Gazdaság

Szeretnél sok pénzt keresni? Legyél blokklánc fejlesztő!

A világ legnagyobb szakmai közösségi hálózatának számító LinkedIn minden évben felméri, hogy melyek azok az állások, amelyeket a cégek egyre nagyobb számban hirdetnek meg.

A blokklánc fejlesztő számított 2018-ban az egyik leginkább feltörekvő foglalkozásnak, ugyanis az előző évhez képest 33%-kal több ilyen jellegű hirdetés született – írja a c-programozas.hu.

Az Indeed.com, ami a világ egyik legnagyobb álláshirdető felülete, szintén arról számol be, hogy a blokklánc fejlesztőkért két kézzel kapkodnak a vállalatok. Nem csoda, hogy valósággal vadásszák a hozzáértő szakembereket, ugyanis ez a szakma még szinte gyerekcipőben jár, vagyis nagyon nehéz megfelelő programozókat találni a szabad pozíciókra.

blokklanc-fejlesztes

Mit is jelent pontosan a blokklánc technológia?

A blokklánc a peer-to-peer fizetési hálózatok egyik meghatározó eleme, amely egy olyan elosztott adatbázis, amely a folyamatosan növekvő tranzakciók nyilvántartását végzi. A hálózatban részt vevő összes számítógép tárolja, tehát módosítása a szereplők többségének beleegyezésével lehetséges. Mindegyik blokk tartalmazza az előző blokk azonosításához szükséges, titkosított hash információt, egy időbélyeget és magát a tranzakciós adatot. Tehát összességében a blokklánc technológia egy adatblokkokból álló digitális lánc. A legtöbb ilyen kriptodeviza blokklánc nyilvános (pl.: Bitcoin), azaz a tranzakciók teljes mértékig visszakövethetőek.

Érdemes felmondani a jelenlegi munkahelyen, és blokklánc programozónak állni?

Nos, mivel nagyon kevesen vannak, akik valóban értenek ehhez a szakmához, ezért igen nagy a verseny a hozzáértők között, ami persze megemeli a programozói fizetéseket is. Ezen a területen jóval magasabbak a bérek, mint például az átlagos szoftverfejlesztők körében. Amerikában blokklánc fejlesztőként horribilis fizetést lehet zsebre tenni, hiszen évi körülbelül 45 millió forintnak megfelelő összeg üti az ezen a területen dolgozó programozók markát. Svájcban is hasonló a tendencia, hiszen ott is 30-40 millió forintnyi összeget kap évente egy blokklánc fejlesztő. Nagy-Britanniában valamivel alacsonyabb, azonban egyáltalán nem elhanyagolható a 15 és 25 millió forint közötti kereset éves szinten. További előnye a blokklánc fejlesztő munkának, mint a legtöbb ehhez hasonló informatikai szakmának, hogy gyakorlatilag bárhonnan végezhető.

Milyen cégeknél lehet elhelyezkedni blokklánc fejlesztőként?

A blokkláncok segítségével nagy hatékonysággal lehet például közösségi média és videómegosztó hálózatokat, termékkövetési rendszereket, okos szerződéseket, és bankok közti számlavezetést programozni. Ezek olyan hasznos felhasználói rendszerek, amelyekre a mai világban egyre nagyobb szükség mutatkozik. Éppen ezért a nagyvállalatok mindent megtesznek, hogy a saját rendszerük legyen a világon a legjobb, és folyamatosan keresik a képzett szakembereket. Íme néhány ismert cég, ahol biztosan el lehet helyezkedni blokklánc fejlesztőként:

  • Microsoft – valószínűleg senkinek sem kell bemutatni az amerikai technológiai vállalatot, mely a számítógépekkel és számítógépes szoftverekkel foglalkozik. A blokklánc technológiát a Microsoft Azure is használja.
  • Mastercard – a MasterCard Incorporated amerikai pénzügyi vállalat, bankkártyák kiadásával foglalkozik. A cég szintén elkezdte alkalmazni a blokklánc technológiát annak érdekében, hogy javítsa a tranzakciók időzítésének hatékonyságát, csökkentse a tranzakciók költségét, és szembe szálljon a csalásokkal.
  • IBM – egy újabb amerikai székhelyű multinacionális technológiai cég, ahol jelenleg 1500 szakértő vesz részt, több mint 500 blokklánc projektben. Az IBM Blockchain World Wire fizetési hálózata már kilépett a béta állapotból, amely segítségével  gyorsítják majd a nemzetközi kifizetéseket.
  • Fujitsu – az egyik legnagyobb japán IT szolgáltató a világon. Nemrég megbízást kapott arra, hogy a japán bankárszövetség blokklánc platformja számára készítsen átutalási rendszert. A közelmúltban nyitotta meg Blokklánc Innovációs Központját is Brüsszelben.

Mind a 4 cég nagy erőkkel keresi a leendő blokklánc fejlesztő programozókat és versenyképes fizetéseket kínálnak.

Hogyan lehet valaki blokklánc fejlesztő?

Sokan azt gondolhatják, hogy ebben az esetben a legprofibb egyetemre kell beiratkozni, és éveket kell tanulni, hogy valakiből blokklánc fejlesztő váljon. Először is nem árt tudni, hogy az úgynevezett Blockchain Technology egy nagyon fiatal ága az informatikának, így még a felsőoktatásokban is maximum csak egy kiegészítő tárgyként taglalják és nem pedig különálló szakot indítanak hozzá.

Éppen ezért az autodidakta módon történő tanulás is kitűnően alkalmas lehet hogy valakiből blokklánc programozó legyen. Bár nagyon kevés tudásanyag található még az interneten, főleg magyar nyelvterületen, de első lépésként nem árt a programozás alapjaival tisztában lenni. Hogy melyik programozási nyelv kerül kiválasztásra az szinte teljesen mindegy, ugyanis elsőként magát a programozás módszertanát kell elsajátítani.

A kezdők számára nagyon jó választás lehet a C programozási nyelv, amely lehetőséget ad a hasonló elven működő láncolt listák megismerésére és programozására. Jó hír, hogy könnyen megtanulható és sok ingyenes tananyag áll rendelkezésre az interneten. Egyre több online tanfolyam is elérhető, ahol tapasztalt magántanárok segítik a tanulás folyamatát. Ha ezzel megvagy, akkor már igazán közel állsz a célodhoz. Tudnod kell azonban, hogy a blokklánc technológia folyamatosan fejlődik, így a tanulás nem áll meg, a siker érdekében folyamatosan képezned kell magad.

Forrás: C-programozas.hu

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss