Connect with us
Hirdetés

Zöld

A jövő év a karbonlábnyom csökkentésről szól majd a vállalati technológiák területén

karbonlábnyom

Jövőre várhatóan tovább gyorsulnak a vállalati digitalizációs törekvések, az előrejelzések szerint a transzformációra fordított források a következő 3 évben elérik a 3,4 billió dollárt. 2024-ben a vállalatok a mesterséges intelligencia „tudásának” gyakorlati kiaknázásába, a minden eddiginél valóságosabb virtuális megoldásokba, illetve az üzletfolytonosságot és a válságálló működést biztosító kibervédelembe fektetik erőforrásaikat, ugyanakkor egyre nagyobb figyelem irányul a fenntarthatóságot előmozdító technológiákra.

A világ top 400 nagyvállalata között az elmúlt években megduplázódott azok száma, amelyek ténylegesen költenek a karbonlábnyomuk csökkentésére, de még mindig sok a látszatintézkedés (greenwashing) – és ez különösen igaz a technológiára, melyről sokszor nem is gondoljuk, mekkora terhet ró a környezetünkre.

A digitalizációra sokan úgy gondolnak, mint a bolygó megmentőjére, és természetesen számos olyan eszköz és alkalmazás áll rendelkezésre, amely valóban hozzájárul a környezetterhelés vagy az energiafelhasználás csökkentéséhez, ugyanakkor az érem másik oldaláról kevesebb szó esik. Átlagosan 347 milliárd emailt írunk naponta, melyek egyenként hozzávetőleg 0,3 grammos karbonlábnyommal terhelik a környezetet, egy Zoom konferenciahívás esetében ez már 2 gramm. Az egyik „legszennyezőbb” technológia pedig éppen a jövő szupersztárja, a mesterséges intelligencia. Egy generatív MI-model betanítása egy földkörüli repülőút károsanyag-kibocsátásával vetekszik, egy rövidke beszélgetés gépi barátunkkal pedig nagyjából fél liternyi édesvíz felhasználásával jár. Megdöbbentő? Mindenképpen.

„A digitális megoldások sokszor valóban vaskos karbonlábnyomot hagynak maguk után, és ha ezzel nem vagyunk tisztában, észre sem vesszük a problémát. Ezért fontos, hogy a cégek felmérjék és ismerjék az általuk alkalmazott technológiák környezetre gyakorolt hatását, és olyan egyszerű átalakításokkal, mint a megújulók becsatornázása, energiahatékony adatközpontok telepítése vagy éppen a kódminőség javítása, minél fenntarthatóbb gyakorlatokra álljanak át”

– hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Erre megy a vállalati digitalizáció 2024-ben

A felelős vállalatok és technológiai szolgáltató cégek tehát egyre inkább szem előtt tartják majd a fenntarthatósági szempontokat a fejlesztések során, ezzel kapcsolatban ráadásul a különböző érdekelti körök, ügyfelek és a szélesebb közvélemény felől is fokozódik a nyomás. Népszerűek lesznek a zöld felhőalapú megoldások, az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, illetve a környezettel való harmonikusabb együttélést támogató szoftveres és hardveres újdonságok. Fenntarthatóbbak lesznek az ellátási láncok, további teret hódít a napenergia, a cégek ráadásul tovább kutatják az olcsó energiatárolási lehetőségeket. Ezekkel a törekvésekkel összhangban persze számos fontos áttörésre számíthatunk, nézzük, mit várnak a Stylers Group szakemberei 2024-től!

  1. Az év, amikor valójában megértjük a mesterséges intelligenciát

A generatív AI 2023-ban valósággal berobbant a köztudatba és az irodákba is, de a legtöbben erre vagy valamilyen apokaliptikus eseményként, vagy végzetes munkaerőpiaci versenyként tekintettek. 2024-ben egyre több alkalmazás kerül a mindennapi munkavégzésbe, mely az AI „tudását” hasznosítja, így már nem ellenfelet, hanem egy szuperhatékony személyi asszisztenst látnak majd benne a munkavállalók.

  1. Elmosódnak a valóság határai

A virtuális valóság is újabb lépést tesz előre, és mindenki megismeri a digitális iker fogalmát, amely majd még több ipari alkalmazásban jelenik meg. Képesek leszünk a valóságban létező tárgyakat és élőlényeket digitális kódokra bontani és akár újraalkotni, legyen szó egy alkatrészről vagy egy gyógyszer hatóanyagáról, vagy a saját munkahelyi avatárunkról. Ezek fejlesztése, javítása és teljesítményének fokozása így minden eddiginél hatékonyabb lehet.

  1. Üzletfolytonosság tűzön-vízen át

Egyre inkább automatizálódik a kibervédelem, több, biztonságosabb és felhasználóbarátabb távmunka-megoldás hódít majd 2024-ben. Mindez azzal a céllal, hogy bármilyen előre nem látható eseménnyel szemben ellenálló legyen a szervezet – ami lássuk be, napjaink velejárója. Az elmúlt évek háborús konfliktusai és járványhelyzetei arra sarkallják a cégeket, hogy az üzletfolytonosságot bármilyen helyzetben előtérbe helyezzék, és csatasorba állítsák a digitális védelmi eszközök egész sorát.

Továbbra is fókuszban az optimalizálás

Habár a technológiára fordított büdzsék a vállalati digitalizációs törekvések növeléséből adódóan nagyra hízhatnak, mindenki a költség- és erőforrás-optimalizálás útjait keresi majd a digitális világon innen és túl. Ennek egyik legkézenfekvőbb módja az lesz, hogy a cégek felmérik és alaposan átgondolják IT-infrastruktúrájukat hardveres és szoftveres szempontból is, hogy csak a valóban szükséges területekbe fektessenek pénzt, időt és szaktudást. Éppen ezért újabb szeletet hasítanak ki a techmixből az olyan megoldások, melyek hatékonyan szervezik az erőforrásokat.

„Az elmúlt években egyre népszerűbbek lettek az úgynevezett low-code platformok, melyek bárki számára elsajátíthatóvá teszik a legegyszerűbb fejlesztői feladatokat, hogy a képzett szakemberek a kreatívabb, magasabb szintű rálátást igénylő kihívásokra koncentrálhassanak”

– véli Gönczy Gábor.

Mindez természetesen hatással lesz a technológia területén alkalmazott toborzási módszerekre és trendekre is. Egyrészről megjelennek a céges hierarchiában a digitalizációs csúcsmenedzserek, akik a statisztikák szerint hatszor nagyobb eséllyel érhetik el, hogy az adott szervezet sikeresen teljesítse a transzformációhoz kapcsolódó stratégiai céljait. Másrészről tovább pörög 2024-ben is a kiterjesztett csapatok piaca, a vállalatok ugyanis minden eddiginél jobban igénylik majd az egyes speciális projektre és technológiákra szakosodott külső munkaerő bevonását. Ezzel elhárulhat minden bökkenő és akadály, amely korábban a fejlesztések útját állta, ráadásul a költségek is mérsékelhetők. A növekedés és a digitális célkitűzések megvalósítása tehát a jövő évben elsődleges lesz a vállalkozások számára, ugyanakkor előrelép a stratégiai szempontok sorában a fenntarthatóság.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Lendületben a 2030-as célok felé – újabb lépéseket tett a Siemens a fenntarthatóságért

Ismét jelentős eredményeket ért el a Siemens a fenntarthatóság terén a 2025-ös üzleti évben.

A technológiai vállalat immár második egymást követő évben tette lehetővé, hogy ügyfelei több károsanyag-kibocsátást kerüljenek el, mint amennyi a Siemens teljes értékláncában keletkezett.

A vállalat robusztus ökodesign stratégiája, ami a környezeti hatásokat csökkentő tervezési döntéseket is meghatározza, már a releváns portfólió több mint 67 százalékára kiterjed, hozzájárulva a körforgásos gazdaság előmozdításához. Az elmúlt három év innovatív megoldásai – például a digitalizáció, az elektrifikáció, a megújuló erőforrások integrálása és az energiahatékonyság növelésének területén – összesen 694 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését tették lehetővé a Siemens ügyfelei számára, ami Németország teljes 2024-es kibocsátásával egyenértékű.

A társadalmi hatás, illetve felelősségvállalás terén is komoly előrelépéseket tett a Siemens:

fenntarthatósági és digitalizációs tanulási programjaival világszerte több mint egymillió embert támogatott. Emellett a Siemensnél dolgozók évente képzéssel töltött ideje átlagosan 36,6 órára nőtt, különös hangsúlyt helyezve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretekre.

Továbbá a kibervédelem és adatbiztonság terén is fontos mérföldköveket tudhat maga mögött a cég:

a Siemens szigorú azonosítási és jogosultsági ellenőrzéseket előíró Zero Trust megközelítése már a releváns alkalmazások 62 százalékában jelen van, ami jelentős növekedés a tavalyi 16 százalékhoz képest.

A vállalat elkötelezettségét az is mutatja, hogy jogosult bevételének több mint fele megfelel a klímaváltozás mérséklésére és a körforgásosságra vonatkozó, kiemelten magas uniós szabványoknak. A Siemens emellett idén első alkalommal publikálta auditált Fenntarthatósági Nyilatkozatát az EU vállalatainak fenntarthatósági erőfeszítéseit mérő és összehasonlító Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvvel (CSRD) teljes összhangban, ami így a cég éves beszámolójának részét is képezi.

A Siemens fenntarthatósági jelentésének összefoglalója itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Egyszerre három problémára kínál megoldást a Schneider Electric Go Green versenyének idei első helyezettje

Az energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémájára egyaránt megoldást kínál a Schneider Electric idei „Go Green Competition” versenyének első helyezett csapata.

A fiatalok megbízható energiaellátást és a közösségek jólétét elősegítő innovációit támogató kezdeményezés dobogósai közé az osztrák győztesek mellett egy japán és egy indiai csapat került be. 

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által meghirdetett „2025 Go Green Competition” megmérettetésre több mint 50 országból érkeztek pályázatok. A „Youth Education & Entrepreneurship” és az „Access to Energy” programok támogatásával megvalósult versenyen nyertes csapatok finanszírozást, mentorálást és globális ismertséget kapnak, hogy bővíthessék szakmai hálózatukat.

Első helyezett: GH-Solar Equalizers – Ausztria

A GH-Solar Equalizers csapata „Innovation with Purpose” projektjével lenyűgözte a zsűrit. Ez a kezdeményezés a ghánai vidéki térségekben tapasztalható energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémáira egyaránt kínál megoldást. Az alacsony jövedelmű női gazdák napenergiával működő intelligens öntözőrendszerekkel való ellátásával a projekt skálázható, éghajlatbarát gazdálkodást tesz lehetővé, miközben hozzáférést biztosít a tiszta energiához, a digitális eszközökhöz, valamint a pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz. Megoldásuk jó példa a fiatalok által vezérelt innováció erejére, amely kontinensekre kiterjedő, jelentőségteljes változásokat hozhat létre.

Második hely: Knights of the Sun – Japán

A Knights of the Sun előremutató projektje a mezőgazdasági termelékenység növelését, valamint a fenntartható vízgazdálkodás és az energiahatékonyság előmozdítását célozza. BanyuSurya nevű megoldásuk egy napenergiával működő, moduláris öntözésoptimalizáló rendszer, amely három kulcsfontosságú technológiát integrál: légköri vízkivonás (AWG) a levegőből történő vízkinyeréshez, esővízgyűjtés a fenntartható vízkészletek biztosításához, valamint mesterséges intelligenciával működő öntözés és eszközkarbantartás a vízfelhasználás optimalizálása és a rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében.

Harmadik hely: The Green Hornet – India

A The Green Hornet kezdeményezése Vidarbhára, India Maharashtra államának aszályra hajlamos régiójára irányítja a figyelmet, amely évtizedek óta súlyos agrárválsággal küzd, és ahol több ezer farmer öngyilkos lett. Megoldásuk középpontjában a napenergia áll, amelyet megbízhatósága és Vidarbha éghajlata miatt választottak az öntözéshez szükséges energiaforrásként.

„Minden évben lenyűgöz a fenntarthatóbb világ megvalósításáért elkötelezett fiatalok kreativitása, merészsége és elszántsága. Az idei „Go Green Competition” jól mutatja, mennyire fontos a fiatalok innovációja az energiával és a bolygóval való kapcsolatunk újragondolásában. A Schneider Electricnél szilárdan hisszük, hogy ennek a generációnak a támogatása egy igazságosabb és ellenállóbb jövő előkészítését jelenti. A Schneider Electric „Youth Impact Through Learning – Youth Education & Entrepreneurship” (YEE) programja keretében már több mint 60 országban egymilliónál is több fiatal kapott képzést az energia, a fenntarthatóság és a vállalkozói ismeretek kapcsán. Az „Access to Energy” kezdeményezéseinkkel tovább bővítjük ezt az elkötelezettségünket, új lehetőségeket teremtve a legkiszolgáltatottabb közösségek számára”

– mondta el Gilles Vermont Desroches, a Schneider Electric „Corporate Citizenship and Institutional Affairs” területért felelős alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Új módszerrel mutattak ki magasabb légszennyezést gáztűzhellyel főző magyar háztartásokban

A Greenpeace Research Laboratories magyar és horvát háztartásokban végzett kutatása megállapította, hogy jelentősen javíthatja a beltéri levegő minőségét, ha a gáztűzhelyeket elektromos készülékekkel váltják fel, mivel a nitrogén-dioxid (NO₂) és a rákkeltő benzol mennyisége jelentősen csökken.

Ezért többek között a Greenpeace azt követeli, hogy a kormány nyújtson állami támogatást  a gázról elektromos főzésre átállásban azoknak a háztartásoknak, ahol különösen kiszolgáltatott emberek élnek.

A kutatás 12 otthonban (9 horvát és 3 magyar háztartásban) zajlott, ahol a lakók gáztűzhelyüket cserélték elektromosra. A Greenpeace kutatói az átállás előtt és után két héten keresztül figyelték az egyes otthonok beltéri és kültéri levegőminőségét különféle passzív mérőeszközökkel.

Az eredmények egyértelműek voltak.

A nitrogén-dioxid és a benzol szintje minden háztartásban alacsonyabb volt, miután gázról elektromos főzésre váltottak. Néhány háztartásban a benzol az átállás után már nem volt kimutatható. Az elektromos főzésre való áttérés után egyetlen háztartás sem haladta meg az Egészségügyi Világszervezet napi NO₂ irányadó határértékét, míg gáz használata esetén három háztartás is túllépte azt.

„Tudomásunk szerint ez a tanulmány az első, amely valódi háztartásokban méri a NO₂ és a benzol koncentrációjának változását a gázról az elektromos főzésre való átállás előtt és után”

– mondta dr. Aidan Farrow, a Greenpeace Research Laboratories vezető tudósa.

A beltéri levegőszennyezés egyre inkább elismert egészségügyi problémának számít.

Amikor a gáz elég többek között, nitrogén-dioxid (NO₂), szén-dioxid (CO₂) és illékony szerves vegyületek (VOC-k), például benzol szabadulnak fel, amelyeknek nincs meghatározható biztonságos határértéke. Az irritáló NO₂ károsítja a légutakat, súlyosbíthatja a légzési problémákat, asztmás rohamokat válthat ki és csökkentheti a tüdőfunkciót – különösen gyermekek és már meglévő egészségügyi problémákkal küzdő emberek esetében illetve szív és érrendszeri károsodást okoz –, míg a benzolt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség ismert emberi rákkeltő anyagként sorolja be. Továbbá a gáz főként metánból, egy erősen üvegházhatású gázból áll, így jelentősen  hozzájárul a klímaválság súlyosbodásához.

„Most már egyértelmű bizonyítékunk van arra, hogy a gáz nemcsak az éghajlatot, hanem az egészségünkre is veszélyes. Senkinek nem kellene választania a vacsora elkészítése és a biztonságos levegő belélegzése között”

– mondta dr. Mátyás Eszter, a Greenpeace Közép- és Kelet-Európa energiakampányának felelőse. „Ideje, hogy a döntéshozók felelősségteljesen cselekedjenek, és segítsék az embereket a tisztább, egészségesebb konyhákra való átállásban.”

A Greenpeace ezért sürgeti a kormányokat, hogy:

  • nyújtsanak támogatást a gázról elektromos főzésre átállásban azoknak a háztartásoknak, ahol különösen kiszolgáltatottak élnek: krónikus légúti betegséggel küzdő személyek, gyermekek, illetve a rosszul szellőző lakásban élő, alacsony jövedelmű háztartásoknak.
  • Tiltsák be 2027-től a gáztűzhelyek telepítését új lakóépületekben.
  • Támogassák az egészségesebb, nulla kibocsátású otthonokat a szélesebb körű klíma- és közegészségügyi politika részeként.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss