Connect with us

Zöld

Többszáz hektárnyi védett erdő újulhat meg az E.ON fejlesztése nyomán

Eltűnnek a légvezetékek és az oszlopok a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területeiről.

A Budai Tájvédelmi Körzet nyugatról határolja Budapestet sok helyen mélyen a városba ékelődő, jellemzően őshonos erdőkkel borított hegyvonulataival. A Natura 2000-es természetvédelmi terület egyedülálló botanikai, földtani és tájképi értékek őrzője, a főváros „tüdejének” is nevezik. Területét átszelik az E.ON és elődvállalatainak 70-80-as években épített gerinchálózatai, melyek 50 évvel ezelőtt még lakatlan övezetben létesültek, azóta azonban az agglomeráció körbenőtte őket. A környező települések – Nagykovácsi, Máriaremete, Remeteszőlős, Solymár, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba – megnövekedett lakosságszáma és folyamatosan emelkedő energiaigénye, valamint a természeti környezet megóvásának együttes igénye hívta életre az E.ON Hungária Csoport egyik legjelentősebb Buda környéki hálózatfejlesztését.

Kezdetben 7.500 fogyasztót látott el az a solymári alállomás, amely ma 40.000 fogyasztási pont áramellátását biztosítja. A régió legnagyobb energiaigényű településeit kiszolgáló alállomás megújítása a folyamatosan növekvő energiakereslet miatt vált szükségessé, az E.ON pedig nem a hagyományos dinamikájú, időigényes fejlesztés mellett döntött. Egy szinte készre szerelt hajózási konténerbe épített mobil alállomást létesített Solymáron, hogy ügyfelei igényeit gyorsabban és hatékonyabban tudja kiszolgálni. A magasabb szereltségi szintű, gyorsabban leszállítható és üzembe helyezhető kompakt konténer alállomás megépítésével, valamint az új és korszerű kapcsolóberendezésekkel még tovább növelhető az üzembiztonság, és az esetlegesen bekövetkező hibák javítása is rövidebb ideig tart majd.

Az alállomás megújulásával párhuzamosan az E.ON megkezdte a környező településeken és védett erdőkön áthaladó 20 kV-os középfeszültségű hálózat egy részének elbontását és annak földkábellel való helyettesítését, a teljes folyamat 2022-2025 között több lépcsőben, az ügyfelek áramellátásának folyamatos biztosítása mellett történik. A légvezetékes hálózat megszüntetését – az üzembiztosabb hálózat igényén túl – több időjárási és természeti tényező indokolta, elég csak a budai erdőségeket érintő 2014-es jegesedésre gondolni, amikor a légvezetékekre fagyó vastag jégréteg súlya alatt a betonoszlopok kitörtek, leszakítva teljes vezetékszakaszokat, és elhúzódó áramszünetet okozva az ott élőknek. A vezetékek környezetében lakott területen a gallyazás, erdős területen a nyiladékkezelés egész éves feladatot ró az áramszolgáltatóra: a vezeték környékét folyamatosan gondozni kell a biztonságos működés érdekében. Nehézséget jelent, hogy az átjárhatatlan meredek erdős szakaszokon csak kézi erővel végezhető ez a művelet, egy vihar által kidöntött oszlop cseréje pedig időigényes és csak helikopterrel megoldható.

A fejlesztés kapcsán az E.ON a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területein, illetve a térség lakóövezeteiben több mint 450 oszlopot és 50 kilométernyi szabadvezetéket szüntet meg és vált ki földkábellel. A biztonságosabb üzemeltetést jelentő földkábeles hálózat létesítésével jelentősen csökken a térség áramellátásának kitettsége a természet erőivel szemben. Az átépített szakaszokon nem lesznek többé viharkárok vagy kidőlő fa okozta áramkimaradások, amelyek korábban akár több órás szolgáltatáskieséseket is okozhattak.

A 2022-ben indult projekt keretében a földkábelek jelentős részét már lefektette az E.ON, idén pedig megkezdte az oszlopok és légvezetékek elbontását. Pesthidegkút fejlődő városi részében, a családi házas övezetben minden oszlopot földkábellel váltottak ki. Máriaremete teljes területén elbontották az oszloptranszformátorokat, a földkábelek jelenlétét az utak mentén látható betonházas transzformátorállomások jelzik, itt egy kilométer hosszú erdei nyiladékot szüntetett meg az energiacég. A fejlesztésben az üzembiztonságot és a környezetvédelmet szorosan kíséri az esztétikum: egy oszlopok és vezetékek nélküli tisztább, rendezettebb városi utcaképnek örülhetnek az itt élők. A Hármashatárhegytől Budakesziig tartó cseres, kocsánytalan tölgyes erdőkön áthúzódó vonalszakaszon a vezetékeket több helyütt már levágták, most kezdik meg a vasoszlopok kiemelését. A Budakeszi vonalon is kompakt állomások jelzik a földkábelek jelenlétét, Nagykovácsiban pedig a földkábelek lefektetése és a régi vonalak bontása a nagykovácsi körforgalom megépülése után kezdődik majd el.

Az E.ON Hungária Csoportnál a jövő áramhálózatát építjük, mindezt összhangban a természettel. A gyorsan fejlődő budai agglomerációt érintő beruházásunk jelentősen növeli a térség áramellátásának biztonságát, hálózatunk a jövőben kevésbé lesz kitett az időjárás egyre jellemzőbb szélsőségeinek, valamit a környéken élők bővítési igényeinek teljesítése gyorsabban valósulhat majd meg. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy olyan fejlesztést valósítunk meg, amelynek révén szinte láthatatlanná tesszük a villamos hálózatot, eltűnnek az oszlopok és vezetékek, a földbe helyezett kábelek révén pedig képesek leszünk visszaadni a természet eredeti szépségét

– mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A földkábelesítés természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos előrelépés. A középfeszültségű hálózat elbontásával a nyiladékkezelt területek mesterségesen egyenes vonalait önerdüléssel vagy a területet gondozó Pilisi Parkerdő szakemberei által ültetett őshonos fafajokkal begyógyíthatja az erdő.

A Pilisi Parkerdő, mint a főváros és térségének legnagyobb zöld infrastruktúrakezelője üdvözölte az E.ON Hungária Csoport fejlesztési törekvéseit. A légvezetékek megszűnése nemcsak egy optikai tájseb begyógyítására nyújt lehetőséget, de egyúttal növelheti a fával borított területek arányát is, ami a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze és egyben a helyi lakosság „zöld” iránti igényére is megoldást adhat. Következő lépésként fontos lesz e területek szakszerű kezelése, hogy a villamos távvezetékek évtizedes fennállása alatt megjelent idegenhonos és invazív növényekből álló gócpontokat megszüntessük, segítve ezzel az őshonos növényzet térhódítását”

mondta el Rittling István, a Pilisi Parkerdő Budai Erdészetének erdészetvezetője.

A solymári alállomás teljes megújítása és a 2025-ig megvalósuló földkábeles villamosenergia-hálózatfejlesztés költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A beruházás részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával, részben önerőből finanszírozza az E.ON Hungária Csoport.

A többszáz tonnányi elbontott nyersanyag további sorsa kapcsán is érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok az E.ON-nál: a korábbi helyükről kiemelt, 50-60 éves vasoszlopokat beöntik, a néhány éve felszerelt oszlopkapcsolókat újra felhasználja a cég, a lebontott vezetékek pedig alumíniumként hasznosulnak újra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

A Messer csökkenti CO2-lábnyomát, és támogatja ügyfeleit fenntarthatósági törekvéseikben

A Messer, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője közzétette 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentését és vonatkozó teljesítménymutatóit.

A fenntarthatóság több mint 125 éve központi része a Messer stratégiájának. Mindennapi működésében a Messer folyamatosan konkrét lépéseket tesz a fejlődés és növekedés érdekében teljes értéklánca mentén, Ázsia-, Európa- és Amerika-szerte.

A bolygó védelme és az emberek megbecsülése

„A Messer hosszú távú növekedése munkatársaink szakértelmében, sokszínűségében és rendíthetetlen elkötelezettségében gyökerezik a világ minden pontján. Ők állnak hajtóerőként a Messer innovatív megoldásai mögött. Vállalkozó szellemük, képességeik és energiájuk motivál bennünket a mindennapokban. Ügyfeleinkkel, partnereinkkel és beszállítóinkkal kéz a kézben működünk együtt a jelen társadalma elé támasztott kihívások legyőzésén, hogy pozitív változásokat érjünk el és formáljuk a jövőt”

– mondta Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója.

2023-ban a Messer 23,4 százalékkal mérsékelte üzemi és logisztikai kibocsátásának intenzitását 2022-hez képes, és 3,7 kilogramm CO2e/euró EBITDA-t ért el, piaci alapú módszerrel számolva. A fejlődést az abszolút kibocsátáscsökkentés és az árbevétel növekedése eredményezte. Összességében a Messer 2019 óta 36,2 százalékkal tudta csökkenteni a kibocsátási intenzitását. A Messer így egy lépéssel közelebb került azon céljához, hogy 2030-ra 40 százalékos csökkentést érjen el a 2019-es kiindulási szinthez képest. 2023-ban a Messer abszolút szén-dioxid-kibocsátása 15,7 százalékkal csökkent a visszafogottabb villamosenergia-fogyasztásnak és a javuló kibocsátási tényezőknek köszönhetően.

A gázok a legtöbb ipari folyamatban ugyanolyan alapvetőek, mint a víz és a villamosenergia. Emellett jelentős szerepet játszanak a dekarbonizációban is. A Messer innovatív, korszerű gázalkalmazásokat fejleszt, amelyek hozzájárulnak az ipari folyamatok hatékonyságának növeléséhez és környezetbarátabbá tételéhez, az üzemi biztonság fokozásához. 2023-ban a Messer elindította a ZeCarb-ot („Zero Carbon”), az új „Carbon Capture as a Service” (szén-dioxid leválasztás, hasznosítás és tárolás mint szolgáltatás) üzletágát, amely segít a magas CO2-kibocsátású iparágak dekarbonizálásában. A hidrogén ökoszisztéma kulcsszereplőjeként a Messer továbbra is a kiválasztott szegmensekre összpontosít, és erős partnerségeket épít, hogy felgyorsítsa az energetikai átállást mind a mobilitási szektorban, mind az iparban. A Messer továbbá olyan innovatív technológiai megoldásokat kínál, mint például az Oxyfuel égéstechnológia, amelyek segítenek az ipari szereplők számára csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat és növelni termelékenységüket.

A Messer számára a sokszínűség az innováció és a fenntartható vállalati siker alapja. A kölcsönös bizalom és tisztelet a vállalati kultúra alapját képező értékek. A Messer elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig a vezetői csapatokban elérje a nők aránya a 30 százalékot. Az első és második vezetői szinten a 2022-es 24,7 százalékról 2023-ra 27 százalékra emelkedett a női vezetők aránya.

A Messer minden tevékenységében kiemelt figyelmet kap a biztonság. A vállalat 2023-ban kiegészítő intézkedéseket hajtott végre a biztonsági kultúra folyamatos fejlesztése, és a biztonságtudatos gondolkodásmód minden területen való erősítése érdekében.

A fenntarthatóság tovább mélyítése a Messer üzleti stratégiájában

2024 áprilisában a Messer Patricia Hargilt nevezte ki a vállalat első fenntarthatósági igazgatójává (Chief Sustainability Officer). A Messer eredményeire építve szorosan együttműködik a regionális és globális funkcionális területekkel a vállalat környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG), valamint sokszínűségi (D&I) programjainak előmozdítása érdekében. Kiemelt feladata, hogy csapatával kidolgozzák a Messer fenntarthatósági stratégiáját, előkészítsék az ESG-jelentéseket, és programokat indítsanak a vállalat felelősségteljes és fenntartható működésének további előmozdítására.

„Megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem a Messer globális fenntarthatósági és D&I törekvéseit. A Messer 10 évvel ezelőtt önkéntes alapon kezdte el a fenntarthatósági jelentés összeállítását. A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) új szabványokat vezetett be, ezáltal növelve az átláthatóságot. Büszke vagyok arra, hogy aktívan együttműködhetek a Messer ázsiai, európai és amerikai csapataival az ESG-környezetben való eligazodásban, és biztosíthatom a zökkenőmentes átmenetet a jelentéstétel új módszertana felé”

– magyarázta Patricia Hargil.

A 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentés az aktuális projektekkel, legfontosabb ESG-mutatókkal és meghatározott célokkal itt érhető el: https://newsroom.messergroup.com/asset/a0b68583-5c7f-465c-a969-ebcfdb8b5c34/corporatesustainabilityreport2023messer-en.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket

Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről.

A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.

Idén augusztus közepén a SpaceX Falcon 9 rakétáján, a kaliforniai Vandenberg űrbázisról indult útjára a C3S Kft. nanoműholdja, amely a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A klímaalkalmazkodást támogató, európai uniós WREN-projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, és a monitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban a károkat. Ennek érdekében a műhold képalkotó rendszere közel tízezer négyzetkilométeren vizsgálja a földterületeket, mezőgazdasági területeket egy áthaladás során.

 „Egy korábbi egyetemi projektben számos szenzort telepítettünk, amelyek többek között talajnedvességet, talajhőmérsékletet és mikroklímát mérnek. Ezek segítségével tudjuk a műhold által küldött távérzékelt adatokat is ellenőrizni. Ennek érdekében a látható, közeli infravörös és rövidhullámú infravörös hullámhosszban készült képeket a saját szenzorainkkal előállított kontrolladatokkal vetjük össze”

– világította meg a Széchenyi-egyetem szerepét dr. Kovács Attila, az intézmény Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének vezetője. Hozzátette: az is az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar feladata, hogy meghatározza, pontosan mit érdemes vizsgálnia a műholdnak.

„Jelenleg a pályára állt eszköz beállítása zajlik, ami az első hasznos adatokat várhatóan jövő év elején továbbítja a Földre. Ez azért időigényes, mert mindössze néhány perc áll rendelkezésünkre a műholddal folytatott kommunikációra, amíg elhalad hazánk felett. További nehézség, hogy minden talajtípushoz és növénycsoporthoz más algoritmusra van szükség, vagyis azokat egyedileg kell kalibrálni. A rendszert folyamatosan fejlesztjük a megfelelő adattovábbítás és -rögzítés, a hibás adatok kiszűrése, valamint a pontos feldolgozás érdekében. Karunkon több tudományterület – műszaki, informatikai, agrometeorológiai, növénytermesztési – szakemberei dolgoznak a módszer hatékonyságán”

– utalt a kutatás összetettségére a tanszékvezető.

Mint mondta, a Széchenyi-egyetem fő kutatási területei közé tartozik a fenntarthatóság és a precíziós gazdálkodás, ezért képes megfelelő szakmai hátteret biztosítani a projekthez. „Az eredmény napjaink egyik legnagyobb problémáját hivatott enyhíteni, hiszen a klímaváltozás hatására a termőföldek vízellátása kritikussá vált. A kihívást a szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok és az azokat megtörő, hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelenti. Erre a gazdálkodóknak fel kell készülniük, amit a projekt eredményeként előrejelzésekkel lehet segíteni. A műhold által használt képalkotó technológia alkalmas arra is, hogy a növény száradására már akkor felhívja a figyelmet, amikor az még szabad szemmel nem látható, így célzottan és időben öntözhető a terület” – fogalmazott. Végezetül kifejtette, a műholdas monitoring olyan innovációt jelent, amelyből az egész agrárium profitálhat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Vízpozitív és karbonsemleges

Tizedik éve ünnepeljük a Városok Világnapját október 31-jén.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által meghatározott világnap célja, hogy megoldást találjon az urbanizációval kapcsolatos konkrét kihívásokra. Kihívásokból pedig nincs hiány: elég, ha csak az extrém meleg nyarunkra, vagy az őszi árvízhelyzetre gondolunk. Az egyre zsúfoltabb településeken az egészséges lakókörnyezet kialakítása sem egyszerű feladat – de nem is lehetetlen. Az innovatív épületgépészeti és infrastrukturális megoldásairól ismert Wavin szakemberei 5 olyan „zöld választ” azonosítottak, amelyek a jövőben is élhetővé, illetve energiahatékonnyá teszik a városi mindennapokat.

Becslések szerint 2030-ra a világ népességének 60 százaléka városokban fog élni, a világ energiafogyasztásának 40 százalékáért pedig az épületek a felelősek. Nem nehéz belátni, hogy soha nem látott kihívásokkal nézünk szembe az urbanizáció terén. Szerencsére már léteznek olyan innovatív, zöld megoldások, melyek segítségével felgyorsult életmódunk ellenére – illetve azzal összhangban – élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehetjük az életterünket. A Wavin szakemberei szerint ezek a megoldások egymással összehangolva, a szinergiákat kihasználva válhatnak igazán hatékonnyá.

Vízpozitív törekvések

Eljött az idő, hogy az esővíz elvezetése helyett annak megtartására és hasznosítására, sőt, vízpozitív megoldásokra törekedjünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? A Microsoft például 2030-ra vízpozitív vállalattá szeretne válni, tehát több vizet pótolna, mint amennyit elfogyaszt globális tevékenysége során. A Microsoft a Wavint választotta partneréül városi klímareziliencia és a vízhálózat fenntartással kapcsolatos projektjeihez. Az együttműködésnek köszönhetően a brazíliai São Paulo állambeli Campinasban egy felhőalapú rendszer segítségével közel valós időben észlelik majd a szivárgásokat, töréseket, működési hibákat, jelentősen csökkentve a vízveszteséget és javítva a hálózat általános hatékonyságát. Amszterdamban pedig PolderRoof-ot, azaz a vizet helyben tartó és a tető növényzetét tápláló „kék-zöld tetőt”, illetve esővíz szikkasztó, és tározó rendszert hoznak létre egy általános iskolában, sőt, a tetőn kialakított kert segítségével a gyerekek a gyakorlatban is megismerkedhetnek a felelős vízgazdálkodással.

„Büszkék vagyunk arra, hogy egyesítjük erőinket a Microsofttal, amely úttörő szerepet tölt be a vízgazdálkodásban érdekelt felek összefogásában. A kezdeményezés a Microsoft csapatával az ENSZ vízügyi konferenciáján és a stockholmi víz világhéten folytatott együttműködési megbeszélések eredményeként jött létre”

mondta el az együttműködés kapcsán Jan van Rompay, a Wavin Globális Fenntarthatósági igazgatója.

Hőstressz ellen: kizöldülő városok

A Távol-Keleten már elterjedt a szivacsváros koncepció, amelynek lényege, hogy természetes anyagok és zöld infrastruktúra – például parkok, zöldtetők, zöldfalak, vagy áteresztő burkolatok segítségével – tárolják és újrahasznosítják a csapadékvizet, csökkentve ezzel az árvízveszélyt és javítva a városi környezetet. Szerencsére már itthon is folynak előremutató kutatások, ilyen például a Pécsi Tudományegyetem által vezetett, városi csapadékvíz gazdálkodással foglalkozó „SpongeCity” projekt, mely a villámárvizek kockázatának csökkentésére és a hatékonyabb városi csapadékvíz-gazdálkodásra fókuszál.

A parkosítási programok is mind a városi hőstressz csökkentését szolgálhatják. A betonnal vagy térkővel borított területeken különösen fontos, hogy a városi fák túlélését a gyökereknek helyet, illetve a megfelelő tápanyag hozzájuk való eljutását biztosító gyökértározó, például a Wavin TreeTank megoldásával segítsük. A meleget magába szívó hagyományos tetők, vagy éppen a kiégett zöldtetők helyett is létezik már fenntarthatóbb megoldás, a kék-zöld tető, mely valójában egy okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó, ahol a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől.

Okosan az energiával

A városok energiaigénye a lakosság igényével együtt növekszik, így a hatékony energiafelhasználás mára különösen fontossá vált. Ennek kulcsa pedig az igényekhez és a változó körülményekhez illeszkedő fogyasztás, azaz az okos-megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázása. A felületfűtési és -hűtési rendszerek például kiválóan kombinálhatók megújuló energiaforrásokkal, gépi szellőztetőrendszerekkel, és egyéb okos eszközökkel is összehangolhatók. Számos hazai lakóparkban optimalizálják a fogyasztást a Wavin okos megoldásaival, így az újonnan épülő épületek a megszigorított energetikai követelményeknek is megfelelnek.

Fő az egészség

A városokról aligha a csend és a friss levegő jut elsőként eszünkbe. Mégis, számos innovációval tehetjük egészségesebbé az életterünket.  A kék-zöld tetők például hő és hangszigetelőként is szolgálnak: 4 fokkal csökkentik az épületekben a hőmérsékeletet, és akár 10 decibellel képesek csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt, a tetőn begyűjtött szürkevíz felhasználásával pedig tehermentesíthetjük a túlterhelt csatornahálózatot. A gépi szellőztetőrendszerek pedig mindig friss, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőt juttatják a lakótérbe, ám nyáron a hűvös, télen pedig a felfűtött benti levegő nem illan el az ablakok nyitásával.

Az építőipari cégeknek kulcsszerep jut a zöldátmenet megvalósításában, hiszen saját működésükkel, illetve kutatás-fejlesztésükkel a folyamat éllovasaivá válhatnak.

„A Wavinnál az egészségesebb, fenntarthatóbb környezet építésén dolgozunk, anyagainkat és termékeinket újrafelhasználásra és újrahasznosításra terveztük, hogy környezetvédelmi szempontból maximalizáljuk értéküket. Célunk, hogy 2025-re vezető szerepet töltsünk be a fenntarthatóság terén, 2050-re pedig karbonsemlegessé váljunk, azaz elérjük a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.”

– mondta el Ronyecz Nóra, a Wavin magyarországi marketing managere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss