Gazdaság

Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a munkavégzés jövőjére?

A Dell Technologies és a VMware tanulmánya azt vizsgálta, mennyire állnak készen az európai vállalkozások arra, hogy a legújabb technológiai innovációkkal támogassák a munkavégzést

A Dell Technologies és a VMware bejelentette az IDC-vel közösen készített, „Becoming Future of Work Ready: Follow the Leaders” című tanulmányát, amely arra kereste a választ, hogy a technológia hogyan változtatja meg az általunk ismert munkavégzési módokat, milyen hatást gyakorol a szervezetek céges kultúrájára, a szükséges készségekre, a tehetségkutatásra, a munkahelyre, valamint magának a munkaerőnek a jellegére és összetételére.

Az eredmények azt mutatják, hogy az európai szervezetek mindössze 29 százaléka dolgozott ki sikeresen a munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiát, amely a legújabb innovációkkal és elgondolásokkal támogatja dolgozóit.

A felmérés kérdéseire európai országokban működő kis-, közép- és nagyvállalatok teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói adtak válaszokat. A munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiával rendelkező vállalatokat a tanulmány a „munka jövőjét szem előtt tartó szervezetként (Future of Work determined organisations, FDO) azonosítja. Ezekben a vállalkozásokban a leggyakoribb folyamatban lévő stratégia a képzési programok bevezetése (50%), amelyek lehetővé teszik a legújabb digitális készségek elsajátítását a munkavégzéshez. Az FDO-k közel fele gondolja úgy, hogy az alkalmazottak hatékonysága a munkahelyük átalakításának legfontosabb mozgatórugója.

Az európai FDO-k felismerték, hogy a munkavégzési stílusok folyamatosan változnak, és alkalmazkodnak is hozzá. Az európai vállalkozások 48 százaléka dolgozott ki olyan biztonsági szabályzatokat, amelyek kedvező hatással vannak a modern munkavégzési stílusokra, például a rugalmas vagy a távoli munkavégzésre. Ebben az Egyesült Királyság az éllovas, ahol a brit székhelyű vállalatok kétharmada állt ki határozottan amellett, hogy igazodni kíván az európai munkavállalók folyamatosan változó igényeihez.

A jövő munkahelyének megteremtéséhez azonban nemcsak a digitális készségek fejlesztése szükséges, hanem a munkakörnyezeté is. A vállatok 46 százaléka értett egyet abban, hogy az irodai tér áttervezése rendkívül fontos az intelligensebb munkavégzés érdekében.

„Több európai vállalatnak kellene fontolóra vennie a munkavégzés jövőjére irányuló, vállalati szintű stratégiát. A jövő munkahelyét már nem csupán a szervezetek igényei határozzák meg: egyre inkább az ember kerül a középpontba. A munkavállalókat olyan környezetben kell ellátnunk megfelelő digitális készségekkel, technológiával és biztonsági eszközökkel, amely megkönnyíti számukra a fejlődést, és amelyben a jobb együttműködésnek, a hatékonyságnak és a rugalmasságnak köszönhetően sikeresek lehetnek” 

– mondta Therese Cooney, a Dell Technologies ügyfélmegoldásokért felelős részlegének vezető alelnöke.

“Azok a vállalatok, amelyek tudatosan készülnek a jövőre, három területre összpontosítanak a digitális átalakulás során. Jövőálló gondolkodásmódot és kultúrát fejlesztenek, olyan módszereket alkalmaznak, amelyek támogatják a rugalmas és agilis munkavégzést, valamint az innováció és a könnyebb alkalmazkodás érdekében fejlesztik a munkakörnyezetet és a támogató technológiákat”

– mondta Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, digitalizáció és innováció szakértő.

A tanulmány kiemelten fontos pontjai

  • Az európai vállalkozások nagy figyelmet fordítottak a biztonságra az olyan jogszabályok miatt mint például a GDPR. Összesen a vállalatok több mint egyharmada értett egyet abban, hogy a biztonság, az adatvédelem és az irányítás jelentette a munkahelyi innovációk legnagyobb kihívását. A tanulmány azt is megállapította, hogy a redundáns informatikai rendszerek hatással vannak az új technológiák integrálására (30%). Az új technológiákba való befektetés elsőre ijesztőnek tűnhet, azonban a kevésbé hatékony megoldások miatt a biztonsági kockázatok növekednek, ami a vállalati és ügyféladatok szivárgásához vezethet.
  • A jövő munkahelye késedelmes megvalósításának egyik oka a jelenleg tapasztalható generációs megosztottság. A tanulmány megállapításai szerint az európai vállatok munkaerejét 38 százalékban az Y generációhoz, 35 százalékban az X generációhoz és 7 százalékban a Z generációhoz tartozó alkalmazottak alkotják. Ebből az összetételből fakadóan a generációk közötti konfliktusok és a munkavégzéssel kapcsolatos elvárások eltérései vannak a leginkább hatással a kései innovációra (a válaszadók 29 százaléka szerint). A vállatok azzal tudnák leküzdeni a generációk közötti eltérésből fakadó nehézségeket, ha meghatároznák a problémák kiváltó okait a vállalkozáson belül, legyen szó a képzettség hiányáról vagy az ismeretlentől való félelemről.
  • Az intelligens technológiák automatizálják a feladatokat, és lehetővé teszik a dolgozók számára a hatékonyabb munkavégzést. Az FDO-k felismerték ezt, és több mint felük vezetett be okos digitális asszisztenseket, közel negyedük pedig már használ mesterséges intelligencia alapú háttérirodai megoldásokat, vagy tervezi ilyen rendszerek használatát. Bizonyos technológiák bevezetése pedig együtt járthat a dolgozók átképzésével. Ezek a képzések biztosíthatók különféle csatornákon (mobilkészülék, videó stb.) keresztül, vagy akár a munkatársak között is megszervezhetők.
  • Az FDO-k azt is felismerték, hogy a munkahely fejlődéséhez dedikált erőforrásokra van szükség, amelyek kiszolgálhatják a vállalkozásokon belüli általános fejlesztési célokat. Az FDO-k negyede vezetett be átalakítási költségvetést annak biztosítására, hogy a vállalat a megfelelő úton haladjon. A szervezetek több mint negyede azonban az informatikai részlegük által biztosított forrásokat használja.

Bár ez önmagában nem hátrány, a vállalatoknak ezzel együtt szem előtt kell tartaniuk, hogy nem szabad kockáztatniuk a digitális átalakulást, hanem be kell építeniük a sikert célzó, átfogó üzleti tervekbe.

  • Technológiai innovációkkal biztosítható a munka és a magánélet közötti elengedhetetlenül szükséges egyensúly, és a rugalmas munkavégzés lehetősége napjaink számos dolgozója számára alapvető fontosságú. Az európai alkalmazottaknak mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalatuk nem lát előnyt a rugalmas munkavégzésben. A vállalatok 57 százaléka ugyanakkor a hatékonyságot kívánja növelni, 56 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a dolgozóik elégedettek legyenek. A vállalatoknak nemcsak azért kell figyelembe venniük a munka és magánélet közötti egyensúly kérdését, hogy fokozzák a kollégák általános elégedettségét, hanem azért is, hogy megtarthassák a munkaerőt – 46 százalék véli úgy, hogy ez a legfontosabb előnyök egyike.
  • Várható, hogy az FDO-k továbbra is szorgalmazni és folytatni fogják a munkavállalókat segítő technológiai fejlesztések megvalósítását, hogy az alkalmazottak a számukra előnyös módon dolgozhassanak. A felhő alapú platformok (54%), a mobilbiztonsági szoftverek (49%) és az eszközök mobilkészülékről történő elérése (39%) létfontosságú kezdeményezés az alkalmazottak hatékony munkavégzésének elősegítéséhez az FDO-k szerint.

A felhő alapú platformokat övező számtalan előny hozzájárulhat az eszközfelügyelet és a méretezhetőség kialakításának egyszerűsítéséhez a fejlődő vállalkozások számára.

Gazdaság

Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere

balaton

Változatlanul Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, amit az áremelkedés sem tört meg.

Az Otthon Centrum mérése szerint a tóparton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések újépítésű projektjei között. A rekorder egy fővároshoz közeli község, 3,2 millió forintos négyzetméterárral.

„Jellemzően az ingatlan vízparttól, illetve fővárostól való távolsága a két legmeghatározóbb tényező egy nyaraló árának alakulása során,”

– összegezte a Balaton-parti ingatlanpiac érték befolyásoló tényezőit Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

A legnépszerűbb hazai nyaralóövezetben 65 projektben összesen 2500 lakás épül, ezeknek nagyjából a fele érhető el jelenleg. A projektek kínálati fajlagos átlagára 1,81 millió forint négyzetméterenként – jegyezte meg a cég vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a projektszámok ugyan megegyeznek az előző negyedéves értékkel, ám jelenleg 7 százalékkal kevesebb lakás épül. A kínálati négyzetméterárról szólva Kosztolánczy György elmondta, hogy már 1,8 százalékkal magasabb a téli átlagnál. Az év első negyedévében öt projekt 85 lakása jelent meg az online térben, ami ugyancsak több az előző negyedév 3 projektjének 35 lakásánál.

A legtöbb projekt és lakás Siófokon épül: a balatoni új építésű lakások nagyjából harmada köthető a tópart legnagyobb városához, ahol 19 projektben 740 lakás kivitelezése kezdődött el. Siófokon átlagosan 2,1 millió forintért kínálják az új lakások négyzetméterét, ami 2,8 százalékkal múlja felül az előző negyedéves értéket, a többi balatoni projekt átlag értékénél pedig már 15,9 százalékkal magasabb ez az ár. Siófok után kilenc projekttel Balatonlelle a legnépszerűbb, míg Balatonfüreden, Balatonszemesen, Keszthelyen és Zamárdiban négy-négy projekt van folyamatban. A tóparti települések felén, összesen 19 helyen van aktív beruházás.

Az épülő lakások számában szintén Siófok az első (740), majd Balatonszemes következik (~350), ahol egyetlen projektben a tóparti települések legnagyobb beruházása indult el (153 lakással). Keszthely is aktív (263), de a projektekben bővelkedő Balatonlelle sem sokkal maradt el az épülő lakások számában (218).

A szakember kiemelte, hogy a legolcsóbb és a legdrágább település átlagos kínálati négyzetméterára között háromszoros a különbség:

„Talán még soha nem nyílt ennyire szét az árolló”

– kommentálta a vezérigazgató a négyzetméterenkénti átlagot. A legolcsóbb város Balatonfüred 1,18 millió forinttal, amelyet Badacsonytomaj 1,2, Fonyód 1,44 millió forinttal követ.

A tópart legdrágább települése Balatonakarattya, ahol az új építésű lakások négyzetméterét átlagosan 3,2 millió forintért kínálják a fejlesztők. Ezzel Akarattya jócskán lekörözte a második Zamárdit (2,24) és a harmadik Alsóörsöt (2,14 millió forint). A legtöbb településen 1,5–2,0 millió forint közötti sávban mozog egy négyzetméter fajlagos átlagára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Tovább erősíti regionális szerepét a piacvezető villamossági cég

Székesfehérváron második telephelyét nyitotta meg 2024. április 24-én a több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Daniella Villamosság.

Az évi nettó 40 milliárd forintot meghaladó árbevételű, piacvezető, debreceni székhelyű családi vállalkozás új egységében az ipari partnerek körében felmerülő villamossági igények teljeskörű kiszolgálására törekszik. A közel 500 főt foglalkoztató, immár 39 telephellyel és webáruházzal is rendelkező vállalat a jövőben még markánsabb szerepet kíván betölteni a régió vállalkozásainak életében.

Az ipari szereplők szolgálatában

Magyarország elsőszámú villamossági kis- és nagykereskedése, a magyar és nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket felmutató Daniella Villamosság második székesfehérvári telephelyének 50 millió forintos árukészlete, neves stratégiai beszállítók, úgy, mint a Schneider, a Siemens, a WAGO, a Phoenix Contact, a Weidemüller, az ELKO EP támogatásával áll az ipari partnerek rendelkezésére.

A lokáció más vevőszegmenst szólít meg, mint a nyüzsgő belvároshoz közeli B2C kereskedés. A mindössze négy hónap alatt kialakított új egység – a célcsoport összetett igényeire figyelemmel – az általános villanyszerelési termékek kereskedelme mellett tanácsadói, mérnöki, tervezési és automatizálási feladatokra is felkészült. A Daniella Villamosság Ipari Divíziója műszaki javaslatokkal, megoldásokkal, termékspecifikációk kidolgozásával is támogatja az értékesítést. A cég a régióban, megerősített személyes jelenlétével, rendkívül széles kapcsolati tőkével kívánja hangsúlyozni a vármegye gazdasági fejlődése iránti elköteleződését.

Az innovatív vállalatcsoport magas minőségű kiszolgálással fokozza az ügyfélélményt

A vállalat országos lefedettséget megcélzó hosszútávú stratégiai elképzelése 2024 április 24-én következő szintre lépett azáltal, hogy megnyitotta második üzletét Székesfehérváron. A közel 500 m2 alapterületű, 3000-3500 db, az ipari vállalkozások igényeire specializálódott, azonnal elérhető termékkel rendelkező telephely a Videoton Ipari Parkhoz közel található. A hazai villamossági piac legmodernebb robotizált nagytarcsai központi raktárában pedig további 250 000 db tétel áll az ügyfelek rendelkezésre, melyet akár másnapi kiszállítással biztosítanak a Fejér vármegyei üzletben vásárlók számára is.

„A nagy múltú családi vállalkozás és az ipari szereplők vállalatirányítási rendszereinek összekapcsolása lehetővé teszi a logisztikai, a beszerzési, az anyaggazdálkodási folyamatok összefűzését. Ezáltal szorosabb technológiai és stratégiai összefonódások jönnek létre az üzleti partnerek között.”

– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója.

A cég központi értéke az emberi erőforrás

Az országos lefedettségű vállalat sikeres működésének fontos összetevője a tudásbázis megőrzése, a vevők legjobb kiszolgálása, a stabilitás, illetve a munkahelyek megtartása a családias értékrend megőrzése mellett. A második székesfehérvári telephely megnyitása további 5 munkahelyet teremtett, ezzel már 8 főre növelve a közvetlenül kiszolgáló egységekben dolgozók számát. Rajtuk kívül két területi képviselő aktív munkája is hozzájárul a partneri kapcsolatok ápolásához és kiépítéséhez.

Székesfehérvár és a Daniella Villamosság kapcsolata példaértékű

„Örömmel üdvözlöm, hogy a magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Daniella Villamosság második kereskedelmi egységét nyitotta meg Székesfehérváron. Egy új telephelyének létrejötte mindig nagy jelentőségű mind a beruházó, mind pedig a befogadó város életében. Együttműködésünk példaértékű, ami – reméljük – további cégek számára is vonzóvá teszi a vármegyeszékhelyt.”

– emelte ki beszédében dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

Felvillanyozzák a várost

„Arra törekszünk, hogy a cég ne csak egy elszigetelt kereskedelmi egységként működjön a városban. Elkötelezettek vagyunk a régió fejlődésének irányába, ezért üzleti magatartásunkat a városi szereplők lüktetéséhez és elképzeléseihez igazítjuk. Közös projektek megvalósításában gondolkozunk az oktatás, a kultúra és a sport területén. Számunkra fontos, ahol befogadó közösséget találtunk, ott együtt nagyszerűt és jót tegyünk.”

– emelte ki Barabás Borbála, a Daniella Villamosság stratégiai fejlesztési vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A CIB Bank a Kyndrylt választotta hitelezési platformja modernizálására

kyndryl

A Kyndryl (NYSE: KD), a világ legnagyobb IT infrastruktúra-szolgáltatója és a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja ma bejelentette, hogy a Kyndryl támogatta a bankot alkalmazásai modernizálásában és fedezetlen hitelezéssel kapcsolatos munkafolyamatai átalakításában.

Ennek eredményeként a CIB Bank – a fogyasztói hitelek feldolgozására szolgáló modern és automatizált rendszer bevezetésével – tovább egyszerűsíti hitelezési folyamatát, nagyobb hatékonyságot és jelentős költségmegtakarítást érhet el.

Az 1979-ben alapított CIB Bank az Intesa Sanpaolo Csoport tagjaként közel 455 000 ügyfelet szolgál ki. A technológiai innovációk által irányított, gyorsan fejlődő pénzügyi szektorhoz igazodva a CIB Bank élvonalbeli technológiai integrációval alkalmazkodik a digitális bankolás korszakához, amelyet az ügyfelek rugalmasság és zökkenőmentesség iránti igénye vezérel.

A CIB Bank ügyfélközpontú megoldásokra törekszik, célja, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképesség és a szabályozási megfelelés között, bizalmat és biztonságot nyújtson egy dinamikusan változó piacon. Ennek érdekében bízta meg a Kyndrylt egy informatikai modernizációs projekt megvalósításával, melynek célja a bank fedezetlen hitelekkel kapcsolatos munkafolyamatainak átalakítása, a kisvállalkozói hitelezési szolgáltatás felhasználói felületének frissítése, valamint a jelzáloghiteleket és kisvállalkozásokat kezelő platform korszerűsítése. A projekt során jelentősen átalakították a CIB Bank hitelkártyák, folyószámlahitelek és személyi kölcsönkérelmek kezelésére szolgáló folyamatát, egyszerűsítették a programkódokat, újratervezték az üzleti műveleteket, miközben az alaptechnológiát változatlanul hagyták.

„Nagyon örülünk, hogy a Kyndryl partnerünk ebben a projektben”

– mondta Sante Cusimano, a CIB Bank működésirányítás vezérigazgató-helyettese.

„A Kyndryl alkalmazásfejlesztés és működési támogatás terén szerzett szakértelme segítségével modernizáltuk hitelezési folyamatainkat, fejlesztettük belső képességeinket, személyre szabottabb és hatékonyabb szolgáltatást nyújtunk ügyfeleinknek.”

„A Kyndryl büszke arra, hogy együttműködhet a CIB Bankkal ebben a modernizációs projektben. Jelentős mérföldkő számunkra, hogy a hagyományos IT szolgáltatói szerepkörünkön túllépve megbízható üzletialkalmazás-szolgáltatóvá váltunk”

– mondta Marosvári Tamás Bence, a Kyndryl Magyarország üzleti folyamatok tanácsadásáért felelős vezetője.

„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy ügyfeleink elvárásait felülmúló megoldásokat nyújtsunk.”

A projekt központi eleme a Kyndryl átfogó szolgáltatásainak integrálása volt, amely lehetővé tette a bank hitelezési munkafolyamatainak és rendszereinek teljeskörű átalakítását.  A Kyndryl az alkalmazási rétegtől az infrastruktúráig mindent modernizált, és már üzemelteti is az eszközöket és alkalmazásokat.

A fejlesztések jelentősen javították a CIB Bank hatékonyságát, így a bank még rugalmasabban képes reagálni a piaci és üzleti változásokra. A termékfejlesztés ésszerűsítésével a CIB Bank felgyorsította az innovációt, és csökkentette a piacra vezetési időt. A hitelezési folyamatok egyetlen platformon történő központosítása csökkentette a működési költségeket a technológiai infrastruktúra egyszerűsítésével, valamint a műveletek és a támogatás konszolidálásával.

A minőségellenőrzéssel ellátott üzemeltetési és támogatási modell bevezetése lehetővé teszi, hogy a CIB Bank szükség szerint módosítsa az alkalmazás egyes összetevőit. Az új rendszernek köszönhetően a hitelügyintézők már kevesebb időt töltenek az adatbeviteli rendellenességek javításával és a belső hibák miatt elutasított kérelmek kezelésével. Ez a munkatársak elégedettségét is növeli.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss