Zöld
Vízvédelem a Siemens mesterséges intelligenciájával
A dugulásveszély előrejelzésével kerüli el a Yorkshire Water, hogy kezeletlen szennyvíz kerüljön a környezetbe. Az észak-angliai térség csatornahálózatát üzemeltető vízmű, a Siemens és a Sheffieldi Egyetem közös fejlesztése a dolgok internetéről gyűjtött adatokat mesterséges intelligenciával elemzi.
A csapadékvizet és a háztartási szennyvizet ugyanaz a csatornahálózat vezeti el a városokban világszerte. A régebbi városokra különösen jellemző megoldás előnye, hogy a kombinált csatornahálózat (combined sewage systems, CSS) a csapadékvizet is a szennyvíztisztító telepre vezeti, amely az olaj, gyomirtó, műtrágya és más szennyeződést is kiszűri, mielőtt a víz visszakerülne a természetbe.
Jó hír ez a környezetnek, a dolognak azonban van egy hátulütője. Súlyos esőzés vagy hóolvadás idején a CSS hálózat kapacitása kevésnek bizonyulhat, és a kombinált szennyvízcsatorna kivezetésein (combined sewer outlet, CSO) a víz kezeletlenül távozhat.
A brit Yorkshire Water vízmű vállalat 55 ezer kilométeres csatornahálózatot működtet, amely intenzív esőzés alatt a CSO-kon keresztül a folyókba engedi a többletvizet, hogy elejét vegye a közterületeket fenyegető áradásnak. A természeti környezet védelme érdekében erre persze csak a legvégső esetben kerülhet sor. A Yorkshire Water 2020 és 2025 között 50 százalékkal csökkentené az ilyen incidensek számát, aminek előfeltétele a dugulások megelőzése.
Kétezer szenzort telepített a vízmű már korábban a csatornahálózat kivezetéseire, amelyek a CSO-kon figyelik a szennyvíz szintjét, és túlcsordulás esetén riasztást küldenek. De ha az üzemeltetők előre tudnák, hogy hol alakulhat ki dugulás, akkor a torlódó hulladékot időben eltávolíthatnák, és a túlfolyást eleve megelőzhetnék. A Yorkshire Water szakemberei ezért a szenzoradatok statisztikai elemzésével próbáltak előrejelzést készíteni, azonban ez a módszer túl gyakran vezetett téves riasztáshoz vagy túl késő észleléshez.
Bebizonyosodott, hogy minden CSO másképp reagál a túlterhelésre, ezért a pontosabb előrejelzéshez szükséges kialakítani a kivezetések egyedi profilját, amihez a szenzoradatokon túl a csatorna adott pontján jellemző, számos más tényezőt is figyelembe kell venni. Az összetett elemzéshez és profilozáshoz a vízmű ehhez a mesterséges intelligenciát (AI) és a dolgok internetét (IoT) hívta segítségül. A kifejlesztett megoldás a CSO-król érkező szenzoradatokat a Siemens MindSphere nyílt, felhőalapú IoT operációs rendszerén futó – így böngészőből és mobil eszközökről is elérhető – SIWA Blockage Predictor alkalmazásba továbbítja, amely AI képességeivel ismeri fel az anomáliára utaló mintákat a csatornahálózat működésében.
A közműhálózat 70 pontján tesztelt SIWA Blockage Predictor alkalmazás két héttel előre jelzi a potenciálisan túlfolyáshoz vezető dugulás kialakulását a csatornahálózatban, ami kellő időt ad a veszély elhárításához. Az alkalmazás ráadásul 10 kibontakozó incidensből 9-et felismer, vagyis háromszor pontosabb, mint a statisztikai elemzés, a téves riasztások arányát pedig rendkívül alacsony 3 százalékra csökkentette – megfelezve a korábbi módszer rátáját.
Miközben a Siemens és a Yorkshire Water a többi CSO-ra is kiterjeszti a SIWA Blockage Predictort, az alkalmazást két további vízmű is tesztelni kezdte Nagy-Britanniában. Egyikük korábban nem telepített szintmérő érzékelőket csatornahálózatában, ezért a Siemens alacsony energiafogyasztású Sitrans LR110 radar szenzorait fogja használni, amelyek további előnye, hogy eleve integráltak a MindSphere és a SIWA Blockage Predictor sikeres kettősével.
Egészség
Itt a tavasz – megújulás kívül-belül zöldségekkel, vadnövényekkel és kirándulással
A tavasz nemcsak a természet újjászületését hozza el, hanem remek lehetőséget kínál arra is, hogy mi magunk is új lendületet vegyünk – testileg és lelkileg egyaránt.
,,A természet bölcsessége az egyik legjobb tanácsadónk, ha egészségünkről van szó, tavasszal pedig különösen bőkezűen kínálja számunkra azokat az ajándékait, amelyek segítenek az emésztés támogatásában, a szervezet tisztításában és a lelki feltöltődésben.”
– mondja Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó, akivel ma a tavaszi feltöltődésről beszélgetünk.
Az évszak nem telhet el tavaszi zöldségek nélkül
A tavaszi idényzöldségek, mint a retek, spárga, újhagyma vagy a zsenge salátalevelek nemcsak friss ízekkel kényeztetnek, hanem emésztést serkentő, májműködést támogató hatásuk is kiemelkedő. A spárga például természetes vízhajtóként működik, a retek pedig segíti az epe kiürülését, így hozzájárul a tavaszi tisztuláshoz.
,,De ne csak a piacra menjünk, nézzünk szét a kertben is tavasszal! Két gyakran gyomként kezelt növény – a gyermekláncfű vagy pongyola pitypang és a tyúkhúr – valójában igazi kincsek. A pitypang (Taraxacum officinale) levele kesernyés íze révén serkenti az emésztőnedvek termelését, míg a virága salátákba is kiváló. A tyúkhúr (Stellaria media) enyhe ízű, C-vitaminban gazdag növény, amely szintén remekül illeszthető tavaszi ételeinkbe.”
– mondja Dr. Hámori Lilla, aki nem csak életvezetési tanácsadó, de természetgyógyász is.
Fontos dologra hívja fel figyelmünket a szakember, mégpedig arra, hogy legyünk óvatosak és csak akkor gyűjtsünk fogyasztásra növényeket, ha biztosan felismerjük őket, illetve a gyűjtésnek is megvannak a szabályai, amire figyelni kell, így mindig érdemes először szakember segítségét kérni! Manapság már számos gyógynövény, ehető vadnövény ismereti túrát, előadást tartanak, akár ilyeneken is részt vehetünk!
,,Egy kirándulás a friss, virágillatú levegőn, a madárcsicsergés és a zöldülő táj mind segítenek csökkenteni a stresszt, javítani a hangulatot és új perspektívát adni a mindennapokhoz, így a testi megújulás mellett a tavaszi természet a lelki feltöltődéshez is hozzájárul.”
– teszi hozzá a szakember.
Egy kirándulás csodákra képes
Nagyszerű úti cél lehet a Bakony egyik csodája, a Bakonybéltől nem messze, az erdőrengetegben megbújó Hubertlaki-tó, közismert nevén, a hazai Gyilkos-tó. Gerencepusztáról közelíthetjük meg a tavat, mely mesés látvánnyal vár minket. A túra kellemes, könnyű, szuper családi kikapcsolódás lehet.
,,A tavasz tehát ideális időszak arra, hogy tudatosan visszataláljunk a természethez – egy tányér saláta, egy vadnövény-gyűjtő séta vagy egy erdei túra révén. Testünk és lelkünk egyaránt hálás lesz érte.”
– fejezi be a gondolatot Dr. Hámori Lilla, aki biológusként végzett, dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó és természetgyógyász lett.
Bővebben itt (https://bio.site/hamori.lilla) találsz róla és szolgáltatásairól információkat, de Instagramon (@ebredesem) és Facebookon is érdemes követni hasznos, motiváló tartalmakért.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztésében működtek közre a MATE kutatói
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) kezdetét vette az „Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztése” című kutatás-fejlesztési projekt.
A konzorciális formában megvalósuló kutatás az Integrál Zrt.-vel és a Nemzeti Biodiverzitás-és Génmegőrzési Központtal együttműködésben jött létre.
A kutatás témája a ludak zárt tartásával kapcsolatos. Ennek jelentőségét az ágazat tartástechnológiai sajátosságai is indukálták, miszerint a lúdtartás nagyrészt nem intenzív körülmények között valósul meg, így a madárinfluenza nagyban sújthatja az ágazatot, továbbá gazdasági és állatjólléti kérdéseket is felvet.
Egyik kiemelendő technológiai paraméter szülőpár állományok esetén a fény, ami a libák szaporodási ciklusát nagyban befolyásolja, ezért alapvető jelentőséggel bír a teljesen zárt tartástechnológiai termelésben. A fény szabályozza továbbá a hormonális háttérfolyamatokat, az anyagcserét, a viselkedésüket, úgymint a táplálkozás, a párzás és a technológiatűrés terén is. A kutatók egy olyan zárt technológiájú világítási rendszert alakítottak ki, mely nagy hangsúlyt fektet az ember által nem látható spektrumokra (UVA, UVB, far red). Saját hatáskörben végzett módszerfejlesztés keretében stresszélettani vizsgálatokkal támasztották alá a kifejlesztett technológiát, amely által a szakértők unikális adatokhoz juthattak.
A nevelés takarmányozástechnológiai fejlesztésének témájában napos kortól a nevelés végéig vizsgálták a takarmányösszetétel és -adagolás hatását a növendék libákra. A takarmányozási protokollban a piaci lehetőségek feltérképezését követően elsődleges vizsgálati célkitűzéssé vált a Proszimbio® technológia (Burain®) kipróbálása és optimális adagolásának megválasztása. Ezzel megalapozva egy olyan töméselőkészítési szakaszra vonatkozó technológiát fejlesztettek ki, amely lehetőséget ad a tömések számának csökkentésére, a kíméletes libamájtermelésre.
A projekt Gödöllőn két helyszínen – Isaszeg u. 200., és Páter Károly utca 1.-, valamint Kiskunfélegyházán, a Csongrádi út 101. alatt zajlik, melyben a konzorcium 96 főt foglalkoztat-, ennek köszönhetően legalább 96 munkahelyet tud megőrizni. A beruházás 2025. március 25-ig valósult meg. A projekt által létrehozott komplex technológiai fejlesztés egyedülálló lehet mind hazai, mind pedig világviszonylatban. A projektről bővebb információt a www.uni-mate.hu oldalon olvashatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot
Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN KRTK új kutatása 149 ország adatai alapján.
Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.
Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás.
Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.
A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú
A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.
Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.
Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek
A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.
„Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással”
– hangsúlyozzák a szerzők.
A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 nap ago
Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat
-
Okoseszközök1 hét ago
A SPAR új JBL hűségpromóciójával ismét veled mozdul a zene
-
Okoseszközök1 hét ago
Professzionális portrék és lehengerlő teljesítmény Megérkezett a vivo V50 széria
-
Okoseszközök5 nap ago
Immerzív gaming élmény az Evnia 34M2C5501A modellel
-
Ipar2 hét ago
Kiberbiztonsági ellenőrzés CNC gépekhez
-
Gazdaság4 nap ago
Már a kis összegű személyi kölcsönökért is lehajolnak a bankok
-
Egészség2 hét ago
Még nem késő: itt az idő felkészülni a Balaton-átúszásra!
-
Mozgásban5 nap ago
A cargo-partner szállította a világ legnagyobb harangját Brazíliába