Tippek
Mobilfotós kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban
A Huawei Next Image kiállításán díjnyertes magyar fotográfusok és amatőr fotósok képein elevenedik meg az idei, különleges nyár.
Megnyílt a Huawei Next Image mobilfotós kiállítása.
A World Press Photo kísérő tárlatán hat kategóriában, a magyar szakmai zsűri által választott legjobb amatőr, okostelefonnal készített pályaművek, valamint profi fotográfusok szintén mobillal készült képei láthatók szeptember 24. és október 25 között a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás fókuszában 2020 különleges nyara áll, a fotósok arra keresték a választ, hogyan változott meg a világ idén. Mennyiben mutat mást ezen a nyáron egy vízpart, egy erdő vagy egy távoli város. Mit kezdtek az emberek magukkal, és hogyan élték meg a hosszú hónapok után visszakapott, de a korábbinál mégis korlátozottabb szabadságot.
Díjnyertes magyar fotográfusok
Lehet–e egymástól 1,5 méteres távolságban strandolni? Mennyire látszik a Jupiter az éjszakai égbolton az Ipoly felett? Milyen élmények várnak minket, ha tényleg több a Balaton és kevesebb az Adria? A Word Press Photo kísérő kiállításán díjnyertes magyar fotográfusok és amatőr fotósok mutatják meg, mit jelentett nekik e rendhagyó nyár a saját mobiljuk kameráin keresztül.
A Huawei Next Image vezérgondolata az volt, hogyan változott meg a világ idén. Mennyiben mutat mást ezen a nyáron egy vízpart, egy erdő vagy egy távoli város. Mit kezdünk magunkkal, és hogyan éljük meg a hosszú hónapok után visszakapott, de a korábbinál mégis korlátozottabb szabadságot. A kiállítás a vállalat nemzetközi mobilfotós versenyének legjobb magyar alkotásait vonultatja fel hat kategóriában, amely egyben a mobilfotózás művészi lehetőségeit is felvillantja.
„A kiállítás egyik nem titkolt célja az volt, hogy megmutassuk a mobilfotózásban rejlő művészi lehetőségeket. A technológia fejlődésével a zsebünkben lapuló eszköz nemcsak a pillanat megörökítésére alkalmas, hanem bárkiből fotóművész válhat általa”
– mondta Trubek Zsuzsa, a Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere.
A kiállítás fotói és művészei
A Huawei Next Image nemzetközi mobilfotós pályázatának magyar nyerteseit (Varga László – Near, Far; Kiss Adrienn – Good Night; Horváth Edit – Hello, Life; Tompa Attila – Faces; Lovas Sára – Storyteller; Nagy Réka – Live Moments (videó)) több mint 7000 versenyző alkotásai közül választotta ki a zsűri. A kiállításon a magyar díjazottak képeit és videóit láthatjuk profi fotográfusok – Hajdú D. András, Pályi Zsófia, Potyó Imre, Sopronyi Gyula, Stiller Ákos,– szintén mobiltelefonnal készített felvételeivel kiegészítve.
Hajdú D. András a Storyteller kategóriában készített képeket. „Lovaglás, lustálkodás, dinnyeevés, tollasozás és tikkasztó hőség. Idén a járvány bezárt bennünket az országba, de a gyerekek köszönték szépen és remekül érezték magukat a nagyinál, az osztrák határtól egy kőhajításnyira. Az ő mindennapjaikból hoztam el pillanatokat.”
Pályi Zsófi a sajkodi strandon, a füredi Tagore sétányon, a kisoroszi Szigetcsúcson, és a füredi Bocsár dűlőn egy nyugágyban készítette el a Helló, Élet kategória képeit.
Potyó Imre éjszaka cserkészett témák után. Portyára induló kaszáspókot, fűszálon pihenő szitakötőt, az Ipolyon tükröződő Jupitert, és a Börzsöny felett kirajzolódó Göncölszekeret is láthat, aki a Jó Éjszakát kategória képeit böngészi.
A „sportok királynője”, vagyis az atlétika ihlette meg Sopronyi Gyulát, aki az augusztusi 125. magyar atlétikai bajnokságon készített képeket. Különleges látásmódja teljesen új perspektívába helyezi a Közel, s távol kategória fotóit.
Több Balaton, kevesebb Adria – adta ki a jelszót az idei nyaralási szezonra a politika. Stiller Ákosnak több sem kellett, hol a Balaton partján, hol a Balatonban, de mindig szigorúan a Magyar Tenger közvetlen közelében készítette el képeit a zsúfolásig telt tó Arcairól.
A Huawei Next Image kiállítás a World Press Photo kísérő kiállításaként szeptember 24. és október 25. között a Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható 2100 Ft-ért. Diákok és nyugdíjasok kedvezményes, 1000 Ft-os áron, míg a nagycsaládosok 4400 Ft-os áron vásárolhatják meg jegyüket a World Press Photo-ra, valamint a Huawei Next Image kísérő kiállításra.
A kiállítás alkotói:
Pályi Zsófia
2007-ben az ELTE kommunikáció-portugál, majd 2010-ben a MOME fotográfia képzésén szerzett diplomát. 2006-2014 között az Origo hírportál fotóriportere volt. Jelenleg szabadúszó fotográfusként tevékenykedik, többnyire magazinoknak, kulturális intézményeknek dolgozik. Többszörös sajtófotó díjas, Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas, LensCulture finalista. Kedvelt területe a dokumentarista fotográfia, a portré és a megrendezett fotó.
Sopronyi Gyula
1997 és 2011 között 17 alkalommal díjazták munkásságát a Magyar Sajtófotó Pályázaton és kétszer nyerte el az Év Fotóriportere díjat, 2011-ben Balogh Rudolf¬ díjjal tüntették ki. Többek között olyan külföldi sajtóorgánumoknak készített anyagokat, mint a The New York Times, COLORS Magazine, Huffington Post. Közel¬keleti háborús konfliktusokról tudósító képei élénk nemzetközi figyelmet kaptak. 2011 és 2013 között az ENSZ Menekültügyi Hivatalának fotósa volt. 2015-ben elnyerte az először meghirdetett Robert Capa Nagydíj ösztöndíját Kilencven perc című sorozatáért. 2018-tól a 24.hu Fotó és Videórovat vezetője.
Hajdú D. András
A Budapesti Metropolitan Egyetem fotóriporteri tagozatán óraadó tanár, a Nikon magyarországi nagykövete. Munkáival eddig huszonhat díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton, közöttük háromszor kapta meg a nagydíjat. Az elmúlt hat évben kétszer is elnyerte a rangos amerikai Pictures of the Year (POYi) fotópályázat díját képriportjaival. Három alkalommal nyerte el a Pécsi József Ösztöndíjat, 2012-ben a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíját, továbbá kétszer a Hégető Honorka multimédia nagydíját. 2013-ban elsőként lett Hemző Károly-díjas. 2018-ban Minőségi Újságírásért díjat kapott egy komplex multimédiás cikksorozatért, majd 2019-ben Robert Capa Nagydíj Ösztöndíjban részesült. 2020-ban az év fotóriporterének választották.
Potyó Imre
Környezetkutató, természetfotós, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa.
2018-ban az Év Természetfotósa, a Varázslatos Magyarország pályázat kétszeres fődíjasa, a világ legrangosabb természetfotós pályázatán – a Wildlife Photographer of the Year-en – pedig már 4 képpel szerepelt sikerrel. A Sony World Photography Awards Magyar nemzeti díját kapta meg 2015-ben. Három éve vezeti az Élet és Tudomány folyóirat Beszélő képek rovatát, rendszeresen ír a Varázslatos Magyarország magazinba is. Szívügye az ismeretterjesztés, ezért számos vetítettképes előadást is tart iskolákban, jeles napokon, klubokban, rendezvényeken. Gyakran szokatlan, merész perspektívában, széles látószöggel készült közeli vagy közgyűrűkkel felszerelt szuper makró képeket készít, a természetfotósok előtt is alig ismert fajokat örökít meg.
Stiller Ákos
2007-től 10 éven keresztül volt a HVG fotóriportere, az évek során több mint 20 sajtófotó díjat nyert, többek között a legjobb 30 év alatti fotóriporternek járó díjat, és a Munkácsi Márton különdíjat a legjobb kollekcióért. Munkája során bevezette és éveken keresztül fotózta és szerkesztette a Nagyítás Fotógalériát, amin keresztül kialakult elköteleződése a nagyobb lélegzetvételű dokumentarista képriportok iránt. 2014-ben kiválasztották a World Press Photo által szervezett Joop Swart mesterkurzusra, a tanyavilágot bemutató sorozatával 2015-ben pedig első díjat nyert a Pictures of the Year International (POYi). Jelenleg szabadúszóként készít fényképeket többek között a New York Times, National Geographic, Bloomberg, Washington Post , CNN, Spiegel, Stern, Wall Street Journal, Le Figaro, Le Monde és a portfolio számára.
Tippek
Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot
Ariana Grande, Selena Gomez és Kylie Jenner – csak néhány sztár, aki az elmúlt időszakban buborékszoknyát viselt.
Népszerűsége nem véletlen, hiszen többek között a 2024-es Koppenhágai Divathéten a buborékszoknya volt az egyik legnagyobb sláger. Utána több mint 700 százalékkal nőttek meg az eladásai – derült ki nemrég a Dumaszínházban rendezett Bubble Day-n.
„Ezt a ruhadarabot még Pierre Cardin tervezte 1954-ben. A neve onnan származik, hogy angolul bubble skirt-nek nevezték. Jelenleg többféle stílusú hódít belőle, de a skandináv buborékszoknyák is kifejezetten népszerűnek számítanak”
– hangsúlyozta Domonkos Aida, a budapesti Metropolitan Egyetem divattervező szakos hallgatója, valamint a SodaStream Bubble Day műsorvezetője.
A buborékszoknya jó példa arra, hogyan tudnak túlélni tetszetős és kreatív ötletek éveket, vagy évtizedeket. A SodaStream is ilyen, amelynek megszületése egy londoni ginfőzde tulajdonosának is köszönhető. A szénsavas víz otthoni előállításának ötletét George Gilbey dolgozta ki 1903-ban. Találékonysága révén napjainkban már otthon is olthatjuk a szomjunkat buborékos vízzel.
A szénsavasvíz sohasem megy ki a divatból, de fontos, hogy fenntarthatóvá tegyük a fogyasztását.
„Bár tény és való, hogy egy ideje vissza lehet váltani az eldobható PET-palackokat, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy például egy félliteres, egyszerhasználatos műanyag-palack előállításához 2-3 liter vízre van szükség”
– hangsúlyozta a Palackvisszaváltás keservei – Repontozásos vereség? című előadásában Litkay Gergely humorista. Hozzátette: egy 1,5 literes palack gyártásához körülbelül 0,3 kWh energia szükséges. 2500 darab palack esetében ez 750 kWh áram, ami körülbelül egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztásának felel meg. A legjobb megoldás, ha az eldobható PET-palackokat le sem kell gyártani.
„A SodaStream hosszú ideje a nehéz üdítős csomagok cipelésének, valamint az üvegvisszaváltás egyik legjobb alternatívája. Egy komplex, életmódváltással felérő rendszert kínálunk, amellyel a fogyasztók csökkenthetik ökológiai lábnyomukat”
– hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.
A SodaStream az eseményen több újdonságot is bemutatott azok számára, akik számára a fenntarthatóság nemcsak egy divatos szó. Lerántották a leplet a márka új thermo palackjáról, a Fizz&Go-ról, amely akár 12 órán át is melegen, vagy hidegen tudja tartani a betöltött italokat, de szintén a Dumaszínházban debütált a SodaStream Enso két új – matt fekete és homok színű – változata.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb
A Használtautó.hu legfrissebb elemzése azt vizsgálta, mely modellek cserélnek gazdát a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon.
A forgási sebességet – vagyis a „turnover” értéket – úgy számolták, hogy átlagosan hány nap telik el a hirdetés felkerülésétől a levételéig. A turnover adatok alapján az Ignis, a Wagon R+, az SX4 és a Swift egyaránt a legkeresettebb autók közé tartoznak. A leggyorsabban eladható autók toplistáját, valamint az életkor és hajtáslánc szerinti turnover-adatokat vizsgálta 2025 januártól augusztusig a Használtautó.hu.
A Suzuki kisautói pár hét alatt gazdára találnak, de egy régi Peugeot is meglepően gyorsan elkel
A Használtautó.hu friss, 2025 január–augusztusi adatai alapján egyértelmű, hogy a magyar használtautó-piacon egyes modellek szó szerint napok alatt gazdára találnak. A leggyorsabban eladható típusok listáját a Suzuki vezeti: az Ignis mindössze 14,9 napos átlagos eladási idővel áll az első helyen, szorosan mögötte a Wagon R+ – 15,5 nap, és az SX – 16,6 nap. A negyedik helyen a Suzuki Swift található 18 napos átlagos turnover-idővel, míg az ötödik leggyorsabban eladható modell a Peugeot 307, 18,1 napos értékkel.
„A magyar használtautó-piacon az ár a legmeghatározóbb tényező a vásárlási döntésekben, de a márka megítélése is kulcsszerepet játszik. Nem véletlen, hogy a Suzuki az egyik leggyorsabban gazdát cserélő márka: széles körben kedvelt, egyszerű felépítésének köszönhetően megbízható, szervizelése pedig olcsó és kiszámítható. Ezek miatt nemcsak a 15 évnél idősebb, hanem a 10–14 éves kategóriában is kiemelkedően népszerű. Érdekes adat továbbá, hogy a Peugeot 307 bizonyult az egyik leggyorsabban eladható modellnek. A Peugeot régebbi típusait sokan minőségi előrelépésként tekintik a Suzukikhoz képest, ráadásul széles motor- és karosszériaválasztékuk is vonzóvá teszi őket a használtpiacon”
– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
Meglepő módon a legöregebb autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon. A 15 évnél idősebb járművek átlagosan 21,9 nap alatt cserélnek gazdát, míg a 10–14 éves autók már 25,9 napos értéket mutatnak. Az 5–9 év közötti autók 27,5 napos átlaga is viszonylag jó, de a 0–4 éves, tehát újszerű autók már csak 42,5 nap alatt kelnek el, vagyis kétszer lassabban, mint az idősebb társaik.
Ez részben az árkülönbségekkel magyarázható: az idősebb autók alacsonyabb ára és olcsóbb fenntartása sok esetben gyorsabb döntésre ösztönzi a vevőket.
A benzinesek a legkapósabbak
Ha a hajtáslánc szerint nézzük az adatokat, az derül ki, hogy a hagyományos benzin- és dízelüzemű autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon: a benzines járművek átlagosan 25,9 nap, míg a dízelek 26,4 nap alatt cserélnek gazdát. Ehhez képest az elektromos autóknál az átlagos eladási idő 33,3 nap, a hibridek esetében pedig még ennél is hosszabb, 35,4 nap.
Ez azt jelenti, hogy bár a villanyautók és hibrid modellek iránti érdeklődés fokozatosan nő, a piacon továbbra is a klasszikus hajtásláncok dominálnak, ha gyors értékesítésről van szó. Ennek oka lehet a hagyományos autók ismertsége, javíthatósága és alacsonyabb ára, illetve az alternatív hajtású modellekkel kapcsolatos fenntartási vagy töltési kérdések is.
Összefoglalva, a turnover-adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az ismert, könnyen fenntartható modellek kelnek el a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon. A Suzuki modelljei nemcsak az alsó árkategóriában népszerűek, de technikai egyszerűségük és országos szervizhálózatuk miatt is keresettek. A Peugeot 307 példája pedig arra világít rá, hogy még a régebbi típusok is versenyképesek lehetnek, ha praktikus kialakításuk és elérhető áruk van.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére a suliidő alatt is
Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt.
Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.
A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.
Ergonomikus tanulási környezet kialakítása
A legideálisabb eset az, amikor külön monitor és billentyűzet van az asztalon, hiszen a gerincnek a szemmagasságban elhelyezett képernyő sokkal kímélőbb, mint a laptop fölé hajolás. A monitor legyen legalább kartávolságra elhelyezve, és lehetőleg ne tükröződjön vissza a napfény az eszközről. Ha nincs lehetőség külön monitor beszerzésére, azzal is sokat tehetünk, ha egérrel és billentyűzettel egészítjük ki a tanulósarkot, hogy a laptop képernyőjét szemmagasságig emelhessük.
Fontos a megfelelő szék kiválasztása is: olyan modellt válasszunk, amin állítható a magasság, a háttámla dőlésszöge, valamint a karfa pozíciója is. Ideális üléspozícióban a felkarok párhuzamosak a gerinccel, a billentyűzet pedig kényelmesen elérhető úgy, hogy az alkar 90 fokos szöget zár be a felsőtesttel.
Sokat tehetünk a gyerekek szeméért is
Az sem mindegy, hogy milyen kijelzőn tanulnak a gyerekek. A kékfény a látható fény spektrumának rövid hullámhosszú tartománya, amely különösen erős hatással van a szemre és az agy működésére. Hosszú távon előidézhet szemszárazságot, irritációt, a látás elhomályosodását, valamint megzavarhatja a biológiai órát, ami alvászavarhoz vezethet. A gyermekek szeme ráadásul érzékenyebb a felnőttekénél, mert a szemlencséjük még kevésbé képes kiszűrni a kékfényt. Ezen segíthetnek az ún. „szemkímélő kijelzők”: ilyenek például az LG OLED monitorjai, amelyek bizonyítottan kíméletesek a szemmel, hiszen kékfény-kibocsátásuk mindössze 34 százalék, ami jelentősen kisebb az 50 százalékos egészségügyi határértéknél.
Gyakorlati tanácsok a mindennapokhoz
Félóránként-óránként érdemes felkelni a gép elől és mozogni, elvégezni néhány tornagyakorlatot és a szemet is egy kicsit megtornáztatni. Azokat, akik hajlamosak erről megfeledkezni, a mobiltelefonon beállított emlékeztető figyelmeztetheti a rendszeres mozgásra és a folyadékpótlásra. Szintén hasznos lehet, ha maga a tanulóállomás is rugalmas: az ún. Ergo állvánnyal felszerelt monitorok például speciális állvánnyal vannak ellátva, így magasságuk és dőlésszögük könnyedén állítható, ezáltal folyamatosan mozgásban maradhat a diák, és kényelmesen változtathat az ülőhelyzetén. A Swing okosmonitorok pedig bárhová elhelyezhetőek a lakásban, mozgatható állványukkal így akár a kanapén, vagy akár a szőnyegen ülve is hasznos kiegészítői lehetnek a játékos tanulásnak.
A pihentető alvás érdekében 1-2 órával lefekvés előtt már javasolt eltenni az okostelefont és a tabletet, vagy legalább beállítani a kékfényszűrés-funkciót. Érdemes technológiamentes időszakokat kijelölni a nap során, például a közös főétkezések vagy a lefekvés előtti órák alatt. A képernyők előtt töltött idő csak akkor lesz káros, ha elveszi az időt az egészséges mennyiségű alvástól, a nyugodt étkezéstől, a mozgástól és a közösségi tevékenységektől. Fontos, hogy a családok pontosan meghatározzák a kütyühasználat határait, de rugalmasan kezeljék azokat, hogy ne váljanak konfliktusok forrásaivá.
A digitális eszközök nagyban hozzájárulhatnak a kényelmes, szórakoztató tanuláshoz – ha tudatosan és felelősen használjuk őket. Ha odafigyelünk a környezetre, az egészséges szokásokra és a képernyőidő megfelelő egyensúlyára, a technológia valódi segítséget jelenthet gyermekeink fejlődésében, és megkönnyítheti a tanulással töltött mindennapokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Nothing Ear (3) fülhallgató
-
Ipar2 hét ago
Védelmi innovációk és kritikus infrastruktúrák: egyedülálló tanszéket alapított a Széchenyi István Egyetem
-
Okoseszközök2 hét ago
Huawei-újdonságok Párizsból: számos új okoseszköz debütált a vállalat termékbemutatóján, köztük a WATCH GT 6 sorozat
-
Gazdaság2 hét ago
Jön a teljes bértranszparencia az Unióban: itt vannak a legfontosabb tudnivalók
-
Gazdaság2 hét ago
Az egészségpénztáraknak is nagyon jól jöhet az Otthon Start hitel
-
Zöld1 hét ago
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
-
Ipar2 hét ago
Még egyszerűbb lesz a fejlett MI-infrastruktúrák telepítése
-
Ipar2 hét ago
Magyar víztisztító projekt Egyiptomban