Gazdaság

Új algoritmust vezetett be a Google – Jön a BERT

A Google folyamatosan finomhangolja algoritmusát, hogy minél relevánsabb találatokkal szolgálja ki a webet. Egy ilyen algoritmusfrissítés történt 2019. október 25.-én is, amikor bemutatták a BERT algoritmust.

A BERT a keresőóriás szerint az utóbbi 5 év legnagyobb előrelépése a Rankbrain óta. A frissítés Amerikában 10-ből 1 keresési találatot érint, és bár Magyarországon egyelőre még nem érhető el, fontos tisztában lenni vele.

Mi az a BERT, és miért van rá szükség?

A BERT nem más, mint a Google neurális hálózaton alapuló modellje, melynek célja a természetes nyelv feldolgozása. Az algoritmus az angol Bidirectional Encoder Representations from Transformers kifejezés rövidítése. Az új frissítés alapjaiban formálja át a Google-ben látott keresési találatokat, és jelentős hatása van a keresőoptimalizálással foglalkozó marketingesek munkájára is.

Nem más a keresőmotorok célja, minthogy a lehető legjobban tudják kiszolgálni a keresési szándékot. Ehhez elengedhetetlen, hogy felismerjék a felhasználó keresése mögötti információigényt, melyhez a legjobb eszköz a konkrét szavak értelmezése. Ez eddig ismerősen hangzik, hiszen a Google eddig is a szavak alapján adta vissza a találatokat. Akkor mi változott?

Míg korábban a szavakat egyesével elemezték a keresőrobotok, a BERT-nek köszönhetően ez már a kontextus vizsgálatával történik meg. Gondoljunk csak arra, milyen komplex például a magyar nyelv: rengeteg kötőszót és ragot használunk nap mint nap, melyek adott esetben teljesen módosíthatják a kifejezés jelentését. Nem mindegy, hogy valami felé vagy valamitől el szeretnénk utazni, ahogyan az sem lényegtelen, hogy valamiről vagy valakitől szeretnénk olvasni.

Míg az esetleges elgépeléseket az esetek túlnyomó részében már hosszú ideje helyesen ismeri fel a Google és felajánlja a megfelelő alakot, addig a szabad beszédhez hasonló szófordulatok értelmezésével még bőven vannak hiányosságok. Nem véletlen, hogy átszoktunk a kulcsszó-alapú keresésre, azaz egy kérdés feltétele helyett általában inkább néhány főnevet írunk egymás után.

Jellemző jelenség, hogy ahelyett, hogy “mikor indul a vonat Bécsbe” azt írjuk be a keresőmezőbe, hogy “bécs vonat menetrend”. Érezhetjük, hogy a második verzió nagyon távol áll a természetes beszédtől, mégis túlnyomórészt ezt választjuk remélve, hogy így pontosabb találatokat kaphatunk. Pontosan emiatt lett létrehozva a BERT algoritmusa.

Hogyan működik az algoritmus?

Ahogy azt már említettük, a BERT rövidítés tartalmazza a bidirectional, azaz kétoldalú szót. Ez a gyakolatban azt jelenti, hogy az algoritmus megvizsgálja a kifejezésben az előtte és utána található szavakat is, ezzel megértve a kontextust. A mesterséges intelligencia mindehhez a Wikipedia szócikkeinek elemzését használta fel az úgynevezett masking, azaz álcázás taktika alkalmazásának segítségével.

Az volt az algoritmus feladata, hogy egy szó kitakarásával, pusztán a kifejezés kontextusából jósolja meg a lefedett szót. Például abból, hogy “bevertem a [_] a plafonba” kitalálja a modell, hogy a kitakart szó a fejem.

Mindez azt eredményezi, hogy még pontosabb keresési eredményeket kapunk. Erre a Google hoz is egy látványos angol nyelvű példát: ha azt írjuk be a keresőbe, hogy “2019 brazil traveler to usa need a visa”, akkor a BERT algoritmusfrissítés előtt merőben eltérő találatokat láttunk volna, mint amikkel jelenleg találkozhatunk.

Tudjuk, hogy az angol nyelv megértésében rendkívül nagy jelentősége van az elöljárószavaknak, jelen esetben a “to”-nak. A fenti kifejezés arról szól, hogy brazilok utaznának Amerikába, nem pedig fordítva. 2019. október 25. előtt az algoritmus nem tulajdonított volna jelentőséget az elöljárószónak, ezért a keresési eredmények arról szóltak volna, hogy mit kell tudniuk a Brazíliába utazó amerikaiaknak a vízumról. Szerencsére a BERT óta a Google képes értelmezni a kifejezés teljes egészét, ezért megérti, hogy a “to”-nak kiemelt szerepe van a jelentés értelmezésében. Ennek következtében a konkrét keresési találatok is merőben más találatokat adnak vissza a frissítés óta.

Forrás: Google – Understanding searches better than ever before

Merre tovább?

Hiába a nagy hype a BERT körül, nem szabad túlértékelni ezt az új modellt, mert attól még messze áll a Google, hogy teljesen lekövesse az emberi nyelvet. Az azonban előremutató, hogy nem lesz szükséges ragaszkodni a kulcsszó-alapú kereséshez, nyugodtan használhatjuk olyan nyelvezettel a keresőt, ahogy az nekünk természetes.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a másik ismert mesterséges intelligencián alapuló algoritmus, a RankBrain továbbra is aktív, a BERT pusztán kiegészíti annak működését. A Google többféle metódust is használ annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson az adott nyelvről és minél jobban megértse, valójában mire kíváncsi a felhasználó. Ezen eszközök tárháza bővült ki most még eggyel, ezért előfordulhat, hogy egy adott kifejezés jelentésének pontosításához ötvözi a különféle modelleket.

Végezetül pedig mit jelent mindez a keresőoptimalizálás oldaláról nézve? Nem érdemes nagy változásra számítani, továbbra is igaz az örök szabály, miszerint olyan tartalmat készítsünk, mely maradéktalanul kiszolgálja a keresési szándékot. A BERT algoritmusa csupán abban segít, hogy sokkal pontosabban párosítsa össze a keresési kifejezést a megfelelő találatokkal.

Kapcsolódó cikkek:2019 algoritmus bert Google kereső újdonság újítás

Következő hírünk

Visszatér az SAP emblematikus vezetője

Előző hírünk

Összefogás a jó cél szolgálatában

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára.

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója

A magyar munkavállalók körében készített átfogó felmérés alapján az idei évben a Lufthansa Systems Hungária Kft-t választották hazánk legvonzóbb munkaadójának az IT kategóriában.

A nagy presztízsű elismeréssel idén tizenegyedik alkalommal díjazták Magyarország legnépszerűbb munkáltatóit. A kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy az IT szektor a dolgozók megítélése alapján továbbra is a legattraktívabb iparág Magyarországon.

A Randstad Hungary idén is díjazta az ország legvonzóbb munkahelyeit. A Randstad Employer Brand kutatás keretében a legnépszerűbb munkáltatók mellett számos izgalmas, a munkavállalók attitűdjeit, motivációit felmérő kérdésre is választ keresett a vállalat.

A Randstad a legfontosabb iparágakra lebontva külön is vizsgálta, hogy melyek hazánk legvonzóbb munkahelyei. A budapesti és szegedi irodáiban immár több mint 770 magasan képzett IT szakembert foglalkoztató Lufthansa Systems Hungária a munkavállalók véleménye alapján 2024-ben elnyerte a Magyarország legvonzóbb munkaadója díjat az IT kategóriában. A Randstad kutatásából továbbá az is kiderült, hogy a munkavállalók szerint 2024-ben is az IT a legvonzóbb szektor Magyarországon.

A Lufthansa Csoporthoz tartozó Lufthansa Systems légiipari szoftverek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, innovatív szoftvertermékeinek köszönhetően a légiközlekedési informatika egyik meghatározó szereplője.

„Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy elnyertük a legvonzóbb munkahelyeknek odaítélt Randstad-különdíjat az IT kategóriában. Az elismerés kiváló visszaigazolás a munkavállalók részéről, mely azt jelzi, hogy az izgalmas és sokszínű szakmai munka mellett támogató vállalati kultúrát és inspiráló munkahelyi légkört biztosítunk kollégáink számára. Az IT szektor világszinten az egyik leggyorsabban fejlődő és egyre nagyobb súllyal bíró iparág, nagy verseny folyik a tehetségek bevonzásáért és megtartásért is. Éppen ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy attraktív és támogató munkahelyet alakítsunk ki, segítve a kollégák szakmai fejlődését és a munka-magánélet egyensúly fenntartását”

– mondta el Turcsikné Gáspár Georgina, a Lufthansa Systems Hungária HR vezetője.

A Randstad friss Employer Brand kutatása rávilágított, hogy 2024-ben a magyar munkavállalók továbbra is a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb tényezőnek munkahelyválasztáskor. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bír a munkahelyi légkör minősége, beleértve a kollégákkal és a vezetőkkel való kapcsolatot. Szintén fontos szempont a munkáltató pénzügyi stabilitása, és az, hogy lehetőséget biztosít-e a munka és magánélet megfelelő egyensúlyának megteremtésére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább