Gazdaság

Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a munkavégzés jövőjére?

A Dell Technologies és a VMware tanulmánya azt vizsgálta, mennyire állnak készen az európai vállalkozások arra, hogy a legújabb technológiai innovációkkal támogassák a munkavégzést

A Dell Technologies és a VMware bejelentette az IDC-vel közösen készített, „Becoming Future of Work Ready: Follow the Leaders” című tanulmányát, amely arra kereste a választ, hogy a technológia hogyan változtatja meg az általunk ismert munkavégzési módokat, milyen hatást gyakorol a szervezetek céges kultúrájára, a szükséges készségekre, a tehetségkutatásra, a munkahelyre, valamint magának a munkaerőnek a jellegére és összetételére.

Az eredmények azt mutatják, hogy az európai szervezetek mindössze 29 százaléka dolgozott ki sikeresen a munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiát, amely a legújabb innovációkkal és elgondolásokkal támogatja dolgozóit.

A felmérés kérdéseire európai országokban működő kis-, közép- és nagyvállalatok teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói adtak válaszokat. A munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiával rendelkező vállalatokat a tanulmány a „munka jövőjét szem előtt tartó szervezetként (Future of Work determined organisations, FDO) azonosítja. Ezekben a vállalkozásokban a leggyakoribb folyamatban lévő stratégia a képzési programok bevezetése (50%), amelyek lehetővé teszik a legújabb digitális készségek elsajátítását a munkavégzéshez. Az FDO-k közel fele gondolja úgy, hogy az alkalmazottak hatékonysága a munkahelyük átalakításának legfontosabb mozgatórugója.

Az európai FDO-k felismerték, hogy a munkavégzési stílusok folyamatosan változnak, és alkalmazkodnak is hozzá. Az európai vállalkozások 48 százaléka dolgozott ki olyan biztonsági szabályzatokat, amelyek kedvező hatással vannak a modern munkavégzési stílusokra, például a rugalmas vagy a távoli munkavégzésre. Ebben az Egyesült Királyság az éllovas, ahol a brit székhelyű vállalatok kétharmada állt ki határozottan amellett, hogy igazodni kíván az európai munkavállalók folyamatosan változó igényeihez.

A jövő munkahelyének megteremtéséhez azonban nemcsak a digitális készségek fejlesztése szükséges, hanem a munkakörnyezeté is. A vállatok 46 százaléka értett egyet abban, hogy az irodai tér áttervezése rendkívül fontos az intelligensebb munkavégzés érdekében.

„Több európai vállalatnak kellene fontolóra vennie a munkavégzés jövőjére irányuló, vállalati szintű stratégiát. A jövő munkahelyét már nem csupán a szervezetek igényei határozzák meg: egyre inkább az ember kerül a középpontba. A munkavállalókat olyan környezetben kell ellátnunk megfelelő digitális készségekkel, technológiával és biztonsági eszközökkel, amely megkönnyíti számukra a fejlődést, és amelyben a jobb együttműködésnek, a hatékonyságnak és a rugalmasságnak köszönhetően sikeresek lehetnek” 

– mondta Therese Cooney, a Dell Technologies ügyfélmegoldásokért felelős részlegének vezető alelnöke.

“Azok a vállalatok, amelyek tudatosan készülnek a jövőre, három területre összpontosítanak a digitális átalakulás során. Jövőálló gondolkodásmódot és kultúrát fejlesztenek, olyan módszereket alkalmaznak, amelyek támogatják a rugalmas és agilis munkavégzést, valamint az innováció és a könnyebb alkalmazkodás érdekében fejlesztik a munkakörnyezetet és a támogató technológiákat”

– mondta Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, digitalizáció és innováció szakértő.

A tanulmány kiemelten fontos pontjai

  • Az európai vállalkozások nagy figyelmet fordítottak a biztonságra az olyan jogszabályok miatt mint például a GDPR. Összesen a vállalatok több mint egyharmada értett egyet abban, hogy a biztonság, az adatvédelem és az irányítás jelentette a munkahelyi innovációk legnagyobb kihívását. A tanulmány azt is megállapította, hogy a redundáns informatikai rendszerek hatással vannak az új technológiák integrálására (30%). Az új technológiákba való befektetés elsőre ijesztőnek tűnhet, azonban a kevésbé hatékony megoldások miatt a biztonsági kockázatok növekednek, ami a vállalati és ügyféladatok szivárgásához vezethet.
  • A jövő munkahelye késedelmes megvalósításának egyik oka a jelenleg tapasztalható generációs megosztottság. A tanulmány megállapításai szerint az európai vállatok munkaerejét 38 százalékban az Y generációhoz, 35 százalékban az X generációhoz és 7 százalékban a Z generációhoz tartozó alkalmazottak alkotják. Ebből az összetételből fakadóan a generációk közötti konfliktusok és a munkavégzéssel kapcsolatos elvárások eltérései vannak a leginkább hatással a kései innovációra (a válaszadók 29 százaléka szerint). A vállatok azzal tudnák leküzdeni a generációk közötti eltérésből fakadó nehézségeket, ha meghatároznák a problémák kiváltó okait a vállalkozáson belül, legyen szó a képzettség hiányáról vagy az ismeretlentől való félelemről.
  • Az intelligens technológiák automatizálják a feladatokat, és lehetővé teszik a dolgozók számára a hatékonyabb munkavégzést. Az FDO-k felismerték ezt, és több mint felük vezetett be okos digitális asszisztenseket, közel negyedük pedig már használ mesterséges intelligencia alapú háttérirodai megoldásokat, vagy tervezi ilyen rendszerek használatát. Bizonyos technológiák bevezetése pedig együtt járthat a dolgozók átképzésével. Ezek a képzések biztosíthatók különféle csatornákon (mobilkészülék, videó stb.) keresztül, vagy akár a munkatársak között is megszervezhetők.
  • Az FDO-k azt is felismerték, hogy a munkahely fejlődéséhez dedikált erőforrásokra van szükség, amelyek kiszolgálhatják a vállalkozásokon belüli általános fejlesztési célokat. Az FDO-k negyede vezetett be átalakítási költségvetést annak biztosítására, hogy a vállalat a megfelelő úton haladjon. A szervezetek több mint negyede azonban az informatikai részlegük által biztosított forrásokat használja.

Bár ez önmagában nem hátrány, a vállalatoknak ezzel együtt szem előtt kell tartaniuk, hogy nem szabad kockáztatniuk a digitális átalakulást, hanem be kell építeniük a sikert célzó, átfogó üzleti tervekbe.

  • Technológiai innovációkkal biztosítható a munka és a magánélet közötti elengedhetetlenül szükséges egyensúly, és a rugalmas munkavégzés lehetősége napjaink számos dolgozója számára alapvető fontosságú. Az európai alkalmazottaknak mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalatuk nem lát előnyt a rugalmas munkavégzésben. A vállalatok 57 százaléka ugyanakkor a hatékonyságot kívánja növelni, 56 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a dolgozóik elégedettek legyenek. A vállalatoknak nemcsak azért kell figyelembe venniük a munka és magánélet közötti egyensúly kérdését, hogy fokozzák a kollégák általános elégedettségét, hanem azért is, hogy megtarthassák a munkaerőt – 46 százalék véli úgy, hogy ez a legfontosabb előnyök egyike.
  • Várható, hogy az FDO-k továbbra is szorgalmazni és folytatni fogják a munkavállalókat segítő technológiai fejlesztések megvalósítását, hogy az alkalmazottak a számukra előnyös módon dolgozhassanak. A felhő alapú platformok (54%), a mobilbiztonsági szoftverek (49%) és az eszközök mobilkészülékről történő elérése (39%) létfontosságú kezdeményezés az alkalmazottak hatékony munkavégzésének elősegítéséhez az FDO-k szerint.

A felhő alapú platformokat övező számtalan előny hozzájárulhat az eszközfelügyelet és a méretezhetőség kialakításának egyszerűsítéséhez a fejlődő vállalkozások számára.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss