Egyéb kategória
Egyre jobban kiéleződik az elektromos járművek versenye
Bár a Tesla jelenleg az élen áll, a többi OEM, különösen a Volkswagen egyre keményebb versenyt támaszt.
A személygépkocsik villamosításáért folytatott verseny egyre gyorsul. Az elektromosautók piacán 2024 vízválasztó évnek ígérkezik, mert várhatóan az akkumulátorok ára átlépi a kulcsfontosságú fogyasztói küszöböt.
Az akkumulátoros elektromos járművek (EV-k) 2050-re a közúti közlekedés domináns formájává válnak, és abban az évben az összes járműeladás 56 százalékát teszik majd ki. Kutatásaink szerint 2050-ben 875 millió elektromos személygépkocsi, 70 millió elektromos haszongépjármű és 5 millió üzemanyagcellás jármű közlekedik majd az utakon. Ezzel az évszázad közepére 950 millióra emelkedik a nulla kibocsátású járművek száma – írta Prachi Mehta, a Wood Mackenzie vezető elemzője.
Emellett 2050-re Kínában, Európában és az Egyesült Államokban minden öt járműből több mint három elektromos lesz, illetve majdnem minden második haszongépjármű elektromos lesz ezekben a régiókban.
A belső égésű motoros járművek értékesítése, beleértve a mikro- és enyhe hibrideket is, 2050-re a globális eladások 20 százaléka alá fog esni. A fennmaradó robbanómotoros-állomány majdnem fele Afrikában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában, Oroszországban és a Kaszpi-tengeri régióban lesz, annak ellenére, hogy ezeken a piacokon a globális járműállománynak csak 18 százaléka van abban az évben.
A nettó nulla energiafelhasználás politikája átalakítja a globális környezetet. A globális autóeladások több mint 50 százalékát adó országok és a globális eladások 80 százalékát képviselő autógyártók kifejezték szándékukat, hogy szén-dioxid-semlegesek legyenek, és sokan konkrét terveket is kidolgoztak ennek megvalósítására.
A Wood Mackenzie által előre jelzett öt vezető EV-autógyártó – Tesla, Volkswagen, General Motors, Nissan-Renault és Hyundai – együttesen 8,9 millió akkumulátoros EV éves értékesítését vállalta 2030-ra, ami a piacelemző cég által prognosztizált globális akkumulátoros EV-eladások közel felét jelenti. A vállalatok a kitűzött cél 39 százalékát fogják elérni erre az időpontra, a Tesla 2030-ig 20 millió éves értékesítésre vonatkozó ambíciója erősen elferdíti a sikerességi arányt. A Tesla nélkül a másik négy autógyártó a 2030-ra kitűzött célértékesítés 79 százalékát érné el – számolt be a PV Magazine.
Bár a Tesla jelenleg az élen áll, hiszen 2020-ig valamivel több mint félmillió elektromos járművet adtak el, a többi OEM, különösen a Volkswagen egyre keményebb versenyt támaszt. A Wood Mackenzie elemzése szerint a Volkswagen a 2020-as évek közepére megelőzi a Teslát, és 2030-ra közel 3 millió elektromos járművet ad el évente. A Tesla közel 1,5 millió járművel lesz lemaradva. A Nissan-Renault és a Hyundai szintén megelőzi a Teslát az éves eladásokban az évtized végére. A General Motors távolmaradása Európától jelentős lesz a következő évtizedben, és a vállalat a globális eladások tekintetében az ötödik helyre szorul.
Az elektromos járművek széles körű elterjedésének akadályaként a töltőinfrastruktúra hiányát és a magas árakat említik. Mindkét fronton előrelépés tapasztalható: az elektromos autókban használt akkumulátorok várható ára folyamatosan csökken. Várakozásaink szerint a 100 UDS/kWh-os küszöbértéket 2024-re, azaz egy évvel korábban érik el, mint amit korábbi előrejelzések alapján várni lehetett.
Az előrejelzések szerint 2030-ra a lakossági és a nyilvános töltőpontok száma 58 millióra, illetve 6 millióra nő. Az ágazat kumulatív beruházási értéke 2020 és 2030 között várhatóan 57 milliárd, illetve 111 milliárd dollár lesz.
A fogyasztók is figyelemmel kísérik a gazdaságosságot. És bár a legtöbbjüket nem kis részben az éghajlati aggályok vezérlik, a zéró emissziós, plug-in hibrid és akkumulátoros elektromos autókra való átállás pénzügyi előnyei is szerepet játszanak. A luxusszedánok szegmensében az eladási árparitás a belső égésű járművekkel már megvalósult, és az eredeti előrejelzéseket megelőzve túl fog terjedni ezen a szegmensen. Ez a változás az elektromos járművek elterjedésének felgyorsulását fogja eredményezni.
A gyorsan változó közlekedési környezet új stratégiákat követel. Ahogy a hagyományos autógyártók beszállnak az EV-versenybe, az egyszerű autógyártó szerepük helyett a cellák és akkumulátorok gyártásába, a bányákba és a töltőinfrastruktúrába történő beruházásokkal bővítik szerepüket. A vertikális integráció kulcsfontosságú lesz a költségek alacsonyan tartásához és a növekedés támogatásához szükséges anyagellátás biztosításához.
Forrás: Computerworld
Egyéb kategória
Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán
A Gutai Dénes, Papp Mátyás mechatronika duó aranyérmet nyert a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén, a WorldSkills világbajnokságon, amelyre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében utazott ki a magyar küldöttség.
Albrecht Martin autószerelő, Czimmer Zoltán festő, díszítőfestő, Györfi Marcell webfejlesztő pedig ezüstérmet szerzett és emellett tíz kiválósági érmet hozott haza a 25 versenyszámban induló 29 fős magyar csapat Shanghaiból. Ez a valaha elért legjobb eredményünk a WorldSkills világbajnokságon, amelyen 2007 óta vesz részt Magyarország.
Balogh Milán ács, Sipos Bence bútorasztalos, Hidvégi János felhőtechnológia, Nagypál Dóra fodrász, Téringer Gergő informatikai rendszerüzemeltető, a Kis Károly Árpád Vígh Dániel ipari robotika duó, Horváth Berta pincér, Gróf Evelin szépségápoló, Horváth Dávid szoftverfejlesztő, Vadnay Tamás pedig víz-, gáz- és fűtésszerelő számban nyert kiválósági érmet.
Az elért arany- és ezüstérmek, valamint a kiválósági elismerések azt mutatják, hogy a magyar szakképzés és duális képzés globális szinten is versenyképes, és képes olyan szakembereket nevelni, akik a jövő gazdaságának meghatározó szereplőivé válhatnak.
A magyar fiatalok sikeres szereplése mögött széleskörű összefogás áll. A kiemelkedően eredményes részvételt szakértők, szakmai támogatók, szakképző intézmények és egyetemek segítették. A felkészülést koordináló Kamara a hazai versenyrendszer működtetésével, valamint a gazdaság és a szakképzés hatékony összekapcsolásával vállal meghatározó szerepet a jövő szakembereinek nevelésében és a WorldSkills-mozgalomban való eredményes jelenlét biztosításában.
A távol-keleti metropoliszban megrendezett szakmai világbajnokságon 68 nemzet 1385 fiatal tehetsége csapott össze 64 különböző versenyszámban. A rangos nemzetközi megmérettetésen a résztvevőknek a kiemelkedő szakmai felkészültség mellett a kreativitásukat, a precizitásukat, a problémamegoldó és alkalmazkodóképességüket, valamint a kitartásukat is bizonyítaniuk kellett. A WorldSkills mozgalom célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje.
A Kamara koordinálásával felkészült magyar csapat tavaly a negyedik legsikeresebb nemzet lett a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Herning 2025 versenyen Svájc, Németország és Franciaország mögött. Egy szoftverfejlesztő, egy webfejlesztő, egy informatikai rendszerüzemeltető duó és egy ipar 4.0 páros nyert aranyérmet. A magyar csapat további két ezüst és öt bronzérmet gyűjtött be, emellett öt versenyző nyert kiválósági érmet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Ismét magyar díjazott a nemzetközi médiaversenyen
Rádi Balázs (Index.hu) második helyezést ért el a Siemens Media Award régiós versenyén.
A program fennállása óta először Budapesten rendezték meg a Siemens Media Award nemzetközi díjátadóját. Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyar sikert ünnepelhettünk: a szakmai zsűri kilenc ország pályázóit és pályaműveit értékelve a második díjat Rádi Balázsnak, az Index.hu újságírójának ítélte, az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” című írásáért.
A helyszíni riport egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan használnak itthon egy vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológiát, és miként képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, miközben minden eddiginél precízebbé teszi a műtéti beavatkozást.
A technológiai területén kiemelkedőt alkotó újságírókat és tartalomgyártókat elismerő, nemzetközi versenyen a zsűri legjobbnak Roko Kalafatic horvát újságíró, Lider üzleti portálon megjelent, „Miért értjük egyre kevésbé az általunk létrehozott világot?” című podcast epizódját választotta. Az adás elméleti és gyakorlati szempontból is reflektál a technológiai fejlődésre, miközben azt vizsgálja, hogyan formálja egyre inkább a világ megértését a gyors digitális átalakulás, az algoritmusok működése és az információs túlterheltség.
Kalafatic ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A harmadik helyezést az osztrák tudományos újságíró, Tanja Traxler nyerte el a Der Standard médiumban megjelent „Közeleg a Q-Nap?” című cikkével, ami Ausztria kvantuminternet-technológiákban betöltött szerepét, valamint a kvantumtitkosítás jövőbeli kiberbiztonsági és digitális kommunikációs hatásait vizsgálja.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia mindennapi életben betöltött szerepét. A magyarországi első három helyezett pedig egyúttal tovább is jutott a nemzetközi versenybe. Itt kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri, amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is.
A korábbi években szintén kiemelkedően szerepeltek a magyar pályázók a nemzetközi versenyen: 2025-ben Kis Judit, a Forbes újságírója fődíjat nyert a Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkével. 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” című cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” című cikkével.
Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak
Új NIS2-kompatibilis szolgáltatást kínál a Siemens.
Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.
A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.
A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.
Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.
Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.
Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
-
Ipar2 hét ago
Lehet izgalmas egy gyereknek a mesterséges intelligencia vagy egy gyártósor?
-
Ipar2 hét ago
Nagyformátumú 3D nyomtatás közvetlenül a gyártásban
-
Mozgásban2 hét ago
A Honda bemutatja a Prelude Limited Edition modellt
-
Egyéb kategória2 hét ago
Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán
-
Gazdaság2 hét ago
Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki
-
Gazdaság2 hét ago
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
-
Gazdaság2 hét ago
Négy év elektromos flottatapasztalat: akár 10 százalékos költségmegtakarítás érhető el megfelelő infrastruktúrával







