Zöld

Együtt a természetért – a vadvilág világnapján is

A világon mindenhol március harmadik napja, a vadvilág nemzetközi ünnepe.

Ebből az alkalomból kérdeztük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatóját, Dr. Heltai Miklóst a vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatáról.

Mit értünk vadvilág alatt?

A vadvilág szó hallatán az emberek gondolataiban nem a teljes vadvilág jelenik meg, hanem annak csupán töredéke. Ez nem meglepő, hiszen elsőként a közismert fajok – madarak és emlősfajok – jutnak az eszünkbe, másodsorban pedig – a nagy környezetvédelmi, természetvédelmi aktivitások miatt jobban a társadalom előterébe kerülő vadfajok – az elefánt, koala, panda, farkas, medve, hiúz. Ezek az állatok világszerte megmozgatják a természetszerető embereket. A vadvilág azonban lényegesen több ennél! Egy olyan életközösség, amely számunkra láthatatlan, vagy csak ritkán megfigyelhető színes fajok sokaságából áll.

Az emberi beavatkozás sok esetben negatív lehet?

Az emberiség és az állatvilág együttes létezése speciális házasság, amelynek pozitív és negatív vetületei egyaránt vannak. Amikor a vadvilág egyes fajai különböző viták kereszttüzébe kerülnek, akkor tulajdonképpen szakmai és társadalmi szinten is kiragadják az adott fajt, ezáltal nem globálisan látják a vadvilágot és a benne lévő fajokat. Sokan annyit látnak csak, hogy egy adott faj állománya csökkent vagy teljesen eltűnt. Vannak olyanok is, akik a csülkös vadfajok esetében csak a mezőgazdasági terményekben okozott kárra fókuszálnak. A mi felelősségünk, hogy a vadgazdálkodás és a természetvédelem olyan egyensúlyba kerüljön, melynek alapján mindenki számára egyértelművé válik, hogy a vadvilág természeti örökségünk, de erőforrásunk is, amelybe beletartozik annak védelme és klasszikus fogyasztói használata is. A szakemberek alapvető célja, hogy a körülöttünk lévő állatvilág – annak ellenére, hogy folyamatosan változik – elsősorban az emberi jelenlétből adódó negatív hatásoktól és egyoldalú megközelítésektől mentes legyen. Minden tevékenységünk, közvetett vagy közvetlen módon hatást gyakorol az állatvilágra, ez mindannyiunkra igaz, ez közös felelősségünk.

A mindennapokban hogyan tudják segíteni a hétköznapi emberek a vadvilág sértetlenségét?

Egyrészt fogadjuk el, hogy minden szakmai segítség jó szándékú. Nincs olyan vadvilággal, vagy természeti erőforrással foglalkozó szakember vagy közösség – legyen az vadgazdálkodó, mezőgazdász, természetvédő, erdész – aki vagy ami szánt szándékkal ártani akar. És ahogy a felelősség is mindannyiunké, úgy lokálisan is mindenki sokat tud tenni. A ház körüli kiskertekben ne flóraidegen örökzöldeket ültessünk, hanem őshonos gyümölcstermő vagy egyéb ehető terméssel rendelkező bokrokat és fákat, ha pázsitot vetünk, azt vadvirág keverékkel tegyük, és csak ritkán, lehetőleg ne forgó rendszerű eszközzel kaszáljuk. Nyáron gondoskodhatunk a kertünkben előforduló, megjelenő fajok megfelelő ivóvíz-ellátásáról. Télen pedig a megfelelő táplálék kihelyezéséről. Ezekkel az apró, de hatékony lépésekkel számos fajnak tudunk segíteni.

Mi a kutatók felelőssége?

A kutatók felelőssége elsőként mindig a megismerés. Fontos, hogy az adott szakember, a védett közösségek működését minden külső hatás és befolyástól mentesen a lehető legjobban megismerje. Amikor megismerte, a tapasztalatok és a megszerzett tudás alapján próbáljon javaslatokat megfogalmazni. Mondok egy példát: hogyan lehetne a mezőgazdasági technológiák megváltoztatásával kedvezőbb termelést elérni úgy, hogy az kedvező élőhelyi környezetet teremtsen a vadvilág egyes fajai számára. Az a kutatás jó, amelynek eredményei megérkeznek a gyakorlatba hiszen azokat lehet hasznosítani. A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársai számos olyan kutatásról számoltak be a nagyközönségnek az elmúlt évben, amelyek valamilyen új tudományos eredményhez kapcsolódtak és figyelemfelkeltő volt a szakmai közönség számára is. Intézetünkről és kutatásainkról többet megtudhat a honlapunkról. Hétköznapjainkról pedig a Facebook oldalunkról tájékozódhatnak.

Együtt a természetért! – így hangzik a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet mottója, amely jól leírja, hogy az ezerarcú vadvilág fajainak megőrzéséért valóban együtt tudunk a legtöbbet tenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:együtt napja természet vadvilág zöld

Up Next

Nanoműanyag kolloidok felületén kötött PFAS vegyület együttes toxicitását vizsgálták a MATE kutatói

Don't Miss

Rangos díjakkal ismerték el a SPAR kevesebb műanyagot igénylő, innovatív csomagolási megoldását

Zöld

Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztésében működtek közre a MATE kutatói

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) kezdetét vette az „Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztése” című kutatás-fejlesztési projekt.

A konzorciális formában megvalósuló kutatás az Integrál Zrt.-vel és a Nemzeti Biodiverzitás-és Génmegőrzési Központtal együttműködésben jött létre.

A kutatás témája a ludak zárt tartásával kapcsolatos. Ennek jelentőségét az ágazat tartástechnológiai sajátosságai is indukálták, miszerint a lúdtartás nagyrészt nem intenzív körülmények között valósul meg, így a madárinfluenza nagyban sújthatja az ágazatot, továbbá gazdasági és állatjólléti kérdéseket is felvet.

Egyik kiemelendő technológiai paraméter szülőpár állományok esetén a fény, ami a libák szaporodási ciklusát nagyban befolyásolja, ezért alapvető jelentőséggel bír a teljesen zárt tartástechnológiai termelésben. A fény szabályozza továbbá a hormonális háttérfolyamatokat, az anyagcserét, a viselkedésüket, úgymint a táplálkozás, a párzás és a technológiatűrés terén is. A kutatók egy olyan zárt technológiájú világítási rendszert alakítottak ki, mely nagy hangsúlyt fektet az ember által nem látható spektrumokra (UVA, UVB, far red). Saját hatáskörben végzett módszerfejlesztés keretében stresszélettani vizsgálatokkal támasztották alá a kifejlesztett technológiát, amely által a szakértők unikális adatokhoz juthattak.

A nevelés takarmányozástechnológiai fejlesztésének témájában napos kortól a nevelés végéig vizsgálták a takarmányösszetétel és -adagolás hatását a növendék libákra. A takarmányozási protokollban a piaci lehetőségek feltérképezését követően elsődleges vizsgálati célkitűzéssé vált a Proszimbio® technológia (Burain®) kipróbálása és optimális adagolásának megválasztása. Ezzel megalapozva egy olyan töméselőkészítési szakaszra vonatkozó technológiát fejlesztettek ki, amely lehetőséget ad a tömések számának csökkentésére, a kíméletes libamájtermelésre.

A projekt Gödöllőn két helyszínen – Isaszeg u. 200., és Páter Károly utca 1.-, valamint Kiskunfélegyházán, a Csongrádi út 101. alatt zajlik, melyben a konzorcium 96 főt foglalkoztat-, ennek köszönhetően legalább 96 munkahelyet tud megőrizni. A beruházás 2025. március 25-ig valósult meg. A projekt által létrehozott komplex technológiai fejlesztés egyedülálló lehet mind hazai, mind pedig világviszonylatban. A projektről bővebb információt a www.uni-mate.hu oldalon olvashatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN KRTK új kutatása 149 ország adatai alapján.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás.

Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

„Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással”

– hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

AI és karboncsökkentés a Skanska sikerévében

Digitális innováció, új budapesti projekt és globális rekorderedmények tették különlegessé a 2024-es évet.

Pénzügyi, működési és fenntarthatósági szempontból egyaránt kiemelkedő évet zárt 2024-ben nemzetközi piacain a Skanska. A vállalat minden korábbinál magasabb rendelésállománnyal és csökkenő karbonkibocsátással valósította meg hosszú távú stratégiáját – mindeközben tovább erősítette pozícióját Közép-Európában, köztük Magyarországon is. Budapesten 2024 végén elindult a H₂Offices irodakomplexum második fázisának építése, amely kézzelfogható példája a Skanska fenntartható és jövőorientált fejlesztési szemléletének.

Történelmi rekordok és stabil pénzügyi alapok

A Skanska 2024-ben globálisan közel 15,1 milliárd eurós árbevétellel (177 milliárd svéd korona) és 610 millió eurós működési eredménnyel (7,1 milliárd SEK) zárt, ezzel tovább erősítette pozícióját a nemzetközi építőipari és ingatlanfejlesztési szektorban. A vállalat rendelésállománya 24,4 milliárd euróra (285 milliárd SEK) emelkedett – ez minden korábbi rekordot megdöntött. Az építési üzletág eredményessége stabil maradt, a működési nyereség aránya elérte a 3,5%-ot, ami összhangban van a vállalat hosszú távú pénzügyi célkitűzéseivel. A fejlesztési portfólió értéke 700 millió euróra (8,2 milliárd SEK) nőtt, a Skanska pedig továbbra is megőrizte pénzügyi stabilitását: az év végén 1 milliárd eurós nettó készpénzállománnyal (12 milliárd SEK) zárt. Adósságmentes működése szilárd alapot nyújt a jövőbeli beruházások finanszírozásához.

Fókuszban a fenntarthatóság – kézzelfogható eredményekkel

A Skanska célja, hogy 2045-re nettó zéró kibocsátást érjen el teljes működésében és a fejlesztésekhez kapcsolódó folyamatokban. 2024-ben a vállalat saját működéséből származó karbonkibocsátását 61%-kal csökkentette a 2015-ös szinthez képest, míg a fejlesztési és kivitelezési tevékenységekhez köthető kibocsátás 37%-kal mérséklődött a 2020-as értékekhez viszonyítva.

H₂Offices – helyi mérföldkő a Skanska globális klímacéljai felé

A Skanska fenntarthatósági céljai helyi szinten is megvalósulnak: 2024 végén Budapesten elindult a H₂Offices projekt második fázisa. Az épület üzemeltetése karbonsemleges lesz – ez fontos mérföldkő a Skanska 2045-re kitűzött nettó zéró kibocsátási céljai felé. A fejlesztés megújuló energiára, erőforrás-hatékonyságra és a közösségi igényekre szabott terekre épül. A budapesti projekt jól mutatja, hogyan valósulnak meg a Skanska globális fenntarthatósági céljai a gyakorlatban.

AI-alapú megoldások a fenntartható kivitelezésben

Építési és fejlesztési folyamataiban a Skanska egyre nagyobb szerepet szán a digitális megoldásoknak – különösen a mesterséges intelligencián (AI) alapuló technológiáknak. 2024-ben olyan eszközöket használtak, amelyek pontosabbá tették a karbonlábnyom mérését, és elősegítették a kockázatok korai felismerését. Az Egyesült Államokban már széles körben használt EC3 platform (Embodied Carbon in Construction Calculator) eddig több ezer projekt fenntarthatósági céljainak elérését támogatta, és a Skanska fokozatosan más régiókban is bevezeti az eszközt.

A digitális megoldások nemcsak a környezeti hatások csökkentését segítik elő, hanem növelik a hatékonyságot, az átláthatóságot és a megbízhatóságot is a tervezési és kivitelezési folyamatok során.

A Skanska továbbra is elkötelezett a jövőorientált fejlesztések mellett, amelyek közösségeket építenek, támogatják a fenntartható városi környezet kialakítását, és hosszú távú értéket teremtenek a jövő generációi számára.

A 2024-es éves és fenntarthatósági jelentés teljes terjedelemben elérhető a Skanska hivatalos oldalán: https://group.skanska.com/investors/reports-publications/annual-reports/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!