Connect with us

Gazdaság

A Xiaomi hivatalosan is leelőzte az Apple-t

xiaomi

Globális szinten a Xiaomi meg tudta előzni az Apple-t az okostelefonos piacon, Európában pedig egy év alatt jelentősen átalakult az olcsóbb kategóriás készülékek piaca.

Az biztos, hogy a kínai gyártók egyre erősebbek minden téren, és minden valószínűség szerint rengeteg még a növekedési potenciáljuk.

Érdekesen változott az okostelefonok piaca az elmúlt negyedévben. Azt követően, hogy a piac teljesen magára talált az első negyedévben, és értékesítési rekordokat döntöttek a gyártók, a második negyedben is erős növekedés mutatkozott, aminek az egyik legnagyobb nyertese a Xiaomi, a kínai gyártó ugyanis most megelőzte az Apple-t, és ezzel jelen megszerezte a dobogó második fokát a Samsung mögött.

2020-hoz képest egyébként 12%-kal több okostelefon fogyott és a Samsung még mindig vezet a 19%-os piaci részesedésével.

Láthatóan azonban a Xiaomi egyre inkább zárkózik fel a piacvezető mögé, és most már az eladott készülékek 17%-át tudta adni, ami nem csak a helyezést illetően kiemelkedő teljesítmény, hanem azért is, mert a kínai cég egy év alatt 83%-kal haladta meg saját magát.

Az Apple tehát pusztán az eladott készülékek mennyiségét tekintve visszaesett a harmadik helyre, ez azonban nem olyan hatalmas probléma a kaliforniai gyártó számára, hiszen nekik sokkal inkább az egy telefonon realizált profit mértéke számít. Ebben pedig valószínűleg továbbra is jól teljesítenek, hiszen míg a konkurensek nagyon erős versengést folytatnak az alsóbb árszegmensekben, addig az Apple-nek egyetlen készüléke érhető el 500 dollár alatt.

A piacvezető ötösfogatot két további kínai gyártó egészíti ki, az egy tulajdonban lévő Oppo és Vivo, akik egyrészt szinte egyforma telefonokat kínálnak, másrészt pedig közel azonos áron. Ez meg is látszik a teljesítményükön, ugyanis mindketten 10%-os részesedést tudhat kihasítani az elmúlt negyedévben, amihez az Oppónak 28%-os, a Vivónak pedig 27%-os növekedésre volt szüksége.

Európában komoly közelharc folyik a középkategóriában

Ehhez roppant érdekesen kapcsolódik a Counterpoint Research piacfelmérése, ahol két kategóriát vizsgáltak: az alsóbb kategóriás, 250-500 dollár közötti, valamint a „megfizethetőbb prémium” kategóriás 500-700 dollár közötti mobilokat, ráadásul mindezt Európában.

A legfontosabb tanulság, hogy a továbbra is a Google szolgáltatásai nélkül tengődő Huawei egyre inkább szorul ki az európai piacról, főleg a legolcsóbb árkategóriákban, ahol egykor meglehetősen domináns volt. Úgy tűnik, hogy a Huawei lassú eltűnése egy űrt hagyott maga után, ami egyrészt rosszat tett az árversenynek, másrészt pedig több gyártó is benyomult az egykoron szebb napokat látott cége helyére, szinte mind Kínából – mint a Xiaomi, az Oppo, a Vivo és most már a OnePlus is.

Egy év alatt nagyot változott a világ, ugyanis az Apple szinte teljesen eltűnt a 250-500 dollár közötti ársávból, aminek a legfőbb oka (ahogy fentebb említettük), hogy most már csak a legolcsóbb iPhone SE-t kínálja ebben a szegmensben. A Huawei és az Apple visszaszorulásával pedig a Xiaomi tudott rendületlenül előre törni.

Fontos azonban megjegyezni, hogy bizonyos pontokon azért így is komoly verseny akad, a gyártók ugyanis igyekeznek a legalsóbb szintekre is lehozni az 5G támogatását. Míg egy évvel korábban szinte nem akadt 5G-s telefon ebben az árkategóriában, addig mostanra már az eladott készülékek közel fele 5G-s.

Eggyel feljebb aztán helyreáll a rend: az 500-700 dolláros kategóriában ugyan szintén csökkent némileg az Apple részesedése, a Samsung viszont duplázni tudott és itt már tényező a OnePlus is, amelyik az olcsósított Nord-készülékeivel tudott piacot szerezni.

Forrás: ORIGO

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss