Zöld
Mítosz a hulladékégetők energiahatékonysága
Egy friss tanulmány szerint megdöbbentően alacsony az Európai Unió területén működő hulladékégetők energiahatékonysága.
A Zero Waste Europe (ZWE) által kiadott, az Equanimator által készített értekezés alapjaiban kérdőjelezi meg a fogalom használatának létjogosultságát is. A Humusz Szövetség úgy gondolja, hogy a hulladékhasznosító művek további építése helyett Magyarországnak is elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni, és mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból hathatós megoldásokat találni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés megoldására.
Az Európai Unióban az egyes hulladékégető létesítmények két típusú, R1 és D10 besorolást nyerhetnek attól függően, megütik-e az R1 energiahatékonysági kritériumban megállapított küszöbértéket. Az R1 energiahatékonysági képletet azért alkották meg, hogy segítségével az energiahatékonyság alapján tegyenek különbséget „energetikai hasznosító” (R1) és „ártalmatlanító” (D10) égetés között.
„Az energetikai hasznosítás hatékonyságának cáfolata: az uniós hulladékégető művek teljesítménye” című tanulmány magyar nyelvű összefoglalójából a Humusz Szövetség honlapján többek között kiderül, hogy az uniós statisztikák azt mutatják, hogy az EU-ban elégetett települési hulladékok 98%-át az „energetikai hasznosító” (R1) besorolású létesítményekben égetik el. Éppen ezért, az R1 energiahatékonysági kritérium nem képes érdemben megkülönböztetni azokat a létesítményeket, amelyeket engedélyre érdemesnek véltek, valamint amelyek energiahatékonyság terén viszonylag magas teljesítményt értek el.
Magyarország elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni
Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve jelenleg a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, amely létesítmény feladata, hogy termikusan ártalmatlanítsa a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék mintegy hatvan százalékát. Kapacitása évi 350 ezer tonna. A 2023 júliusától induló, 35 éves koncessziós rendszer keretében azonban a koncesszor által vállaltan legalább még egy, de az előzetes elképzelések szerint akár hosszú távon több további hulladékhasznosító mű is épülne.
„A Humusz Szövetség úgy gondolja, hogy ez mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból káros, ráadásul nem jelent megoldást a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségre sem. Egy ilyen, a körforgásos gazdaság elveivel határozottan szembemenő hulladékkezelési megoldás helyett számos alternatíva létezik, amelyek a hulladék keletkezésének megelőzésére, a megfelelő szelektálására és a minél nagyobb arányú, anyagában történő hasznosításra fókuszálnak. Magyarországnak is elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni”
– mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.
Helytálló-e a továbbiakban a hulladékégetők hatékony energiatermeléséről beszélnünk?
A hulladékégetést gyakran alacsony szén-dioxid-kibocsátású, sőt, néhol megújuló energiaforrásnak tekintik. Mindez azonban közel sem nevezhető helytállónak, sem villamos energia, sem pedig hő előállítása esetén.
A jelentés határozottan javasolja, és kifejezetten sürgeti a D10 és R1 típusú hulladékégetők közötti értelmetlen különbségtétel elhagyását. A tanulmány egyértelműen rámutat az ártalmatlanítás (D10) és a hasznosítás (R1) közötti megkülönböztetés meglehetősen ingatag, egyúttal önkényes alapjára. Janek Vähk, a ZWE éghajlat-, energia- és légszennyezési programjának koordinátora szerint: „A jelentés bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a hulladék energetikai célú elégetése nagyon gazdaságtalan folyamat, és mint olyan, egyes érdekeltek gyakran túlhangsúlyozzák az energiavisszanyerési szempontokat. Ráadásul a folyamatban lévő dekarbonizáció miatt egyre nehezebb a hulladékot megfelelő energiaforrásnak tekinteni, így a hulladékból történő energiahasznosítás szükségessége, amely az R1-formula megalkotásához vezetett, elavult.”
A Zero Waste Europe felszólítja az Európai Bizottságot a hulladékokról szóló keretirányelv sürgős felülvizsgálatára
„A »hasznosítás« és az »ártalmatlanítás« közötti, energiahatékonyság alapján való különbségtétel mindig megkérdőjelezhető. A hulladékégetőknek a törvény szerint a lehető legnagyobb mértékben vissza kell nyerniük a hőt, és bármilyen értelmes megkülönböztetés kizárná a működő létesítmények jelentős részét. Ehelyett az EU adatai szerint az összes elégetett települési hulladék mintegy 98%-át olyan létesítményekben kezelik, amelyek »energetikai hasznosítónak« minősülnek. Mindez arra mutat rá, hogy a »hatékonysági küszöbértéket« úgy alakították ki, hogy az túl könnyen teljesíthető legyen. Tekintettel arra, hogy az energetikai rendszerek szén-dioxid-mentesítésével az égetésből származó előnyök egyre csökkennek, itt az ideje, hogy eltöröljük ezt a megkülönböztetést, és minden hulladékégetőt ártalmatlanító létesítménynek minősítsünk át”
– teszi hozzá Dominic Hogg, az Equanimator igazgatója.
