Zöld
Ezért érdemes elektromos autóra váltaniuk a cégeknek
Ezért érdemes elektromos autóra váltaniuk a cégeknek
Vitathatatlan, hogy az elektromos autók ma már egyre népszerűbbek, többek között a szigorodó emissziós szabályozásoknak és az ösztönző kormányzati rendelkezéseknek köszönhetően.
Habár világszerte még mindig csak a járműállomány 1 százalékát teszik ki, növekedési tendenciájukat jól mutatja, hogy az ING becslése szerint 2035-re az európai autópiac teljesen elektromos lesz. Miközben a forgalomban lévő autók több, mint fele vállalati, a villanyautók jelenleg főként magántulajdonban vannak. A flottakezeléssel foglalkozó LeasePlan most tippeket ad a cégeknek ahhoz, hogy miért és hogyan érdemes áttérniük az e-autókra.
A hazai céges flottákban egyelőre a dízeles kocsik iránt tapasztalható a legnagyobb érdeklődés, de az elmúlt évek fenntarthatósági törekvéseinek és technológiai fejlesztéseinek köszönhetően vállalati szinten is felerősödött a környezettudatosabb autóválasztás. A döntéshozatalt a folyamatosan bővülő elektromosautómodell-választék is támogatja, hiszen a középkategóriás gyártók mellett már az olyan luxusmárkák is beemelték kínálatukba a villany verziókat, mint például a Jaguar, amelynek I-PACE nevű, tisztán elektromos SUV-ját idén az év autójának választották.
A céges autók esetében ugyanakkor számos különféle szempont befolyásolja a flotta összetételét és az elektromos járművekre való átállást, például a munkavállalók száma, a rendelkezésre álló büdzsé, a megtett távolságok vagy az innovációra való hajlandóság. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatótávok növekedésével egyre nagyobb az érdeklődés a vállalati szegmensben. Jelenleg főként azok a szervezetek nyitottak az e-autókra, amelyek egyébként is törekednek az ökológiai lábnyom csökkentésére.
Az elektromos autók vonzereje
- Környezetvédelem: az elektromos járművek nem bocsájtanak ki kipufogógázt, így a teljes életciklusukat tekintve 30-70 százalékkal kevesebb szén-dioxidot termelnek, mint a hagyományos meghajtású autók.
- Alacsony javítási és fenntartási költség: az e-autók ugyan egyelőre még magasabb árkategóriában érhetők el, mint dízeles vagy benzines társaik, a vásárlásnál azonban érdemes hosszabb távon gondolkodni, mivel a fenntartásuk egyre kedvezőbb. A villanyautók jellemzően kevesebb alkatrészből állnak, így a meghibásodás lehetősége is alacsonyabb. Az üzemanyag-költségek szempontjából pedig garantáltan sokat spórolhatunk.
- Adókedvezmények, díjmentesség: Európában egyedülálló módon Magyarországon nem kell gépjármű-, cégautó-, súly- és regisztrációs adót, illetve vagyonszerzési és átírási illetéket fizetniük az elektromosautó-tulajdonosoknak, ami évente több tízezer forintos megtakarítást jelent. Továbbá Budapest egész területén ingyenes a parkolás, és ezt az engedményt egyre több vidéki önkormányzat is kezdi bevezetni.
- Csökkenő TCO: habár az elektromos autók beszerzési ára sok esetben magasabb a belső égésű motorúakénál, a teljes futamidőre jutó összköltség (TCO) szemszögéből nézve kisebb az eltérés a két típus között, sőt, egyes piacokon a mérleg az előbbi felé billen el. Norvégiában például szinte az összes villanyautónak alacsonyabb a TCO-ja, mint a hagyományos kocsiknak.
- Különleges vezetési élmény: az e-autókban nincs sebességváltó, a féket pedig elég csak ritkán használni, mivel a gázpedál felengedésével fékez a jármű. Emellett az azonnali gyorsulás és a teljesen zajtalan működés magabiztosabbá és nyugodttá teszik a vezetést.
Város vs. országút
Rövidebb utazások során az elektromos járművek abszolút verhetetlenek, így azok, akik leginkább csak városi közlekedésre keresnek költséghatékony és környezetbarát megoldást, már most lecserélhetik autójukat egy zöldebbre. A népszerűbb modellek, mint például a Nissan Leaf vagy a BMW i3 átlagosan 230-270 kilométert képesek megtenni egyetlen feltöltéssel, így akár a Budapest-Bécs táv is egyben levezethető velük. Ennél nagyobb távolságok esetében azonban javasolt előre megtervezni, hogy útközben hol tudjuk feltölteni elektromos autónkat, amiben számos mobilapplikáció a segítségünkre lehet, Emellett megoldást jelenthet az irodai töltőállomás kialakítása, amely kezdetben nagyobb költséggel jár, ám ezáltal a napközbeni holt időket hatékonyan kihasználva tölthetők a járművek.
A hatótávolság korlátozottságából fakadó kényelmetlenségek áthidalására is van megoldás: a plug-in hibrid autók (PHEV) villamos energiával és hagyományos üzemanyaggal is képesek a megszokott teljesítmény mellett haladni. Ám fontos szem előtt tartani, hogy a hibridek átlagos hatótávolsága összességében ugyan több, de elektromos módban csupán 45 km vagy még annál is kevesebb, ami növeli az üzemanyag-költségeket és korlátozza a villamos módban történő vezetést.
Tippek a váltáshoz
A vállalatoknak az elektromosautó-beszerzések előtt számos szempontot kell figyelembe venniük, például a költségeket, az alkalmazottak igényeit vagy a cég működési folyamatait. Így, ha cégvezetőként vagy flottamenedzserként erre adjuk a fejünket, érdemes megfogadni néhány tippet. A LeasePlan szakértői az alábbi kezdeti lépéseket javasolják a cégek számára az elektromos autókra történő átálláshoz.
- Kezdjük a kulcsos autók lecserélésével
A zöldítést kezdjük azzal, hogy a közösen használt kulcsos autókat elektromosra cseréljük, és megfelelő töltőket telepítünk a munkahelyre. Így több munkatárs is elkezdhet barátkozni az e-kocsik vezetésével, ami megkönnyíti a hosszú távú átállást. Ha az üzletkötők keveset utaznak vidékre, érdemes minél több erre nyitott kolléga autóját elektromosra cserélni, akik hiteles tapasztalataikkal segíthetik a zöld kocsik elterjedését a szervezeten belül.
- Hagyjuk meg a választás jogát
Az elektromos autók használatát szabadon választható opcióként építsük be a cégautó-szabályzatba, hiszen így senki sem fogja kényszerként megélni a váltást. Azok a kollégák, akik a kezdeményezés élére állnak és ilyen kocsit választanak, tudatos döntést hoznak, így a többi kollégát is ösztönözhetik az e-autó használatra.
- Mutassunk példát a felsővezetőkkel
Számos olyan vonzó elektromos modell létezik, amely a felsővezetők igényeit is maradéktalanul kielégíti, ezért bátran biztosítsunk nekik zöld autót. Így hangsúlyozhatjuk a környezetbarát közlekedés fontosságát és lehetőségeit, a példamutatás pedig hatékony módszer a szélesebb körű bevezetésre.
A Műszaki Magazinon további érdekes híreket olvashat az elektromos autók jelenéről és jövőjéről, pl. 2040-re mát több elektromos autót tervezek üzembe helyezni, mint hagyományos járművet
Zöld
Kizöldíthető-e az energiaintenzív MI szerverek áramigénye?
A mesterséges intelligencia szolgáltatás áramigénye 2030-ra elérheti a globális összfogyasztás 3-4%-át is.
A mesterséges intelligencia (MI) szerverek áramigénye napjaink legdinamikusabban növekvő energiafogyasztási ágazatává teszik az MI fejlesztést és szolgáltatásokat, különösen a nagy nyelvi modellek (pl. GPT, Claude, Gemini) és más generatív MI rendszerek térnyerésének köszönhetően.
Jelenlegi áramigény egyetlen MI szerver-rendszer (OpenAI) 2024-es adataiból kiindulva úgy néz ki, hogy az OpenAI fejlesztése és adatokkal való folyamatos feltöltése 1-5 gigawattóra (GWh) áramot fogyaszt évente. Ezt nagyrészt a gyorsítókártyák áramfelvétele és a szerverrendszerek hűtése teszi ki. Az MI-szolgáltatások futtatása, az ún. inferencia (pl. csevegés, képgenerálás) szintén jelentős, több tíz–száz megawatt (MW), folyamatos terhelést jelent.
A fentiek alapján az OpenAI, a Microsoft Azure MI, a Google, vagy az Amazon regionális alközpontjai egyenként 100–500 MW-nyi beépített áramtermelő teljesítményt igényelnek, ezek pedig egyenként nagyerőműnyi áramtermelést.
Nem meglepő ezek után, hogy a globális MI-infrastruktúra (beleértve felhőszolgáltatókat) becsült áramtermelő kapacitásigénye 2024-ben elérte az 5 GW-ot. Összehasonlításképpen Magyarország csúcsidei áramfogyasztása 7,5 GW körül van.
Ez az áramigény növekedés szinte a semmiből jött pár év alatt, viszont nagyon is kézzelfogható és kalkulálható lesz a jövőben. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) becslése szerint 2030-ban a szükséges új áramtermelő kapacitások elérik a 100 GW-ot is, ami hússzoros növekedés lenne a 2024-es helyzethez képest.
Hogyan biztosítható ez a többlet áramigény úgy, hogy a klímavédelmi törekvések se sérüljenek?
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2030-ra a világ teljes villamosenergia-felhasználásának akár 3–4%-át is elérheti a digitális infrastruktúra fogyasztása. Az MI-szektor gyors áramigény-növekedése miatt nem csak a termelő kapacitásokat kell növelni és fejleszteni, hanem a villamosenergia hálózatok teljesítőképességét és rezilienciáját is.
Bár az MI fejlesztők és szolgáltatók általában a klímavédelem és a zöldítés gazdasági élharcosai közé tartoznak, az MI szervereinek áramellátását kizárólagosan megújuló forrásból jelenleg nem lehet biztosítani, mert a nap- és a szélerőművek termelése időjárásfüggő, és a vízerőműveké is egyre inkább azzá válik. Az áramtermelés egyenetlenségeinek ellensúlyozására pedig nem elég az akkumulátor kapacitás, fosszilis forrásokat is igénybe kell venni.
Ezért napjaink legelterjedtebb megoldása a hálózati vegyes forrásból való ellátás. Az MI-szerverek többsége országos vagy régiós energiahálózatra csatlakozik, amely kevert forrásokból (fosszilis, nukleáris, megújuló) látja el őket árammal. Ez a legmegbízhatóbb megoldás, mivel folyamatos, skálázható és kiszámítható. Hátránya, hogy a szén-dioxid-kibocsátás az energia mix összetételétől függ.
Vannak olyan MI-szolgáltatók is, melyek demonstratív céllal saját naperőművet, szélerőművet vagy vízerőművet üzemeltetnek (pl. Google, Microsoft) az adatközpontjaik mellett. Őszintén szólva ez egy kicsit zöldre mosás ízű egyelőre, hiszen az időjárásfüggő áramtermelés kiegyensúlyozására legtöbbször hagyományos erőműveket kell igénybe venni.
Talán a legoptimálisabb megoldás a nukleáris energia alkalmazásában rejlik, hiszen így nullára redukálható az üvegházgáz kibocsátás és az áramtermelés is folyamatos és kiszámítható. Egyre több techcég vizsgálja a kisméretű moduláris reaktorok (Small Modular Reactors) alkalmazásának a lehetőségét az adatközpontjaik ellátására (Microsoft, Google-Alphabet, Amazon Web Services, Oracle). Sajnos azonban nem minden országban élvez többségi támogatást az atomenergia alkalmazása, így az ilyen esetekben a nukleáris projektek jelentős politikai kockázatokat hordoznának.
Van-e hatása az orosz-ukrán háborúnak és a szankcióknak az EU MI szektorára?
Egyrészt az orosz földgáz rendelkezésre állásának van jelentősége az MI adatközpontok áramellátása szempontjából, másrészt az oroszok kis moduláris reaktorokkal kapcsolatos tudásának és technológiáinak, hiszen ne felejtsük, hogy globálisan egyelőre csak az oroszoknak van működő SMR-e. Az orosz gáz szabad elérhetősége ellátásbiztonságot növelő-, valamint gáz és áramár csökkentő hatású lehetne. Ez pedig csökkenthetné az MI-szolgáltatók költségeit, ami egy alacsonyabb szolgáltatási díjat eredményezhetne. A 18. szankciós csomag árnyékában jelenleg nagyon magas az európai tőzsdei gázár. Az EU kereskedelmi gáztározóiba 35 eur/MWh áron folyik a betárolás, ami több, mint duplája a háború előttinek. El kehet képzelni, mi lesz majd az ára az ilyen áron betárolt gáznak az olyan országokban, ahol a lakosság is piaci árat fizet. De a földgáztüzelésű erőművek földgáz felhasználásán keresztül és amiatt, hogy a földgáz és az áram árazása hagyományosan ma is kapcsolt a piacokon, az áram ára is lényegesen magasabb lenne, ami sok minden más mellett az MI szolgáltatásokat is megdrágítaná.
Végezetül térjünk vissza a címben feltett kérdésre: kizöldíthető-e a jövő kulcstechnológiája az egyébként energiafaló MI szolgáltatás?
Ahogy az előzőekben tárgyaltuk, klímavédelmi és áram ellátásbiztonsági szempontból is az atomenergia, ezen belül is a kis moduláris reaktorok alkalmazása lenne a legmegfelelőbb az MI-szerverrendszerek ellátására. Később, a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez közeledve már a vegyes betáplálású hálózatoknak is dekarbonizáltá kell válniuk, tehát megfelelő kapacitások rendelkezésre állása esetén, akár simán a hálózatról is vételezhetnek majd teljesen zöld áramot az adatközpontok. Sőt, ha a dekarbonizálttá válik a villamosenergia rendszerek kiegyensúlyozása, és a rendszerszintű áramtárolás problematikája is megoldódik piacképes áron, akkor a nap- és a szélerőművek is megoldást jelenthetnek. A tervek és a stratégiák ezt a célt jelölik ki, remélhetőleg a megvalósítás is eszerint halad majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Újabb fejezetéhez ért a Schneider Electric fenntarthatósági képzése
Elérhetővé vált a Schneider Electric ingyenes, online fenntarthatósági képzési programja, a „Sustainability School” legújabb modulja.
A harmadik fejezetben azt sajátíthatják el a vállalkozások, hogyan lehet az elektrifikáció és a digitalizáció révén előre lépni a dekarbonizációban és kihasználni a fenntarthatóságból származó versenyelőnyöket.
Újabb fejezetéhez érkezett a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat „Sustainability School” programja, amelynek célja, hogy a társaság értékesítési ökoszisztémájához tartozó partnereknek olyan hasznos tudást nyújtson, amivel vezető szerepet tölthetnek be a fenntarthatósági törekvések támogatásában. Azok a cégek, amelyek nem alkalmazkodnak az éghajlati kockázatokhoz, 2035-re az éves bevételük akár 7 százalékát is elveszíthetik. Ebben a helyzetben egyértelmű, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az üzleti szektor szereplői részéről, hogy kezeljék ezt a kihívást.
A „Sustainability School”, amely először 2023-ban vált elérhetővé a Schneider Electric partnerei számára, interaktív kurzusokat kínál, amelyek célja, hogy segítse a szervezeteket fenntarthatósági teljesítményük javításában. A három részből álló program a kulcsfontosságú fenntarthatósági témákról szóló, hozzáférhető, megvalósítható képzések iránti növekvő igényt elégíti ki. A már elérhető 1. és 2. fejezet a fenntarthatóság alapjait és azokat a lépéseket tárgyalja, amelyeket a vállalatok a szén-dioxid-mentesítési stratégia kialakításához és végrehajtásához megtehetnek.
A „Sustainability School” 3. fejezete arra összpontosít, hogy a napi gyakorlatban jól hasznosítható tudást adjon át, bemutassa a vállalkozásoknak, hogyan képesek dekarbonizálni tevékenységüket a villamosítás és a digitalizáció révén és felszabadítani a fenntarthatóságból származó potenciális versenyelőnyöket. A program testreszabott terveket ismertet a kulcsfontosságú ágazatok számára. Így például az energia- és ingatlanszektor kapcsán a program különböző stratégiákat vázol a beépített CO2-kibocsátás korlátozására. A képzési anyagok között az energiafelhasználás és a kibocsátások automatikus mérésére, nyomon követésére és csökkentésére szolgáló eszközök bemutatása mellett a közlekedés villamosítására, az épületmenedzsment-rendszerekre és az elektromos infrastruktúra korszerűsítésére, valamint a megújuló energiaforrások helyben történő felhasználására vonatkozó ismeretek is helyet kaptak. Az információs technológia (IT) kapcsán a képzési anyag bemutatja, hogyan lehet a digitalizációt hasznosítani a fenntarthatósági adatok gyűjtésére, illetve hogyan tudják a szervezetek innovatív technológiai megoldások révén előmozdítani a dekarbonizációs törekvéseiket. Az ipari automatizációval foglalkozók számára pedig többek között a fejlett motorvezérlő platformok, illetve a fenntarthatósági szempontok alapján tervezett rendszer-architektúrák bemutatásával nyújt hasznos segítséget a képzés.
„Büszke vagyok arra, hogy elindíthatjuk a „Sustainability School” következő fejezetét, amely egy nagyon fontos mérföldkő. Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy partnereinket és ügyfeleinket támogassuk fenntarthatósági törekvéseikben, és ez az új fejezet olyan tudást és eszközt ad nekik, amellyel elérhetik a fenntarthatóságot saját szervezetüknél és ügyfeleiknél”
– mondta el Sorouch Kheradmand, a Schneider Electric „Partner Sustainability” területért felelős vezetője.
„Ahogy a világ egyre inkább a digitalizáció és elektrifikáció felé mozdul el, partneri ökoszisztémánk egyedülállóan jó pozícióban van ahhoz, hogy kezelni tudja napjaink energetikai kihívásait. Minden vállalkozás fontos szerepet játszik az energetikai átmenetben. Célunk, hogy segítsük őket abban, hogy ötvözve a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot valódi versenyelőnnyé váljon számukra ez a törekvés és így megállják helyüket a gyorsan változó világban”
– tette hozzá Frederic Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az LG közzétette 2024-2025-ös fenntarthatósági jelentését
Közzétette 2024–2025-ös fenntarthatósági jelentését az LG Electronics (LG), amelyben hivatalosan is beszámolt a 2030-as környezetvédelmi célok elérése felé tett jelentős előrelépésekről, beleértve az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését és a körforgásos gazdálkodás terén elért eredményeket.
A jelentés bemutatja a vállalat átfogó erőfeszítéseit a fenntarthatóság céges működésbe való beépítése kapcsán, összhangban a Jobb élet mindenkinek nevet viselő fenntarthatósági víziójával.
2024-ben az LG Scope 1 (közvetlen) és Scope 2 (közvetett) kibocsátása összesen 910 000 tonna szén-dioxid-egyenértéket (CO₂eq) tett ki, amellyel a vállalat már közel került a 2030-ra kitűzött, 878 000 tonnás célhoz. A vállalat korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra 54,6 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2017-es szinthez képest. A cél idő előtti elérését a több gyártási folyamatban alkalmazott energiahatékony berendezések és szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák proaktív alkalmazása tette lehetővé.
Az LG szintén lépéseket tesz a Scope 3 kibocsátások – azaz a termékek használatából származó szén-dioxid-kibocsátás – csökkentéséért a mesterséges intelligencia és más energiatakarékos technológiák szélesebb körű alkalmazásával. 2024-ben a vállalat 19,4 százalékkal csökkentette a termékek használatából származó szén-dioxid-kibocsátást a 2020-as szinthez képest. Külön figyelemre méltó, hogy az LG volt az első dél-koreai háztartásigép-gyártó, amelynek kibocsátáscsökkentési céljait a Science Based Targets kezdeményezés (SBTi) hivatalosan is elismerte. Az SBTi célkitűzései közé tartozik a Scope 3 kibocsátások 20 százalékos csökkentése hét kulcsfontosságú termékkategóriában 2030-ig, a 2020-as bázisévhez viszonyítva.
Előrelépés történt a körforgásos gazdálkodás terén is. Az LG 2024-ben globális gyártóüzemeiben 97,4 százalékos hulladék-újrahasznosítási arányt ért el, ezzel túlteljesítve a 2030-ra kitűzött 95 százalékos célt. A vállalat emellett tavaly 56 ország 91 helyszínéről összesen 532 630 tonna használt elektronikai eszközt gyűjtött be, így 2006 óta több mint 5 millió tonnára nőtt az összegyűjtött mennyiség. Az LG emellett 36 százalékkal növelte a termékeiben felhasznált újrahasznosított műanyagok mennyiségét is az előző évhez képest.
Az LG továbbra is elkötelezett amellett, hogy termékei és szolgáltatásai mindenki számára könnyen hozzáférhetőek és használhatóak legyenek. Az LG Comfort Kit – amelyet azért terveztek, hogy a háztartási gépek használata kortól, nemtől és fizikai képességektől függetlenül egyszerűbbé váljon – immár 14 terméket foglal magában. Az olyan akadálymentesítési funkciók, mint az LG OLED TV-ken elérhető képernyőfelolvasás és a hallókészülékeken és hangszórókon történő egyidejű hangkimenet, valamint az állítható magasságú és tapintható billentyűzettel ellátott kioszkok, mind bizonyítják ezt az elköteleződést. A vállalat emellett inkluzív szolgáltatásokat is nyújt, például fogyatékossággal élőknek szóló gondozási programokat, jelnyelvi konzultációkat, idősek támogatását, valamint bolti oktatási foglalkozásokat biztonság, informatika és kultúra témákban.
Az LG folyamatosan erősíti felelős vállalatirányítási gyakorlatát is, egy megfelelésre és etikára épülő irányítási struktúrán keresztül. A vállalat igazgatótanácsa a függetlenség, szakértelem és átláthatóság elvei mentén működik, míg az ESG Bizottság egyre fontosabb szerepet játszik a fenntarthatósági kezdeményezések felügyeletében. Az ellátási láncában az LG a közös fejlődést támogatja harmadik fél által végzett ESG-auditokon keresztül, amelyek a Responsible Business Alliance (RBA) szabványainak megfelelően zajlanak.
Folyamatos erőfeszítéseinek eredményeként az LG második egymást követő évben került be az S&P Global vállalati fenntarthatósági értékelésének (Corporate Sustainability Assessment – CSA) „Top 1%”-ába. A vállalat emellett öt egymást követő éven át „A” minősítést kapott a Morgan Stanley Capital International (MSCI) értékelésében, és immár 13 éve folyamatosan szerepel a Dow Jones „Best-in-Class World Index” fenntarthatósági rangsorában.
Az LG 2006 óta évente teszi közzé fenntarthatósági jelentését. A teljes 2024–2025-ös jelentés a vállalat weboldalán angol nyelven érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Legalább 1,2 milliós nettó kereset kell majd az Otthon Start és a CSOK Plusz teljes kihasználásához
-
Gazdaság1 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Tippek2 hét ago
A One Magyarország több mint 90 országban biztosítja 5G roaming szolgáltatását
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
-
Ipar2 hét ago
Értékmegőrzés és kortárs tartalom – Készül a Magyar Építészeti Múzeum és Központ
-
Gazdaság6 nap ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök1 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Tippek1 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot