Gazdaság

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

Vajon lemaradtunk Európától a digitalizációban? Beindulnak vagy lemaradnak az inkumbens szereplők a bank- és biztosítási szektor innovációs versenyében? Hol fejlődhetnének még a pénzintézeteink ebben? Felforgatja a pénzforgalmat az azonnali fizetés és a PSD2? Többek között ezekről volt szó a május 28-i Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferencián.

Több demográfiai csomagba kerül Magyarországnak a készpénz

400 milliárd forintba kerül Magyarországnak a készpénz, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferenciáján. Ezért is fontos a készpénzhasználat visszaszorítása, amelynek egyik lehetséges eszköze lehet a lakossági készpénzhasználat korlátozása, illetve az azonnali átutalási rendszerre épülő új alkalmazások, szolgáltatások.

9 százalékponttal csökkent 5 év alatt az adóelkerülés mértéke, az áfa-rés az EU-s átlagot közelítette meg. Mindezt technológiák bevezetésével érték el: ilyen az EKÁER, melyet más országok is lemásolnak (pl. Lengyelország is egy ilyen rendszert vezet be) online számlázás, fordított áfa, online pénztárgépek, POS-telepítési program. Tavaly a költségvetés adóbevétele 350 milliárd forinttal volt magasabb, minta terv.

Amire viszont nem vagyunk büszkék, hogy a készpénzállomány folyamatosan és drasztikusan növekszik. Az MNB becslései szerint 1500 milliárd forintnyi készpénz van valójában is forgalomban, a többi az valahol ül. Egy része a banki trezorokban van, bankár barátaink ezt nem szívesen ismerik el, de ha figyelembe vesszük, hogy az overnight kamat negatív, akkor nem meglepő, hogy a likviditás egy része így tárolódik a bankrendszerben. De természetesen jelentős összeg van a lakosságnál is.

– mondta Gion Gábor.

Nemzetközi összehasonlításban nézve Görögországban, Bulgáriában nagyobb a készpénzmennyiség aránya, de a fintech bajnokoknak tartott balti országokban, Észtországban, Lettországban is magasabb, mint Magyarországon.

Az EU számos országában vezettek be készpénzfizetési korlátozást, akár a magánszemélyek, akár cégek közötti viszonylatban. Magyarországon csak a vállalatok közötti készpénzforgalom korlátozott, más országok bátrabbak, ebben mi is fejlődhetnénk még – mondta Gion Gábor. Értelmezésünk szerint ez azt jelentheti, hogy a lakossági vagy lakosság és vállalkozások közötti készpénzforgalom korlátozás terítéken van a kormány lehetséges intézkedései között.

A készpénzlogisztika (őrzés, nyomtatás, szállítás) évente több mint 400 milliárd forintba kerül, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne. Nem beszélve arról, hogy a 6000 milliárd forintnyi készpénz nagy része valójában nem a gazdaságot finanszírozza.

Az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődik, a minisztérium elindította a POS-terminál program második ütemét, és díjcsökkentést is végrehajtottak, de a gazdaság egyes szereplői az adóelkerülés miatt használnak készpénzt. Ezért terelik a lakosságot és a vállalkozásokat az elektronikus csatornákra.

A piaci szereplők nélkül nehéz megoldani a készpénzhasználat problémáját, az MNB készített egy jelentést, amit persze a bankok vitatnak, miszerint a magyar bankrendszer Európa egyik legdrágábbika. De azt azért csendesen elismerik, hogy a magyar bankrendszer a drágábbak közé tartozik. Egy dolog, hogy ők olcsónak tartják magukat, de a lakosságnak is el kell hinnie, hogy ez így van, máskülönben nem használják a szolgáltatásukat – emelte ki Gion Gábor.

A Pénzügyminisztérium POS-terminál telepítési programja csökkentette a díjakat, a korábbi 3-5 százalékos díjterhelés helyett 1 százalékra. A cél, hogy 2020-ban a kereskedők 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni. Nagyjából 30 éves a bankkártya technológia, ezért megkérdőjelezhető, hogy valóban a bankkártyával kell-e megoldani a készpénzhasználat kérdését. Amikor megvalósul az azonnali fizetési rendszer, és erre sikerül applikációkat is fejleszteni, akkor azzal előre lehet lépni.

Támadják a bankok aranytojást tojó tyúkját – vajon ki lesz a bankszektor Rolexe?

Hiába a rettegés, nem fognak eltűnni teljes egészében a hagyományos bankok, bankfiókok, csupán átalakulnak – vélik a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies 2019 konferencián résztvevő banki és biztosítói vezetők. A szakemberek ismertették: zajlik az agilis transzformáció a legtöbb pénzügyi intézménynél és az IT-rendszerek fejlesztése is, viszont nem minden bank tervez alaprendszer-cserét. A fintechek persze nem teljesen veszélytelenek: pont a bankok profitközpontját támadják, emiatt pedig árverseny és digitalizációs verseny van kialakulóban, mellyel az ügyfelek járhatnak a legjobban.

Ivánkay Péter, a UBS Project & Client Engagement Managere a pénzügyi szektorban zajló digitalizációs forradalmat a karórák digitalizációhoz hasonlította: a 70-es, 80-as években körülbelül ezer svájci óragyár ment csődbe. Sok gyártó megpróbált mechanikus és digitális órákat is gyártani (többnyire sikertelenül), más gyártók pedig megpróbálták prémium brandként eladni óráikat. Bár ma nem 90 ezer, hanem csak 60 ezer ember dolgozik a karóra-gyártásban, a digitalizációs hullámot túlélték – elsősorban az utóbbi megoldással.

A fintechek és a bankok harca most arról szól, hogy a fintechek el tudnak-e jutni előbb az ügyfélhez, mint ahogy a bankok innoválni tudnak. A befektetők kedvenc fintech-kategóriája jelenleg a hitelezés. Az egyik fő erőssége a fintecheknek, hogy olyan embereknek tudnak hitelezni, akik nagyobb valószínűséggel fizetik vissza a kölcsönt és képesek jobban személyre szabni az ajánlataikat, felmérni a kockázatokat.

A fintechek alapvetően alacsonyabb marzsokkal dolgoznak, ezért ügyfél-akvizícióban kell élen járniuk, viszont gyakran akadályokba ütköznek. Sok fintech azt a megoldást találja ki, hogy egy bankkal lép együttműködésre.

Az előadást követő panelbeszélgetésben magyar pénzügyi intézmények felsővezetői beszélgettek a digitalizáció hatásairól. A következő érdekesebb kérdéseket válaszolták meg:

Ki jelenti most a legnagyobb kockázatot az inkumbensekre? A bigtechek vagy a fintechek? Milyen csatornákon lehet velük versenyezni?

Böle Ferenc (IT Projekt Menedzsment és Transzformációs Igazgatóság vezető, OTP) elmondta, hogy kedden reggel indították el az Apple Payt, már aznap nagyjából 20 ezer tranzakciót végrehajtottak, a hétvégére másfélszereződött. Más bankok ügyfelei is átmentek az OTP-hez, hogy az Apple Payt használni tudják. A technológia jó, de kockázatai is vannak, például az Apple Watch-csal való véletlen NFC-s fizetés. Foltányi Tamás (operációs igazgató, Erste) elmondta, hogy nem szerencsés, hogy az Apple egyes bankokat preferál, pedig egyszerre tervezte elindítani a magyar bankszektor a szolgáltatást. Egyébként úgy véli, mind a technológia, mind a szabályozó kihívásokat jelent a bankszektor hagyományos szereplőinek. Hegedüs Éva (elnök-vezérigazgató, Gránit Bank) nem fél, de versenyhelyzet természetesen van. Hosszú távon egyébként úgy véli, a bankolás egyszerűsödni fog, a személyesség viszont részben meg fog maradni. Juhász László (Senior Partner & Managing Director, Budapest, Boston Consulting Group) úgy véli, a nagy techcégek valószínűleg nem lesznek sosem univerzális bankok világszerte, maximum egyes részeit támadják meg, ilyen lehet a fizetések rendszere. Az innováció vissza fog vándorolni a nagyvállalatokhoz, a bizalom egyelőre erősebb a bankokban és a biztosítókban, mint a fintechekben. Sztanó Imre (elnök-vezérigazgató, NN) úgy véli, nem kifizetődő a fintecheknek kiszervezni az innovációt, a saját innovációnak nagy szerepe van. Sztanó úgy véli, a digitalizáció nem önmagában az online platformok használatát jelenti, de egyébként a biztosítási szektorban nagyon nagy szerepe lesz továbbra is a személyes értékesítésnek. Ezt viszont jobban megtámogatják majd digitális eszközök.

Mennyire fog a jövőben mindent meghatározni a digitális verseny?

Sztanó Imre szerint belátható ideig egymás mellett él majd a digitális és személyes értékesítés. Juhász László ismertette, hogy 20-30%-kal csökkent a fiókok száma Magyarországon, mellette minden bank fejlesztette mobilalkalmazását. A tendencia egyértelmű, de fenn fognak maradni olyan területek, melyek 10-15 év múlva is tanácsadás és személyes kontant-intenzív szolgáltatások maradnak. Ezért nem fognak teljes egészében eltűnni a fiókok. Hegedüs Éva egyetért abban, hogy számos szolgáltatás személyes kapcsolatot igényel, de nem mindegy, hogy fizikális kapcsolat kell-e ehhez vagy digitálisan egyeztet-e a tanácsadóval az ügyfél. Ezzel a szolgáltatás olcsóbb lesz, a szolgáltatók profitja is javulhat. Foltányi Tamás megjegyezte: van olyan spanyol bank, amely növelni kezdte a fiókhálózatát. Úgy véli, drasztikusan a következő években nem fognak csökkenni a fiókok. Sokan úgy vélik egyébként, az omnichannel (többcsatornás) értékesítésben van a jövő, ehhez viszont sok banknak a teljes digitális architektúráját át kell alakítania. Hozzátette: az azonnali átutalási rendszer „adrenalinlöket” lesz a bankrendszernek. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk, az OTP-nél nem voltak jelentős fiókbezárások, egyelőre viszont nem cserélik le a teljes alaprendszer-cserét, viszont módosítani fognak rajta. A szakember szerint a régebbi core rendszerek fejlesztésével is meg lehet oldani a 24/7-es működést, a bankok közti versenyben viszont fontos kérdés lesz, hogy pontosan mely szolgáltatások lesznek elérhetők a nap minden órájában. A pénzintézeti vezetők elmondták, hogy elkészülnek időben az azonnali átutalások rendszerével.

Jót tesz a bankoknak a szabályozók által elvárt IT-fejlesztési projektek?

Hegedüs Éva szerint az ügyfeleknek jót tesz, viszont számos fintech-törekvést megöl az azonnali átutalási rendszerek térnyerése. Foltányi Tamás szerint nagy változás lesz a bankoknak, hogy azokat a szektorokat támadják a fintechek, melyek eddig a bevételeik legnagyobb részét jelentették, kénytelenek lesznek árat csökkenteni, ezért a profitabilitásuk is gyengülhet. Juhász László szerint a versenyképességet növelik ezek az elvárások.

Mennyire jelent megoldást a digitális versenyben az agilis módszertan?

Sztanó Imre elmondta, hogy nem engedheti meg egy cég sem magának, hogy az innovációt csak technológiai szempontból fogják fel. Az NN-nél egyébként megkezdték az agilis átalakítást. Hozzátette: az agilitás egy buzzword, mindenkinek mást jelent, ezen a téren egy one-size-fits-all megoldás nem fog működni. A szakember szerint egyébként az agilis módszertan remek eszköz arra, hogy munkavállalókat csábítson és tartson meg. Foltányi Tamás elmondta, az Ersténél is folynak kísérletek az agilis átalakításra, a kéthetes ciklusok viszont nem mindig egyeztethetők össze a bank release-naptárával. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk is működnek agilis csapatok, szállítói oldalon viszont kihívásokat okoz a módszertan. Részben az agilis módszertannak köszönhetően egyébként több mint 200 fővel növelték az IT-csapatukat.

Up Next

Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a munkavégzés jövőjére?

Don't Miss

Az ABB megoldásaival üzemel a világ első, hidrogén meghajtású folyami hajója

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Miért nincsenek Munkáshitel akciók a bankoknál?

Száz folyósított hitelforintból több, mint 7 forintot Munkáshitelként igényelnek az ügyfelek.

Bár a kamatmentes termék stabil, minimális kockázattal bíró kamatbevételt jelent a bankoknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint kevés bank akciózik a termékkel.

Bár a kormányzati oldalon előzetesen várt 120 ezer igénylő és az 500 milliárd forintot közelítő kihelyezés szinte bizonyosan nem válik valóra, mostanra a magyar fogyasztási hitelpiac hangsúlyos elemévé vált a Munkáshitel. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint 2025. első négy hónapjában a kihelyezett Munkáshitelek összege megközelíti a 77 milliárd forintot, és közel 20 ezer szerződés köttetett.

A lakossági, nem folyószámla jellegű hitelek piacán mindent 100 forintból 7,2 forintot Munkáshitelként folyósítottak bankok az év első négy hónapjában.

A maxiumim 4 millió forint összegű Munkáshitel potenciális ügyfélköre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az életkori adatok alapján 920 ezer fő. Ha ebből a körből leszámítjuk azt a nagyjából 300 ezer fiatalt, akik felsőoktatásban tanul, vagy már diplomát szerzett, akkor látható, hogy a kormányzati tervek teljesüléséhez 20 százalékos jelentkezési arányra lenne szükség.

Öt személyi kölcsön mellé jut egy Munkáshitel

A Munkáshitel szemmel láthatóan a személyi kölcsönök alternatívája lett. Az ügyfelek által igényelt Munkáshitel összege a teljes személyi hitelállomány közel negyedét, 23 százalékát teszi ki, míg darabszámban öt személyi kölcsön szerződés mellé egy Munkáshitel szerződést is kötnek a bankok.

Azaz Gergely Péter szerint a húsz százalékos részarányt egyelőre a fogyasztási hitelek körében képes hozni a Munkáshitel, ami a BiztosDöntés.hu szakértője szerint nem lebecsülendő teljesítmény.

A nyári időszak a szakember szerint újabb hullámot indíthat az igénylésben. Jó eséllyel a teljesen szabad felhasználású Munkáshitel jó alapja lehet a lakásfelújításoknak, a gyermekek iskoláztatási költségeinek, sőt több fiatal akár a nyaralás költségeinek finanszírozására is szán majd a viszonylag könnyedén elérhető összegből.

Kényelmes, kockázatmentes bevétel a bankoknak

A bankok számára a Munkáshitel a kamattámogatásnak köszönhetően rentábilis termék: az állam az 5 éves állampapír átlaghozam 110 +1 százalékát kitevő kamatot fizet ugyanis rá. Ez a május 30-ai 6,44%-os 5 éves állampapír referenciahozammal számolva jelenleg 8,084 százalékos kamatot jelent. Ez persze nem akkora összeg, mint amit egy személyi kölcsönért kapnak a bankok, de Gergely Péter szerint fontos látni, hogy – évi 0,5%-os, az ügyfél által fizetendő kezességvállalási díj ellenében – a Munkáshitelnél az állam garantálja a bank számára az ügyfél által meg nem fizetett tőke visszafizetését, így minimális a hitelnyújtás kockázata.

Kevés a Munkáshitel akció

A fentiek ellenére a szakértő szerint más, hasonló kondíciójú, állami támogatás mellett elérhető termékhez – például a Babaváróhoz – képest viszonylag csekély jelenleg a Munkáshitel akció a bankoknál.

A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint legutóbbi időkig csak a Gránit Bank nyújtott visszatérítést a Munkáshitelt igénylő ügyfeleinek. A pénzintézet most meghosszabbította ezt, így 40 ezer forintot jóváír a Munkáshitelt június 30-ig igénylő ügyfelek részére. Ha az ügyfél vállalja, hogy a banknál nyitott számlára kéri a pénzt, ráadásul a jövedelmét is ide utaltatja, akkor pedig további 40 ezer forintot kaphat – emlékeztet Gergely Péter.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a Munkáshitel egyik legkomolyabb potenciális felhasználását, az autóvásárlást támogatja új akciójával a CIB Bank. Egyszeri 50 ezer forint jóváírást kap az az igénylő, aki június 17-ig igényelt Munkáshiteléhez kapcsolódóan azt jelzi, hogy a kölcsönt (részben vagy egészében) autóvásárlásra kívánja fordítani, valamint teljesít még néhány feltételt.

Az akció értékét Gergely Péter szerint kismértékben rontja, hogy az ugyanebben az időszakban személyi kölcsönt igénylő ügyfeleknek 100 ezer forint jóváírást hirdet a bank – más kérdés, hogy ott egy 3 milliós, 72 hónapra adott hitel havi törlesztőrészlete közel 56 ezer forint (a hitel thm-je 10,61%), miközben a 4 milliós Munkáshitel 10 évre havi 33 334 forintos induló törlesztőrészlettel elérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Digitális ugrás a HR-ben – mesterséges intelligenciával és e-learninggel újít a SPAR

Új karrieroldallal, toborzási rendszerrel és e-learning lehetőségekkel várja munkavállalóit a SPAR.

Teljeskörűen megújította karrieroldalát és toborzási folyamatait a SPAR Magyarország, hogy még hatékonyabban, ugyanakkor emberközeli módon szólítsa meg a potenciális munkatársakat. A vállalat célja, hogy a legmodernebb technológiai megoldásokkal támogassa a pályázók és a HR csapat munkáját egyaránt – legyen szó jelentkezésről, kiválasztásról vagy beilleszkedésről.

„A SPAR Magyarország az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató, közel 14 ezer munkavállalóval. A humán erőforrás számunkra nemcsak operatív kérdés, hanem stratégiai érték. Ezért fordítunk kiemelt figyelmet arra, hogy már a toborzási folyamat is tükrözze a vállalat profizmusát, emberközpontúságát és innovációs törekvéseit. A bevezetett újítások célja, hogy még gyorsabban, hatékonyabban és személyre szabottabban tudjuk megszólítani a leendő munkavállalókat országszerte”

– hangsúlyozta Szijjné Kállai Ildikó, a SPAR Magyarország személyzetfejlesztési és HR vezetője.

A SPAR új karrierplatformja felhasználóbarát, áttekinthető és mobilra optimalizált felületet kínál. A jelentkezők személyre szabható profilokat hozhatnak létre, megadhatják álláskeresési preferenciáikat, és automatikusan értesülhetnek a számukra releváns lehetőségekről. A dokumentumfeltöltés és jelentkezési folyamat egyszerűbbé vált, a rendszer pedig folyamatos kapcsolatot biztosít a pályázók és a toborzási csapat között.

Az új toborzási szoftver egyben teljesen digitalizálja a HR adminisztrációt is: lefedi a teljes kiválasztási folyamatot a pozíciók jóváhagyásától kezdve az ajánlat kiküldéséig. A rendszer lehetővé teszi az álláshirdetések gyors, célzott kezelését, a jelöltek státuszának valós idejű követését, valamint az ajánlatok digitális elfogadását. A papírmentes működés nemcsak fenntarthatóbbá, hanem gyorsabbá és átláthatóbbá is teszi a folyamatokat.

A SPAR a legújabb technológiákat is integrálja a toborzásba: mesterséges intelligenciával támogatott álláshirdetések és interaktív avatárok segítik a vállalati kultúra hiteles bemutatását. Az AI alapú hirdetések személyre szabottan érik el a jelölteket, az avatárok pedig élményszerűen mutatják be a cég értékeit és mindennapjait.

Fókuszban a digitális tanulás

A belső fejlesztések nem állnak meg a toborzásnál: a SPAR komoly hangsúlyt fektet a munkavállalók oktatására és fejlődésére is. A SPAR Online Akadémia egy olyan digitális platform, amely a vállalat minden dolgozója számára elérhető. 2024-ben több mint 65 ezer digitális tananyagot végeztek el a kollégák, összesen több mint 34 ezer képzési órát fordítva az online tanulásra. Az elérhető anyagok között szerepelnek munkavédelmi és minőségbiztosítási képzések (gépek használata, HACCP), szakterületi oktatások (pékség, hús, zöldség-gyümölcs), IT-biztonsági kurzusok, soft skill tréningek, onboarding programok, sőt, nemzetközi együttműködésből származó, videós anyagok is.

A SPAR Online Akadémia integrálja a mentor-betanító programot és a Beszerzési Akadémiát is, lehetőséget adva az új munkavállalók és vezetők számára, hogy értékeljék a betanítási folyamatot – így támogatva a minőségi beilleszkedést. A tanulásra dedikált eszközök – például bolti tabletek – elérhetők az összes üzletben, ezzel is biztosítva a hozzáférhetőséget minden munkatárs számára.

A SPAR célja, hogy a munkavállalók ne csak bekerüljenek a szervezetbe, hanem hosszú távon fejlődjenek is benne. Ezért a vállalat tovább bővíti az e-learning kínálatot, különös figyelmet fordítva a kompetenciafejlesztésre és a munkavállalók által jelzett témák beépítésére az e-learning tanagyagokba.

A közleményhez csatolt képeket gyors regisztráció után nagyobb felbontásban is elérheti a SPAR Médiatárban, a https://mediatar.spar.hu/ oldalon. A felületen lehetősége nyílik a SPAR további publikus képeit is letölteni. A képek felhasználásakor kérjük, hogy a spar.hu fotókreditet használja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai

A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák

A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.

A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban

A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.

A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).

A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.

BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva

A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.

A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.

Mit hoz a jövő?

A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.

A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.

Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni

A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:

Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?

A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!