Gazdaság

Stylers Group: A hibrid munkavégzésé a jövő a techcégeknél

Az informatikusok 75 százalékának nagyon bejött a home office

Iparági felmérések szerint a koronavírus-járvány nem rengette meg alapjaiban az IT-szektort, a fluktuáció és a fizetési színvonal sem változott drasztikusan, ráadásul az informatikusok nagy része továbbra is stabilnak tartja pozícióját.

A munkavégzés helyszínét és kereteit tekintve azonban úgy tűnik, ez az egyik olyan terület, ahol az élet valóban nem lesz már ugyanolyan, mint a pandémia előtt. Kétlaki munkavégzés, mesterséges intelligencia és fejlett feedback-kultúra – ezek jellemzik a közeljövő sikeres informatikai vállalatait. Vajon milyen lesz ezután egy céges rendezvény az IT-szektorban, és milyen módszerekkel motiválhatjuk a kollégákat az új időszámítás kezdetén? A Stylers Group HR-szakértője összeszedte a legfontosabb tippeket.

A világ legnagyobb telekommunikációs és informatikai cégei villámgyorsan és drasztikusan reagáltak a globális járvány nyomában járó változásokra. A Twitter már május elején bejelentette, hogy felkínálja az „örökös” home office lehetőségét az erre igényt tartó kollégáknak, a Google pedig fejenként 1000 dollárral járul hozzá, hogy munkavállalói otthon is megfelelő munkakörülményeket tudjanak kialakítani, amíg csak szükséges. A nagyok tehát minden eszközt bevetnek a kincset érő szakemberek megtartásáért és motivációjuk fenntartásáért, de mi a helyzet a magyar piacon?

Halász Judit, a Stylers Group HR-szakértője úgy látja, hogy

„bár június közepétől már visszavártuk a csapatokat a Stylers Group közösségi irodájába a megfelelő óvintézkedések mellett, a kollégák csupán 20-25 százaléka választotta ezt az opciót. Közülük is leginkább az adminisztratív és a projektmenedzsment területen dolgozók tértek vissza a korábbi körülmények közé, a fejlesztők visszajelzései szerint ők kifejezetten élvezték az otthoni munkavégzést és a hatékonyságban sem tapasztaltunk visszaesést. A munka jellegét és körülményeit tekintve nem volt kötelező a közösségi iroda használata, A járvány előtt csupán kollégáink 10 százaléka élt az otthoni munka lehetőségével. Egyértelműen azt látjuk tehát, hogy a jövőben az irodai és az otthoni munkavégzés egyfajta hibrid keveréke lesz megszokott az informatikai szektorban.

Összetartó csapatot nyerhetünk néhány egyszerű fogással

A hazai munkaerő-piac egyelőre nagyon bizonytalan, sokszor egymásnak ellentmondó trendek uralkodnak a folyamatosan változó járványhelyzet nyomában, így jelenleg talán mindennél fontosabb, hogy stabil szakembergárda segítse a vállalatok munkáját. Vajon milyen eszközöket vethet be az egyszeri HR-es, hogy a fejlesztők továbbra is motiváltan és kiegyensúlyozottan lássák el feladataikat?

  1. Feedback-kultúra és mérések

Egyre több humánerőforrás szakember és cégvezető ismeri fel, valójában milyen egyszerű is megérteni a fejlesztők elvárásait és igényeit a mindennapi munkavégzéssel kapcsolatban: Csupán kérdezni kell! A jelenlegi bizonytalan szituációban gyakran egy „Hogy vagy?” is helyrerázhatja a célt vesztett kolléga motivációját, és hamar rájöhetünk, hogy a munkatársak mentális egészségének támogatása a hatékonyság oldalán többszörösen megtérül. Jöhetnek tehát a vállalati kérdőívek, a nap kérdése e-mailek vagy egy néhány perces távmeeting, amiből lemérhetjük, mivel segíthetjük az adott kolléga munkáját. Kérdezzünk és mérjünk!

  1. Csatasorba áll a mesterséges intelligencia

A fentiekhez ma már az MI-alapú megoldások kínálják a legkényelmesebb eszközöket, ezekkel felmérhetjük a kollégák éppen aktuális hangulatát és a feladatokkal kapcsolatos általános elégedettségüket. Pillanatok alatt kiszűrhetők a támogatásra szoruló munkavállalók, az automatizált módszer pedig különösen nagy értékkel bír egy járványhelyzetben. Ha engedjük a fejlesztőknek, hogy tovább tanítsák a chatbotot, vagy éppen bele is kódoljanak, egy közös céges játékba is bevonhatjuk őket. A Stylers-t például egy saját fejlesztésű szoftveres applikáció, a MONICA segíti, akit hamar megszoktak a kollégák, ráadásul egy esetleges második hullám kihívásait is könnyebb lesz az ő támogatásával kezelni. Mesterséges intelligencia és gamifikáció – megkerülhetetlen irányok a jövő HR-jében.

  1. Tovább hasít az employee experience

A vállalaton belüli közösségi élmények és a csapathoz tartozás érzésének megteremtése valószínűleg még sokáig nehézségekbe fog ütközni, ezért itt minden kreativitásra szükség van: a pár perces napindító meetingek, a heti céges státuszok mellett a kikapcsolódást is szolgáló online kvízek és fotós maszkversenyek mind ezt a célt szolgálják. Nagyon úgy tűnik, hogy az oly fontos szereppel bíró céges rendezvények is megváltoznak: a nagy éves események és ünnepségek helyett kisebb, informálisabb, de sokkal rendszeresebb csapatépítők jöhetnek.

  1. Végleg átalakuló „munkatér”

A hibrid munkavégzés várhatóan magában, az irodatérben és annak funkcionalitásában is komoly átalakulást hoz majd. A közös munka, tárgyalás és csapatstátusz helyszíne továbbra is az iroda lesz, azonban az egyénileg megoldandó feladatok döntő része az otthoni munkatérbe kerül majd át. Ezzel eljöhet a kisebb, funkcionálisabb irodák kora, azonban ebben is nagy szükség van a munkaadó támogatására, amely lehetővé teszi a profi és hatékony munkavégzést home office-ban is.

Felértékelődik az empátia, a közösség (és a kávégép)

Úgy tűnik, látszólag egymásnak ellentmondó trendek alakítják majd az informatikai szektor HR-gyakorlatának jövőjét, hiszen miközben a távolságtartás, a home office és az automatizáció megkerülhetetlenül része lesz az IT-cégek életének, nagy hangsúlyt kapnak a személyes kötődések, motivációk, a rugalmas és támogató cégvezetők, illetve a csapatmunka. Óriási szerep jut tehát az emberközpontú menedzsmentnek, hiszen a HR-szakemberekkel karöltve a fejlesztők szakmai támogatása mellett személyes motivációikat, céljaikat és félelmeiket is meg kell ismerniük, akár külső szakértő vagy coach bevonásával.

„Mindennek az alapját a transzparens és őszinte kommunikáció adja, ez nagyobb biztonságot nyújt a kollégáknak, mint ha csak a pozitív hírekről hallanak a cégvezetéstől. Fel kell készülnünk arra, hogy sokkal gyakrabban kell visszajelzést adni a menedzsmentnek a teljesítményükről és a vállalat piaci helyzetéről, ehhez meg kell találnunk a leghatékonyabb eszközöket és technológiákat. A karanténidőszak alatt azt is megkérdeztük a munkatársaktól, hogy mi hiányzik nekik leginkább az irodai életből, és meglepetésünkre nem a babzsákokat vagy kényelmes munkaállomásokat említették, hanem a közösségi terek kávégépeit. Felértékelődtek tehát az együtt töltött pillanatok, informális szakmai párbeszédek, ezeknek kell megfelelő keretet biztosítanunk az új, „hibrid” világban”

– teszi hozzá Halász Judit.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss