Gazdaság

Bemutatta a világ leggyorsabb AI tréning klaszterét a Huawei

A csillagászattól az olajkutatásig hasznát vehetik az Atlas 900-nak

A 2019-es Connect kiállításon leplezte le legújabb innovációját a Huawei Technologies.

Az Atlas 900 a világ leggyorsabb AI tréning klasztere, amelynek segítségével a jövőben könnyebben lesz elérhető a mesterséges intelligencia használata a tudományos kutatás és üzleti innováció különböző területei számára. A vállalat a legújabb fejlesztése mellett ismertette aktuális informatikai stratégiáját is: a Huawei álláspontja szerint öt éven belül a világon használt AI-alapú számítástechnika aránya 80 százalékra nő majd.

A Huawei Connect 2019 innovációs kiállítása keretében, Sanghajban mutatta be legújabb fejlesztéseit.  Az idei rendezvény témája a „Fejlett Intelligencia” volt, célja pedig egy nyitott, együttműködő, közös platform létrehozása a felhasználók és partnerek számára, amelyben mindannyian felfedezhetik az intelligens jövő új lehetőségeit.

Mesterségesintelligencia-megoldások, ahogy eddig nem láthattuk

Az Atlas 900 a Huawei elmúlt tíz évben kifejlesztett technikai erősségeire építve, ezernyi Ascend processzor erejét egyesíti magában. A klaszter mindössze 59,8 másodperc alatt oktatja a mélységi információfeldolgozásra képes ResNet-50 hálózatot, amely az AI tanítási teljesítményének mérésére szolgáló műszaki aranyszabvány. Az Atlas 900 a tesztek alapján a fenti folyamatot tíz másodperccel gyorsabban végzi el, mint a korábbi világcsúcs teljesítményt nyújtó egységek bármelyike.

A mesterséges intelligenciára épülő, számítástechnikai erőműként is tekinthető Huawei innováció új lehetőségeket biztosít a tudományos kutatás és az üzleti innováció számos területén, legyen szó a csillagászatról, az időjárás előrejelzésről, az automatizált vezetésről vagy az olaj felleléséről. A gyártó felhő alapú felületén, a Huawei Cloud-on is elindította klaszterszolgáltatásként az Atlas 900-at, így kivételes számítási ereje széles körben elérhetővé vált a felhasználók számára. A Huawei új szolgáltatásait világszerte kedvezményesen bocsátotta az egyetemek és tudományos kutatóintézetek rendelkezésére.

Az iparág számítástechnikai szemléletmódja olyan technológiákból indul ki, mint a szabályalapú, illetve a statisztikai modellek, amelyek mind a gépi tanulás (machine learning) alapját képezik. A Huawei becslései szerint a statisztika alapú számítástechnika általánossá válik majd, és az AI- alapú megoldások felhasználásának aránya öt éven belül szerte a világon elérheti akár a 80 százalékot is.

Zheng Yelai, a Huawei Felhő Üzletágának elnöke szerint a mesterséges intelligencia felhasználása számos különböző területen lehetséges. A vállalat képviselője több mint tíz iparágban lefolytatott, közel 500 projekt tapasztalataira alapozva rámutatott, hogy az iparági AI épp most lép át egy kereskedelmi szakadékot, és hamarosan kulcsfontosságú szereplő lesz a vállalatok digitalizációjának átformálásában.

4 lépés a jövő felé

„A számítástechnika jövője rendkívüli, több mint kétbillió amerikai dollár értékű piac”

– mondta Ken Hu, a Huawei alelnöke.

„Stratégiánkban négy kulcsfontosságú területre összpontosítunk: szélesítjük az architektúrák határait, fejlesztjük a minden forgatókönyvre kiterjedő processzorokat, világos üzleti határokat szabunk meg, valamint nyitott ökoszisztémát építünk”.

A piac térnyerés érdekében a Huawei négy területre összpontosít számítástechnikai stratégiája során:

Az architektúra innováció területén jelentős újításként a Huawei Technologies 2018-ban bemutatta az úgynevezett Da Vinci architektúráját. Az innovatív processzor-kialakítási mód lényege a megfizethető számítási erő folyamatos és bőséges biztosítása a felhasználók számára. A vállalat a jövőben is nagy figyelmet fordít a hasonló fejlesztésekre.

A Huawei számos különböző processzorcsaláddal rendelkezik. A Kunpeng lapkák az általános számításokért, az Ascend a mesterséges intelligenciáért, a Kirin az okoskészülékekért, a Honghu processzorok pedig az okoskijelzőkért felelnek. A vállalat célja, hogy továbbra is innovatív és minden forgatókönyvre kiterjedő processzorokkal szerelje fel jövőbeli csúcskészülékeit, hordozató okoseszközeit, tabletjeit, PC-it és hálózati berendezéseit egyaránt.

A Huawei nem közvetlenül értékesíti különböző chipkészleteit. Ehelyett a jövőben világos üzleti határok mentén, felhasználóinak felhőszolgáltatások, partnereinek pedig alkatrészek formájában biztosítja azokat – előtérbe helyezve az integrált megoldások támogatását.

Az elkövetkező öt évben a vállalat további 1,5 milliárd amerikai dollár értékben fektet be fejlesztői programjába. A beruházás célja, hogy a program további ötmillió fejlesztő támogatásával bővüljön ki, valamint a Huawei nyitott ökoszisztémát biztosítson ahhoz, hogy partnerei világszerte maguk is fejleszthessék az intelligens alkalmazások és megoldások következő generációját.

Szakmai együttműködések

Gao Wen, a Chinese Academy of Engineering tagja, valamint a Peng Cheng Lab igazgatója egy jövőbeli együttműködést vetített elő a Huawei és a fenti szervezetek között. Wen elképzelései szerint a labor és a vállalat többek között azon dolgoznak majd együtt, hogy kiépítsék Kína első fejlődő AI szuperszámítási rendszerét, ami támogatja az exascale számítást is. A két vállalat továbbá szintén közösen munkálkodik majd az AI kutatást és innovációt támogató újgenerációs platformok létrehozásán.

„Ez a felfedezések új korszaka”

– emelte ki Ken Hu.

„Előttünk áll a lehetőségek végtelen óceánja, de egy hajó kevés, hogy áthajózzon rajta. Ma ezernyi hajót mutattunk be. Dolgozzunk együtt, ragadjuk meg ezt a történelmi lehetőséget és fejlesszük az intelligenciát új magasságokba.”

– tette hozzá a Huawei alelnöke.

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss