Egészség
Gyógyító erejű mesterséges intelligncia
A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása feltartóztathatatlan, a technológia újabb és újabb alkalmazási területeken veti meg a lábát. Az egészségügyben az elkövetkező néhány évben várható az igazi boom.
Az MI napjainkban a viták kereszttüzében áll: szélsőséges nézetek csapnak össze, egyesek a környezeti katasztrófa felé rohanó emberiség utolsó mentsvárának tekintik, mások a fajunkra leselkedő legsúlyosabb fenyegetést látják benne. Az igazság valószínűleg a két véglet között van: a technológia önmagában sem elpusztítani, sem megmenteni nem fog bennünket, és bár tényleg vannak veszélyei, körültekintően használva hatalmas segítséget nyújthat az elkövetkező évek globális kihívásainak kezeléséhez.
Ha van terület, amelyre ez fokozottan igaz, akkor az a medicina, ahol az MI a szó szoros értelmében életeket menthet. A következőkben az MI néhány izgalmas, új gyógyászati alkalmazását mutatjuk be: olyan kutatásokat, amelyek felvillantanak valamit a technológiában rejlő hatalmas potenciálból.
Érints meg!
Minden egyes ujjvégződésünk több, mint 3000 receptort rejt, amelyek elsősorban nyomásra érzékenyek. Ezek az érzékelők elképesztően pontos képet adnak mindazon dolgok minőségéről, amelyeket ujjainkkal megérintünk, és az általuk közvetített információk kulcsszerepet játszanak a tárgyhasználatunkban. Az ilyen típusú érzékelés hiánya rendkívül megnehezíti azok életét, akik elveszítették kezüket, és testpótlással élnek. Bár ma már többfajta, rendkívül kifinomult technológiájú végtagpótlás létezik, az érintés érzékelése valamennyiből hiányzik, és visszajelzés híján a protézis viselője könnyen elejtheti, vagy összetörheti a tárgyakat.
A Florida Atlantic University kutatói ezért azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy olyan, az emberi érzékeléshez közelebb álló felületet dolgoznak ki, amelyet a mesterséges kezeken lehet alkalmazni.
A szenzorok kialakításakor – a szakterületen elsőként – a folyékony fémekhez fordultak, amelyeket szilíciumalapú, rugalmas kapszulákba ágyaztak. Ez a technológia számos előnyt kínál a hagyományos érzékelőkhöz képest, ugyanis nyugtható, ruganyos, nagyon jó vezető, és a hierarchikus, többujjas taktilis (tapintási) érzékelés integrációjával új szintre emeli a mesterséges kezek intelligenciáját.
A kutatók egyedi ujjvégződéseket használtak a testpótláson, hogy megkülönböztessék a tapintási mozdulat sebességét a különféleképpen texturált felületeken. Négy különböző alaptexturát definiáltak, és ezek érzékeléséhez négy gépi tanulási algoritmust tanítottak be, amelyeket tíz, a négy alaptípust véletlenszerűen variáló, összetett felületen treníroztak.
Versengő algoritmusok
A teszteredmények azt mutatták, hogy a négy ujjvégződésen helyet foglaló folyékony fémes szenzorok együttes munkával a bonyolult, vegyesen texturált felületekkel is jól elboldogultak, ami a kutatók szerint azt jelenti, hogy a hierarchikus intelligencia új formája született meg. Ennek az intelligenciának kulcseleme volt a gépi tanulási algoritmus, amely mindegyik ujjon nagy pontossággal tudott különbséget tenni a különböző tapintási sebességek között. A fejlesztés gyakorlati alkalmazása még odébb van, de az eredmények azt ígérik, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott új technológia belátható időn belül az érintés élményével ajándékozhatja meg az amputáltakat.
A kutatás egyik érdekes hozadéka, hogy a tudósok a négy különböző gépi tanulási algoritmus képességeit is össze tudták hasonlítani abból a szempontból, melyik milyen hatékonysággal segíti a felületek osztályozását. A szakemberek a „legközelebbi szomszéd” (KNN), a „tartóvektor gép” (SVM), a „véletlen erdő” (RF) és „neurális hálózat” (NN) algoritmusokat használták: a leggyorsabbnak és legmegbízhatóbbnak a textúrák felismerésében az NN bizonyult, amely 99,2 százalékos pontossággal tudott különbséget tenni a tíz bonyolult felület között, amikor a néhány ujj érzékelőről egyidejűleg érkeztek a jelek.
Matuzsálem titka
Más, nem kevésbé fontos területen is értek el jelentős sikert a University of Surrey kutatói, akik olyan kémiai anyagok felkutatására használták a mesterséges intelligenciát, amelyek lassítják az öregedést, és végső soron az emberi élet meghosszabbításának kulcsát jelenthetik.
A kémikusokból álló kutatócsoport a DrugAge adatbázisának információin alapuló gépi tanulási modellt hozott létre annak megállapítására, hogy egy vegyület meghosszabbítja-e a Caenorhabditis elegans nevű áttetsző, féregszerű kis lény életét (amelynek anyagcseréje hasonlít az emberére, viszont az életciklusa sokkal rövidebb, így jól tanulmányozható rajta a kémiai anyagok hatása).
Az MI három olyan vegyületet talált, amely nyolcvan százalékos valószínűséggel meghosszabbította a kísérleti alanyok életét. Ezek az anyagok a következők:
- flavonoidok (növényekben található antioxidáns pigmentek, amelyek a szív- és érrendszer működését segítik)
- zsírsavak (például az omega-3)
- szerves oxigén (szén-oxigén kötéseket tartalmazó anyagok).
A tudósok szerint az öregedést a modern gyógyításban egyre inkább betegségek és rendellenességek sorának tekintik, és a korszerű digitális technológiák, köztük az MI segíthet megelőzni vagy lelassítani ezeknek az öregséghez kapcsolódó problémáknak a kialakulását. A modellértékű kutatás valódi jelentősége nem is elsősorban az öregedést gátló vegyületek néhány csoportjának azonosításában rejlik (a feltárt összefüggésekkel az orvosok eddig is tisztában voltak), hanem inkább abban, hogy egy izgalmas, új szakterületre terjeszti ki az MI alkalmazási körét.
A legjobb diagnoszta
A betegségmegelőzés mellett a közvetlen gyógyításban is nagy jövő előtt áll az MI: ezt bizonyítja az az ausztrál fejlesztés, amely a prosztatarák ellen indítja harcba a technológiát.
Ez a ráktípus a daganatos betegségek között világszerte az egyik leggyakoribb halálozási ok a férfiak körében, holott, ha korai stádiumában diagnosztizálják, jól gyógyítható. A férfiak azonban szeretik elhanyagolni a fizikai kontaktussal járó, nem épp kellemes szűrővizsgálatokat, és a betegséget sok esetben már csak túl későn ismerik fel.
Az ausztráliai RMIT University kutatói most egy olyan MI programot fejlesztettek ki, amelynek segítségével egy rutinszerű CT-vizsgálattal kiszűrhető a probléma. A technológia, amelynek kifejlesztésében a melbourne-i St. Vincent Hospital orvosai is részt vettek, a CT-képet kielemezve felkutatja a prosztatarák olyan apró jeleit, amelyek még egy jól képzett orvos figyelmét is elkerülnék.
A CT nem alkalmas rendszer rákszűrésre, mert jelentős mennyiségű sugárzással terheli meg a szervezetet, viszont az ausztrál kutatók MI megoldását akkor is alkalmazni lehet, ha a pácienst más okból vizsgálják az eszközzel.
A CT kiváló eszköz a csontrendszerrel kapcsolatos problémák detektálására, de a prosztata daganatának felismerése a képeken még a radiológusok számára sem egyszerű feladat. A szoftvert viszont úgy tanították be, hogy azt is kiszúrja, amin az emberi szem átsiklik.
A betanítási ciklus végére a program tudása olyan szintre fejlődött, hogy a legprofibb radiológusokat is lepipálta pontosságban, ráadásul sokkal gyorsabban dolgozott emberi vetélytársainál, és néhány másodperc alatt képes volt felismerni a korai stádiumban lévő daganatot. Sőt öntanuló képességének hála minden egyes CT-kép kielemzése tovább gyarapította tudását.
A gépi tanuláson alapuló diagnosztikai megoldás további előnye, hogy rendkívül adaptív, és másfajta képképző eszközökkel (MRI, DEXA stb.) is integrálható.
Az MI tehát felkészült arra, hogy ezernyi módon segítse a gyógyító munkáját. De vajon az egészségügyi rendszer felkészült-e rá, hogy ezt a jövőbe mutató technológiát beillessze a meglévő keretek közé?
Robbanás előtt
A COVID-19 világjárvány előtt borúlátóbb választ adtunk volna a fent megfogalmazott kérdésre, a pandémia azonban – más területekhez hasonlóan – az egészségügyben is kikényszerítette a változásokat, és felpörgette a digitális átalakulás folyamatát. Az elkövetkező években robbanásszerű fejlődésre számíthatunk, ami megmutatkozik a költésekben is: egy felmérés szerint míg 2019-ben az egészségbiztosítás és a gyógyszerészet területén mintegy 500 millió dollárt fordítottak mesterséges intelligenciára, 2024-re ez az összeg várhatólag kétmilliárd dollárra nő!
A világjárvány arra is rávilágított, milyen fontos az egészségügy gyors reagálóképessége: az MI projektek ebből a szempontból is minőségi javulást ígérnek.
A COVID-19 válság ugyanakkor az MI alkalmazásának jelenlegi korlátait is feltárta. Kiderült, hogy az algoritmusokat tápláló adatok gyenge minőségűek, az adatforrások megbízhatatlanok, és sok helyütt nincs meg a technológia alkalmazásához szükséges szakértelem. Az MI integrálásának legnagyobb akadálya nem technológiai: hiányzik az adatok összegyűjtésére és elemzésére szolgáló infrastruktúra, és az a szabvány-halmaz, amely az adatok kompatibilitását biztosítja.
Ahhoz, hogy az MI az egészségügyben is befuthassa azt a pályát, ami potenciálisan benne rejlik, mindenütt az adatvezérelt megközelítésre kell átállni, és olyan robusztus, átlátható modelleket kell létrehozni, amelyek kedvet ébresztenek a technológia alkalmazásához.
Forrás: Computerworld
Egészség
Félünk elsősegélyt nyújtani, pedig ez nem egy orvosi vizsga
Kampányt indított a Magyar Suzuki és a Magyar Vöröskereszt az elsősegélynyújtási hajlandóság növelése érdekében.
Tudjuk, hogy erkölcsi és állampolgári kötelességünk, mégis van még hova fejlődnünk abban, miként kellene elsősegélyt nyújtanunk. A legtöbben attól tartanak, hogy a segítségnyújtással még nagyobb bajt okoznak, pedig a szakértők szerint nem kell orvosi végzettség ahhoz, hogy lélekjelenléttel akár életet mentsünk.
Bár a jogosítvány megszerzéséhez szükség van az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek megszerzésére, mégis, elenyésző azoknak a száma, akik kívülállóként magabiztosan lépnek fel egy közúti baleset alkalmával – ez derült ki a Magyar Suzuki megbízásából, az Ipsos által elvégzett reprezentatív kutatásból[1]. Persze nehéz azzal az érzéssel megküzdeni, hogy tudjuk, rajtunk múlhat egy emberélet. A megkérdezettek döntő többsége, több mint 80 százaléka úgy gondolja, erkölcsi és állampolgári kötelesség segítséget nyújtani. Ugyanakkor hiába ismeri a lakosság kétharmada az elsősegélynyújtás alapjait, mégis bizonytalan, mit kellene tenni; csupán a megkérdezettek egyötöde válaszolta azt, hogy baleset esetén tudná, mi a helyes eljárás a segítségnyújtásra. Azok körében, akik az elmúlt 1-2 évben frissítették elsősegélynyújtó ismereteiket, a felkészültség érzése és a tettrekészség aránya szignifikánsan magasabb az átlagnál.
A bizonytalan sofőröket leginkább a félelem gátolja. Attól tartanak, hogy rosszul csinálnak valamit (46%), illetve a hozzáértés hiányával magyarázták hezitálásukat (21%). Minden ötödik autóst a látvány sokkolja, azért nem segít(ene). Vajon miért gondoljuk azt, hogy az elsősegélynyújtáshoz orvosi végzettség kell? A segélyhívó (112) tárcsázása, a helyszín biztosítása és a sérült nyugtatása is jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy valakinek stabilizáljuk az állapotát. A segítségnek nincs alsó határa – minden apró cselekedet lehet értékes.
Valósághű helyzetek bontják le a pszichés gátakat
A félelem leküzdése és a magabiztosság megszerzése az elsősegélynyújtás alapjainak felfrissítésével megszerezhető. Erre lenne is nyitottság az autósok részéről, ha ezek a képzések könnyen elérhetőek lennének és időben sem tartanának sokáig (összesen 61 százalék). A legtöbb válaszadónak, aki részt vett ilyen képzésen, a munkahelyén volt erre lehetősége.
„Számunkra az elsősegélynyújtás nem csak hasznos ismeretanyag, hanem küldetés”
– fogalmazott Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt elsősegélynyújtás szakmai vezetője. A szervezet 144 évvel ezelőtti megalapítása óta kiemelt feladataként tekint az elsősegélynyújtás oktatására és népszerűsítésére. –
„Felkészült oktatóink országszerte várják a jelentkezőket, de számtalan közösségi programon is találkozhatnak velünk a téma iránt érdeklődők. Akár oktatásról, akár ismeretterjesztő foglalkozásról legyen szó, a legfontosabb az élmény és a tapasztalatszerzés. Ezért ilyenkor mindig lehetőséget biztosítunk az elsősegélynyújtó fogások gyakorlására, gyakran a sérültek szerepét eljátszó képzett imitátorok bevonásával. Programjaink résztvevői így sokkal többet tanulhatnak meg, mint csak az élettani folyamatok felismerését és lehetőség szerinti kontrollálását. A valósághű szituációk során gyakorolhatják az ún. pszichés vezetés, azaz a kommunikáció útján történő állapotfelmérés technikáit is. Emellett megtapasztalhatják saját magukon a néha ijesztő látvány vagy a környezeti tényezők, például egy aggódó hozzátartozó jelenlétének lelki hatásait. Tanuljanak elsősegélynyújtást, hiszen a tudás bátorságot ad, a bátorság pedig életet menthet!”
A Magyar Suzuki a kampányhoz kapcsolódóan interaktív videóban szeretné megmutatni, mit tehetünk egy ilyen helyzetben:
#MagyarSuzuki I #Együttazutakon I Dönts. Segíts. Adj esélyt. Jó döntéssel életet menthetsz.
Egészséges szemléletű személyiséghez vezethet a segítségnyújtás
Fontos azonban látni, hogy egy baleset nemcsak az érintettre, hanem a segítőre is hatással van. A megkérdezettek felét – aki volt már ilyen helyzetben – megerősítette a tudat, hogy fontos segíteni. A balesetet látottak közül minden harmadik autóst megviselte, de örült, hogy tevékeny szerepet vállalt; volt, aki bizonytalan volt, hogy jól csinálta-e, amit tett (4 százalék) és voltak olyanok is, akik rossz élményként élték meg és azóta is félnek az ilyen helyzetektől (5 százalék).
„A közlekedési balesetek külső szemtanúi és segítségnyújtói közül tíz-húsz százalékos arányban számolnak be szorongásról, visszatérő, negatív emlékekről, akár hetekkel, hónapokkal az eseményt követően. Összességében szakértői segítséggel megfelelően feldolgozható stresszről beszélünk. Ezzel együtt a sikeres segítségnyújtás élménye, legyen bármilyen kismértékű is a beavatkozás, kifejezetten pozitív hatású. A nyilvánvaló társadalmi hasznosság mellett megerősíti a segítséget adó emberben a környezet feletti kontroll érzését, és a beszámolók szerint hosszú távon teljesebb, egészségesebb szemléletű személyiséghez vezet, ami a szociális környezet számára is gyakran észrevehető”
– mondta Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.
A Magyar Suzuki negyedik éve foglalkozik kiemelten a közlekedés olyan szegmensével, amelyben szükség van az edukációra és az érzékenyítésre. Az „Együtt az utakon” közlekedésbiztonsági kampányban minden évben olyan témára hívják fel a figyelmet, amelyben össztársadalmi változásra van szükség.
„Azért választottuk az idei kampánytémának az elsősegélynyújtást, mert a kutatásunk is igazolta, hogy a magyar autósok ugyan tudják, milyen kötelezettségeik vannak, mégis sokszor a bizonytalanság érzése miatt nem cselekednek. Partnereinkkel szeretnénk csökkenteni az elsősegélynyújtást kísérő félelmet, hiszen mások segítése nemcsak egy elvárt norma, hanem akár egy felemelő élmény, amely a hétköznapi embert is hőssé teszi”
– fogalmazott Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki vállalati kommunikációs vezetője.
Mit tegyen, ha elsősegélynyújtásra lenne szükség?
- Biztosítsa a helyszínt.
- Tárcsázza a segélyhívót! (112)
- Foglalkozzon a sérülttel a helyzettől függően.
- Rendszeresen ellenőrizze az elsősegélydoboz és tartalmának szavatosságát!
- Ha úgy érzi, frissítse a tudását, vegyen részt képzésen. Mindez nemcsak közúton, hanem az élet bármely területén hasznos tudást adhat.
- További információkat a Magyar Suzuki Együtt az utakon – Az elsősegély életet menthet aloldalán és a Magyar Vöröskereszt oldalán talál.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
A cukorbetegek 90 százaléka közös terhet cipel: az elhízás a 2-es típusú diabétesz legjelentősebb rizikófaktora
Hazánkban mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, és még megbecsülni is nehéz, milyen gyakoriságú a 2-es típusú diabéteszt megelőző klinikai állapotok, mint például az inzulinrezisztencia, előfordulása.
Sokan azonban még mindig nincsenek tisztában a népbetegség pusztító következményeivel: miközben drasztikusan megnő a szív- és érrendszeri szövődmények kockázata, évente nagyjából félmillióan halnak meg diabétesz kapcsán kialakuló vesebetegségben a világon, és az akár vaksághoz vezető látáskárosodás is megjelenhet a betegség előrehaladtával. Míg az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű, a 2-es típusú diabétesz kialakulásának legjelentősebb rizikófaktora a krónikus elhízás és túlsúly – utóbbiak hatékony kezelése nem csupán a megelőzésben, hanem később, a terápia során is kulcsfontosságú. Ez merőben új megközelítést igényel a kezelő szakemberek részéről, miközben a kérdés továbbra is adott: hogyan fogyhatunk tartósan és egészségesen?
A 2-es típusú cukorbetegség egyre jelentősebb egészségügyi kihívást jelent világszerte: miközben a diagnosztizált esetek száma megközelíti a nagyságrendileg 540 milliót globálisan, a becslések szerint a diabéteszben szenvedők közel felét még nem is diagnosztizálták – hívták fel a figyelmet a meghívott egészségügyi szakemberek a Lilly Hungária Kft. által szervezett kerekasztal-beszélgetésen. A problémát azonban nem lehet elszigetelten kezelni, hiszen valójában spirálszerű egészségromlásról beszélhetünk. Az egyes tünetek és szövődmények szoros összefüggést mutatnak egymással, és visszavezethetők napjaink mentálisan és fizikálisan is túlhajszolt, túlzott energiabevitellel kísért életmódjára.
„A számok alapján nem túlzás azt állítani, hogy szinte minden magyar családban jelen van valamilyen formában a cukorbetegség, amely az érintettek és környezetük mindennapjait drasztikusan befolyásolja, a betegek várható élettartamát pedig jelentősen csökkenti. Fontos hangsúlyozni, hogy a diabétesz krónikus betegség, melynek kezelése élethosszig tart, ugyanakkor a gyakran hosszadalmas terápiabeállítás- vagy váltás helyett egyre inkább a korai, erőteljes vércukorkontroll kerül előtérbe a modern protokollokban. A hosszútávon célértéken tartott vércukorkontroll jótékony hatással bír a későbbi szövődmények megjelenésére, így a diabétesszel élő betegek körében vezető haláloknak számító szív-érrendszeri események kockázatát is közel 20%-kal csökkentheti. Habár az elérhető adatok szerint Magyarországon a 2- típusú diabéteszes betegek nagy része nem éri el a kitűzött kezelési célértékeket, a célértéket elérő betegek arányában azért javuló tendencia figyelhető meg, ami optimizmusra ad okot”
– mondta el az eseményen Prof. Dr. Lengyel Csaba belgyógyász-diabetológus-kardiológus, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
A kilók fogságában: a testsúlykontrollnak is a terápiás eszközök között a helye
Abban, hogy minél korábban, a valódi kiváltó tényezők kezelésével mérsékelhessük a 2-es típusú diabétesz terjedését hazánkban, kulcsszerep jut az elsődleges rizikótényezőként elismert túlsúly és elhízás (obezitás) modern szemléletű terápiájának – hangsúlyozták a beszélgetésen résztvevő szakemberek. Ez nem kis feladat, tekintettel arra, hogy jelenleg a magyar lakosság mintegy harmada elhízással él, miközben az előrejelzések szerint 2035-re a világ népességének körében minden 4. embert érinti majd az obezitás. Elengedhetetlen tehát, hogy az elhízást valóban krónikus betegségként kezeljük, amely folyamatos követést és személyre szabott gondozást igényel, csakúgy, mint a cukorbetegség vagy a magasvérnyomás kezelése. És éppen ekkor merül fel a kérdés: mégis hogyan érdemes belefogni a hatékony testsúlycsökkentésbe?
„Az elhízás- és cukorbetegséggel élő páciensek gyakran tapasztalják, hogy a kezelési javaslatok a testsúlycsökkentésre helyezik a hangsúlyt az anyagcsere-értékek javítása érdekében, de mit is jelent ez konkrétan a gyakorlatban? A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve szerint a súlytöbblettel rendelkező, 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek számára elsődleges terápiás cél az 5-15%-os súlycsökkenés elérése és hosszú távú fenntartása. Fontos tehát, hogy az orvosok integrált és személyre szabott szemlélettel közelítsenek az anyagcsere-betegségekhez és így nyújtsanak hatékony támogatást a hosszú távú testsúlykontroll eléréseben”
– hangsúlyozta Dr. Békássy Szabolcs háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének alapító-vezetője.
Együttműködés és elfogadás – a probléma közös, és a megoldás is
A partnerségre épülő orvos-beteg kapcsolat és együttműködés tehát elengedhetetlen feltétele az obezitás és a vele szorosan összefüggő 2-es típusú diabétesz hatékony kezelésének. Mindkét betegség ellátásának alappillére az életmód-terápia, vagyis a fizikailag aktív mindennapok és a személyre szabott étrend. Elhízás esetében a gyógyszeres kezelés vagy a műtéti beavatkozás lehetőségét is érdemes lehet megfontolni, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a krónikus betegségek gyógyszeres terápiája csak hosszabb távon vezethet tartós javuláshoz. Ez pedig akkor lehetséges, ha a páciens nem hagyja abba idő előtt a gyógyszeres kezelést, és betartja az orvosi utasításokat. Az elhízás hátterében komplex folyamatok állnak, melyek miatt a szervezetünk ellenállhat a testsúlyvesztésnek, kevesebb kalóriát égethet el, amikor fogyni próbálunk vagy éppen fokozódhat az éhségérzetünk. Sok esetben tehát „az egyél kevesebbet” vagy a „mozogj többet” típusú tanácsok nem segítenek, sőt, a mentális teher és az ítélkezés kifejezetten hátráltathatja a betegeket az egészséges testsúly elérésében.
Ennek jegyében a kerekasztal-beszélgetést rendhagyó helyszínen, a MoM Sportközpontban rendezték, hogy felhívják a figyelmet: az elhízás társadalmi problémáját csak empátiával lehet sikeresen kezelni. A közvélemény szemében a túlsúly gyakran egyfajta morális gyengeség, amely az érintettek életének minden területére rányomja a bélyegét, legyen szó a családi és baráti kapcsolatokról, a munkahelyükről, az orvosi rendelőről vagy éppen az edzőteremről. Ez utóbbi sokszor válik a megbélyegzés színterévé: miközben az elhízással élőket gyakran azzal vádolják, hogy nem tesznek eleget magukért, még akkor is bírálják őket, amikor épp a túlsúly leadásán dolgoznak. Ez a fajta megbélyegzés nemcsak igazságtalan, hanem káros is. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, ideje lenne lebontani a pszichológiai és társadalmi falakat, és stigmatizálás helyett támogatni azokat, akik úgy döntöttek, megteszik az első lépéseket egy egészségesebb élet felé.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Hüvelyfertőzés – mit érdemes tudni róla?
A női intim egészség gyakran kerül veszélybe apró hétköznapi tényezők miatt.
Égő érzés, viszketés, szokatlan hüvelyváladék: ezek mind jelezhetik, hogy valami felborult az egyensúlyban.
Nem minden eset súlyos, de sokszor a háttérben hüvelyfertőzés áll, amelyet érdemes időben felismerni és kezelni.
Hogyan jön létre a hüvelyfertőzés?
A hüvelyt természetes védelem óvja: a jótékony tejsavbaktériumok savas közeget tartanak fenn, amely nem kedvez a kórokozóknak.
Ha azonban a hüvelyflóra egyensúlya megsérül – például antibiotikum-kúra, hormonális változás, stressz vagy nem megfelelő higiénia miatt – a kórokozók elszaporodhatnak és kialakul a hüvelyfertőzés.
Bakteriális hüvelyfertőzés – amikor megváltozik a pH
A bakteriális hüvelyfertőzés tipikus esete, amikor a Lactobacillusok száma lecsökken, helyüket más baktériumok veszik át.
A hüvely pH-ja lúgosabbá válik és megjelennek a tünetek: híg, szürkés vagy sárgás váladék, erőteljes halszag, amely szexuális együttlét után fokozódhat.
A panaszokhoz enyhe viszketés, égő érzés, vagy alhasi diszkomfort is társulhat, de nem ritka, hogy teljesen tünetmentes marad.
Gombás fertőzés – a Candida túlsúlya
A hüvelyflóra részeként a Candida albicans normálisan is jelen lehet, de ha túlszaporodik, kellemetlen tünetekhez vezet.
Kiváltó tényező lehet az antibiotikum-kúra, a hormonális változások (pl. terhesség, fogamzásgátló használat), a legyengült immunrendszer, a szoros ruházat, vagy a cukorban gazdag étrend.
Ilyenkor erős viszketés, égő érzés, vörösség, duzzanat és jellegzetes, túrós állagú váladék jelentkezhet.
A szexuális aktus és a vizelés is fájdalmassá válhat.
Hogyan különíthető el a két fertőzés?
A tünetek sokszor átfedődnek, ezért csak orvosi vizsgálat mondhat biztosat. Hüvelykenet, mikroszkópos vizsgálat vagy tenyésztés adja meg a pontos diagnózist. Ez különösen fontos, mert a kezelési mód teljesen más: gombás fertőzésre gombaellenes szerek szükségesek, míg bakteriális fertőzés esetében antibiotikum jön szóba.
Kezelési lehetőségek és orvosi tanács
A megfelelő terápia mindig az orvosi diagnózison alapul.
Előfordulhat, hogy elegendő a vény nélkül kapható készítmény, de gyakran szükség van vényköteles gyógyszerekre is.
A kezelés nemcsak a tünetek enyhítését célozza, hanem a hüvelyflóra regenerálását is, például probiotikus kiegészítők segítségével.
Trichomoniasis esetén a partner kezelése is elengedhetetlen.
Hogyan előzhetjük meg a kiújulást?
Az életmód és a higiénia sokat számít.
Érdemes kerülni a túlzott hüvelyöblítést és az illatosított tisztálkodószereket, pamut fehérneműt viselni és odafigyelni a gyógyszerszedés utáni regenerációra.
A kiegyensúlyozott étrend, a stressz csökkentése és a rendszeres nőgyógyászati kontroll mind hozzájárulnak a hosszú távú egészséghez.
A tudatos szexuális élet, óvszer használata, valamint szükség esetén a partner kezelése is kulcsfontosságú lehet a kiújuló fertőzések elkerülésében, megelőzésében.
A női intim egészség érzékeny terület, amely odafigyelést igényel. A bakteriális hüvelyfertőzés és a gombás eredetű problémák időben felismerve jól kezelhetők, a megelőző lépések betartásával pedig jelentősen csökkenthető a visszatérő panaszok esélye.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Huawei-újdonságok Párizsból: számos új okoseszköz debütált a vállalat termékbemutatóján, köztük a WATCH GT 6 sorozat
-
Zöld2 hét ago
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
-
Gazdaság2 hét ago
Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?
-
Ipar2 hét ago
Magyar víztisztító projekt Egyiptomban
-
Gazdaság2 hét ago
Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója
-
Ipar2 hét ago
Cooptech – Gyógyszeripari beruházás Costa Ricában
-
Mozgásban2 hét ago
Visszakapott dobogós helyezés adhat új lendületet Molnár Martin bajnoki reményeinek a brit F4-ben
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai megállapodás a jövő gazdasági szakembereiért