Gazdaság
Stylers Group: A hibrid munkavégzésé a jövő a techcégeknél
Az informatikusok 75 százalékának nagyon bejött a home office
Iparági felmérések szerint a koronavírus-járvány nem rengette meg alapjaiban az IT-szektort, a fluktuáció és a fizetési színvonal sem változott drasztikusan, ráadásul az informatikusok nagy része továbbra is stabilnak tartja pozícióját.
A munkavégzés helyszínét és kereteit tekintve azonban úgy tűnik, ez az egyik olyan terület, ahol az élet valóban nem lesz már ugyanolyan, mint a pandémia előtt. Kétlaki munkavégzés, mesterséges intelligencia és fejlett feedback-kultúra – ezek jellemzik a közeljövő sikeres informatikai vállalatait. Vajon milyen lesz ezután egy céges rendezvény az IT-szektorban, és milyen módszerekkel motiválhatjuk a kollégákat az új időszámítás kezdetén? A Stylers Group HR-szakértője összeszedte a legfontosabb tippeket.
A világ legnagyobb telekommunikációs és informatikai cégei villámgyorsan és drasztikusan reagáltak a globális járvány nyomában járó változásokra. A Twitter már május elején bejelentette, hogy felkínálja az „örökös” home office lehetőségét az erre igényt tartó kollégáknak, a Google pedig fejenként 1000 dollárral járul hozzá, hogy munkavállalói otthon is megfelelő munkakörülményeket tudjanak kialakítani, amíg csak szükséges. A nagyok tehát minden eszközt bevetnek a kincset érő szakemberek megtartásáért és motivációjuk fenntartásáért, de mi a helyzet a magyar piacon?
Halász Judit, a Stylers Group HR-szakértője úgy látja, hogy
„bár június közepétől már visszavártuk a csapatokat a Stylers Group közösségi irodájába a megfelelő óvintézkedések mellett, a kollégák csupán 20-25 százaléka választotta ezt az opciót. Közülük is leginkább az adminisztratív és a projektmenedzsment területen dolgozók tértek vissza a korábbi körülmények közé, a fejlesztők visszajelzései szerint ők kifejezetten élvezték az otthoni munkavégzést és a hatékonyságban sem tapasztaltunk visszaesést. A munka jellegét és körülményeit tekintve nem volt kötelező a közösségi iroda használata, A járvány előtt csupán kollégáink 10 százaléka élt az otthoni munka lehetőségével. Egyértelműen azt látjuk tehát, hogy a jövőben az irodai és az otthoni munkavégzés egyfajta hibrid keveréke lesz megszokott az informatikai szektorban”.
Összetartó csapatot nyerhetünk néhány egyszerű fogással
A hazai munkaerő-piac egyelőre nagyon bizonytalan, sokszor egymásnak ellentmondó trendek uralkodnak a folyamatosan változó járványhelyzet nyomában, így jelenleg talán mindennél fontosabb, hogy stabil szakembergárda segítse a vállalatok munkáját. Vajon milyen eszközöket vethet be az egyszeri HR-es, hogy a fejlesztők továbbra is motiváltan és kiegyensúlyozottan lássák el feladataikat?
- Feedback-kultúra és mérések
Egyre több humánerőforrás szakember és cégvezető ismeri fel, valójában milyen egyszerű is megérteni a fejlesztők elvárásait és igényeit a mindennapi munkavégzéssel kapcsolatban: Csupán kérdezni kell! A jelenlegi bizonytalan szituációban gyakran egy „Hogy vagy?” is helyrerázhatja a célt vesztett kolléga motivációját, és hamar rájöhetünk, hogy a munkatársak mentális egészségének támogatása a hatékonyság oldalán többszörösen megtérül. Jöhetnek tehát a vállalati kérdőívek, a nap kérdése e-mailek vagy egy néhány perces távmeeting, amiből lemérhetjük, mivel segíthetjük az adott kolléga munkáját. Kérdezzünk és mérjünk!
- Csatasorba áll a mesterséges intelligencia
A fentiekhez ma már az MI-alapú megoldások kínálják a legkényelmesebb eszközöket, ezekkel felmérhetjük a kollégák éppen aktuális hangulatát és a feladatokkal kapcsolatos általános elégedettségüket. Pillanatok alatt kiszűrhetők a támogatásra szoruló munkavállalók, az automatizált módszer pedig különösen nagy értékkel bír egy járványhelyzetben. Ha engedjük a fejlesztőknek, hogy tovább tanítsák a chatbotot, vagy éppen bele is kódoljanak, egy közös céges játékba is bevonhatjuk őket. A Stylers-t például egy saját fejlesztésű szoftveres applikáció, a MONICA segíti, akit hamar megszoktak a kollégák, ráadásul egy esetleges második hullám kihívásait is könnyebb lesz az ő támogatásával kezelni. Mesterséges intelligencia és gamifikáció – megkerülhetetlen irányok a jövő HR-jében.
- Tovább hasít az employee experience
A vállalaton belüli közösségi élmények és a csapathoz tartozás érzésének megteremtése valószínűleg még sokáig nehézségekbe fog ütközni, ezért itt minden kreativitásra szükség van: a pár perces napindító meetingek, a heti céges státuszok mellett a kikapcsolódást is szolgáló online kvízek és fotós maszkversenyek mind ezt a célt szolgálják. Nagyon úgy tűnik, hogy az oly fontos szereppel bíró céges rendezvények is megváltoznak: a nagy éves események és ünnepségek helyett kisebb, informálisabb, de sokkal rendszeresebb csapatépítők jöhetnek.
- Végleg átalakuló „munkatér”
A hibrid munkavégzés várhatóan magában, az irodatérben és annak funkcionalitásában is komoly átalakulást hoz majd. A közös munka, tárgyalás és csapatstátusz helyszíne továbbra is az iroda lesz, azonban az egyénileg megoldandó feladatok döntő része az otthoni munkatérbe kerül majd át. Ezzel eljöhet a kisebb, funkcionálisabb irodák kora, azonban ebben is nagy szükség van a munkaadó támogatására, amely lehetővé teszi a profi és hatékony munkavégzést home office-ban is.
Felértékelődik az empátia, a közösség (és a kávégép)
Úgy tűnik, látszólag egymásnak ellentmondó trendek alakítják majd az informatikai szektor HR-gyakorlatának jövőjét, hiszen miközben a távolságtartás, a home office és az automatizáció megkerülhetetlenül része lesz az IT-cégek életének, nagy hangsúlyt kapnak a személyes kötődések, motivációk, a rugalmas és támogató cégvezetők, illetve a csapatmunka. Óriási szerep jut tehát az emberközpontú menedzsmentnek, hiszen a HR-szakemberekkel karöltve a fejlesztők szakmai támogatása mellett személyes motivációikat, céljaikat és félelmeiket is meg kell ismerniük, akár külső szakértő vagy coach bevonásával.
„Mindennek az alapját a transzparens és őszinte kommunikáció adja, ez nagyobb biztonságot nyújt a kollégáknak, mint ha csak a pozitív hírekről hallanak a cégvezetéstől. Fel kell készülnünk arra, hogy sokkal gyakrabban kell visszajelzést adni a menedzsmentnek a teljesítményükről és a vállalat piaci helyzetéről, ehhez meg kell találnunk a leghatékonyabb eszközöket és technológiákat. A karanténidőszak alatt azt is megkérdeztük a munkatársaktól, hogy mi hiányzik nekik leginkább az irodai életből, és meglepetésünkre nem a babzsákokat vagy kényelmes munkaállomásokat említették, hanem a közösségi terek kávégépeit. Felértékelődtek tehát az együtt töltött pillanatok, informális szakmai párbeszédek, ezeknek kell megfelelő keretet biztosítanunk az új, „hibrid” világban”
– teszi hozzá Halász Judit.
Gazdaság
Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója
A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.
Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.
A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.
Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.
„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”
– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.
„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”
– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.
A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.
A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.
„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”
– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.
„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”
– árulta el.
Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.
„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”
– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.
„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”
– mondta.
Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.
„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”
– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.
A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.
„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”
– húzta alá.
Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.
„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”
– tanácsolta a fiataloknak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
A K&H kkv bizalmi index idei legfrissebb adatai szerint a hazai cégvezetők körében a kivárás és a fokozott óvatosság jellemzi a következő időszak munkaerőpiaci tervezését. Miközben az alkalmazotti létszám alakításában a stabilitásra törekednek a vezetők, a fizetések és a béren kívüli juttatások terén mérséklődés tapasztalható; így a bérnövekedési várakozások 2021 óta nem látott szintre süllyedtek.
Az alkalmazottak számával kapcsolatos tervezés 2025. utolsó negyedévéhez képest nem mutat elmozdulást: a kkv-k túlnyomó többsége a jelenlegi csapat megtartására törekszik az idei évben. Az adatok szerint a munkaadók 80 százaléka nem tervez változást a létszámban a szektorban, miközben mérsékelt, 1-4 fős növekedéssel csupán a cégek 13 százaléka számol. A válaszadók összesen 2 százaléka jelezte, hogy ennél nagyobb léptékű, 4 főt meghaladó létszámbővítést tervezne vállalkozásnál. Ezzel szemben a cégek 6 százaléka csökkenteni tervez a foglalkoztatottak számán a következő egy évben.
A munkavállalók többsége számíthat fizetésemelésre a következő egy évben, de annak mértéke messze elmarad a korábbi években megszokottól. A bérvárakozások tovább csökkentek, és 2021 óta a legalacsonyabb értéket érték el: a cégvezetők átlagosan mindössze 5 százalékos emeléssel számolnak. A megkérdezett vezetők 62 százaléka gondolja úgy, hogy nőni fognak a bérek, miközben 36 százalékuk szerint egyáltalán nem lesz változás a fizetések terén. Emellett 2 százalékuk látja úgy, hogy ágazatukban a bérek csökkentésére fog sor kerülni.
„A béren kívüli juttatások trendjei tükrözik a fizetési várakozásokat. Ezen a téren is további visszaesés mérhető: jelenleg a vállalatok 34 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást biztosítani dolgozóinak az év folyamán. Továbbra is a 13. havi fizetések, jutalmak és prémiumok, illetve a SZÉP kártyás juttatások a legnépszerűbbek (14-14%), emellett jóval kisebb százalékban jelen van az utazási költségtérítés, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások rendszere. A számok azt mutatják, hogy az előttünk álló évben visszafogottabb bérfejlesztéssel és juttatási csomagokkal találkozhatnak a munkavállalók a piacon”
– tette hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
A K&H kkv bizalmi indexről
A K&H Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és azok várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi mérés, melyet az Impetus Research készített, 2026. február 9. és március 6. között történt. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Az MKIK üdvözli az uniós források hazahozataláról szóló megállapodást
-
Egészség2 hét ago
A Haleon az UEFA Medical első egészségügyi partnerévé válik egy többéves együttműködés keretében
-
Szórakozás2 hét ago
Padlógázzal indul a nyár: gaming és autós élmények költöznek a Pólusba
-
Zöld2 hét ago
Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások
-
Okoseszközök2 hét ago
A MOVA a jövő okosotthonát építi Közép- és Kelet-Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary
-
Ipar2 hét ago
A jövő épületei már előre látnak
-
Gazdaság2 hét ago
Rekord negyedévet zárt Európa az e-autó piacon





