Tippek

Öt dolog, amire szoftver-beszerzéskor érdemes figyelni

A vállalati szoftverekkel kapcsolatban számos olyan szellemi tulajdonjogi, adatvédelmi jogi és titokvédelmi kérdés felmerülhet, amelyre a cégek sajnos nem mindig gondolnak a beszerzés során.

Az üzletmenet szempontjából kritikus szoftverek esetében az említett kérdésekből eredő problémák akár jelentősen is befolyásolhatják a cég mindennapos működését, és az adatvédelmi és titokvédelmi kötelezettségek megsértése nemcsak jogi következményekkel járhat, de a cég iránti bizalmat is megingathatja – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

„A digitális transzformáció mára már minden nagyobb cégnél kiemelt fontosságúvá vált, és ezt a mesterséges intelligencia kereskedelmi célú használatának elterjedése, és az egyre szigorodó adatvédelmi és kiberbiztonsági szabályok csak tovább fokozzák – mondta el dr. Gaál András, a Baker McKenzie ügyvédje. – A vállalati szoftverek beszerzése – legyen szó egyedi fejlesztésről vagy tömeges felhasználásra fejlesztett dobozos termékről – számos olyan jogi kérdést felvethet, amelyeket ha a beszerző cég időben megvizsgál, adott esetben jelentős jogi és operációs költségeket és egyéb kellemetlenségeket előzhet meg.”

Egyedi fejlesztés – milyen jogok maradnak a beszállítónál?

Egyedi szoftverfejlesztés esetén fontos például, hogy a szoftverfejlesztési szerződés megkötésekor tudatában legyünk annak, hogy milyen jogok maradnak a beszállító fejlesztőnél. A szoftver forráskódjátot szerzői jog védheti, az egyedileg megrendelt szoftver által alkalmazott megoldások pedig adott esetben értékes üzleti titkokon, illetve speciális szakértelmen alapulhatnak. Emiatt lényeges például, hogy a fejlesztő jogosult lesz-e a lefejlesztett szoftvert tovább értékesíteni harmadik felek számára – akár változatlan, akár részben módosított formában –, többek között a beszerző versenytársainak. Javasolt azt is alaposan átgondolni – és a szoftverfejlesztési szerződésben is rögzíteni –, hogy a konkrét igények megvalósításához milyen jogok megszerzése indokolt. Szükséges-e, hogy a beszerző cég a szoftverrel kapcsolatos összes vagyoni szerzői jogot megszerezze, vagy elegendő engedély (licenc) a szoftver felhasználására. Ha a beszerző az engedély mellett dönt, természetesen az sem mindegy, hogy a licenc mire terjed ki és mire nem. A jogszerzés és a licenc köre értelemszerűen az árazásra is hatással lehet.

Tényleg használhatjuk a szoftvert úgy, ahogy terveztük?

„Dobozos” szoftverek esetében gyakori, hogy a szolgáltató általános szerződési feltételeket alkalmaz, de az ilyen licencfeltételek néha túlságosan általános megfogalmazásúak vagy hiányosak. Ilyen licencfeltételek esetében pedig elképzelhető, hogy cégünk nem válik jogosulttá a szoftvert úgy használni, ahogy azt eredetileg tervezte. Tipikus hiba például az, amikor a beszerző a szoftvert vállalatcsoport szinten vagy a kiskereskedői hálózatával együtt kívánja használni, de a licencfeltételek ezt nem teszik lehetővé. A jogosulatlan, licencfeltételekben foglaltakon túlterjeszkedő felhasználás esetén azonban a jogtulajdonos igényeket érvényesíthet a jogsértővel szemben, például követelheti a jogosulatlan felhasználások után járó licencdíjat.

Jogszerűen továbbfejleszthetjük a szoftvert?

Érdemes azt is időben átgondolni, hogy szeretnénk-e a későbbiekben egyedi, kiegészítő fejlesztéseket rendelni a szoftverhez, adott esetben egy, az eredeti szoftver fejlesztőjétől eltérő beszállítótól. Az ilyen utólagos fejlesztések jogszerűsége ugyanis nagyban függhet az adott fejlesztés műszaki részleteitől és a meglévő szoftver licencfeltételeitől.

Ki gondoskodik a folyamatos támogatásról?

A feladatok nem érnek véget a szoftverlicenc megvásárlásával. A szoftver megfelelő használatához elengedhetetlen, hogy integráljuk azt a meglévő vállalati informatikai rendszerbe, kezeljük a felmerülő technikai és felhasználói problémákat, telepítsük a szükségessé váló frissítéseket – és adott esetben ezek lefejlesztéséről is gondoskodjunk –, továbbá képezzük a munkavállalókat a szoftver használatára. Ezekre a feladatokra már a szoftverrel kapcsolatos szerződés megkötésekor érdemes gondolni. Egyedi szoftverfejlesztés esetén javasolt azt is mérlegelni, hogy az egyedi fejlesztéssel nem „láncoljuk-e magunkat” a szoftverfejlesztőhöz és ha igen, érdemes már előre leegyeztetni (ideális esetben szerződésben rögzíteni), hogy a már előreláthatóan szükséges műszaki támogatás milyen nagyságrendű költségekkel fog járni.

Minden rendben a bizalmas információkkal?

Ha a szoftver működése bizalmas információk – például személyes adatok vagy üzleti titkok – kezelésével jár, a felhasználás során meg kell felelni a kapcsolódó jogszabályoknak és adott esetben az üzleti partnerekkel fennálló szerződésekben foglalt titoktartási és adatkezelési rendelkezéseknek is. Az ezekhez kapcsolódó jogsértéseknek nemcsak súlyos jogi következményei lehetnek, de bizalmi kérdéseket is felvethetnek. Ezért minden esetben javasolt a szoftvert és az annak felhasználására vonatkozó szerződést adatvédelmi és titokvédelmi szempontból is elemezni és megtenni a szükséges intézkedéseket – ide tartozik például az esetleges titokvédelmi és adatvédelmi kockázatok felmérése és dokumentált kezelése, a kapcsolódó adatvédelmi dokumentáció elkészítése, illetve a meglévő dokumentumok frissítése, továbbá a megfelelő adatvédelmi és titokvédelmi rendelkezéseket tartalmazó szerződés kitárgyalása a beszállítóval.

Ha a szoftver személyes adatokat továbbít a beszállító szervereire – például felhőalapú tárhely esetében –, előfordulhat, hogy egyes szerverek az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül találhatók, ami bizonyos országok – India, Kína, vagy adott esetben az Egyesült Államok – esetében további jogi és gyakorlati kockázatokat eredményezhet. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy az adott célország esetében az Európai Bizottság elfogadott-e úgynevezett „megfelelőségi határozatot” az adatvédelem területén – ennek hiányában pedig fel kell mérni, milyen intézkedések mellett lehet jogszerű az adattovábbítás.

A személyes adatok védelmére a szoftver fejlesztésénél, illetve a hibajavításoknál is ügyelnünk kell: ilyen adatok csak indokolt esetben kezelhetők tesztelési célból, és az említett fázisokban – amikor lehetséges – érdemes a személyes adatokat fiktív adatokkal helyettesíteni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:Baker beszerzés McKenzie szoftver tipp

Up Next

NEXT Fesztivál a Trafóban – Fiatal alkotók és kísérleti formák ünnepe Budapesten

Don't Miss

Vajon melyik a legjobb lakásbiztosítás?

Tippek

Mikor hívhat a főnök munkaidőn kívül?

A munkaidőn kívüli kommunikáció a cég és a dolgozó között mindenhol a legkényesebb kérdések közé tartozik. A vállalati kultúrák különböznek, és bár van minderre egyértelmű szabályozás, széles a „szürke zóna” is. A szakértő szerint egy bizonyos szervezeti méret felett az a legjobb, ha a kommunikáció – és különösen minden, konfliktusra okot adó eset – szabályozott és naplózható.

A munkaidőn túli elérés sok szervezetnél neuralgikus pont. Ahol az ügyeleti, készenléti rendszer a mindennapok természetes része, ott ez nem okoz problémát, mint ahogy üzemzavar, informatikai incidens, munkabiztonsági kockázat vagy rendkívüli időjárás esetén is ritkán háborodik fel a dolgozó, ha a munkahelyéről hívják. Ugyanakkor, ha az alkalmazottak azt érzik, hogy a cég vagy bizonyos tagjai természetesnek veszik, hogy munkaidőn túl is rendelkezésre kell állnia, és rendszeresen visszaélnek a helyzettel, az könnyen konfliktusforrássá válik. A jelenség ritkán tömeges egy-egy vállalaton belül, de összességében széles rétegeket érint.

„Nemzetközi adatok alapján a munkaidőn kívüli megkeresés sok helyen mindennapos jelenség. A Eurofound 2023-ban közzétett, négy európai országra kiterjedő felmérésében a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy egy tipikus héten munkaidőn túl is kap munkatémájú üzenetet, és a többség – majdnem tízből kilenc fő – legalább időnként reagál is ezekre”

‒ mutatott rá a problémára Czinger Erik, a céges okoskommunikációs hálózatokat működtető Munipolis hazai vezetője. Bár ahogy távolodunk a Covid időszakától, úgy ezek a gondok is enyhülni látszanak, nyilván nem szűntek meg. A Microsoft 365-ös telemetriai adatokra épülő Work Trend Index elemzése pedig azt mutatja, hogy a hétvégén aktív dolgozók közel ötöde már délig megnézi az e-mailjeit szombaton és vasárnap, és 5 százalék felett van azok aránya, akik vasárnap este is visszatérnek a levelezéshez.

Mindennek látszólag ellentmond, hogy egy másik felmérés szerint cégek alig 10%-a tudja valós időben, tömegesen elérni a dolgozóit munkaidő után, de ez a szám munkaidőben is csak 16%. A megfejtés ott van, hogy a folyamatos jelenlét terhe elsősorban az irodai munkaköröket érinti, míg a nehezen elérhető munkatársak jellemzően azok, akiknek külső helyszínen vagy távoli telephelyeken, kizárólag a terepen végezhető feladatuk van.

A szakember rámutatott, hogy a magyar munkajog egyébként egyértelműen szabályoz: a munkavállaló a napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető ügyelet vagy készenlét formájában, de a hosszabb időtartamú rendelkezésre állást kifejezetten indokolt esetekhez köti. Az ügyelet időtartama legfeljebb 24 óra lehet, a készenlét havi maximuma 168 óra, és az ilyen beosztást főszabály szerint legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Amennyiben ez így is működik, nem is szokott gondot jelenteni. A majdnem mindenkire kiterjedő, informális készenlét, a „főnök bármikor hívhat” állapot viszont könnyen vitát vagy frusztrációt okoz. Mindez nem magyar jelenség, az Európai Bizottság 2025. július 25-én második szakaszba léptette a távmunka és a lekapcsolódáshoz való jog kérdésében indított egyeztetést.

„Ha néhány tucatnál több munkavállalóról van szó, tapasztalataink szerint a megoldás a teljes dolgozói állományra kiterjedő, belső kommunikációs szabályozás. Kit, mikor, milyen indokkal szabad, lehet vagy kell értesíteni munkaidőben, vagy azon túl. Minden, de legalább minden munkaidőn túli kommunikációt érdemes naplózni a későbbi viták elkerülésére. Célszerű ügyeleti vagy vészhelyzeti csoportokat kijelölni bizonyos témákban és érdemes előre meghatározni a kapcsolatfelvétel módját”

‒ tette hozzá Czinger Erik.

Mindez manuálisan alig kezelhető, de egy jól paraméterezett belső kommunikációs rendszerrel teljesen természetes és automatikus lehet. A cél az, hogy a megfelelő – és csak a megfelelő – kollégák mindenképp és igazolhatóan megkapják az információkat, miközben megmarad a pihenőidő tisztelete, és senki nem érzi úgy, hogy a munkáltató kéretlenül beszivárog a magánéletébe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Indul a nevezés a 2026. évi Siemens Media Award sajtódíjra

Mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban vagy beszélgetőtársként, biohulladék-újrahasznosítás és duplázó magyar nyertes, aki a régiós fődíjat is hazavitte – ilyen is volt a tavalyi Siemens Media Award.

Most újból megnyílik a nevezés a több éve futó versenyre, és ismét lehetőséget kapnak a technológiai témákban kiemelkedőt alkotó újságírók és tartalomkészítők, hogy nemzetközi szinten is megmérettessék magukat.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan médiaanyagokkal lehet nevezni, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját idén már 11 országában osztják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdet versenyt.

A díjra 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiatartalmakkal lehet jelentkezni, formátumtól, hossztól függetlenül, és a témát tekintve sincsen további megkötés.

„Évről évre egyre izgalmasabb technológiai innovációk alakítják a mindennapjainkat, és a tavaly nevezett tartalmak szinte mind legalább érintették a mesterséges intelligencia hozta újításokat. Kíváncsiak vagyunk, idén mi bizonyul majd a leginkább meghatározó témakörnek, és várunk minden pályázatot, a nyomtatott és online hírportálok szerzőitől, a rádiós vagy televíziós újságíróktól, podcast-készítőktől, valamint a bloggerektől, YouTuberektől és más tartalomkészítőktől egyaránt”

– mondta el Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője.

A hazai pályázatok értékelését független szakmai zsűri végzi. A zsűri tagjai között szerepel a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő kommunikációs szakember. A testület munkáját ezúttal új tagként Szigeti Péter médiaszakember is erősíti, aki kiterjedt újságírói, főszerkesztői, tartalomfejlesztési és innovációs vezetői tapasztalattal rendelkezik.

A legjobb háromba beválasztott tartalmak szerzői VIP élményutalványokat nyernek. A kiemelkedő hazai pályázatok egyúttal továbbjutnak a régiós versenyre is, amelyen a többi ország legjobb pályamunkáival méri össze őket a nemzetközi zsűri.

A régió legjobb öt jelentkezője meghívást kap a díjátadóra, amelynek idén először Budapest ad otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős utazást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A nevezéseket 2026. március 16-ig a mediapalyazat.hu@siemens.com e-mail címre várja a hazai zsűri.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Garantálni kell a következő években felépülő új lakások biztonságát

Már 2026-ban elindulhat 20-25 ezer új lakás építése Magyarországon. Az új fejlesztések során a majdani lakók, a magas minőség és komfort mellett biztonságot is elvárnak.

A SMARTme Building Technologies Kft. szakértője szerint, ez pedig a beléptető- és kamerarendszer integrációjával, riasztó- és behatolásjelző telepítésével, a tűzjelző rendszerekkel és a garázsszinti és lépcsőházi füst- és hőelvezető rendszerek kiépítésével garantálható.

Öt év alatt akár 65 ezer új lakás is megépülhet

A 2026. január közepén rendezett Otthon Start Expo eseményen elhangzott, hogy az Otthon Start program már több mint 50 000 hiteligénylést generált. A rendeleteknek köszönhetően azok a lakásépítési projektek, amelyek legalább 250 lakóegységet tartalmaznak, és a lakások 75 százaléka megfelel az Otthon Start feltételeinek, gyorsabb engedélyezéssel valósulhatnak meg. Jelenleg 71 ilyen fejlesztési terv érkezett, ami összesen mintegy 65 ezer lakást jelent. Eddig 14 projektet hagytak jóvá, a további projektek vizsgálata folyamatban van.

A komfort mellett a biztonság is fókuszban

A következő évek során piacra kerülő több tízezer lakás komfortja és magas felszereltsége egyértelmű követelmény a majdani vevők részéről. A modern társasházak lakói azonban, ezek mellett ma már érzékelhető biztonságot, valamint jól működő és hatékony biztonságtechnikai rendszereket is elvárnak környezetüktől.

„A társasházi biztonság ma már nem csupán kapucsengőn és lakáskulcson múlik, tehát a jövő társasházai, már nemcsak energiahatékonyak és „okosak” lesznek, hanem átfogó, digitális biztonsági infrastruktúrával is rendelkeznek majd”

– véli Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

Hatékony megoldás az intelligens beléptetőrendszer és a kameraintegráció

Egy társasház esetében is elvárható a teljes biztonság, ennek érdekében pedig, a nagyléptékű műszaki-ipari tapasztalatok, a lakóközösségek szolgálatába állhatnak, hiszen az új generációs beléptető- és kamerarendszerek a társasházak biztonságának komplex, intelligens megközelítését is kínálják. Segítségükkel garantálható, hogy csak azok juthassanak be adott területre, akik jogosultak rá. Egy intelligens beléptetőrendszer a társasházak számára kulcsnélküli kényelmet, távoli kezelést és megnövelt biztonságot kínál, amelyre különféle technológiák is alkalmazhatók. Az ilyen rendszerek könnyebbé teszik a szolgáltatók (pl. postás, takarító) számára a hozzáférést és a közös képviselő távolról is kezelheti a jogosultságokat. A beléptetőrendszerek mellé, ma már célszerű és nagyon ajánlott videófelügyeletet is biztosítani. Az egyedi lakásrisztókon kívül, talán ez az egyik legfontosabb épületbiztonsági eszköz, amely könnyen beilleszthető, egy szélesebb épületbiztonsági rendszerbe is. Ezeket az integrált rendszereket, a költséghatékonyság és a skálázhatóság jellemzi, hiszen más-más megoldást kíván egy kisebb társasház és a több lépcsőházas lakópark is.

Felügyelt lakásriasztó rendszerek

A felügyelt riasztórendszerek, az egyik első „védvonal”, illetve megoldás, az épületbiztonság terén. A felügyelt riasztórendszereket, a biztonsági cégek, akár távolról is kezelhetik és a nap 24 órájában megfigyelhetik a társasház közösségi tereit. A riasztások több kiváltó októl is függhetnek, ideértve a bejárati ajtók, ablakok kinyitását, rongálását, károsodását vagy egy illetéktelen belépést.

Előtérben a személyvédelem

A biztonság fogalma egy társasházban, nem csupán a szó szoros értelemben vett vagyon védelmét jelenti, hiszen a teljes társasházi biztonság, talán legfontosabb része a lakók személyének védelme is. Ebbe a speciális kategóriába tartozik a tűzvédelem, amely mind az emberek, mind az értékek biztonságát szolgálja. A tűzjelző rendszer, a modern társasház alapvető eleme. Ha a házban teremgarázs is található, a tűzjelző telepítése nem csupán ajánlott, hanem kötelező a szabályozások szerint. Még a kisebb társasházaknál is erősen javasolt a tűzjelző telepítése, hiszen a rendszer képes időben jelezni a keletkező tüzet, csökkentve a károkat és a veszélyt a lakókra nézve.

A tűzvédelem egy speciális ága pedig, a hő- és füstelvezetés, amely a keletkező füst- és hő, gyors elvezetésére szolgál, így biztosítva a menekülési útvonalak szabadon tartását és a tűzoltók zavartalan munkáját.

A tűzesetek tragédiái is elkerülhetők

Az épület biztonsága érdekében, a hő- és füstelvezetéssel, épp olyan komolyan kell számolni, mint bármely más kulcsfontosságú elemmel az építkezés során. Olyan építészeti és/vagy gépészeti kialakításokra van szükség, amely hatékonyan képes egy tűz esetén, a keletkező füstöt és hőt elvezetni az épületből, ezzel elősegítve az épületben tartózkodók menekülését (biztosítva a menekülési útvonalak szabad használatát, illetve a füstszegény vagy füstmentes légterek biztosítását), illetve segíteni tűzoltó beavatkozóállomány munkáját.

„Jól látható, hogy egy modern társasházban a lakók biztonságérzete legalább olyan fontos, mint az épület műszaki vagy esztétikai minősége. Az integrált rendszerek lehetővé teszik, hogy a beléptetés, a kamerafelügyelet, a riasztórendszer, tűzjelzőrendszer és a hő- és füstelvezetés egy egységként működjön. Mindezeknek megfelelően célunk, hogy a társasházi biztonságot ne különálló eszközök, hanem összekapcsolt, intelligens technológiai ökoszisztémák egységeként határozzuk meg.”

– tette hozzá Móró Tibor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!