Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

QLM – A félautomatizálás az új varázsszó a logisztikában

Mit tesz egy logisztikai szolgáltató, ha egy fontos megrendelője másnaptól 50%-al több árut tárolna a raktárában, és gyorsabb kiszolgálási sebességet vár el?

A helyzetét csak tetézi a munkaerőhiány, a változást pedig tovább motiválja a folyamatok során előforduló hibalehetőségek százalékos arányának javítási igénye. 

Számos vállalat kivár, mielőtt belevágna egy teljesen automatizált logisztikai környezetbe történő beruházásba. Joggal, mivel ennek megvalósítási ideje, költségei sok cégnél meghaladják a lehetőségeket, és nem nyújtják a gyorsan elérhető előnyök élményét.  Gyakran nincs is szükség tejes automatizációra, hiszen az innovatív cégek létező, jól bevált félautomatizált megoldásokat is alkalmaznak már a leginkább munkaerő-igényes feladatok, mint például a ki– és betárolási ciklusidők csökkentésére. A félautomatizálás rugalmassága lehetőséget teremt, hogy megfelelően reagáljunk az esetlegesen megnövekvő megrendelői igények kielégítésére. A rendszer megtérülése is gyors: hozzávetőlegesen 2 év, ezért döntenek egyre többen mellette.

Globális kihívás

A dilemma nem csak hazánkat érinti. A McKinsey Global Institute szerint a szállítás-raktározás a harmadik legautomatizálhatóbb szektor a világon. Eközben a logisztikai szakemberek többsége a világban mindenhol óvatos, és nehezen szánják magukat nagyobb automatizációs fejlesztésekre. Vajon mi áll ellentmondás hátterében?

Miközben a kiskereskedelemben, az autóiparban és a gyógyszeriparban 6-10% közötti növekedést terveznek, a logisztikában tervezett befektetések szintje épp a fele az említett növekedési igény kielégítéséhez szükséges mértéknek. A visszafogottság oka egyrészt a logisztikai szolgáltatók közötti verseny intenzitásában, és az ebből fakadó nyomott árakban rejlik. A nagyvállalatok és e-commerce megacégek gyorsan képesek szolgáltatót váltani, ezért mindenki óvatos a beruházásokkal. Másrészt egyre több nagy e-commerce cég a saját kezébe veszi a logisztikai rendszerét, így érzik biztonságban a szezonális ingadozások (karácsonykor a havi forgalom nyolcszorosát is elérő ugrások) kezelését. Az Amazon logisztikai operációja például önmagában ma már a világ ötödik legnagyobb logisztikai szolgáltatója lenne. De azok a cégek is csak vonakodva fektetnek automatizációba, ahol elvileg minden feltétel adott, és ez racionális döntésnek tűnne, mert a megtérülési idő magas, a piac gyorsan változik, és az adott pénzforrást a vállalati prioritás rendszer alapján biztonságosabb helyre is lehet fektetni.

Félautomata megoldások: emberek vezérlik, de maga a technológia hatékonyságnövelő

Egy félautomata rendszer később akár átalakítható, tovább fejleszthető teljesen automata megoldássá. Pári Róbert, a QLM ügyvezető igazgatója szerint a félautomata rendszerek azért is előnyösek, mert utólag is beépíthetőek egy meglévő keskenyfolyosós raktárrendszerbe, amivel biztosítani lehet az egyensúlyt az emberi és a szoftveres vezérlés között. A fejlesztés alapfeltétele a raktár működését biztosító raktárirányítási szoftver, amely irányított ki- és betárolást valósít meg. Ez a megoldás alacsonyabb beruházási költséggel jár, könnyebben kivitelezhető és bevezethető, rugalmasabb, alacsonyabb kockázattal jár, és gyorsabb a megtérülése, mint a teljesen automatizált rendszereké.

Kedvező beruházási lépték, gyors betanulás és bevezetés

A K & V project managere, Varga Viktor alaposan tanulmányozta a lehetséges megoldásokat, és végül a logisztikai szolgáltató a félautomatizálás mellett döntött, amellyel rövid idő alatt igen jelentős hatékonyság javulást értek el, de a beruházási döntéshez mégsem kellett túl “nagy levegőt” venniük, mert az a megfizethető tartományban mozgott. A kezelők egy rövid betanulást követően teljes kapacitással tudták hiba nélkül, kényelmesen elvégezni a tárolási feladatokat, amellyel most óránként 51 raklapot mozgatnak meg a korábbi 42-vel szemben. A rendszer meghatározza a leggyorsabb utat a tárhely eléréséhez, és oda irányítja a gépet tévedés nélkül. A CROWN APS félautomata rendszer 18%-kal növeli a tárolási kapacitás hatékonyságot, ezáltal időt takarít meg, és csökkenti a működési költségeket. A QLM Waprom raktárirányítási szoftvere és a Crown APS bevezetése az adott üzleti célok elérése érdekében optimális mértékű befektetést igényelt.

A K & V projekt managerét is meglepte az előre lépés mértéke rugalmasságban, folyamat optimalizálásban és hatékony folyamat irányításban. Varga Viktor szerint az sem mindegy, hogy egy ilyen rendszer bevezetése mögött mekkora üzemeltetési tapasztalat áll. Cégénél az alkatrész szintű javíthatóság is 10%-kal alacsonyabb üzemeltetési költséget eredményezett. A projekt manager ezt egy példával érzékelteti:

„amikor a hidraulika motorja megállt, egy szenzor csapágy cseréjével sikerült javítani azt, amelynek költsége összesen 300 euró volt egy 4000 eurós új motor árával szemben”

– idéz fel egy megtörtént esetet.

Ne essünk a technológia bűvkörébe

A szalagpályás anyagáramoltató rendszerek, a vezető nélküli targoncák, az RFID, az IRID-RTLS, az intralogisztikában hasznosítható drón rendszerek, a kiterjesztett valóság már a logisztikában is a hétköznapok részei. De ezek gyakran csak a logisztikai folyamatok egy-egy elemét érintik, és nem mindig könnyű és lehet egységes logisztikai rendszerbe illeszteni őket. Pári Róbert szerint mindez felértékeli a rendszerszintű tervezés szerepét és az ehhez értő szakemberek tudását is.

„Azok lesznek a nyerők, akik követik az innovációkat, de akiket nem kápráztat el a technológia fejlődése, hanem képesek az üzleti racionalitás talaján maradni a beruházási javaslataikkal”

– véli a QLM ügyvezetője.

Ahol különösen nagy gyorsaságra, pontosságra és folyamatos működésre van szükség, az automatizálás indokolt, de sok vállalat számára nem a teljes, hanem a részleges automatizálás a megoldás. Érdemes cégre szabott rendszert kialakítani.

Gazdaság

„Cápát fogtak” a Széchenyi István Egyetem hallgatói

A győri Széchenyi István Egyetem két jelenlegi és egy már végzett hallgatója szerepelt a napokban az RTL Cápák között című televíziós műsorában, ahol Holostep nevű startupjukat mutatták be.

A fiatalok olyan szolgáltatásokat hoztak létre, amelyek az online vásárlást emelik magasabb szintre a saját fejlesztésű szoftverük és 3D alapú technológiák segítségével. A cápák közül Balogh Péter – közismert nevén Petya – gyorsan lecsapott a lehetőségre, és betársult a vállalkozásba.

A Széchenyi István Egyetem két jelenlegi hallgatóját, a mérnök-informatikusnak tanuló Litvai Gábort és az építőmérnök szakos Malachowsky Kornélt, valamint az intézményben korábban mérnök-informatikusként végzett Gróf Eriket a közelmúltban az egész ország megismerhette, hiszen a Cápák Között című műsorban mutatták be vállalkozásukat, a Holostepet. Látványosan prezentálták fejlesztéseiket, amelyek a webshopokban vásárlók számára kínálnak jobb felhasználói élményt, az üzemeltetőknek pedig magasabb vásárlási, alacsonyabb visszaküldési arányt.

A Széchenyi István Egyetem hallgatói a Cápák között című műsorban. (Fotó: RTL/Cápák között)

Megoldásaik lehetővé teszik, hogy az érdeklődők valósághű képet kapjanak, virtuálisan ki-, illetve felpróbálhassák az adott webshopban elérhető árucikket. 3D-s megjelenítőjükkel például egy bútort tekinthetünk meg saját szobánkban, 3D konfigurátorukkal pedig egyedileg állíthatunk össze egy terméket, többek közt megtervezhetjük új autónk megjelenését. A harmadik fejlesztésük a „virtual try on”, amivel fel is próbálhatjuk az árucikket. A műsorban ezt egy Balogh Petyára virtuálisan ráhelyezett napszemüveggel illusztrálták. A számítástechnikai vonalon mozgó cápát hamar meggyőzték a látottak, hiszen alkudozás nélkül megadta a fiatalok által kért 15 millió forintot a cég 10 százalékáért. Sokat nyomott a latban, hogy vállalkozásuk mindössze egy év alatt közel 100 millió forintos árbevételt ért el.

„Kornél és Erik Szombathelyről, én a Zala vármegyei Batykról érkeztem a Széchenyi István Egyetemre, ahol barátság szövődött közöttünk”

– kezdte történetüket Litvai Gábor, a Holostep ügyvezetője. A cégnél programozással foglalkozó Gróf Erik hozzátette, a győri egyetem Állásbörzéjén ismerte meg első munkahelyét, ahol később Gábor mentora lett, aki gyakornoki pozíciót kapott ugyanannál a vállalatnál. A három fiatalt egy közös cél motiválta, hogy saját vállalkozást alapítsanak, és valami igazán innovatívat alkossanak.

„A koncepció már három-négy éve megszületett, körülbelül két éve lett belőle demózható termék, ez alapozta meg, hogy már az első üzleti évünkben profitot tudtunk termelni”

– árulta el Gábor.

„Korábban egy észt cégnél dolgoztam, amely hasonló szolgáltatásokat fejlesztett, de elsősorban a divatipar területére. A mi szerepvállalásunkat viszont a piac alakította, így a klímás cégtől a bútorgyártó vállalkozásokig széles az ügyfélpalettánk”

– emelte ki Malachowsky Kornél, akinek a vizuális, 3D-s megjelenítés a fő feladata. Hozzáfűzte, legelső ügyfelüket a hazai e-kereskedelem fórumán, a budapesti Ecommerce Expón szerezték, ahol akkor még csak látogatóként voltak jelen.

„A következő évben már kiállítóként mentünk, és borzasztóan elfáradtunk a nap végére. Az ötödik kávé után jött az ötlet, hogy egy kicsit hagyjuk el a standunkat, és nézzük meg a Cápák között kitelepülését. A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy behívtak minket, az eredményes casting után pedig a műsorban is megmutathattuk magunkat”

– mesélte.

Visszaidézték azt a pillanatot, amikor kiderült, hogy a cápák között ülő Bojinka Miklós cégével akkor már kapcsolatban álltak, hogy webshopját „feltuningolják”. Ez a momentum hitelesítette szolgáltatásukat, egyben olyan pozitív hangulatot teremtett, amely sokat segített nekik prezentációjuk során. Az adás óta folyamatos az érdeklődés a Holostep iránt, naponta akár öt-hat új ügyféllel is tárgyalnak, így számuk már eléri a hetvenet, ami jóval száz feletti webshopot jelent.

„Balogh Petyával és cégével már meg is kezdődött a közös munka, folyamatosan egyeztetünk, és tervezzük közös útunkat. Érezzük a bizalmat, ami nagyon fontos számunkra”

– egészítette ki Gábor.

Balogh Petya Litvai Gáborral, Malachowsky Kornéllal és Gróf Erikkel. (Fotó: RTL/Cápák között

A fiatalok elmondták, sokat köszönhetnek a Széchenyi-egyetemnek, hiszen innen indult a barátságuk, ahogy közös vállalkozásuk ötlete is. Litvai Gáborra nagy hatást gyakoroltak azok a vállalkozásépítést ösztönző spinoffrendezvények, amelyeken tapasztalt vezetők, köztük éppen Balogh Petya is megosztotta életútját a hallgatókkal. Gróf Erik a programozás szeretetét hozta magával az egyetemről, itt vált világossá számára, hogy ebben szeretne dolgozni. Malachowsky Kornél szemléletét, vizualitását és a kreatív alkotói attitűdjét említi, amely építőmérnöki tanulmányai során fejlődött ki benne. Kapcsolódási pontnak nevezték kutatásukat is, amelyben azt vizsgálják, hogy fejlesztéseiket miként lehet alkalmazni az edukációban, interaktívabbá téve az építőmérnöki képzést.

Mindhárman úgy látják, ha valaki eltökélt, szereti azt, amit csinál, valamint hajlandó rá időt és energiát áldozni, az előbb-utóbb eredményre vezet.

„A győri egyetem kitűnő helye a kapcsolatépítésnek és a jövőbe mutató beszélgetéseknek is, amelyek során meg lehet találni azokat a társakat, akikkel érdemes nagy dolgokba belevágni”

– adták útravalóul hallgatótársaiknak a Holostep ifjú tulajdonosai.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Miért érezzük úgy, hogy egész nap dolgoztunk, mégsem haladtunk?

munka fáradtság
képek: Freepik

Ismerős az érzés, amikor estére tele van a fejünk, fáradtak vagyunk, mégsem tudjuk megmutatni, hogy mi lett a kézzelfogható eredménye a napnak? Sokszor nem a lustaság, hanem a fókuszvesztést okozó rejtett tényezők állnak a háttérben. A következőkben végignézzük, mi történik ilyenkor, és hogyan nyerhetjük vissza a fókuszt egy technológiai középpontú, gördülékeny szemlélettel.

A kontextusváltás rejtett ára

A napunk ritkán szól egyetlen feladatról. Inkább olyan, mint egy böngésző tucatnyi füllel: egy e-mail, egy gyors egyeztetés, közben beugrik egy sürgős ügy, aztán vissza a korábbihoz, de már nem ott tartunk. A kontextusváltás nemcsak időt visz el, hanem mentális energiát is. Amikor feladatot váltunk, az agyunknak újra fel kell építenie, mi a cél, hol tartottunk, mi a következő lépés. Ez pár percnek tűnik, de ha ezt naponta sokszor játsszuk el, a végén úgy érezzük, mintha dolgoztunk volna, miközben a haladás elveszik az átmenetekben.

Ráadásul a kontextusváltás ritkán látványos. Nem lesz tőle piros jelzés a naptárban, nem írjuk fel külön, mégis ott van minden apró megszakításban. Ha szeretnénk érdemben előrébb jutni, elsőként azt érdemes észrevennünk, hogy nem mindig a feladat a nehéz vagy időigényes, hanem az, hogy folyton újra kell kezdenünk.

Az adminisztráció csapdája

Sok munkanap azért tűnik telítettnek, mert rengeteg adminisztrációval van kikövezve. A klasszikus papírmunka mellett ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a munka köré épül: státuszfrissítés, riport, visszaigazolás, átvezetés, egy gyors válasz egy üzenetre, majd még egy, és még egy. Ezek külön-külön szükségesek és indokoltnak, együtt viszont elviszik a kreatív, mélyebb gondolkodásra alkalmas idősávokat.

Mi gyakran belecsúszunk abba, hogy az adminisztrációt összekeverjük a produktivitással. Attól, hogy pörögnek a válaszok és készülnek a rövid összefoglalók, még nem biztos, hogy az a feladat halad, amitől valójában könnyebb lesz a holnapunk. Nem szabad hagynunk, hogy a rendszer életben tartása fontosabbá váljon magánál az alkotásnál; ehhez pedig szigorúan külön kell választanunk a rutinfeladatokat a valódi értékteremtéstől.

Miért tűnik el a hatékonyságunk a fájlok között?

A keresgélés az egyik legnagyobb, mégis leginkább alábecsült időrabló. Hol van az a dokumentum, melyik beszélgetésben írták, ki kérte, melyik verzió a friss, hol a korábbi döntés? Ilyenkor a hasznos percek mellett a ritmust is elveszítjük. Mire megtaláljuk az információt, addigra az agyunk már kétszer elkalandozott, és újra vissza kell hoznunk magunkat a feladathoz.

Itt válik kritikussá a jól strukturált környezet: minél kevesebb helyen kell kutatnunk, és minél következetesebb a tárolás, annál inkább kisimul a napunk. A modern digitális rendszerek – legyen az egy központi tudásbázis, egy integrált projektmenedzsment eszköz vagy egy ügyfélszolgálati szoftver – pontosan ezt a súrlódást küszöbölik ki azzal, hogy egyetlen felületen teszik elérhetővé az előzményeket és adatokat. Ha nem kell öt különböző alkalmazás között ugrálnunk a válaszokért, megőrizhetjük azt a mentális lendületet, ami a valódi haladáshoz szükséges.

Amikor a rutin felemészti a haladást

A rutin önmagában nem ellenség: biztonságot ad és stabil keretet biztosít a mindennapoknak. A probléma ott kezdődik, amikor a napunkat elárasztják az ismétlődések: azok a feladatok, amelyek naponta újra felmerülnek anélkül, hogy hosszú távú értéket teremtenének. Ugyanazok a manuális adatmásolások, ugyanazok a körök és mechanikus lépések. Az ilyen napok végére nem a jól végzett munka elégedettségét érezzük, hanem a helyben futás okozta szellemi kimerültséget.

A valódi áttörést az hozza meg, ha képesek vagyunk egy lépéssel hátrébb lépni, és külső szemlélőként vizsgálni a saját munkafolyamatainkat. Fel kell tennünk a kérdést: mi az, ami automatizálható, és mi az, amit egyetlen stratégiai döntéssel kiválthatnánk? Néha egy jól felépített sablon, egy okosan beállított automatizmus vagy a tökéletes hajszolása helyett választott standard is felszabadíthatja azt a mentális kapacitást, amire a valódi építkezéshez szükségünk van.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A 100 éves STIHL megmutatja, hogyan lehet a benzines és akkumulátoros eszközök terén is hatékonyan az élen járni

A STIHL 100. születésnapja nem csupán egy kerek évforduló, hanem lehetőség arra, hogy a vállalat visszanyúljon a gyökerekhez, egyben az innováció felé is nyisson.

Az 1926-ban alapított, waiblingeni központú cég ma a világ piacvezető márkája, amely a jubileumi évben a közösségre, a személyes történetekre és az innovációra helyezi a hangsúlyt. Magyarországon mindehhez egy további mérföldkő is társul, hiszen a STIHL 35 éve van jelen a hazai piacon.

A vállalat filozófiájának kulcsszava az egyensúly: a STIHL egyszerre fejleszti tovább a jól bevált benzinmotoros technológiákat és építi az akkumulátoros megoldások jövőjét. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy ma már minden negyedik eladott STIHL gép akkumulátoros meghajtású. A jubileumi évben ezt a piaci jelenlétet még erősebbé szeretnék tenni. A fejlődést a gyártási háttér is követi: a STIHL nemrég avatta fel nyolcadik üzemét Nagyváradon, amely teljes egészében az európai piacra szánt akkumulátoros eszközök gyártására koncentrál.

„A STIHL név a minőségi termékeket jelenti, meghajtástól függetlenül”

– mondta Michael Traub, a STIHL igazgatótanácsának elnöke.

Mint elmondta, a benzin- és az akkumulátoros technológia közötti tudatos egyensúly határozza meg a vállalat fejlesztéseit. A kettős technológiai vezető szerepet az idei újdonságok is igazolják: az akkumulátoros termékek mellett továbbfejlesztett, innovatív benzinmotoros eszközök is érkeznek.

Egyensúlyban a természettel

A jubileumhoz egy igazi különlegesség is kapcsolódik. A STIHL MS 500i Centennial Edition limitált szériás láncfűrész elegáns, fekete megjelenésével tiszteleg a STIHL innovációs öröksége előtt. Egyúttal emléket állít annak a modellnek is, amellyel elsőként valósult meg az elektronikusan vezérelt üzemanyag-befecskendezés a sorozatgyártású benzinmotoros láncfűrészek világában. A jubileumi termékről és annak elérhetőségéről a közeljövőben árul el további részleteket a STIHL.

A 100 éves évforduló alkalmából elindított jubileumi weboldal személyes történeteken keresztül is kapcsolódik a vállalat céljaihoz. Nemcsak azt mutatják be, honnan indult a STIHL, hanem azt is, hogy a vállalatnál hogyan gondolkodnak a jövőről. Az oldal új nézőpontból enged bepillantást a gyártó technológiai irányaiba, értékeibe és innovációiba – megmutatva, hogy a STIHL-nél a fejlődés mindig a természet iránti felelősséggel jár együtt.

35 éve Magyarországon

A 35 éves magyarországi jelenlét nemcsak stabil alapokat, hanem új lehetőségeket is teremtett a célok megvalósításához. Ennek egyik eredménye, hogy 2027. január 1-jétől a magyarországi központú Andreas Stihl Kereskedelmi Kft., valamint Bakon Gábor ügyvezető felel majd a horvát és a szlovén piacokért is. Az ünnepi év így egyszerre szól a vissza- és az előretekintésről: új feladatokról, megnövekedett felelősségről és friss szakmai kihívásokról.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy 2027-től a horvát és a szlovén piacért is felelősséget vállalhatunk. Kihívásokkal teli év előtt állunk, de egy felkészült, elkötelezett és összetartó csapat dolgozik a STIHL magyarországi sikerein – ez adja a legnagyobb erőt a folytatáshoz.”

– mondta Bakon Gábor, az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. Ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss