Gazdaság
Úton az iparosított mesterséges intelligencia felé
A mesterséges intelligenciával ellátott döntéstámogató rendszerek és alkalmazások bevezetésére irányuló projektek száma rohamos tempóban növekszik, mely a következő években alapfeltétele lehet a versenyben maradásnak.
A hatékony fejlesztés és üzemeltetés előfeltétele az informatikai szakterületek összehangolt együttműködésének megteremtése, így igény mutatkozik a mesterséges intelligencia iparosítására. Az MLOps (Machine Learning Operations) olyan irányítási rendszert nyújt a vezetők számára, mely egységes, etikus, jogszabálykövető, agilis modellfejlesztést és üzemeltetést eredményez. Az MLOps 2021 egyik kiemelt trendje, a Deloitte Tech Trends elemzése szerint.
A Deloitte már tizenkettedik éve elemzi a technológiai szektor globális fejlődését, és a Tech Trends kiadványban azokat a piacot formáló aktuális trendeket publikálja, amelyek meghatározzák a vállalatok számára a következő évek fejlődési irányait. A 2021-es kiadvány egyik kiemelt trendje az iparosított mesterséges intelligencia.
Az intelligens rendszerek ipari és üzleti alkalmazásainak lehetőségei az előző években rendkívüli érdeklődésre tettek szert. Ez nagyrészt a technológiai környezet dinamikus fejlődésének (pl. Big Data) és az üzleti hatékonyságnövelésre vonatkozó igényeknek volt köszönhető. Az intelligens rendszerek alkalmasak az üzleti adatok kinyerésére, értelmezésére, előrejelzések és kimutatások készítésére, továbbá nyelvi elemek, képek és videók feldolgozására. Magas színvonalon képesek üzleti feladatok automatizálására, a szervezeti ellenálló képesség növelésére.
A fejlett szervezetek – melyek már számos mesterséges intelligenciával és gépi tanulással ellátott rendszerimplementációs projektet tudhatnak a hátuk mögött – felismerték, hogy az üzleti értéket teremtő intelligens alkalmazásfejlesztés és üzemeltetés során az agilis módszertanok kiaknázása nagyban segíti céljaik elérését. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani az intelligens szoftverek életciklusából fakadó egyedi igények beépítésére is. Az intelligens rendszerek fejlesztési fázisai merőben eltérnek a tradicionális szoftverfejlesztési megközelítésektől, ezért kulcsfontosságú a felhasznált keretrendszerek finomhangolása és testre szabása.
Elhúzódó implementálás és megtérülés
A felmérésében résztvevő, közel 750 szervezet csupán 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó fejlesztési és üzemeltetési irányelvek egységes keretet alkotnak. A megkérdezettek több, mint 40 százaléka szerint az éles környezetbe történő implementálás lassú, és a tervezettekhez képest csak jóval később érezhetők az üzleti előnyök. Az ezekhez kapcsolódó várakozások elmaradása a sikertelen projektek fő okozója, mely a részletesen kidolgozott, az üzleti célkitűzéseket követő és az egész szervezetet átölelő sztenderd gyakorlatok hiányából ered.
Miért sikertelenek a projektek?
A sikertelen projektek karakterisztikáit vizsgálva számos esetben tapasztalható, hogy az intelligens rendszerek üzletileg hatékony kiaknázásának előfeltétele; az egységes adatmenedzsment kultúrája nem erősség a szervezetben. Az adatok tárolására, feldolgozására és elemzésére vonatkozó erőfeszítések izoláltan működnek a különböző funkcionális szakterületek között. Ez könnyen vezethet szabályozói környezettel kapcsolatos kockázatokhoz. További kihívásokat eredményezhet, ha kreatív adattudósok és adatelemzők saját elképzeléseik szerint, tapasztalatok, preferenciák, egyéb inkonzisztens gyakorlatok alapján hajtják végre a feladatokat. Ezen kockázatokat a mesterséges intelligencia fejlesztési és üzemeltetési gyakorlatait egységesítő keretrendszer használatával lehet mérsékelni. Így jelentkezett igény az iparosított mesterséges intelligencia megalkotására.
Első lépcső: DevOps
20 évvel ezelőtt az egyes informatikai szakterületek hatékonytalan együttműködésének javítására irányuló folyamat fejlesztések során születtek meg a DevOps gyakorlatok. (A Development és az Operations szoros együttműködésére kitalált kifejezés, melynek lényege, hogy a korábban elkülönült fejlesztési és üzemeltetési területek szorosan együttműködve, hatékonyabban tudják kezelni az IT folyamatokat.) Az automatikus alkalmazásfejlesztés, implementálás és információrendszer menedzsment irányelvek révén a DevOps sikeresen transzformálta az IT csapatok működését.
A DevOps folyamatok megfelelő használata magas szoftverminőséget, fejlesztési hatékonyságot és határidő érzékenységet eredményezett. Ez is alátámasztja az MLOps megalkotásának létjogosultságát. Elvárt a modellezési életciklus és fejlesztési eljárások felgyorsítása, effektív nyomonkövetése és monitorozása, egyszerűbb fenntarthatósága, mely összességében az éles vállalati környezetben üzemeltett mesterséges intelligencia alkalmazások minőségi javulásához vezethet. Az MLOps gyakorlatok kifejlesztése is kezdetét vette, összefoglalva mindazon eljárásokat, melyek az intelligens rendszerek hatékony és sikeres fejlesztési és üzemeltetési modelljét érintik. Fókuszában a végfelhasználói élmény fokozása és az üzleti igények minél teljesebb körű kielégítése áll.
Mivel tud többet az MLOps?
„Az MLOps, a DevOps-szal ellentétben, támogatást nyújt az adatmenedzsmentben, növelve az alkalmazott döntési modellek transzparenciáját és a jogszabályi megfelelőséget – ez például a GDPR-ban nyújthat komoly segítséget. A fejlesztők ugyanis gyakran kevés figyelmet fordítanak a felhasznált adatok jogszerűségére, ez pedig szabványosított keretrendszer és a szervezeten átívelő irányelvek alkalmazásával kiküszöbölhető. így a megfelelőség és a mesterséges intelligencia etikus használata kényszerré válik. Egy olyan szervezet, amely több ezer gépi tanuló modellt fejleszt és üzemeltet, egységes irányítási elvek nélkül kizárólag költségként fog tekinteni a mesterséges intelligenciára, nem pedig üzleti előnyként. Az MLOps tehát egy olyan irányítási rendszert nyújthat a vezetők kezébe, mely egységes, etikus, jogszabálykövető, agilis modellfejlesztést és üzemeltetést eredményez”
– foglalta össze Barta Gergő, a Deloitte IT Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának menedzsere.
Az MLOps alappillérei
A mesterséges intelligencia világának az egyik legnagyobb próbatétele ma a szakértői pozíciók feltöltése: a Deloitte globális kutatása szerint a felsővezetők 68 százaléka nyilatkozott arról, hogy legalább mérsékelt szinten szakember hiánnyal küzd. A megkérdezettek 27 százaléka pedig extrém hiányt tapasztalt. A működési modell e specializált területének egyik fő megközelítése a kollaboráción alapszik, ezért hangsúlyos a rugalmas együttműködést lehetővé tévő szervezeti struktúra kialakítása.
„A másik kihívást az üzleti célokkal összhangban álló mesterséges intelligencia stratégia hiánya jelentheti. Nem elég arról dönteni, hogy szükségünk van mesterséges intelligenciával ellátott megoldásokra, stratégiát kell alkotni annak bevezetésére üzleti esetekkel alátámasztva. A stratégia részét kell, hogy képezze az olyan támogató szakterületek és folyamatok fejlesztése, mint az adatmenedzsment, a kockázatkezelési protokollok meghatározása, valamint a tehetséges szakemberek folyamatos képzésére és megtartására irányuló kultúra kialakítása. A mesterséges intelligencia stratégia megléte ma már alapfeltétele a versenyben maradásnak”
– mondta Barta Gergő.
Gazdaság
Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei
A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.
A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen.
Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.
A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.
„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.
Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást”
– mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.
„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül”
– mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.
A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat bejelentette, hogy Tomor Ákost, a cég transzferár-szolgáltatásainak a vezetőjét 2026. január 1-től partnerré nevezte ki, elismerve több mint egy évtizedes, kiemelkedő szakmai munkáját és nemzetközi tapasztalatát.
Tomor Ákos a hazai transzferár-szolgáltatások üzletágvezetője, partnerként felel a csapat mindennapi működéséért, valamint részt vesz a Forvis Mazars komplex transzferár-tanácsadási projektjeinek irányításában. A cégcsoport közép-kelet-európai régiójának transzferár vezetőjeként koordinálja a régiós szakmai munkát, és aktívan támogatja a külföldi irodák projektjeit is. Emellett rendszeresen előad magyar és régiós webináriumokon, közreműködik rendezvények szervezésében és koordinálásában, valamint szakmai hírlevelek készítésében.
Tomor Ákos kiemelkedő szaktudással rendelkezik több iparág transzferár-sajátosságainak kezelésében, valamint speciális pénzügyi tranzakciók – különösen a cégcsoporton belüli hitelek, garanciák, biztosítási és viszontbiztosítási ügyletek – transzferár szempontból történő árazásában és dokumentálásában.
Tomor Ákos jelentős „Big Four” tanácsadói és multinacionális vállalati háttérrel – 2018-ban csatlakozott a Forvis Mazars magyarországi irodájához.
Ezt megelőzően az American International Groupnál („AIG”) dolgozott, ahol az amerikai biztosító vállalatcsoport nemzetközi transzferár kérdéseivel foglalkozott, szoros együttműködésben a brit és amerikai „Big Four” tanácsadókkal. Ebben a szerepkörben átfogó tapasztalatot szerzett a biztosító szektor speciális transzferár kérdéseiben és módszertanában, valamint a pénzügyi ügyletekhez kapcsolódó, iparág-specifikus szabályozói és adóhatósági elvárások kezelésében.
Szakmai pályafutását a KPMG Tanácsadó Kft. transzferár csapatában kezdte, ahol megalapozta az általános transzferár-tanácsadás és dokumentációkészítés területén szerzett tudását a későbbi komplexebb megbízásokhoz.
Tomor Ákos okleveles adótanácsadó, kiemelkedő („Distinction”) minősítésű nemzetközi adó és jogi mester diplomáját (LL.M.) az Egyesült Királyságban a King’s College London egyetemen szerezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat
A Schneider Electric lett a McLaren Racing hivatalos energia-technológiai partnere. A vállalat és a McLaren Racing közösen olyan technológiákat fejlesztenek és vezetnek majd be, amelyek a legzordabb körülmények között is biztosítják a csúcsteljesítményt.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás.
Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük”
– mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.
„Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát”
– hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Március 1-jén ismét jön a Nemzeti Faültetés Napja!
-
Szórakozás2 hét ago
Exkluzív termékekkel indul a KitKat és a Formula-1 első közös szezonja
-
Gazdaság2 hét ago
2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?
-
Gazdaság2 hét ago
Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban
-
Mozgásban2 hét ago
Sivatagi misszió és önzetlen segítség: A St. Hubertus gyógynövénylikőr támogatásával vág neki Afrikának a Heves vármegyei csapat
-
Mozgásban2 hét ago
A gumi defekt javítás mennyi időt vesz igénybe
-
Okoseszközök1 hét ago
Exkluzív Galaxy Z Flip7 Olympic Edition modell lesz az olimpikonok társa a 2026-os milánó-cortinai téli játékokon
-
Szórakozás2 hét ago
Új kollekcióval érkezik a MediaMarkt kínálatába a PEAQ by Robbie Williams






