Zöld
A jövő év a karbonlábnyom csökkentésről szól majd a vállalati technológiák területén
Jövőre várhatóan tovább gyorsulnak a vállalati digitalizációs törekvések, az előrejelzések szerint a transzformációra fordított források a következő 3 évben elérik a 3,4 billió dollárt. 2024-ben a vállalatok a mesterséges intelligencia „tudásának” gyakorlati kiaknázásába, a minden eddiginél valóságosabb virtuális megoldásokba, illetve az üzletfolytonosságot és a válságálló működést biztosító kibervédelembe fektetik erőforrásaikat, ugyanakkor egyre nagyobb figyelem irányul a fenntarthatóságot előmozdító technológiákra.
A világ top 400 nagyvállalata között az elmúlt években megduplázódott azok száma, amelyek ténylegesen költenek a karbonlábnyomuk csökkentésére, de még mindig sok a látszatintézkedés (greenwashing) – és ez különösen igaz a technológiára, melyről sokszor nem is gondoljuk, mekkora terhet ró a környezetünkre.
A digitalizációra sokan úgy gondolnak, mint a bolygó megmentőjére, és természetesen számos olyan eszköz és alkalmazás áll rendelkezésre, amely valóban hozzájárul a környezetterhelés vagy az energiafelhasználás csökkentéséhez, ugyanakkor az érem másik oldaláról kevesebb szó esik. Átlagosan 347 milliárd emailt írunk naponta, melyek egyenként hozzávetőleg 0,3 grammos karbonlábnyommal terhelik a környezetet, egy Zoom konferenciahívás esetében ez már 2 gramm. Az egyik „legszennyezőbb” technológia pedig éppen a jövő szupersztárja, a mesterséges intelligencia. Egy generatív MI-model betanítása egy földkörüli repülőút károsanyag-kibocsátásával vetekszik, egy rövidke beszélgetés gépi barátunkkal pedig nagyjából fél liternyi édesvíz felhasználásával jár. Megdöbbentő? Mindenképpen.
„A digitális megoldások sokszor valóban vaskos karbonlábnyomot hagynak maguk után, és ha ezzel nem vagyunk tisztában, észre sem vesszük a problémát. Ezért fontos, hogy a cégek felmérjék és ismerjék az általuk alkalmazott technológiák környezetre gyakorolt hatását, és olyan egyszerű átalakításokkal, mint a megújulók becsatornázása, energiahatékony adatközpontok telepítése vagy éppen a kódminőség javítása, minél fenntarthatóbb gyakorlatokra álljanak át”
– hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.
Erre megy a vállalati digitalizáció 2024-ben
A felelős vállalatok és technológiai szolgáltató cégek tehát egyre inkább szem előtt tartják majd a fenntarthatósági szempontokat a fejlesztések során, ezzel kapcsolatban ráadásul a különböző érdekelti körök, ügyfelek és a szélesebb közvélemény felől is fokozódik a nyomás. Népszerűek lesznek a zöld felhőalapú megoldások, az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, illetve a környezettel való harmonikusabb együttélést támogató szoftveres és hardveres újdonságok. Fenntarthatóbbak lesznek az ellátási láncok, további teret hódít a napenergia, a cégek ráadásul tovább kutatják az olcsó energiatárolási lehetőségeket. Ezekkel a törekvésekkel összhangban persze számos fontos áttörésre számíthatunk, nézzük, mit várnak a Stylers Group szakemberei 2024-től!
- Az év, amikor valójában megértjük a mesterséges intelligenciát
A generatív AI 2023-ban valósággal berobbant a köztudatba és az irodákba is, de a legtöbben erre vagy valamilyen apokaliptikus eseményként, vagy végzetes munkaerőpiaci versenyként tekintettek. 2024-ben egyre több alkalmazás kerül a mindennapi munkavégzésbe, mely az AI „tudását” hasznosítja, így már nem ellenfelet, hanem egy szuperhatékony személyi asszisztenst látnak majd benne a munkavállalók.
- Elmosódnak a valóság határai
A virtuális valóság is újabb lépést tesz előre, és mindenki megismeri a digitális iker fogalmát, amely majd még több ipari alkalmazásban jelenik meg. Képesek leszünk a valóságban létező tárgyakat és élőlényeket digitális kódokra bontani és akár újraalkotni, legyen szó egy alkatrészről vagy egy gyógyszer hatóanyagáról, vagy a saját munkahelyi avatárunkról. Ezek fejlesztése, javítása és teljesítményének fokozása így minden eddiginél hatékonyabb lehet.
- Üzletfolytonosság tűzön-vízen át
Egyre inkább automatizálódik a kibervédelem, több, biztonságosabb és felhasználóbarátabb távmunka-megoldás hódít majd 2024-ben. Mindez azzal a céllal, hogy bármilyen előre nem látható eseménnyel szemben ellenálló legyen a szervezet – ami lássuk be, napjaink velejárója. Az elmúlt évek háborús konfliktusai és járványhelyzetei arra sarkallják a cégeket, hogy az üzletfolytonosságot bármilyen helyzetben előtérbe helyezzék, és csatasorba állítsák a digitális védelmi eszközök egész sorát.
Továbbra is fókuszban az optimalizálás
Habár a technológiára fordított büdzsék a vállalati digitalizációs törekvések növeléséből adódóan nagyra hízhatnak, mindenki a költség- és erőforrás-optimalizálás útjait keresi majd a digitális világon innen és túl. Ennek egyik legkézenfekvőbb módja az lesz, hogy a cégek felmérik és alaposan átgondolják IT-infrastruktúrájukat hardveres és szoftveres szempontból is, hogy csak a valóban szükséges területekbe fektessenek pénzt, időt és szaktudást. Éppen ezért újabb szeletet hasítanak ki a techmixből az olyan megoldások, melyek hatékonyan szervezik az erőforrásokat.
„Az elmúlt években egyre népszerűbbek lettek az úgynevezett low-code platformok, melyek bárki számára elsajátíthatóvá teszik a legegyszerűbb fejlesztői feladatokat, hogy a képzett szakemberek a kreatívabb, magasabb szintű rálátást igénylő kihívásokra koncentrálhassanak”
– véli Gönczy Gábor.
Mindez természetesen hatással lesz a technológia területén alkalmazott toborzási módszerekre és trendekre is. Egyrészről megjelennek a céges hierarchiában a digitalizációs csúcsmenedzserek, akik a statisztikák szerint hatszor nagyobb eséllyel érhetik el, hogy az adott szervezet sikeresen teljesítse a transzformációhoz kapcsolódó stratégiai céljait. Másrészről tovább pörög 2024-ben is a kiterjesztett csapatok piaca, a vállalatok ugyanis minden eddiginél jobban igénylik majd az egyes speciális projektre és technológiákra szakosodott külső munkaerő bevonását. Ezzel elhárulhat minden bökkenő és akadály, amely korábban a fejlesztések útját állta, ráadásul a költségek is mérsékelhetők. A növekedés és a digitális célkitűzések megvalósítása tehát a jövő évben elsődleges lesz a vállalkozások számára, ugyanakkor előrelép a stratégiai szempontok sorában a fenntarthatóság.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.
Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.
Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.
Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.
„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”
- Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
- A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
- 7000 fa kapott legalább egyszer vizet
- A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el
Ültetünk és Éltetünk!
Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.
Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!
S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.
Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit
Harmadfokon, jogerősen is felmentette a Győri Ítélőtábla Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit a bűncselekmény vádja alól, így lezárult a négy éve tartó pereskedés a Fertő tavi fecskementő akció miatt.
A Nemzet Színészének és az aktivistáknak azért kellett évek óta bíróságra járniuk, mert a hazánkból lassan már eltűnő füsti fecskék védelmében léptek fel, leszedve a fészkeikre való visszatérésüket megakadályozó „madárvédő hálót”. A Greenpeace Magyarország üdvözli a Bíróság döntését.
A Fertő tó természeti értékeit védő aktivisták 2021-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazaérkező füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Ebben az esetben a házat már nem lehetett volna elbontani, mert a tojásos fészkek tönkretétele bűncselekménynek minősült volna.
Az Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet, mely szerint a Greenpeace aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra. A bíróság érvelése szerint a természeti értékeink közös tulajdonunk, melyeknek a védelme fontosabb volt a fecskeháló védelménél. Az érvelésben a bíró azt is hozzátette természeti értékeink védelme mindannyiunk feladata.
Udvaros Dorottya a Greenpeace-hez hasonlóan boldogan üdvözölte az Ítélőtábla döntését. Korábban, a másodfokú ítélet után így nyilatkozott a Nemzet Színésze a perről:
„Egy percig sem éreztem bűnösnek magam, sőt! Büszke vagyok arra, amit cselekedtem. Az egyre nagyobb válságban lévő természetet védtem, nagyon boldog vagyok, hogy végre a bíróság is kimondta ezt. Hiába minősítették korábban tettünket bűncselekménynek, semmilyen bírósági ítélet nem változtatna azon a meggyőződésemen, hogy amit tettünk, az a társadalom számára hasznos volt, és nem veszélyes.”
„Sok fontos csatát nyertünk már a Fertő élővilágának megmentéséért, az értelmetlen óriásberuházás megállításáért folytatott harcunkban, de nagyon örülök, hogy végre a hazai természetvédelem egyik legabszurdabb perében is az aktivistáinkat felmentő jogerős ítélet született. Örülök, hogy nem kell tovább emiatt az ügy miatt bíróságra járnunk, mert hiába hívták volna bűncselekménynek fecskementő akciónkat, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehetett volna eltántorítani attól, hogy továbbra is minden tőlük telhetőt megtegyenek a természet, hazánk élővilágának védelme érdekében”
– nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-szakértője.
Idén júliusban Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, a tó és környezete fejlesztésének miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy „a Fertő tavi fejlesztés folytatását illetően társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre van szükség. A korábbi tervekhez képest egy kisebb volumenű beruházás megvalósulása várható ütemezett formában”. A helyiek és a Greenpeace által a kezdetektől kritizált, természetpusztító beruházás korábbi terveire már 13 milliárd forintot költött el a magyar állam.
Nem ez az egyetlen jogi siker, amit a Greenpeace elért a Fertő ügyében. Korábban a Kúria is a zöldszervezetnek adott igazat, amikor jogszabályokra hivatkozva támadták meg a Fertő tóra tervezett természetpusztító beruházás környezetvédelmi működési engedélyét. Ezt az ítéletet nagy győzelemként ünnepelték a zöldek, mert ez szerintük nemcsak ebben az esetben, hanem más természetvédelmi ügyben is mérvadó lehet.
Az ügyben a Greenpeace aktivistáinak védelmét Dr. Lőrik József büntetőügyvéd látta el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
Az idei második negyedév végére átlépte az egymilliót azok száma, akik részt vettek a Schneider Electric energiamenedzsment képzésében.
A cég megoldásai révén az ügyfeleknél elkerült CO₂-kibocsátás mértéke pedig már meghaladta a 700 millió tonnát. A vállalat 1000 legnagyobb beszállítója a Zero Carbon Project kezdeményezés keretében már közel felével csökkentette CO₂-kibocsátását.
Újabb fontos mérföldkőhöz ért a Schneider Electric fenntarthatósági programja az idei második negyedévben. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megoldásai révén már 734 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. További kiemelkedő eredmény, hogy a cég által szervezett energiamenedzsment képzéseken résztvevők száma átlépte a célként megfogalmazott egymilliót (1.017.704), ami különösen fontos a sikeres energiaátmenet és a fiatalok ezen folyamatba történő bevonása miatt.
A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) kezdeményezést, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Az idei második negyedév végére a célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,06-os értéket ért el a társaság a 2025 első negyedévi 7,95-ös után.
A vállalat kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca dekarbonizációjára is, ennek érdekében indította el Zero Carbon Project kezdeményezését. A 2021-ben elrajtolt program eredményeként a második negyedév végére a társaság 1000 legnagyobb beszállítójának működésből adódó CO₂-kibocsátása már 48 százalékkal csökkent, és mindössze két százalékponttal marad el az év végi célkitűzéstől.
A második negyedéves fenntarthatósági erőfeszítések eredményeként a Schneider Electric által használt elsődleges és másodlagos csomagolás 81 százalékánál már nem alkalmaztak egyszerhasználatos műanyagot, helyette újrahasznosított kartonpapírral oldották meg ezt a feladatot. A cég termékeiben használt „zöld” alapanyagok aránya pedig elérte a 41 százalékot.
Globális elismerések és helyi eredmények
Az idei második negyedév fontos történése volt, hogy a TIME magazin és a Statista ismét a világ legfenntarthatóbban működő cégének választotta a Schneider Electricet, ezzel a vállalat két egymást követő évben érdemelte ki ezt az elismerést. A Corporate Knights az „Európa legfenntarthatóbb vállalata” címet ítélte oda a társaságnak a fenntarthatósági törekvések területén betöltött vezető szerepe miatt.
Fontos helyi kezdeményezések is mutatják az SSI program hatásait. A Bangladesben lévő Cox’s Bazarban digitális iker technológia alkalmazásával oktattak napelemrendszerek javítására és e-hulladék-újrahasznosítására otthonaik elhagyására kényszerült közösségeket. A „Conserve My Planet” program gyakorlati projektek révén vonja be a diákokat Indiában, Kenyában, Vietnámban és Thaiföldön a fenntarthatósági törekvésekbe. Brazíliában pedig hordozható oktatópanelek segítségével nyújtottak megújuló energiával kapcsolatos oktatást börtönben lévő fiataloknak, támogatva ezzel a reintegrációt és növelve a visszaesés elkerülésének esélyét. Ezek a kezdeményezések mind azt mutatják, hogy amikor az oktatás, a technológia és a megfelelő célok találkoznak, akkor lehetségessé válik a rendszerszintű változás.
„Jövőformáló vállalatként és a világ legfenntarthatóbb cégeként hisszük, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb hajtóereje a hosszú távú átalakulásnak. Az, hogy az energiamenedzsment képzésben résztvevők száma átlépte az 1 milliót, büszkévé tesz minket és emlékeztet arra, hogy mire lehet képes az ember, ha a célok és a tenni akarás találkoznak. A 2021–2025-ös „Schneider Sustainability Impact” programunkból még hat hónap van hátra, és a prioritásunk egyértelmű: határozottan felgyorsítani a megvalósítást és tartós hatást elérni”
– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.
A Schneider Electric második negyedéves SSI jelentése itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Huawei-újdonságok Párizsból: számos új okoseszköz debütált a vállalat termékbemutatóján, köztük a WATCH GT 6 sorozat
-
Gazdaság2 hét ago
Jön a teljes bértranszparencia az Unióban: itt vannak a legfontosabb tudnivalók
-
Gazdaság2 hét ago
Az egészségpénztáraknak is nagyon jól jöhet az Otthon Start hitel
-
Zöld2 hét ago
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
-
Ipar2 hét ago
Még egyszerűbb lesz a fejlett MI-infrastruktúrák telepítése
-
Gazdaság2 hét ago
Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?
-
Ipar2 hét ago
Magyar víztisztító projekt Egyiptomban
-
Gazdaság2 hét ago
Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója