Gazdaság

Értéknövelés és hozzáférhetőség akadálymentes épületekkel és nyílászárókkal

A hozzáférhető környezet minden ember alapvető joga

A statisztikák szerint a társadalom körülbelül 15 százaléka speciális igényű ember, Európában 120 millióan, Magyarországon 1,5 millióan élnek mozgásszervi-, audiovizuális akadályokkal vagy kognitív zavarral.

Az egyenlő esélyű hozzáférés Európában és Amerikában is alapvető jognak számít. Ennek egyik kiemelt területe az épített környezetünk, melynek akadálymentesítése és az ezzel kapcsolatos megfelelő információk hozzáférhetősége milliók életét könnyítené meg. Egy magyar fejlesztésű tanúsító védjegy és egy belga székhelyű alumínium nyílászáró-gyártó hazai csapata ezért az akadálymentes technológiák megvalósításán és népszerűsítésén dolgozik.

Világszerte 1,5 milliárd ember él speciális igényekkel, azonban egy élethelyzet, baleset vagy sérülés következményeként meghatározott ideig bárki érintetté válhat. Az épületek akadálymentesítése tehát nemcsak a fogyatékossággal élőknek jelent segítséget, de szélesebb társadalmi rétegeket – idősek, babakocsival közlekedők és sérülés miatt ideiglenesen mozgásukban korlátozottak – is érint.

“Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy az ingatlantulajdonosok, üzemeltetők úgy gondolják, az akadálymentesítés nagyon drága dolog. Bár az utólagos akadálymentesítés nagyobb költség, ha azonban már a tervezés során belép ez a szemléletmód, minimális ráfordítással megoldható. Ahhoz képest, hogy ez mennyivel növeli az ingatlan értékét és mekkora társadalmi jelentőséggel bír, csekély mértékű befektetésnek számít”

– emeli ki Berecz Balázs, az Access4you alapítója, ügyvezető igazgatója, aki maga is érintett, egy genetikai betegség következtében huszonévesen került kerekesszékbe. A saját tapasztalatai hívták életre az Access4you európai tanúsító védjegyet, amely speciális igényű emberek számára nyújt hiteles és részletes információt a különböző épületekhez, közösségi terekhez és általában az ember által épített környezethez való akadálymentes hozzáférésről.

A speciális igényű emberek csak megfelelő épített környezetben válhatnak a társadalom aktív részévé. Integrálásukban hatalmas munkaerőpiaci lehetőség rejlik, emellett a társadalom 15 százalékát képviselve jelentős vásárlóerővel rendelkeznek a termékek és a szolgáltatások potenciális fogyasztóiként. Mára egy bevásárlóközpont építésekor alapkövetelmény kell, hogy legyen az akadálymentesítés, de a legnagyobb cégek is egyre többet tesznek a vállalaton belüli inkluzív kultúra megteremtéséért, így ők bérlőként is az akadálymentes irodaházakat fogják előnyben részesíteni. Az önkormányzati és középületek pedig a folyamatosan szigorodó jogszabályi háttérnek köszönhetően válnak egyre inkább hozzáférhetővé.

A megfelelő akadálymentesítés tehát a mozgási, látási, hallási, kognitív és kommunikációs funkciókban megváltozott képességű embereknek biztosít hozzáférést az épített környezethez és szolgáltatáshoz, elősegítve, hogy mindennapjaikat a legteljesebben, önállóan és közösségi élményekben gazdagon élhessék. Ennek technológiai megvalósulásában kiemelt szerepe van a nyílászáróknak, hiszen ezek azok az épületszerkezetek, amelyekkel a mindennapok során a legtöbbször kapcsolatba kerülünk. Ezért az Access4you stratégiai partnerségre lépett a fenntartható és innovatív alumínium nyílászáró-rendszerek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó Reynaersszel azért, hogy kész válaszokat, szakmai segítséget adjanak azon ingatlanfejlesztők, tulajdonosok és kivitelezők számára, akik az akadálymentes tervezést és kivitelezést választják.

“Nyílászárós szempontból nem merül fel többletköltség akkor, ha már a tervezés során figyelembe vesszük az akadálymentességet. Például az, hogy átlagos vagy alacsony küszöbös megoldást választunk, nem befolyásolja az ajtó anyag- illetve gyártási költségét. Hozzáadott értéke viszont jelentős, az érintettek számára talán felbecsülhetetlen”

– hívja fel a figyelmet Nagy Zoltán, a cég magyarországi country managere. Nyílászáróknál többek között olyan szempontok számítanak az akadálymentesítésnél, mint az ajtó szélessége, a küszöb magassága, az üvegeken elhelyezett vizuális jelölők vagy a kontrasztos kialakítás. Az ablakkilincset és a redőny vezérléséhez szükséges kapcsolókat 800-1100 mm magasságban kell elhelyezni, de speciális rendelkezések vonatkoznak a forgóajtókra és az automata ajtókra is. Emellett érdemes megemlíteni az automatizált nyílászáró megoldásokat is. A fizikai méretekre és kialakításra vonatkozó előírások megegyeznek a kézi működtetésű társaikkal, de fontos, hogy megfelelő érzékelőkkel legyen felszerelve, amelyek megakadályozzák a rácsukódást. Míg a gyengénlátóknak lényeges szempont az érzékelhető üvegezés: pontos paraméterek határozzák meg, hogy hol és milyen formában, illetve kontraszttal kell a figyelemfelhívó jelöléseket elhelyezni.

Az Access4you által vizsgált 9 speciális igényű csoportból négy esetében – a kerekesszékesek, mozgásukban korlátozottak (idősek), babakocsival közlekedők és a gyengénlátók – fontos tényező a nyílászáró. Egy egyszerű példával élve, ha egy ingatlanfejlesztő az akadálymentesség szempontjait figyelembe véve tervezteti meg az új épületét, az Access4you megadja, hogy milyen műszaki paramétereknek kell megfelelnie az épületnek, a Reynaers pedig nyílászárók terén mellé teszi azokat a rendszereket, amik kielégítik ezeket az igényeket.

Ez a fajta megközelítés megkönnyíti mind a beruházók, mind a tervezők munkáját, hiszen a műszaki elvárások mellett megoldási alternatívákat is kapnak. Az akadálymentesítés tehát nem feltétlenül gazdasági, inkább szemléletmód kérdése. Kis odafigyeléssel társadalmunk 15 százalékának biztosíthatunk hozzáférhető, élhetőbb környezetet.

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója

A magyar munkavállalók körében készített átfogó felmérés alapján az idei évben a Lufthansa Systems Hungária Kft-t választották hazánk legvonzóbb munkaadójának az IT kategóriában.

A nagy presztízsű elismeréssel idén tizenegyedik alkalommal díjazták Magyarország legnépszerűbb munkáltatóit. A kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy az IT szektor a dolgozók megítélése alapján továbbra is a legattraktívabb iparág Magyarországon.

A Randstad Hungary idén is díjazta az ország legvonzóbb munkahelyeit. A Randstad Employer Brand kutatás keretében a legnépszerűbb munkáltatók mellett számos izgalmas, a munkavállalók attitűdjeit, motivációit felmérő kérdésre is választ keresett a vállalat.

A Randstad a legfontosabb iparágakra lebontva külön is vizsgálta, hogy melyek hazánk legvonzóbb munkahelyei. A budapesti és szegedi irodáiban immár több mint 770 magasan képzett IT szakembert foglalkoztató Lufthansa Systems Hungária a munkavállalók véleménye alapján 2024-ben elnyerte a Magyarország legvonzóbb munkaadója díjat az IT kategóriában. A Randstad kutatásából továbbá az is kiderült, hogy a munkavállalók szerint 2024-ben is az IT a legvonzóbb szektor Magyarországon.

A Lufthansa Csoporthoz tartozó Lufthansa Systems légiipari szoftverek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, innovatív szoftvertermékeinek köszönhetően a légiközlekedési informatika egyik meghatározó szereplője.

„Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy elnyertük a legvonzóbb munkahelyeknek odaítélt Randstad-különdíjat az IT kategóriában. Az elismerés kiváló visszaigazolás a munkavállalók részéről, mely azt jelzi, hogy az izgalmas és sokszínű szakmai munka mellett támogató vállalati kultúrát és inspiráló munkahelyi légkört biztosítunk kollégáink számára. Az IT szektor világszinten az egyik leggyorsabban fejlődő és egyre nagyobb súllyal bíró iparág, nagy verseny folyik a tehetségek bevonzásáért és megtartásért is. Éppen ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy attraktív és támogató munkahelyet alakítsunk ki, segítve a kollégák szakmai fejlődését és a munka-magánélet egyensúly fenntartását”

– mondta el Turcsikné Gáspár Georgina, a Lufthansa Systems Hungária HR vezetője.

A Randstad friss Employer Brand kutatása rávilágított, hogy 2024-ben a magyar munkavállalók továbbra is a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb tényezőnek munkahelyválasztáskor. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bír a munkahelyi légkör minősége, beleértve a kollégákkal és a vezetőkkel való kapcsolatot. Szintén fontos szempont a munkáltató pénzügyi stabilitása, és az, hogy lehetőséget biztosít-e a munka és magánélet megfelelő egyensúlyának megteremtésére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss