Connect with us

Zöld

10 pont a zöldebb Európáért

schneider

Így lehetne felgyorsítani az elszakadást a bányászott széntől, kőolajtól és földgáztól.

Tíz pontban foglalta össze a Schneider Electric azokat a lépéseket, amelyek segíthetik, hogy az Európai Unió már jóval az eredetileg kitűzött 2030-as határidő előtt csökkentse függését az importból származó fosszilis tüzelőanyagoktól. Az energiagazdálkodás és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az Európai Bizottság májusban közzétett REPowerEU tervéhez kapcsolódva tette közzé a listát. Egyben üdvözölte az EU kezdeményezését, bízva abban, hogy az uniós célkitűzések már 2027 előtt elérhetők, a többi között az épületek és az ipar energiahatékonyságának növelésével.

A Schneider Electric az európai energiaválsággal foglalkozó REPowerEU tervhez kapcsolódva mutatta be a

„REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében”

című dokumentumot, amely egy 10 pontból álló cselekvési tervet vázol fel annak érdekében, hogy Európa 2027-re digitális és elektromos legyen.

A leggyorsabb és igen látványos eredményeket az energiahatékonyság növelésével lehet elérni, amihez a digitalizáción át vezet az út. A Schneider Electric elemzése szerint az épületek felelősek az Európai Unió károsanyag-kibocsátásának 40 százalékáért és jelenleg mintegy 220 millió olyan ingatlan van a közösség tagállamaiban, amelyek egyáltalán nem működnek energiahatékony módon. A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint minden egy százalékpontnyi energiamegtakarítás 2,6 százalékponttal csökkentheti az importált gáz mennyiségét. Az épületek energiahatékonyságának javítására a leginnovatívabb és költséghatékonyabb módszer, ha felszereljük őket hálózatba kapcsolható megoldásokkal, mint felügyeleti eszközök, érzékelők, vezérlőrendszerek és épületmenedzsment rendszerek (BMS). A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete 2021-ben készített egy felmérést a BMS megoldások eredményeiről és ez alapján a hotelek esetében átlagosan mintegy 20, az irodaépületeknél 23, míg a kiskereskedelmi létesítményeknél 33 százalékos energiamegtakarítást eredményezett az alkalmazásuk. A beruházás pedig 2-5 év alatt minden ágazatban megtérült.

1. Az épületek mellett az ipar energiahatékonyságának növelése is része a cselekvési programnak. Ez azért rendkívül fontos, mert a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az iparban használt energia 65 százaléka közvetlenül fosszilis tüzelőanyagokból származik. Az adatok gyűjtése, elemzése és a kapott információk alapján történő automatizált cselekvés egyaránt növelheti a dekarbonizáció szintjét és a hatékonyságot az iparban.

3-4. Szoros szinergia lehet a digitalizálás és a villamosítás között, különösen az épületek hőellátása, például kommunikációs hálózatra kapcsolt hőszivattyúk és az ipari folyamatok rejtenek további, kihagyhatatlan lehetőségeket. A napjainkban rendelkezésre álló technológiákkal a hőszükséglet 90, illetve 78 százaléka biztosítható elektromos megoldással ezekben az ágazatokban.

5. A fennmaradó részt – a fentiek mentén – a zöld hidrogén és a biogáz biztosíthatja.

6. Decentralizálnunk kell az energiatermelést például a tetőkön elhelyezett napelemekkel.

7-8-9. Növelni kell a keresleti oldal rugalmasságát, amit a mikrohálózatokkal és az intelligens elektromos jármű-töltőkkel érhetünk el.  Bár a REPowerEU-terv nagyon pozitív javaslatokat tartalmaz néhány ilyen kérdésben, uniós és nemzeti szinten sokkal nagyobb prioritást kellene élveznie. Ezekhez nagyrészt ambiciózus szabályozási ösztönzőkre és erőteljes jelzésekre lesz szükség, például a csúcsfogyasztás 10 százalékos csökkentésének előírására és arra, hogy a nagy, nem lakossági parkolóhelyek 20 százaléka biztosítson hozzáférést e-autó töltőpontokhoz.

10. Végül pedig a korábbi hibák utólagos javítgatása és az átalakítások helyett a nulláról kell kezdeni az új épületek tervezését a digitális eszközök segítségével. Az épületinformatikai modellezés akár 60 százalékkal csökkentheti a hibaszázalékot, miközben fenntarthatóbb és energiahatékonyabb épületeket tudunk készíteni segítségükkel.

A REPowerEU-terv határozott javaslatokat tesz az európai gázellátás diverzifikálására, a megújuló energiába történő beruházásra és az energiamegtakarításra. Szilárd meggyőződésünk, hogy az intelligens és decentralizált energiamegoldásokba való befektetésre kell összpontosítanunk, amelyek képesek a strukturális változást jóval 2027 előtt elhozni. Egy új, elektromos világ van kialakulóban, ami sokkal digitálisabb, és amit maguk az energiafogyasztók irányítanak. A Schneider Electric-nél mi ezt hívjuk az Energia 4.0 korszakának. Ezt az átalakulást szem előtt tartva mutatunk be 10 konkrét intézkedést, amelyeket az EU megtehet a gyors megtérülés és a hosszabb távú előnyök érdekében

– közölte Philippe Delorme, a Schneider Electric európai operatív alelnöke.

A Schneider Electric „REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében” elemzése itt érhető el.

Zöld

A Messer csökkenti CO2-lábnyomát, és támogatja ügyfeleit fenntarthatósági törekvéseikben

A Messer, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője közzétette 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentését és vonatkozó teljesítménymutatóit.

A fenntarthatóság több mint 125 éve központi része a Messer stratégiájának. Mindennapi működésében a Messer folyamatosan konkrét lépéseket tesz a fejlődés és növekedés érdekében teljes értéklánca mentén, Ázsia-, Európa- és Amerika-szerte.

A bolygó védelme és az emberek megbecsülése

„A Messer hosszú távú növekedése munkatársaink szakértelmében, sokszínűségében és rendíthetetlen elkötelezettségében gyökerezik a világ minden pontján. Ők állnak hajtóerőként a Messer innovatív megoldásai mögött. Vállalkozó szellemük, képességeik és energiájuk motivál bennünket a mindennapokban. Ügyfeleinkkel, partnereinkkel és beszállítóinkkal kéz a kézben működünk együtt a jelen társadalma elé támasztott kihívások legyőzésén, hogy pozitív változásokat érjünk el és formáljuk a jövőt”

– mondta Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója.

2023-ban a Messer 23,4 százalékkal mérsékelte üzemi és logisztikai kibocsátásának intenzitását 2022-hez képes, és 3,7 kilogramm CO2e/euró EBITDA-t ért el, piaci alapú módszerrel számolva. A fejlődést az abszolút kibocsátáscsökkentés és az árbevétel növekedése eredményezte. Összességében a Messer 2019 óta 36,2 százalékkal tudta csökkenteni a kibocsátási intenzitását. A Messer így egy lépéssel közelebb került azon céljához, hogy 2030-ra 40 százalékos csökkentést érjen el a 2019-es kiindulási szinthez képest. 2023-ban a Messer abszolút szén-dioxid-kibocsátása 15,7 százalékkal csökkent a visszafogottabb villamosenergia-fogyasztásnak és a javuló kibocsátási tényezőknek köszönhetően.

A gázok a legtöbb ipari folyamatban ugyanolyan alapvetőek, mint a víz és a villamosenergia. Emellett jelentős szerepet játszanak a dekarbonizációban is. A Messer innovatív, korszerű gázalkalmazásokat fejleszt, amelyek hozzájárulnak az ipari folyamatok hatékonyságának növeléséhez és környezetbarátabbá tételéhez, az üzemi biztonság fokozásához. 2023-ban a Messer elindította a ZeCarb-ot („Zero Carbon”), az új „Carbon Capture as a Service” (szén-dioxid leválasztás, hasznosítás és tárolás mint szolgáltatás) üzletágát, amely segít a magas CO2-kibocsátású iparágak dekarbonizálásában. A hidrogén ökoszisztéma kulcsszereplőjeként a Messer továbbra is a kiválasztott szegmensekre összpontosít, és erős partnerségeket épít, hogy felgyorsítsa az energetikai átállást mind a mobilitási szektorban, mind az iparban. A Messer továbbá olyan innovatív technológiai megoldásokat kínál, mint például az Oxyfuel égéstechnológia, amelyek segítenek az ipari szereplők számára csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat és növelni termelékenységüket.

A Messer számára a sokszínűség az innováció és a fenntartható vállalati siker alapja. A kölcsönös bizalom és tisztelet a vállalati kultúra alapját képező értékek. A Messer elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig a vezetői csapatokban elérje a nők aránya a 30 százalékot. Az első és második vezetői szinten a 2022-es 24,7 százalékról 2023-ra 27 százalékra emelkedett a női vezetők aránya.

A Messer minden tevékenységében kiemelt figyelmet kap a biztonság. A vállalat 2023-ban kiegészítő intézkedéseket hajtott végre a biztonsági kultúra folyamatos fejlesztése, és a biztonságtudatos gondolkodásmód minden területen való erősítése érdekében.

A fenntarthatóság tovább mélyítése a Messer üzleti stratégiájában

2024 áprilisában a Messer Patricia Hargilt nevezte ki a vállalat első fenntarthatósági igazgatójává (Chief Sustainability Officer). A Messer eredményeire építve szorosan együttműködik a regionális és globális funkcionális területekkel a vállalat környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG), valamint sokszínűségi (D&I) programjainak előmozdítása érdekében. Kiemelt feladata, hogy csapatával kidolgozzák a Messer fenntarthatósági stratégiáját, előkészítsék az ESG-jelentéseket, és programokat indítsanak a vállalat felelősségteljes és fenntartható működésének további előmozdítására.

„Megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem a Messer globális fenntarthatósági és D&I törekvéseit. A Messer 10 évvel ezelőtt önkéntes alapon kezdte el a fenntarthatósági jelentés összeállítását. A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) új szabványokat vezetett be, ezáltal növelve az átláthatóságot. Büszke vagyok arra, hogy aktívan együttműködhetek a Messer ázsiai, európai és amerikai csapataival az ESG-környezetben való eligazodásban, és biztosíthatom a zökkenőmentes átmenetet a jelentéstétel új módszertana felé”

– magyarázta Patricia Hargil.

A 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentés az aktuális projektekkel, legfontosabb ESG-mutatókkal és meghatározott célokkal itt érhető el: https://newsroom.messergroup.com/asset/a0b68583-5c7f-465c-a969-ebcfdb8b5c34/corporatesustainabilityreport2023messer-en.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket

Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről.

A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.

Idén augusztus közepén a SpaceX Falcon 9 rakétáján, a kaliforniai Vandenberg űrbázisról indult útjára a C3S Kft. nanoműholdja, amely a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A klímaalkalmazkodást támogató, európai uniós WREN-projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, és a monitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban a károkat. Ennek érdekében a műhold képalkotó rendszere közel tízezer négyzetkilométeren vizsgálja a földterületeket, mezőgazdasági területeket egy áthaladás során.

 „Egy korábbi egyetemi projektben számos szenzort telepítettünk, amelyek többek között talajnedvességet, talajhőmérsékletet és mikroklímát mérnek. Ezek segítségével tudjuk a műhold által küldött távérzékelt adatokat is ellenőrizni. Ennek érdekében a látható, közeli infravörös és rövidhullámú infravörös hullámhosszban készült képeket a saját szenzorainkkal előállított kontrolladatokkal vetjük össze”

– világította meg a Széchenyi-egyetem szerepét dr. Kovács Attila, az intézmény Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének vezetője. Hozzátette: az is az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar feladata, hogy meghatározza, pontosan mit érdemes vizsgálnia a műholdnak.

„Jelenleg a pályára állt eszköz beállítása zajlik, ami az első hasznos adatokat várhatóan jövő év elején továbbítja a Földre. Ez azért időigényes, mert mindössze néhány perc áll rendelkezésünkre a műholddal folytatott kommunikációra, amíg elhalad hazánk felett. További nehézség, hogy minden talajtípushoz és növénycsoporthoz más algoritmusra van szükség, vagyis azokat egyedileg kell kalibrálni. A rendszert folyamatosan fejlesztjük a megfelelő adattovábbítás és -rögzítés, a hibás adatok kiszűrése, valamint a pontos feldolgozás érdekében. Karunkon több tudományterület – műszaki, informatikai, agrometeorológiai, növénytermesztési – szakemberei dolgoznak a módszer hatékonyságán”

– utalt a kutatás összetettségére a tanszékvezető.

Mint mondta, a Széchenyi-egyetem fő kutatási területei közé tartozik a fenntarthatóság és a precíziós gazdálkodás, ezért képes megfelelő szakmai hátteret biztosítani a projekthez. „Az eredmény napjaink egyik legnagyobb problémáját hivatott enyhíteni, hiszen a klímaváltozás hatására a termőföldek vízellátása kritikussá vált. A kihívást a szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok és az azokat megtörő, hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelenti. Erre a gazdálkodóknak fel kell készülniük, amit a projekt eredményeként előrejelzésekkel lehet segíteni. A műhold által használt képalkotó technológia alkalmas arra is, hogy a növény száradására már akkor felhívja a figyelmet, amikor az még szabad szemmel nem látható, így célzottan és időben öntözhető a terület” – fogalmazott. Végezetül kifejtette, a műholdas monitoring olyan innovációt jelent, amelyből az egész agrárium profitálhat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Vízpozitív és karbonsemleges

Tizedik éve ünnepeljük a Városok Világnapját október 31-jén.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által meghatározott világnap célja, hogy megoldást találjon az urbanizációval kapcsolatos konkrét kihívásokra. Kihívásokból pedig nincs hiány: elég, ha csak az extrém meleg nyarunkra, vagy az őszi árvízhelyzetre gondolunk. Az egyre zsúfoltabb településeken az egészséges lakókörnyezet kialakítása sem egyszerű feladat – de nem is lehetetlen. Az innovatív épületgépészeti és infrastrukturális megoldásairól ismert Wavin szakemberei 5 olyan „zöld választ” azonosítottak, amelyek a jövőben is élhetővé, illetve energiahatékonnyá teszik a városi mindennapokat.

Becslések szerint 2030-ra a világ népességének 60 százaléka városokban fog élni, a világ energiafogyasztásának 40 százalékáért pedig az épületek a felelősek. Nem nehéz belátni, hogy soha nem látott kihívásokkal nézünk szembe az urbanizáció terén. Szerencsére már léteznek olyan innovatív, zöld megoldások, melyek segítségével felgyorsult életmódunk ellenére – illetve azzal összhangban – élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehetjük az életterünket. A Wavin szakemberei szerint ezek a megoldások egymással összehangolva, a szinergiákat kihasználva válhatnak igazán hatékonnyá.

Vízpozitív törekvések

Eljött az idő, hogy az esővíz elvezetése helyett annak megtartására és hasznosítására, sőt, vízpozitív megoldásokra törekedjünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? A Microsoft például 2030-ra vízpozitív vállalattá szeretne válni, tehát több vizet pótolna, mint amennyit elfogyaszt globális tevékenysége során. A Microsoft a Wavint választotta partneréül városi klímareziliencia és a vízhálózat fenntartással kapcsolatos projektjeihez. Az együttműködésnek köszönhetően a brazíliai São Paulo állambeli Campinasban egy felhőalapú rendszer segítségével közel valós időben észlelik majd a szivárgásokat, töréseket, működési hibákat, jelentősen csökkentve a vízveszteséget és javítva a hálózat általános hatékonyságát. Amszterdamban pedig PolderRoof-ot, azaz a vizet helyben tartó és a tető növényzetét tápláló „kék-zöld tetőt”, illetve esővíz szikkasztó, és tározó rendszert hoznak létre egy általános iskolában, sőt, a tetőn kialakított kert segítségével a gyerekek a gyakorlatban is megismerkedhetnek a felelős vízgazdálkodással.

„Büszkék vagyunk arra, hogy egyesítjük erőinket a Microsofttal, amely úttörő szerepet tölt be a vízgazdálkodásban érdekelt felek összefogásában. A kezdeményezés a Microsoft csapatával az ENSZ vízügyi konferenciáján és a stockholmi víz világhéten folytatott együttműködési megbeszélések eredményeként jött létre”

mondta el az együttműködés kapcsán Jan van Rompay, a Wavin Globális Fenntarthatósági igazgatója.

Hőstressz ellen: kizöldülő városok

A Távol-Keleten már elterjedt a szivacsváros koncepció, amelynek lényege, hogy természetes anyagok és zöld infrastruktúra – például parkok, zöldtetők, zöldfalak, vagy áteresztő burkolatok segítségével – tárolják és újrahasznosítják a csapadékvizet, csökkentve ezzel az árvízveszélyt és javítva a városi környezetet. Szerencsére már itthon is folynak előremutató kutatások, ilyen például a Pécsi Tudományegyetem által vezetett, városi csapadékvíz gazdálkodással foglalkozó „SpongeCity” projekt, mely a villámárvizek kockázatának csökkentésére és a hatékonyabb városi csapadékvíz-gazdálkodásra fókuszál.

A parkosítási programok is mind a városi hőstressz csökkentését szolgálhatják. A betonnal vagy térkővel borított területeken különösen fontos, hogy a városi fák túlélését a gyökereknek helyet, illetve a megfelelő tápanyag hozzájuk való eljutását biztosító gyökértározó, például a Wavin TreeTank megoldásával segítsük. A meleget magába szívó hagyományos tetők, vagy éppen a kiégett zöldtetők helyett is létezik már fenntarthatóbb megoldás, a kék-zöld tető, mely valójában egy okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó, ahol a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől.

Okosan az energiával

A városok energiaigénye a lakosság igényével együtt növekszik, így a hatékony energiafelhasználás mára különösen fontossá vált. Ennek kulcsa pedig az igényekhez és a változó körülményekhez illeszkedő fogyasztás, azaz az okos-megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázása. A felületfűtési és -hűtési rendszerek például kiválóan kombinálhatók megújuló energiaforrásokkal, gépi szellőztetőrendszerekkel, és egyéb okos eszközökkel is összehangolhatók. Számos hazai lakóparkban optimalizálják a fogyasztást a Wavin okos megoldásaival, így az újonnan épülő épületek a megszigorított energetikai követelményeknek is megfelelnek.

Fő az egészség

A városokról aligha a csend és a friss levegő jut elsőként eszünkbe. Mégis, számos innovációval tehetjük egészségesebbé az életterünket.  A kék-zöld tetők például hő és hangszigetelőként is szolgálnak: 4 fokkal csökkentik az épületekben a hőmérsékeletet, és akár 10 decibellel képesek csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt, a tetőn begyűjtött szürkevíz felhasználásával pedig tehermentesíthetjük a túlterhelt csatornahálózatot. A gépi szellőztetőrendszerek pedig mindig friss, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőt juttatják a lakótérbe, ám nyáron a hűvös, télen pedig a felfűtött benti levegő nem illan el az ablakok nyitásával.

Az építőipari cégeknek kulcsszerep jut a zöldátmenet megvalósításában, hiszen saját működésükkel, illetve kutatás-fejlesztésükkel a folyamat éllovasaivá válhatnak.

„A Wavinnál az egészségesebb, fenntarthatóbb környezet építésén dolgozunk, anyagainkat és termékeinket újrafelhasználásra és újrahasznosításra terveztük, hogy környezetvédelmi szempontból maximalizáljuk értéküket. Célunk, hogy 2025-re vezető szerepet töltsünk be a fenntarthatóság terén, 2050-re pedig karbonsemlegessé váljunk, azaz elérjük a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.”

– mondta el Ronyecz Nóra, a Wavin magyarországi marketing managere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss