Gazdaság

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

Vajon lemaradtunk Európától a digitalizációban? Beindulnak vagy lemaradnak az inkumbens szereplők a bank- és biztosítási szektor innovációs versenyében?  Hol fejlődhetnének még a pénzintézeteink ebben? Felforgatja a pénzforgalmat az azonnali fizetés és a PSD2? Többek között ezekről volt szó a május 28-i Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferencián.

 

Több demográfiai csomagba kerül Magyarországnak a készpénz

400 milliárd forintba kerül Magyarországnak a készpénz, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferenciáján. Ezért is fontos a készpénzhasználat visszaszorítása, amelynek egyik lehetséges eszköze lehet a lakossági készpénzhasználat korlátozása, illetve az azonnali átutalási rendszerre épülő új alkalmazások, szolgáltatások.

Gion Gábor

9 százalékponttal csökkent 5 év alatt az adóelkerülés mértéke, az áfa-rés az EU-s átlagot közelítette meg. Mindezt technológiák bevezetésével érték el: ilyen az EKÁER, melyet más országok is lemásolnak (pl. Lengyelország is egy ilyen rendszert vezet be) online számlázás, fordított áfa, online pénztárgépek, POS-telepítési program. Tavaly a költségvetés adóbevétele 350 milliárd forinttal volt magasabb, minta terv.

Amire viszont nem vagyunk büszkék, hogy a készpénzállomány folyamatosan és drasztikusan növekszik. Az MNB becslései szerint 1500 milliárd forintnyi készpénz van valójában is forgalomban, a többi az valahol ül. Egy része a banki trezorokban van, bankár barátaink ezt nem szívesen ismerik el, de ha figyelembe vesszük, hogy az overnight kamat negatív, akkor nem meglepő, hogy a likviditás egy része így tárolódik a bankrendszerben. De természetesen jelentős összeg van a lakosságnál is.

– mondta Gion Gábor.

Nemzetközi összehasonlításban nézve Görögországban, Bulgáriában nagyobb a készpénzmennyiség aránya, de a fintech bajnokoknak tartott balti országokban, Észtországban, Lettországban is magasabb, mint Magyarországon.

Az EU számos országában vezettek be készpénzfizetési korlátozást, akár a magánszemélyek, akár cégek közötti viszonylatban. Magyarországon csak a vállalatok közötti készpénzforgalom korlátozott, más országok bátrabbak, ebben mi is fejlődhetnénk még – mondta Gion Gábor. Értelmezésünk szerint ez azt jelentheti, hogy a lakossági vagy lakosság és vállalkozások közötti készpénzforgalom korlátozás terítéken van a kormány lehetséges intézkedései között.

A készpénzlogisztika (őrzés, nyomtatás, szállítás) évente több mint 400 milliárd forintba kerül, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne. Nem beszélve arról, hogy a 6000 milliárd forintnyi készpénz nagy része valójában nem a gazdaságot finanszírozza.

Az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődik, a minisztérium elindította a POS-terminál program második ütemét, és díjcsökkentést is végrehajtottak, de a gazdaság egyes szereplői az adóelkerülés miatt használnak készpénzt. Ezért terelik a lakosságot és a vállalkozásokat az elektronikus csatornákra.

A piaci szereplők nélkül nehéz megoldani a készpénzhasználat problémáját, az MNB készített egy jelentést, amit persze a bankok vitatnak, miszerint a magyar bankrendszer Európa egyik legdrágábbika. De azt azért csendesen elismerik, hogy a magyar bankrendszer a drágábbak közé tartozik. Egy dolog, hogy ők olcsónak tartják magukat, de a lakosságnak is el kell hinnie, hogy ez így van, máskülönben nem használják a szolgáltatásukat – emelte ki Gion Gábor.

A Pénzügyminisztérium POS-terminál telepítési programja csökkentette a díjakat, a korábbi 3-5 százalékos díjterhelés helyett 1 százalékra. A cél, hogy 2020-ban a kereskedők 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni. Nagyjából 30 éves a bankkártya technológia, ezért megkérdőjelezhető, hogy valóban a bankkártyával kell-e megoldani a készpénzhasználat kérdését. Amikor megvalósul az azonnali fizetési rendszer, és erre sikerül applikációkat is fejleszteni, akkor azzal előre lehet lépni.

 

Támadják a bankok aranytojást tojó tyúkját – vajon ki lesz a bankszektor Rolexe?

Hiába a rettegés, nem fognak eltűnni teljes egészében a hagyományos bankok, bankfiókok, csupán átalakulnak – vélik a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies 2019 konferencián résztvevő banki és biztosítói vezetők. A szakemberek ismertették: zajlik az agilis transzformáció a legtöbb pénzügyi intézménynél és az IT-rendszerek fejlesztése is, viszont nem minden bank tervez alaprendszer-cserét. A fintechek persze nem teljesen veszélytelenek: pont a bankok profitközpontját támadják, emiatt pedig árverseny és digitalizációs verseny van kialakulóban, mellyel az ügyfelek járhatnak a legjobban.

Ivánkay Péter, a UBS Project & Client Engagement Managere a pénzügyi szektorban zajló digitalizációs forradalmat a karórák digitalizációhoz hasonlította: a 70-es, 80-as években körülbelül ezer svájci óragyár ment csődbe. Sok gyártó megpróbált mechanikus és digitális órákat is gyártani (többnyire sikertelenül), más gyártók pedig megpróbálták prémium brandként eladni óráikat. Bár ma nem 90 ezer, hanem csak 60 ezer ember dolgozik a karóra-gyártásban, a digitalizációs hullámot túlélték – elsősorban az utóbbi megoldással.

A fintechek és a bankok harca most arról szól, hogy a fintechek el tudnak-e jutni előbb az ügyfélhez, mint ahogy a bankok innoválni tudnak. A befektetők kedvenc fintech-kategóriája jelenleg a hitelezés. Az egyik fő erőssége a fintecheknek, hogy olyan embereknek tudnak hitelezni, akik nagyobb valószínűséggel fizetik vissza a kölcsönt és képesek jobban személyre szabni az ajánlataikat, felmérni a kockázatokat.

A fintechek alapvetően alacsonyabb marzsokkal dolgoznak, ezért ügyfél-akvizícióban kell élen járniuk, viszont gyakran akadályokba ütköznek. Sok fintech azt a megoldást találja ki, hogy egy bankkal lép együttműködésre.

Az előadást követő panelbeszélgetésben magyar pénzügyi intézmények felsővezetői beszélgettek a digitalizáció hatásairól. A következő érdekesebb kérdéseket válaszolták meg:

apple pay otp

Ki jelenti most a legnagyobb kockázatot az inkumbensekre? A bigtechek vagy a fintechek? Milyen csatornákon lehet velük versenyezni?

Böle Ferenc (IT Projekt Menedzsment és Transzformációs Igazgatóság vezető, OTP) elmondta, hogy kedden reggel indították el az Apple Payt, már aznap nagyjából 20 ezer tranzakciót végrehajtottak, a hétvégére másfélszereződött. Más bankok ügyfelei is átmentek az OTP-hez, hogy az Apple Payt használni tudják. A technológia jó, de kockázatai is vannak, például az Apple Watch-csal való véletlen NFC-s fizetés. Foltányi Tamás (operációs igazgató, Erste) elmondta, hogy nem szerencsés, hogy az Apple egyes bankokat preferál, pedig egyszerre tervezte elindítani a magyar bankszektor a szolgáltatást. Egyébként úgy véli, mind a technológia, mind a szabályozó kihívásokat jelent a bankszektor hagyományos szereplőinek. Hegedüs Éva (elnök-vezérigazgató, Gránit Bank) nem fél, de versenyhelyzet természetesen van. Hosszú távon egyébként úgy véli, a bankolás egyszerűsödni fog, a személyesség viszont részben meg fog maradni. Juhász László (Senior Partner & Managing Director, Budapest, Boston Consulting Group) úgy véli, a nagy techcégek valószínűleg nem lesznek sosem univerzális bankok világszerte, maximum egyes részeit támadják meg, ilyen lehet a fizetések rendszere. Az innováció vissza fog vándorolni a nagyvállalatokhoz, a bizalom egyelőre erősebb a bankokban és a biztosítókban, mint a fintechekben. Sztanó Imre (elnök-vezérigazgató, NN) úgy véli, nem kifizetődő a fintecheknek kiszervezni az innovációt, a saját innovációnak nagy szerepe van. Sztanó úgy véli, a digitalizáció nem önmagában az online platformok használatát jelenti, de egyébként a biztosítási szektorban nagyon nagy szerepe lesz továbbra is a személyes értékesítésnek. Ezt viszont jobban megtámogatják majd digitális eszközök.

 

Mennyire fog a jövőben mindent meghatározni a digitális verseny?

Sztanó Imre szerint belátható ideig egymás mellett él majd a digitális és személyes értékesítés. Juhász László ismertette, hogy 20-30%-kal csökkent a fiókok száma Magyarországon, mellette minden bank fejlesztette mobilalkalmazását. A tendencia egyértelmű, de fenn fognak maradni olyan területek, melyek 10-15 év múlva is tanácsadás és személyes kontant-intenzív szolgáltatások maradnak. Ezért nem fognak teljes egészében eltűnni a fiókok. Hegedüs Éva egyetért abban, hogy számos szolgáltatás személyes kapcsolatot igényel, de nem mindegy, hogy fizikális kapcsolat kell-e ehhez vagy digitálisan egyeztet-e a tanácsadóval az ügyfél. Ezzel a szolgáltatás olcsóbb lesz, a szolgáltatók profitja is javulhat. Foltányi Tamás megjegyezte: van olyan spanyol bank, amely növelni kezdte a fiókhálózatát. Úgy véli, drasztikusan a következő években nem fognak csökkenni a fiókok. Sokan úgy vélik egyébként, az omnichannel (többcsatornás) értékesítésben van a jövő, ehhez viszont sok banknak a teljes digitális architektúráját át kell alakítania. Hozzátette: az azonnali átutalási rendszer „adrenalinlöket” lesz a bankrendszernek. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk, az OTP-nél nem voltak jelentős fiókbezárások, egyelőre viszont nem cserélik le a teljes alaprendszer-cserét, viszont módosítani fognak rajta. A szakember szerint a régebbi core rendszerek fejlesztésével is meg lehet oldani a 24/7-es működést, a bankok közti versenyben viszont fontos kérdés lesz, hogy pontosan mely szolgáltatások lesznek elérhetők a nap minden órájában. A pénzintézeti vezetők elmondták, hogy elkészülnek időben az azonnali átutalások rendszerével.

 

Jót tesz a bankoknak a szabályozók által elvárt IT-fejlesztési projektek?

Hegedüs Éva szerint az ügyfeleknek jót tesz, viszont számos fintech-törekvést megöl az azonnali átutalási rendszerek térnyerése. Foltányi Tamás szerint nagy változás lesz a bankoknak, hogy azokat a szektorokat támadják a fintechek, melyek eddig a bevételeik legnagyobb részét jelentették, kénytelenek lesznek árat csökkenteni, ezért a profitabilitásuk is gyengülhet. Juhász László szerint a versenyképességet növelik ezek az elvárások.

 

Mennyire jelent megoldást a digitális versenyben az agilis módszertan?

Sztanó Imre elmondta, hogy nem engedheti meg egy cég sem magának, hogy az innovációt csak technológiai szempontból fogják fel. Az NN-nél egyébként megkezdték az agilis átalakítást. Hozzátette: az agilitás egy buzzword, mindenkinek mást jelent, ezen a téren egy one-size-fits-all megoldás nem fog működni. A szakember szerint egyébként az agilis módszertan remek eszköz arra, hogy munkavállalókat csábítson és tartson meg. Foltányi Tamás elmondta, az Ersténél is folynak kísérletek az agilis átalakításra, a kéthetes ciklusok viszont nem mindig egyeztethetők össze a bank release-naptárával. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk is működnek agilis csapatok, szállítói oldalon viszont kihívásokat okoz a módszertan. Részben az agilis módszertannak köszönhetően egyébként több mint 200 fővel növelték az IT-csapatukat.

Gazdaság

Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere

balaton

Változatlanul Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, amit az áremelkedés sem tört meg.

Az Otthon Centrum mérése szerint a tóparton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések újépítésű projektjei között. A rekorder egy fővároshoz közeli község, 3,2 millió forintos négyzetméterárral.

„Jellemzően az ingatlan vízparttól, illetve fővárostól való távolsága a két legmeghatározóbb tényező egy nyaraló árának alakulása során,”

– összegezte a Balaton-parti ingatlanpiac érték befolyásoló tényezőit Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

A legnépszerűbb hazai nyaralóövezetben 65 projektben összesen 2500 lakás épül, ezeknek nagyjából a fele érhető el jelenleg. A projektek kínálati fajlagos átlagára 1,81 millió forint négyzetméterenként – jegyezte meg a cég vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a projektszámok ugyan megegyeznek az előző negyedéves értékkel, ám jelenleg 7 százalékkal kevesebb lakás épül. A kínálati négyzetméterárról szólva Kosztolánczy György elmondta, hogy már 1,8 százalékkal magasabb a téli átlagnál. Az év első negyedévében öt projekt 85 lakása jelent meg az online térben, ami ugyancsak több az előző negyedév 3 projektjének 35 lakásánál.

A legtöbb projekt és lakás Siófokon épül: a balatoni új építésű lakások nagyjából harmada köthető a tópart legnagyobb városához, ahol 19 projektben 740 lakás kivitelezése kezdődött el. Siófokon átlagosan 2,1 millió forintért kínálják az új lakások négyzetméterét, ami 2,8 százalékkal múlja felül az előző negyedéves értéket, a többi balatoni projekt átlag értékénél pedig már 15,9 százalékkal magasabb ez az ár. Siófok után kilenc projekttel Balatonlelle a legnépszerűbb, míg Balatonfüreden, Balatonszemesen, Keszthelyen és Zamárdiban négy-négy projekt van folyamatban. A tóparti települések felén, összesen 19 helyen van aktív beruházás.

Az épülő lakások számában szintén Siófok az első (740), majd Balatonszemes következik (~350), ahol egyetlen projektben a tóparti települések legnagyobb beruházása indult el (153 lakással). Keszthely is aktív (263), de a projektekben bővelkedő Balatonlelle sem sokkal maradt el az épülő lakások számában (218).

A szakember kiemelte, hogy a legolcsóbb és a legdrágább település átlagos kínálati négyzetméterára között háromszoros a különbség:

„Talán még soha nem nyílt ennyire szét az árolló”

– kommentálta a vezérigazgató a négyzetméterenkénti átlagot. A legolcsóbb város Balatonfüred 1,18 millió forinttal, amelyet Badacsonytomaj 1,2, Fonyód 1,44 millió forinttal követ.

A tópart legdrágább települése Balatonakarattya, ahol az új építésű lakások négyzetméterét átlagosan 3,2 millió forintért kínálják a fejlesztők. Ezzel Akarattya jócskán lekörözte a második Zamárdit (2,24) és a harmadik Alsóörsöt (2,14 millió forint). A legtöbb településen 1,5–2,0 millió forint közötti sávban mozog egy négyzetméter fajlagos átlagára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Tovább erősíti regionális szerepét a piacvezető villamossági cég

Székesfehérváron második telephelyét nyitotta meg 2024. április 24-én a több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Daniella Villamosság.

Az évi nettó 40 milliárd forintot meghaladó árbevételű, piacvezető, debreceni székhelyű családi vállalkozás új egységében az ipari partnerek körében felmerülő villamossági igények teljeskörű kiszolgálására törekszik. A közel 500 főt foglalkoztató, immár 39 telephellyel és webáruházzal is rendelkező vállalat a jövőben még markánsabb szerepet kíván betölteni a régió vállalkozásainak életében.

Az ipari szereplők szolgálatában

Magyarország elsőszámú villamossági kis- és nagykereskedése, a magyar és nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket felmutató Daniella Villamosság második székesfehérvári telephelyének 50 millió forintos árukészlete, neves stratégiai beszállítók, úgy, mint a Schneider, a Siemens, a WAGO, a Phoenix Contact, a Weidemüller, az ELKO EP támogatásával áll az ipari partnerek rendelkezésére.

A lokáció más vevőszegmenst szólít meg, mint a nyüzsgő belvároshoz közeli B2C kereskedés. A mindössze négy hónap alatt kialakított új egység – a célcsoport összetett igényeire figyelemmel – az általános villanyszerelési termékek kereskedelme mellett tanácsadói, mérnöki, tervezési és automatizálási feladatokra is felkészült. A Daniella Villamosság Ipari Divíziója műszaki javaslatokkal, megoldásokkal, termékspecifikációk kidolgozásával is támogatja az értékesítést. A cég a régióban, megerősített személyes jelenlétével, rendkívül széles kapcsolati tőkével kívánja hangsúlyozni a vármegye gazdasági fejlődése iránti elköteleződését.

Az innovatív vállalatcsoport magas minőségű kiszolgálással fokozza az ügyfélélményt

A vállalat országos lefedettséget megcélzó hosszútávú stratégiai elképzelése 2024 április 24-én következő szintre lépett azáltal, hogy megnyitotta második üzletét Székesfehérváron. A közel 500 m2 alapterületű, 3000-3500 db, az ipari vállalkozások igényeire specializálódott, azonnal elérhető termékkel rendelkező telephely a Videoton Ipari Parkhoz közel található. A hazai villamossági piac legmodernebb robotizált nagytarcsai központi raktárában pedig további 250 000 db tétel áll az ügyfelek rendelkezésre, melyet akár másnapi kiszállítással biztosítanak a Fejér vármegyei üzletben vásárlók számára is.

„A nagy múltú családi vállalkozás és az ipari szereplők vállalatirányítási rendszereinek összekapcsolása lehetővé teszi a logisztikai, a beszerzési, az anyaggazdálkodási folyamatok összefűzését. Ezáltal szorosabb technológiai és stratégiai összefonódások jönnek létre az üzleti partnerek között.”

– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója.

A cég központi értéke az emberi erőforrás

Az országos lefedettségű vállalat sikeres működésének fontos összetevője a tudásbázis megőrzése, a vevők legjobb kiszolgálása, a stabilitás, illetve a munkahelyek megtartása a családias értékrend megőrzése mellett. A második székesfehérvári telephely megnyitása további 5 munkahelyet teremtett, ezzel már 8 főre növelve a közvetlenül kiszolgáló egységekben dolgozók számát. Rajtuk kívül két területi képviselő aktív munkája is hozzájárul a partneri kapcsolatok ápolásához és kiépítéséhez.

Székesfehérvár és a Daniella Villamosság kapcsolata példaértékű

„Örömmel üdvözlöm, hogy a magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Daniella Villamosság második kereskedelmi egységét nyitotta meg Székesfehérváron. Egy új telephelyének létrejötte mindig nagy jelentőségű mind a beruházó, mind pedig a befogadó város életében. Együttműködésünk példaértékű, ami – reméljük – további cégek számára is vonzóvá teszi a vármegyeszékhelyt.”

– emelte ki beszédében dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

Felvillanyozzák a várost

„Arra törekszünk, hogy a cég ne csak egy elszigetelt kereskedelmi egységként működjön a városban. Elkötelezettek vagyunk a régió fejlődésének irányába, ezért üzleti magatartásunkat a városi szereplők lüktetéséhez és elképzeléseihez igazítjuk. Közös projektek megvalósításában gondolkozunk az oktatás, a kultúra és a sport területén. Számunkra fontos, ahol befogadó közösséget találtunk, ott együtt nagyszerűt és jót tegyünk.”

– emelte ki Barabás Borbála, a Daniella Villamosság stratégiai fejlesztési vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A CIB Bank a Kyndrylt választotta hitelezési platformja modernizálására

kyndryl

A Kyndryl (NYSE: KD), a világ legnagyobb IT infrastruktúra-szolgáltatója és a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja ma bejelentette, hogy a Kyndryl támogatta a bankot alkalmazásai modernizálásában és fedezetlen hitelezéssel kapcsolatos munkafolyamatai átalakításában.

Ennek eredményeként a CIB Bank – a fogyasztói hitelek feldolgozására szolgáló modern és automatizált rendszer bevezetésével – tovább egyszerűsíti hitelezési folyamatát, nagyobb hatékonyságot és jelentős költségmegtakarítást érhet el.

Az 1979-ben alapított CIB Bank az Intesa Sanpaolo Csoport tagjaként közel 455 000 ügyfelet szolgál ki. A technológiai innovációk által irányított, gyorsan fejlődő pénzügyi szektorhoz igazodva a CIB Bank élvonalbeli technológiai integrációval alkalmazkodik a digitális bankolás korszakához, amelyet az ügyfelek rugalmasság és zökkenőmentesség iránti igénye vezérel.

A CIB Bank ügyfélközpontú megoldásokra törekszik, célja, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképesség és a szabályozási megfelelés között, bizalmat és biztonságot nyújtson egy dinamikusan változó piacon. Ennek érdekében bízta meg a Kyndrylt egy informatikai modernizációs projekt megvalósításával, melynek célja a bank fedezetlen hitelekkel kapcsolatos munkafolyamatainak átalakítása, a kisvállalkozói hitelezési szolgáltatás felhasználói felületének frissítése, valamint a jelzáloghiteleket és kisvállalkozásokat kezelő platform korszerűsítése. A projekt során jelentősen átalakították a CIB Bank hitelkártyák, folyószámlahitelek és személyi kölcsönkérelmek kezelésére szolgáló folyamatát, egyszerűsítették a programkódokat, újratervezték az üzleti műveleteket, miközben az alaptechnológiát változatlanul hagyták.

„Nagyon örülünk, hogy a Kyndryl partnerünk ebben a projektben”

– mondta Sante Cusimano, a CIB Bank működésirányítás vezérigazgató-helyettese.

„A Kyndryl alkalmazásfejlesztés és működési támogatás terén szerzett szakértelme segítségével modernizáltuk hitelezési folyamatainkat, fejlesztettük belső képességeinket, személyre szabottabb és hatékonyabb szolgáltatást nyújtunk ügyfeleinknek.”

„A Kyndryl büszke arra, hogy együttműködhet a CIB Bankkal ebben a modernizációs projektben. Jelentős mérföldkő számunkra, hogy a hagyományos IT szolgáltatói szerepkörünkön túllépve megbízható üzletialkalmazás-szolgáltatóvá váltunk”

– mondta Marosvári Tamás Bence, a Kyndryl Magyarország üzleti folyamatok tanácsadásáért felelős vezetője.

„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy ügyfeleink elvárásait felülmúló megoldásokat nyújtsunk.”

A projekt központi eleme a Kyndryl átfogó szolgáltatásainak integrálása volt, amely lehetővé tette a bank hitelezési munkafolyamatainak és rendszereinek teljeskörű átalakítását.  A Kyndryl az alkalmazási rétegtől az infrastruktúráig mindent modernizált, és már üzemelteti is az eszközöket és alkalmazásokat.

A fejlesztések jelentősen javították a CIB Bank hatékonyságát, így a bank még rugalmasabban képes reagálni a piaci és üzleti változásokra. A termékfejlesztés ésszerűsítésével a CIB Bank felgyorsította az innovációt, és csökkentette a piacra vezetési időt. A hitelezési folyamatok egyetlen platformon történő központosítása csökkentette a működési költségeket a technológiai infrastruktúra egyszerűsítésével, valamint a műveletek és a támogatás konszolidálásával.

A minőségellenőrzéssel ellátott üzemeltetési és támogatási modell bevezetése lehetővé teszi, hogy a CIB Bank szükség szerint módosítsa az alkalmazás egyes összetevőit. Az új rendszernek köszönhetően a hitelügyintézők már kevesebb időt töltenek az adatbeviteli rendellenességek javításával és a belső hibák miatt elutasított kérelmek kezelésével. Ez a munkatársak elégedettségét is növeli.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss