Gazdaság

Kiberbiztonsági Átláthatósági Központot nyitott a Huawei Brüsszelben

A vállalat egységes és objektív kiberbiztonsági szabványok használatát szorgalmazza

Kiberbiztonsági Átláthatósági Központot (Cyber Security Transparency Centre) nyitott a Huawei Technologies Brüsszelben.

A vállalat új központjában a kormányzati ügynökségek, szakértők, iparági szövetségek, valamint szabványokkal foglalkozó szervezetek közösen dolgozhatnak a digitális korszak biztonságán és fejlődésén. A vállalat a központban hozzáférhetővé és vizsgálhatóvá teszi forráskódjait és lehetőséget biztosít bit-szintű vizsgálatokra is. A megnyitón több mint kétszáz szabályozó szerv, telekommunikációs szolgáltató, cég és médium vett részt, és felszólaltak az Európai Unió, a GSMA, valamint a Világgazdasági Fórum képviselői is.

A felhő megoldásokkal, az intelligenciával és a szoftverekkel kapcsolatos új fejlesztések mindeddig ismeretlen globális kihívások elé állítják az infokommunikációs infrastruktúrák védelmét. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy nincs egyetértés a kiberbiztonság, a technikai szabványok és az ellenőrzési rendszerek terén, valamint hiányzik a támogató jogi-szabályozói környezet. A kiberbiztonság biztosítása közös felelőssége az iparág szereplőinek és az egész társadalomnak, minthogy a növekvő biztonsági kockázatok súlyos veszélyeket jelentenek a jövő digitális társadalmára. Ezekre a kihívásokra válaszolva nyitotta meg a Huawei Kiberbiztonsági Átláthatósági Központját Brüsszelben, amelynek célja, hogy olyan közös platformot biztosítson a kormányzati ügynökségek, szakértők, iparági szövetségek, valamint szabványokkal foglalkozó szervezetek számára, ahol együttműködnek a digitális korszak biztonságán és fejlődésén.

Közös iparági szabványok szükségesek a kibervédelemben

A kiberbiztonságba vetett bizalom a digitális kor egyik legnagyobb kihívása – hangsúlyozta a központ megnyitása alkalmából Ken Hu.  A Huawei elnök-vezérigazgatója szerint:

„A bizalmat tényekre kell alapozni, a tényeket bizonyítani kell, a bizonyítást pedig közös iparági szabványok alapján kell elvégezni. Hiszünk abban, hogy mindez a bizalom építésének hatékony modelljeként működhet a digitális világban”.

A brüsszeli Kiberbiztonsági Átláthatósági Központ jobb lehetőségeket biztosít majd az együttműködésre, egyben bizonyítja a Huawei minden eddiginél erősebb kiberbiztonsági elkötelezettségét a kormányzatok, felhasználók és más európai partnerek felé.

A Kiberbiztonsági Átláthatósági Központ európai előkészületi munkálatai egy évvel ezelőtt kezdődtek. A központ három fő funkciót lát el. A központ egyfelől bemutatja a Huawei mindent átszövő – a tervezéstől kezdve az ellátási láncon, a kutatás-fejlesztésen, a termékeken és megoldásokon átívelő – kiberbiztonsági rendszerét és gyakorlatait. Az ide látogatók így a vállalat termékeinek és megoldásainak segítségével tapasztalhatják meg a kibervédelmet az 5G, a Dolgok Internete, valamint a felhő megoldások területén. A központ továbbá segíti a kommunikációt és az információcserét a Huawei és a kulcsfontosságú iparági szereplők között olyan területeken, mint a kiberbiztonsági stratégiaalkotás, az átfogó, végpontokig terjedő kiberbiztonság vagy az adatvédelmi gyakorlatok.

A Huawei az iparági szereplőkkel együttműködve kutatja majd a biztonsági szabványokat és ellenőrzési mechanizmusokat, ezzel segíti a technológiai innovációkat a kiberbiztonság területén. A központ emellett termékbiztonsági- és ellenőrzési platformot és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat biztosít majd a Huawei felhasználói számára, mind úgynevezett white-box, mind black-box tesztelésre. Azaz hozzáférést nyújt a forráskódok megtekintéséhez és ellenőrzéséhez, illetve a termékek szétszereléséhez, bit-szintű vizsgálatához. A vállalat mind az ügyfeleket, mind a szabályozó és az iparági szabványokkal foglalkozó szervezeteket szívesen látja a központjában.

Bárki bevizsgálhatja készülékét a Huawei kiberbiztonsági központjaiban

A kiberbiztonság őrzése az érdekelt felek közös érdeke, legyen szó készülékgyártókról, telekommunikációs szolgáltatókról vagy törvényhozókról. A Huawei Technologies a kiberbiztonságot és az adatvédelmet tevékenysége középpontjába helyezte. A vállalat a „Biztonság vagy semmi” elnevezésű koncepcióval közelíti meg a kiberbiztonságot, központjai nyitva állnak az iparág által elismert kiberbiztonsági szabványoknak és gyakorlatnak megfelelő, igazságos, objektív és független biztonsági tesztek és ellenőrzések előtt. Ezeket a kiberbiztonsági központokat úgy alakították ki, hogy a vásárlók és független szervezetek számára biztosítsák a Huawei készülékeit, a szoftvereket, a technikai dokumentumokat, a teszteléshez szükséges eszközöket, valamint a megfelelő technikai támogatást.

Kevin Hu elmondta:

„Teljesen megértjük a világ kiberbiztonsági, biztonsági aggodalmait. Reméljük, hogy kiberbiztonsági központjainkkal elősegítjük az átláthatóságot, a szorosabb együttműködést a kiberbiztonsági szabványok, ellenőrzési mechanizmusok és biztonsági technológia területein. Közösen az egész értékláncban növelni tudjuk a biztonságot, és az ellenőrzéseken keresztül a bizalmat is”.

Hozzátette:

„A jól működő Digitális Európának szüksége van a nyitott és jövőorientált kiberbiztonsági környezetre. Az európai GDPR-szabályozás nyitott, átlátható, érthető és globálisan vezető adatbiztonsági szabvány. Úgy véljük, hogy az európai szabályozó szervek jó úton járnak, hogy globális szinten is irányt mutassanak a kiberbiztonsági szabványok és ellenőrző mechanizmusok területén. A Huawei elkötelezett amellett, hogy a tényeken és ellenőrzésen alapuló bizalmi rendszer kiépítése érdekében a korábbinál szorosabban dolgozzon együtt az európai érdekeltekkel, legyenek azok szabályozó szervek, szolgáltatók vagy szabványügyi szervezetek”.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss