Gazdaság
Változások a bankkártyás és elektronikus fizetések során 2021-től
A Visa tippjei az erős-ügyfélhitelesítésre való felkészüléshez
2021. január 1-én Európa legtöbb országában, így Magyarországon is életbe lép az e-kereskedelmi csalások visszaszorítását célzó erős-ügyfélhitelesítés (Strong Customer Authentication, SCA) rendelet. A változás nemcsak a bankokkal szemben támaszt elvárásokat, hanem az elektronikus fizetések, valamint az online vásárlások felhasználói élményét is nagyban befolyásolhatja, ezért a Visa néhány hasznos információval és tippel szeretne hozzájárulni a változásokra való felkészüléshez.
Akár interneten, akár személyesen a boltban szerettünk ezelőtt vásárolni, 2020-ban sokkal nagyobb arányban választottuk az online megoldásokat, mint az korábban gondoltuk volna. 2021. január 1-től kezdve azonban bármit vásárolunk online, az valószínűleg kicsit eltérő élmény lesz a mostanitól.
2020. december 31-ig adott határidőt felkészülésre az a majdnem egész Európára vonatkozó előírás, amely szerint a bankok további ellenőrző lépéseket alkalmazhatnak, és kérhetik személyazonosságunk igazolásának többféle módját is az online vásárlások során. Mindez az Európai Bankfelügyeleti által megalkotott erős-ügyfélhitelesítés (Strong Customer Authentication, SCA) néven ismert rendeletből következik, amelynek célja az e-kereskedelemhez köthető csalások visszaszorítása. Az ügyfelektől kért további ellenőrzéseknek és azonosításoknak köszönhetően a bankok biztosabbak lehetnek abban, hogy az adott kártyát ténylegesen a tulajdonosa, és nem egy illetéktelen harmadik fél használja.
Hogyan érinti ez ténylegesen az ügyfeleket, a vásárlókat? Az alábbiakban a Visa néhány hasznos információval és tippel szeretne hozzájárulni az erős-ügyfélhitelesítésre való felkészüléshez:
- Kapcsolattartási információk frissítése: Először is, a bank nehézségekbe ütközhet az ügyfél azonosítása során, ha nem tudja elérni az illetőt. Ha a jövőben online akarunk vásárolni – ruhákat, filmeket, szolgáltatásokat, vagy bármi egyebet – meg kell győződnünk róla, hogy a bankunk a megfelelő kapcsolattartási információval rendelkezik rólunk.
- Másodlagos azonosítók biztosítása: Ezen kívül, hasznos megismerkedni azokkal a módokkal, ahogyan a bankok kérhetik a plusz azonosítást. Az SCA megköveteli a bankoktól, hogy ne egy, hanem két azonosítót használjanak annak ellenőrzésére, hogy valóban a tulajdonosa használja az adott bankkártyát. Ezek a módszerek a következők lehetnek: annak bizonyítása, hogy van valami tulajdonunk, amiről a bankunknak tudomása van (például egy regisztrált mobiltelefon), annak igazolása, hogy egy bizonyos információ egyedüli birtokosai vagyunk (például jelszó vagy PIN-kód), illetve a személyazonosság igazolása (például ujjlenyomat). A bank dönti el, hogy melyik kombinációt kéri.
- Biometrikus adatok használata: A Visa javasolja – ha lehetőségünk van rá -, töltsünk le banki alkalmazást, és engedélyezzük a biometrikus adatok használatát (például ujjlenyomatok és arcfelismerés). Az olyan biometrikus adatok, mint például az ujjlenyomat, nagyon könnyen kezelhetők és nagyon nehéz lemásolni őket – ezáltal egyszerű és gyors módját nyújtják annak, hogy biztonságosan igazoljuk személyazonosságunkat. Ha pedig beállítjuk biometrikus adatainkat egy regisztrált telefonon, rögtön eleget is tettünk az SCA által előírt két faktoros azonosítási előírásoknak. Fontos előnye továbbá a biometrikus adatoknak, hogy nem tudjuk elveszíteni vagy elfelejteni őket.
- Egyszer használatos jelszavak: Egy másik lehetőség lehet az egyszer használatos kód, amelyet a bank küld nekünk. Ezek az egyszer használatos jelkódok is könnyen használhatók, és legtöbbször egyenesen a telefonunkra küldik ki. Ebben az esetben a bank egy másik azonosítót is fog kérni. Véleményünk szerint a biometrikus azonosítás jobb online vásárlási élményt eredményez.
A Visa a bankokkal és a pénzügyi szektor szereplőivel azon dolgozik, hogy megpróbálja az SCA-élményt a lehető legnagyobb mértékben felhasználóbaráttá tenni. A Visa segít a bankoknak és a vállalkozásoknak az olyan fizetések azonosításában, amelyek nem igénylik ezeket az extra lépéseket (például a nagyon alacsony kockázatú fizetések) – így az ügyfeleknek nem kell minden egyes online fizetésnél igazolni a személyazonosságukat. Időközben pedig olyan okos módszerek kidolgozásán dolgozik a kártyatársaság a bankokkal együttműködésben, amelyek segítségével ellenőrzések végezhetők a háttérben, így az ügyfeleknek már csak minimális tennivalójuk lesz, ha plusz azonosító adatot kell megadniuk.
Amikor az új évvel életbe lép az SCA, a Visa biztosítani szeretné, hogy biztonságosan, egyszerűen és gyorsan vásárolhassunk online. Ehhez viszont szükséges a bankos kapcsolattartási adatok frissítése, illetve érdemes felkészülni arra, hogy további azonosítók megadását kérheti majd a rendszer.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Gazdaság1 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére