Connect with us

Zöld

10 pont a zöldebb Európáért

schneider

Így lehetne felgyorsítani az elszakadást a bányászott széntől, kőolajtól és földgáztól.

Tíz pontban foglalta össze a Schneider Electric azokat a lépéseket, amelyek segíthetik, hogy az Európai Unió már jóval az eredetileg kitűzött 2030-as határidő előtt csökkentse függését az importból származó fosszilis tüzelőanyagoktól. Az energiagazdálkodás és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az Európai Bizottság májusban közzétett REPowerEU tervéhez kapcsolódva tette közzé a listát. Egyben üdvözölte az EU kezdeményezését, bízva abban, hogy az uniós célkitűzések már 2027 előtt elérhetők, a többi között az épületek és az ipar energiahatékonyságának növelésével.

A Schneider Electric az európai energiaválsággal foglalkozó REPowerEU tervhez kapcsolódva mutatta be a

„REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében”

című dokumentumot, amely egy 10 pontból álló cselekvési tervet vázol fel annak érdekében, hogy Európa 2027-re digitális és elektromos legyen.

A leggyorsabb és igen látványos eredményeket az energiahatékonyság növelésével lehet elérni, amihez a digitalizáción át vezet az út. A Schneider Electric elemzése szerint az épületek felelősek az Európai Unió károsanyag-kibocsátásának 40 százalékáért és jelenleg mintegy 220 millió olyan ingatlan van a közösség tagállamaiban, amelyek egyáltalán nem működnek energiahatékony módon. A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint minden egy százalékpontnyi energiamegtakarítás 2,6 százalékponttal csökkentheti az importált gáz mennyiségét. Az épületek energiahatékonyságának javítására a leginnovatívabb és költséghatékonyabb módszer, ha felszereljük őket hálózatba kapcsolható megoldásokkal, mint felügyeleti eszközök, érzékelők, vezérlőrendszerek és épületmenedzsment rendszerek (BMS). A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete 2021-ben készített egy felmérést a BMS megoldások eredményeiről és ez alapján a hotelek esetében átlagosan mintegy 20, az irodaépületeknél 23, míg a kiskereskedelmi létesítményeknél 33 százalékos energiamegtakarítást eredményezett az alkalmazásuk. A beruházás pedig 2-5 év alatt minden ágazatban megtérült.

1. Az épületek mellett az ipar energiahatékonyságának növelése is része a cselekvési programnak. Ez azért rendkívül fontos, mert a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az iparban használt energia 65 százaléka közvetlenül fosszilis tüzelőanyagokból származik. Az adatok gyűjtése, elemzése és a kapott információk alapján történő automatizált cselekvés egyaránt növelheti a dekarbonizáció szintjét és a hatékonyságot az iparban.

3-4. Szoros szinergia lehet a digitalizálás és a villamosítás között, különösen az épületek hőellátása, például kommunikációs hálózatra kapcsolt hőszivattyúk és az ipari folyamatok rejtenek további, kihagyhatatlan lehetőségeket. A napjainkban rendelkezésre álló technológiákkal a hőszükséglet 90, illetve 78 százaléka biztosítható elektromos megoldással ezekben az ágazatokban.

5. A fennmaradó részt – a fentiek mentén – a zöld hidrogén és a biogáz biztosíthatja.

6. Decentralizálnunk kell az energiatermelést például a tetőkön elhelyezett napelemekkel.

7-8-9. Növelni kell a keresleti oldal rugalmasságát, amit a mikrohálózatokkal és az intelligens elektromos jármű-töltőkkel érhetünk el.  Bár a REPowerEU-terv nagyon pozitív javaslatokat tartalmaz néhány ilyen kérdésben, uniós és nemzeti szinten sokkal nagyobb prioritást kellene élveznie. Ezekhez nagyrészt ambiciózus szabályozási ösztönzőkre és erőteljes jelzésekre lesz szükség, például a csúcsfogyasztás 10 százalékos csökkentésének előírására és arra, hogy a nagy, nem lakossági parkolóhelyek 20 százaléka biztosítson hozzáférést e-autó töltőpontokhoz.

10. Végül pedig a korábbi hibák utólagos javítgatása és az átalakítások helyett a nulláról kell kezdeni az új épületek tervezését a digitális eszközök segítségével. Az épületinformatikai modellezés akár 60 százalékkal csökkentheti a hibaszázalékot, miközben fenntarthatóbb és energiahatékonyabb épületeket tudunk készíteni segítségükkel.

A REPowerEU-terv határozott javaslatokat tesz az európai gázellátás diverzifikálására, a megújuló energiába történő beruházásra és az energiamegtakarításra. Szilárd meggyőződésünk, hogy az intelligens és decentralizált energiamegoldásokba való befektetésre kell összpontosítanunk, amelyek képesek a strukturális változást jóval 2027 előtt elhozni. Egy új, elektromos világ van kialakulóban, ami sokkal digitálisabb, és amit maguk az energiafogyasztók irányítanak. A Schneider Electric-nél mi ezt hívjuk az Energia 4.0 korszakának. Ezt az átalakulást szem előtt tartva mutatunk be 10 konkrét intézkedést, amelyeket az EU megtehet a gyors megtérülés és a hosszabb távú előnyök érdekében

– közölte Philippe Delorme, a Schneider Electric európai operatív alelnöke.

A Schneider Electric „REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében” elemzése itt érhető el.

Zöld

Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztésében működtek közre a MATE kutatói

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) kezdetét vette az „Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztése” című kutatás-fejlesztési projekt. 

A konzorciális formában megvalósuló kutatás az Integrál Zrt.-vel és a Nemzeti Biodiverzitás-és Génmegőrzési Központtal együttműködésben jött létre.

A kutatás témája a ludak zárt tartásával kapcsolatos. Ennek jelentőségét az ágazat tartástechnológiai sajátosságai is indukálták, miszerint a lúdtartás nagyrészt nem intenzív körülmények között valósul meg, így a madárinfluenza nagyban sújthatja az ágazatot, továbbá gazdasági és állatjólléti kérdéseket is felvet.

Egyik kiemelendő technológiai paraméter szülőpár állományok esetén a fény, ami a libák szaporodási ciklusát nagyban befolyásolja, ezért alapvető jelentőséggel bír a teljesen zárt tartástechnológiai termelésben. A fény szabályozza továbbá a hormonális háttérfolyamatokat, az anyagcserét, a viselkedésüket, úgymint a táplálkozás, a párzás és a technológiatűrés terén is.  A kutatók egy olyan zárt technológiájú világítási rendszert alakítottak ki, mely nagy hangsúlyt fektet az ember által nem látható spektrumokra (UVA, UVB, far red). Saját hatáskörben végzett módszerfejlesztés keretében stresszélettani vizsgálatokkal támasztották alá a kifejlesztett technológiát, amely által a szakértők unikális adatokhoz juthattak.

A nevelés takarmányozástechnológiai fejlesztésének témájában napos kortól a nevelés végéig vizsgálták a takarmányösszetétel és -adagolás hatását a növendék libákra. A takarmányozási protokollban a piaci lehetőségek feltérképezését követően elsődleges vizsgálati célkitűzéssé vált a Proszimbio® technológia (Burain®) kipróbálása és optimális adagolásának megválasztása. Ezzel megalapozva egy olyan töméselőkészítési szakaszra vonatkozó technológiát fejlesztettek ki, amely lehetőséget ad a tömések számának csökkentésére, a kíméletes libamájtermelésre.

A projekt Gödöllőn két helyszínen – Isaszeg u. 200., és Páter Károly utca 1.-, valamint Kiskunfélegyházán, a Csongrádi út 101. alatt zajlik, melyben a konzorcium 96 főt foglalkoztat-, ennek köszönhetően legalább 96 munkahelyet tud megőrizni. A beruházás 2025. március 25-ig valósult meg.  A projekt által létrehozott komplex technológiai fejlesztés egyedülálló lehet mind hazai, mind pedig világviszonylatban. A projektről bővebb információt a www.uni-mate.hu oldalon olvashatnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN KRTK új kutatása 149 ország adatai alapján.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás.

Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú 

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

 Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek 

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással”

– hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

AI és karboncsökkentés a Skanska sikerévében

Digitális innováció, új budapesti projekt és globális rekorderedmények tették különlegessé a 2024-es évet.

Pénzügyi, működési és fenntarthatósági szempontból egyaránt kiemelkedő évet zárt 2024-ben nemzetközi piacain a Skanska. A vállalat minden korábbinál magasabb rendelésállománnyal és csökkenő karbonkibocsátással valósította meg hosszú távú stratégiáját – mindeközben tovább erősítette pozícióját Közép-Európában, köztük Magyarországon is. Budapesten 2024 végén elindult a H2Offices irodakomplexum második fázisának építése, amely kézzelfogható példája a Skanska fenntartható és jövőorientált fejlesztési szemléletének.

Történelmi rekordok és stabil pénzügyi alapok

A Skanska 2024-ben globálisan közel 15,1 milliárd eurós árbevétellel (177 milliárd svéd korona) és 610 millió eurós működési eredménnyel (7,1 milliárd SEK) zárt, ezzel tovább erősítette pozícióját a nemzetközi építőipari és ingatlanfejlesztési szektorban. A vállalat rendelésállománya 24,4 milliárd euróra (285 milliárd SEK) emelkedett – ez minden korábbi rekordot megdöntött. Az építési üzletág eredményessége stabil maradt, a működési nyereség aránya elérte a 3,5%-ot, ami összhangban van a vállalat hosszú távú pénzügyi célkitűzéseivel. A fejlesztési portfólió értéke 700 millió euróra (8,2 milliárd SEK) nőtt, a Skanska pedig továbbra is megőrizte pénzügyi stabilitását: az év végén 1 milliárd eurós nettó készpénzállománnyal (12 milliárd SEK) zárt. Adósságmentes működése szilárd alapot nyújt a jövőbeli beruházások finanszírozásához.

Fókuszban a fenntarthatóság – kézzelfogható eredményekkel

A Skanska célja, hogy 2045-re nettó zéró kibocsátást érjen el teljes működésében és a fejlesztésekhez kapcsolódó folyamatokban. 2024-ben a vállalat saját működéséből származó karbonkibocsátását 61%-kal csökkentette a 2015-ös szinthez képest, míg a fejlesztési és kivitelezési tevékenységekhez köthető kibocsátás 37%-kal mérséklődött a 2020-as értékekhez viszonyítva.

H2Offices – helyi mérföldkő a Skanska globális klímacéljai felé

A Skanska fenntarthatósági céljai helyi szinten is megvalósulnak: 2024 végén Budapesten elindult a H2Offices projekt második fázisa. Az épület üzemeltetése karbonsemleges lesz – ez fontos mérföldkő a Skanska 2045-re kitűzött nettó zéró kibocsátási céljai felé. A fejlesztés megújuló energiára, erőforrás-hatékonyságra és a közösségi igényekre szabott terekre épül. A budapesti projekt jól mutatja, hogyan valósulnak meg a Skanska globális fenntarthatósági céljai a gyakorlatban.

AI-alapú megoldások a fenntartható kivitelezésben

Építési és fejlesztési folyamataiban a Skanska egyre nagyobb szerepet szán a digitális megoldásoknak – különösen a mesterséges intelligencián (AI) alapuló technológiáknak. 2024-ben olyan eszközöket használtak, amelyek pontosabbá tették a karbonlábnyom mérését, és elősegítették a kockázatok korai felismerését. Az Egyesült Államokban már széles körben használt EC3 platform (Embodied Carbon in Construction Calculator) eddig több ezer projekt fenntarthatósági céljainak elérését támogatta, és a Skanska fokozatosan más régiókban is bevezeti az eszközt.

A digitális megoldások nemcsak a környezeti hatások csökkentését segítik elő, hanem növelik a hatékonyságot, az átláthatóságot és a megbízhatóságot is a tervezési és kivitelezési folyamatok során.

A Skanska továbbra is elkötelezett a jövőorientált fejlesztések mellett, amelyek közösségeket építenek, támogatják a fenntartható városi környezet kialakítását, és hosszú távú értéket teremtenek a jövő generációi számára.

A 2024-es éves és fenntarthatósági jelentés teljes terjedelemben elérhető a Skanska hivatalos oldalán: https://group.skanska.com/investors/reports-publications/annual-reports/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss