Tippek

Öt dolog, amire szoftver-beszerzéskor érdemes figyelni

A vállalati szoftverekkel kapcsolatban számos olyan szellemi tulajdonjogi, adatvédelmi jogi és titokvédelmi kérdés felmerülhet, amelyre a cégek sajnos nem mindig gondolnak a beszerzés során.

Az üzletmenet szempontjából kritikus szoftverek esetében az említett kérdésekből eredő problémák akár jelentősen is befolyásolhatják a cég mindennapos működését, és az adatvédelmi és titokvédelmi kötelezettségek megsértése nemcsak jogi következményekkel járhat, de a cég iránti bizalmat is megingathatja – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

„A digitális transzformáció mára már minden nagyobb cégnél kiemelt fontosságúvá vált, és ezt a mesterséges intelligencia kereskedelmi célú használatának elterjedése, és az egyre szigorodó adatvédelmi és kiberbiztonsági szabályok csak tovább fokozzák – mondta el dr. Gaál András, a Baker McKenzie ügyvédje. – A vállalati szoftverek beszerzése – legyen szó egyedi fejlesztésről vagy tömeges felhasználásra fejlesztett dobozos termékről – számos olyan jogi kérdést felvethet, amelyeket ha a beszerző cég időben megvizsgál, adott esetben jelentős jogi és operációs költségeket és egyéb kellemetlenségeket előzhet meg.”

Egyedi fejlesztés – milyen jogok maradnak a beszállítónál?

Egyedi szoftverfejlesztés esetén fontos például, hogy a szoftverfejlesztési szerződés megkötésekor tudatában legyünk annak, hogy milyen jogok maradnak a beszállító fejlesztőnél. A szoftver forráskódjátot szerzői jog védheti, az egyedileg megrendelt szoftver által alkalmazott megoldások pedig adott esetben értékes üzleti titkokon, illetve speciális szakértelmen alapulhatnak. Emiatt lényeges például, hogy a fejlesztő jogosult lesz-e a lefejlesztett szoftvert tovább értékesíteni harmadik felek számára – akár változatlan, akár részben módosított formában –, többek között a beszerző versenytársainak. Javasolt azt is alaposan átgondolni – és a szoftverfejlesztési szerződésben is rögzíteni –, hogy a konkrét igények megvalósításához milyen jogok megszerzése indokolt. Szükséges-e, hogy a beszerző cég a szoftverrel kapcsolatos összes vagyoni szerzői jogot megszerezze, vagy elegendő engedély (licenc) a szoftver felhasználására. Ha a beszerző az engedély mellett dönt, természetesen az sem mindegy, hogy a licenc mire terjed ki és mire nem. A jogszerzés és a licenc köre értelemszerűen az árazásra is hatással lehet.

Tényleg használhatjuk a szoftvert úgy, ahogy terveztük?

„Dobozos” szoftverek esetében gyakori, hogy a szolgáltató általános szerződési feltételeket alkalmaz, de az ilyen licencfeltételek néha túlságosan általános megfogalmazásúak vagy hiányosak. Ilyen licencfeltételek esetében pedig elképzelhető, hogy cégünk nem válik jogosulttá a szoftvert úgy használni, ahogy azt eredetileg tervezte. Tipikus hiba például az, amikor a beszerző a szoftvert vállalatcsoport szinten vagy a kiskereskedői hálózatával együtt kívánja használni, de a licencfeltételek ezt nem teszik lehetővé. A jogosulatlan, licencfeltételekben foglaltakon túlterjeszkedő felhasználás esetén azonban a jogtulajdonos igényeket érvényesíthet a jogsértővel szemben, például követelheti a jogosulatlan felhasználások után járó licencdíjat.

Jogszerűen továbbfejleszthetjük a szoftvert?

Érdemes azt is időben átgondolni, hogy szeretnénk-e a későbbiekben egyedi, kiegészítő fejlesztéseket rendelni a szoftverhez, adott esetben egy, az eredeti szoftver fejlesztőjétől eltérő beszállítótól. Az ilyen utólagos fejlesztések jogszerűsége ugyanis nagyban függhet az adott fejlesztés műszaki részleteitől és a meglévő szoftver licencfeltételeitől.

Ki gondoskodik a folyamatos támogatásról?

A feladatok nem érnek véget a szoftverlicenc megvásárlásával. A szoftver megfelelő használatához elengedhetetlen, hogy integráljuk azt a meglévő vállalati informatikai rendszerbe, kezeljük a felmerülő technikai és felhasználói problémákat, telepítsük a szükségessé váló frissítéseket – és adott esetben ezek lefejlesztéséről is gondoskodjunk –, továbbá képezzük a munkavállalókat a szoftver használatára. Ezekre a feladatokra már a szoftverrel kapcsolatos szerződés megkötésekor érdemes gondolni. Egyedi szoftverfejlesztés esetén javasolt azt is mérlegelni, hogy az egyedi fejlesztéssel nem „láncoljuk-e magunkat” a szoftverfejlesztőhöz és ha igen, érdemes már előre leegyeztetni (ideális esetben szerződésben rögzíteni), hogy a már előreláthatóan szükséges műszaki támogatás milyen nagyságrendű költségekkel fog járni.

Minden rendben a bizalmas információkkal?

Ha a szoftver működése bizalmas információk – például személyes adatok vagy üzleti titkok – kezelésével jár, a felhasználás során meg kell felelni a kapcsolódó jogszabályoknak és adott esetben az üzleti partnerekkel fennálló szerződésekben foglalt titoktartási és adatkezelési rendelkezéseknek is. Az ezekhez kapcsolódó jogsértéseknek nemcsak súlyos jogi következményei lehetnek, de bizalmi kérdéseket is felvethetnek. Ezért minden esetben javasolt a szoftvert és az annak felhasználására vonatkozó szerződést adatvédelmi és titokvédelmi szempontból is elemezni és megtenni a szükséges intézkedéseket – ide tartozik például az esetleges titokvédelmi és adatvédelmi kockázatok felmérése és dokumentált kezelése, a kapcsolódó adatvédelmi dokumentáció elkészítése, illetve a meglévő dokumentumok frissítése, továbbá a megfelelő adatvédelmi és titokvédelmi rendelkezéseket tartalmazó szerződés kitárgyalása a beszállítóval.

Ha a szoftver személyes adatokat továbbít a beszállító szervereire – például felhőalapú tárhely esetében –, előfordulhat, hogy egyes szerverek az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül találhatók, ami bizonyos országok – India, Kína, vagy adott esetben az Egyesült Államok – esetében további jogi és gyakorlati kockázatokat eredményezhet. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy az adott célország esetében az Európai Bizottság elfogadott-e úgynevezett „megfelelőségi határozatot” az adatvédelem területén – ennek hiányában pedig fel kell mérni, milyen intézkedések mellett lehet jogszerű az adattovábbítás.

A személyes adatok védelmére a szoftver fejlesztésénél, illetve a hibajavításoknál is ügyelnünk kell: ilyen adatok csak indokolt esetben kezelhetők tesztelési célból, és az említett fázisokban – amikor lehetséges – érdemes a személyes adatokat fiktív adatokkal helyettesíteni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:Baker beszerzés McKenzie szoftver tipp

Up Next

NEXT Fesztivál a Trafóban – Fiatal alkotók és kísérleti formák ünnepe Budapesten

Don't Miss

Vajon melyik a legjobb lakásbiztosítás?

Tippek

Így oldható az őszi feszültség a munkahelyeken

Az ősz a legtöbb munkahelyen az év legsűrűbb, legstresszesebb időszaka: ez jelenti az utolsó lehetőséget az év elején kitűzött célok teljesítésére, az ünnepek közeledtével ráadásul mindenhol nő a forgalom, ami az ügyfélszolgálatokra is jelentős terhet ró. Nem véletlen tehát, hogy ilyenkor feszültebb a helyzet az irodákban.

A TOPdesk szakértője most összegyűjtötte azokat a tippeket és eszközöket, amelyek megoldást jelenthetnek a problémára.

Komoly gazdasági következményei lehetnek annak, ha hosszabb ideig stresszesek a munkavállalók: a feszültség rövid távon a teljesítmény romlásához, hosszabb távon pedig akár magasabb fluktuációhoz is vezethet. Miközben az alkalmazottak megpróbálnak megbirkózni az őszi időszakban tapasztalható, fokozott stressz-szinttel, kevesebb személyes erőforrásuk marad a konstruktív tevékenységekre, mivel kapacitásuk nagy részét a különféle általuk érzékelt stresszorok kezelésére kell fordítaniuk. Zakrzewski Anita, a TOPdesk szakértője szerint ezek a stresszorok azonban nagyban csökkenthetők néhány egyszerű megoldással.

Tudásbázis

Szoros határidők mellett az egyik legjelentősebb stresszforrást az jelentheti, ha a munkavállalók nem kapnak időben választ a kérdéseikre, és másokra kell várniuk egy feladat megoldásához. Erre jelenthet megoldást egy digitális, bárki számára hozzáférhető belső tudásbázis, ahol a gyakran felmerülő kérdésekre a kollégák azonnal, további munkatársak bevonása nélkül megtalálják a válaszokat. A tudásbázis fokozatosan is kiépíthető, így létrehozása még egy sűrűbb időszakban sem jelent nagy időbefektetést.

Önkiszolgáló felület

Ez a módszer nem csak házon belül alkalmazható jól: ha egy vállalat ügyfelekkel dolgozik, rengeteg értékes időt szabadíthat fel a saját munkavállalói számára, ha a gyakori kérdésekre az ügyfelek is egyszerűen – plusz kérdésfeltevés nélkül – megtalálják a válaszokat egy önkiszolgáló portálon. Az így felszabadult időt a kollégák összetettebb problémák megoldására fordíthatják, ami nem csak nyugodtabbá, de érdekesebbé is teszi a munkát számukra. „Minden probléma vagy kérdés, ami többször felmerül az ügyfelek részéről, rögzíthető egy önkiszolgáló portálon” – mondta el Zakrzewski Anita a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing- és értékesítési vezetője. „A kollégák egyetlen felületen azonnal megtalálhatják az ilyen típusú kérdésekre a válaszokat, amivel nem csak a saját munkájukat könnyítik meg, de kevésbé terhelik – azaz lassítják – a többi csapattagot is. Egy önkiszolgáló portál tehát a teljes csapat hatékonyságát növeli, ami a sűrűbb időszakokban kulcsfontosságú tényező a munkahelyi stressz szempontjából.”

Chatbot

A szakértő szerint természetes, hogy az önkiszolgáló megoldások nem képesek teljes mértékben helyettesíteni a közvetlen kapcsolatfelvételt, hiszen mindig lesz olyan kolléga vagy ügyfél, aki inkább személyes segítségre vágyik. Ez azonban tipikusan az ügyfélszolgálatokon azt eredményezheti, hogy a kollégák újra és újra ugyanazokat a kérdéseket válaszolják meg. Itt jelenthet nagy segítséget egy ma már megbízhatóan működő chatbot, ami képes az egyszerűbb kérdésekre önállóan, a tudásbázis vagy a GYIK alapján megadni a válaszokat. Egy chatbot elemzi a kérdés szövegét, értelmezi annak jelentését, és ez alapján pontosan tudja, mit kérdezzen vagy mondjon a kérdezőnek. Ez pedig mindenki számára előnyös: a kérdező hamarabb kap választ, a munkatársak pedig több időt tudnak a valóban értékes munkára fordítani. „A legideálisabb megoldás az, ha ezeket az eszközöket kombináljuk, több csatornán kvázi automatizálva a feladatvégzést” – teszi hozzá a szakértő. „A hatékonyságnövelő, tehercsökkentő módszerek pedig kényelmesen kezelhetőek és átláthatóak, ha egyetlen szolgáltatásmenedzsment-rendszerbe vannak integrálva.”

Munkavállalói jóllét

Az ősz minden hatékonyságnövelő eszköz mellett is sűrű időszak, ezért érdemes ilyenkor még nagyobb hangsúlyt fektetni a munkavállalói jóllétre. A dolgozók mentális és fizikai egészségét számos módszerrel támogathatja egy vállalat: céges masszázs, sétáló meetingek, nassolnivaló – akár ezek az apró szívességek is nagyot lendítenek majd a munkavállalók elégedettségén a stresszes napokon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot

Ariana Grande, Selena Gomez és Kylie Jenner – csak néhány sztár, aki az elmúlt időszakban buborékszoknyát viselt.

Népszerűsége nem véletlen, hiszen többek között a 2024-es Koppenhágai Divathéten a buborékszoknya volt az egyik legnagyobb sláger. Utána több mint 700 százalékkal nőttek meg az eladásai – derült ki nemrég a Dumaszínházban rendezett Bubble Day-n.

„Ezt a ruhadarabot még Pierre Cardin tervezte 1954-ben. A neve onnan származik, hogy angolul bubble skirt-nek nevezték. Jelenleg többféle stílusú hódít belőle, de a skandináv buborékszoknyák is kifejezetten népszerűnek számítanak”

– hangsúlyozta Domonkos Aida, a budapesti Metropolitan Egyetem divattervező szakos hallgatója, valamint a SodaStream Bubble Day műsorvezetője.

A buborékszoknya jó példa arra, hogyan tudnak túlélni tetszetős és kreatív ötletek éveket, vagy évtizedeket. A SodaStream is ilyen, amelynek megszületése egy londoni ginfőzde tulajdonosának is köszönhető. A szénsavas víz otthoni előállításának ötletét George Gilbey dolgozta ki 1903-ban. Találékonysága révén napjainkban már otthon is olthatjuk a szomjunkat buborékos vízzel.

A szénsavasvíz sohasem megy ki a divatból, de fontos, hogy fenntarthatóvá tegyük a fogyasztását.

„Bár tény és való, hogy egy ideje vissza lehet váltani az eldobható PET-palackokat, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy például egy félliteres, egyszerhasználatos műanyag-palack előállításához 2-3 liter vízre van szükség”

– hangsúlyozta a Palackvisszaváltás keservei – Repontozásos vereség? című előadásában Litkay Gergely humorista. Hozzátette: egy 1,5 literes palack gyártásához körülbelül 0,3 kWh energia szükséges. 2500 darab palack esetében ez 750 kWh áram, ami körülbelül egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztásának felel meg. A legjobb megoldás, ha az eldobható PET-palackokat le sem kell gyártani.

„A SodaStream hosszú ideje a nehéz üdítős csomagok cipelésének, valamint az üvegvisszaváltás egyik legjobb alternatívája. Egy komplex, életmódváltással felérő rendszert kínálunk, amellyel a fogyasztók csökkenthetik ökológiai lábnyomukat”

– hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.

A SodaStream az eseményen több újdonságot is bemutatott azok számára, akik számára a fenntarthatóság nemcsak egy divatos szó. Lerántották a leplet a márka új thermo palackjáról, a Fizz&Go-ról, amely akár 12 órán át is melegen, vagy hidegen tudja tartani a betöltött italokat, de szintén a Dumaszínházban debütált a SodaStream Enso két új – matt fekete és homok színű – változata.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb

A Használtautó.hu legfrissebb elemzése azt vizsgálta, mely modellek cserélnek gazdát a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon.

A forgási sebességet – vagyis a „turnover” értéket – úgy számolták, hogy átlagosan hány nap telik el a hirdetés felkerülésétől a levételéig. A turnover adatok alapján az Ignis, a Wagon R+, az SX4 és a Swift egyaránt a legkeresettebb autók közé tartoznak. A leggyorsabban eladható autók toplistáját, valamint az életkor és hajtáslánc szerinti turnover-adatokat vizsgálta 2025 januártól augusztusig a Használtautó.hu.

A Suzuki kisautói pár hét alatt gazdára találnak, de egy régi Peugeot is meglepően gyorsan elkel

A Használtautó.hu friss, 2025 január–augusztusi adatai alapján egyértelmű, hogy a magyar használtautó-piacon egyes modellek szó szerint napok alatt gazdára találnak. A leggyorsabban eladható típusok listáját a Suzuki vezeti: az Ignis mindössze 14,9 napos átlagos eladási idővel áll az első helyen, szorosan mögötte a Wagon R+ – 15,5 nap, és az SX – 16,6 nap. A negyedik helyen a Suzuki Swift található 18 napos átlagos turnover-idővel, míg az ötödik leggyorsabban eladható modell a Peugeot 307, 18,1 napos értékkel.

„A magyar használtautó-piacon az ár a legmeghatározóbb tényező a vásárlási döntésekben, de a márka megítélése is kulcsszerepet játszik. Nem véletlen, hogy a Suzuki az egyik leggyorsabban gazdát cserélő márka: széles körben kedvelt, egyszerű felépítésének köszönhetően megbízható, szervizelése pedig olcsó és kiszámítható. Ezek miatt nemcsak a 15 évnél idősebb, hanem a 10–14 éves kategóriában is kiemelkedően népszerű. Érdekes adat továbbá, hogy a Peugeot 307 bizonyult az egyik leggyorsabban eladható modellnek. A Peugeot régebbi típusait sokan minőségi előrelépésként tekintik a Suzukikhoz képest, ráadásul széles motor- és karosszériaválasztékuk is vonzóvá teszi őket a használtpiacon”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

Meglepő módon a legöregebb autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon. A 15 évnél idősebb járművek átlagosan 21,9 nap alatt cserélnek gazdát, míg a 10–14 éves autók már 25,9 napos értéket mutatnak. Az 5–9 év közötti autók 27,5 napos átlaga is viszonylag jó, de a 0–4 éves, tehát újszerű autók már csak 42,5 nap alatt kelnek el, vagyis kétszer lassabban, mint az idősebb társaik.

Ez részben az árkülönbségekkel magyarázható: az idősebb autók alacsonyabb ára és olcsóbb fenntartása sok esetben gyorsabb döntésre ösztönzi a vevőket.

A benzinesek a legkapósabbak

Ha a hajtáslánc szerint nézzük az adatokat, az derül ki, hogy a hagyományos benzin- és dízelüzemű autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon: a benzines járművek átlagosan 25,9 nap, míg a dízelek 26,4 nap alatt cserélnek gazdát. Ehhez képest az elektromos autóknál az átlagos eladási idő 33,3 nap, a hibridek esetében pedig még ennél is hosszabb, 35,4 nap.

Ez azt jelenti, hogy bár a villanyautók és hibrid modellek iránti érdeklődés fokozatosan nő, a piacon továbbra is a klasszikus hajtásláncok dominálnak, ha gyors értékesítésről van szó. Ennek oka lehet a hagyományos autók ismertsége, javíthatósága és alacsonyabb ára, illetve az alternatív hajtású modellekkel kapcsolatos fenntartási vagy töltési kérdések is.

Összefoglalva, a turnover-adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az ismert, könnyen fenntartható modellek kelnek el a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon. A Suzuki modelljei nemcsak az alsó árkategóriában népszerűek, de technikai egyszerűségük és országos szervizhálózatuk miatt is keresettek. A Peugeot 307 példája pedig arra világít rá, hogy még a régebbi típusok is versenyképesek lehetnek, ha praktikus kialakításuk és elérhető áruk van.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!