Gazdaság
Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?
Vajon lemaradtunk Európától a digitalizációban? Beindulnak vagy lemaradnak az inkumbens szereplők a bank- és biztosítási szektor innovációs versenyében? Hol fejlődhetnének még a pénzintézeteink ebben? Felforgatja a pénzforgalmat az azonnali fizetés és a PSD2? Többek között ezekről volt szó a május 28-i Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferencián.
Több demográfiai csomagba kerül Magyarországnak a készpénz
400 milliárd forintba kerül Magyarországnak a készpénz, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferenciáján. Ezért is fontos a készpénzhasználat visszaszorítása, amelynek egyik lehetséges eszköze lehet a lakossági készpénzhasználat korlátozása, illetve az azonnali átutalási rendszerre épülő új alkalmazások, szolgáltatások.
9 százalékponttal csökkent 5 év alatt az adóelkerülés mértéke, az áfa-rés az EU-s átlagot közelítette meg. Mindezt technológiák bevezetésével érték el: ilyen az EKÁER, melyet más országok is lemásolnak (pl. Lengyelország is egy ilyen rendszert vezet be) online számlázás, fordított áfa, online pénztárgépek, POS-telepítési program. Tavaly a költségvetés adóbevétele 350 milliárd forinttal volt magasabb, minta terv.
Amire viszont nem vagyunk büszkék, hogy a készpénzállomány folyamatosan és drasztikusan növekszik. Az MNB becslései szerint 1500 milliárd forintnyi készpénz van valójában is forgalomban, a többi az valahol ül. Egy része a banki trezorokban van, bankár barátaink ezt nem szívesen ismerik el, de ha figyelembe vesszük, hogy az overnight kamat negatív, akkor nem meglepő, hogy a likviditás egy része így tárolódik a bankrendszerben. De természetesen jelentős összeg van a lakosságnál is.
– mondta Gion Gábor.
Nemzetközi összehasonlításban nézve Görögországban, Bulgáriában nagyobb a készpénzmennyiség aránya, de a fintech bajnokoknak tartott balti országokban, Észtországban, Lettországban is magasabb, mint Magyarországon.
Az EU számos országában vezettek be készpénzfizetési korlátozást, akár a magánszemélyek, akár cégek közötti viszonylatban. Magyarországon csak a vállalatok közötti készpénzforgalom korlátozott, más országok bátrabbak, ebben mi is fejlődhetnénk még – mondta Gion Gábor. Értelmezésünk szerint ez azt jelentheti, hogy a lakossági vagy lakosság és vállalkozások közötti készpénzforgalom korlátozás terítéken van a kormány lehetséges intézkedései között.
A készpénzlogisztika (őrzés, nyomtatás, szállítás) évente több mint 400 milliárd forintba kerül, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne. Nem beszélve arról, hogy a 6000 milliárd forintnyi készpénz nagy része valójában nem a gazdaságot finanszírozza.
Az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődik, a minisztérium elindította a POS-terminál program második ütemét, és díjcsökkentést is végrehajtottak, de a gazdaság egyes szereplői az adóelkerülés miatt használnak készpénzt. Ezért terelik a lakosságot és a vállalkozásokat az elektronikus csatornákra.
A piaci szereplők nélkül nehéz megoldani a készpénzhasználat problémáját, az MNB készített egy jelentést, amit persze a bankok vitatnak, miszerint a magyar bankrendszer Európa egyik legdrágábbika. De azt azért csendesen elismerik, hogy a magyar bankrendszer a drágábbak közé tartozik. Egy dolog, hogy ők olcsónak tartják magukat, de a lakosságnak is el kell hinnie, hogy ez így van, máskülönben nem használják a szolgáltatásukat – emelte ki Gion Gábor.
A Pénzügyminisztérium POS-terminál telepítési programja csökkentette a díjakat, a korábbi 3-5 százalékos díjterhelés helyett 1 százalékra. A cél, hogy 2020-ban a kereskedők 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni. Nagyjából 30 éves a bankkártya technológia, ezért megkérdőjelezhető, hogy valóban a bankkártyával kell-e megoldani a készpénzhasználat kérdését. Amikor megvalósul az azonnali fizetési rendszer, és erre sikerül applikációkat is fejleszteni, akkor azzal előre lehet lépni.
Támadják a bankok aranytojást tojó tyúkját – vajon ki lesz a bankszektor Rolexe?
Hiába a rettegés, nem fognak eltűnni teljes egészében a hagyományos bankok, bankfiókok, csupán átalakulnak – vélik a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies 2019 konferencián résztvevő banki és biztosítói vezetők. A szakemberek ismertették: zajlik az agilis transzformáció a legtöbb pénzügyi intézménynél és az IT-rendszerek fejlesztése is, viszont nem minden bank tervez alaprendszer-cserét. A fintechek persze nem teljesen veszélytelenek: pont a bankok profitközpontját támadják, emiatt pedig árverseny és digitalizációs verseny van kialakulóban, mellyel az ügyfelek járhatnak a legjobban.
Ivánkay Péter, a UBS Project & Client Engagement Managere a pénzügyi szektorban zajló digitalizációs forradalmat a karórák digitalizációhoz hasonlította: a 70-es, 80-as években körülbelül ezer svájci óragyár ment csődbe. Sok gyártó megpróbált mechanikus és digitális órákat is gyártani (többnyire sikertelenül), más gyártók pedig megpróbálták prémium brandként eladni óráikat. Bár ma nem 90 ezer, hanem csak 60 ezer ember dolgozik a karóra-gyártásban, a digitalizációs hullámot túlélték – elsősorban az utóbbi megoldással.
A fintechek és a bankok harca most arról szól, hogy a fintechek el tudnak-e jutni előbb az ügyfélhez, mint ahogy a bankok innoválni tudnak. A befektetők kedvenc fintech-kategóriája jelenleg a hitelezés. Az egyik fő erőssége a fintecheknek, hogy olyan embereknek tudnak hitelezni, akik nagyobb valószínűséggel fizetik vissza a kölcsönt és képesek jobban személyre szabni az ajánlataikat, felmérni a kockázatokat.
A fintechek alapvetően alacsonyabb marzsokkal dolgoznak, ezért ügyfél-akvizícióban kell élen járniuk, viszont gyakran akadályokba ütköznek. Sok fintech azt a megoldást találja ki, hogy egy bankkal lép együttműködésre.
Az előadást követő panelbeszélgetésben magyar pénzügyi intézmények felsővezetői beszélgettek a digitalizáció hatásairól. A következő érdekesebb kérdéseket válaszolták meg:
Ki jelenti most a legnagyobb kockázatot az inkumbensekre? A bigtechek vagy a fintechek? Milyen csatornákon lehet velük versenyezni?
Böle Ferenc (IT Projekt Menedzsment és Transzformációs Igazgatóság vezető, OTP) elmondta, hogy kedden reggel indították el az Apple Payt, már aznap nagyjából 20 ezer tranzakciót végrehajtottak, a hétvégére másfélszereződött. Más bankok ügyfelei is átmentek az OTP-hez, hogy az Apple Payt használni tudják. A technológia jó, de kockázatai is vannak, például az Apple Watch-csal való véletlen NFC-s fizetés. Foltányi Tamás (operációs igazgató, Erste) elmondta, hogy nem szerencsés, hogy az Apple egyes bankokat preferál, pedig egyszerre tervezte elindítani a magyar bankszektor a szolgáltatást. Egyébként úgy véli, mind a technológia, mind a szabályozó kihívásokat jelent a bankszektor hagyományos szereplőinek. Hegedüs Éva (elnök-vezérigazgató, Gránit Bank) nem fél, de versenyhelyzet természetesen van. Hosszú távon egyébként úgy véli, a bankolás egyszerűsödni fog, a személyesség viszont részben meg fog maradni. Juhász László (Senior Partner & Managing Director, Budapest, Boston Consulting Group) úgy véli, a nagy techcégek valószínűleg nem lesznek sosem univerzális bankok világszerte, maximum egyes részeit támadják meg, ilyen lehet a fizetések rendszere. Az innováció vissza fog vándorolni a nagyvállalatokhoz, a bizalom egyelőre erősebb a bankokban és a biztosítókban, mint a fintechekben. Sztanó Imre (elnök-vezérigazgató, NN) úgy véli, nem kifizetődő a fintecheknek kiszervezni az innovációt, a saját innovációnak nagy szerepe van. Sztanó úgy véli, a digitalizáció nem önmagában az online platformok használatát jelenti, de egyébként a biztosítási szektorban nagyon nagy szerepe lesz továbbra is a személyes értékesítésnek. Ezt viszont jobban megtámogatják majd digitális eszközök.
Mennyire fog a jövőben mindent meghatározni a digitális verseny?
Sztanó Imre szerint belátható ideig egymás mellett él majd a digitális és személyes értékesítés. Juhász László ismertette, hogy 20-30%-kal csökkent a fiókok száma Magyarországon, mellette minden bank fejlesztette mobilalkalmazását. A tendencia egyértelmű, de fenn fognak maradni olyan területek, melyek 10-15 év múlva is tanácsadás és személyes kontant-intenzív szolgáltatások maradnak. Ezért nem fognak teljes egészében eltűnni a fiókok. Hegedüs Éva egyetért abban, hogy számos szolgáltatás személyes kapcsolatot igényel, de nem mindegy, hogy fizikális kapcsolat kell-e ehhez vagy digitálisan egyeztet-e a tanácsadóval az ügyfél. Ezzel a szolgáltatás olcsóbb lesz, a szolgáltatók profitja is javulhat. Foltányi Tamás megjegyezte: van olyan spanyol bank, amely növelni kezdte a fiókhálózatát. Úgy véli, drasztikusan a következő években nem fognak csökkenni a fiókok. Sokan úgy vélik egyébként, az omnichannel (többcsatornás) értékesítésben van a jövő, ehhez viszont sok banknak a teljes digitális architektúráját át kell alakítania. Hozzátette: az azonnali átutalási rendszer „adrenalinlöket” lesz a bankrendszernek. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk, az OTP-nél nem voltak jelentős fiókbezárások, egyelőre viszont nem cserélik le a teljes alaprendszer-cserét, viszont módosítani fognak rajta. A szakember szerint a régebbi core rendszerek fejlesztésével is meg lehet oldani a 24/7-es működést, a bankok közti versenyben viszont fontos kérdés lesz, hogy pontosan mely szolgáltatások lesznek elérhetők a nap minden órájában. A pénzintézeti vezetők elmondták, hogy elkészülnek időben az azonnali átutalások rendszerével.
Jót tesz a bankoknak a szabályozók által elvárt IT-fejlesztési projektek?
Hegedüs Éva szerint az ügyfeleknek jót tesz, viszont számos fintech-törekvést megöl az azonnali átutalási rendszerek térnyerése. Foltányi Tamás szerint nagy változás lesz a bankoknak, hogy azokat a szektorokat támadják a fintechek, melyek eddig a bevételeik legnagyobb részét jelentették, kénytelenek lesznek árat csökkenteni, ezért a profitabilitásuk is gyengülhet. Juhász László szerint a versenyképességet növelik ezek az elvárások.
Mennyire jelent megoldást a digitális versenyben az agilis módszertan?
Sztanó Imre elmondta, hogy nem engedheti meg egy cég sem magának, hogy az innovációt csak technológiai szempontból fogják fel. Az NN-nél egyébként megkezdték az agilis átalakítást. Hozzátette: az agilitás egy buzzword, mindenkinek mást jelent, ezen a téren egy one-size-fits-all megoldás nem fog működni. A szakember szerint egyébként az agilis módszertan remek eszköz arra, hogy munkavállalókat csábítson és tartson meg. Foltányi Tamás elmondta, az Ersténél is folynak kísérletek az agilis átalakításra, a kéthetes ciklusok viszont nem mindig egyeztethetők össze a bank release-naptárával. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk is működnek agilis csapatok, szállítói oldalon viszont kihívásokat okoz a módszertan. Részben az agilis módszertannak köszönhetően egyébként több mint 200 fővel növelték az IT-csapatukat.
Gazdaság
Közel kétmillió új lakossági számlát hozott Magyarországra a Revolut-ügyfelek áthelyezése
Látványos növekedést hozott az itthon vezetett bankszámlák és a kibocsátott bankkártyák számában a Revolut magyarországi ügyfeleinek migrációja – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.
A jegybank adatai szerint a második negyedév végén már több mint 11,67 millió lakossági fizetési számlát vezettek Magyarországon, bő kétmillióval többet, mint három hónappal korábban. Az ügyfelek áthelyezésének hatása tükröződik a mobiltárcás fizetési forgalom megugrásán is.
Hozzávetőleg kétmillió új bankszámla jelent meg a hazai piacon azzal, hogy a Revolut Bank június végével lezárta a magyarországi ügyfelek áthelyezését a hazai fióktelephez – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.
Látványos a növekedés a bankkártyáknál is
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az itthon vezetett lakossági fizetési számlák száma június végén megközelítette a 11,676 milliót, ami 2,03 millióval – 21 százalékkal – több a március végi mennyiségnél. Éves alapon ennél is gyorsabb, 23,7 százalékos az emelkedés, de ennek a túlnyomó részét is a Revolut-számlák nyár eleji migrációja adta.
Az MNB adatai szerint az itthon kibocsátott fizetési kártyák száma szintén látványos mértékben, 28,4 százalékkal emelkedett egy év alatt, és június végén már megközelítette a 13,2 milliót.
– Az, hogy a magyarországi Revolut-ügyfelek áthelyezése bő kétmillióval emelte az itthon vezetett lakossági számlák számát, nem különösebben meglepő, hiszen a pénzügyi szolgáltató is hasonló méretű, érintett ügyfélkörről számolt be korábban. A bankkártyák számánál látható növekedésben ugyanakkor szerepe lehet annak is, hogy egyre több a fizikai formában nem létező, virtuális bankkártya is a piacon, amelyek szintén megjelennek a jegybanki statisztikában – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője.
Ritkábban, de több pénzt veszünk fel
A jegybank adatai szerint továbbra is jó ütemben emelkedik a kártyás vásárlási forgalom. Az itthon kibocsátott kártyákkal végrehajtott bel- és külföldi tranzakciók száma a második negyedévben meghaladta az 587,5 milliót, ami 10,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Közben a kártyás vásárlási forgalom 16,8 százalékkal, 6 756,5 milliárd forintra emelkedett.
A belföldi bankkártyás készpénzfelvételek száma viszont – emeli ki Gergely Péter – 6,3 százalékkal, 19,88 millióra csökkent éves összevetésben. Ezzel párhuzamosan a tranzakciók értéke 7,1 százalékkal, 2 512,8 milliárd forint közelébe nőtt, ami részben azzal is magyarázható lehet, hogy a havi ingyenes készpénzfelvételi limit február elsejétől a korábbi duplájára, 300 000 forintra emelkedett. Mindezek nyomán az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg 14,3 százalékkal, 126 405 forintra nőtt.
A mobiltárcás vásárlási forgalomnál szintén érződik a Revolut-migráció hatása: a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma éves összevetésben közel a duplájára, 5,4 millió közelébe ugrott. A bel- és külföldi vásárlások értéke eközben 45,7 százalékkal, 2 456,8 milliárd forintra nőtt, és bő egyharmadával emelkedett a tranzakciók száma is.
Sokat fizetnek az új ügyfelekért a bankok
A BiztosDöntés.hu bankszámla kalkulátor adatai szerint a pénzintézetek változatlanul több tízezer forintos – esetenként akár 100 000 forint feletti – jóváírási akciókkal küzdenek az új ügyfelekért.
Az Erste aktuális akciójában összesen 150 000 forint egyszeri jóváírást is szerezhetnek az online csatornán számlát nyitó ügyfelek, ha ki tudják használni az összes felkínált kedvezményt.
A Gránit Banknál most 120 000 forint jóváírás szerezhető a lakossági számlanyitáshoz kapcsolódóan. Ezen belül a szelfis számlanyitásért 60 000 forint, ajánlókód felhasználásáért 20 000 forint, rendszeres megtakarítás indításárét pedig akár 40 000 forint egyszeri jóváírás jár.
Az MBH Bank 120 000 forint jóváírást ad azoknak, a meghatározott feltételeket teljesítő ügyfeleknek, akik Fix Nulla számlacsomagot nyitnak a pénzintézetnél, és kihasználják az MBH Tripla kedvezményeket is.
Az OTP Bank most futó akciójában 50 000 forint járhat az új számla mellé, ha az ügyfél a Persely funkciót is igénybe veszi a számlanyitástól számított 45 napon belül, és ugyanezen időszakban legalább 5 alkalommal összesen minimum 50 000 forint értékű kártyás vásárlást is végrehajt.
A CIB Bank most futó akciójában fizetőgyűrűt kaphatnak ajándékba azok az ügyfelek, akik regisztrálnak a promócióra, lakossági számlát nyitnak, és bankkártyát is igényelnek a pénzintézetnél.
A K&H összesen 120 000 forint jóváírást kínál az új ügyfeleknek, ha a számlanyitás mellett valamelyik ügyfélponton bankváltást is kezdeményeznek, és rendszeres befektetést is indítanak legalább havi 20 000 forint összegben.
Az UniCredit Banknál 50 000 forint egyszeri jóváírás járhat az online számlanyitásért abban az esetben, ha az ügyfél teljesíti a kért feltételeket.
A Revolut 8 500 forint bónuszt ír jóvá az új Revolut fiókot nyitó ügyfeleknek: a feltétel itt az, hogy 30 napon belül legalább ugyanekkora összeget költsön a számlatulajdonos.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az LG az IFA 2026 kiállításon bemutatta teljes prémium RGB-termékcsaládját
Az LG Electronics (LG) a szeptember 4–8. között Berlinben megrendezett IFA 2026 kiállítás közönségének is bemutatta az LG Micro RGB evo (MRGB95 modell) prémium kategóriás, ultranagy képernyős LCD-tévét, amely kiemelkedő színtisztaságot kínál.
Az LG saját fejlesztésű Micro RGB technológiáját és az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzort[1] alkalmazó fejlett televízió nagy tisztasággal különíti el a vörös, zöld és kék alapszíneket, amelynek köszönhetően elnyerte a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.
Prémium LCD-színek, függetlenül igazolt RGB-színtisztasággal
Az LG Micro RGB evo és az LG Mini RGB evo modellek az LG saját fejlesztésű „High Purity RGB Spectrum Display” technológiáját alkalmazzák, amely növeli a vörös, zöld és kék alapszínek tisztaságát, így természetesebb és kifejezőbb színvisszaadást biztosít. Ezen színek nagy tisztaságának és egyértelmű elkülönítésének köszönhetően a televíziók rendkívül tiszta, élethű színeket jelenítenek meg.
Ezt a kiemelkedő színteljesítményt függetlenül tanúsította a TÜV Rheinland: az LG Micro RGB evo (MRGB95), valamint az LG Mini RGB evo (MRGB9M és MRGB85) modellek kapták a „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványt[2].
A tanúsítvány jelentőségéről Hüseyin Derman, a TÜV Rheinland európai termékek regionális értékesítési vezetője (Regional Sales Manager of Products Europe) így nyilatkozott:
„Az LG Micro RGB evo technológiája sikeresen teljesítette azt a szigorú vizsgálatot, amelynek során kiderült, hogy képes-e fizikailag és optikailag is rendkívül tiszta színeket produkálni az RGB hullámhosszok keveredésének teljes mértékű megakadályozásával. Ezt igazolja a TÜV Rheinland tanúsítványa.”
Díjnyertes mesterséges intelligencia általi feldolgozás a tiszta színek és a pontos kontraszt érdekében
Az LG Micro RGB evo központi eleme az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzor, az LG legfejlettebb okostévé-processzora, amelyet a vállalat csúcskategóriás OLED modelljeiben is alkalmaz. A Kettős AI Modulra (Dual AI Engine) épülő megoldás egyidejűleg elemzi a textúrákat és az éleket, így filmek, sorozatok és játékok során is egységesebb és élethűbb képeket eredményez.
A Precision Color Enhancer („Precíz Színjavítás”) technológia megőrzi az egyes alapszínek lehető legtisztább megjelenését, miközben pontosan szabályozza a köztes árnyalatokat, így finomabb színfokozatokat és természetesebb átmeneteket hoz létre. Ezt egészíti ki a Micro Dimming Ultra („Mikro Fényerő-szabályozás Ultra”), amely több ezer zóna fényerejének pontos vezérlésével javítja a kontrasztot, és így a sötét, valamint a világos jelenetekben egyaránt láthatóvá teszi a részleteket. Ezek a technológiák az LG Micro RGB evo hatalmas képernyőméretével kombinálva magával ragadó, látványos vizuális élményt teremtenek.
Az LG a prémium LCD-termékcsaládjára vonatkozó stratégiája részeként iparági szinten kiemelkedő színmegjelenítést kínál az ultranagy képernyős Micro RGB evo és az új Mini RGB evo modellekkel.
„Az LG Micro RGB evo a saját Micro RGB technológiánk kivételes színtisztaságát az α11 3. generációs AI processzor fejlett intelligenciájával ötvözi annak érdekében, hogy páratlan vizuális élményt nyújtson ultranagy képernyőn” – mondta Park Hyoung-sei, az LG média- és szórakoztatóelektronikai üzletágának (Media Entertainment Solution Company) elnöke. „A függetlenül igazolt, nagy tisztaságú RGB-színmegjelenítés jól tükrözi elkötelezettségünket amellett, hogy új mércét állítsunk a prémium LCD képminőség terén. Az RGB-kijelzők kínálatát az LG Mini RGB evo modellel teljessé téve büszkén bővítjük az ügyfeleink számára elérhető nagy teljesítményű modellek választékát.”
[1] A Tom’s Guide AI Awards 2026 győztese.
[2] Az LG RGB televíziói megszerezték a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már a pénzügyeinkről is az AI-t kérdezzük?
Szinte minden magyar hallott már a mesterséges intelligenciáról, de csak 40 százalék érzi úgy, hogy valóban tájékozott a témában.
Ez azonban nem akadályoz meg bennünket abban, hogy egyre fontosabb kérdéseinket is az AI-nak tegyük fel: minden második válaszadó kért vagy kérne tőle pénzügyi tanácsot is – derül ki a Generali megbízásából készült, országosan reprezentatív kutatásból.
Az AI gyorsabban vált a mindennapi döntéseink részévé, mint ahogy megtanultuk volna, mikor és mennyire érdemes hinnünk neki. Bár a 16 – 75 éves magyar lakosság szinte teljes egésze hallott már a mesterséges intelligenciáról, mindössze 40 százalék érzi magát tájékozottnak a témában. 45 százalék szerint kevés ismerete van róla, további 15 százaléknak pedig gyakorlatilag nincs konkrét AI-ismerete.
Közben az AI már rég nem csak szöveget ír vagy információt keres helyettünk. Egyre többen fordulnak hozzá olyan kérdésekben is, amelyek hosszú évekre meghatározhatják pénzügyi biztonságukat. A Generali Biztosító megbízásából készült országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok 23 százaléka már kért pénzügyi tanácsot mesterséges intelligenciától, további 27 százalék pedig nyitott lenne erre a jövőben. Vagyis minden második magyar el tudja képzelni, hogy pénzügyi döntései során AI segítségére támaszkodjon. A válaszadók 7 százaléka már meg is fogadta az AI által adott pénzügyi tanácsot, további 16 százalék pedig legalább részben hagyatkozott rá.
A chatbotból közben tanácsadó lett
Az AI-eszközöket használók 61 százaléka információkeresésre veszi igénybe a technológiát, de egyre több területen válik mindennapi segítővé: tanuláshoz, szövegíráshoz, munkahelyi feladatokhoz, tartalomkészítéshez, utazástervezéshez és vásárlási döntésekhez is használjuk.
A változás különösen a fiatalabb generációknál látványos. A 16 – 29 évesek harmada tanulásra vagy önképzésre is használ AI-t, 26 százalékuk szöveget írat vele, 25 százalék kép- vagy videókészítésre, 24 százalék pedig munkahelyi feladatokhoz veszi igénybe. A 60 – 75 éveseknél ugyanezek az arányok már minden esetben 10 százalék alatt maradnak, és ebben a korosztályban 35 százalék még egyáltalán nem használt AI-eszközt.
„A kutatás legfontosabb tanulsága számomra az, hogy az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak a mesterséges intelligencia felé, miközben a technológia működését és korlátait még viszonylag kevesen értik igazán. Ez önmagában nem probléma, hiszen az AI rendkívül hasznos eszköz lehet a tájékozódásban. A pénzügyekben azonban különösen fontos, hogy ne tévesszük össze a gyors információt a személyre szabott tanácsadással. Egy algoritmus nem látja az élethelyzetünket, a céljainkat vagy a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Éppen ezért a fontos pénzügyi döntésekben továbbra is nélkülözhetetlen az emberi szakértelem”
– mondta Kármán Dániel, a Generali Biztosító AI vezetője.
Használjuk – de tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne
A magyarok AI-hoz való viszonya korántsem fekete-fehér. A válaszadók 25 százaléka összességében kockázatosnak tartja a mesterséges intelligenciát, 21 százalék inkább nem lát benne veszélyt, a legnagyobb csoport, 48 százalék viszont egyszerre lát benne lehetőséget és kockázatot. Érdekes módon éppen azok feltételezik nagyobb arányban, hogy az AI kockázatos, akik saját bevallásuk szerint gyakorlatilag semmit nem tudnak róla. A magukat tájékozottnak és a kevés ismerettel rendelkezőnek tartók véleménye ezzel szemben nem tér el jelentősen egymástól.
A Generali korábbi AI-vakság elleni kampánya is erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet: egy gyors, jól strukturált és magabiztos AI-válasz attól még nem feltétlenül pontos. A technológia használata ezért újfajta tudatosságot kíván – nemcsak azt kell megtanulnunk, hogyan kérdezzünk tőle, hanem azt is, mikor érdemes visszakérdezni, ellenőrizni vagy más forrást keresni.
Ha minden információ egy kattintásra van, mit ad hozzá az ember?
Az egészségügyi és a pénzügyi döntéseknél is jelen van az AI a kutatás szerint. A magyarok 49 százaléka fordult már hozzá egészséggel kapcsolatos kérdésben, 22 százalék pedig azt mondja, hogy a kapott tanácsot meg is fogadta. A magukat AI-ban tájékozottnak érzők között tízből heten használták már a technológiát ilyen témában. A pénzügyi döntéseknél különösen fontos ez kérdés. A kutatás szerint minden negyedik magyar inkább pénzügyi szakemberhez fordulna, mint mesterséges intelligenciához. Ugyanakkor 16 százalék sem szakértőt, sem AI-t nem kérdezne ilyen témában. A Generali szerint ezért nem az AI és az emberi tanácsadás versenye a valódi kérdés. A technológia hatalmas mennyiségű információt képes gyorsan összegyűjteni és rendszerezni, miközben a személyes szakértelem ott ad többet, ahol az általános válaszok már nem elegendők.
„Attól, hogy egyre könnyebben jutunk információhoz, még nem feltétlenül lesz könnyebb jó döntést hozni. Egy tanácsadó értéke ma már nem egyszerűen abban van, hogy információt ad. Ismeri az ügyfél élethelyzetét, kérdez, visszakérdez, és segít összekapcsolni a döntést annak hosszabb távú következményeivel. Az AI nagyon erős eszköz lehet egy szakember kezében, de az emberi figyelmet, tapasztalatot és felelősséget nem teszi feleslegessé”
– mondta Baka Anett, a Generali marketingvezetője.
Erre az emberi hozzáadott értékre épít a Generali őszi kármegelőzési kampánya is, amelynek középpontjában a vállalat tanácsadói állnak. A Generali nem az AI használata ellen érvel – sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy tanuljuk meg úgy használni, hogy közben a saját ítélőképességünkre is hagyatkozzunk.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Első telefon, első előfizetés: hogyan segíthetjük a gyerek biztonságos belépését a mobilvilágba?
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta európai egészségügyi kutatási platformját és a HUAWEI WATCH D3-at Münchenben
-
Gazdaság2 hét ago
Így lehet még biztonságosabb és hatékonyabb az adatközpontok működése
-
Ipar2 hét ago
Úttörő elemzést készített a Schneider Electric a 800 VDC-s adatközponti architektúráról
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre több alternatív hajtású kamiont használ a Dachser Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Nőtt az árengedmény a használt ingatlanok piacán
-
Tippek2 hét ago
Promptolás a padsorokban – Így használják az MI-t a magyar egyetemisták
-
Ipar2 hét ago
Tovább növeli az áramellátás biztonságát a Schneider Electric







