Gazdaság

Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a munkavégzés jövőjére?

A Dell Technologies és a VMware tanulmánya azt vizsgálta, mennyire állnak készen az európai vállalkozások arra, hogy a legújabb technológiai innovációkkal támogassák a munkavégzést

A Dell Technologies és a VMware bejelentette az IDC-vel közösen készített, „Becoming Future of Work Ready: Follow the Leaders” című tanulmányát, amely arra kereste a választ, hogy a technológia hogyan változtatja meg az általunk ismert munkavégzési módokat, milyen hatást gyakorol a szervezetek céges kultúrájára, a szükséges készségekre, a tehetségkutatásra, a munkahelyre, valamint magának a munkaerőnek a jellegére és összetételére.

Az eredmények azt mutatják, hogy az európai szervezetek mindössze 29 százaléka dolgozott ki sikeresen a munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiát, amely a legújabb innovációkkal és elgondolásokkal támogatja dolgozóit.

A felmérés kérdéseire európai országokban működő kis-, közép- és nagyvállalatok teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói adtak válaszokat. A munkavégzés jövőjére vonatkozó stratégiával rendelkező vállalatokat a tanulmány a „munka jövőjét szem előtt tartó szervezetként (Future of Work determined organisations, FDO) azonosítja. Ezekben a vállalkozásokban a leggyakoribb folyamatban lévő stratégia a képzési programok bevezetése (50%), amelyek lehetővé teszik a legújabb digitális készségek elsajátítását a munkavégzéshez. Az FDO-k közel fele gondolja úgy, hogy az alkalmazottak hatékonysága a munkahelyük átalakításának legfontosabb mozgatórugója.

Az európai FDO-k felismerték, hogy a munkavégzési stílusok folyamatosan változnak, és alkalmazkodnak is hozzá. Az európai vállalkozások 48 százaléka dolgozott ki olyan biztonsági szabályzatokat, amelyek kedvező hatással vannak a modern munkavégzési stílusokra, például a rugalmas vagy a távoli munkavégzésre. Ebben az Egyesült Királyság az éllovas, ahol a brit székhelyű vállalatok kétharmada állt ki határozottan amellett, hogy igazodni kíván az európai munkavállalók folyamatosan változó igényeihez.

A jövő munkahelyének megteremtéséhez azonban nemcsak a digitális készségek fejlesztése szükséges, hanem a munkakörnyezeté is. A vállatok 46 százaléka értett egyet abban, hogy az irodai tér áttervezése rendkívül fontos az intelligensebb munkavégzés érdekében.

„Több európai vállalatnak kellene fontolóra vennie a munkavégzés jövőjére irányuló, vállalati szintű stratégiát. A jövő munkahelyét már nem csupán a szervezetek igényei határozzák meg: egyre inkább az ember kerül a középpontba. A munkavállalókat olyan környezetben kell ellátnunk megfelelő digitális készségekkel, technológiával és biztonsági eszközökkel, amely megkönnyíti számukra a fejlődést, és amelyben a jobb együttműködésnek, a hatékonyságnak és a rugalmasságnak köszönhetően sikeresek lehetnek”

– mondta Therese Cooney, a Dell Technologies ügyfélmegoldásokért felelős részlegének vezető alelnöke.

“Azok a vállalatok, amelyek tudatosan készülnek a jövőre, három területre összpontosítanak a digitális átalakulás során. Jövőálló gondolkodásmódot és kultúrát fejlesztenek, olyan módszereket alkalmaznak, amelyek támogatják a rugalmas és agilis munkavégzést, valamint az innováció és a könnyebb alkalmazkodás érdekében fejlesztik a munkakörnyezetet és a támogató technológiákat”

– mondta Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, digitalizáció és innováció szakértő.

A tanulmány kiemelten fontos pontjai

Az európai vállalkozások nagy figyelmet fordítottak a biztonságra az olyan jogszabályok miatt mint például a GDPR. Összesen a vállalatok több mint egyharmada értett egyet abban, hogy a biztonság, az adatvédelem és az irányítás jelentette a munkahelyi innovációk legnagyobb kihívását. A tanulmány azt is megállapította, hogy a redundáns informatikai rendszerek hatással vannak az új technológiák integrálására (30%). Az új technológiákba való befektetés elsőre ijesztőnek tűnhet, azonban a kevésbé hatékony megoldások miatt a biztonsági kockázatok növekednek, ami a vállalati és ügyféladatok szivárgásához vezethet.

A jövő munkahelye késedelmes megvalósításának egyik oka a jelenleg tapasztalható generációs megosztottság. A tanulmány megállapításai szerint az európai vállatok munkaerejét 38 százalékban az Y generációhoz, 35 százalékban az X generációhoz és 7 százalékban a Z generációhoz tartozó alkalmazottak alkotják. Ebből az összetételből fakadóan a generációk közötti konfliktusok és a munkavégzéssel kapcsolatos elvárások eltérései vannak a leginkább hatással a kései innovációra (a válaszadók 29 százaléka szerint). A vállatok azzal tudnák leküzdeni a generációk közötti eltérésből fakadó nehézségeket, ha meghatároznák a problémák kiváltó okait a vállalkozáson belül, legyen szó a képzettség hiányáról vagy az ismeretlentől való félelemről.

Az intelligens technológiák automatizálják a feladatokat, és lehetővé teszik a dolgozók számára a hatékonyabb munkavégzést. Az FDO-k felismerték ezt, és több mint felük vezetett be okos digitális asszisztenseket, közel negyedük pedig már használ mesterséges intelligencia alapú háttérirodai megoldásokat, vagy tervezi ilyen rendszerek használatát. Bizonyos technológiák bevezetése pedig együtt járthat a dolgozók átképzésével. Ezek a képzések biztosíthatók különféle csatornákon (mobilkészülék, videó stb.) keresztül, vagy akár a munkatársak között is megszervezhetők.

Az FDO-k azt is felismerték, hogy a munkahely fejlődéséhez dedikált erőforrásokra van szükség, amelyek kiszolgálhatják a vállalkozásokon belüli általános fejlesztési célokat. Az FDO-k negyede vezetett be átalakítási költségvetést annak biztosítására, hogy a vállalat a megfelelő úton haladjon. A szervezetek több mint negyede azonban az informatikai részlegük által biztosított forrásokat használja.

Bár ez önmagában nem hátrány, a vállalatoknak ezzel együtt szem előtt kell tartaniuk, hogy nem szabad kockáztatniuk a digitális átalakulást, hanem be kell építeniük a sikert célzó, átfogó üzleti tervekbe.

Technológiai innovációkkal biztosítható a munka és a magánélet közötti elengedhetetlenül szükséges egyensúly, és a rugalmas munkavégzés lehetősége napjaink számos dolgozója számára alapvető fontosságú. Az európai alkalmazottaknak mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalatuk nem lát előnyt a rugalmas munkavégzésben. A vállalatok 57 százaléka ugyanakkor a hatékonyságot kívánja növelni, 56 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a dolgozóik elégedettek legyenek. A vállalatoknak nemcsak azért kell figyelembe venniük a munka és magánélet közötti egyensúly kérdését, hogy fokozzák a kollégák általános elégedettségét, hanem azért is, hogy megtarthassák a munkaerőt – 46 százalék véli úgy, hogy ez a legfontosabb előnyök egyike.

Várható, hogy az FDO-k továbbra is szorgalmazni és folytatni fogják a munkavállalókat segítő technológiai fejlesztések megvalósítását, hogy az alkalmazottak a számukra előnyös módon dolgozhassanak. A felhő alapú platformok (54%), a mobilbiztonsági szoftverek (49%) és az eszközök mobilkészülékről történő elérése (39%) létfontosságú kezdeményezés az alkalmazottak hatékony munkavégzésének elősegítéséhez az FDO-k szerint.

A felhő alapú platformokat övező számtalan előny hozzájárulhat az eszközfelügyelet és a méretezhetőség kialakításának egyszerűsítéséhez a fejlődő vállalkozások számára.

Related Topics:2019 Dell felkészülés jövő munkavégzés vállalat

Up Next

Bíróságon száll szembe az amerikai megszorító intézkedésekkel a Huawei

Don't Miss

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

Gazdaság

Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait

A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Globális trend: a vállalati mobilitás a megvalósítható megoldások irányába tolódik

A vállalatok egyre pragmatikusabban közelítik meg a mobilitást, és az ambiciózus stratégiai célok helyett a ténylegesen működő, üzletileg is fenntartható megoldásokra helyezik a hangsúlyt – derül ki az Arval Mobility Observatory éves felméréséből. A négy kontinens 33 országában, több mint 10 ezer döntéshozó bevonásával készült kutatás alapján a mobilitási döntések ma már elsősorban a gyakorlati megvalósíthatóság mentén születnek.

Megjelent az Arval Fleet and Mobility Barometer 2026[1] iparági felmérés, amely átfogó képet ad a vállalati flottakezelési és mobilitási trendekről. Az eredmények szerint a szervezetek ma már a változó gazdasági és technológiai környezethez igazodva alakítják stratégiáikat, és a költséghatékony, stabilan működtethető megoldásokat helyezik előtérbe.

Az elektromos átállás továbbra is meghatározó irány: a vállalatok 66%-a prioritásként kezeli az alternatív hajtásokat, és a cégek közel fele már aktívan alkalmaz ilyen járműveket. A bevezetés ütemét ugyanakkor egyre inkább gyakorlati tényezők határozzák meg: a cégek 68%-a a töltőinfrastruktúra hiányát jelöli meg fő akadályként, miközben a magas beszerzési költségek és a korlátozott modellkínálat is lassítja az átállást.

A mobilitási döntésekben felértékelődött a költségek kezelése és a működés kiszámíthatósága. A teljes tulajdonlási költség (TCO) kezelése a vállalatok 31%-ánál már a következő három év három legnagyobb kihívása között szerepel, miközben a digitális és integrált megoldások valós idejű adatokkal támogatják az optimalizálást és a költségek kontrollját.

A mobilitás mára túlmutat a hagyományos flottakezelésen. A vállalatok egyre szélesebb eszköztárral dolgoznak: a válaszadók 30%-a mobilitási költségkeretet (mobility budget) alkalmaz, míg az autómegosztási és telekocsi-megoldások egyaránt a cégek 26%-ánál jelennek meg. Emellett a private lease és a salary sacrifice konstrukciók (25%), valamint a saját jármű vagy tömegközlekedés használatának költségtérítése is széles körben elérhető. Ezek a megoldások a munkavállalói igényekhez jobban igazodó, rugalmas mobilitási rendszerek irányába mutatnak.

Ezzel párhuzamosan erősödik a járművek életciklusának tudatosabb kezelése: a válaszadók 45%-a használt járműveket is integrál flottájába, ami a költséghatékonyság és a fenntarthatóság szempontjainak együttes megjelenését jelzi.

„A vállalatok egyre tudatosabban közelítik meg a mobilitási döntéseket: miközben az elektromos átállás továbbra is stratégiai irány, a gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági és működési szempontok. A kérdés ma már nem az, hogy elinduljanak-e ezen az úton, hanem az, hogy milyen feltételek mellett és milyen költségszinten tudják fenntarthatóan működtetni ezeket a megoldásokat. Ez a szemléletváltás Magyarországon is jól érzékelhető”

– mondta Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója.

A globális trendek Magyarországon is visszaköszönnek: a vállalatok a költségek kontrolljára és a működés kiszámíthatóságára helyezik a hangsúlyt. Bár az elektromos átállás iránya adott, a gyakorlati megvalósítást hazai szinten elsősorban az infrastruktúra elérhetősége és a beruházási költségek határozzák meg. Emellett kulcskérdéssé válik, hogy a mobilitási megoldások rugalmasan illeszkedjenek a szervezetek működéséhez és a munkavállalói elvárásokhoz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar fejlesztésű kasszarendszerrel nyitotta meg első koszovói üzletét a Decathlon

Április elején megnyitotta első koszovói áruházát a Decathlon, amellyel egyben a nyugat-balkáni régió piacát is teszteli. A mintegy 3000 négyzetméteres új üzlet kasszarendszerét a magyar Laurel Kft. szállította. Ezzel Koszovó már a nyolcadik ország, ahol a világ egyik legnagyobb sportszerkereskedője a székesfehérvári vállalat megoldásaira támaszkodik.

A Laurel fejlesztéseit Magyarország mellett Ausztriában, Horvátországban, Lettországban, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában is alkalmazza a Decathlon, most pedig Koszovó is csatlakozott ehhez a körhöz. Az új áruházban 2 hagyományos és 4 önkiszolgáló pénztár működik a Laurel új generációs kasszaszoftverével. A szükséges fiskális implementációt és a bankterminálok integrációját szintén a magyar cég végezte.

„A koszovói nyitás jól mutatja, hogy egy Magyarországon fejlesztett kereskedelmi-informatikai megoldás különböző piaci és szabályozási környezetben is sikeresen alkalmazható. Ez korántsem magától értetődő, hiszen a nagy multinacionális vállalatok gyakran egységes, központilag előírt szoftverhasználatot várnak el leányvállalataiktól és partnereiktől. Az, hogy a Decathlon immár a nyolcadik országban választotta a Laurel fejlesztéseit, komoly visszaigazolása a közös munkának”

– mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a projekt előkészítése során a Laurel szorosan együttműködött a magyar és a francia Decathlon csapataival is.

„Első koszovói áruházunk megnyitása fontos mérföldkő regionális terjeszkedésünkben. Célunk, hogy ebben az országban is minél több ember számára tegyük elérhetővé a sportot, a minőségi termékeket és a korszerű vásárlási élményt. Örülünk, hogy ebben a Laurel személyében erős technológiai partnerre találtunk”

– mondta Gojart Shaqiri társtulajdonos és ügyvezető igazgató a Decathlon Koszovó képviseletében.

A prishtinai üzlet nyitása a környező országokban is figyelmet kapott. A Decathlonnál megerősítették, hogy a koszovói tapasztalatok fontos szerepet játszhatnak a régiós terjeszkedés további lépéseinek értékelésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!