A 10 legjobb pályamunka között több csapat foglalkozott a levegő szennyezettségének mérésével, de a zsűri a méh populáció problémájára és a köztisztaságra reflektáló megoldásokat is díjazta.

November 26-án, a Vodafone új székházában rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Skool szakmai közreműködésével a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! ötletpályázat döntőjét, ahol a 10 legjobb ötlettel pályázó csapat szakmai mentorok segítségével valósíthatta meg fenntarthatósági problémára reflektáló robotötletét. A három legmagasabb pontszámot elérő robot szálló por koncentrációt mér, hallássérült gyerekeknek tolmácsol és köztereket segít tisztán tartani.

Több mint 80 csapat jelentkezett a Vodafone Magyarország Alapítvány Zöld Kód – Kódolj a holnapért! elnevezésű ötletpályázatára, amit 3-8. osztályos diákoknak és tanáraiknak írtak ki az idei Code Week alkalmából. A verseny során olyan robotokat kellett megálmodniuk a gyerekeknek, amelyek kreatív formában támogathatják a fenntartható jövőt. A beérkezett pályamunkák közül 10, a szakmai zsűri által kiválasztott ötletet november 26-án, a Vodafone vadonatúj székházában rendezett döntőn meg is valósíthattak a csapatok. Ehhez a verseny szervezői szakmai mentort is biztosítottak, hozzájárulva így a diákok és tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez is.

„A programozási ismereteket a 21. század angoljának is szokták nevezni, hiszen a digitális készségek nélkül nagy valószínűséggel nehezen lehet majd a jövőben boldogulni. Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, az oktatási rendszer még nincs felkészülve arra, hogy megfelelő digitális tudással vértezze fel a diákokat ezen a téren. A Vodafone Alapítvány törekvései között ezért szerepel kiemelt helyen, hogy támogassa a gyerekek ezen kompetenciáinak fejlesztését. Ennek érdekében különböző online tananyagokat biztosítunk mind a diákok, mind az ő kompetenciáikat fejlesztő tanárok számára, de a programozással, kódolással való ismerkedést támogatják az olyan kezdeményezések is, mint a Zöld Kód ötletpályázat”

– mondta Flakstad Emőke, a fenntarthatósági ötletpályázat egyik megálmodója, a Vodafone Magyarország Alapítvány főtitkára.

A kódolás elengedhetetlen a digitális átálláshoz, egy olyan készség, amellyel a technológia vívmányait napjaink és a jövő problémáinak megoldásának szolgálatába állíthatjuk. A Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat célja ezért nemcsak az volt, hogy a gyerekek ötletei megoldást kínáljanak a jövő fenntarthatósági problémáira, de a szervezők feltett szándéka, hogy ösztönözzék a diákok érdeklődését a programozás és kódolás iránt.

Az ország minden tájáról érkező 10 csapat közül az alábbi hármat Zöld Kód Bajnok címmel jutalmazta a szakmai zsűri:

• Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium csapata (Kurucz Lilla, Mokcsay Dóra, Zimmermann Katalin Emese) „Jelelj a jövőért!” pályázata: hallássérült gyermekek számára tervezett robot, mely mikrofonja segítségével jelnyelvre fordítja a beszédet.
• Vörösberényi Általános Iskola csapata (Ujfalussy Ádám, Kun Zalán, Rákász Bertalan István) „Robáz” pályázata: ipari porszívó teljesítményével és darálóval felruházott közterületi robotporszívó.
• Budapest XIII. Kerületi Számítástechnikai Általános Iskola csapata (Marozs Levente, Papp Levente Tibor, Töreki Dániel) „ZEM – Zöldebb jövőt Elsőlépés Mérőberendezés” pályázata: szálló por koncentrációt, hőmérsékletet és fényerőt mérő robot.

A Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola csapata a Legaktuálisabb ötlet, a Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola csapata a Leggyerekbarátabb robot, a Vörösberényi Általános Iskola másik csapata A nap legjobb előadói, a Budapest XX. Kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium csapata a Legjobb prototípus, a Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda csapata a Legjobb design, a Sashalmi Tanoda Általános Iskola csapata a Fenntarthatósági célok őrzője, a Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola csapata a Legemberibb ötlet díját vihette haza.

„Nekünk szervezőként is óriási inspirációt jelentett ez a nap, hiszen a gyerekekben még töretlen az optimizmus és ambíció, mind a robotépítésre, mind a világ jobbítására. Frenetikus hangulat, kreatív káosz uralta a műhelymunkát napközben, ahol a csapatok mentoraik segítségével Lego Boost robotok építésével és kódolásával mutathatták be ötleteiket. Szociálisan érzékeny ötletek születtek, tele kreativitással, melyeket talán viszontláthatunk a jövőben egy fenntarthatósággal kapcsolatos probléma valódi megoldásaként.”

– mondta el Váczi Dorka, a Vodafone Magyarország Alapítvány oktatási projektjeinek vezetője.

A digitális kompetenciák fejlesztéséhez a diákok, szülők és tanárok további hasznos online tananyagokat találhatnak a Vodafone Alapítvány erre a célra létrehozott E-skola nevű oldalán.

A Schneider Electric által szállított hálózatfelügyeleti rendszerrel tette hatékonyabbá energiafelhasználását a CLAAS Hungária Kft.

A megoldás a költségek csökkentése mellett a karbantartást is támogatja, és a vártnál jóval gyorsabb megtérülést hozott: egy év, vagy még rövidebb idő alatt visszahozták a befektetett összeget a rendszerek, a fűtésvezérlés például mindössze egy szezon alatt.

Nagyságrendileg 10 százalékos megtakarítást hozott az energiafelhasználásban a CLAAS Hungária Kft. törökszentmiklósi telephelyén a Schneider Electric által szállított hálózatfelügyeleti rendszer és eszközök. A projekt 2018-ban indult, kezdetben az energiafogyasztást mérő berendezések és az energiafogyasztás felügyeletét ellátó rendszer (EcoStruxure Power Monitoring Expert – PME) telepítését végezték el, azonban a kedvező tapasztalatok hatására a cég további funkciókat és mérőeszközöket vásárolt. Jelenleg a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó vállalkozás törökszentmiklósi gyárában az áramfelhasználás mellett a szennyvíz, víz, sűrített levegő, gáz és hőmérséklet mérése, illetve felügyelete is megvalósult.

„Az elmúlt 10-15 évben folyamatosan és nagyon gyorsan fejlődött a CLAAS Hungária Kft., szinte minden évben volt átalakítás vagy bővítés, hogy alkalmazkodni tudjunk a vevői igényekhez. Ahhoz azonban, hogy pontosan lássuk, mennyire tudjuk még bővíteni a törökszentmiklósi telephelyünket, tudnunk kellett, hogy az általunk használt transzformátorok mennyire vannak kiterhelve. Emellett voltak hálózati problémáink is és tisztán akartuk látni, hogy külső tényezőre vezethetők vissza a gondok, vagy belül van baj. Amikor elkezdtük a projektet, több megoldásszállítóval is egyeztettünk és a Schneider Electric csapata már az első prezentáción nagyon meggyőző volt, tetszett maga a szoftver, illetve pozitív élmény volt számunkra az is, hogy egyből azon gondolkoztak, hogy mit lehet használni a meglévő eszközeink közül, ami értelemszerűen költségmegtakarítást jelentett számunkra”

– mondta el Bartus Roland, a CLAAS Hungária létesítménygazdálkodási villamosmérnöke.

A jelenlegi piaci helyzetben, amikor a gáz ára rendkívüli mértékben megdrágult, igencsak kifizetődő, ha egy vállalkozás szabályozni tudja fűtési célú gázfelhasználását. Ehhez a megfelelő mérőeszközök mellett a Schneider Electric, a CLAAS és a rendszerintegrátori feladatokat ellátó GÉPautomatika Kft. szakembereinek közös gondolkodására is szükség volt, és sikerült kidolgozni egy olyan megoldást, amely lehetővé tesz időalapú programozást, de akár azt is, hogy a valós hőmérsékletnek megfelelően reagáljon a rendszer, a fűtéssel kapcsolatos információkat pedig a PME tárolja.

„A Schneider Electric-kel való együttműködés nagyon komoly előnyöket hozott, az energiafelhasználásunk esetében például 10 százalék körüli megtakarítást értünk el. Ráadásul míg előzetesen kétéves megtérüléssel számoltunk egy-egy fejlesztés során, a valóságban egy év, vagy még rövidebb idő alatt visszahozták a befektetett összeget a rendszerek, a fűtésvezérlő rendszer például egy fűtési szezon alatt. Mi azt az elvet követtük, hogy az egyes fejlesztések által visszahozott pénzből bővítettük folyamatosan a rendszert és a kezdeti, 9 műszerre épülő megoldás után ma már ott tartunk, hogy az üzemünkben az ezres nagyságrendet közelíti a kihelyezett műszerek és a mérési pontok száma”

– tette hozzá Bartus Roland.

„Bár magát az energiamonitoring rendszert át lehet adni, a projektet igazából nem lehet lezárni, hiszen folyamatosan támogatni kell a felhasználót abban, hogy kihasználja a megoldásban rejlő lehetőségeket. Minél több eszközt integrálunk a rendszerbe, annál több mérési pont lesz, a CLAAS-nál most már olyan mennyiségű információ termelődik, amit jelentős időráfordítás és szakmai képzettség nélkül nem tudnának feldolgozni. Számos támogatói szolgáltatásunk közül, amelyből többet a CLAAS számára is biztosítunk, külön kiemelem Digital Service szolgáltatásunkat, melynek keretében havi szinten rövid, magyar nyelvű értékelést adunk ügyfeleinknek arról, hogy adott berendezéssel milyen esetleges gondok adódhatnak és mit érdemes tenni azok megelőzésére, így biztosítva a gyors döntéshozatalhoz szükséges értékes információt. A Schneider Electric koncepciója az, hogy „trusted advisor”-ként ne csak szállítsa a hálózatfelügyeleti rendszereket, de az üzemeltetésben is segítsen”

– fűzte hozzá Sztupák Dávid, a Schneider Electric alkalmazástámogató mérnöke.

Az új digitális technológiák más innovációk “támogatójaként” működhetnek.

A kvantum-számítástechnika szinte korlátlan számítási teljesítményt biztosítva lehetővé teheti az új technológiák alkalmazását különböző ágazatokban. Más élvonalbeli fejlesztések, mint például a „Dolgok Internete” (IoT), az intelligens robotika, a Big Data, valamint a mesterséges intelligencia (MI) az adatok kezelését a jövő egyik kulcskompetenciájává, az adatok felhasználását pedig kulcsfontosságú piaccá alakíthatják – állítja a Roland Berger, német stratégiai tanácsadó cég 2050-re vonatkozó átfogó tanulmányának technológiát és az innovációt vizsgáló fejezete.

A mai globalizált és folyton változó világban az innovációnak nemcsak a gazdasági növekedésre, de a társadalomra gyakorolt hatása is egyre intenzívebbé válik.

„Az egyik legjelentősebb megfigyelhető változás a fizikai üzletekből az online boltokba való áttérés, azaz az e-kereskedelem. Ma a vásárlások könnyedén, szinte bárhonnan, egy okoseszközön keresztül történnek, a tranzakcióhoz csak internet hozzáférésre van szükség (az e-kereskedelmi weboldalak és alkalmazások mellett). A fejlődés nem ér véget, a kiterjesztett valóságban (XR) a virtuális termékekkel való interakció az e-kereskedelmet is újabb szintre fogja emelni.”

– mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

A Roland Berger szakértői szerint a jövőben az adatforgalom jelentősen megnövekszik, ami több lehetőséget kínál az adatok pénzzé tételére, monetizációjára. A személyes adatok (önkéntes) közzétételét és a közösségi médiahasználati mintákat alapul véve összegezhetőek az adatok és összeválogathatóak a felhasználói preferenciák, melyeket a mesterséges intelligencia segítségével lehet kinyerni. A vállalatok ezután jobban targetált hirdetéseket állíthatnak elő, maximalizálva a bevételt a magasabb megtekintési és kattintási arány és végső soron a vásárlás révén.

A kvantum-számítástechnika a jövőben számos ágazatot átalakíthat, többek között a pénzügyi, gyógyszeripari, energetikai és biztonsági szektort

A növekvő információáradatot a hagyományos számítógépek már nem képesek feldolgozni, ezzel ellentétben a kvantum-számítógépek egyszerre rengeteg érték egyidejű ábrázolására (stimulációk, tesztek) és az összes értékkel egyidejűleg végzett számítások elvégzésére is alkalmazhatók. Emellett a qubitek számától függően a közeljövőben például a gépi tanulás (Machine Learning) fejlesztését is elősegítheti a kvantum-számítástechnika. Bár jelenleg még nem egyértelmű, hogy az alacsonyabb qubitszámú számítógépek hasznosak lesznek-e a végfelhasználók számára, vagy előnyt jelenthetnek-e az optimalizálási feladatokban. A nagyvállalatok közül az IBM 2021-ben egy 127 qubit számítási teljesítményű kvantum-számítógépet mutatott be, 2023-ra pedig 1000 qubitre emelnék a számítási teljesítményt, ami azt jelentené, hogy a technológia rendkívül gyorsan bővül. Egyes tudósok 2050-re 100 000 qubites számítási teljesítményt jósolnak.

A növekvő adatmennyiség lehetővé teszi a mesterséges intelligencia folyamatos optimalizálását – a lehetséges jövőbeli alkalmazások életeket változtathatnak meg

A mindennapi interakciók is átalakulnak a Roland Berger kutatói szerint, a humán erőforrásokat növekvő arányban fogják kiegészíteni – bizonyos ágazatokban felváltani – a mesterséges intelligenciával támogatott gépek, intelligens robotok és hibridek. 2030-ra a mesterséges intelligenciát az egészségügyi problémák kezelésére és megelőzésére fogják használni olyan eszközökkel, mint a fejlett előrejelző alkalmazások, a virtuális ápolási asszisztensek és az intelligens viselhető eszközök. Utóbbi fejlesztések célja, hogy az egészségügyi problémákat akkor észleljék, amikor azok felmerülnek, így csökkentve a szükségtelen kórházi felvételeket. A gyártásban egyre több intelligens rendszer lesz 2030 és 2040 között, melyek a fogyasztói termékigényre optimalizálódnak, és a termékeket költséghatékonyabban és kevésbé környezetszennyező módon állítják majd elő.

2050-re az MI-technológia érzelmekből fog olvasni, hogy személyre szabja az egyes ügyfélélményeket. Az érzékelők képesek lesznek az arckifejezések azonosítására, és a MI segítségével szinkronizálhatók lesznek az ügyfél más adatforrásaival. A vállalatok ezáltal hamarabb látni fogják, hogyan érzi magát az adott ügyfél.

Minden iparágban az automatizálás irányába történő elmozdulás lesz tapasztalható – a munkavégzés komplexitásától függően a robotok vagy kiegészítik, vagy helyettesítik az embert

Az ipar 4.0 strukturális változást okoz a munkaerőpiacon. Az újonnan alkalmazható technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, a megszokottól eltérő lehetőségeket jelentenek a szakmák számára. Ez a fejlődés nem egyszerűen a munkavállalók robotokkal való helyettesítéséről szól, tágabb értelemben új munkaerő-piaci esélyekre világít rá. Az egészségügyben az intelligens robotok vagy az MI előrejelző alkalmazások a monoton és a betegség felmérő feladatokat vennék át. Így az ellátás mentális, emocionális és empatikus elemeire a szakemberek nagyobb figyelmet fognak tudni fordítani. A következő évtizedben azonban a közlekedési ágazatban nagy mértékben csökkenhet a foglalkoztatottság szintje. A mesterséges intelligencia által vezérelt autonóm járművek (AV) könnyebben helyettesítik majd a személygépkocsi-, taxi- és furgonvezetőket. Az előrejelzések alapján több mint négymillió munkahely szűnik meg a gyors átállás során, amely öt éven belül elkezdődik. Továbbá a mesterséges intelligencia szakértői arra is számítanak, hogy – 50%-os valószínűséggel – 2060 körül a gépek minden feladatot jobban és olcsóbban tudnak majd elvégezni, mint az emberi munkaerő, 2140 körül pedig minden foglalkozás teljesen automatizálható lesz.