Gazdaság

Magyar fejlesztésnek köszönhetően megúszhatják a szállásadók az újabb többszázezres kiadást

Január elején lép érvénybe az a kormányrendelet, amely minden magyarországi szálláshelyet a vendégek okmányának digitális beolvasására és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé továbbításra kötelez. A feltételeket teljesítő többszázezres készülékekhez képest jelentősen olcsóbb és sokoldalúbb eszközt mutatott be a digitális azonosításra szakosodott ID&Trust Kft.

Augusztusban tették közzé, és – amennyiben a járványhelyzet miatt el nem csúsztatják az indulást – januártól már hatályos is az a kormányrendelet, amely azt írja elő, hogy a magyarországi szálláshelyeknek már nem csupán a vendégek adatait kell elküldeniük a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK), hanem az adatok rögzítéséhez okmányolvasót is kell használniuk.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az elmúlt években folyamatosan kiterjesztette a szálláshelyek adatszolgáltatási kötelezettségét, az új rendelet azonban több nehézséggel is szembesítette az iparági szereplőket. Az okmányról ugyanis nem készíthető sima fotó, nem is fénymásolható, hanem csupán bizonyos adatok olvashatók be, amelyek automatikusan továbbítandók az NTAK felé. A szigorú adatvédelmi és -továbbítási kritériumoknak megfelelő céleszközök viszont többszázezres kiadással terhelnék a koronavírus-járvány miatt egyébként is éppen súlyos válságban lévő szektor vállalkozásait.

Erre a problémára kínál költségkímélő, biztonságos, az előírásoknak teljeskörűen megfelelő és gyorsan telepíthető rendszert a magyar ID&Trust Kft., amely különböző digitális azonosítási megoldásaival már két évtizede van jelen a magyar közigazgatásban és számos külföldi állami intézményben – többek között a nevükhöz fűződik a magyar eSzemélyi fejlesztése.

A GoodID Scanner okmányolvasó lényege, hogy szinte bármilyen androidos telefonnal elvégezhető az okmányszkennelés. A mobilapplikáció összeköttetésben áll a szálláshely PC-jére telepített alkalmazással, amely automatikusan továbbítja az adatokat a szálláshely saját szoftverébe, és onnan az NTAK-nak. Az okmányolvasó mobilapp akár a szállásadó saját androidos telefonján, vagy a recepción, egy dedikált készüléken is futhat. A GoodID egy speciális telefonállványt is kifejlesztett, amellyel a nagyobb forgalmú recepciókon is gyorsan és profin megoldható az okmányolvasás.

Fontos, hogy a GoodID Scanner nem az okmányokat fotózza be egészben, csupán a kötelezően előírt adatokat rögzíti az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, és továbbítja a központ felé visszaigazolhatóan, anélkül, hogy a személyes adatokat tárolná.

„Mivel a kormányrendelet bevezetése előtt az iparági szereplők még bizonytalanok, és az érdekvédelmi szervezeteken keresztül jelezték tanácstalanságukat a választható készülékeket illetően, mi kifejlesztettük a GoodID Scannert. Ez olyan alternatíva, ami az eddig ismert készülékek árának töredékéért veszi le az okmányolvasás és adatszolgáltatás gondját a szállásadók válláról. Ez a 2020-as év turisztikai mutatóit ismerve jelentős könnyebbség lehet a szállodáknak, panzióknak, apartmantulajdonosoknak egyaránt”

– mondta Szabó Tamás, az ID&Trust Kft. ügyvezetője. Az sem elhanyagolható szempont szerinte, hogy nem feltétlenül igényli a rendszer fizikai készülék telepítését, így sokkal rövidebb idő alatt lehet képes a teljes iparág igazodni a jogszabályi feltételekhez, mint akkor, ha ehhez műszaki berendezéseket kellene rendelniük és hadrendbe állítaniuk.

Ráadásul arra is van mód, hogy a vendég a saját telefonján telepítse a GoodID digitális irattárca alkalmazását, és azzal olvassa be az okmánya hiteles adatait, amelyek a bejelentkezéskor így automatikusan jutnak el a szálláshely rendszerébe, és az NTAK-ba, megúszva ezzel a személyes érintkezést. Az érintkezés nélküli azonosítás nem csak a békeidőben nagy forgalmú szállodák számára lehet érdekes, de ezzel a megoldással a jövőben is megoldható, hogy a népszerű szálláshely-közvetítő oldalakon (mint a Szallas.hu, Airbnb vagy Booking.com) keresztül foglalt szobát az üzemeltetővel való személyes találkozó nélkül elfoglalhassák a vendégek (a szabályozás szerint a jövőben ezen szolgáltatók számára is kötelező lesz a vendégek azonosítása, illetve az okmányadatok továbbítása).

„A szállásadókat nagyon súlyosan érintette a koronavírus-járvány miatti válság, így minden beszerzés esetén a legköltségkímélőbb megoldást kell választaniuk. Emiatt elengedhetetlen, hogy erre a helyzetre is legyen költséghatékony megoldás. Bár a hazai turisztikai iparág jelenleg tetszhalott állapotban van, a korlátozások feloldását követően is arra lehet számítani, hogy a vendégek nagyon óvatosak lesznek. Lehetőség szerint a szálláshely kiadójával való személyes érintkezés nélkül szeretnének majd bejelentkezni a szállásra, amire a hagyományos azonosítással és a kötelezően bevezetett okmányolvasással nem lenne lehetőségük.”

– hangsúlyozta Szigetvári József, a közép-európai régió vezető szálláshely-közvetítő szolgáltatása, a Szallas.hu vezérigazgatója.

Az ID&Trust közel két évtizedes tapasztalattal rendelkezik digitális okmányok és digitális azonosítási rendszerek fejlesztése terén. A cég nevéhez fűződik a magyar eSzemélyi, a japán útlevél és a román egészségügyi kártya kifejlesztése. A távoli azonosítási rendszerük középpontjában a GoodID mobilalkalmazás áll. A GoodID az első hazai mobiltelefonos irattárca alkalmazás, amely mindenféle okmányunk digitális megfelelőjét, emellett pedig a hűségkártyáinkat is magába tudja foglalni. Egyedülálló módon arra is képes, hogy útlevél vagy új típusú eSzemélyi esetén a chipen található adatokat is beolvassa (NFC-kapcsolattal), így az alkalmazás segítségével a későbbiekben hiteles adatainkkal azonosíthatjuk magunkat. A GoodID úgynevezett auditált elektronikus hírközlő eszköz, ami azt jelenti, hogy a pénzmosás elleni törvény szerinti, az MNB előírásainak megfelelő távoli ügyfél-azonosításra is alkalmas.

Related Topics:(NTAK)Adatszolgáltató goodid Központnak nemzeti turisztikai

Up Next

2020-ban versenyképességi differenciátorrá vált a digitalizáció

Don't Miss

Innovatív energiatárolót telepített Zánkán az E.ON

Gazdaság

Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány

Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A munkaerőhiány keletről nyugatra nő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.

A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.

A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).

Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Fordulóponton az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!