Gazdaság

Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a munkavégzés jövőjére?

A Dell Technologies és a VMware tanulmánya azt vizsgálta, mennyire állnak készen az európai vállalkozások arra, hogy a legújabb technológiai innovációkkal támogassák a munkavégzést

A Dell Technologies és a VMware bejelentette az IDC-vel közösen készített, „Becoming Future of Work Ready: Follow the Leaders” című tanulmányát, amely arra kereste a választ, hogy a technológia hogyan változtatja meg az általunk ismert munkavégzési módokat, milyen hatást gyakorol a szervezetek céges kultúrájára, a szükséges készségekre, a tehetségkutatásra, a munkahelyre, valamint magának a munkaerőnek a jellegére és összetételére.

Az eredmények azt mutatják, hogy az európai szervezetek mindössze 29 százaléka dolgozott ki sikeresen a munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiát, amely a legújabb innovációkkal és elgondolásokkal támogatja dolgozóit.

A felmérés kérdéseire európai országokban működő kis-, közép- és nagyvállalatok teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói adtak válaszokat. A munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiával rendelkező vállalatokat a tanulmány a „munka jövőjét szem előtt tartó szervezetként (Future of Work determined organisations, FDO) azonosítja. Ezekben a vállalkozásokban a leggyakoribb folyamatban lévő stratégia a képzési programok bevezetése (50%), amelyek lehetővé teszik a legújabb digitális készségek elsajátítását a munkavégzéshez. Az FDO-k közel fele gondolja úgy, hogy az alkalmazottak hatékonysága a munkahelyük átalakításának legfontosabb mozgatórugója.

Az európai FDO-k felismerték, hogy a munkavégzési stílusok folyamatosan változnak, és alkalmazkodnak is hozzá. Az európai vállalkozások 48 százaléka dolgozott ki olyan biztonsági szabályzatokat, amelyek kedvező hatással vannak a modern munkavégzési stílusokra, például a rugalmas vagy a távoli munkavégzésre. Ebben az Egyesült Királyság az éllovas, ahol a brit székhelyű vállalatok kétharmada állt ki határozottan amellett, hogy igazodni kíván az európai munkavállalók folyamatosan változó igényeihez.

A jövő munkahelyének megteremtéséhez azonban nemcsak a digitális készségek fejlesztése szükséges, hanem a munkakörnyezeté is. A vállatok 46 százaléka értett egyet abban, hogy az irodai tér áttervezése rendkívül fontos az intelligensebb munkavégzés érdekében.

„Több európai vállalatnak kellene fontolóra vennie a munkavégzés jövőjére irányuló, vállalati szintű stratégiát. A jövő munkahelyét már nem csupán a szervezetek igényei határozzák meg: egyre inkább az ember kerül a középpontba. A munkavállalókat olyan környezetben kell ellátnunk megfelelő digitális készségekkel, technológiával és biztonsági eszközökkel, amely megkönnyíti számukra a fejlődést, és amelyben a jobb együttműködésnek, a hatékonyságnak és a rugalmasságnak köszönhetően sikeresek lehetnek”

– mondta Therese Cooney, a Dell Technologies ügyfélmegoldásokért felelős részlegének vezető alelnöke.

“Azok a vállalatok, amelyek tudatosan készülnek a jövőre, három területre összpontosítanak a digitális átalakulás során. Jövőálló gondolkodásmódot és kultúrát fejlesztenek, olyan módszereket alkalmaznak, amelyek támogatják a rugalmas és agilis munkavégzést, valamint az innováció és a könnyebb alkalmazkodás érdekében fejlesztik a munkakörnyezetet és a támogató technológiákat”

– mondta Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, digitalizáció és innováció szakértő.

A tanulmány kiemelten fontos pontjai

Az európai vállalkozások nagy figyelmet fordítottak a biztonságra az olyan jogszabályok miatt mint például a GDPR. Összesen a vállalatok több mint egyharmada értett egyet abban, hogy a biztonság, az adatvédelem és az irányítás jelentette a munkahelyi innovációk legnagyobb kihívását. A tanulmány azt is megállapította, hogy a redundáns informatikai rendszerek hatással vannak az új technológiák integrálására (30%). Az új technológiákba való befektetés elsőre ijesztőnek tűnhet, azonban a kevésbé hatékony megoldások miatt a biztonsági kockázatok növekednek, ami a vállalati és ügyféladatok szivárgásához vezethet.

A jövő munkahelye késedelmes megvalósításának egyik oka a jelenleg tapasztalható generációs megosztottság. A tanulmány megállapításai szerint az európai vállatok munkaerejét 38 százalékban az Y generációhoz, 35 százalékban az X generációhoz és 7 százalékban a Z generációhoz tartozó alkalmazottak alkotják. Ebből az összetételből fakadóan a generációk közötti konfliktusok és a munkavégzéssel kapcsolatos elvárások eltérései vannak a leginkább hatással a kései innovációra (a válaszadók 29 százaléka szerint). A vállatok azzal tudnák leküzdeni a generációk közötti eltérésből fakadó nehézségeket, ha meghatároznák a problémák kiváltó okait a vállalkozáson belül, legyen szó a képzettség hiányáról vagy az ismeretlentől való félelemről.

Az intelligens technológiák automatizálják a feladatokat, és lehetővé teszik a dolgozók számára a hatékonyabb munkavégzést. Az FDO-k felismerték ezt, és több mint felük vezetett be okos digitális asszisztenseket, közel negyedük pedig már használ mesterséges intelligencia alapú háttérirodai megoldásokat, vagy tervezi ilyen rendszerek használatát. Bizonyos technológiák bevezetése pedig együtt járthat a dolgozók átképzésével. Ezek a képzések biztosíthatók különféle csatornákon (mobilkészülék, videó stb.) keresztül, vagy akár a munkatársak között is megszervezhetők.

Az FDO-k azt is felismerték, hogy a munkahely fejlődéséhez dedikált erőforrásokra van szükség, amelyek kiszolgálhatják a vállalkozásokon belüli általános fejlesztési célokat. Az FDO-k negyede vezetett be átalakítási költségvetést annak biztosítására, hogy a vállalat a megfelelő úton haladjon. A szervezetek több mint negyede azonban az informatikai részlegük által biztosított forrásokat használja.

Bár ez önmagában nem hátrány, a vállalatoknak ezzel együtt szem előtt kell tartaniuk, hogy nem szabad kockáztatniuk a digitális átalakulást, hanem be kell építeniük a sikert célzó, átfogó üzleti tervekbe.

Technológiai innovációkkal biztosítható a munka és a magánélet közötti elengedhetetlenül szükséges egyensúly, és a rugalmas munkavégzés lehetősége napjaink számos dolgozója számára alapvető fontosságú. Az európai alkalmazottaknak mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalatuk nem lát előnyt a rugalmas munkavégzésben. A vállalatok 57 százaléka ugyanakkor a hatékonyságot kívánja növelni, 56 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a dolgozóik elégedettek legyenek. A vállalatoknak nemcsak azért kell figyelembe venniük a munka és magánélet közötti egyensúly kérdését, hogy fokozzák a kollégák általános elégedettségét, hanem azért is, hogy megtarthassák a munkaerőt – 46 százalék véli úgy, hogy ez a legfontosabb előnyök egyike.

Várható, hogy az FDO-k továbbra is szorgalmazni és folytatni fogják a munkavállalókat segítő technológiai fejlesztések megvalósítását, hogy az alkalmazottak a számukra előnyös módon dolgozhassanak. A felhő alapú platformok (54%), a mobilbiztonsági szoftverek (49%) és az eszközök mobilkészülékről történő elérése (39%) létfontosságú kezdeményezés az alkalmazottak hatékony munkavégzésének elősegítéséhez az FDO-k szerint.

A felhő alapú platformokat övező számtalan előny hozzájárulhat az eszközfelügyelet és a méretezhetőség kialakításának egyszerűsítéséhez a fejlődő vállalkozások számára.

Related Topics:2019 Dell felkészülés jövő munkavégzés vállalat

Up Next

Bíróságon száll szembe az amerikai megszorító intézkedésekkel a Huawei

Don't Miss

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!