Zöld
Az ABB világszínvonalú megoldást fejlesztett ki a jövő CO2-semleges, energiafüggetlen gyárának létrehozására
Az ABB az ökológiailag hatékony megoldások és szolgáltatások kiterjedt portfóliójával kíván hozzájárulni a gazdaság környezetkárosító hatásoktól mentes további növekedéséhez.
Valójában az ABB globális összbevételének immár több mint fele olyan technológiák értékesítéséből származik, amelyekkel a klímaváltozást kiváltó okok ellen a harcol. A társaság célja, hogy ezt a 2018-ban még 57%-os részarányt 2020-ig 60%-ra emelje.
Az ABB elkötelezett küzdelmet folytat a klímaváltozással szemben, amibe beletartozik, hogy saját működésének környezetre gyakorolt hatását is csökkenti. Az éghajlat védelmével kapcsolatban most azt a célt tűzte maga elé, hogy az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátását a 2013-as bázisévhez képest 2020-ig 40%-kal csökkenti.
Lüdenscheidi (Németország) telephelyén az ABB azt is bemutatja, hogyan lehet a fenntartható energiafelhasználásra való átállást digitális energiagazdálkodással sikerre vinni. A tervezés és az építkezés két évig tartó szakaszát lezárva az ABB a Mission to Zero projekt keretében átadta a világ első CO2-semleges és energiafüggetlen termelőüzemét azzal, hogy napenergia-erőművet helyezett üzembe az ABB-leányvállalat Busch-Jaeger egyik gyárában. Az ABB technológiájával működő naperőmű elegendő energiát fog előállítani ahhoz, hogy napsütéses napokon 100%-ban fedezze a gyár energiaigényét. A vállalatcsoport zászlóshajójának számító telephely évente nagyjából 630 tonna CO2-kibocsátást takarít majd meg.
A gyár teljes energiaciklusát az ABB iparágvezető energiahatékony komponenseivel hozták létre, így az egész rendszer a szokásosnál jóval kevesebb energia felhasználásával képes működni. A szükséges energia jelentős részét egy hosszú távon fenntartható napenergia-erőmű és egy rendkívül energiahatékony kapcsolt energiatermelésű erőmű biztosítja.
A gyár területén belül, a parkoló felett 3.500 m2-en kiépített napelemes rendszer évente kb. 1.100 Mwh klímasemleges napenergiát állít majd elő, ami nagyjából 3.360 háztartás éves energiaigényének felel meg. Az energia előállításába egy, a hagyományos széntüzelésű erőművek energiahatékonyságának kétszeresével működő kapcsolt energiatermelésű erőmű is besegít, így a telephely energiaigényénél 14%-kal több energia állítható elő. A többletenergiát a rendszer a közüzemi áramellátó hálózatba fogja betáplálni, így fenntartható módon előállított energiával járul majd hozzá a régió energiaellátásához. A csúcsidőszakok energiaigényének kielégítéséhez szükséges többlet zöldenergiát a 100%-ban CO2-semleges energiatermelést garantáló MVV Energie AG-től szerzik be.
„A fotovoltaikus rendszer egy olyan integrált megoldás része, amely az energiatermelés és -elosztás minden aspektusát lefedi, így annyi energia állítható elő vele, ami napsütéses napokon 100%-ban képes fedezni a telephely energiaigényét”
– állítja Tarak Mehta, az ABB Energetikai Termékek üzletágának elnöke. – Ezzel a világszínvonalat képviselő telephellyel kívánjuk demonstrálni egy olyan rendszer kialakításának előnyeit, amelynek hálózatba szervezett alkotóelemei digitálisan szabályozhatók. Ez az intelligens ökoszisztéma az energiahatékonyság javítását, a fenntarthatóságot és az erőforrások megőrzését szolgálja, így valóban nulla károsanyag-kibocsátású jövőt kínál az ipar és más területek számára.
A teljes lüdenscheidi rendszer műszaki magját az ABB Ability™ Energy Management Suite energiagazdálkodási csomag részét képező méretezhető OPTIMAX® energiagazdálkodási rendszer adja. Az ABB Ability™ nem más, mint a vállalati működés minden területére kiterjedő innovatív digitális megoldások és szolgáltatások átfogó kínálata, mely egy magasabb szintre emeli a rugalmasság, a hatékonyság és a teljesítmény fogalmát. Az OPTIMAX® digitális megoldás folyamatos és transzparens rálátást biztosít az energiafogyasztásra. Lehetővé teszi az energia felhasználásának valós idejű monitoringját és optimalizálását, az elszórtan elhelyezkedő energiatermelő létesítmények integrációját, ezenkívül rugalmasabbá teszi az energia fogyasztását és tárolását, s mindezt úgy, hogy jórészt autonóm módon működik. Ez a tanulásra képes rendszer prediktív adatok alapján számítja ki az energiaáramlás optimális szintjét, majd az eltéréseket valós időben kompenzálja, hogy az adott vállalat ténylegesen csökkenteni tudja energiaköltségeit, illetve károsanyag-kibocsátását.
A lüdenscheidi gyárban kiépített teljes rendszer az energiagazdálkodási és az inverterekkel működő napelemes rendszer mellett az ABB más, egymással digitálisan összekapcsolt technológiáit is magában foglalja. Ezek közé tartozik például a 200 kW teljesítményű és 275 kWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS), mely a megtermelt energia tárolásáért felel. Ezenkívül az ABB töltőpontjai – ahol a cég munkavállalói és látogatói ingyenesen tölthetik fel elektromos járműveiket – tovább javítják a régió ökológiai mérlegét. Ezt az egyetlen forrásra épülő energiagazdálkodási megoldást az energia elosztását szolgáló okos kapcsolóberendezés teszi teljessé.
A projekttel kapcsolatban további tájékoztatást a https://new.abb.com/mission-to-zero címen talál.
Zöld
Jöhetnek a papírpalackok
Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás.
A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.
Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.
Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.
Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható
Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.
A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.
Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.
A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.
A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában
Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.
Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.
Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.
A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.
Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások
Hatékonyabb gépek, intelligens világítás és termosztátok – ezek a leggyakoribb lépések az energiafogyasztás csökkentésére a Schneider Electric felmérésében részt vevő vállalkozások körében. A kutatásból kiderült az is, hogy a relatív többségük a szigetelést tartja a leghasznosabb energiahatékonysági fejlesztésnek, ugyanakkor ötödük már teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg az épületeinél az elmúlt öt évben.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.
Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat. Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.
Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása
Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.
Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.
„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben”
– mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.
A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok
A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.
„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással”
– tette hozzá Géczy Áron.
Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni
A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Friss stratégiával, arculattal és új irodával lép szintet a DVM
-
Egészség2 hét ago
Mit (t)egyek, hogy jól (l)egyek? – Egészséges étkezés a táplálkozási trendek bűvkörében
-
Gazdaság2 hét ago
Debrecen húzza a vidéki lakáspiacot
-
Szórakozás2 hét ago
Ma már ugyanazt a digitális színvonalat várjuk el a nyaralóban, mint otthon
-
Mozgásban2 hét ago
Magyar járműinformatikai exportsiker Kínában
-
Okoseszközök2 hét ago
Így alakul a jövő: hét éves a Galaxy kihajtható innovációja
-
Egészség2 hét ago
Hűs menedék vagy látszatmegoldás? – Az irodai munkavégzés láthatatlan nyári veszélyei
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a hálózati kapacitás kihasználása – összefogott a Schneider Electric és a Kraken






