesztés akár 11 hónap alatt megtérülhet, miközben a jobb levegőminőség 8–11%-kal, a megfelelő világítás 15%-kal, az általános komfortérzet pedig akár 25%-kal is növelheti a produktivitást. A nem megfelelően kialakított iroda kockázatai ugyanilyen egyértelműek: a zavaró tényezők miatt a fókuszidő akár 28%-a elveszhet, beszédzaj mellett a memória alapú feladatok teljesítménye 30%-kal is visszaeshet. Mindez különösen fontos annak fényében, hogy a nemzetközi adatok szerint az irodai tevékenységek 89%-a egyéni koncentrációt igényel.
A tapasztalatok szerint sok irodában azért nem hatékony a munkavégzés, mert a kialakításuk egyféle logikát próbál ráerőltetni az összes csapatra. Ezzel szemben a különböző területek eltérő ritmusban, eltérő eszköz igénnyel és eltérő koncentrációs szinteken dolgoznak. Egy egységes, tagolatlan open office ezt ritkán tudja jól kiszolgálni. A DVM workplace szemlélete ezért zónázott hot desk rendszerben gondolkodik. Ennek lényege, hogy a tér rugalmasan használható, ugyanakkor világosan kijelölt munkazónákra épül, és az egyes csapatok tényleges működéséhez igazodik. A fókuszmunka, a telefonálás, az együttműködés, a dokumentumkezelés és a közösségi jelenlét mind eltérő térhasználatot igényelnek.
„A workplace stratégia számomra mindig azzal kezdődik, hogy pontosan feltárjuk, hogyan dolgoznak az emberek a mindennapokban, milyen ritmusban működnek a csapatok, hol van szükség csendre, hol intenzív együttműködésre, és milyen szokások alakítják a térhasználatot. Egy jól működő iroda abból a felismerésből születik meg, hogy az eltérő munkamódok eltérő környezetet igényelnek, és a térnek ezt világosan, következetesen kell támogatnia.”
– emeli ki Horváth Réka, workplace stratéga és service designer.
A Nilfisk irodája jól mutatja ezt a szemléletet. A projekt során gyorsan láthatóvá vált, hogy a pénzügyi osztály és a sales csapat teljesen eltérő igényekkel dolgozik. Az értékesítők sok telefonhívást bonyolítanak, ezért számukra a hangszigetelt fülkék és az aktívabb, kommunikációt támogató zónák váltak kulcselemmé. A pénzügyi csapat eközben nagy mennyiségű dokumentummal dolgozik, ezért náluk a tárolók közelsége, az átlátható elrendezés és a nyugodtabb munkakörnyezet volt meghatározó. A térszervezés így nem általános esztétikai elvek mentén alakult, hanem a konkrét munkafolyamatokból épült fel. Az iroda két szinten kapott helyet, melyek eltérő működési logikára épültek, így a csendesebb, koncentrációt igénylő feladatok és az aktívabb, kommunikációra épülő munkamódok is a számukra megfelelő környezetet kapták.
A workplace kutatások és a projektalapú tapasztalatok ugyanabba az irányba mutatnak: az iroda akkor támogatja a szervezetet, ha strukturált, differenciált és használati logikájában pontos. A cél a helytakarékosságon vagy a látványos enteriőrön túl egy olyan környezet létrehozása, amely javítja a fókuszt, csökkenti a zavaró hatásokat, és jobban illeszkedik a csapatok valós működéséhez. A tér tehát üzleti tényező. Ha jól működik, mérhetően javítja a teljesítményt. Ha rosszul működik, nap mint nap veszteséget termel.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
A forró helyek a Dyson HushJet™ Mini Cool ventilátorral a legmenőbbek
A Dyson bemutatja első kézi, hordozható ventilátorát: a HushJet™ Mini Coolt. Útközbeni használatra tervezték, egy sokoldalú ventilátor, amely viselhető, asztalon használható vagy kézben tartható. Mindössze 212 grammos, és akár 6 órás üzemidőt biztosító akkumulátorral rendelkezik, így bárhová is visz a nap vagy az éjszaka, hűvösen tart.
A légáramlás sebessége elérheti a 25 m/s-ot, amelyet egy szénkefe nélküli egyenáramú motor hajt, akár 65 000-es percenkénti fordulatszámmal. Öt fokozatú légáramlás és egy Boost mód is rendelkezésre áll az extra teljesítményért, így a hűtés könnyedén az adott környezethez igazítható – a finom légáramlástól a gyors, frissítő hűsítésig a legforróbb pillanatokban.
Jake Dyson, vezető mérnök:
„2009 óta megszállottan foglalkozunk a légáramlással. Tökéletesítjük a levegő irányítását, csökkentjük a turbulenciát és fejlesztjük a hőtechnológiát. A HushJet™ Mini Cool ventilátor ennek az útnak a csúcspontja: erőteljes légáramlás, amelyet az aktív élethez terveztünk, és amely a legkorszerűbb hűtési technológiát hozza el az otthonokból a kezedbe.”
A 38-as szám
A Dysonnál a 38 mm különleges jelentéssel bír. Azt jelképezi, hogyan tesszük termékeinket kisebbé, könnyebbé és hatékonyabbá – ez a Dyson mérnöki DNS-ének része. Ez a méret megegyezik egy karóra számlapjának átmérőjével, és közös a Dyson Supersonic r™ hajszárítóval, a Dyson PencilVac™ készülékkel, valamint most a HushJet™ Mini Cool ventilátorral is.
HushJet™ légáram-projekció: erőteljes és kiegyensúlyozott
A Dyson HushJet™ technológiája akár 25 m/s sebességű, erőteljes légáramlást biztosít, amely gyors hűtést tesz lehetővé, így a legmelegebb helyzetekben is komfortosan érezheted magad. Legyen szó sportrendezvényről, irodai munkáról, ingázásról vagy nyári fesztiválról, a HushJet™ Mini Cool ventilátor mindig hűvösen tart, hogy egyetlen fontos pillanatról se maradj le. A ventilátor kézben tartható, asztalra helyezhető vagy akár kézhasználat nélkül is viselhető.
Az akusztika ugyanolyan fontos, mint a teljesítmény. A Dyson hangzás iránti elkötelezettségének köszönhetően a működés kiegyensúlyozott: a HushJet™ fúvókával csökkentették az alacsony frekvenciákat, megszüntették a magas hangú zúgást, és minimalizálták a motorzajt. Az eredmény erőteljes, mégis kellemes hangzású hűtés.
Holly Holmes, a Dyson szín-, anyag- és felületmérnöke:
„A HushJet™ Mini Cool ventilátornál olyan felületeket szerettünk volna létrehozni, amelyek érzelmeket és hangulatot közvetítenek. Merész kontrasztok az önbizalomért, mély tónusok az eleganciáért és lágy árnyalatok a nyugalomért. Arról szól, hogy a mérnöki teljesítményt személyessé tegyük.”
A HushJet™ Mini Cool ventilátor három kivitelezésben érhető el:
- Ink/Cobalt: a kobaltkék és a tintakék kombinációja a városi élet kettősségét tükrözi – élénk és merész, mégis elegáns és visszafogott.
- Carnelian/Sky: a karneol egy élénkebb változata a klasszikus Dyson vörösnek, matt felülettel és égkék árnyalattal a frissesség és hűsítés érzetéért.
- Stone/Blush: a gyöngyház ihlette lágy fehér, finom rózsaszínes árnyalattal, amely nyugalmat és melegséget sugároz.
Kiegészítők
A HushJet™ Mini Cool ventilátor a mindennapi használathoz szükséges tartozékokkal érkezik: nyakba akasztható tartóval, töltőállvánnyal, USB-C töltőkábellel és utazótokkal. Azok számára, akik tovább szeretnék személyre szabni az élményt, opcionális kiegészítők is elérhetők lesznek, például egy univerzális rögzítő, amely babakocsira is felszerelhető, valamint egy csipesz, amellyel a ventilátor biztonságosan rögzíthető táskára vagy ruházatra. Ezek még több lehetőséget kínálnak a hordozható hűtés kényelmes használatához.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
LogiMAT 2026: integrált rendszerek, MI és elektromos hajtás
-
Ipar2 hét ago
A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia
-
Ipar2 hét ago
Vezető pozícióban a Schneider Electric Resource Advisor+ megoldása
-
Mozgásban2 hét ago
Versenypályáról az utakra: Tanulságok a Hankook első WRC-szezonja után
-
Egészség2 hét ago
A 77 Elektronika vércukormérői Magyarországon elsőként IVDR minősítést kaptak
-
Okoseszközök2 hét ago
Kipróbáltuk: Owlet DreamDuo 3.0 – amikor a babafigyelés már nem csak egy kamerát jelent
-
Szórakozás2 hét ago
Autóstalálkozó: több ezer érdeklődőt várnak a Széchenyi István Egyetemre
-
Mozgásban2 hét ago
A Hankook vezeti az Auto Bild gyártói rangsorát









