Zöld

Monitoringrendszer kiépítését támogatja a Telekom az élővilág megőrzéséért

A WWF Magyarország öt kistelepülésen, a lakosok partnerségében valósított meg a természetes vízmegtartásra irányuló projektet, melynek célja a klímaváltozás következtében fennálló vízhiány csökkentése.

A programot monitoringrendszer kiépítésével támogatja a Magyar Telekom annak érdekében, hogy a kinyert adatok alapján minél több helyen sikerrel lehessen kivitelezni a környezetbarát megoldást.

A gyorsuló ütemű éghajlatváltozás felelős azokért a szélsőséges időjárási jelenségekért, melyeket már ma is a bőrünkön érzünk: van, amikor hirtelen, hatalmas viharok kíséretében hullik le óriási mértékű csapadék villámárvizeket okozva, máskor pedig hetekig egy csepp eső sem esik, és már évszaktól függetlenül is súlyos aszály fenyeget, amit nyaranta még a hőség is tetéz. Ezeket az extrém hatásokat a városlakók is tapasztalják, de a kistelepüléseken élők és gazdálkodók számára ez a kiszámíthatatlanság és szélsőség a mindennapi életben hatalmas problémákat okoz. Vannak azonban olyan természetes megoldások, melyek segítenek alkalmazkodni a változó klíma negatív hatásaihoz. A klímaváltozás következtében fennálló vízhiány ugyanis leghatékonyabban úgy kezelhető, ha a hirtelen lehulló csapadék elvezetése helyett megfelelő helyen és természetes módon megtartjuk.

Mi is ez a módszer és milyen jövő áll előtte?

A természetes vízvisszatartás lényege, hogy a gyorsan lehulló, nagy mennyiségű csapadékot egy kis vizesélőhelyet létrehozva megtartjuk a tájban, ahol amellett, hogy értékes területet hozunk létre állatoknak és növényeknek egyaránt, az éltető vizet megőrizzük. Ez később beszivárog a talajba, párolgás útján javítja a mikroklímát és a kisvízkörön keresztül hozzájárul a csapadékképződéshez – így nagyban segíti az aszályos időszakok átvészelését. Mindennek kialakítása ráadásul nem igényel hatalmas befektetést, és a jó példa már Magyarországon is elérhető.

A WWF Magyarország és partnereinek közös, fél éve zárult projektje, a LIFE MICACC keretében öt kistelepülésen – Bátyán, Püspökszilágyon, Rákócziújfaluban, Ruzsán és Tiszatarjánban – valósították meg a természetes vízvisszatartást, mely a helyi lakosok pozitív fogadtatásában részesült. A Magyar Telekom felismerve a megoldás környezetkímélő értékét, támogatóként csatlakozott a programhoz. A Telekom támogatásával épül ki ugyanis az a monitoringrendszer, melynek köszönhetően pontos adatok is rendelkezésre állnak majd a módszer hatékonyságáról.

„A monitoring egyik legfontosabb célja, hogy a tapasztalatok és mérések alapján minél több helyen sikerrel lehessen kivitelezni a megoldást, így egyre több település tudjon alkalmazkodni az éghajlatváltozás következtében kialakuló extrém időjáráshoz, ezáltal pedig megkönnyítse lakosainak életét is”

– mondta Farkas Mátyás, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.

„Környezetünk védelméért a Deutsche Telekom által indított Good Cause program keretében csoportszintű vállalást tettünk annak érdekében, hogy közös összefogással tegyünk élővilágunk megőrzéséért. Az Európán átívelő programot itthon a WWF Magyarországgal közösen valósítjuk meg, hiszen a természetes vízmegtartásra irányuló kezdeményezésükkel olyan jó gyakorlatot alakítanak ki, melyhez érdemes kapcsolódni és ahol a digitalizáció segítséget nyújthat. Éppen ezért örömmel léptünk partnerségre a szervezettel, hogy a megoldásuk és a kiépülő monitoringrendszer egy élhetőbb és fenntarthatóbb holnap beköszöntét támogassa”

– mondta Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere.

A LIFE MICACC 2021-es zárásával az Európai Unió projektre nyújtott pénzügyi támogatása elapadt, az öt település azonban továbbra is üzemelteti, fenntartja és használja a vízvisszatartó megoldásokat. A bevezetésre kerülő monitoringrendszer segítségével egyre több adat gyűjthető a visszaállított vizesélőhelyek üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatokról, valamint további településeket ösztönözhetnek a természetre alapozó vízvisszatartó megoldások használatára.

Környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fontos, hogy a jövőben a természetre alapozó vízvisszatartó megoldások meghonosodjanak Magyarországon, és szórványos kísérleti alkalmazásuk helyett a klímaalkalmazkodás széles körben használt elemeivé váljanak a vízgazdálkodás, mezőgazdaság és településfejlesztés területein egyaránt. Ehhez minél több adat gyűjtése és kiértékelése szükséges, melyhez a Magyar Telekom támogatása nyújt segítséget.

Related Topics:élővilág kiépítés monitoringrendszer támogatás telekom vízhiány

Up Next

Cél az aludobozok 100 százalékos újrahasznosítása

Don't Miss

Így segítenék Európa zöld turizmusát a CASSINI Hackathon résztvevői

Zöld

Siemens: fenntarthatósági mérföldkövek 2024-ben

A vállalat megoldásai több károsanyag kibocsátást előznek meg, mint az életciklusuk során keletkezik.

Megjelent a Siemens fenntarthatósági jelentése. A globális technológiai vállalat évente számol be eredményeiről az ún. DEGREE keretrendszerében. Ez mérhető célokat és mutatókat rögzít a dekarbonizáció, az etika, a vállalati kormányzás, az erőforrás-hatékonyság, az egyenlőség, a foglalkoztathatóság terén.

A 2024-es eredmények közé tartozik, hogy a vállalat termékei és megoldásai először kerültek el több károsanyag-kibocsátást, mint amennyit a Siemens teljes értéklánca generált.

A friss fenntarthatósági jelentésből kiderül, hogy

a 2024-ben értékesített megoldások életciklusuk során 144 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását előzik meg, szemben a Siemens teljes értékláncának 121 millió tonnás kibocsátásával.
A vállalat üzleti tevékenységének több mint 90 százaléka pozitív fenntarthatósági hatást eredményez. A maradék az olyan ágazatokban folytatott üzleti tevékenységből származik, mint az olaj- és gázipar, a szénbányászat vagy a széntüzelésű energiatermelés. A Siemens célja ezen arány csökkentése.
A cég 2019-es bázisévhez képest 60 százalékkal csökkentette a saját működéséből származó CO₂-kibocsátást, és célja, hogy 2030-ra karbonmentessé váljon.
A Siemens támogatja és ösztönzi beszállítóit fenntarthatósági gyakorlatuk fejlesztésében.
A vállalat saját fenntarthatósági jelölése, az EcoTech címke már több mint 25 ezer terméken megtalálható. Ezek a fenntartható anyaghasználat, az optimális alkalmazás és a körforgásosság terén kiemelkedőnek számítanak.
A vállat 327 ezer alkalmazottja, egyenként átlagosan 27 órát töltött digitális tanulással, meghaladva a 2025-re kitűzött, személyenkénti 25 órás célt. A munkatársak számára közel 200 ezer digitális tananyag érhető el világszerte.
A Siemens felsővezetői között 32 százalékban képviseltetik magukat a nők, ami növekedés a 2020-as 23 százalékhoz képest.
A fenntarthatóság 2020 óta a vezetői javadalmazás részét képezi.

Technológia a fenntarthatóság szolgálatában

A Siemens nagy figyelmet fordít arra, hogy technológiai fejlesztései is a fenntarthatósági célokat szolgálják, különösképpen a következő három területen: a dekarbonizáció és az energiahatékonyság, az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság, valamint az emberközpontúság és a társadalmi hatások terén. Néhány példa ezen fejlesztések közül:

Fejlett gyártás és körforgásosság
Az automatizált akkumulátor-újrahasznosítás lehetőségeinek feltárása megvédi a személyzetet a manuális szétszerelés veszélyeitől, és akár 75 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, az akkumulátoranyagok körforgásosságának biztosításával.
Kapcsolódás és peremhálózatok (Edge)
A szenzoradatokkal működő automatizált minőségellenőrzés a friss élelmiszer-előállításban erőteljes peremhálózati számítástechnikát igényel, és javítja az élelmiszer-biztonságot, csökkenti az élelmiszer-pazarlást.
Automatizálás jövője
A fizikai helyett digitális tesztek alkalmazása csökkenti a prototípusok számát, így hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi az új termékek vagy akár városrészek fejlesztését.
Szoftver rendszerek és folyamatok
Skálázható és adaptálható megoldások a villamosenergia-hálózatok monitorozására és áramkimaradások kezelésére, amelyek növelik a meglévő hálózatok kapacitását, és segítik az energiaátmenet felgyorsítását.
Fenntartható energia és infrastruktúra
A bécsi Seestadt Aspern egyik energiahatékonysági projektjében az energia- és épülettechnológiák kombinálása 70 százalékkal csökkenti a lakások szén-dioxid-kibocsátását.

Az etikai normák és a felelős üzleti magatartás az MI-alapú termékek fejlesztése és használata során is jelen vannak, hogy felelős mesterséges intelligenciát biztosítson a vállalat.

A Siemens fenntarthatósági jelentése teljes terjedelmében erre a linkre kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Hogyan hasznosíthatjuk a Nap energiáját a fűtési idény előtt?

Az őszi-téli időszakban érdemes elmerengeni azon, hogy a napfény mekkora jelentőséggel bír a passzívházak lakóinak életében, különösen akkor, amikor a nap sugarai fűtik otthonainkat egészen a késő ősz beköszöntéig.

Igen, jól hallottad. Miközben már mindenkinél a kályhák és radiátorok biztosítják a komfortos hőérzetet, az Aktív Passzív Stúdió által tervezett passzívházak tulajdonosainak még nem is kellett bekapcsolnia a fűtést. Milyen technológia teszi mindezt lehetővé?

A Nap, mint természetes energiaszolgáltató

Olykor el is feledkezünk arról, mennyire karnyújtásnyira van tőlünk a legősibb energiaforrásunk, a Nap. Egy gondosan megtervezett, környezetorientált ház esetében nemcsak elméletben, hanem a valóságban is megtapasztalhatjuk ezt.

Egy ilyen épület ugyanis nemcsak szigetel, hanem lényegében „gyűjti” és tárolja a napenergiát, mint egy hatalmas akkumulátor. A jó szigetelés és tájolás révén a késő őszi napokon fűtés nélkül is kellemes hőmérsékletet biztosít beltérben.

Ez persze nemcsak modern technológia, hanem az emberi igényekhez való alkalmazkodás is egyben, ahol a lakók saját bőrükön tapasztalhatják meg ezt a kényelmet és hatékonyságot.

Az energiatakarékosság új szintjei

Ebben a korszakban, amikor a technológia nagyobb szerepet játszik az életünk minden területén, éppúgy fontosak az energiatakarékossági megoldások is. Gondoljunk csak bele, milyen érzés lehet huzamosabb ideig úgy élni egy házban, hogy a fűtésszámlánkon még szinte csak minimális összegek szerepelnek.

Az őszi hidegebb napok ellenére sem szükséges aggódni, hiszen ezek a passzívházak kiváló szigeteléssel rendelkeznek, így a napenergiát hosszú időn keresztül képesek megőrizni. Az északi ablakok hőszigetelése, a déli homlokzat és a nagy üvegfelületek pedig aktívan dolgoznak azon, hogy minimalizálják a hőveszteséget.

Habár a tervezés során a leendő lakók még csupán elméleti lehetőségként ismerik meg ezen konstrukciók előnyeit, később a saját bőrükön tapasztalhatják meg ennek az épülettípusnak minden előnyét.

A tapasztalatok ereje

Még akár a legnagyobb szkeptikusokat is meglepheti a passzívházak hatékonysága – ami elsőre talán csak papíron megvalósítható álom, az a valóságban nagyon is találkozik a lakók vágyaival.

Egy passzívház nemcsak hogy fenntartható és energiahatékony, de rendkívüli élhetőséget is biztosít. A lakók rendre arról számolnak be, hogy élvezik a helyiségek kényelmét, és hogy számukra hihetetlen, mennyi ideig tarthat ki a napenergiából származó hő. Az ilyen jellegű személyes élmények képesek inspirálni másokat is, akik hasonló megoldásokat keresnek otthonuk tervezésénél.

A jövőben egyre fontosabbá válik, hogy valódi komforttal kényezztessük magunkat anélkül, hogy túlterhelnénk bolygónk erőforrásait. Mindez nem csak egy elmélet, hanem maga a valóság, amire egy passzívház valóban alkalmas.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart.

A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar1 hét ago

Az ABB és a Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa egész Európában együttműködik a fenntartható, energiahatékony épületek létesítésének ösztönzése érdekében