Gazdaság

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

Vajon lemaradtunk Európától a digitalizációban? Beindulnak vagy lemaradnak az inkumbens szereplők a bank- és biztosítási szektor innovációs versenyében? Hol fejlődhetnének még a pénzintézeteink ebben? Felforgatja a pénzforgalmat az azonnali fizetés és a PSD2? Többek között ezekről volt szó a május 28-i Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferencián.

Több demográfiai csomagba kerül Magyarországnak a készpénz

400 milliárd forintba kerül Magyarországnak a készpénz, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferenciáján. Ezért is fontos a készpénzhasználat visszaszorítása, amelynek egyik lehetséges eszköze lehet a lakossági készpénzhasználat korlátozása, illetve az azonnali átutalási rendszerre épülő új alkalmazások, szolgáltatások.

9 százalékponttal csökkent 5 év alatt az adóelkerülés mértéke, az áfa-rés az EU-s átlagot közelítette meg. Mindezt technológiák bevezetésével érték el: ilyen az EKÁER, melyet más országok is lemásolnak (pl. Lengyelország is egy ilyen rendszert vezet be) online számlázás, fordított áfa, online pénztárgépek, POS-telepítési program. Tavaly a költségvetés adóbevétele 350 milliárd forinttal volt magasabb, minta terv.

Amire viszont nem vagyunk büszkék, hogy a készpénzállomány folyamatosan és drasztikusan növekszik. Az MNB becslései szerint 1500 milliárd forintnyi készpénz van valójában is forgalomban, a többi az valahol ül. Egy része a banki trezorokban van, bankár barátaink ezt nem szívesen ismerik el, de ha figyelembe vesszük, hogy az overnight kamat negatív, akkor nem meglepő, hogy a likviditás egy része így tárolódik a bankrendszerben. De természetesen jelentős összeg van a lakosságnál is.

– mondta Gion Gábor.

Nemzetközi összehasonlításban nézve Görögországban, Bulgáriában nagyobb a készpénzmennyiség aránya, de a fintech bajnokoknak tartott balti országokban, Észtországban, Lettországban is magasabb, mint Magyarországon.

Az EU számos országában vezettek be készpénzfizetési korlátozást, akár a magánszemélyek, akár cégek közötti viszonylatban. Magyarországon csak a vállalatok közötti készpénzforgalom korlátozott, más országok bátrabbak, ebben mi is fejlődhetnénk még – mondta Gion Gábor. Értelmezésünk szerint ez azt jelentheti, hogy a lakossági vagy lakosság és vállalkozások közötti készpénzforgalom korlátozás terítéken van a kormány lehetséges intézkedései között.

A készpénzlogisztika (őrzés, nyomtatás, szállítás) évente több mint 400 milliárd forintba kerül, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne. Nem beszélve arról, hogy a 6000 milliárd forintnyi készpénz nagy része valójában nem a gazdaságot finanszírozza.

Az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődik, a minisztérium elindította a POS-terminál program második ütemét, és díjcsökkentést is végrehajtottak, de a gazdaság egyes szereplői az adóelkerülés miatt használnak készpénzt. Ezért terelik a lakosságot és a vállalkozásokat az elektronikus csatornákra.

A piaci szereplők nélkül nehéz megoldani a készpénzhasználat problémáját, az MNB készített egy jelentést, amit persze a bankok vitatnak, miszerint a magyar bankrendszer Európa egyik legdrágábbika. De azt azért csendesen elismerik, hogy a magyar bankrendszer a drágábbak közé tartozik. Egy dolog, hogy ők olcsónak tartják magukat, de a lakosságnak is el kell hinnie, hogy ez így van, máskülönben nem használják a szolgáltatásukat – emelte ki Gion Gábor.

A Pénzügyminisztérium POS-terminál telepítési programja csökkentette a díjakat, a korábbi 3-5 százalékos díjterhelés helyett 1 százalékra. A cél, hogy 2020-ban a kereskedők 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni. Nagyjából 30 éves a bankkártya technológia, ezért megkérdőjelezhető, hogy valóban a bankkártyával kell-e megoldani a készpénzhasználat kérdését. Amikor megvalósul az azonnali fizetési rendszer, és erre sikerül applikációkat is fejleszteni, akkor azzal előre lehet lépni.

Támadják a bankok aranytojást tojó tyúkját – vajon ki lesz a bankszektor Rolexe?

Hiába a rettegés, nem fognak eltűnni teljes egészében a hagyományos bankok, bankfiókok, csupán átalakulnak – vélik a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies 2019 konferencián résztvevő banki és biztosítói vezetők. A szakemberek ismertették: zajlik az agilis transzformáció a legtöbb pénzügyi intézménynél és az IT-rendszerek fejlesztése is, viszont nem minden bank tervez alaprendszer-cserét. A fintechek persze nem teljesen veszélytelenek: pont a bankok profitközpontját támadják, emiatt pedig árverseny és digitalizációs verseny van kialakulóban, mellyel az ügyfelek járhatnak a legjobban.

Ivánkay Péter, a UBS Project & Client Engagement Managere a pénzügyi szektorban zajló digitalizációs forradalmat a karórák digitalizációhoz hasonlította: a 70-es, 80-as években körülbelül ezer svájci óragyár ment csődbe. Sok gyártó megpróbált mechanikus és digitális órákat is gyártani (többnyire sikertelenül), más gyártók pedig megpróbálták prémium brandként eladni óráikat. Bár ma nem 90 ezer, hanem csak 60 ezer ember dolgozik a karóra-gyártásban, a digitalizációs hullámot túlélték – elsősorban az utóbbi megoldással.

A fintechek és a bankok harca most arról szól, hogy a fintechek el tudnak-e jutni előbb az ügyfélhez, mint ahogy a bankok innoválni tudnak. A befektetők kedvenc fintech-kategóriája jelenleg a hitelezés. Az egyik fő erőssége a fintecheknek, hogy olyan embereknek tudnak hitelezni, akik nagyobb valószínűséggel fizetik vissza a kölcsönt és képesek jobban személyre szabni az ajánlataikat, felmérni a kockázatokat.

A fintechek alapvetően alacsonyabb marzsokkal dolgoznak, ezért ügyfél-akvizícióban kell élen járniuk, viszont gyakran akadályokba ütköznek. Sok fintech azt a megoldást találja ki, hogy egy bankkal lép együttműködésre.

Az előadást követő panelbeszélgetésben magyar pénzügyi intézmények felsővezetői beszélgettek a digitalizáció hatásairól. A következő érdekesebb kérdéseket válaszolták meg:

Ki jelenti most a legnagyobb kockázatot az inkumbensekre? A bigtechek vagy a fintechek? Milyen csatornákon lehet velük versenyezni?

Böle Ferenc (IT Projekt Menedzsment és Transzformációs Igazgatóság vezető, OTP) elmondta, hogy kedden reggel indították el az Apple Payt, már aznap nagyjából 20 ezer tranzakciót végrehajtottak, a hétvégére másfélszereződött. Más bankok ügyfelei is átmentek az OTP-hez, hogy az Apple Payt használni tudják. A technológia jó, de kockázatai is vannak, például az Apple Watch-csal való véletlen NFC-s fizetés. Foltányi Tamás (operációs igazgató, Erste) elmondta, hogy nem szerencsés, hogy az Apple egyes bankokat preferál, pedig egyszerre tervezte elindítani a magyar bankszektor a szolgáltatást. Egyébként úgy véli, mind a technológia, mind a szabályozó kihívásokat jelent a bankszektor hagyományos szereplőinek. Hegedüs Éva (elnök-vezérigazgató, Gránit Bank) nem fél, de versenyhelyzet természetesen van. Hosszú távon egyébként úgy véli, a bankolás egyszerűsödni fog, a személyesség viszont részben meg fog maradni. Juhász László (Senior Partner & Managing Director, Budapest, Boston Consulting Group) úgy véli, a nagy techcégek valószínűleg nem lesznek sosem univerzális bankok világszerte, maximum egyes részeit támadják meg, ilyen lehet a fizetések rendszere. Az innováció vissza fog vándorolni a nagyvállalatokhoz, a bizalom egyelőre erősebb a bankokban és a biztosítókban, mint a fintechekben. Sztanó Imre (elnök-vezérigazgató, NN) úgy véli, nem kifizetődő a fintecheknek kiszervezni az innovációt, a saját innovációnak nagy szerepe van. Sztanó úgy véli, a digitalizáció nem önmagában az online platformok használatát jelenti, de egyébként a biztosítási szektorban nagyon nagy szerepe lesz továbbra is a személyes értékesítésnek. Ezt viszont jobban megtámogatják majd digitális eszközök.

Mennyire fog a jövőben mindent meghatározni a digitális verseny?

Sztanó Imre szerint belátható ideig egymás mellett él majd a digitális és személyes értékesítés. Juhász László ismertette, hogy 20-30%-kal csökkent a fiókok száma Magyarországon, mellette minden bank fejlesztette mobilalkalmazását. A tendencia egyértelmű, de fenn fognak maradni olyan területek, melyek 10-15 év múlva is tanácsadás és személyes kontant-intenzív szolgáltatások maradnak. Ezért nem fognak teljes egészében eltűnni a fiókok. Hegedüs Éva egyetért abban, hogy számos szolgáltatás személyes kapcsolatot igényel, de nem mindegy, hogy fizikális kapcsolat kell-e ehhez vagy digitálisan egyeztet-e a tanácsadóval az ügyfél. Ezzel a szolgáltatás olcsóbb lesz, a szolgáltatók profitja is javulhat. Foltányi Tamás megjegyezte: van olyan spanyol bank, amely növelni kezdte a fiókhálózatát. Úgy véli, drasztikusan a következő években nem fognak csökkenni a fiókok. Sokan úgy vélik egyébként, az omnichannel (többcsatornás) értékesítésben van a jövő, ehhez viszont sok banknak a teljes digitális architektúráját át kell alakítania. Hozzátette: az azonnali átutalási rendszer „adrenalinlöket” lesz a bankrendszernek. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk, az OTP-nél nem voltak jelentős fiókbezárások, egyelőre viszont nem cserélik le a teljes alaprendszer-cserét, viszont módosítani fognak rajta. A szakember szerint a régebbi core rendszerek fejlesztésével is meg lehet oldani a 24/7-es működést, a bankok közti versenyben viszont fontos kérdés lesz, hogy pontosan mely szolgáltatások lesznek elérhetők a nap minden órájában. A pénzintézeti vezetők elmondták, hogy elkészülnek időben az azonnali átutalások rendszerével.

Jót tesz a bankoknak a szabályozók által elvárt IT-fejlesztési projektek?

Hegedüs Éva szerint az ügyfeleknek jót tesz, viszont számos fintech-törekvést megöl az azonnali átutalási rendszerek térnyerése. Foltányi Tamás szerint nagy változás lesz a bankoknak, hogy azokat a szektorokat támadják a fintechek, melyek eddig a bevételeik legnagyobb részét jelentették, kénytelenek lesznek árat csökkenteni, ezért a profitabilitásuk is gyengülhet. Juhász László szerint a versenyképességet növelik ezek az elvárások.

Mennyire jelent megoldást a digitális versenyben az agilis módszertan?

Sztanó Imre elmondta, hogy nem engedheti meg egy cég sem magának, hogy az innovációt csak technológiai szempontból fogják fel. Az NN-nél egyébként megkezdték az agilis átalakítást. Hozzátette: az agilitás egy buzzword, mindenkinek mást jelent, ezen a téren egy one-size-fits-all megoldás nem fog működni. A szakember szerint egyébként az agilis módszertan remek eszköz arra, hogy munkavállalókat csábítson és tartson meg. Foltányi Tamás elmondta, az Ersténél is folynak kísérletek az agilis átalakításra, a kéthetes ciklusok viszont nem mindig egyeztethetők össze a bank release-naptárával. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk is működnek agilis csapatok, szállítói oldalon viszont kihívásokat okoz a módszertan. Részben az agilis módszertannak köszönhetően egyébként több mint 200 fővel növelték az IT-csapatukat.

Up Next

Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a munkavégzés jövőjére?

Don't Miss

Az ABB megoldásaival üzemel a világ első, hidrogén meghajtású folyami hajója

Gazdaság

Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja

A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is.

A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.

Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei jól mutatják, hogy a klímaváltozás hatásai már érezhetők a gazdaságban. A tartós hőség, a csapadékhiány és az alacsony dunai vízállás nemcsak környezeti problémát jelent, hanem egyre inkább hatással van Magyarország energiaellátására és a vállalatok működésére is. Erről szól a 2026. augusztus 1-jén kihirdetett kormányrendelet[1] is, amely a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait módosítja és gyorsabb és kiszámíthatóbb reagálást tesz lehetővé az energiaellátást veszélyeztető helyzetekben.

A most elfogadott szabályozás azt jelzi, hogy a döntéshozók is számolnak azzal, hogy a jövőben gyakrabban fordulhatnak elő olyan helyzetek, amikor az energiaellátás biztonsága rendkívüli intézkedéseket igényel. A rendelet megszületése megmutatja azt is, hogy a klímaváltozás következményei olyan mértékben vannak jelen, hogy már a gazdasági és szabályozási környezetet is aktívan alakítják.

„A fizikai klímakockázat ma már nem fenntarthatósági melléktéma, hanem pénzügyi és működési kockázat, amelyet a felelős vállalatirányításnak ugyanolyan komolysággal kell kezelnie, mint egy hitelkockázatot vagy egy geopolitikai ellátási zavart. Hatással lehet a működési költségekre, az ellátási láncokra, az eszközállomány értékére és végső soron a vállalat pénzügyi teljesítményére is. Azok a vállalatok, amelyek eddig csak a szabályozói megfelelés szempontjából foglalkoztak ezekkel a kockázatokkal, most azt tapasztalják, hogy a változásokra hetek, sőt akár napok alatt kell reagálniuk”

– hangsúlyozza Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A szélsőséges időjárási hatások ráadásul ritkán jelentkeznek önmagukban. A tartós hőség és a csapadékhiány egyszerre csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészleteket, növelheti az energiaigényt és terhelheti az energiaellátási rendszereket, miközben a mezőgazdasági termelésre és az ellátási láncokra is hatással van. Ezek a folyamatok egymást erősítve jelenhetnek meg, ezért a vállalatoknak ma már nem elszigetelt kockázatokban, hanem összetett forgatókönyvekben érdemes gondolkodniuk, amelyekben egy hőhullám, vízhiány vagy energiaellátási zavar egyszerre is jelentkezhet.

A kockázatok időtávja is jelentősen átalakult az elmúlt években. A Copernicus Climate Change Service és a Meteorológiai Világszervezet adatai szerint Európa ma a világ leggyorsabban melegedő kontinense, a felmelegedés üteme az elmúlt három évtizedben megközelítőleg kétszerese volt a globális átlagnak. Ennek következtében azok a fizikai klímakockázatok, amelyek korábban távoli, hosszú távú forgatókönyvként szerepeltek a vállalati tervezésben, ma már akut és krónikus formában egyaránt megjelennek a mindennapi működésben. Ezek következtében a termeléskiesés, az ellátási láncok zavarai, a magasabb energiaköltségek vagy akár a működést érintő hatósági beavatkozások már rövid távon is valós üzleti kockázatot jelenthetnek, amely tényezők stratégiai figyelmet igényelnek.

A vállalatok számára ezért egyre kevésbé az a kérdés, hogy érintheti-e őket a klímaváltozás, hanem az, hogy mennyire felkészülten reagálnak rá.

[1] A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet, 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Véget ért az IT-bérrobbanás: a következő verseny már nem a fizetésekről szól

A magyar IT munkaerőpiac új szakaszba lépett. A Bluebird International Zrt. 2026-os IT Salary Guide-ja szerint lezárult az elmúlt évek intenzív bérnövekedési időszaka: a legtöbb IT pozícióban a bérek stagnálnak, miközben csak néhány, továbbra is hiányszakmának számító területen figyelhető meg érdemi emelkedés.

A vállalat több mint 3000 valós béradat, 12 hónap piaci tapasztalata, AI-támogatott adatfeldolgozás és szakértői validáció alapján készítette el idei elemzését.

„A 2021–2023 közötti időszakot rendkívül feszes munkaerőpiac jellemezte: a vállalatok sok esetben egymással versenyeztek a tapasztalt IT szakemberekért, ami gyors bérnövekedést eredményezett. Az elmúlt másfél-két évben azonban a gazdasági környezet jelentősen megváltozott. A visszafogottabb beruházások, a bizonytalan nemzetközi üzleti környezet, valamint a számos vállalatnál tapasztalható hiring freeze-ek és szervezeti racionalizálások mérsékelték a munkaerőpiaci nyomást. Ez nem jelenti azt, hogy könnyű IT szakembert találni, de a korábban általános licitháborúk ma már jóval ritkábbak, miközben bizonyos hiányszakmákban továbbra is intenzív a verseny.”

– mondta Lakovich Nándor, a Bluebird International Zrt. account Management és Delivery csapatának vezetője.

A bérstagnálás nem érint minden területet

A Bluebird IT Salary Guide alapján a klasszikus fejlesztői területeken – például Java, JavaScript, .NET, Python vagy Full Stack – az elmúlt évben nem volt számottevő bérnövekedés. Ezzel szemben az SAP szakértők, az architekt szerepkörök, valamint a cloud, DevOps és cybersecurity területeken továbbra is erős a kereslet, amit a szűk szakemberkínálat is fenntart.

A vezetői munkaerőpiac is átalakul

A vezetői pozíciók esetében szintén visszafogottabb piac rajzolódik ki. A Bluebird IT Salary Guide stagnáló vezetői bérsávjai összhangban állnak azzal a piaci tapasztalattal, hogy az elmúlt időszakban számos vállalat szervezeti racionalizálást hajtott végre: új vezetők felvétele helyett sok esetben belső átszervezéssel, a feladatkörök újraelosztásával működtek tovább a szervezetek.

Az AI nem bérrobbanást, hanem vezetői dilemmákat hozott

Bár a mesterséges intelligencia ma meghatározó téma a vállalatok életében, a Bluebird IT Salary Guide adatai alapján ez egyelőre nem járt együtt általános IT-bérrobbanással. A Machine Learning és AI szakemberek továbbra is a magasabban fizetett kategóriák közé tartoznak, de a piac nem önmagában az AI-ismeretet árazza.

„A legtöbb vállalat számára ma már nem az a kérdés, hogy megjelenik-e az AI a működésében, hanem az, hogy ez milyen hatással lesz a szervezetére és a szükséges kompetenciákra. Mely feladatokat érdemes automatizálni? Milyen tudás marad stratégiai érték? Milyen csapatot érdemes felépíteni vagy megtartani? Ezek ma már nem technológiai, hanem vezetői kérdések. Tapasztalataink szerint azok a szervezetek hozzák meg a legjobb döntéseket, amelyek a technológiai lehetőségeket az üzleti céljaikkal és a szükséges kompetenciákkal együtt vizsgálják.”

– mondta Réfi Veronika, a Bluebird International Zrt. tulajdonosa és vezérigazgatója.

A következő verseny már a kompetenciastratégiáról szól

A Bluebird szerint az IT munkaerőpiac következő időszakának legfontosabb kérdése már nem kizárólag az lesz, hogy egy vállalat mennyit fizet egy szakembernek, hanem hogy képes-e előre felmérni, milyen kompetenciákra lesz szüksége a következő években.

„Az AI fejlődésével párhuzamosan a toborzási döntések egyre szorosabban kapcsolódnak a szervezeti és üzleti stratégiához: nemcsak azt kell eldönteni, kit érdemes felvenni, hanem azt is, mely képességeket kell házon belül fejleszteni, mely területeken érdemes új szerepköröket kialakítani, és hol teremthet valódi versenyelőnyt az emberi szakértelem a technológia mellett.”

– tette hozzá Réfi Veronika.

A Bluebird IT Salary Guide letölthető innen: bluebird.hu/it-fizetesek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Újabb nemzetközi elismerést szereztek a Schneider Electric gyárai

A Schneider Electric újabb két üzeme vált részévé a Világgazdasági Fórum globális Példakép hálózatának (Global Lighthouse Network). Az El Paso-i létesítmény az ügyfélkiszolgálásban nyújtott teljesítményével, míg a pekingi gyár a fenntarthatóság területén elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést.

A „Global Lighthouse Network” a Világgazdasági Fórum kezdeményezése, amely azokat a gyárakat és értékláncokat ismeri el, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a termelékenység, az ellátási lánc rugalmassága, az ügyfélközpontúság, a fenntarthatóság és a tehetséggondozás területén. A legutóbb odaítélt minősítések azt is jól szemléltetik, hogy a mesterséges intelligencia (MI) miként alakítja át a gyártást és az ellátási láncokat, intelligensebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá téve azok működését. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatának El Pasó-i és pekingi telephelyei a digitális innováció, a kiváló működés és a mérhető üzleti hatások ötvözésével mutatnak jó példát erre az átalakulásra.

„A Világgazdasági Fórum elismerése megerősíti elkötelezettségünket amellett, hogy az emberek, a digitális technológiák és a fenntarthatóság együttes erejére építve alakítsuk át ellátási láncunkat. El Paso és Peking példázza, hogyan tudjuk felhasználni a fejlett technológiákat, köztük a mesterséges intelligenciát is, hogy nagyobb ügyfélértéket nyújtsunk, miközben felgyorsítjuk saját működésünk és az egész vállalati ökoszisztémánk dekarbonizációját”

– mondta el Mourad Tamoud, a Schneider Electric „Supply Chain” területért felelős vezetője.

El Paso, Egyesült Államok – Ügyfélközpontú, „Engineer-to-Order” innováció

A Schneider Electric egyedi megrendelésre termelő (Engineer-to-Order, ETO) üzemei közül elsőként az El Pasó-i létesítmény nyerte el a Példakép elismerést, mégpedig az „Ügyfélközpontúság” kategóriában. 2021 óta ez az első olyan telephely az Egyesült Államokban, amely kiérdemelte ezt a minősítést. Az üzem ügyfélközpontú működését fejlett digitális eszközök és mesterséges intelligencián alapuló megoldások teszik lehetővé, amelyek fokozzák a rugalmasságot, a testreszabhatóságot és a reagálóképességet.

A létesítményben az ügyfelek igényei alapján kialakított kisfeszültségű és középfeszültségű elektromos berendezéseket gyártanak, amelyek lehetővé teszik, hogy az ipari és üzleti felhasználók, valamint a lakosság biztonságosan jusson áramhoz a hálózatból. A komplex ETO-folyamatok teljes körű digitalizálásával az El Pasó-i üzem jelentősen javította a működés átláthatóságát és a végrehajtás pontosságát, miközben sikeresen kezelte a megnövekedett egyedi igényeket. Az adatközpontok iránti kereslet gyors bővülése mellett is sikerült az „engineer-to-order” értéklánc egészében bevezetett IoT- és fejlett mesterséges intelligencia-megoldások segítségével 61 százalékról 97 százalékra növelni a határidőre történő szállítások arányát, akár 35 százalékkal csökkenteni az átfutási időket, és megszüntetni 43 millió dollár értékű hátralékos megrendelést. A gyárban fejlett elemzési eszközöket és összekapcsolt rendszereket használnak a tervezési, gyártási és ellátási lánc műveleteinek összehangolására, biztosítva ezzel a testreszabott megoldások gyorsabb és megbízhatóbb szállítását az ügyfelek számára.

Peking, Kína – Teljes körű fenntarthatóság nagy léptékben

A pekingi üzem a fenntarthatóság területén elért eredményeiért kapta meg az elismerést, mivel jól példázza azt, hogy a fejlett technológiák és az innováció hogyan ösztönözhetik a dekarbonizációt az értéklánc egészében. Az ETO és az összeszerelési tevékenység integrálásával a telephely az EcoStruxure rendszerekkel kompatibilis SF₆-mentes megoldások gyártására összpontosít.

A 30 százalékos üzleti növekedés, egyre több folyamat üzemen belülre helyezése és a szigorúbb fenntarthatósági követelmények teljesítése közben a telephelyen átfogó, végponttól végpontig terjedő dekarbonizációs stratégiát valósítottak meg, ami egyszerre támogatta a bővítést és a környezeti hatások csökkentését. Több mint 50 fejlett eljárási mód – köztük az SF₆-mentes termékek tervezése, a beszállítói dekarbonizációs programok, a mesterséges intelligenciával támogatott energiaoptimalizálás – alkalmazásával mérhető eredményeket értek el az összes kibocsátási kategóriában.

Ezek a kezdeményezések lehetővé tették a Scope 1 kibocsátás 65 százalékos csökkentését, a Scope 2 kibocsátás teljes megszüntetését, valamint a Scope 3 kibocsátás 43 százalékos mérséklését, miközben az energiahatékonyság 36 százalékkal javult. A logisztika „zöld” átalakítása és az ökoszisztémán belüli együttműködés révén az üzem a dekarbonizációt saját működésén túlra is kiterjeszti, hogy a teljes értékláncban kezelje a kibocsátást.

Intelligencia és fenntarthatóság: az ellátási láncok jövője

Az új Példakép minősítések bizonyítják, hogy lehetséges egyszerre ösztönözni az üzleti növekedést, megfelelni a változó ügyféligényeknek és jelentősen csökkenteni a környezeti hatást – ezzel pedig megmutatják, hogy az intelligens és fenntartható ellátási láncoknak igenis van jövőjük.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!