Zöld

A Continental a zéró emissziós mobilitást célozza meg

Philip Nelles, a Mobile Fluid Systems igazgatója: „A tömlők és csövek mindenképpen nélkülözhetetlenek az emissziómentes és alacsony kibocsátással járó mobilitás megteremtésében.”

A Continental technológiai vállalat új stratégiát jelentett be tömlő és cső üzletága számára, amely két fő célkitűzés körül mozog:

„Egyrészről nagyobb hangsúlyt fektetünk az e-mobilitásra, mint komoly növekedési piacra. Másrészről pedig elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy segítsünk az autógyártóknak tovább csökkenteni a kibocsátást és megfelelni az egyre szigorodó emissziós előírásoknak”

– magyarázza Philip Nelles, a Continental Mobile Fluid Systems, azaz az autóipari tömlők és csövek gyártásáért felelős üzleti egységének igazgatója.

„A tömlők és csövek mindenképpen nélkülözhetetlen tényezőt jelentenek az emissziómentes és alacsony kibocsátással járó mobilitás megteremtésében. Mi ebben a körben tesszük meg jelentős hozzájárulásunkat a fenntartható mobilitás felé, és a beérkező megrendelések már most alátámasztják mindezt. Csak tavaly nagyjából 275 millió euró értékben kaptunk megrendeléseket német, ázsiai és észak-amerikai vállalatok által gyártott járművek akkumulátoros és hibrid meghajtásában használt tömlőkre és csövekre”

– folytatja Nelles. Ez az emelkedő tendencia a zéró emissziós elektromos és hibrid járművek iránti növekvő globális keresletnek köszönhető.

A Continental váci gyárában is fókuszban a fenntartható mobilitás

„A Continental váci gyáregységében a jelent és a jövőt egyaránt jelentő fém és műanyag csőrendszerek előállításával a környezettudatos iparági trendeket tudjuk kiszolgálni. A termék portfólió átalakulásával a károsanyag kibocsátás csökkentése kerül fókuszba, mely által meghatározó szereplővé válunk ezen szegmensben. Magas igénybevételnek ellenálló, kis súlyú, szenzorokkal ellátott megoldások segítik vevőinket az elvárások teljesítésében, melyeket modern, munkavállaló központú környezetben állítunk elő. Célunk az innováció alkalmazásával a magasabb hozzáadott érték előállítása, mely meghatározó mértékben hozzájárul a versenyképességünk erősítéséhez”

– teszi hozzá Purgel Csaba, a Continental váci gyárának ügyvezető igazgatója.

A kifinomult hőkezelés meghosszabbítja az elektromos és hibrid járművek hatótávolságát

A Continental tömlőinek és csöveinek legfőbb jellemzője a kifinomult hőkezelés. Erre azért van szükség, mert az elektromos járművek akkumulátorai akkor a leghatékonyabbak, ha 20 és 40°C közötti hőmérsékleten működnek. Az akkumulátor élettartama a környezeti hőmérséklet függvényében, hűtéssel vagy fűtéssel növelhető meg.

Ehhez összetett áramkörökre van szükség, amelyek lényegesen nagyobb követelményeket támasztanak az egyes alkatrészekkel szemben, ideértve a tömlőket és a csöveket is. A tömlők és csövek segítenek hidegen tartani az akkumulátorokat és a rendkívül érzékeny vezérlő áramköröket az elektromos és hibrid járművekben. Ez többek közt jótékony hatással van az akkumulátoros járművek hatótávolságára is.

“Emellett az anyagok optimális keverékének köszönhetően jelentős súlymegtakarítást is sikerül elérnünk. Hiszen minél kevesebb a jármű súlya, annál kevesebb energia veszik el a gyorsulás és a fékezés során, és annál tovább is tud menni”

– magyarázza Nelles. A kisebb keresztmetszetű csövek – például a nagynyomású oldalon és az akkumulátor hűtőcsövei esetén – súlyt takarítanak meg, mivel a korábbi rendszerekhez képest kevesebb hűtőfolyadékra van szükség. A gumi, poliamid és alumínium megfelelő keveréke, és a csövek hatékony geometriája biztosítja az így kapott rendszerek megfelelő eredendő stabilitását. Ennek érdekében nagyteljesítményű műanyagokat használnak a Continental csöveinek és összekötő elemeinek fejlesztése során.

A Continental jövőre felkészített tömlői és csövei abból is profitálnak, hogy a vállalat globális erőfeszítéseket tesz a műanyagokkal kapcsolatos szakértelmének bővítéséért.

„Az a célunk, hogy a legjobb pozícióban legyünk akkor, amikor az ígéretes e-mobilitás növekedési piac igényeinek kielégítésére kerül a sor. Ezért van szükségünk korszerű fejlesztőközpontokra és mérnökökre, akik elkötelezettek a jövőt érintő úttörő szerep mellett, és ez pontosan az, amit mi is képviselünk”

– jelentette ki Nelles.

A Continental csúcstechnológiás csöveinek egy másik ígéretes alkalmazására az R744-et, azaz a jelenleg elérhető leginkább klímabarát hűtőközeget használó légkondicionáló rendszerekben nyílik lehetőség. Ezek a következő generációs csövek segítenek a súlymegtakarításban, miközben az utastér hőmérsékletét rendkívül hatékonyan és klímabarát módon szabályozzák. A jármű hőmérsékletszabályozó-rendszerének szerves részeként hozzájárulnak a hatékonyság és a hatótávolság növeléséhez.

Alacsony kibocsátású mobilitás: tömlők és csövek az egyre szigorúbb emissziós előírások betartásának megkönnyítésére

A Continental továbbá segít az autóipari gyártóknak abban, hogy megfeleljenek az egyre keményebb kipufogógáz- és emissziós előírásoknak.

„Hatékony tömlő- és csőrendszereink segítségével ügyfeleink következetes és fenntartható módon csökkenthetik a szénhidrogének, a szén- és nitrogén-oxidok, valamint a részecskék kibocsátását, például részecskeszűrőket vagy szelektív katalitikus redukciót (SCR) tartalmazó kipufogógáz-tisztítási technológiák révén”

– magyarázza Nelles. A kisebb súly pedig mindemellett alacsonyabb kibocsátással is jár.

A Continental mérnökei további súlycsökkentést érnek el, miközben növelik a teljesítményt. A műanyag alkatrészek csökkentik a jármű tömegét, ezzel is hozzájárulva az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztáshoz és a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Hasonlóképpen, a jelenleg népszerű plug-in hibrid meghajtások esetén is csökken a belső égésű motorok és kiegészítő alkatrészeik számára elérhető hely a motorháztető alatt. Ez viszont emelkedett követelményeket támaszt az érintett csövekkel és csatlakozókkal szemben a megnövekedett nyomás és hőterhelés miatt a könnyebb, magas szinten tömörített (kicsinyített) meghajtások során.

Például az újonnan kifejlesztett belső égésű motorokban használt kiegészítő alkatrészeknek ki kell állniuk 3000 óra folyamatos használat mellett a 160°C-os hőmérsékletet, valamint az akár 210°C-t is elérő csúcsokat. A nagyteljesítményű műanyagok, például a hőstabilizált poliamid, teljes mértékben megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Sok esetben a nagyon vékony falú, formázható rozsdamentes acélcsövek jelentik a legjobb kompromisszumot a tartósság és a súlycsökkentés között a turbófeltöltő alkalmazások számára.

Növekszik az igény a tiszta, emissziómentes mobilitásra

Jól példázza a piac dinamikus növekedését a Német Közúti Közlekedési Hatóság jelentése, miszerint 2020-ban 194.163 új elektromos autót és 200.469 plug-in hibridet regisztráltak. Az előző évhez képest ez kétszer annyi új elektromos autót, és több mint háromszor annyi hibrid modell regisztrációt jelent. A legfrissebb Continental Mobilitási Tanulmány is emelkedő keresletről számol be. A tanulmány szerint Németországban az elektromos autó vásárlása iránti érdeklődés 17-ről 35%-ra ugrott, azaz több mint a kétszeresére nőtt 2013 óta. A tanulmány egy másik megállapítása azt mutatja, hogy Kínában még sokkal nagyobb a piaci fogékonyság az elektromos járművek iránt. Az ázsiai országban megkérdezettek 86 százaléka jelezte, hogy el tudják képzelni azt, hogy egy elektromos autót vásároljanak.

„Ez szintén jelentős lendületet adhat az elektromobilitásnak”

– teszi hozzá Nelles az Ázsiában megfigyelhető piaci növekedést érintő kilátások kapcsán.

“Ennek a gyorsan növekvő piacnak az optimális kiszolgálása érdekében stratégiai jelentőségű belső átalakítást hajtottunk végre, összevontuk szakértelmünket, és egyúttal megerősítettük együttműködésünket külső partnereinkkel”

– teszi hozzá Nelles. Az aft automotive-val tavaly indított JoinPlas közös vállalkozás például az új kialakítású tengelykapcsolók gyártására koncentrál, kifejezetten az alkalmazáshoz igazított műanyagok felhasználásával. Ezek gyártására a tervek szerint akár már 2021 végén is sor kerülhet Németországban.

A 2020 decemberének elején meghirdetett „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” programmal a Continental a világ első autóipari beszállítójává válik, amely ötvözi a kibocsátásmentes mobilitás és a szén-dioxid-semlegesség két témakörét – és ezzel egy új, nagyratörő ipari referenciaértéket állít fel. A „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” program részeként a Continental minden emissziómentes autó, busz és villamos – más szóval zéró kipufogógáz-kibocsátású járművek (ZTEV-ek) – által használt termékét szén-dioxid semleges úton fogja gyártani 2022-től.

Related Topics:célkitűzés Continental cső emisszió gumiabroncs gyártás környezetvédelem technológia tömlő üzletág vác vállalat zérő

Up Next

Lengyelország zöldebb, mint valaha

Don't Miss

Létrejött az európai napenergia összefogás

Zöld

Jöhetnek a papírpalackok

Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás.

A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.

Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.

Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.

Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható

Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.

A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.

Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.

A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.

A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában

Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.

Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.

Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.

A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.

Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások

Hatékonyabb gépek, intelligens világítás és termosztátok – ezek a leggyakoribb lépések az energiafogyasztás csökkentésére a Schneider Electric felmérésében részt vevő vállalkozások körében. A kutatásból kiderült az is, hogy a relatív többségük a szigetelést tartja a leghasznosabb energiahatékonysági fejlesztésnek, ugyanakkor ötödük már teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg az épületeinél az elmúlt öt évben.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat. Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben”

– mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással”

– tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!