Ipar
A DENSO a MiR250 autonóm mobil robotok flottájával növeli a hatékonyságot és a munkamorált
A Tier 1 autóipari beszállító gyors megtérülést ért el a Mobile Industrial Robots biztonságos és rugalmas AMR-jeivel, melyek anyagszállítással foglalkoznak a vállalat 74 ezer négyzetméteres erőátviteli termékeket gyártó üzemében a Tennessee állambeli Athens-ben, az Egyesült Államokban.
A DENSO vezető mobilitási beszállító növelte a hatékonyságát, emelte az alkalmazottak morálját és a munkahelyi ergonómiát, valamint munkaerő-piaci kihívásokat oldott meg hat MiR250 autonóm mobil robot telepítésével, melyek anyagokat szállítanak a vállalat erőátviteli alkatrészeket gyártó 74 ezer négyzetméteres üzemében a Tennessee állambeli Athens-ben. A Mobile Industrial Robots egy friss esettanulmánya szerint a DENSO több mint 500 ezer küldetést hajtott végre sikeresen első MiR robotjának 2020-ban történő üzembe helyezése óta, a befektetés kevesebb, mint egy éven belüli megtérülését könyvelhette el, illetve további logisztikai alkalmazásokhoz újabb AMR-ek telepítésének igényét ismerte fel.
A MiR egyik legnagyobb globális ügyfele, a DENSO két másik amerikai, három európai és két ázsiai helyszínén is használ MiR AMR-eket. Travis Olinger, a DENSO logisztikai és automatizálási mérnöke szerint a vállalat azért választotta az AMR-ket az önvezető járművekkel (AGV-k) szemben, mivel az AMR-ek képesek önállóan tájékozódni gyors térképezéssel és irányváltoztatásokkal anélkül, hogy költséges infrastruktúrát kellene beépíteni a létesítmények padlózatába.
„Egyértelműen az autonóm mobil robotokra esett a választásunk, mivel tudtuk, hogy rendkívül dinamikus környezetünkben a robotoktól az útvonalak rendszeresen változtatását fogjuk elvárni”
– mondta Travis Olinger.
„Miután teszteltük néhány különböző gyártó AMR-jeit, azt állapítottuk meg, hogy a MiR robotjai rendkívüli előnyökkel szolgálnak a rugalmasság, a biztonság és a felhasználóbarát jelleg terén. A MiR azzal is kitűnt, hogy a robotok képesek a REST API felületen keresztül kommunikálni, illetve nagyra értékeltük a MiR Fleet flottakezelő szoftver intuitív jellegét, a térképezés egyszerűségét, a küldetések zökkenőmentes létrehozását, illetve a könnyű helyváltoztatást. Összefoglalva, a MiR mérföldekkel intuitívabb volt a többi általunk vizsgált platformhoz képest.”
Olinger elmondása szerint a MiR250 robotok kimondottan meggyőzőek a két méter/másodperces sebességüknek, a nehéz fém alkatrészek mozgatásához szükséges 250 kg-os teherbírásuknak, illetve a szűk helyeken való közlekedés képességének köszönhetően. A MiR 250 polcemelőjének szabványosítása, amely a MiR-partner ROEQ kocsijait vontatja, lehetővé tette a DENSO számára, hogy ugyanazt a kocsialapot használva, az egyes alkalmazásokhoz szabva más területeken is gyorsan megvalósíthassa a megoldást. Mivel a mérnöki csapathoz további kérések érkeznek az automatizált szállításra vonatkozóan, könnyedén polcokkal is elláthatják a kocsikat, amivel hely szabadul fel, növekszik a rugalmasság, és még gyorsabban szert lehet tenni a technológiában rejlő előnyökre.
Az AMR-ek javítják a munkamorált, illetve a munkaerő megtartását, mivel lehetővé teszik az alkalmazottak magasabb szintű feladatokra való áthelyezését
Olinger azt is elmondta, hogy a DENSO alkalmazottai korábban napi 20 kilométert tettek meg gyalog anyagszállítás során a termelési területek és a raktár között, idejük körülbelül 60 százalékát csak kocsik tolásával töltötték. Az AMR-ekkel történő szállítás automatizálását megcélzó első tesztprogram kiküszöbölte ezt a manuális feladatot, így hat dolgozó térhetett át nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező munkára. A projekt gyorsan bővítésre került, és az alkatrészek közvetlenül a gyártósorhoz kezdtek érkezni a még nagyobb hatékonyság érdekében. A robotok támogatottsága gyorsan nőtt az alkalmazottak körében, és más részlegek dolgozói is robottámogatást kértek az áruszállításhoz, például karbantartási kellékek és alkatrészek mozgatásához. A DENSO a közelmúltban öt MiR500 robotot vásárolt a jövőbeli szállítási projektjeihez, amelyek nagyobb súlyú rakományokkal fognak járni.
„Annak köszönhetően, hogy a munkavégzést megkönnyítő új technológiákkal automatizáltuk az ismétlődő és megterhelő feladatokat, sikerült megtartani meglévő munkaerőnket”
– mondta Olinger, majd hozzátette:
„Rengeteg nyitott pozíciónk volt a hozzáadott értéket képviselő, termelési környezetben végzett tevékenységek kapcsán. Azt szerettük volna, hogy az alkalmazottjaink azért kapják a fizetésüket, hogy alkatrészeket gyártsanak, amiért pénzt kapunk, és nem pedig kocsikat toljanak, ami pénzbe kerül nekünk.”
Amennyiben többet szeretne megtudni arról, hogyan miként profitált a DENSO az autonóm mobil robotok használatából, illetve meg szeretné ismerni a vállalat terveit a jövőre nézve, tekintse meg a teljes videót és olvassa el az esettanulmányt az alábbi linken:
https://www.mobile-industrial-robots.com/case-studies/mir250-denso-us/
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik
Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!
Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?
Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.
Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.
Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.
Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.
A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.
A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.
Képek forrása: BME Spot Fotókör
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság6 nap ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban5 nap ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság1 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Ipar2 hét ago
A Williams Forma–1-es csapat mérnöke, dr. Kling Sándor is oktatja a Széchenyi István Egyetem motorsportmérnök-hallgatóit
-
Okoseszközök2 hét ago
Mit tud manapság egy érintőceruza?