Okoseszközök
A világ legnagyobb videójáték-csalás fejlesztője dollármilliókat kaszált
Mint minden óriásira dagadt üzletágnak, a videójáték-iparnak is létezik egy minimum szürke zónás, de inkább illegális árnyoldala: míg több ezer fejlesztő azon dolgozik, hogy a lehető legjobb élményt nyújtsa a játékosainak (vagy ,,a lehető legtöbb pénzt sajtolja ki belőlük), addig mások csalásokat fejlesztgetnek, hogy ha valakinek arra lenne igénye, akkor mindenféle tehetség nélkül is nyerhessen online, kompetitív játékokban.
A legnagyobb piaca a csalásoknak Kínában van, óriási az online játékosok közössége, csak mobilon 654 millióan játszanak. Így talán érthető, hogy a kompetitív játékoknál, mint például a PUBG Mobile (ami Kínában Peacekeeper Elite-ként fut) vagy a Call of Duty, megjelent az igény a csalásokra.
Ezek leggyakrabban lehetővé teszik a játékos számára, hogy a játékban például átláthasson a falakon, vagy csak egyszerűen annyit segítenek, hogy az irányított karakter magától az ellenfelekre céloz. A Chicken Drumstick nevű szervezet (ezt a nevet a hatóságoktól kapták) napi 10 dollár és havi 200 dollár közötti áron kínált csalós előfizetéseket, nagyjából 23 milliárd forintnyi jüant kereshettek ezekkel. A rendőrség a Tencent gigavállalat segítségével néhány hónapja csapott le rájuk, legalább 10 embert letartóztattak.
Az ügynek három fő gyanúsítottja volt, ebből kettőt kaptak el. Ők feleltek a szervezet működtetéséért és a pénzügyek kezeléséért, de a kódok mögötti fejlesztőt nem kapták el.
A Chicken Drumstick mögött egy Catfish fedőnevű fejlesztő áll, aki a Motherboardnak adott interjúban elmesélte, hogy épült fel és omlott össze az illegális birodalma. A lap több oldalról is meg tudta erősíteni, hogy Catfish valóban az, akinek mondja magát, például úgy, hogy megmutatta, hogy teljes fennhatósággal rendelkezik a Cheat Ninja csalószervezethez köthető több weboldalnál is.
Bosszúból indult
Catfish 2017-ben kezdett el először foglalkozni csalásokkal, mert amikor a barátaival PUBG-ztek, csalók többször kilőtték őket. Szoftverfejlesztőként úgy volt vele, hogy ami sok, az sok, fejleszt egy saját csalást magának és a barátainak. Mikor a Tencent mobilra is kiadta a játékot, az új platformokra is készített kódokat.
A hekkerközösség rendkívül befogadó, rengeteg fórumon tartják egymással a kapcsolatot, és Catfish egy ilyen fórumon beszélt először néhány csalás-fejlesztővel, akikkel összeállt, hogy a terméke eljusson a kínai piacra. Az országban a csalás hekkeléses bűncselekménynek számít, de azt mondja, tudta, hogy mire vállalkoznak.
A csalásokat Kínában – meglepő módon – nem éjszaka, elhagyatott parkolóházakban, flopikon adják át egymásnak rossz arcú bűnözők, hanem gyakran nyilvános weboldalakon találnak gazdára. Ezek az oldalak úgy tesznek, mintha teljesen legális szoftvereket árulnának, és a vásárlók egyszerűen kifizetik a csalás árát, majd kapnak egy termékkulcsot, amivel aktiválni tudják a csalásokat. Ezek mellett persze a személyes adásvétel is gyakori, főleg chatszobákban.
„A csalás hatalmas siker volt, több ezer darabot adtunk el az első pár napban. Az emberek egyszerűen nem láttak addig ilyen csalásokat mobilon. Szerintem kevesebb mint egy hét alatt több tízezer jüant kerestünk”
– büszkélkedett Catfish. A hirtelen sikernek azonban nagy ára volt, üzlettársával attól tartottak, hogy a Tencent vagy a rendőrség elkapja őket. A fejlesztés mellett tehát folyamatosan arra kellett koncentrálniuk, hogy újra és újra ki tudják kerülni a Tencent csalásellenes rendszereit.
„Az újabb eszközök hozzáadása, a csalást a játék újabb verzióhoz igazítani, folyamatosan védtelenül hagyott hátsó bejáratokat keresni; túl nagy nyomást jelentett.”
Mit tett vajon Catfish? Bezsebelte a millióit és eltűnt a színfalak mögött? Átállt a Tencent oldalára, és fehér kalapos hekkerként a jó ügyért dolgozik? Nem, ő csak egy megoldást látott:
„Több fejlesztőre volt szükségem”
– vonta le a tanulságot.
Túl jól keresett: akkoriban 10-15 dollárt kértek el havidíjként a csalásokért. Azért nem az egyszeri eladásokat választották, mert ahogy a játékfejlesztők próbálják befoltozni a játékok sérülékeny pontjait, úgy a csalásokat is folyamatosan fejleszteni kell. Napi több ezer új előfizetőjük volt, Catfish szerint legalább havi 350 ezer dollárt (nagyjából 100 millió forintot) kerestek.
Egy barátja beszállt fejlesztőnek, így már ketten küzdöttek a Tencenttel. A csalásaik egy virtuális környezetben futottak, azaz a játékos egy emulátor segítségével egyszerre futtatta a játékot és a csalást. Ehhez nem kellett megbütykölni (rootolni) az androidos telefonokat, hogy a játékos több jogosultságot kapjon, ami több vásárlót eredményezett. 2019-ben azonban rájöttek, hogy nehezebb lenne beazonosítani őket, ha a csalásukhoz rootolt telefont kéne használni, ezért átálltak arra a verzióra.
Ez a feliratkozók számának visszaesésével járt, de nem tartott sokáig: 2019 végén úgy döntött, hogy a PUBG Mobile-on kívül más játékokon is elkezd dolgozni, mint például a Call of Duty és a Fortnite. Egy új salespartner segítségével kiterjesztette az üzletét Indiára, Kuvaitra, az Egyesült Arab Emírségekre, Szaúd-Arábiára és Egyiptomra is, és hamar visszatértek a rootolós időszak előtti állapotokra, havi 400 ezer dollárt kerestek. A termékkulcsokat chatszobákban, fórumokon és kamuweboldalakon értékesítették, de végül létrehozták a CheatNinja.com-ot, a hivatalos oldalukat.
2020-ban már Jangcét lehetett rekeszteni a PUBG-jellegű játékokkal, ami így elkezdett veszíteni a népszerűségéből a Cheat Ninja hátországát jelentő Kínában. Közben a Tencent és a rendőrség is elkezdte komolyabban venni a csalások mögött állók felkutatását, Catfishék érezték, hogy szorul a hurok.
„Éreztem, hogy egyre közelebb járnak a szervezetünkhöz. Jobbra-balra tartóztatták le a kínai viszonteladóinkat”
– emlékezett vissza.
Januárban aztán letartóztatták Catfish két partnerét. Eleinte nem tudott erről, de a IIIIIIIII fedőnevű (a rendőrség később Hóként azonosította) üzlettársa elkezdett furcsán viselkedni. Rájött, hogy valaki úgy tesz, mintha Ho lenne, és ezt a csapatának egy másik tagja is megerősítette. Ő elvileg egy olyan üzenetet kapott Hotól, hogy vegyen valamit az eBay kínai megfelelőjén.
Catfish megnézte, hogy IIIIIIIII honnan jelentkezett be a Cheat Ninja fórumára, és észrevette, hogy a Sanghaj közelében lévő Csiangszuból lépett be, ami egyrészt azért volt fura, mert a szervezet tagjai általában megpróbálták leplezni a tartózkodási helyüket, másrészt mert néhány hónappal azelőtt pont abban a tartományban tartóztatták le az egyik viszonteladójukat.
Erre minden szervert lecsupaszított, és kalapáccsal verte szét a merevlemezeket. A Cheat Ninja hivatalos Telegram-csatornáján azt írta, hogy jogi problémák miatt szünetelteti a szolgáltatást, és figyelmeztette az ügyfeleit, hogy ne dőljenek be az őket imitáló csalóknak. Ezek után lekapcsolt a csalásszolgáltatást, ami nagyjából havi 600 ezer aktív előfizetőt érintett.
Klónok és pálfordulás
Mivel a mai napig körözik, Catfish épp rejtőzködik valahol. Eközben valóban megjelentek leleményes utánzók, akik vagy a Cheat Ninja brandjét, vagy akár egy régi csalást felhasználva próbálnak meggazdagodni a bedőlt illegális birodalom farvizén. Egy korábbi viszonteladójuk az eredetihez kísértetiesen hasonló oldalon árul csalásokat, ami eredetileg az eredeti Cheat Ninja klónja.
Catfish átgondolta az opcióit, miután leállította a szolgáltatást. Vajon el kéne bújnia a megtakarított pénzével? Természetesen nem erre jutott. Azt mondta a Motherboardnak, hogy bujkálás közben továbbra is csalásokat akar gyártani (bár más néven), hogy visszavágjon a Tencentnek és a hatóságoknak, amiért elfogták a kollégáit.
„Tönkre akarom tenni a játékaikat és csökkenteni akarom a bevételüket”
– mondta.
A csalók ugyanis nemcsak a többiek számára rontják el a játékot, hanem a fejlesztőkkel és kiadókkal is kiszúrnak. A legtöbb népszerű online játék ingyenes, a bevétel leginkább mikrotranzakciókból származik. Fegyveren függő fityfenéket és színes sisakokat azonban csak a lelkes játékosok vesznek igazi pénzért. Ha a csalók elhajtják ezt a vásárlóközönséget, a kiadó bevétel nélkül maradhat. A 890 milliárd dollárt érő Tencent ezért lép fel ilyen határozottan a csalók ellen, például ilyen drámai videókkal:
Tencent és a Peacekeeper Elite csapata a sikeres akciók után egy arany sisakot adott a kunsani rendőrségnek, aminek talpazatán az áll, hogy
„sújts le, mint a mennydörgés, tisztítsd meg a netet, csapj le az illegális tevékenységekre, kormányozzunk együtt”.
Ahogy korábban említettük, a csalások fejlesztése Kínában hekkelésnek minősül, tavaly öt ember hat-kilenc hónapra börtönbe zártak, mert Peeckeeper Elite-csalást árultak. Idén egy fejlesztő három évet és 100 ezer jüanos (4,2 millió forintos) büntetést kapott,mert csalásokat fejlesztett és árult a Knives Out nevű játékhoz.
Valószínűleg azért vállalják sokan a kockázatot, mert a csalásokkal remekül lehet keresni. Egy játékfejlesztő azt mondta a Motherboardnak, hogy tudnak olyan csalásfejlesztőkről, akik havi 2 millió dollárt keresnek. Amikor a rendőrök lecsaptak a Chicken Drumstickre, a több tízmillió jüan mellett luxusautókat is lefoglaltak, összesen nagyjából 3 millió dollár értékben. Ezeket az egyik letartóztatott partner, Vang vette, aki a hivatalos munkájával összesen havi 462 dollárt keresett. Catfish nem árulta el, hogy pontosan mennyit kaszált, de azt mondta, hogy a rendőrség által saccolt 77 millió dollár nagyjából helyes.
Most úgy néz ki, hogy Catfish végül mégis felhagy a csalások fejlesztésével.
„Magam mögött hagyom a fizetős csalásokat. Nincs szükségem arra, hogy ezzel keressek pénzt, és túl stresszes a csalásellenes rendszerekkel, a konkurenciával és csalókkal küzdeni, a zsarukról nem is beszélve. Lehet, hogy csinálok még csalásokat, de csak magamnak és a barátaimnak”
– mondta Catfish. Mivel a fejlesztés szinte minden szabadidejét felemésztette az elmúlt években, most azt tervezi, hogy elkezd újra játszani, például a Valoranttal vagy a Cyberpunk 2077-tel.
A teljes interjút megtalálhatja a Motherboard oldalán.
Forrás: Telex
Okoseszközök
Lehet még egyszerűbb az élet a DÁP eAláírással
Mérföldkőhöz ért az elektronikus ügyintézés: mostantól személyes jelenlét nélkül lehet ügyet intézni a DÁP alkalmazás használatával – legyen szó új áram-, gáz, vízbekötésről vagy bármilyen rendszeres szolgáltatás megrendeléséről. Ez a lakosságnak jelentősen egyszerűsíti az életét, az érintett szervezeteknek viszont szigorú megfelelési kötelezettséget jelent.
Az Európai Unió törekvése szerint minden állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani az elektronikus ügyintézésre, méghozzá ingyenesen – mutatott rá a Kayser Péter, a biztonsági auditokat végző VantaSec Kft. tanúsítási igazgatója. Ennek első megvalósult eleme Magyarországon az eAzonosítás, már elérhető az eAláírás, és további digitális keretszolgáltatások várhatóak (az ePosta, az eDokumentumkezelés és az eFizetés). A mostani gyakorlati újdonság az ügyintézések folyamatába integrált eAláírás.
Elfelejthetjük a sorban állást az ügyfélszolgálatokon
A szabályrendszer Magyarországon a Digitális Állampolgárság Programról (DÁP) szóló törvény (Dáptv.) és végrehajtási rendeletei tartalmazzák, meghatározva azt a kört is, akik közvetlenül érintettek az előírásokhoz kapcsolódóan. Az érintett körbe tartoznak a közüzemi szolgáltatók (hulladék, távhő, földgáz, vízközmű, villamosenergia), az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai egyetemes szolgáltatók, a pénzforgalmi szolgáltatók (például a bankok), a biztosítók, a befektetési vállalkozások, illetve egyéb, a törvényben felsorolt pénzügyi szolgáltatók (például a pénztárak), valamint egyes nagy ügyfélszámú szolgáltató vállalkozások.
Az érintettségi küszöb nem általános: egyes csoportoknál a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan kiállított számlák száma, másoknál a természetes személy felhasználók száma számít, a pénzügyi szolgáltatói kör egy része pedig mindenképpen érintett.
Ez az állampolgárok számára azt jelenti, hogy mostantól, például egy új villamosenergia-vásárlási szerződés megkötése vagy módosítása miatt nem kell felkeresni az ügyfélszolgálatot, hanem otthonról elintézhető lesz az. Ehhez mindössze aktív digitális állampolgárságra, a DÁP mobilalkalmazást futtató megfelelő mobileszközre és az alkalmazásban igényelt aláíró tanúsítványra van szükség.
Mi változik?
A DÁP eAláírás funkció már most is használható, de ehhez le kell tölteni a dokumentumot, alá kell írni azt, majd visszaküldeni a szolgáltatónak. Ezt követően erre nem lesz szükség. Az ügyintézés során a dokumentum a szolgáltató rendszeréből kerül a DÁP-hoz és onnan az aláírás után vissza. Az aláírás az ügyintézési folyamat közben, annak megszakítása nélkül történik meg. A felhasználó egy push üzenetet kap az alkalmazásában, hogy aláírandó dokumentuma van, ha pedig ezt jóváhagyja, már meg is jelenik a szolgáltató rendszerében, hogy az aláírás megtörtént, így lényegében azonnal folytatható vagy lezárható az ügyintézés.
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szerződések tartalma az e-aláírás technológiáját biztosító szervezet számára megismerhető. Az integrált folyamatban a dokumentum a szolgáltató rendszerében marad; a DÁP felé annak kriptográfiai lenyomata (hash) kerül aláírásra, majd az aláírás eredménye jut vissza a szolgáltatóhoz. A hash nem titkosított dokumentum, hanem egyirányú ellenőrző érték – emelte ki a szakértő.
Megfelelés! Hogyan?
A szolgáltatók ennek az integrációnak a megvalósításához többféle megoldás közül választhatnak. Elérhetők kész, auditált eszközök, úgynevezett connectorok, amelyek illeszthetők a saját rendszerekhez. Ezek csökkenthetik a fejlesztési terhet, de önmagukban nem váltják ki a csatlakozó szervezet érintett rendszereire vonatkozó megfelelőségigazolást. Megoldható a DÁP integráció saját fejlesztésként, illetve meglévő elektronikus aláírási rendszerbe is beépíthető. Az, hogy ezek közül melyik illeszkedik a legjobban az intézmény igényeihez a meglévő rendszerektől függ.
Bármely megoldás mellett döntenek is a szervezetek, szigorú biztonsági elvárásoknak kell megfelelniük, és ezt audittal igazolni is kell – hívta fel a figyelmet Kayser Péter.
„Bár a DÁP eAláírás biztosítása már kötelező, nagy a bizonytalanság. Sokan keresik meg a szakértőinket azzal, hogy beletartoznak-e az érintett körbe, és ha igen, miként írják ki például a beszerzést a szükséges rendszerek kiépítésére.”
A jó audit nem pusztán ellenőrzés
A tájékozatlanság mellett problémát jelent az is, hogy sok intézménynél a megfelelések igazolását egyszerű adminisztrációs kötelezettségként kezelik, legyártják a szükséges dokumentumokat, de a valós fejlesztések nem történnek meg – így próbálnak időt, és erőforrást spórolni ezeken az eljárásokon. Ehelyett olyan rendszerek kialakítását javasolja a szakértő, amely valóban segítik a biztonságos működést. Ez rövid távon több feladatot jelenthet, hosszú távon azonban előnyt ad a szervezetnek.
Az auditokkal kapcsolatos belső erőforrásokat pedig Kayser Péter szerint inkább úgy célszerű mérsékelni, hogy összehangolja a szervezet a megfelelőségi programokat, és olyan auditort választ, aki integráltan több megfelelőségi, minősítési vizsgálatot párhuzamosan tud vinni.
„Az auditor nem NAV ellenőr. Érdemes olyan viszonyt kialakítani vele, amiben helye van az őszinteségnek, így annak is, hogy bizonyos gyengeségek feltáruljanak, amiket az auditor nyilván a kockázatokkal arányosan fog értékelni, de olyan fejlesztési javaslatokat ad, amelyek hasznosak a szervezet számára – fogalmazott a VantaSec szakértője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Nem ugyanaz a jó képernyő tízévesen és húszévesen
Miközben a szülők egyre tudatosabban próbálják szabályozni, mennyi időt töltenek a gyerekek kijelző előtt, maga a tanulás egyre több feladatot visz ugyanarra a képernyőre.
Digitális tananyagok, prezentációk, beadandók, online kutatás és AI-alapú eszközök: a számítógép előtt töltött idő egy része ma már nem kikapcsolódás, hanem az iskolai munka része. Az LG Electronics Magyarország (LG) szerint ezért a képernyőidő mellett egy másik kérdésről is érdemes beszélni: milyen kijelző előtt tölti a diák azt az időt, amelyet a tanulás miatt egyébként is ott tölt – és hogyan változnak az ezzel szembeni igények tízéves kortól egészen az egyetemig.
A digitális tanulás ráadásul nem ugyanazt jelenti tíz-, tizenhat- vagy húszévesen. Fiatalabb korban a kijelző még jellemzően a tankönyv és a füzet mellett kap helyet, később már prezentációk, beadandók és kutatómunka zajlik rajta, az egyetemi években pedig akár órákon át több forrás és alkalmazás párhuzamos használatának színtere lehet. A különböző életkorok ezért nemcsak más tanulási szokásokat, hanem más technológiai igényeket is jelentenek.
„A digitális munkakörnyezet nem attól jó, hogy minél több technológia kerül bele, hanem attól, hogy a technológia alkalmazkodik a feladathoz és a használóhoz. Nem létezik minden életkorra egyformán ideális digitális tanulóhely, annak együtt kell változnia azzal, ahogyan a diák tanul.”
– mondta Szili Krisztián, az LG Electronics Magyarország marketing csoportvezetője.
Iskoláskorban: a digitális tanulóhelynek együtt kell változnia a gyerekkel
Az általános és középiskolás években a digitális eszközök fokozatosan kapnak egyre nagyobb szerepet a tanulásban. Míg egy fiatalabb gyereknél a kijelző sokszor a tankönyv és a füzet kiegészítője, később egyre több feladat – prezentációk, kutatómunka, hosszabb dokumentumok vagy digitális tananyagok feldolgozása – kerül át a képernyőre.
Közben maga a gyerek is folyamatosan változik. Néhány év alatt jelentősen változhat a testmagassága, miközben ugyanaz íróasztal, tanuló állomás marad előtte. Ezért különösen fontos, hogy a kijelző pozíciója ne legyen egyszer és mindenkorra rögzítve, hanem a használóhoz lehessen igazítani.
Az LG Ergo állvánnyal felszerelt monitorainál a kijelző magassága és dőlésszöge mellett annak távolsága és iránya is változtatható, így ugyanaz a munkafelület különböző testmagassághoz vagy akár több családtaghoz is hozzáigazítható. A C-bilinccsel az asztallap széléhez rögzíthető kialakítás emellett kevesebb helyet foglal az asztal közepéből, így több felület maradhat a tankönyveknek, füzeteknek és más hagyományos tanszereknek.
Ebben az életkorban ugyanis még különösen fontos, hogy a fizikai és a digitális tanulás ne versenyezzen egymással a helyért. A cél nem egy mini iroda kialakítása a gyerekszobában, hanem egy olyan rugalmas tanulóhely, ahol a könyv, a füzet és a kijelző egyaránt kényelmesen használható.
Hosszabb digitális olvasásnál a kijelző beállításai is számítanak. Az LG egyes monitorain elérhető olvasási mód az olvasáshoz igazítja a kép beállításait, míg a villódzáscsökkentő technológia a képernyő villódzásának mérséklését célozza.
Középiskola végén már nemcsak fogyasztjuk, hanem létre is hozzuk a tartalmat
Ahogy nő a diák, a digitális munkafelület szerepe is megváltozik. Egy prezentáció vagy hosszabb beadandó elkészítése során már nem egyszerűen egy digitális tankönyvet kell megnyitni. Az egyik ablakban ott lehet a feladat, a másikban a forrás, egy harmadikban pedig a készülő dokumentum.
Ezen a ponton már nemcsak a kijelző megfelelő pozíciója válik fontossá, hanem az is, mennyi információ fér el átláthatóan a digitális munkafelületen. A nagyobb képátlójú monitorok vagy a szélesebb képarányú kijelzők lehetőséget adnak arra, hogy az összetartozó tartalmak egymás mellett jelenjenek meg, ahelyett, hogy a diáknak folyamatosan az ablakok között kellene váltania.
Az LG 21:9 képarányú UltraWide monitorain például a hagyományos 16:9-es kijelzőknél szélesebb munkafelület áll rendelkezésre, egyes modelleken pedig a Picture-by-Picture és az OnScreen Control funkciók is segítik a képernyőterület felosztását. Így például a forrásanyag és a készülő prezentáció vagy dokumentum egymás mellett is helyet kaphat.
Minél több időt töltünk tanulás közben a képernyő előtt, annál fontosabb szempont az is, hogyan hat a kijelző használata a szemünkre. Az OLED monitorok alacsony kékfény-kibocsátású és villódzásmentes kijelzőre vonatkozó minősítéssel rendelkeznek. Így középiskolás korban, szinte napi használat mellett, a szem kényelmét támogató tulajdonságokra is érdemes figyelni.
Egyetemen: a kijelzőből valódi munkaállomás lesz
Egyetemistaként ismét változik a helyzet. A laptop sok hallgató számára azért praktikus, mert ugyanaz az eszköz elkísérheti az előadóba, könyvtárba, kollégiumba vagy albérletbe. Otthon azonban egy hosszabb esszé, kutatási feladat vagy szakdolgozat elkészítése közben már egészen más igények jelennek meg.
Ilyenkor egyszerre lehet szükség szakirodalomra, jegyzetre, hivatkozáskezelőre, böngészőre, szövegszerkesztőre, adatbázisokra és akár AI-alapú kutatási eszközökre. Egy laptop kompakt kijelzőjén mindez gyakori ablakváltással járhat – nem azért, mert a hallgató nem tud koncentrálni, hanem egyszerűen azért, mert a feladat nagyobb digitális munkafelületet igényel.
Erre kínálhat megoldást például egy UltraWide monitor, amelyen több alkalmazás fér el egymás mellett. Még tovább viszi ezt a gondolatot az LG DualUp: a 16:18 képarányú kijelző egyetlen monitor helyén két 21,5 colos, 16:9-es képernyőnyi munkafelületet jelenít meg egymás felett. Így például felül nyitva maradhat a szakirodalom, alul pedig a készülő dokumentum vagy jegyzet. Az Ergo talpnak köszönhetően a kijelző közelíthető, távolítható, dönthető, forgatható és magasságában is állítható.
Az egyetemisták esetében a csatlakoztathatóság is fontos szempont lehet. Az LG több monitorán elérhető USB-C kapcsolat egyetlen kábelen keresztül képes a kép továbbítására és – modelltől függően – a kompatibilis laptop töltésére is. Így a napközben hordozott laptop otthon vagy a kollégiumban egyetlen csatlakoztatással nagyobb munkaállomás részévé válhat.
Nem ugyanaz a „jó képernyő” tíz- és húszévesen
A digitális tanulási környezet tehát ugyanúgy változik, ahogy maga a tanulás. Egy fiatalabb diáknál elsősorban az állíthatóság, a fizikai és digitális taneszközök együttes elhelyezése és a kényelmes olvasás lehet fontos. Ahogy összetettebbé válnak a feladatok, egyre nagyobb szerepet kaphat a rendelkezésre álló digitális munkafelület és annak átlátható felosztása. Egyetemen pedig a kijelző már egy mobil laptop köré épített teljes értékű munkaállomás központi eleme lehet.
„Nem ugyanazt várják el egy tízéves és egy húszéves diáktól az iskolában, ezért a tanulási környezetüket sem érdemes azonos szempontok szerint kialakítani – akár a szülők rendezik be azt, akár később maguk a diákok. A közös pont, hogy a kijelző mindkét korosztálynál a tanulási munkafelület része lett. Éppen ezért érdemes ugyanolyan tudatosan megválasztani, beállítani és használni”
– tette hozzá Szili Krisztán.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
A rezsiről már nem csak télen érdemes beszélni
Ha lakást veszünk vagy felújítunk, magától értetődő, hogy elgondolkodunk rajta, mivel fogunk fűteni: gázzal, villannyal, hőszivattyúval vagy távhővel. De vajon hamarosan ugyanilyen természetesen kérdezünk majd rá arra is, hogy mivel fogunk hűteni? Az egyre forróbb nyarak miatt ugyanis a lakások hűtése fokozatosan komfortkérdésből energiagazdálkodási kérdéssé válik. Az Eurostat adatai szerint az uniós háztartások hűtési célú energiafelhasználása mindössze hat év alatt megduplázódott: a 2018-as 40,5 ezer terajoule-ról 2024-re 80,4 ezer terajoule-ra emelkedett.[1] Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével annak jártunk utána, hogyan változik a hűtés szerepe az otthonokban, és milyen megoldásokkal tarthatjuk fenn a kellemes hőmérsékletet minél hatékonyabban.
A kérdés Magyarországon idén különösen aktuálissá vált. A nyári hőhullámok idején a villamosenergia-igény 7000 MW fölé emelkedett, miközben a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt a paksi atomerőmű termelését is jelentősen vissza kellett fogni. Augusztus elején ezért a lakosságot és a vállalatokat is önkéntes fogyasztáscsökkentésre kérték, ami jól mutatja: a forróbb nyarakon már nemcsak az válik egyre fontosabb kérdéssé, hogyan biztosítjuk otthonaink hűtését, hanem az is, hogyan tesszük ezt minél hatékonyabban.
A jövőben ugyanazzal a rendszerrel fűthetünk és hűthetünk
A különbség a fűtés és a hűtés között ma még látványos. Míg előbbiről rendszerként gondolkodunk, amely mögött komplett infrastruktúra és többféle technológia áll, a hűtést jellemzően egy-egy készülékhez kötjük. Ez azonban változhat. Az épületek megfelelő kialakítása és árnyékolása mellett az egyedi és központi légkondicionáló rendszerek, a hűtésre is alkalmas hőszivattyúk, sőt a már ma is létező távhűtési hálózatok is részei lehetnek annak, ahogyan a következő évtizedekben a nyári hőkomfortról gondolkodunk.
A hőszivattyúk terjedése közben egy másik érdekes változást is hozhat: egyre kevésbé válik külön kérdéssé otthonaink fűtése és hűtése. A reverzibilis rendszerek ugyanis télen fűteni, nyáron pedig hűteni is képesek, így ugyanaz a technológia egész évben részt vehet a megfelelő beltéri hőmérséklet fenntartásában. Ez hosszabb távon azt is átírhatja, ahogyan az otthonaink gépészetéről gondolkodunk: külön fűtési és hűtési megoldások helyett egyre inkább olyan rendszerek kerülhetnek előtérbe, amelyek egész évben, az aktuális igényekhez igazodva biztosítják a megfelelő hőkomfortot.
A hűtésből is energiagazdálkodási kérdés lesz
Hogy milyen megoldások terjednek el, annak nemcsak technológiai, hanem gazdasági és társadalmi jelentősége is lehet. Ahogy ugyanis a nyári hűtés egyre inkább alapvető igénnyé válik, úgy kerül előtérbe annak költsége és hozzáférhetősége is. Az Európai Bizottság Energy Poverty Advisory Hubjának 2026-os jelentése szerint a 2023-ban felvett adatok alapján az uniós háztartások 26 százaléka nem tudta megfelelően hűvösen tartani otthonát a 2022-es nyári időszakban, a legalacsonyabb jövedelmű csoportban pedig ez az arány közel 35 százalék volt. [2] A szakirodalomban ezért már külön fogalomként jelenik meg a „nyári energiaszegénység”.
„A hűtés szerepe alapvetően változik. Miközben korábban elsősorban extra komfortként gondoltunk rá, a forróbb nyarakkal egyre inkább az otthon energiafelhasználásának meghatározó részévé válik. Ezzel együtt pedig az is egyre fontosabb kérdés, hogyan tehető a megfelelő otthoni hőkomfort minél többek számára elérhetővé és hosszú távon is megfizethetővé. A technológiai fejlesztések ezért ma már nem pusztán arra irányulnak, hogy minél gyorsabban lehűtsünk egy helyiséget, hanem arra is, hogy a kívánt komfortot minél kevesebb felesleges energiafelhasználással tartsuk fenn. A következő nagy lépés az lehet, hogy a készülékek egyre inkább maguk is felismerik, mikor, hol és milyen mértékű hűtésre van valóban szükség” – mondta Györgyi József, az LG légkondicionáló üzletágának szakértője.
A spórolás nem feltétlenül a klíma kikapcsolásával kezdődik
Ha a hűtés egyre nagyobb energiaigényt jelent, adódik a kérdés: hogyan használjuk úgy a klímát, hogy közben ne fogyasszon a szükségesnél több energiát?
Az első lépés sokszor még a készülék bekapcsolása előtt megtörténhet. Napközben érdemes árnyékolni a napsütötte ablakokat, hogy minél kevesebb hő jusson a lakásba, hosszabb szellőztetésre pedig inkább a hűvösebb reggeli vagy esti órákat választani. Minél kevésbé melegszik fel a lakás, annál kevesebb energiára lehet szükség a kívánt beltéri hőmérséklet eléréséhez és fenntartásához.
A másik kulcskérdés a beállított hőmérséklet. Kánikulában csábító lehet 18 fokra állítani a készüléket abban a reményben, hogy így gyorsabban lehűl a szoba. A túl alacsony célhőmérséklet azonban nem feltétlenül gyorsítja fel a hűtést, ellenben hosszabb ideig tarthatja nagyobb terhelés alatt a készüléket. Az ideális benti hőmérséklet 25–26 fok, különösen akkor, ha kint 35 fok felett jár a hőmérő. Minél nagyobb a különbség kint és bent, annál jobban megterheli az emberi szervezetet, és a villanyórát is.
Már egyetlen fok is számíthat: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a légkondicionáló termosztátjának 1 Celsius-fokkal magasabbra állítása közel 10 százalékkal (7%) mérsékelheti a hűtés villamosenergia-felhasználását.[3] A cél tehát nem a lehető leghidegebb lakás, hanem a kellemes hőmérséklet hatékony fenntartása.
Ehhez hozzátartozik az is, hogy működő légkondicionáló mellett lehetőség szerint zárva tartsuk az ajtókat és ablakokat, ne hűtsünk feleslegesen üres helyiségeket, valamint a gyártói előírásoknak megfelelően rendszeresen tisztítsuk a szűrőket és gondoskodjunk a készülék karbantartásáról.
Mi van, ha a klíma spórol helyettünk?
A következő lépcsőfokot az jelentheti, amikor a hatékony működéshez már nem kell minden pillanatban a felhasználónak figyelnie a készülékre.
A legmodernebb klímaberendezések már valós időben mutatják, mennyi áramot használnak. Az LG kW manager funkciója például lehetővé teszi, hogy a felhasználók a mobiltelefonjukról nyomon kövessék az energiafelhasználást, illetve fogyasztási célt állítsanak be. Egyes intelligens modellek a beltéri körülményeket is elemzik, és ezek alapján automatikusan képesek szabályozni a hőmérsékletet, valamint a légáramlás irányát és erősségét.
Például az LG ARTCOOL AI Air Ablaknyitás érzékelés funkciója hirtelen hőmérséklet-változás esetén érzékeli a nyitott ablakot, és energiatakarékos működésre vált, míg a Jelenlét érzékelő szenzor felismeri, ha a helyiség egy ideje üres, és ehhez igazíthatja a készülék működését.
Ezek a megoldások jól mutatják, merre tart a technológia: a klíma feladata egyre kevésbé pusztán a hűtés, és egyre inkább a hőkomfort intelligens és energiahatékony menedzselése.
A nyári rezsi velünk maradhat
Ma még messze a fűtés jelenti az európai háztartások legnagyobb energiaigényét: 2024-ben az otthonok végső energiafelhasználásának 61,5 százalékát fordították fűtésre, míg hűtésre mindössze 0,8 százalékát. [4] A két terület nagyságrendje tehát egyelőre össze sem hasonlítható. A változás sebessége azonban figyelemre méltó: a hűtés energiafelhasználása mindössze hat év alatt megduplázódott.1
„Lehet, hogy néhány évtized múlva egy új lakásnál már ugyanolyan természetesen kérdezünk rá arra, hogy „mivel hűtünk?”, mint ma arra, hogy „mivel fűtünk?”. Addig azonban egy ennél jóval kézzelfoghatóbb kérdésre érdemes választ keresnünk: hogyan teremthetünk kellemes otthoni hőmérsékletet úgy, hogy közben ne használjunk több energiát, mint amennyire valóban szükségünk van?” – emelte ki a szakember. Majd hozzátette: „Az árnyékolás, a megfelelő hőmérséklet, a tudatos szellőztetés és karbantartás, valamint az energiafelhasználást figyelő intelligens technológiák együtt tehetik a nyári hűtést gazdaságosabbá. Mert ahogy a hűtés egyre fontosabb része lesz az otthonainknak, úgy válik egyre fontosabbá az is, hogy megtanuljuk jól használni.”
[1] Eurostat: Energy use for cooling in EU households doubled in 6 years, 2026. július 8. – Az uniós háztartások hűtési célú végső energiafelhasználása 40,5 ezer TJ-ról 80,4 ezer TJ-ra nőtt 2018 és 2024 között.
[2] European Commission, Energy Poverty Advisory Hub: Addressing Residential Cooling Demand and Summer Energy Poverty in the EU – Towards a Cooler Future, 2026. – A nyári energiaszegénység és a megfelelő otthoni hűtéshez való hozzáférés európai helyzete.
[3] International Energy Agency (IEA): Playing my part – Az IEA szerint a légkondicionáló termosztátjának 1 °C-kal magasabbra állítása közel 10 százalékkal mérsékelheti a hűtés villamosenergia-felhasználását.
[4] Eurostat: Energy use in EU households drops for 3 years in a row, 2026. június 10. – 2024-ben az uniós háztartások végső energiafelhasználásának 61,5 százalékát a helyiségek fűtése, 0,8 százalékát a hűtés adta.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Akár 100 ezer forint fölé is nőhet az iskolakezdés költsége
-
Tippek2 hét ago
Hosszú nyaralás, hosszú út: így ellenőrizd az autódat hazaérkezés után
-
Ipar2 hét ago
Ipari 3D nyomtatás versenykörnyezetben
-
Gazdaság2 hét ago
Még mindig vannak 8%-os betéti kamatok a piacon
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult a SMARTTABLE ENERGY energetikai platform
-
Gazdaság1 hét ago
Autót a tévék mellől: új korszak jöhet a magyar autókereskedelemben
-
Zöld5 nap ago
Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság
-
Gazdaság7 nap ago
Ilyen sem volt még: már naponta kétezer személyi kölcsönt szórnak ki a bankok






