Egészség

Home office és online játék: az ülő életmód a trombózis 21. századi katalizátora

A hosszan tartó ülő munkával kapcsolatos mozdulatlanság megnöveli a vénás trombózis kockázatát.

A magyar lakosság körülbelül fele 8-10-12 órákat ül vagy áll egy helyben munkája során. Több mint 60 % pedig még napi 10 percet sem sportol. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás a magyar lakosság mindössze nyolcadára lehet jellemző. A mozgásszegény életmód és az extrém hosszú ülő és állómunka kifejezetten veszélyes lehet a trombózis szempontjából. Hasonló fontosságú az elhízottság magas részaránya a magyar népességben, ami jelentősen fokozza a trombózis rizikót.

Miért fontos, hogy munkaadóként foglalkozzunk a trombózissal?

Fontos, hogy a téli hónapok közeledtével, amikor nem csak a szociális távolságtartás kényszerít az otthon falai közé, hanem amúgy is hajlamosabbak vagyunk a lakásban maradni, a home office-ban töltött munkát törjük meg mozgással. A munkáltatók sokat tehetnek az egészséges életmód népszerűsítése érdekében.

A Trombózis- és Hematológiai Központ 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.-vel együttműködésben a Trombózis Világnapja alkalmából, hogy felhívja a figyelmet a véralvadási zavar veszélyeire és a trombózis megelőző életmódváltás eredményességére. A magyar lakosság az életvitel és a trombózis veszély közötti főbb kapcsolatokat ismeri, de keveset tud a különböző rizikószűrési lehetőségekről. A válaszadók többsége tisztában van vele, hogy a megelőzésben fontos szerepe lenne a rendszeres testmozgásnak és az egészséges étkezésnek. A magyarok életmódja a gyakorlatban viszont nem tükröz ilyen szintű tudatosságot. Munkavégzés közben sokan hajlamosak a saját egészségüket háttérbe szorítani, amit most a világjárvány miatti munkaerőpiaci trendek még jobban felerősítenek.

Sokkal nagyobb fizikai és lelki energiát von el egy mélyvénás trombózis kezelése, mint amennyit az egészséges életmód támogatásába kellene fektetünk. A kezelés ellenére a mélyvénás trombózisban szenvedő betegek körülbelül 10-20 százalékánál súlyos poszttrombotikus szindróma alakul ki, amely krónikus rendellenesség csökkenti az életminőséget, és csökkenti a járás és a munkavégzés képességét. A legsúlyosabb esetekben a betegeknél vénás fekélyek alakulhatnak ki, amelyek lassan javulnak, vagy egyáltalán nem gyógyulnak és költségesek a munkaadó és az egészségügyi rendszer számára. Egy másik fontos tényező a betegséget követő maradandó lelki teher, egy újabb trombózistól való szorongás, amely megfelelő lelki segítségnyújtás hiányában képes poszttraumás stressz betegséggé fokozódni.

A napunk nagy részét egy helyben töltjük

A legutóbb publikált Európai Egészségfelmérés szerint a magyar lakosságnak csaknem fele többnyire egy helyben ül vagy áll a munkája során. A passzivitás a nőket nagyobb mértékben jellemzi, mint a férfiakat, míg a tényleges fizikai megerőltetést jelentő munkavégzés csak a lakosság minimális hányadát érinti. A vizsgálat szerint a kifejezetten sport jellegű testmozgás is ritka és tartalmát tekintve is szegényes. A felnőtt népesség harmada végez legalább heti rendszerességgel valamilyen sporttevékenységet. A lakosság kétharmada viszont nem sportol még napi 10 percet sem. A korcsoportok mentén előre haladva egyre csökken a sportolók aránya: a 65 éves és idősebbek közül csak minden hetedik sportol. A magyarok körülbelül felénél a gyaloglással töltött idő egy átlagos napon nem haladja meg a fél órát. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás javasolt, de 8 magyarból mindössze egy tesz ennek eleget (a férfiak 15, a nők 10%-a).

Orvosi esetleírásokból tudjuk, hogy az elmúlt két évtizedben a serdülőkorúak körében nőtt a vénás tromboembólia aránya, ami összefüggésbe hozható az elhízással és a hormontartalmú fogamzásgátlókkal. Ugyanakkor a mai technikákkal már korán ki lehetne mutatni az örökletes trombózis hajlamot (trombofília), aminek idejében történő mérése főleg a sportolóknál lenne fontos. A serdülők és a fiatal felnőttek életmódjára egyre nagyobb hatással vannak az online játékok. Egyre hosszabb a képernyő előtt töltött idő, és nem ritka az extrém hosszú mozdulatlanság.

Rizikó-vizsgálatokkal és a megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a veszély

A magyaroknak csupán 3 százaléka jár rizikófelmérő vizsgálatokra, derül ki a Prima Medica Egészségközpontok hálózatába tartozó Trombózis- és Hematológiai Központ felméréséből. A trombózis kialakulásának hajlamosító tényezői közé tartozik a családi előfordulás, az öröklődés, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a műtét utáni és az egyéb hosszú ideig tartó mozgásszegény állapotok, valamint a dohányzás. Ezen kívül számos belgyógyászati betegség fokozza a trombózis rizikót. A családi kórtörténetben előforduló trombózis kockázati jellegével a megkérdezettek közel kétharmada van tisztában. Ugyanez mondható el a trombózis kialakulásának helyéről is, és a sikeres kezelés utáni kiújulás kockázatának ismereteiről is. Nincs szignifikáns különbség a nők és a férfiak ismeretei között, kivéve a családi kórtörténet hatása, ahol a nők ismeretei messze meghaladják a férfiakét. Az olyan speciális, kifejezetten a trombózissal kapcsolatba hozható gyakorlat, mint a rendszeres hideg, meleg váltózuhany, (finn szauna) már kevésbé ismert, mindössze a válaszadók 42 százaléka ismeri ennek jótékony hatásait. A megkérdezett nők kétharmada szed fogamzásgátló gyógyszert és 78 százalékuk tisztában van vele, hogy a hormontartalmú szer hozzájárulhat a vérrögképződéshez. Ezért fontos például az első fogamzásgátló tabletta használata előtti laborvizsgálatok elvégzése, melyek segítségével kiszűrhetőek a trombotikus szövődmények. A megkérdezettek 55 százaléka tekinti trombózis szempontjából kockázatos csoportnak az élsportolókat. Viszont arról már mindössze a válaszadók negyede hallott, hogy egy sport-karrierre készülő fiatalnak érdemes trombózis rizikó vizsgálatot végeznie.

A trombózis kialakulása soktényezős folyamat, de a megfelelő mozgás, az elegendő folyadék fogyasztása, a kiegyensúlyozott étkezés, a megfelelő stressz-menedzsment és a dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a betegség előfordulását.

Hét éve, hogy a Trombózis és Haemostasis Nemzetközi Társasága (ISTH) október 13-át a Trombózis Világnapjává nyilvánította, ezzel is tisztelegve Rudolf Virchow (1821–1902) trombózis-úttörő munkássága előtt.

Related Topics:2020 home játék konzol munka Office otthon számítógép trombózis ülő veszély

Up Next

Az EIT Health több mint egymillió eurót szán 2021-ben fejlesztésre

Don't Miss

A Bethesda Gyermekkórház nagylelkű adománnyal támogatja az oktatási intézményeket

Egészség

Újabb magyar város kerülhet fel az egészségügyi innováció térképére

A héten először adott otthont a Debreceni Egyetem az EIT Health Európa-szerte népszerű diákinnovációs versenyének: az i-Days for Life Debrecen hackathon keretében a világ minden részét képviselő mintegy 120 fiatal mutatta be ötleteit az egészségügy jövőjének alakítására.

A versenyt kísérő konferencián pedig már sikeres orvostechnológiai startupok képviselőitől hallhattak tanulságokat a sikerre vezető út buktatóiról és lehetőségeiről.

Az i-Days az EIT Health által támogatott innovációs programsorozat, amely arra ösztönzi az európai egyetemek hallgatóit, hogy hogy az EIT Health, helyi szervezetek, magánvállalkozások vagy start-up cégek által felvetett valós egészségügyi kihívásokkal keressenek megoldásokat. A versenyeken a diákok tapasztalt mentoroktól kaphatnak tanácsokat, és gyakorolhatják a csapatmunkát, valamint az innovatív ötletek zsűri előtti előadását, pitchelését. Az első debreceni i-Days-t az egyetem Innovációs Központjában rendezték meg, a városban kiépülő Science Park szívében, ahol 27 csapatban 120 diák indult el Közép-Európa különböző egyetemeiről. A csapatok többek között a mentális egészség, az adatvezérelt diagnosztika és a hordható eszközök területén rukkoltak elő újító ötletekkel, számos projekt a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) egészségügyi felhasználására irányult.

Az i-Days végül „hazai” győzelemmel végződött: a zsűri a Debreceni Egyetem öt hallgatójából és a Portói Egyetem vendéghallgatójából álló, HIT (Health-activist International Team) nevű csapat ötletét értékelte a legmagasabbra. A magyar, marokkói, kenyai, brazil és bangladesi diákok orvosi, üzleti és műszaki területen végeznek különböző képzési programokat az intézményben, és bár jelenleg mindannyian Debrecenben élnek és tanulnak, a verseny kezdetén találkoztak először. A csapat innovációja, a HITpod nevű automatizált, fájdalommentes gyógyszeradagoló rendszer, a mesterséges megtermékenyítésben részesülő nők hormonterápiájának könnyítésére nyújt megoldást. Az i-Day győztes csapata részt vehet a Winners’ Event-en, az európai diákokat összefogó döntő versenyen, amelyet idén november 28-29-én rendeznek meg Budapesten.

Hosszú távú együttműködés Debrecenben

„A Debrecenben vetélkedő hallgatók rátermettsége igazolta, hogy a városban komoly potenciál rejlik ahhoz, hogy az egészségügyi innováció Európa-szerte jegyzett központjává váljon – mondta el Maurizio Ferrari, a SYNLAB Italia orvosi igazgatója, a zsűri elnöke. – „Az EIT Health partnerhálózatának tagjaként számos startuppal működtünk együtt az elmúlt években, és a sikerük gyakran azon múlik, hogy képesek-e stratégiai partnerségeket építeni, amelyeken keresztül külső kritikának vethetik alá termékeiket a további fejlődéshez, vagy épp reálisan fel tudják mérni a piaci igényeket. Az EIT Health hálózat hozzáférést biztosít ehhez a szakértelemhez, a szükséges erőforrásokhoz és befektetőkhöz, így katalizálhatja, hogy a tudományos ötletekből piacra kész megoldások váljanak. Debrecen pedig kiváló ökoszisztémát kínál ehhez.”

Pongrácz Ferenc, az EIT Health InnoStars helyettes ügyvezető igazgatója hozzátette: „Az i-Days hackathonok arra ösztönzik a fiatalokat, hogy ne csak megálmodják, hanem meg is valósítsák innovatív ötleteiket az egészségügy területén. Az EIT Health InnoStars számára fontos, hogy támogassa az ilyen kezdeményezéseket, hiszen a tehetséges hallgatók és kutatók friss szemléletet hoznak a gyakorlatba. Az innovációs folyamat első lépése a bátorság, hogy ötleteiket megosszák a világgal, és Debrecen olyan ökoszisztémát teremtett, amely platformot biztosít ehhez. Ennek fényében remélem, a mostani esemény csak az első jelentősebb mérföldkő a Debreceni Egyetem és az EIT Health InnoStars hosszú távú, produktív együttműködésében.”

„Az Innovációs Ökoszisztéma Központot azzal a céllal hoztuk létre, hogy megtalálja azokat a kutatói és hallgatói ötleteket, amelyekkel érdemes tovább dolgozni. Az innovációs folyamat magában foglalja, hogy első lépésként merjük felvállalni és megmutatni ötleteinket, erről szól az i-Days for Life Debrecen hackathon” – fogalmazott Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.

Jutkusz Lilla, az eseményt megszervező és lebonyolító Innovációs Központ igazgatója elmondta: a Debreceni Egyetem az Innovációs Ökoszisztéma Központ által számos olyan programot működtet, melyek erősítik a hallgatók és kutatók innovációs szemléletét és támogatják ötleteik kidolgozását. Emellett az EIT Health és az annak keretében működő EIT Health InnoStars komplex hálózata és támogatási rendszere szintén nagy segítség lehet az ötletgazdáknak. Hosszútávú együttműködésünk első állomásaként rendeztük meg az i-Dayst és a Start-Ups & Downs konferenciát, amelyen az EIT Health InnoStars szakértői mellett a hálózat különböző intézményeinek kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező vezetői vettek részt mentorként, előadóként és zsűritagként, kiemelten a TU Delft, a Coimbrai Egyetem, a Łódźi Egyetem, az Utrechti Science Park és több inkubátor, köztük a portugál IPN.

A startuplét buktatói és az egyetemi partnerségek fontossága

A hackathon kísérőrendezvényén, a „Start-ups & Downs” című konferencián már működő vállalkozások, illetve szakértők képviselői beszéltek a startupok életének buktatóiról és tanulságairól a White Unicorn nevű magyar egészségügyi inkubátor szervezésében. A Syreon Kutatóintézet képviselői például arról beszéltek, milyen hasznos eszköz lehet egy egészségügyi startup számára az early Health Technology Assessment (eHTA) nevű módszertan, ami már a korai fázisban reális képet adhat egy-egy újítás potenciális piaci értékéről. A QTICS Medical szakértői pedig az orvosi eszközök sikeres megfelelőségértékeléséhez kínáltak értékes tanácsokat.

A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetés során Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat- és analitika igazgatója az egyetemek és vállalatok közötti együttműködés fontosságáról beszélt. „Az ilyen partnerségek az innovációs ökoszisztéma hajtóerejét jelentik, és a Debreceni Egyetem ebben kivételes partner: nemcsak világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és szakértelemmel rendelkezik, hanem támogatja a gyakorlati alkalmazások fejlesztését is. A GE HealthCare számára különösen értékes, hogy olyan kezdeményezésekben dolgozhatunk együtt, mint a sugárterápiás megoldásaink klinikai validációja vagy az AI-alapú onkológiai döntéstámogató rendszerek fejlesztése” – mondta el a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

A Duchenne-féle izomsorvadás – amely az idővel való harcot is jelenti

A Duchenne-féle izomsorvadás (DMD) egy súlyos, öröklődő izombetegség, amely elsősorban fiúgyermekeket érint.

A betegség a disztrofin nevű fehérje hiányából adódik, amely az izmok védelmében játszik kulcsfontosságú szerepet. A disztrofin hiánya következtében az izomsejtek fokozatosan leépülnek, ami mozgásképtelenséghez és akár halálhoz vezethet.

A betegség hatásai:

A DMD tünetei általában 2-3 éves kor körül jelentkeznek, és fokozatosan súlyosbodnak. A beteg gyermekek gyakran később kezdenek járni, nehezen kelnek fel, és ügyetlenek. Az izomgyengeség a végtagoktól a törzs felé haladva érinti az egész izomzatot, beleértve a szívizmot és a légzőizmokat is. A betegség következtében a betegek kerekesszékbe kényszerületnek, és végül akár légzési elégtelenség is felléphet.

A DMD előfordulása:

A DMD egy ritka betegség, amely világszerte átlagosan 3500-5000 újszülött fiúból egyet érint. Magyarországon a pontos előfordulási adatok nem ismertek.

A kezelés lehetőségei:

Jelenleg a DMD-nek nincs gyógyírja, de a kutatók folyamatosan dolgoznak új terápiák kifejlesztésén. Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a génterápiában, amely a betegség genetikai okát célozza. Az Egyesült Államokban már engedélyeztek néhány génterápiás kezelést, amelyek ígéretes eredményeket mutatnak.

Micskó Benji

A magyarországi Micskó Benji is a DMD-ben szenved. A kisfiú és családja példája jól mutatja, hogy ez a betegség milyen mértékben korlátozza a betegek életét. Benji szülei minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy gyermekük a lehető legjobb ellátást kapja, és támogatják a DMD-kutatásokat.
Amerikában kifejlesztettek egy innovatív génterápiát, amely megállíthatja a betegség előrehaladását, és akár vissza is fordíthatja a károsodásokat. Ez a kezelés azonban rendkívül költséges, és sajnos Magyarországon még nem elérhető.

Benji szülei mindent megtesznek, hogy gyermeküknek a legjobb ellátást biztosítsák!
Egy alapítványt hoztak létre, hogy összegyűjtsék a szükséges összeget a génterápiás kezeléshez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Egy meglepő tény a kollagénről, amit nem biztos, hogy tudtál

Nagyon szerencsés az, akinek a technológia jelenti a hobbit és az érdeklődési területet, ugyanis ez egy kézzelfogható, adatokkal könnyen alátámasztható terület. Ezek által könnyebb megérteni, miért jobb például egy új szériás számítógép a réginél, és ez a tendencia a többi részterületre is tökéletesen igaz.

Azok, akik inkább az egészség és szépségápolás iránt érdeklődnek, kissé nehezebb helyzetben vannak, ugyanis itt több utánajárás szükséges ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket. Az egyik sztárhatóanyag manapság a kollagén, ám kevesen tudják, hogy nem minden készítmény működik olyan hatékonyan, mint azt elsőre gondolnánk. A QMS Medicosmetics Hungary kollagénes termékeinek előnyeire is fényt derítünk, tarts te is velünk!

Mitől olyan népszerű a kollagén?

A téma részletes tárgyalása előtt érdemes tisztáznunk, mire is jó igazából a kollagén, ugyanis ez az anyag nem csak szépségápolás szempontjából fontos.

A kollagén egy strukturális fehérje, mely a szöveteink egyik fontos építőkövét jelenti: különböző formái jelen vannak a bőr szöveteiben, hajban, ízületekben és csontokban, továbbá a kötőszövetek szerkezetében is.

Különleges tulajdonsága, hogy képes az adott szövetet szilárdabbá tenni úgy, hogy közben mégis biztosít bizonyos mértékű rugalmasságot – ez a kombináció elengedhetetlen az ellenállósághoz. Kollagén hiányában a szövetek merevek, sérülékenyek lesznek, és a regenerációs folyamatok sem működnek kellő hatékonysággal.

A kollagén szerepe a szépségápolásban

A kollagén segít visszanyerni a szövetek rugalmasságát, feszességét, valamint rendkívül hatékony a meglévő ráncok láthatóságának csökkentésében, és az újabb barázdák kialakulását is segít megelőzni.

A bőrápolásban rendkívül elterjedtté vált ez a hatóanyag, ami nem is csoda, hiszen külsőleges alkalmazással célzottan a kezelni kívánt területre juttathatjuk, ahol rendkívül látványos hatást érhetünk el vele.

Kevesen tudják viszont, hogy számos kozmetikum nem a megfelelő formában tartalmazza a kollagént, ugyanis ez a molekula alapvetően túl nagy ahhoz, hogy hatékonyan felszívódjon a hámrétegen keresztül.

Látványos eredményeket csakis minőségi kozmetikumokkal érhetünk el

Ahogy fentebb is írtuk, sajnos nem minden kollagénes termék alkalmas arra, hogy megfiatalítsa bőrünket, ugyanis a mélyebb rétegekbe csakis speciális formában juthat el.

Az igazán magas színvonalat képviselő kozmetikumokban például a kollagénmolekula triplahelikális szerkezetét szálakra bontják, ugyanis így a méret nem jelent akadályt a felszívódás során. Az alkotóelemek a bőrben újra összeállnak, így pontosan oda sikerülhet bejuttatni vele a kollagént, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Ez a tény csupán egy kevésbé elterjedt információ volt a szépségápolás, egészségmegőrzés kapcsán, pedig számtalan ilyen létezik még. Ebből is látszik, hogy sokkal könnyebb dolguk van azoknak, akik a technológiai háttérrel is szívesen foglalkoznak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!