Tippek

Öt dolog, amire szoftver-beszerzéskor érdemes figyelni

A vállalati szoftverekkel kapcsolatban számos olyan szellemi tulajdonjogi, adatvédelmi jogi és titokvédelmi kérdés felmerülhet, amelyre a cégek sajnos nem mindig gondolnak a beszerzés során.

Az üzletmenet szempontjából kritikus szoftverek esetében az említett kérdésekből eredő problémák akár jelentősen is befolyásolhatják a cég mindennapos működését, és az adatvédelmi és titokvédelmi kötelezettségek megsértése nemcsak jogi következményekkel járhat, de a cég iránti bizalmat is megingathatja – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

„A digitális transzformáció mára már minden nagyobb cégnél kiemelt fontosságúvá vált, és ezt a mesterséges intelligencia kereskedelmi célú használatának elterjedése, és az egyre szigorodó adatvédelmi és kiberbiztonsági szabályok csak tovább fokozzák – mondta el dr. Gaál András, a Baker McKenzie ügyvédje. – A vállalati szoftverek beszerzése – legyen szó egyedi fejlesztésről vagy tömeges felhasználásra fejlesztett dobozos termékről – számos olyan jogi kérdést felvethet, amelyeket ha a beszerző cég időben megvizsgál, adott esetben jelentős jogi és operációs költségeket és egyéb kellemetlenségeket előzhet meg.”

Egyedi fejlesztés – milyen jogok maradnak a beszállítónál?

Egyedi szoftverfejlesztés esetén fontos például, hogy a szoftverfejlesztési szerződés megkötésekor tudatában legyünk annak, hogy milyen jogok maradnak a beszállító fejlesztőnél. A szoftver forráskódjátot szerzői jog védheti, az egyedileg megrendelt szoftver által alkalmazott megoldások pedig adott esetben értékes üzleti titkokon, illetve speciális szakértelmen alapulhatnak. Emiatt lényeges például, hogy a fejlesztő jogosult lesz-e a lefejlesztett szoftvert tovább értékesíteni harmadik felek számára – akár változatlan, akár részben módosított formában –, többek között a beszerző versenytársainak. Javasolt azt is alaposan átgondolni – és a szoftverfejlesztési szerződésben is rögzíteni –, hogy a konkrét igények megvalósításához milyen jogok megszerzése indokolt. Szükséges-e, hogy a beszerző cég a szoftverrel kapcsolatos összes vagyoni szerzői jogot megszerezze, vagy elegendő engedély (licenc) a szoftver felhasználására. Ha a beszerző az engedély mellett dönt, természetesen az sem mindegy, hogy a licenc mire terjed ki és mire nem. A jogszerzés és a licenc köre értelemszerűen az árazásra is hatással lehet.

Tényleg használhatjuk a szoftvert úgy, ahogy terveztük?

„Dobozos” szoftverek esetében gyakori, hogy a szolgáltató általános szerződési feltételeket alkalmaz, de az ilyen licencfeltételek néha túlságosan általános megfogalmazásúak vagy hiányosak. Ilyen licencfeltételek esetében pedig elképzelhető, hogy cégünk nem válik jogosulttá a szoftvert úgy használni, ahogy azt eredetileg tervezte. Tipikus hiba például az, amikor a beszerző a szoftvert vállalatcsoport szinten vagy a kiskereskedői hálózatával együtt kívánja használni, de a licencfeltételek ezt nem teszik lehetővé. A jogosulatlan, licencfeltételekben foglaltakon túlterjeszkedő felhasználás esetén azonban a jogtulajdonos igényeket érvényesíthet a jogsértővel szemben, például követelheti a jogosulatlan felhasználások után járó licencdíjat.

Jogszerűen továbbfejleszthetjük a szoftvert?

Érdemes azt is időben átgondolni, hogy szeretnénk-e a későbbiekben egyedi, kiegészítő fejlesztéseket rendelni a szoftverhez, adott esetben egy, az eredeti szoftver fejlesztőjétől eltérő beszállítótól. Az ilyen utólagos fejlesztések jogszerűsége ugyanis nagyban függhet az adott fejlesztés műszaki részleteitől és a meglévő szoftver licencfeltételeitől.

Ki gondoskodik a folyamatos támogatásról?

A feladatok nem érnek véget a szoftverlicenc megvásárlásával. A szoftver megfelelő használatához elengedhetetlen, hogy integráljuk azt a meglévő vállalati informatikai rendszerbe, kezeljük a felmerülő technikai és felhasználói problémákat, telepítsük a szükségessé váló frissítéseket – és adott esetben ezek lefejlesztéséről is gondoskodjunk –, továbbá képezzük a munkavállalókat a szoftver használatára. Ezekre a feladatokra már a szoftverrel kapcsolatos szerződés megkötésekor érdemes gondolni. Egyedi szoftverfejlesztés esetén javasolt azt is mérlegelni, hogy az egyedi fejlesztéssel nem „láncoljuk-e magunkat” a szoftverfejlesztőhöz és ha igen, érdemes már előre leegyeztetni (ideális esetben szerződésben rögzíteni), hogy a már előreláthatóan szükséges műszaki támogatás milyen nagyságrendű költségekkel fog járni.

Minden rendben a bizalmas információkkal?

Ha a szoftver működése bizalmas információk – például személyes adatok vagy üzleti titkok – kezelésével jár, a felhasználás során meg kell felelni a kapcsolódó jogszabályoknak és adott esetben az üzleti partnerekkel fennálló szerződésekben foglalt titoktartási és adatkezelési rendelkezéseknek is. Az ezekhez kapcsolódó jogsértéseknek nemcsak súlyos jogi következményei lehetnek, de bizalmi kérdéseket is felvethetnek. Ezért minden esetben javasolt a szoftvert és az annak felhasználására vonatkozó szerződést adatvédelmi és titokvédelmi szempontból is elemezni és megtenni a szükséges intézkedéseket – ide tartozik például az esetleges titokvédelmi és adatvédelmi kockázatok felmérése és dokumentált kezelése, a kapcsolódó adatvédelmi dokumentáció elkészítése, illetve a meglévő dokumentumok frissítése, továbbá a megfelelő adatvédelmi és titokvédelmi rendelkezéseket tartalmazó szerződés kitárgyalása a beszállítóval.

Ha a szoftver személyes adatokat továbbít a beszállító szervereire – például felhőalapú tárhely esetében –, előfordulhat, hogy egyes szerverek az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül találhatók, ami bizonyos országok – India, Kína, vagy adott esetben az Egyesült Államok – esetében további jogi és gyakorlati kockázatokat eredményezhet. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy az adott célország esetében az Európai Bizottság elfogadott-e úgynevezett „megfelelőségi határozatot” az adatvédelem területén – ennek hiányában pedig fel kell mérni, milyen intézkedések mellett lehet jogszerű az adattovábbítás.

A személyes adatok védelmére a szoftver fejlesztésénél, illetve a hibajavításoknál is ügyelnünk kell: ilyen adatok csak indokolt esetben kezelhetők tesztelési célból, és az említett fázisokban – amikor lehetséges – érdemes a személyes adatokat fiktív adatokkal helyettesíteni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:Baker beszerzés McKenzie szoftver tipp

Up Next

NEXT Fesztivál a Trafóban – Fiatal alkotók és kísérleti formák ünnepe Budapesten

Don't Miss

Vajon melyik a legjobb lakásbiztosítás?

Tippek

A hó végéig még elérhetők az ajándék LEGO utalványok a HONOR Magic7 széria mellé

A HONOR LEGO ajánlatai még mindig élnek, és ezt demonstrálják az újabb videók.

A LEGO kreatív termékeinek fotózására tökéletesek a HONOR Magic7 készülékek, a HONOR Magic7 Lite pedig kifejezetten strapabíró is – sőt, a cég extra kedvezményt is kínál a vásárlások mellé.

A HONOR két új videója a HONOR Magic7 széria erősségeit emeli ki. Az első a HONOR Magic7 Lite strapabíróságára összpontosít, amely 2m-es magasságról is leeshet anélkül, hogy sérülne. Legyen szó intenzív LEGO-zásról, vagy a játék közbeni figyelmetlenségről, a telefon bírja a gyűrődést.

A második a HONOR Magic7 Pro 100x-os zoom készségeit helyezi előtérbe, amellett, hogy szemlélteti a Magic Portal 2.0-ban rejlő lehetőségeket. Ha kiszúrunk egy izgalmas LEGO terméket – legyen az valaki kezében, vagy elhelyezve a távolban –, a telefonnal remek képet készíthetünk róla, majd rákereshetünk a termékre, hogy mi is megszerezhessük magunknak.

A promó keretein belül a HONOR Magic7 Lite mellé 20 ezer Ft értékű, míg a HONOR Magic7 Pro mellé 80 ezer Ft értékű LEGO vásárlási utalvány jár március 31-éig – a készlet erejéig. Emellett a HONOR Magic7 széria tagjai féléves extra garanciával szerezhetők be.

További információk a HONOR holnapján: https://www.honor.com/hu/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Így védekeznek az elektromos tüzek ellen a hazai vállalkozások

Gyakoribb ellenőrzések, a régi berendezések cseréje és újak telepítése, megfelelő védelem kialakítása szakértő bevonásával – ezekkel az intézkedésekkel védekezik a Schneider Electric felmérése során megkérdezett vállalkozások többsége az elektromos berendezések és a hálózat meghibásodásából adódó elektromos tüzek ellen.

A kutatásból az is kiderült, hogy az elmúlt években túl sokat nem fordítottak erre a választ adó cégek, pedig több esetben is milliós károkat okoztak ilyen jellegű incidensek. A Schneider Electric az érzékelőktől kezdve a védelmet biztosító eszközökön át az adatokat feldolgozó és a kockázatokat jelző szoftverekig átfogó, integrált megoldást kínál a vállalkozások számára az elektromos tüzek ellen.

Magyarországon évente mintegy 500 ipari tűzeset történt, amelyekben közel ezren haltak, vagy sérültek meg. A statisztikákban az ugyan nem szerepel, hogy ezek között milyen arányban voltak az elektromos tüzek, de a Schneider Electric friss, saját vállalatai ügyfelei körében végzett felmérése alapján az elektromos berendezések vagy hálózatok okozta meghibásodások egyáltalán nem számítanak ritkának a hazai cégeknél, igaz szerencsére csak az esetek kis részében történt eddig komolyabb kár.

A kérdőívet kitöltő társaságok 58,8 százalékánál még soha nem történt elektromos berendezés vagy hálózat okozta meghibásodás, 41,2 százaléknál viszont néhány alkalommal már előfordult ilyen. Ahol voltak ilyen incidensek, azoknál túlnyomó többségében (88 százalék) egyáltalán nem volt, vagy csak minimális mértékű volt a kár. A válaszadók 9 százaléka jelezte, hogy több millió forintos kár keletkezett ilyen probléma miatt, 3 százalék pedig arról számolt be, hogy elektromos tűz keletkezett, és teljesen leégett az érintett egység.

Ahol már volt elektromos berendezés vagy hálózat meghibásodása miatt elektromos tűz, ott az esetek 18 százalékában zárlatos, hibás eszköz okozta azt. Az érintett vállalatok 3 százaléka jelezte, hogy áramszünet/karbantartás utáni visszakapcsolás miatt keletkezett tűz. A válaszadók közel négyötödének nem volt információja arról, hogy mi okozta ilyen helyzetben az elektromos tüzet.

A jövőbeni elektromos tüzek elkerülése érdekében 44 százalék döntött úgy, hogy gyakrabban ellenőrzik a berendezéseket és a hálózatot. A válaszadók közel negyede jelezte, hogy lecserélték a régi berendezéseket és új eszközöket telepítettek, 18 százalék számolt be arról, hogy szakember bevonásával a legmegfelelőbb védelmet építették ki. A kérdőívet kitöltők 15 százalékánál pedig képzést tartottak a munkatársaknak az elektromos tüzek lehetséges okairól, valamint a kockázatok csökkentéséről.

A kutatásból viszont az is kiderült, hogy az elmúlt időszakban túl sokat nem költöttek az elektromos tüzek elleni védekezésre a vállalatok. A helyzet felmérését nehezíti ugyanakkor, hogy a válaszadók jóval több mint felének nem volt információja arról, hogy az elmúlt öt évben mennyit szánt erre a célra vállalata. Közel 18 százalék jelezte azt, hogy semennyit nem fordítottak az elektromos tüzek elleni védekezésre. A válaszadók 15 százalékánál 50 és 500 ezer forint közötti összeget szántak erre a célra az utóbbi öt évben. Egyaránt 3-3-3 százalék jelezte, hogy 500 ezer és 1 millió, 1 és 3 millió, illetve 3 millió forintnál többet fordítottak erre a célra.

Az elektromos tüzek elleni védelmet biztosító eszköz, berendezések kiválasztása kapcsán a legtöbben a funkciókat és a műszaki paramétereket veszik figyelembe, a megkérdezettek közel háromnegyede jelezte ezt. Hat százalék a gyártó és a márka ismertsége alapján választana, míg 21 százalék szakemberre bízná a döntést.

A tűzvédelmi előírások, szabályozások betartása rendkívül fontos, nem csupán a jogszabályi megfelelés, de az emberi élet védelme, a berendezések, épületek megóvása és a termelés folyamatossága miatt is. A Schneider Electric kérdőívét kitöltő cégek több mint fele az interneten tájékozódik az aktuális szabályozásról, de szintén magas azok aránya (35 százalék), akik szakmai fórumokon szerzik be a friss információkat. Konferenciákon, illetve előadásokon egyaránt 6-6 százalék tájékozódik a legújabb előírásokról.

„A mostani felmérésünkből is látszik, hogy szerencsére viszonylag ritkán okoznak igazán komoly problémákat az elektromos meghibásodások és az ezek miatt keletkező tüzek, viszont, ha megtörténik a baj, az sokmilliós kárral járhat. A Schneider Electric átfogó, integrált megoldást kínál a hazai vállalkozások számára az elektromos tüzek elleni védekezéshez. Ez magában foglalja az érzékelőket, ilyenek például a HeatTag okos kábel túlmelegedés érzékelők. Ide tartoznak még a tűzvédelmi berendezések, mint az ívzárlat-védelmi készülékek, amelyek mind moduláris formában az Acti9 termékcsaládunkban, mind kis- és nagyfeszültségű megoldásként a PowerLogic berendezéscsaládban érhetők el. Szintén az integrált megoldás részét képezik az adatokat feldolgozó és a kockázatokat előre jelző EcoStruxure szoftverek. Emellett fontos megemlíteni a komplett, ÉMI hő- és füstelvezetési minősítéssel rendelkező EcoStruxure Building Operation épületautomatika rendszerünket, melynek része a DDC kínálatunk, és a szintén ÉMI minősítésű M340 és M241-es PLC-k, kiegészítve az Altivar 212 frekvenciaváltó családunkkal és HMI készülékekkel, melyekkel komplex hő- és füstelvezetési feladatokat lehet megoldani”

– mutatott rá Hargita Péter, a Schneider Electric marketing igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Most érdemes az ügyfeleknek az ingatlanpiacra lépni

A több mint kétszeres hitelpiaci bővülés és a növekvő tranzakciószám folytán történelmi rekordokat dönt az ingatlanpiac, a megfizethetőség azonban nehezíti a lakáshoz jutást – hangzott el az ingatlanszektor egyik legnagyobb eseményén, az OC Summit 2025 Hálózati Csúcstalálkozó és Díjátadó kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Nagygyörgy Tibor, Becsei András és Kosztolánczy György elemezte az ingatlanpiac jelenét és jövőjét.

A beszélgetés során Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Holding tulajdonosa, a Biggeorge Property alapító vezérigazgatója kiemelte, hogy a piaci előzménytörténetek is fontosak a mai folyamatok árnyalásához:

„Vissza kell tekinteni a korábbi történésekre, a 2022-es választásokat megelőző időszakra, amikor a kormány intézkedései növelték az emberek bizalmát és jó érzését”

– fogalmazott a szakember.

A vezérigazgató elmondta: a nagyon komoly pénzügyi támogatások, mint az szja-visszatérítés, vagy a Zöld Otthon Program óriási keresletet generált a lakáspiacon. Amikor viszont 2023-ban ezek az ösztönzők kikerültek a rendszerből, részben azért, mert az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló energiakrízis miatt inflációs sokkot kapott a gazdaság, ráadásul az állampapírok hozama is drasztikusan emelkedett, ez a kettős hatás lényegében elszívta a befektetői keresletet. A hitelek kamatai magasra emelkedtek, csökkent a kereslet, ami 2024 közepéig tartott, mondta a szakember, egyúttal megjegyezte: a harmadik negyedévtől már egy nominálisan szintet tartó árszínvonal alakult ki, miközben a kamatok is kedvezőbbek lettek. Az állampapírhozam csökkenése miatt a befektetők újra a lakáspiac felé fordultak, így a tavalyi utolsó negyedévtől az idei év jelenlegi időszakáig egy valóban túlfűtött és nagyon likvid piac alakult ki, mondta Nagygyörgy Tibor.

„Egy évvel ezelőtt jóval pesszimistábbak voltunk”

– tekintett vissza Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP vezérigazgató-helyettese, aki kijelentette: a várakozásoknál sokkal jobb számokat hozott a tavalyi év, így a szektor dübörögve nyitotta az évet. A tranzakciószám nőtt, a hitelpiac történelmi rekordokat döntött:

„Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: a lakáshitelpiacon a 2023-as évhez képest több mint kétszeres volt a kereslet”

– mondta. A lejáró vagy kamatfordulóhoz érő állampapírok tőkéje vagy kamata várakozásaink szerint kisebb arányban, de még így is nagy volumenben jelentős befektetési keresletként jelenhet meg az ingatlanpiacon.

„Akik számítottak arra, hogy február-márciusban nagyobb összeghez jutnak, azok már tavaly októberben megjelentek a piacon és elkezdtek nézelődni”

– érzékeltette a legfrissebb folyamatokat Kosztolánczy György, az Otthon Centrum Holding vezérigazgatója.

Úgy vélte, jelentős azoknak a száma, akik ismét az állampapír-vásárlás mellett voksoltak, ugyanakkor valószínűsítette, hogy folyamatosan bővül majd az ingatlanpiacra visszatérők száma is. Megerősítette, a tavalyi extra jó év volt az ingatlanpiacon, annak ellenére, hogy a tranzakciószám nem volt kiugróan magas. A KSH nagyságrendileg 135-138 ezer tranzakciót valószínűsített, ami messze van minden idők legerősebb évétől.

„Idén ennél is jobb évet várunk, 150-160 ezres tranzakciószámot is elérhetőnek tartunk”

– mondta a vezérigazgató.

Nagygyörgy Tibor emlékeztetett arra, hogy idén 8-9 százalékos reálbér-növekedést jósolnak az elemzők, ami plusz löketet jelenthet a piacon.

„Az új építésű lakáspiacon egyértelműen látjuk, hogy a mi projektjeinknél a befektetési célú vásárlók dominálnak a közép- és felsőkategóriás ingatlanok esetében, ahol nagyjából 75-80 százalék az arányuk. Ez is mutatja, hogy van egy plusz kereslet a befektetők részéről.”

– összegezte. A lakóingatlan-fejlesztési szegmens piacvezető cégcsoportjának elsőszámú vezetője szerint a megfizethetőség és a reálbérek emelkedése együttesen fogja meghatározni a jövőben a piacot.

A hitelkamatok várható alakulásáról Becsei András azt mondta: 2022-ben egy alapvetően jó piac volt az 1200 milliárd forintos hitelkihelyezéssel, ami aztán lecsökkent 600 milliárd forintra. Tavaly viszont visszapattant a hitelpiac 1350 milliárdra, ami több mint kétszeres növekedés. Szerinte elképzelhető, hogy idén 1700 milliárd forintra bővül a hitelpiac. „Most olyan történelmi pillanat van, amikor a hitelt felvevő magánember ugyanannyiért tud forráshoz jutni, mint a magyar állam, ami nagyon ritkán fordul elő piaci körülmények között.” Ugyanakkor kijelentette: a hazai és a nemzetközi folyamatok tükrében nem számít arra, hogy a jelenleginél lejjebb menne a kamatszint.

Kosztolánczy György egyetértett ezzel, és nem tanácsolta, hogy erre várjanak az ügyfelek:

„Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag majdnem minden nap igaz volt ez a mondás, és az ügyfeleket most kell igazán segíteni a döntéshozatalban: aki kivár, az rosszabbul fog járni negyedév, félév, háromnegyed év múlva”

– fogalmazott.

Az új építésű lakáskínálat szűkössége ugyancsak befolyásolja a folyamatokat, ráadásul Budapest különösen keresett.

„Hasznos lenne, ha több új lakás épülne, nagyságrendileg országos szinten 30-40 ezer lakás. Számtalan oka van annak, hogy miért nincs így, az egyik a szűkös telekkínálat, a másik az ingatlanpiac sajátosságából fakad: a padlógáz-satufék, padlógáz-satufék jellegű működésből”

– érvelt Nagygyörgy Tibor.

Abban mindhárman egyetértettek, hogy a fogyasztói bizalom javult, márpedig ez hagyományosan meghatározza az ingatlannal kapcsolatos döntéseket, így valószínűsíthetően nem kell attól tartani, hogy ugyanolyan nagyságrendű visszaesés következik be, mint 2022-ben. A jövőbeni kilátásokról Nagygyörgy Tibor úgy vélekedett, hogy júniusig szuperintenzív időszak, utána év végéig vagy jövő tavaszig lassabb, de még mindig erős piac valószínűsíthető. Becsei András is hasonló jövőképet vázolt fel, szerinte is most érdemes az ügyfeleknek az ingatlanpiacra lépni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!