Zöld

Prémium minőségű ivóvíz csomagolás nélkül

A HELL ENERGY, hazánk vezető energiaital, jegestea- és jegeskávé gyártója tovább bővíti termékkínálatát.

Új márkával, a Floewaterrel lép be a vízpiacra, prémium minőségű vizet kínálva az éttermek, szállodák, fitness termek és munkahelyek számára – ráadásul mindezt csomagolásmentesen. A Floewater az innovatív, egyedülálló vízszűrő- és kezelő technológiának köszönhetően mindig prémium minőségű, friss, jó ízű és hűtött vizet biztosít. Az új, csomagolásmentes megoldás a hazai gyártó környezettudatos filozófiájának és fenntarthatósági téren tett példamutató lépéseinek újabb fontos állomása.

A víz maga az élet, mindennapjaink elengedhetetlen része, amely élettanilag fontos ásványi anyagokat tartalmaz és egyben az egyik legjobb szomjoltó is. Átlag napi 2-3 liter víz fogyasztása szükséges szervezetünk megfelelő működésének biztosításához.

Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételezett helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, köszönhetően annak a több mint 65 000 ezer kilométert is meghaladó vízhálózatnak, amely a lakosság számára biztosítja a vezetékes vízellátást. Ráadásul a magyar vezetékes ivóvizek egyharmada ásványvíz minőségű, ami azt jelenti, hogy a csapból – például Debrecenben, Sopronban vagy Győrben – olyan víz folyik, melyben az értékes ásványi anyagok mennyisége meghaladja az 500 mg/liter mennyiséget.

Mindezek ellenére hazánkban nagyon sok, többnyire PET palackba csomagolt víz fogy: a magyarok évente fejenként 130 liter palackozott vizet isznak, ami súlyos környezeti terhelést jelent, hiszen óriási mennyiségű csomagolási hulladék keletkezik általa. De ha vendéglátó szektort nézzük, az éttermekben, szállodákban jellemzően megtalálható üveges kiszerelésű vizek is jelentős környezeti terhelést jelentenek, hiszen nehezek, kevésbé jól rakásolhatók, így szállítmányozásuk nagyobb széndioxid kibocsátással jár, nem beszélve arról, hogy előállításuk és újrahasznosításuk is rendkívül energiaigényes. Becslések szerint csak Magyarországon naponta 10 km hosszúságú kamionsor szállítja csak a palackozott vizeket, ez pedig a kibocsátott szén-dioxiddal tovább károsítja a környezetet.

“A környezettudatosság és egészségmegőrzés érdekében meg kell változtatnunk azt, ahogy az ivóvízről, a csapvízről gondolkozunk. Magyarországon a vezetékes hálózat által biztosított ivóvíz nagyon jó minőségű és olcsó, így teljesen felesleges palackokkal és szállítással terhelni a környezetünket, hiszen csomagolás nélkül, mindenki számára elérhetően ott a csapvíz.”

– mondta el Szabó Diána, a HELL ENERGY senior brand managere a Floewater mai sajtóeseményén, majd folytatta:

„Idén februárban szénsavas üdítőitalainknál megszüntettük a PET kiszerelést, teljes termelésünkben már 5% alatt van a PET palackok használata, és most ennél is tovább léptünk. Olyan megoldást kerestünk, amely csomagolásmentesen prémium minőségű ivóvizet biztosít, és a HoReCa szektor számára is alternatívát nyújt. Annak érdekében, hogy ez mind ízében, mind összetételében az ország minden pontján ugyanazt az állandó, kiváló szintet érje el, bevezetjük az innovatív vízszűrő- és vízkezelő technológiával készülő Floewater-t, mert hiszünk abban, hogy a prémium minőségű, csomagolásmentes vízé a jövő, mely ráadásul nem termel hulladékot, nem igényel készletgazdálkodást, nem foglal helyet a raktárban és nem kell törődni a csomagolás visszajuttatásával a beszállítóhoz.”

Prémium víz környezetbarát megoldással

A Floewater a vízvezeték hálózatra kötve képes állandó minőségű, a 0,2 μm-nál nagyobb fizikai és kémiai szennyeződésektől mentes prémium víz előállítására az ország bármely pontján. A mai magyar vízvezetékhálózat bekötővezetékei helyenként felújításra szorulnak. Az elöregedett bekötővezetékekből kioldódó anyagok, a hálózati sajátosságok okán kialakuló ún. pangóvíz, valamint az ezeket semlegesítő fertőtlenítő klór megváltoztatják a csapból kifolyó víz ízét, színét esetleg szagát. A Floewater több, mint egy vízszűrő berendezés, hiszen nem csak megszűri, hanem kezeli is a vizet. A gyakran javításra, cserére szoruló bekötővezetékekből a csapvízbe kerülő szennyeződéseket úgy távolítja el, hogy megőrzi a vízben található értékes oldott ásványi anyag tartalmat, valamint az előkezelés során beállítja a víz pH értékét és magnéziummal dúsítja azt.

Az innovatív technológia alkalmazásával három lépésben lesz a csapvízből Floewater:

Az előszűrés során a berendezés az emberi szervezet számára optimális 5,6 – 7 közötti szintre állítja be a víz pH értékét, ami nagyon fontos, hiszen a víz pH értéke folyamatosan ingadozik.

A FIBREDYNE^TMII szénszűrés eltávolítja a helyenként elöregedett vezetékhálózatból érkező csapvízből a fizikai és kémiai szennyeződéseket. Ebben a lépésben a klór íze és kellemetlen szaga eltűnik a csapvízből, és minden 0,2 μm-nél, nagyobb szennyeződéstől is mentes lesz a víz. A szűrés finomságát jól mutatja, hogy egy emberi hajszál átlagos vastagsága 50 μm.
Az ezüst ionos szűrés meggátolja a baktériumok kialakulását, elszaporodását, dupla biztonságot adva a friss, prémium vízre vágyóknak.

A Floewater környezetbarát, szénsavas és szénsavmentes, friss megoldást nyújt minden étterem, szálloda, fitness terem, munkahely számára.

„Hisszük, hogy a csomagolás nélküli víz nemcsak egy alternatíva, hanem egy fenntartható megoldás a PET – és üvegpalackok jelentette globális problémára, amely rövidesen mindenki számára elérhetővé válik. Szeretnénk, ha más italgyártók is követnék a példánkat, és hozzánk hasonlóan cselekednének is, hiszen az általunk használt innovatív megoldással nem kell napi 10 km kamionsorban szállítani a palackozott vizet – elég csak kinyitni egy Floewater csapot, amely egy környezetbarát megoldást biztosíthat számunkra. Ha pedig a vendéglátóhelyek, hotelek, irodák közül egyre többen a csomagolásmentes víz mellett teszik le a voksukat, egy fenntarthatóbb, élhetőbb világot teremthetünk, mely gyermekeink és a következő generációk számára elengedhetetlen!”

– mondta el a mai bejelentésen Mihály Eszter, a HELL cégcsoport fenntarthatósági managere.

További információ:

www.floewater.hu

A témához kapcsolódva ajánljuk az Egészség rovatunk cikkeit.

Related Topics:energy Floewater hell ivóvíz minőség prémium

Up Next

410 millió ember lakhelyét veszélyezteti a globális felmelegedés

Don't Miss

A Telenor mostantól kevesebb műanyagot és fóliát használ

Zöld

Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét

A magasabb állatjóléti követelményekkel szemben gyakran az az ellenérv hangzik el, hogy a tágasabb férőhely, a több mozgás és a hosszabb nevelési idő növeli az állattenyésztés takarmány- és területigényét. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint ez azonban csak a mérleg egyik oldala.

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Ha ezeket a következményeket is figyelembe vesszük, az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének látszik.

Első pillantásra hatékonynak tűnhet, ha minél kisebb területen, minél gyorsabban nevelnek fel minél több állatot. Az intenzív rendszer azonban nemcsak húst, tejet vagy tojást állít elő nagy koncentrációban, hanem ugyanígy sűríti az antibiotikumok használatát, a keletkező trágyát és a járványkockázatot is. Ha ezeket a következményeket is beleszámítjuk, már korántsem egyértelmű, hogy a gyengébb állatjólét jelenti a fenntarthatóbb megoldást.

A magyarok többsége szigorúbb szabályokat támogat

Az étkezés 2024-ben egy átlagos uniós állampolgár környezeti terhelésének közel feléért felelt, az állati eredetű termékeknek, különösen a húsnak pedig kiemelkedő szerepük volt ebben. Az állattenyésztés ugyanakkor az egyik legsúlyosabb állatjóléti problémát is jelenti.

Ezt érzékelteti egy ezerfős brit kutatás is, amelyben kilenc, széles körben alkalmazott állattartási gyakorlatról kérdezték meg az embereket. A vizsgált eljárások között szerepelt a hím naposcsibék élve ledarálása, az újszülött malacok fogainak eltávolítása, valamint a sertések olyan szűk ketrecekben tartása, amelyekben megfordulni sem tudnak. A megkérdezettek mind a kilenc gyakorlatot elsöprő arányban elfogadhatatlannak minősítették, ami jelentős különbséget jelez a társadalmi elvárások és az állattenyésztésben ma is alkalmazott eljárások között.

Egy 2025-ös, ugyancsak ezerfős magyar közvélemény-kutatásban a válaszadók 56 százaléka támogatta a fajspecifikus uniós előírásokat, 75 százalékuk javítaná a brojlercsirkék életkörülményeit, 77 százalékuk pedig az EU-n kívülről behozott állati termékeknél is megkövetelné az uniós tartási szabályokat. A társadalmi elvárás tehát egyértelmű: az állatjóléti normák megújítására, szigorú ellenőrzésére és betartatására van szükség. Egy demokratikus társadalomban pedig erre reagálnia kell a politikai döntéshozóknak.

A nagyüzemi tartás három rejtett költsége

Világszerte az antibiotikumok mintegy 70 százalékát a nagyipari állattenyésztésben használják fel. Ez hozzájárulhat az antimikrobiális rezisztencia kialakulásához, vagyis ahhoz, hogy a baktériumok ellenállóvá váljanak az emberi gyógyításban is nélkülözhetetlen gyógyszerekkel szemben. Egy idézett kutatás szerint az ágazat antibiotikum-felhasználása 2010 és 2030 között 67 százalékkal nőhet. A lassabban növő, egészségesebb csirkefajták ugyanakkor kevesebb antibiotikumot igényelnek, miközben lényegesen kevesebbet is szenvednek.

A nagy állatlétszámú telepeken a trágya is erőforrásból környezeti teherré válhat. Erjedése metánt bocsát ki, túlzott kijuttatása pedig szennyezheti a talajt és a vizeket, miközben kórokozókat és antibiotikum-maradványokat juttathat a környezetbe. Magyarországon is mindennapi probléma a nagy mennyiségű trágya elhelyezése; 2024-ben például Budaörstől a Hajógyári-szigetig érzékelhető bűzterhelést okozott a mezőgazdasági területekre kijuttatott baromfitrágya.

A zsúfoltság a fertőzések terjedésének is kedvez. Az Európai Unióban 2026 márciusa és májusa között 2,4 millió tojótyúkot érintett a madárinfluenza, de az állatoknak mindössze 0,17 százaléka rendelkezett szabadtéri hozzáféréssel, miközben az uniós tojótyúkok 23 százaléka él szabad tartásban vagy ökológiai rendszerben. Ez arra utal, hogy elsősorban nem a vadmadarakkal való érintkezés, hanem a zárt, nagy létszámú állományok sérülékenysége a meghatározó.

A nagyobb állatjólét a fenntarthatóság része

A nagyüzemi telepek

„nemcsak húst, tejet vagy tojást állítanak elő nagy koncentrációban. Ugyanígy koncentrálják az antibiotikumok használatát, a keletkező trágyát és az állatbetegségek terjedésének kockázatát is”

– írja Berezvai Zombor a Másfélfokon megjelent cikkében.

A szabadabb, az állatok természetes viselkedésének nagyobb teret engedő tartás csökkentheti az antibiotikum-felhasználást és a trágyaterhelés koncentrációját, miközben ellenállóbbá teheti az állományokat a betegségekkel szemben. A magasabb állatjólét nem minden környezeti mutatót javít automatikusan, de a rendszerek összehasonlításakor a terület- és takarmányigény mellett az egészségügyi, járványügyi és környezeti károkat is számításba kell venni.

Forrás: masfelfok.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Jöhetnek a papírpalackok

Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás.

A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.

Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.

Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.

Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható

Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.

A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.

Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.

A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.

A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában

Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.

Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.

Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.

A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.

Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!