A problémakörnek további mélységet ad, hogy az égetés alacsony termelési hatékonysága miatt ráadásul az egységnyi villamos energiára jutó ÜHG-kibocsátás csaknem kétszerese a földgázzal történő termeléshez képest.
A Zero Waste Europe szerint az Európai Bizottságnak egyrészt törölnie kell a hulladékokról szóló keretirányelv II. mellékletében szereplő R1 képletet, hogy a települési hulladék égetése többé ne minősülhessen „hasznosításnak”, másrészt 2035-re meg kell határoznia egy 100 kg/fő/lakos vegyes (maradék) településihulladék-keletkezési célértéket, hogy a hulladék ártalmatlanításáról a vegyes hulladék keletkezésének megelőzésére helyezze a hangsúlyt – olvasható az 1995-ben alapított Humusz Szövetség oldalán megjelenő cikkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Világszinten is példaértékű az Allee működése fenntarthatósági szempontból
Nemzetközi szintű fenntarthatósági teljesítményt mutatott az Allee a BREEAM minősítésben.
Az Allee a magyarországi bevásárlóközpontok és épületek közül egyedüliként érdemelte ki a BREEAM International In-Use Management Performance kategóriájában a legmagasabb, Outstanding szintet, amit globálisan is csupán a minősített épületek 1–2 százaléka tud teljesíteni. Kizárólag azok a létesítmények képesek erre, amelyek üzemeltetése példaszerű, átlátható és nemzetközi összevetésben is kivételesen magas színvonalú.
A BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) a világ egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott fenntarthatósági minősítési rendszere. Célja, hogy objektív mérőszámok alapján értékelje az épületek környezeti teljesítményét. A BREEAM In-Use kifejezetten a meglévő épületek működését vizsgálja, így az elért eredmények közvetlenül tükrözik az adott ingatlan mindennapi gyakorlatát. Az Allee Management Performance kategóriában Outstanding, míg Asset Performance kategóriában Excellent szintet ért el.
„A fenntartható ingatlanüzemeltetés ma már messze túlmutat a „zöld technológiák” bevezetésén. A modern megközelítés lényege a komplex gondolkodás: a kockázatok felmérése, az energia- és vízhasználat optimalizálása, a bérlők aktív bevonása, valamint a környezetvédelmi és társadalmi szempontok integrálása. Az Allee-ban következetesen végrehajtott és folyamatosan felülvizsgált fenntarthatósági stratégiával rendelkezünk. Ez az eredmény jól mutatja, hogy a fenntarthatóság terén tett beruházásaink és folyamatos fejlesztéseink milyen fontos hatással vannak a működésünkre”
– emelte ki Tuska Dávid, az Allee Center műszaki vezetője.
Az Allee-nak megítélt Outstanding és Excellent minősítések jelentősége túlmutat ezek megszerzésén. Szarvas Gábor, a minősítés megszerzését tanácsadóként támogató Greenbors Consulting ügyvezetője szerint az épület bizonyítani fogja, hogy a befektetés a fenntarthatóságba üzleti értéknövekedést eredményez az ingatlanpiacon.
„Ezen túlmenően az Allee Magyarország és tágabb értelemben az Európai Unió zéró emissziós irányelvei teljesüléséhez is közelebb visz. Nagy öröm látni, ahogyan a korábban közösen lefektetett fenntarthatósági stratégia elemei valóra válnak. Minden adott hozzá, hogy ez a projekt viszonyítási ponttá, követendő példává váljon az ingatlanpiac szereplői számára”
– fűzte hozzá Szarvas.
Az Allee Management Performance kategóriában elért Outstanding minősítése a hazai bevásárlóközpontok között egyedülállónak számít. Ez a kategória az üzemeltetési modellek részleteit vizsgálja: hogyan működik a létesítmény – mennyire energiahatékony, előrelátó a fenntarthatóság területén, hogyan kezeli a kockázatokat, milyen kapcsolatot ápol a bérlőkkel és hogyan építi be a környezettudatos szemléletet a napi gyakorlatába. Az Allee esetében a szakértők kiemelten értékelték a “zöld” bérleti szerződéseket, amelyek energia- és vízhatékonysági ajánlásokat, hulladékcsökkentési célokat és fenntartható beszerzési elvárásokat is megfogalmaznak. A bevásárlóközpont részletes környezetvédelmi stratégiát követ, és segíti a bérlőit, hogy a saját folyamataikat ehhez igazítsák. Ide tartozik az energiamenedzsment, az anyaghasználat optimalizálása és a vízfogyasztás folyamatos monitorozása is. Az Allee már korábban telepített napelemrendszert, amely a megújuló energiafelhasználás bővítésén túl hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkenjen az épület villamosenergia- és távhőfogyasztása. A bevásárlóközpont évente energetikai auditot készít, belső jelentési rendszert működtet az energia- és vízhasználatról. Az épületautomatikai rendszere klímakövető, amely meteorológiai előrejelzések és valós időben mért külső adatok alapján szabályozza az épület energiafelhasználását. A minősítés során külön pontszámot kapott az éghajlatváltozásból fakadó környezeti kockázatok értékelése, valamint az a stratégia, amely a klímaberendezésekben használt hűtőközegek alacsonyabb környezeti hatású alternatívákkal való helyettesítését célozza. A hulladékgazdálkodási terv a hulladékhierarchia elveire és célrendszerére épül, szigorú adatgyűjtéssel a bérlőket is bevonva. A minősítésben jelentős szerepet játszottak még a rendszeres bérlői elégedettségi vizsgálatok, valamint az a részletes beltéri levegőminőség-kezelési terv, amely a napi takarítástól a felújítási munkákig minden folyamat környezet-egészségügyi hatását figyelembe veszi.
Az Asset Performance kategóriában elért Excellent eredmény az épület fizikai jellemzőit értékelte. Az Allee kiváló közlekedési adottságainak, a fenntartható mobilitást támogató infrastruktúrának – például az elektromosautó-töltőknek és a kerékpáros létesítményeknek –, valamint a munkavállalók számára biztosított szolgáltatásoknak köszönhetően ért el kiemelkedő pontszámot. A vízhatékonyságot víztakarékos megoldások támogatják, a LED-világítás, az épületfelügyeleti rendszer és az energiafogyasztás részletes mérése együttesen járulnak hozzá a hatékony üzemeltetéshez. A szelektív hulladékgyűjtés, amely során az újrafelhasználható anyagok elkülönítése megvalósul is erősítette a kiváló eredményt. A több mint 12.000 m2 zöldfelületnek köszönhető jobb levegőminőség, és a számos belső és külső pihenőhely kialakítása növelik az épülethasználók jóllétét.
Az Allee célja, hogy hosszú távon is példát mutasson a fenntartható működésben, környezettudatos épületüzemeltetés terén továbbra is a legjobb gyakorlatokat elkötelezett képviselje, a látogatók és bérlők számára is környezettudatos helyet biztosítson.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Lendületben a 2030-as célok felé – újabb lépéseket tett a Siemens a fenntarthatóságért
Ismét jelentős eredményeket ért el a Siemens a fenntarthatóság terén a 2025-ös üzleti évben.
A technológiai vállalat immár második egymást követő évben tette lehetővé, hogy ügyfelei több károsanyag-kibocsátást kerüljenek el, mint amennyi a Siemens teljes értékláncában keletkezett.
A vállalat robusztus ökodesign stratégiája, ami a környezeti hatásokat csökkentő tervezési döntéseket is meghatározza, már a releváns portfólió több mint 67 százalékára kiterjed, hozzájárulva a körforgásos gazdaság előmozdításához. Az elmúlt három év innovatív megoldásai – például a digitalizáció, az elektrifikáció, a megújuló erőforrások integrálása és az energiahatékonyság növelésének területén – összesen 694 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését tették lehetővé a Siemens ügyfelei számára, ami Németország teljes 2024-es kibocsátásával egyenértékű.
A társadalmi hatás, illetve felelősségvállalás terén is komoly előrelépéseket tett a Siemens:
fenntarthatósági és digitalizációs tanulási programjaival világszerte több mint egymillió embert támogatott. Emellett a Siemensnél dolgozók évente képzéssel töltött ideje átlagosan 36,6 órára nőtt, különös hangsúlyt helyezve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretekre.
Továbbá a kibervédelem és adatbiztonság terén is fontos mérföldköveket tudhat maga mögött a cég:
a Siemens szigorú azonosítási és jogosultsági ellenőrzéseket előíró Zero Trust megközelítése már a releváns alkalmazások 62 százalékában jelen van, ami jelentős növekedés a tavalyi 16 százalékhoz képest.
A vállalat elkötelezettségét az is mutatja, hogy jogosult bevételének több mint fele megfelel a klímaváltozás mérséklésére és a körforgásosságra vonatkozó, kiemelten magas uniós szabványoknak. A Siemens emellett idén első alkalommal publikálta auditált Fenntarthatósági Nyilatkozatát az EU vállalatainak fenntarthatósági erőfeszítéseit mérő és összehasonlító Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvvel (CSRD) teljes összhangban, ami így a cég éves beszámolójának részét is képezi.
A Siemens fenntarthatósági jelentésének összefoglalója itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Egyszerre három problémára kínál megoldást a Schneider Electric Go Green versenyének idei első helyezettje
Az energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémájára egyaránt megoldást kínál a Schneider Electric idei „Go Green Competition” versenyének első helyezett csapata.
A fiatalok megbízható energiaellátást és a közösségek jólétét elősegítő innovációit támogató kezdeményezés dobogósai közé az osztrák győztesek mellett egy japán és egy indiai csapat került be.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által meghirdetett „2025 Go Green Competition” megmérettetésre több mint 50 országból érkeztek pályázatok. A „Youth Education & Entrepreneurship” és az „Access to Energy” programok támogatásával megvalósult versenyen nyertes csapatok finanszírozást, mentorálást és globális ismertséget kapnak, hogy bővíthessék szakmai hálózatukat.
Első helyezett: GH-Solar Equalizers – Ausztria
A GH-Solar Equalizers csapata „Innovation with Purpose” projektjével lenyűgözte a zsűrit. Ez a kezdeményezés a ghánai vidéki térségekben tapasztalható energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémáira egyaránt kínál megoldást. Az alacsony jövedelmű női gazdák napenergiával működő intelligens öntözőrendszerekkel való ellátásával a projekt skálázható, éghajlatbarát gazdálkodást tesz lehetővé, miközben hozzáférést biztosít a tiszta energiához, a digitális eszközökhöz, valamint a pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz. Megoldásuk jó példa a fiatalok által vezérelt innováció erejére, amely kontinensekre kiterjedő, jelentőségteljes változásokat hozhat létre.
Második hely: Knights of the Sun – Japán
A Knights of the Sun előremutató projektje a mezőgazdasági termelékenység növelését, valamint a fenntartható vízgazdálkodás és az energiahatékonyság előmozdítását célozza. BanyuSurya nevű megoldásuk egy napenergiával működő, moduláris öntözésoptimalizáló rendszer, amely három kulcsfontosságú technológiát integrál: légköri vízkivonás (AWG) a levegőből történő vízkinyeréshez, esővízgyűjtés a fenntartható vízkészletek biztosításához, valamint mesterséges intelligenciával működő öntözés és eszközkarbantartás a vízfelhasználás optimalizálása és a rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében.
Harmadik hely: The Green Hornet – India
A The Green Hornet kezdeményezése Vidarbhára, India Maharashtra államának aszályra hajlamos régiójára irányítja a figyelmet, amely évtizedek óta súlyos agrárválsággal küzd, és ahol több ezer farmer öngyilkos lett. Megoldásuk középpontjában a napenergia áll, amelyet megbízhatósága és Vidarbha éghajlata miatt választottak az öntözéshez szükséges energiaforrásként.
„Minden évben lenyűgöz a fenntarthatóbb világ megvalósításáért elkötelezett fiatalok kreativitása, merészsége és elszántsága. Az idei „Go Green Competition” jól mutatja, mennyire fontos a fiatalok innovációja az energiával és a bolygóval való kapcsolatunk újragondolásában. A Schneider Electricnél szilárdan hisszük, hogy ennek a generációnak a támogatása egy igazságosabb és ellenállóbb jövő előkészítését jelenti. A Schneider Electric „Youth Impact Through Learning – Youth Education & Entrepreneurship” (YEE) programja keretében már több mint 60 országban egymilliónál is több fiatal kapott képzést az energia, a fenntarthatóság és a vállalkozói ismeretek kapcsán. Az „Access to Energy” kezdeményezéseinkkel tovább bővítjük ezt az elkötelezettségünket, új lehetőségeket teremtve a legkiszolgáltatottabb közösségek számára”
– mondta el Gilles Vermont Desroches, a Schneider Electric „Corporate Citizenship and Institutional Affairs” területért felelős alelnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Pamkutya könyv – Osbáth Norbert: Amiről nem készült fotó
-
Gazdaság2 hét ago
Generációk és percepciók: másért szeretik az irodai munkát az eltérő generációkhoz tartozók
-
Gazdaság2 hét ago
A Time Lock Encryption új korszakot nyit
-
Egészség2 hét ago
Országos program indult: Az ÉletPlusz gyakorlati útmutatással segíti a magyarokat az aktív és tudatos öregedéshez
-
Ipar2 hét ago
Európába is megérkezett a Schneider Electric új energiatároló megoldása, a Boost Pro
-
Ipar2 hét ago
3D nyomtatással a hatékony skálázásért
-
Okoseszközök2 hét ago
Digitalizálják a Pergamon-oltárt
-
Ipar2 hét ago
Adathigiénia nélkül nincs AI-siker




