Connect with us

Zöld

Együtt a természetért – a vadvilág világnapján is

A világon mindenhol március harmadik napja, a vadvilág nemzetközi ünnepe.

Ebből az alkalomból kérdeztük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatóját, Dr. Heltai Miklóst a vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatáról.  

Mit értünk vadvilág alatt?

A vadvilág szó hallatán az emberek gondolataiban nem a teljes vadvilág jelenik meg, hanem annak csupán töredéke. Ez nem meglepő, hiszen elsőként a közismert fajok – madarak és emlősfajok – jutnak az eszünkbe, másodsorban pedig – a nagy környezetvédelmi, természetvédelmi aktivitások miatt jobban a társadalom előterébe kerülő vadfajok – az elefánt, koala, panda, farkas, medve, hiúz. Ezek az állatok világszerte megmozgatják a természetszerető embereket. A vadvilág azonban lényegesen több ennél! Egy olyan életközösség, amely számunkra láthatatlan, vagy csak ritkán megfigyelhető színes fajok sokaságából áll.

Az emberi beavatkozás sok esetben negatív lehet?

Az emberiség és az állatvilág együttes létezése speciális házasság, amelynek pozitív és negatív vetületei egyaránt vannak. Amikor a vadvilág egyes fajai különböző viták kereszttüzébe kerülnek, akkor tulajdonképpen szakmai és társadalmi szinten is kiragadják az adott fajt, ezáltal nem globálisan látják a vadvilágot és a benne lévő fajokat. Sokan annyit látnak csak, hogy egy adott faj állománya csökkent vagy teljesen eltűnt. Vannak olyanok is, akik a csülkös vadfajok esetében csak a mezőgazdasági terményekben okozott kárra fókuszálnak. A mi felelősségünk, hogy a vadgazdálkodás és a természetvédelem olyan egyensúlyba kerüljön, melynek alapján mindenki számára egyértelművé válik, hogy a vadvilág természeti örökségünk, de erőforrásunk is, amelybe beletartozik annak védelme és klasszikus fogyasztói használata is. A szakemberek alapvető célja, hogy a körülöttünk lévő állatvilág – annak ellenére, hogy folyamatosan változik – elsősorban az emberi jelenlétből adódó negatív hatásoktól és egyoldalú megközelítésektől mentes legyen.  Minden tevékenységünk, közvetett vagy közvetlen módon hatást gyakorol az állatvilágra, ez mindannyiunkra igaz, ez közös felelősségünk.

A mindennapokban hogyan tudják segíteni a hétköznapi emberek a vadvilág sértetlenségét?

Egyrészt fogadjuk el, hogy minden szakmai segítség jó szándékú. Nincs olyan vadvilággal, vagy természeti erőforrással foglalkozó szakember vagy közösség – legyen az vadgazdálkodó, mezőgazdász, természetvédő, erdész – aki vagy ami szánt szándékkal ártani akar. És ahogy a felelősség is mindannyiunké, úgy lokálisan is mindenki sokat tud tenni. A ház körüli kiskertekben ne flóraidegen örökzöldeket ültessünk, hanem őshonos gyümölcstermő vagy egyéb ehető terméssel rendelkező bokrokat és fákat, ha pázsitot vetünk, azt vadvirág keverékkel tegyük, és csak ritkán, lehetőleg ne forgó rendszerű eszközzel kaszáljuk. Nyáron gondoskodhatunk a kertünkben előforduló, megjelenő fajok megfelelő ivóvíz-ellátásáról. Télen pedig a megfelelő táplálék kihelyezéséről. Ezekkel az apró, de hatékony lépésekkel számos fajnak tudunk segíteni.

Mi a kutatók felelőssége?

A kutatók felelőssége elsőként mindig a megismerés. Fontos, hogy az adott szakember, a védett közösségek működését minden külső hatás és befolyástól mentesen a lehető legjobban megismerje. Amikor megismerte, a tapasztalatok és a megszerzett tudás alapján próbáljon javaslatokat megfogalmazni. Mondok egy példát: hogyan lehetne a mezőgazdasági technológiák megváltoztatásával kedvezőbb termelést elérni úgy, hogy az kedvező élőhelyi környezetet teremtsen a vadvilág egyes fajai számára. Az a kutatás jó, amelynek eredményei megérkeznek a gyakorlatba hiszen azokat lehet hasznosítani. A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársai számos olyan kutatásról számoltak be a nagyközönségnek az elmúlt évben, amelyek valamilyen új tudományos eredményhez kapcsolódtak és figyelemfelkeltő volt a szakmai közönség számára is. Intézetünkről és kutatásainkról többet megtudhat a honlapunkról. Hétköznapjainkról pedig a Facebook oldalunkról tájékozódhatnak.

Együtt a természetért! – így hangzik a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet mottója, amely jól leírja, hogy az ezerarcú vadvilág fajainak megőrzéséért valóban együtt tudunk a legtöbbet tenni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától

A Syngenta 2019-ben csatlakozott ahhoz a széleskörű iparági összefogáshoz, mely célul tűzte ki a zárt áttöltő rendszerek (CTS) létrehozását az európai piacon 2030-ig.

A CTS easyconnect rendszer – négy európai országban zajlott sikeres tesztidőszak után – immár több mint 20 európai országban elérhető.

Az easyconnect rendszer két részből áll: az egyedi – tartályra szerelhető – csavarkupakból, valamint a csatlakozóból. A CTS elterjedése valódi előnyökkel jár a felhasználók és a környezet számára, mivel akár több mint 90%-kal csökkenti a kezelők kitettségét, a kiömlés és a pontszerű szennyeződés kockázatát és jelentősen lerövidíti a permetezőtartály feltöltési idejét is. További előnyt jelent a beépített öblítő rendszer is, amellyel a csomagolás könnyebben tisztítható és öblíthető.

A zárt áttöltési rendszer térhódítása előre mozdította a csomagolóanyagok továbbfejlesztését is. A Syngenta új, innovatív folyékony növényvédőszer csomagolása, az Evopac™ kompatibilis a CTS easyconnect-tel és a felhasználók számára praktikus és biztonságos használatot tesz lehetővé. Az új csomagolást a Syngenta a termelőkkel közösen fejlesztette ki.

Az Evopac™ tervezésekor a felhasználói biztonság iránti igény maximális kielégítésére törekedtek a fejlesztők.

Az új Evopac™ csomagolás számos hasznos tulajdonsággal és használat közbeni előnnyel rendelkezik:

  • Az Evopac™ kanna nyakrésze a középpontban van, vállának új kialakításával pedig elkerülhető a letapadás, a kiöntés pedig gyorsabb és biztonságosabb. A csomagolás felülete sima és kevésbé bordázott, a jobb kiöblíthetőség érdekében.
  • A csomagolótartály stabilan tartható, a forgatható fogantyú megkönnyíti a fejjel lefelé történő átforgatást és a kezelést a jobb- és balkezes felhasználók számára egyaránt.
  • A kanna áttetsző, a csomagolóanyagban maradt szermennyiség jobb láthatósága miatt, és az is könnyen ellenőrizhető, hogy az üres tartály megfelelően ki van-e öblítve.
  • A szermennyiséget jelző beosztások mindkét irányban, lefelé és felfelé is jól leolvashatók.
  • A növényvédőszer az Evopac™ kannából könnyen önthető a permetezőgépbe a hagyományos módon történő használat esetén is.
  • A kanna és a fedele is teljesen újrahasznosítható anyagból készült.

A biztonságos növényvédőszer használat elősegítése és oktatása a Syngenta új fenntarthatósági prioritásainak is része, ezért az Evopac™ kulcsfontosságú fejlesztés a cég ezen vállalásának teljesítése tekintetében.

2025-től a Syngenta S-PAC csomagolásait fokozatosan felváltja az új Evopac™ csomagolóanyag, easyconnect-kompatibilis csavarkupakkal.  A vállalat folyékony növényvédőszer termékei 1,5 és 10 literes űrtartalmú Evopac™ kannákban szerezhetők be.

Az iparági összefogással  létrehozott easyconnect rendszerről további információkat találhat a www.easyconnect.tech/hu weboldalon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Itt a tavasz – megújulás kívül-belül zöldségekkel, vadnövényekkel és kirándulással

tavaszi

A tavasz nemcsak a természet újjászületését hozza el, hanem remek lehetőséget kínál arra is, hogy mi magunk is új lendületet vegyünk – testileg és lelkileg egyaránt.

,,A természet bölcsessége az egyik legjobb tanácsadónk, ha egészségünkről van szó, tavasszal pedig különösen bőkezűen kínálja számunkra azokat az ajándékait, amelyek segítenek az emésztés támogatásában, a szervezet tisztításában és a lelki feltöltődésben.”

– mondja Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó, akivel ma a tavaszi feltöltődésről beszélgetünk.

Az évszak nem telhet el tavaszi zöldségek nélkül

A tavaszi idényzöldségek, mint a retek, spárga, újhagyma vagy a zsenge salátalevelek nemcsak friss ízekkel kényeztetnek, hanem emésztést serkentő, májműködést támogató hatásuk is kiemelkedő. A spárga például természetes vízhajtóként működik, a retek pedig segíti az epe kiürülését, így hozzájárul a tavaszi tisztuláshoz.

,,De ne csak a piacra menjünk, nézzünk szét a kertben is tavasszal! Két gyakran gyomként kezelt növény – a gyermekláncfű vagy pongyola pitypang és a tyúkhúr – valójában igazi kincsek. A pitypang (Taraxacum officinale) levele kesernyés íze révén serkenti az emésztőnedvek termelését, míg a virága salátákba is kiváló. A tyúkhúr (Stellaria media) enyhe ízű, C-vitaminban gazdag növény, amely szintén remekül illeszthető tavaszi ételeinkbe.”

mondja Dr. Hámori Lilla, aki nem csak életvezetési tanácsadó, de természetgyógyász is.

Fontos dologra hívja fel figyelmünket a szakember, mégpedig arra, hogy legyünk óvatosak és csak akkor gyűjtsünk fogyasztásra növényeket, ha biztosan felismerjük őket, illetve a gyűjtésnek is megvannak a szabályai, amire figyelni kell, így mindig érdemes először szakember segítségét kérni! Manapság már számos gyógynövény, ehető vadnövény ismereti túrát, előadást tartanak, akár ilyeneken is részt vehetünk!

,,Egy kirándulás a friss, virágillatú levegőn, a madárcsicsergés és a zöldülő táj mind segítenek csökkenteni a stresszt, javítani a hangulatot és új perspektívát adni a mindennapokhoz, így a testi megújulás mellett a tavaszi természet a lelki feltöltődéshez is hozzájárul.”

teszi hozzá a szakember.

Egy kirándulás csodákra képes

Nagyszerű úti cél lehet a Bakony egyik csodája, a Bakonybéltől nem messze, az erdőrengetegben megbújó Hubertlaki-tó, közismert nevén, a hazai Gyilkos-tó. Gerencepusztáról közelíthetjük meg a tavat, mely mesés látvánnyal vár minket. A túra kellemes, könnyű, szuper családi kikapcsolódás lehet.

,,A tavasz tehát ideális időszak arra, hogy tudatosan visszataláljunk a természethez – egy tányér saláta, egy vadnövény-gyűjtő séta vagy egy erdei túra révén. Testünk és lelkünk egyaránt hálás lesz érte.”

– fejezi be a gondolatot Dr. Hámori Lilla, aki biológusként végzett, dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó és természetgyógyász lett.

Bővebben itt (https://bio.site/hamori.lilla) találsz róla és szolgáltatásairól információkat, de Instagramon (@ebredesem) és Facebookon is érdemes követni hasznos, motiváló tartalmakért.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztésében működtek közre a MATE kutatói

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) kezdetét vette az „Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztése” című kutatás-fejlesztési projekt. 

A konzorciális formában megvalósuló kutatás az Integrál Zrt.-vel és a Nemzeti Biodiverzitás-és Génmegőrzési Központtal együttműködésben jött létre.

A kutatás témája a ludak zárt tartásával kapcsolatos. Ennek jelentőségét az ágazat tartástechnológiai sajátosságai is indukálták, miszerint a lúdtartás nagyrészt nem intenzív körülmények között valósul meg, így a madárinfluenza nagyban sújthatja az ágazatot, továbbá gazdasági és állatjólléti kérdéseket is felvet.

Egyik kiemelendő technológiai paraméter szülőpár állományok esetén a fény, ami a libák szaporodási ciklusát nagyban befolyásolja, ezért alapvető jelentőséggel bír a teljesen zárt tartástechnológiai termelésben. A fény szabályozza továbbá a hormonális háttérfolyamatokat, az anyagcserét, a viselkedésüket, úgymint a táplálkozás, a párzás és a technológiatűrés terén is.  A kutatók egy olyan zárt technológiájú világítási rendszert alakítottak ki, mely nagy hangsúlyt fektet az ember által nem látható spektrumokra (UVA, UVB, far red). Saját hatáskörben végzett módszerfejlesztés keretében stresszélettani vizsgálatokkal támasztották alá a kifejlesztett technológiát, amely által a szakértők unikális adatokhoz juthattak.

A nevelés takarmányozástechnológiai fejlesztésének témájában napos kortól a nevelés végéig vizsgálták a takarmányösszetétel és -adagolás hatását a növendék libákra. A takarmányozási protokollban a piaci lehetőségek feltérképezését követően elsődleges vizsgálati célkitűzéssé vált a Proszimbio® technológia (Burain®) kipróbálása és optimális adagolásának megválasztása. Ezzel megalapozva egy olyan töméselőkészítési szakaszra vonatkozó technológiát fejlesztettek ki, amely lehetőséget ad a tömések számának csökkentésére, a kíméletes libamájtermelésre.

A projekt Gödöllőn két helyszínen – Isaszeg u. 200., és Páter Károly utca 1.-, valamint Kiskunfélegyházán, a Csongrádi út 101. alatt zajlik, melyben a konzorcium 96 főt foglalkoztat-, ennek köszönhetően legalább 96 munkahelyet tud megőrizni. A beruházás 2025. március 25-ig valósult meg.  A projekt által létrehozott komplex technológiai fejlesztés egyedülálló lehet mind hazai, mind pedig világviszonylatban. A projektről bővebb információt a www.uni-mate.hu oldalon olvashatnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss