Gazdaság

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

Vajon lemaradtunk Európától a digitalizációban? Beindulnak vagy lemaradnak az inkumbens szereplők a bank- és biztosítási szektor innovációs versenyében? Hol fejlődhetnének még a pénzintézeteink ebben? Felforgatja a pénzforgalmat az azonnali fizetés és a PSD2? Többek között ezekről volt szó a május 28-i Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferencián.

Több demográfiai csomagba kerül Magyarországnak a készpénz

400 milliárd forintba kerül Magyarországnak a készpénz, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferenciáján. Ezért is fontos a készpénzhasználat visszaszorítása, amelynek egyik lehetséges eszköze lehet a lakossági készpénzhasználat korlátozása, illetve az azonnali átutalási rendszerre épülő új alkalmazások, szolgáltatások.

9 százalékponttal csökkent 5 év alatt az adóelkerülés mértéke, az áfa-rés az EU-s átlagot közelítette meg. Mindezt technológiák bevezetésével érték el: ilyen az EKÁER, melyet más országok is lemásolnak (pl. Lengyelország is egy ilyen rendszert vezet be) online számlázás, fordított áfa, online pénztárgépek, POS-telepítési program. Tavaly a költségvetés adóbevétele 350 milliárd forinttal volt magasabb, minta terv.

Amire viszont nem vagyunk büszkék, hogy a készpénzállomány folyamatosan és drasztikusan növekszik. Az MNB becslései szerint 1500 milliárd forintnyi készpénz van valójában is forgalomban, a többi az valahol ül. Egy része a banki trezorokban van, bankár barátaink ezt nem szívesen ismerik el, de ha figyelembe vesszük, hogy az overnight kamat negatív, akkor nem meglepő, hogy a likviditás egy része így tárolódik a bankrendszerben. De természetesen jelentős összeg van a lakosságnál is.

– mondta Gion Gábor.

Nemzetközi összehasonlításban nézve Görögországban, Bulgáriában nagyobb a készpénzmennyiség aránya, de a fintech bajnokoknak tartott balti országokban, Észtországban, Lettországban is magasabb, mint Magyarországon.

Az EU számos országában vezettek be készpénzfizetési korlátozást, akár a magánszemélyek, akár cégek közötti viszonylatban. Magyarországon csak a vállalatok közötti készpénzforgalom korlátozott, más országok bátrabbak, ebben mi is fejlődhetnénk még – mondta Gion Gábor. Értelmezésünk szerint ez azt jelentheti, hogy a lakossági vagy lakosság és vállalkozások közötti készpénzforgalom korlátozás terítéken van a kormány lehetséges intézkedései között.

A készpénzlogisztika (őrzés, nyomtatás, szállítás) évente több mint 400 milliárd forintba kerül, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne. Nem beszélve arról, hogy a 6000 milliárd forintnyi készpénz nagy része valójában nem a gazdaságot finanszírozza.

Az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődik, a minisztérium elindította a POS-terminál program második ütemét, és díjcsökkentést is végrehajtottak, de a gazdaság egyes szereplői az adóelkerülés miatt használnak készpénzt. Ezért terelik a lakosságot és a vállalkozásokat az elektronikus csatornákra.

A piaci szereplők nélkül nehéz megoldani a készpénzhasználat problémáját, az MNB készített egy jelentést, amit persze a bankok vitatnak, miszerint a magyar bankrendszer Európa egyik legdrágábbika. De azt azért csendesen elismerik, hogy a magyar bankrendszer a drágábbak közé tartozik. Egy dolog, hogy ők olcsónak tartják magukat, de a lakosságnak is el kell hinnie, hogy ez így van, máskülönben nem használják a szolgáltatásukat – emelte ki Gion Gábor.

A Pénzügyminisztérium POS-terminál telepítési programja csökkentette a díjakat, a korábbi 3-5 százalékos díjterhelés helyett 1 százalékra. A cél, hogy 2020-ban a kereskedők 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni. Nagyjából 30 éves a bankkártya technológia, ezért megkérdőjelezhető, hogy valóban a bankkártyával kell-e megoldani a készpénzhasználat kérdését. Amikor megvalósul az azonnali fizetési rendszer, és erre sikerül applikációkat is fejleszteni, akkor azzal előre lehet lépni.

Támadják a bankok aranytojást tojó tyúkját – vajon ki lesz a bankszektor Rolexe?

Hiába a rettegés, nem fognak eltűnni teljes egészében a hagyományos bankok, bankfiókok, csupán átalakulnak – vélik a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies 2019 konferencián résztvevő banki és biztosítói vezetők. A szakemberek ismertették: zajlik az agilis transzformáció a legtöbb pénzügyi intézménynél és az IT-rendszerek fejlesztése is, viszont nem minden bank tervez alaprendszer-cserét. A fintechek persze nem teljesen veszélytelenek: pont a bankok profitközpontját támadják, emiatt pedig árverseny és digitalizációs verseny van kialakulóban, mellyel az ügyfelek járhatnak a legjobban.

Ivánkay Péter, a UBS Project & Client Engagement Managere a pénzügyi szektorban zajló digitalizációs forradalmat a karórák digitalizációhoz hasonlította: a 70-es, 80-as években körülbelül ezer svájci óragyár ment csődbe. Sok gyártó megpróbált mechanikus és digitális órákat is gyártani (többnyire sikertelenül), más gyártók pedig megpróbálták prémium brandként eladni óráikat. Bár ma nem 90 ezer, hanem csak 60 ezer ember dolgozik a karóra-gyártásban, a digitalizációs hullámot túlélték – elsősorban az utóbbi megoldással.

A fintechek és a bankok harca most arról szól, hogy a fintechek el tudnak-e jutni előbb az ügyfélhez, mint ahogy a bankok innoválni tudnak. A befektetők kedvenc fintech-kategóriája jelenleg a hitelezés. Az egyik fő erőssége a fintecheknek, hogy olyan embereknek tudnak hitelezni, akik nagyobb valószínűséggel fizetik vissza a kölcsönt és képesek jobban személyre szabni az ajánlataikat, felmérni a kockázatokat.

A fintechek alapvetően alacsonyabb marzsokkal dolgoznak, ezért ügyfél-akvizícióban kell élen járniuk, viszont gyakran akadályokba ütköznek. Sok fintech azt a megoldást találja ki, hogy egy bankkal lép együttműködésre.

Az előadást követő panelbeszélgetésben magyar pénzügyi intézmények felsővezetői beszélgettek a digitalizáció hatásairól. A következő érdekesebb kérdéseket válaszolták meg:

Ki jelenti most a legnagyobb kockázatot az inkumbensekre? A bigtechek vagy a fintechek? Milyen csatornákon lehet velük versenyezni?

Böle Ferenc (IT Projekt Menedzsment és Transzformációs Igazgatóság vezető, OTP) elmondta, hogy kedden reggel indították el az Apple Payt, már aznap nagyjából 20 ezer tranzakciót végrehajtottak, a hétvégére másfélszereződött. Más bankok ügyfelei is átmentek az OTP-hez, hogy az Apple Payt használni tudják. A technológia jó, de kockázatai is vannak, például az Apple Watch-csal való véletlen NFC-s fizetés. Foltányi Tamás (operációs igazgató, Erste) elmondta, hogy nem szerencsés, hogy az Apple egyes bankokat preferál, pedig egyszerre tervezte elindítani a magyar bankszektor a szolgáltatást. Egyébként úgy véli, mind a technológia, mind a szabályozó kihívásokat jelent a bankszektor hagyományos szereplőinek. Hegedüs Éva (elnök-vezérigazgató, Gránit Bank) nem fél, de versenyhelyzet természetesen van. Hosszú távon egyébként úgy véli, a bankolás egyszerűsödni fog, a személyesség viszont részben meg fog maradni. Juhász László (Senior Partner & Managing Director, Budapest, Boston Consulting Group) úgy véli, a nagy techcégek valószínűleg nem lesznek sosem univerzális bankok világszerte, maximum egyes részeit támadják meg, ilyen lehet a fizetések rendszere. Az innováció vissza fog vándorolni a nagyvállalatokhoz, a bizalom egyelőre erősebb a bankokban és a biztosítókban, mint a fintechekben. Sztanó Imre (elnök-vezérigazgató, NN) úgy véli, nem kifizetődő a fintecheknek kiszervezni az innovációt, a saját innovációnak nagy szerepe van. Sztanó úgy véli, a digitalizáció nem önmagában az online platformok használatát jelenti, de egyébként a biztosítási szektorban nagyon nagy szerepe lesz továbbra is a személyes értékesítésnek. Ezt viszont jobban megtámogatják majd digitális eszközök.

Mennyire fog a jövőben mindent meghatározni a digitális verseny?

Sztanó Imre szerint belátható ideig egymás mellett él majd a digitális és személyes értékesítés. Juhász László ismertette, hogy 20-30%-kal csökkent a fiókok száma Magyarországon, mellette minden bank fejlesztette mobilalkalmazását. A tendencia egyértelmű, de fenn fognak maradni olyan területek, melyek 10-15 év múlva is tanácsadás és személyes kontant-intenzív szolgáltatások maradnak. Ezért nem fognak teljes egészében eltűnni a fiókok. Hegedüs Éva egyetért abban, hogy számos szolgáltatás személyes kapcsolatot igényel, de nem mindegy, hogy fizikális kapcsolat kell-e ehhez vagy digitálisan egyeztet-e a tanácsadóval az ügyfél. Ezzel a szolgáltatás olcsóbb lesz, a szolgáltatók profitja is javulhat. Foltányi Tamás megjegyezte: van olyan spanyol bank, amely növelni kezdte a fiókhálózatát. Úgy véli, drasztikusan a következő években nem fognak csökkenni a fiókok. Sokan úgy vélik egyébként, az omnichannel (többcsatornás) értékesítésben van a jövő, ehhez viszont sok banknak a teljes digitális architektúráját át kell alakítania. Hozzátette: az azonnali átutalási rendszer „adrenalinlöket” lesz a bankrendszernek. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk, az OTP-nél nem voltak jelentős fiókbezárások, egyelőre viszont nem cserélik le a teljes alaprendszer-cserét, viszont módosítani fognak rajta. A szakember szerint a régebbi core rendszerek fejlesztésével is meg lehet oldani a 24/7-es működést, a bankok közti versenyben viszont fontos kérdés lesz, hogy pontosan mely szolgáltatások lesznek elérhetők a nap minden órájában. A pénzintézeti vezetők elmondták, hogy elkészülnek időben az azonnali átutalások rendszerével.

Jót tesz a bankoknak a szabályozók által elvárt IT-fejlesztési projektek?

Hegedüs Éva szerint az ügyfeleknek jót tesz, viszont számos fintech-törekvést megöl az azonnali átutalási rendszerek térnyerése. Foltányi Tamás szerint nagy változás lesz a bankoknak, hogy azokat a szektorokat támadják a fintechek, melyek eddig a bevételeik legnagyobb részét jelentették, kénytelenek lesznek árat csökkenteni, ezért a profitabilitásuk is gyengülhet. Juhász László szerint a versenyképességet növelik ezek az elvárások.

Mennyire jelent megoldást a digitális versenyben az agilis módszertan?

Sztanó Imre elmondta, hogy nem engedheti meg egy cég sem magának, hogy az innovációt csak technológiai szempontból fogják fel. Az NN-nél egyébként megkezdték az agilis átalakítást. Hozzátette: az agilitás egy buzzword, mindenkinek mást jelent, ezen a téren egy one-size-fits-all megoldás nem fog működni. A szakember szerint egyébként az agilis módszertan remek eszköz arra, hogy munkavállalókat csábítson és tartson meg. Foltányi Tamás elmondta, az Ersténél is folynak kísérletek az agilis átalakításra, a kéthetes ciklusok viszont nem mindig egyeztethetők össze a bank release-naptárával. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk is működnek agilis csapatok, szállítói oldalon viszont kihívásokat okoz a módszertan. Részben az agilis módszertannak köszönhetően egyébként több mint 200 fővel növelték az IT-csapatukat.

Up Next

Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a munkavégzés jövőjére?

Don't Miss

Az ABB megoldásaival üzemel a világ első, hidrogén meghajtású folyami hajója

Gazdaság

MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac

Áprilisban minden idők negyedik legerősebb havi eredményével zárt a magyarországi lakáshitelpiac – a szóban forgó időszak számait csak az idén márciusi, illetve a tavaly november-decemberi adatok tudták felülmúlni. A hazai lakáshitelpiac volumene már az év első egyharmadában meghaladta az 1 000 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360.hu.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által ma publikált, 2026 áprilisára vonatkozó adatok szerint 262,4 milliárd forint volt az újonnan felvett lakáscélú hitelek szerződéses összege. Ez 95,7%-os bővülést jelent a tavalyi év azonos időszakában felvett 134,08 milliárd forinthoz képest. Ez mindenképpen impozáns eredmény, bár érdekességként megemlíthető, hogy idén január óta ez volt az első alkalom, hogy az év/év alapú bővülés nem érte el a 100%-ot – összegzi a jegybanki adatokat Meszlényi Tamás, a Bank360 szakértője.

Változatlanul elmondható, hogy a kihelyezés túlnyomó részét az Otthon Start Program keretein belül nyújtott lakáshitelek tették ki, igaz, márciushoz képest csökkent ezen ügyletek volumene és részaránya is. Míg márciusban 203 milliárd forintnyi új OSP-hitelre kötöttek szerződést a háztartások, addig áprilisban már csak 189 milliárd forint volt ez az összeg, ami 6,9%-os csökkenést jelent. Ennek megfelelően az OSP-hitelek részaránya minimálisan ugyan, de csökkent (72,2% 🡪 72%). Összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is csökkent, a márciusi 56,21 milliárd forintról 52,73 milliárd forintra, ám az OSP-hitelek nagyobb mértékű csökkenése révén előbbiek részaránya még így is emelkedni tudott, igaz, minimálisan (20% 🡪 20,1%).

Ugyanakkor az Otthon Start Program térnyerését továbbra is jól jelzi, hogy a piaci lakáshitelek esetében az újonnan kihelyezett hitelösszeg 51%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 107,57 milliárd forintnyi piaci lakáshiteltől.

A támogatott lakáshitelek összesített részaránya egyébként 79,9% volt áprilisban, ami minimálisan maradt el az idén márciusi 80%-os részaránytól. Az OSP-n kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 20,67 milliárd forint volt áprilisban, ami ugyancsak elmaradt az idén márciusi értéktől (21,82 milliárd forint).

A fenti ábrán jól látható, hogy a piaci lakáshitelek aránya 2018 második felében még a 90%-ot is meghaladta, és bár a súlyuk később csökkent, a későbbiekben is jellemzően meghaladta a 70-80%-ot. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott tavaly ősszel, amikor is az Otthon Start Program indulásával a piaci hitelek kihelyezésen belüli részaránya 20%-ra esett vissza, és azóta sem tudta elhagyni ezt a tartományt.

Márciushoz képest nem csak a volumen, hanem a szerződésszám is csökkent – az áprilisi 9 651 szerződés 5%-kal maradt el a márciusi 10 160-tól, ugyanakkor 40,1%-kal múlta felül az egy évvel korábbi 6 889 darabot. A szerződések darabszáma és az összesített hitelösszeg alapján elmondható, hogy idén áprilisban 27 188 703 forint volt az újonnan kötött lakáshitelek átlagos szerződéses összege, ami 39,7%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 19 463 052 forintos átlagösszeghez képest.

Meglesz idén a 2 000 milliárd?

A tavalyi évben 1 967,36 milliárd forintot tett ki az új lakáshitelek szerződéses összege, ami 45,6%-kal múlta felül a 2024-es év 1 351,41 milliárd forintos eredményét. Ez a jelentős növekmény természetesen elsősorban az Otthon Start Program indulásával magyarázható, hiszen a tavalyi eredmény jelentős része, 40,5%-a (797,6 milliárd forint) az év utolsó három hónapjában realizálódott.

A fentiekhez képest az új kihelyezésnek 2026-ban már az év első négy hónapjában sikerült meghaladnia az ezermilliárd forintot – egészen pontosan 1 041,4 milliárd forintnyi szerződést kötöttek az igénylők 2026. január-áprilisban. Ez 104,4%-os emelkedést jelent a 2025. január-áprilisban kihelyezett 517,09 milliárd forinthoz képest. Bár a lakás- és hitelpiaci szereplők zöme az idei év egészére nézve inkább a kereslet mérséklődésére számít, a fenti számok tükrében mégiscsak könnyen elképzelhető, hogy idén először az új kihelyezések tekintetében a 2 000 milliárd forintot is sikerül meghaladnia a hazai lakáshitelpiacnak.

A személyi hiteleknél is visszaesést hozott az április

Idén áprilisban 116,07 milliárd forintot tett ki az új személyihitel-szerződések volumene, ami az idén márciusi 121,26 milliárd forinthoz képest ugyancsak némi visszaesést jelent. Ugyanakkor az is igaz, hogy év/év alapon kifejezetten jelentős, 28,3%-os bővülésről beszélhetünk, elvégre 2025 áprilisában 90,45 milliárd forint személyi hitel került kihelyezésre. Az idén márciusi eredményhez viszonyított visszaesés kapcsán azt is érdemes megemlíteni, hogy az akkor kihelyezett 121,26 milliárd forint minden idők legerősebb eredménye volt, míg az áprilisi eredmény a dobogó második helyét tudhatja magáénak.

A volumenen túl a darabszám is jelentősen emelkedett, hiszen a tavaly áprilisi 27 592 darab szerződést 14,8%-kal múlta felül az idén áprilisi 31 675 darab. Az áprilisi szerződésszám és a hitelösszeg alapján azt mondhatjuk, hogy az új személyi hitelek átlagos hitelösszege 3 664 435 forint volt, ami 11,8%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 3 278 216 forintos átlagösszeghez viszonyítva.

Csökkenés a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél

A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében áprilisban 8,12 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött szerződések összege, ami 17,4%-os visszaesést jelent éves alapon. Ebből a hitelfajtából mindössze 422 darab szerződés született áprilisban, ami már 24,9%-os elmaradást jelez a tavalyi év azonos időszakához képest.

A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél idén áprilisban 19 233 775 forint volt az átlagos hitelösszeg, ami 9,9%-os emelkedést jelent az egy évvel korábbi 17 494 246 forintos átlagösszeghez képest.

A babaváró bővült, a munkáshitel gyengült

Áprilisban 21,32 milliárd forint összegben vettek fel babaváró hitelt a magyar házaspárok, ami 25,7%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 16,96 milliárd forinthoz képest. Ugyanakkor az is igaz, hogy az idén márciusi, hosszú hónapok óta először bővülést jelentő 23,12 milliárd forinttól elmaradt az áprilisi eredmény (-7,8%).

A munkáshitel kihelyezése pedig éves alapon és az előző hónaphoz viszonyítva is visszaesett idén áprilisban. A tárgyalt időszak 8,91 milliárd forintos eredménye 49,5%-kal kisebb a tavaly áprilisi 17,65 milliárd forintnál, de az idén márciusi 11,34 milliárd forintnál is 21,4%-kal kisebb.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?

A vállalatoknál egyre több folyamat során vesznek igénybe különféle AI- és GenAI-megoldásokat, a biztonsági kontrollok azonban sok helyen nem tartanak lépést a technológia térnyerésével. Ez a különbség különösen az AI-ügynökök terjedésénél válik kritikussá, mivel ezek a rendszerek már önálló működésre is képesek. Ennek kapcsán a döntéshozók több mint fele tart adatlopási kockázatoktól egy friss kutatás adatai szerint.

Az OpenText szakértői úgy vélik, hogy a technológiában rejlő üzleti érték akkor használható ki biztonságosan, ha a szervezetek az identitás- és hozzáféréskezelési alapokat is felkészítik erre az új működési modellre.

„Az AI egyre inkább a mindennapi működés részévé válik, és ezzel együtt a szervezeteknek biztonságos alapokra van szükségük az információkezelés terén. Elengedhetetlenek a világos irányítási keretek, a szabályzatokra épülő kontrollok és a folyamatos felügyelet ahhoz, hogy az AI-rendszerek megbízhatóan és az előírásoknak megfelelően működjenek.”

-mondta Muhi Majzoub, az OpenText termék- és fejlesztési területéért felelős ügyvezető alelnöke

A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése mellett egyre nagyobb figyelem irányul az AI-ügynökökre. Ezek a rendszerek már képesek arra, hogy önállóan hajtsanak végre feladatokat, amelyek elvégzése érdekében adatokhoz férnek hozzá és rendszerek között mozognak. Mindez komoly üzleti lehetőséget jelent, ugyanakkor új biztonsági kérdéseket is felvet. Az OpenText megbízásából, a Ponemon Institute által készített kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka úgy látja, hogy az AI-ügynökök rosszindulatú használata jelentősen vagy mérsékelten növeli az adatlopás kockázatát. A vállalatok számára ezért kulcskérdéssé válik, hogy pontosan kontrollálják, ki vagy mi férhet hozzá az adatokhoz, milyen jogosultsággal, milyen céllal és mennyi ideig.

Az AI-ügynökök már a spájzban vannak

Az agentic AI, vagyis az önálló feladatvégzésre képes mesterséges intelligencia számos szervezetnél már most is jelen van. A Ponemon kutatása szerint a vállalatok 38 százaléka teljesen vagy részben bevezette a technológiát. A munkavállalók közül átlagosan 23 százalék használ olyan AI-ügynököket, amelyek önműködően hajtanak végre feladatokat, például kódolnak, e-maileket válaszolnak meg vagy adatokat kérdeznek le. Ez a változás új helyzet elé állítja a szervezeteket a hozzáférések kezelése terén is. A vállalatoknak régebben csupán az emberi felhasználók belépéseit és jogosultságait kellett ellenőrizniük, ma már azonban egyre több olyan digitális identitással is számolniuk kell, amely azt határozza meg, hogy egy adott rendszer, folyamat vagy AI-ügynök milyen adatokhoz és alkalmazásokhoz férhet hozzá, és milyen műveleteket végezhet. Az IAM, vagyis az identitás- és hozzáférés-kezelés feladata ennek központi felügyelete, a jogosultságok és feltételek menedzsmentje. A Gartner 2026-os kiberbiztonsági trendriportja is kiemeli, hogy az IAM-nek alkalmazkodnia kell az AI-ügynökök biztonságos kezeléséhez és támogatásához.

Tudják, csak nem sejtik

Az OpenTexthez kapcsolódó Dark Reading riport szerint a vezetők 70 százaléka érettnek tartja saját IAM-szolgáltatásait, miközben a szervezetek nagyjából fele még nem tud eltérő szabályokat alkalmazni a nem emberi identitásokra. Ez azért fontos, mert az AI-ügynökökkel járó kockázat különösen akkor nőhet meg, ha nem saját, egyedi identitással működnek, túl széles jogosultságokat kapnak, vagy a hozzáféréseiket nem vizsgálják felül rendszeresen. A riport szerint a szervezetek 93 százaléka már használ különálló identitást legalább néhány AI-ügynöknél, de csak 27 százalék alkalmazza azokat az összes vagy a legtöbb AI-ügynöknél. A hozzáférések felülvizsgálata sem mindenhol folyamatos: mindössze 13 százalék végzi rendszeresen, 11 százalék pedig csak valamilyen incidens esetén ellenőrzi ismételten azokat.

Még nem állnak készen

Fontos figyelembe venni, hogy az AI-ügynökök gyorsan változó környezetben működnek. Egy adott feladatra létrehozott ügynök idővel új rendszerekhez kapcsolódhat, több adatot érhet el, vagy más üzleti folyamatokban is szerepet kaphat. Ha a jogosultságai nem követik pontosan a feladatát, akkor könnyen túl széles hozzáféréssel rendelkezhet. A Dark Reading jelentése alapján a vezetők körében a leggyakoribb aggály a túl széles jogosultsági kör vagy a jogosultságszint emelkedése, amit a válaszadók 51 százaléka említett. Emellett 49 százalék komoly kihívásnak tartja, hogy a vállalatoknak egyre több rövid ideig élő vagy gyorsan változó identitást kell kezelniük, 41 százalék szerint pedig a jelenlegi eszközök még nem támogatják megfelelően az ehhez szükséges irányítást és kontrollt. A felkészültségi hézag is jól látszik: a válaszadók 82 százaléka úgy érzi, érti az AI-ügynökök potenciális biztonsági kockázatait, de csak 53 százalék szerint vannak felkészülve az IAM-eszközei az AI-ügynökök várható növekedésének kezelésére.

Központi kontroll

Az AI-ügynökök biztonságos vállalati használatához olyan identitás- és hozzáféréskezelési alapokra van szükség, amelyek segítenek szabályozni, hogy ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket milyen jogosultságokkal, milyen célból és milyen feltételek mellett. Ebben nyújt segítséget az OpenText Identity and Access Management portfóliója, amelynek megoldásai támogatják az identitások és jogosultságok életciklus-kezelését, a hozzáférések rendszeres felülvizsgálatát, valamint a központi és kockázatalapú hozzáférés-kezelést. Így a vállalatok átláthatóbban szabályozhatják, ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket, azok milyen rendszerekhez férhetnek hozzá, és milyen esetekben van szükség szigorúbb ellenőrzésre vagy a hozzáférések felülvizsgálatára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat

Elindította szabadon hozzáférhető AI-ügyfélszolgálatát Nagyoroszi. A Nógrád vármegyei, több mint 1800 lakosú község új, digitális asszisztense jelenleg még a „feltanulás” fázisában van, ismeretei egyelőre a honlapon található információkra vonatkoznak. A lakosság is csak most kezdett ismerkedni az újdonsággal, de az első tapasztalatok ígéretesek.

Nagyoroszi önkormányzata még 2023-ban csatlakozott a Munipolis nevű okoskommunikációs platformhoz, amelynek kiterjesztése az új, mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálat.

A jelenleg chatfelületként elérhető fejlesztés egyelőre tanulási fázisban van, de már most is rendelkezik minden, a település hivatalos honlapján elérhető információval ‒ ismertette az újdonságot Dávid Ádám, a község projektet vezető alpolgármestere. Jelenleg Nagyoroszi honlapját havonta mintegy 2000-en látogatják, és bár a szolgáltatás csak nemrég indult, máris mintegy 70 kérdést tettek fel, melyek közül a rendszer csak kettőre nem tudott válaszolni.

Az eddigi visszajelzések alapján a felhasználók elégedettek. Ha a tesztidőszak sikeres lesz, van rá esély, hogy a szolgáltatást szóban, telefonon is igénybe lehessen majd venni, illetve hogy a tapasztalatokra, igényekre reagálva bővítsék az AI által elérhető információk körét. Dávid Ádám hozzátette, hogy az eddigiek alapján a kérdések zöme eleve olyan információkra vonatkozik, melyek több-kevesebb böngészéssel a honlapon is megtalálhatók, így ezek megválaszolása jelentős időt takarít meg a hivatalban dolgozó kollégák számára.

A mesterséges intelligenciára épülő ügyfélszolgálat által kezelt információk szinte korlátlanul bővíthetők jogszabályokkal, eseményekkel, sok minden egyébbel, és minél nagyobb egy település, annál hasznosabb egy ilyen megoldás ‒ mutatott rá Czinger Erik, az eszközt fejlesztő Munipolis hazai vezetője. Nemcsak a szóbeli, telefonos kommunikáció kézenfekvő opció, de mindez több nyelven is elérhető. Bevett gyakorlata van annak is, hogy az AI felismerve a saját korlátait, a megkeresést automatikusan a legilletékesebb önkormányzati munkatárshoz továbbítsa.

A szakember hozzátette: a nagyobb városokban, ahol több száz vagy akár ezer megkeresés érkezhet naponta különböző platformokon és nyelveken, a megoldás nagyon megkönnyíti az ott dolgozók mindennapjait. Bár Magyarországon a cég önkormányzati ügyfelei között a Nagyoroszi bevezetés az első, Csehországban és más államokban, ahol a rendszer régebb óta működik, 2025-ben már 100-as nagyságrendű önkormányzat használt AI-alapú ügyfélszolgálati megoldást, és ez 2027-re várhatóan a többszörösére emelkedik majd. Mivel a két ország működése, piaca eddig is nagyon sok hasonlóságot mutatott, itthon is dinamikus bővülésre számítanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!