Gazdaság

Pozi.io: Elég volt az ötletpazarlásból

Sokáig azt gondoltuk, hogy az ötletversenyek és a hackathonok segítségével születnek meg a jövő sikerstartupjai, de a két-három napos, intenzív ötletelésekből nagyon ritkán születik kézzelfogható eredmény. Ezen kíván változtatni egy új nemzetközi innovációs közösség a Pozi.io.

A Pozi.io ötletgazdái egy évtizede innovációs versenyeken születő ötletekkel kívánták megteremteni a startupvilág utánpótlását. Látva a Covid19 járvány által karanténba kényszerített startup vállalkozókat, arra a felismerésre juttattak, hogy a válság problémáira úgy találnak működő megoldásokat, ha hatékonyabbá teszik az ötletek megvalósulását segítő rendszereket. Az innovációs rendszereket is fenntarthatóvá kell tenniük, ahhoz, hogy a válságból kiutat találjunk.

Az alapprobléma az, hogy a sok évvel ezelőtt kialakult és általánosan használt ötletverseny, a hackathon-formátum láthatóan sehol sem generál elegendő, életképes projektet. A rendezvényeken együttműködő fiatalok ugyan 2-3 napig nagyon intenzíven dolgoznak az ötleteiken, de azok többsége – még a legjobbak is – néhány héten belül a feledés homályába merül.  Sokszor előfordul, hogy egy következő eseményen ugyanazt a problémát már egy másik csapat próbálja megoldani, napokig ötletelve, tervezve. A végeredmény legtöbbször itt is hasonló. Az ötletek halandósága a startup világban sokszorosa az elfogadhatónak.

Nagy ötletverseny – hatalmas pazarlás?

A sikeres nagyvállalatok és bankok évek óta keresik a legjobb ötleteket, startupokat. A globális versenyekre akár több ezer ötlet is beérkezik, azonban a végeredmény ezeken a reflektorfényben zajló rendezvényeken is siralmas. A győztesek, a zsűri által kiválasztott legjobbak és a többiek között legtöbbször nagyon kicsi a különbség. A tíz nyertes és akár több ezer kudarcot vallott nevező között ugyanúgy ott lehetnek a jövő tehetségei.

„Az ilyen innovációs rendezvényeken, hackathonokon nem csak ötleteket pazarlunk, hanem tehetségeket is, akiket egyébként a nagyvállalatok lámpással keresnek az egyetemeken. – nyilatkozta Kovács Roland, a Pozi.io CEO-ja. –  A verseny végeredménye egy Excel táblázat, amelyet idővel elfelejtenek a szervezők. Az ötletek sosem kerülnek publikálásra és egy hónap múlva már senki sem emlékszik majd rájuk.”

Mitől lesz hatékonyabb a megvalósulás?

Az ötletek, startupok többsége a validálás hiányában bukik el. Ha az ötletgazdák saját problémáikat megoldva, a piac megkérdezése nélkül próbálnak sikeresek lenni, az legtöbbször kudarcot eredményez. Mi lenne, ha az ötletgazdák, a leendő co-founderek, tanácsadók, szakértők, egyetemisták, befektetők egy helyen elérhetővé válnának? Egy helyen, ahol a startup ökoszisztéma szereplői bemutatkozhatnának, találkozhatnának, beszélgethetnének, vitázhatnának, valódi online közösségként működhetnének. Egy helyen, ahol az ötletek nem vesznek el többé, és a hasonló gondolkodású, de különböző nemzetiségű innovátorok projektjeikhez, könnyen és gyorsan társakat találhatnának. Az új innovációs közösségi oldal minden funkciója ezt szolgálja, az mátrix alapú kereséstől, a projekteknek kínált hatékony one-pager generátorig.

A buborék kipukkasztása

A Pozi.io újragondolta a szokványos közösségi média modellt is, a Facebook, Linkedin barátság alapú kapcsolati hálót nyitottságra cserélte, ahol az innovátorok érdeklődési kör alapján jutnak az információkhoz. Már a regisztrációkor is szokatlan módon térképezik fel a közösség tagjait. Itt nem számít az egyetemi végzettség, a korábbi munkahelyek sokasága, vagy a nyelvtudás szintje. Sokkal inkább az érdeklődési kör, a képességek és startup világban betöltött szerep alapján válnak kereshetővé az ökoszisztéma tagjai.

Egyetemek, inkubátorok és nagyvállalatok

A Pozi.io a Restrat2020 elnevezésű Covid19 elleni ötletversennyel indította el a közösségének felépítését, de ma már több célcsoport számára is kínál szolgáltatásokat. Az oldal kiválóan használható kisebb-nagyobb lokális, vagy nemzetközi rendezvények megszervezésére, utánkövetésére. Az Y és Z generáció tagjai is szívesen csatlakoznak, sőt a POZI.io az egyetemi innovációs szervezetek számára speciális csoportokat is tervez, amelyben azok ötletversenyeket is rendezhetnek. Az oldalon találkozhatnak a nagyvállalati innovációs kihívások az ötletgazdák ötleteivel, akár speciális problémákra is megoldások születhetnek.

„Egyesek szerint az ötlet semmi, a megvalósítás minden… – Mi úgy gondoljuk a Pozi-nál, hogy minden ötlet mögött egy értékes ember áll, akik megérdemlik, hogy jobban odafigyeljünk az ötleteikre és rájuk.”

– mondta Kovács Roland.

A Pozi.io az ötletek hatékonyabb megvalósulásának eszközeként, egy új generációs innovációs találkozási pontként határozza meg magát. Egy oldal, ahol mindenki megszólítható és mindenkiről pontosan lehet tudni, hogy mi a „Pozi”-ja.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss