Zöld

A jövő év a karbonlábnyom csökkentésről szól majd a vállalati technológiák területén

karbonlábnyom

Jövőre várhatóan tovább gyorsulnak a vállalati digitalizációs törekvések, az előrejelzések szerint a transzformációra fordított források a következő 3 évben elérik a 3,4 billió dollárt. 2024-ben a vállalatok a mesterséges intelligencia „tudásának” gyakorlati kiaknázásába, a minden eddiginél valóságosabb virtuális megoldásokba, illetve az üzletfolytonosságot és a válságálló működést biztosító kibervédelembe fektetik erőforrásaikat, ugyanakkor egyre nagyobb figyelem irányul a fenntarthatóságot előmozdító technológiákra.

A világ top 400 nagyvállalata között az elmúlt években megduplázódott azok száma, amelyek ténylegesen költenek a karbonlábnyomuk csökkentésére, de még mindig sok a látszatintézkedés (greenwashing) – és ez különösen igaz a technológiára, melyről sokszor nem is gondoljuk, mekkora terhet ró a környezetünkre.

A digitalizációra sokan úgy gondolnak, mint a bolygó megmentőjére, és természetesen számos olyan eszköz és alkalmazás áll rendelkezésre, amely valóban hozzájárul a környezetterhelés vagy az energiafelhasználás csökkentéséhez, ugyanakkor az érem másik oldaláról kevesebb szó esik. Átlagosan 347 milliárd emailt írunk naponta, melyek egyenként hozzávetőleg 0,3 grammos karbonlábnyommal terhelik a környezetet, egy Zoom konferenciahívás esetében ez már 2 gramm. Az egyik „legszennyezőbb” technológia pedig éppen a jövő szupersztárja, a mesterséges intelligencia. Egy generatív MI-model betanítása egy földkörüli repülőút károsanyag-kibocsátásával vetekszik, egy rövidke beszélgetés gépi barátunkkal pedig nagyjából fél liternyi édesvíz felhasználásával jár. Megdöbbentő? Mindenképpen.

„A digitális megoldások sokszor valóban vaskos karbonlábnyomot hagynak maguk után, és ha ezzel nem vagyunk tisztában, észre sem vesszük a problémát. Ezért fontos, hogy a cégek felmérjék és ismerjék az általuk alkalmazott technológiák környezetre gyakorolt hatását, és olyan egyszerű átalakításokkal, mint a megújulók becsatornázása, energiahatékony adatközpontok telepítése vagy éppen a kódminőség javítása, minél fenntarthatóbb gyakorlatokra álljanak át”

– hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Erre megy a vállalati digitalizáció 2024-ben

A felelős vállalatok és technológiai szolgáltató cégek tehát egyre inkább szem előtt tartják majd a fenntarthatósági szempontokat a fejlesztések során, ezzel kapcsolatban ráadásul a különböző érdekelti körök, ügyfelek és a szélesebb közvélemény felől is fokozódik a nyomás. Népszerűek lesznek a zöld felhőalapú megoldások, az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, illetve a környezettel való harmonikusabb együttélést támogató szoftveres és hardveres újdonságok. Fenntarthatóbbak lesznek az ellátási láncok, további teret hódít a napenergia, a cégek ráadásul tovább kutatják az olcsó energiatárolási lehetőségeket. Ezekkel a törekvésekkel összhangban persze számos fontos áttörésre számíthatunk, nézzük, mit várnak a Stylers Group szakemberei 2024-től!

  1. Az év, amikor valójában megértjük a mesterséges intelligenciát

A generatív AI 2023-ban valósággal berobbant a köztudatba és az irodákba is, de a legtöbben erre vagy valamilyen apokaliptikus eseményként, vagy végzetes munkaerőpiaci versenyként tekintettek. 2024-ben egyre több alkalmazás kerül a mindennapi munkavégzésbe, mely az AI „tudását” hasznosítja, így már nem ellenfelet, hanem egy szuperhatékony személyi asszisztenst látnak majd benne a munkavállalók.

  1. Elmosódnak a valóság határai

A virtuális valóság is újabb lépést tesz előre, és mindenki megismeri a digitális iker fogalmát, amely majd még több ipari alkalmazásban jelenik meg. Képesek leszünk a valóságban létező tárgyakat és élőlényeket digitális kódokra bontani és akár újraalkotni, legyen szó egy alkatrészről vagy egy gyógyszer hatóanyagáról, vagy a saját munkahelyi avatárunkról. Ezek fejlesztése, javítása és teljesítményének fokozása így minden eddiginél hatékonyabb lehet.

  1. Üzletfolytonosság tűzön-vízen át

Egyre inkább automatizálódik a kibervédelem, több, biztonságosabb és felhasználóbarátabb távmunka-megoldás hódít majd 2024-ben. Mindez azzal a céllal, hogy bármilyen előre nem látható eseménnyel szemben ellenálló legyen a szervezet – ami lássuk be, napjaink velejárója. Az elmúlt évek háborús konfliktusai és járványhelyzetei arra sarkallják a cégeket, hogy az üzletfolytonosságot bármilyen helyzetben előtérbe helyezzék, és csatasorba állítsák a digitális védelmi eszközök egész sorát.

Továbbra is fókuszban az optimalizálás

Habár a technológiára fordított büdzsék a vállalati digitalizációs törekvések növeléséből adódóan nagyra hízhatnak, mindenki a költség- és erőforrás-optimalizálás útjait keresi majd a digitális világon innen és túl. Ennek egyik legkézenfekvőbb módja az lesz, hogy a cégek felmérik és alaposan átgondolják IT-infrastruktúrájukat hardveres és szoftveres szempontból is, hogy csak a valóban szükséges területekbe fektessenek pénzt, időt és szaktudást. Éppen ezért újabb szeletet hasítanak ki a techmixből az olyan megoldások, melyek hatékonyan szervezik az erőforrásokat.

„Az elmúlt években egyre népszerűbbek lettek az úgynevezett low-code platformok, melyek bárki számára elsajátíthatóvá teszik a legegyszerűbb fejlesztői feladatokat, hogy a képzett szakemberek a kreatívabb, magasabb szintű rálátást igénylő kihívásokra koncentrálhassanak”

– véli Gönczy Gábor.

Mindez természetesen hatással lesz a technológia területén alkalmazott toborzási módszerekre és trendekre is. Egyrészről megjelennek a céges hierarchiában a digitalizációs csúcsmenedzserek, akik a statisztikák szerint hatszor nagyobb eséllyel érhetik el, hogy az adott szervezet sikeresen teljesítse a transzformációhoz kapcsolódó stratégiai céljait. Másrészről tovább pörög 2024-ben is a kiterjesztett csapatok piaca, a vállalatok ugyanis minden eddiginél jobban igénylik majd az egyes speciális projektre és technológiákra szakosodott külső munkaerő bevonását. Ezzel elhárulhat minden bökkenő és akadály, amely korábban a fejlesztések útját állta, ráadásul a költségek is mérsékelhetők. A növekedés és a digitális célkitűzések megvalósítása tehát a jövő évben elsődleges lesz a vállalkozások számára, ugyanakkor előrelép a stratégiai szempontok sorában a fenntarthatóság.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket

Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről.

A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.

Idén augusztus közepén a SpaceX Falcon 9 rakétáján, a kaliforniai Vandenberg űrbázisról indult útjára a C3S Kft. nanoműholdja, amely a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A klímaalkalmazkodást támogató, európai uniós WREN-projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, és a monitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban a károkat. Ennek érdekében a műhold képalkotó rendszere közel tízezer négyzetkilométeren vizsgálja a földterületeket, mezőgazdasági területeket egy áthaladás során.

 „Egy korábbi egyetemi projektben számos szenzort telepítettünk, amelyek többek között talajnedvességet, talajhőmérsékletet és mikroklímát mérnek. Ezek segítségével tudjuk a műhold által küldött távérzékelt adatokat is ellenőrizni. Ennek érdekében a látható, közeli infravörös és rövidhullámú infravörös hullámhosszban készült képeket a saját szenzorainkkal előállított kontrolladatokkal vetjük össze”

– világította meg a Széchenyi-egyetem szerepét dr. Kovács Attila, az intézmény Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének vezetője. Hozzátette: az is az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar feladata, hogy meghatározza, pontosan mit érdemes vizsgálnia a műholdnak.

„Jelenleg a pályára állt eszköz beállítása zajlik, ami az első hasznos adatokat várhatóan jövő év elején továbbítja a Földre. Ez azért időigényes, mert mindössze néhány perc áll rendelkezésünkre a műholddal folytatott kommunikációra, amíg elhalad hazánk felett. További nehézség, hogy minden talajtípushoz és növénycsoporthoz más algoritmusra van szükség, vagyis azokat egyedileg kell kalibrálni. A rendszert folyamatosan fejlesztjük a megfelelő adattovábbítás és -rögzítés, a hibás adatok kiszűrése, valamint a pontos feldolgozás érdekében. Karunkon több tudományterület – műszaki, informatikai, agrometeorológiai, növénytermesztési – szakemberei dolgoznak a módszer hatékonyságán”

– utalt a kutatás összetettségére a tanszékvezető.

Mint mondta, a Széchenyi-egyetem fő kutatási területei közé tartozik a fenntarthatóság és a precíziós gazdálkodás, ezért képes megfelelő szakmai hátteret biztosítani a projekthez. „Az eredmény napjaink egyik legnagyobb problémáját hivatott enyhíteni, hiszen a klímaváltozás hatására a termőföldek vízellátása kritikussá vált. A kihívást a szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok és az azokat megtörő, hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelenti. Erre a gazdálkodóknak fel kell készülniük, amit a projekt eredményeként előrejelzésekkel lehet segíteni. A műhold által használt képalkotó technológia alkalmas arra is, hogy a növény száradására már akkor felhívja a figyelmet, amikor az még szabad szemmel nem látható, így célzottan és időben öntözhető a terület” – fogalmazott. Végezetül kifejtette, a műholdas monitoring olyan innovációt jelent, amelyből az egész agrárium profitálhat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Vízpozitív és karbonsemleges

Tizedik éve ünnepeljük a Városok Világnapját október 31-jén.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által meghatározott világnap célja, hogy megoldást találjon az urbanizációval kapcsolatos konkrét kihívásokra. Kihívásokból pedig nincs hiány: elég, ha csak az extrém meleg nyarunkra, vagy az őszi árvízhelyzetre gondolunk. Az egyre zsúfoltabb településeken az egészséges lakókörnyezet kialakítása sem egyszerű feladat – de nem is lehetetlen. Az innovatív épületgépészeti és infrastrukturális megoldásairól ismert Wavin szakemberei 5 olyan „zöld választ” azonosítottak, amelyek a jövőben is élhetővé, illetve energiahatékonnyá teszik a városi mindennapokat.

Becslések szerint 2030-ra a világ népességének 60 százaléka városokban fog élni, a világ energiafogyasztásának 40 százalékáért pedig az épületek a felelősek. Nem nehéz belátni, hogy soha nem látott kihívásokkal nézünk szembe az urbanizáció terén. Szerencsére már léteznek olyan innovatív, zöld megoldások, melyek segítségével felgyorsult életmódunk ellenére – illetve azzal összhangban – élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehetjük az életterünket. A Wavin szakemberei szerint ezek a megoldások egymással összehangolva, a szinergiákat kihasználva válhatnak igazán hatékonnyá.

Vízpozitív törekvések

Eljött az idő, hogy az esővíz elvezetése helyett annak megtartására és hasznosítására, sőt, vízpozitív megoldásokra törekedjünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? A Microsoft például 2030-ra vízpozitív vállalattá szeretne válni, tehát több vizet pótolna, mint amennyit elfogyaszt globális tevékenysége során. A Microsoft a Wavint választotta partneréül városi klímareziliencia és a vízhálózat fenntartással kapcsolatos projektjeihez. Az együttműködésnek köszönhetően a brazíliai São Paulo állambeli Campinasban egy felhőalapú rendszer segítségével közel valós időben észlelik majd a szivárgásokat, töréseket, működési hibákat, jelentősen csökkentve a vízveszteséget és javítva a hálózat általános hatékonyságát. Amszterdamban pedig PolderRoof-ot, azaz a vizet helyben tartó és a tető növényzetét tápláló „kék-zöld tetőt”, illetve esővíz szikkasztó, és tározó rendszert hoznak létre egy általános iskolában, sőt, a tetőn kialakított kert segítségével a gyerekek a gyakorlatban is megismerkedhetnek a felelős vízgazdálkodással.

„Büszkék vagyunk arra, hogy egyesítjük erőinket a Microsofttal, amely úttörő szerepet tölt be a vízgazdálkodásban érdekelt felek összefogásában. A kezdeményezés a Microsoft csapatával az ENSZ vízügyi konferenciáján és a stockholmi víz világhéten folytatott együttműködési megbeszélések eredményeként jött létre”

mondta el az együttműködés kapcsán Jan van Rompay, a Wavin Globális Fenntarthatósági igazgatója.

Hőstressz ellen: kizöldülő városok

A Távol-Keleten már elterjedt a szivacsváros koncepció, amelynek lényege, hogy természetes anyagok és zöld infrastruktúra – például parkok, zöldtetők, zöldfalak, vagy áteresztő burkolatok segítségével – tárolják és újrahasznosítják a csapadékvizet, csökkentve ezzel az árvízveszélyt és javítva a városi környezetet. Szerencsére már itthon is folynak előremutató kutatások, ilyen például a Pécsi Tudományegyetem által vezetett, városi csapadékvíz gazdálkodással foglalkozó „SpongeCity” projekt, mely a villámárvizek kockázatának csökkentésére és a hatékonyabb városi csapadékvíz-gazdálkodásra fókuszál.

A parkosítási programok is mind a városi hőstressz csökkentését szolgálhatják. A betonnal vagy térkővel borított területeken különösen fontos, hogy a városi fák túlélését a gyökereknek helyet, illetve a megfelelő tápanyag hozzájuk való eljutását biztosító gyökértározó, például a Wavin TreeTank megoldásával segítsük. A meleget magába szívó hagyományos tetők, vagy éppen a kiégett zöldtetők helyett is létezik már fenntarthatóbb megoldás, a kék-zöld tető, mely valójában egy okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó, ahol a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől.

Okosan az energiával

A városok energiaigénye a lakosság igényével együtt növekszik, így a hatékony energiafelhasználás mára különösen fontossá vált. Ennek kulcsa pedig az igényekhez és a változó körülményekhez illeszkedő fogyasztás, azaz az okos-megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázása. A felületfűtési és -hűtési rendszerek például kiválóan kombinálhatók megújuló energiaforrásokkal, gépi szellőztetőrendszerekkel, és egyéb okos eszközökkel is összehangolhatók. Számos hazai lakóparkban optimalizálják a fogyasztást a Wavin okos megoldásaival, így az újonnan épülő épületek a megszigorított energetikai követelményeknek is megfelelnek.

Fő az egészség

A városokról aligha a csend és a friss levegő jut elsőként eszünkbe. Mégis, számos innovációval tehetjük egészségesebbé az életterünket.  A kék-zöld tetők például hő és hangszigetelőként is szolgálnak: 4 fokkal csökkentik az épületekben a hőmérsékeletet, és akár 10 decibellel képesek csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt, a tetőn begyűjtött szürkevíz felhasználásával pedig tehermentesíthetjük a túlterhelt csatornahálózatot. A gépi szellőztetőrendszerek pedig mindig friss, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőt juttatják a lakótérbe, ám nyáron a hűvös, télen pedig a felfűtött benti levegő nem illan el az ablakok nyitásával.

Az építőipari cégeknek kulcsszerep jut a zöldátmenet megvalósításában, hiszen saját működésükkel, illetve kutatás-fejlesztésükkel a folyamat éllovasaivá válhatnak.

„A Wavinnál az egészségesebb, fenntarthatóbb környezet építésén dolgozunk, anyagainkat és termékeinket újrafelhasználásra és újrahasznosításra terveztük, hogy környezetvédelmi szempontból maximalizáljuk értéküket. Célunk, hogy 2025-re vezető szerepet töltsünk be a fenntarthatóság terén, 2050-re pedig karbonsemlegessé váljunk, azaz elérjük a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.”

– mondta el Ronyecz Nóra, a Wavin magyarországi marketing managere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Már a zöldfelület-fenntartók munkáját is az AI segíti

Egy új, AI alapú fejlesztésnek köszönhetően nem csak időt és energiát spórolhatunk, de költséghatékonyabbá is tehetjük a sport- és golfpályák, valamint a különböző létesítmények gyepápolását.

A Husqvarna három új, teljesen önálló, professzionális használatra tervezett robotfűnyírója jövőre kerül a piacokra.

A Husqvarna új fűnyírói önállóan dolgoznak, határolóvezeték nélkül nyírják a füvet, és választható vágási mintákat kínálnak. Mindhárom robotfűnyírót úgy tervezték és gyártották, hogy kompatibilisek legyenek AI funkciókkal, melyek tovább erősítik a gépek hatékonyságát. Jövőbiztos rendszerüknek köszönhetően új funkciókkal is bővíthetők lesznek, amint azok elérhetővé válnak. Ilyen például a napelemes töltővel való kompatibilitás, illetve egy 2026-tól mindhárom modellre elérhető kamerafunkció, melynek köszönhetően a fűnyíró éjszaka is tökéletesen kikerüli az akadályokat.

A három modell három különböző igényre lett szabva:

GOLFPÁLYÁK (Automower 580L EPOS)

A nagy teljesítményű fűnyírás, az optimalizált, maximális üzemidő, a határolóvezeték nélküli működés és a választható nyírási mintázatok miatt ez a modell ideális ütőfolyosók és az azok körüli sűrű füves területek nyírásához.

SPORTPÁLYÁK (Automower 580 EPOS)

Erős vágómotorral és nagy területi kapacitással rendelkezik, határolóvezeték nélkül működik, így egyszerű a telepítése és a karbantartása. Jól igazodik a különböző gyepmagasságokhoz és játékkörülményekhez.

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS (Automower 560 EPOS)

Ez a modell maximális üzemidőre optimalizált, és távindítással is működtethető. Ezen felül határolóvezeték nélküli fűnyírást biztosít választható vágási mintázattal, valamint rugalmas első keréktengellyel rendelkezik, így megbízható választás a dombos, nagyméretű és összetett területekhez.

Innovációk a kertápolásban

Szintén a jövő év elején kerül piacra a Husqvarna Automower 535 AWD EPOS robotfűnyírója, amelyet a lejtőkkel teli, nehezen megközelíthető részekkel tarkított területekre fejlesztettek ki. Ez a típus pontosságának és gyorsaságának köszönhetően szintén a golfpályákra lehet ideális választás.

„Ezek a fejlesztések bővítik vállalatunk önálló megoldásokra épülő portfolióját, valamint összhangban vannak azon elképzeléseinkkel is, miszerint a kertépítés és ápolás jövőjét intelligens technológiák segítségével kívánjuk előre mozdítani. Innovációinknak köszönhetően felhasználóink a legkorszerűbb megoldásokhoz férhetnek hozzá, melyek amellett, hogy megkönnyítik munkájukat, növelik a hatékonyságot és kiváló eredményeket biztosítanak”

– mondja Volonics Zoltán, a Husqvarna értékesítési vezetője.

Az Automower 535 AWD EPOS modellek 2025 februárjától, az Automower 580L EPOS, Automower 580 EPOS és Automower 560 EPOS modellek pedig 2025 márciusától lesznek elérhetőek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss