Egyéb kategória

10 éve hunyt el Steve Jobs

jobs

Munkatársai szerint Jobsot valóságos erőtér vette körül, az elképzeléseibe vetett hitét senki és semmi nem tudta megingatni. Ennek is köszönhető, hogy a garázscégből lett vállalat, az Apple pár év alatt milliárdos bevételeket hozott.

Tíz éve, 2011. október 5-én halt meg Steve Jobs, az Apple cég alapítója és elnöke, a technológiai iparág egyik legnagyobb alakja.

Steven Paul Jobs 1955. február 24-én született San Franciscóban. Svájci német anyja és szíriai apja végzős egyetemisták voltak, így örökbe adták gyermeküket, Jobs csak felnőttként ismerte meg vér szerinti szüleit. A fiút Paul és Clara Jobs nevelte fel Mountain View városában, amely éppen akkor vált Szilícium-völgyként ismertté, mert számtalan félvezetőgyártó és informatikai vállalat vetette meg itt a lábát. Az iskola untatta, a tekintélyt nem tisztelte, de a vizsgákon kiválóan teljesített. Hétvégénként apjával – a környéken élő mérnökökhöz hasonlóan – ő is lelkesen dolgozott kütyükön a garázsban. 13 éves korában találkozott élete egyik legfontosabb szereplőjével, a 18 éves, hozzá hasonlóan elektronikai zseni Stephen „Woz” Wozniakkal, akivel később az Apple céget alapította.

A középiskola után a Reed College hallgatója lett, de mindössze egy fél évig, mert jobban érdekelte a keleti filozófia, a gyümölcsdiéta és az LSD. Néhány hónapra egy oregoni hippikommunába költözött, ahol leginkább almatermesztéssel foglalkozott, Kaliforniába visszatérve a videojáték-gyártó Atari alkalmazta. Fizetéséből „megvilágosodást keresve” Indiába utazott, de kissé kiábrándultan tért vissza.

Jobs felvette a kapcsolatot Wozniakkal, aki éppen saját számítógépet tervezett, és azt javasolta, kezdjenek közös vállalkozásba. Az Apple céget 1976. április 1-jén jegyezték be a Jobs család cupertinói házának garázsába, a cég impozáns központja ma is e városban van. Az általuk összeszerelt Apple I számítógépeket 666,66 dollárért kínálták, ezekért ma már csillagászati árat fizetnek. Wozniak hamarosan új, a fogyasztói piacot megcélzó, színes kijelzős, formatervezett gépen kezdett dolgzoni. Jobsnak a projekthez sikerült az Inteltől 32 évesen milliomosként visszavonult Mike Markkulától 250 ezer dollár tőkét szereznie, így 1977 áprilisában bemutathatták az Apple II-t. Az első üzletileg is sikeres számítógépet 1993-ig gyártották, segítségével nemzedékek ismerkedtek meg a számítástechnika alapjaival.

Jobs 1980. december 12-én a tőzsdére vitte az Apple-t, a lépés után személyes vagyona 200 millió dollár fölé emelkedett. A vállalat elnökének 1983-ban a Pepsi-Cola vezetőjét, John Sculley-t csábították át, akit a legenda szerint Jobs azzal a kérdéssel győzött meg: „Életed egész hátralévő részében cukros vizet akarsz árulni?”. A cég bevételei a következő évtizedben 800 millió dollárról nyolcmilliárdra nőttek. Ebben oroszlánrésze volt az 1984-ben piacra dobott Macintoshnak, amely a bemutatón saját hangján üdvözölte az izgatott közönséget, a rendezvényt azóta is az „eseménymarketing” archetípusaként emlegetik. A Macintosh volt az első otthoni felhasználásra szánt számítógép, amelynek grafikus felhasználói felülete volt, egérrel lehetett irányítani és előre telepítették a szövegszerkesztő és a rajzolóprogramot.

A vizionárius Jobs és a praktikus üzletember Sculley konfliktusa 1985-re teljesen elmérgesedett, és Jobs az általa alapított cég elhagyására kényszerült. 1986-ban többségi részesedést szerzett a számítógépes grafikával foglalkozó Pixarban, amelyet jelentős animációs stúdióvá fejlesztett. A Pixar készítette 1995-ben az első teljes egészében számítógépes animációval készült filmet, a Toy Storyt, az abban az évben tartott részvénykibocsátás után Jobs milliárdosnak mondhatta magát. NeXT Computer néven alapított cégének drága munkaállomásai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de mégis ez vezette vissza az Apple-hoz.

A távozása után egyre komolyabb nehézségekkel küszködő Apple a Microsoft Windows 95 megjelenése után új operációs rendszer után nézett és a NeXT szoftvere mellett döntött. A céget 400 millió dollárért vásárolták meg, és Jobs 1997-ben visszavette a vezetést. Szívós munkával építette újjá a céget, amely sorra állt elő a szakértők által fantazmagóriának tartott, de átütő sikert arató és később már mindenki által utánzott termékekkel. Jobsot munkatársai szerint valóságos erőtér vette körül, ösztönös elképzeléseibe vetett hitét nem lehetett megingatni.

A zenelejátszó iPod 2001-ben debütált, együtt az Apple internetes zeneáruházával, 2006-ban dobták piacra az asztali számítógép tudásával rendelkező, hordozható MacBookot. A következő évben debütált az első és máig legnépszerűbb, a telekommunikációs piacot átrendező okostelefon, az iPhone. A készülék zenelejátszásra és az internet böngészésére is alkalmas volt, s a fejlesztők programokat írhattak rá – ma is az iPhone hozza a nevét időközben Apple Inc-re változtató cég bevételeinek nagy részét. „Nagy testvére”, az iPad tablet 2010-ben jelent meg. Az Apple rendszere zárt, termékei a hardver és a szoftver tökéletes kombinációját nyújtják, minőségük mellett iskolateremtő formatervezésükről is ismertek. A guruként emlegetett, fekete garbós Jobs minden évben maga ismertette az újdonságokat, a végére hagyva a legnagyobb durranást, a legendás „csak még egy dolog” szavakkal.

Forrás: HVG

Egyéb kategória

Egyre több a kerékpáros szakértők ajánlásait követő kerékpártámasz a SPAR üzleteinél

SPAR

Kényelmes és biztonságos kerékpártámaszokkal szereli fel a SPAR Magyarország az újonnan nyíló áruházait, és a meglévő üzletek korszerűsítésekor is kiemelt figyelmet fordítanak ezekre.

A Magyar Kerékpárosklub kerékpárok elhelyezésére vonatkozó ajánlásait figyelembe véve már 17 SPAR üzletnél használják az egyszerűen telepíthető megoldást.

„A SPAR Magyarország minden évben jelentős beruházásokat hajt végre, amelyek során új áruházakat nyitunk és korszerűsítjük a régebbi üzleteinket. Minden egyes fejlesztésünk tervezésekor rendkívül sokféle szempontot veszünk figyelembe az üzletek kialakításától kezdve egészen azok megközelíthetőségéig. Az elmúlt években azt tapasztaljuk, hogy egyre többen intézik a bevásárlásaikat kerékpárral. Nekik szeretnénk kényelmes és biztonságos megoldást kínálni kerékpárjaik elhelyezésére. Ebben nagy segítséget kaptunk a Magyar Kerékpárosklubtól, amelynek ajánlásait figyelembe véve alakítjuk ki a kerékpártámaszokat az üzletek parkolóiban, illetve az épületek mellett”

– ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A Magyar Kerékpárosklub 2002-ben alakult civil szervezet, mely mára már több mint kétezer taggal rendelkezik országszerte. Fő célja a kerékpározás hazai terjedésének elősegítése, kultúrájának megteremtése. A szervezet fontos szereplője a közéletnek, szakmai segítséget nyújt a vonatkozó kormányzati döntések előkészítésénél, illetve közreműködik tervek elkészítésében és megvalósításában. A szervezet közlekedésfejlesztéssel, kerékpáros infrastruktúra-tervezéssel, kerékpártárolókkal kapcsolatos tevékenységét összefogó munkacsoportban tervezői jogosultsággal rendelkező, a tervezői szakmában dolgozó közlekedés- és építőmérnökök vesznek részt.

„Látszik, hogy a SPAR-nak fontosak a kerékpárral érkező vásárlói, hiszen a boltoknál eleve elhelyezte a tárolókat, és a visszajelzésünkre rendszerszintű reakciót adtak a praktikusabb és kényelmesebben lakatolható támaszokra váltással. Fontos célunk, hogy a településeink minél alkalmasabbak legyenek a kerékpáros közlekedésre, és ehhez nem csak az eljutás, hanem a tárolás megoldása is fontos feltétel”

– ismertette Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke.

A SPAR Magyarország munkatársai tavaly augusztusban kezdeményezték a tapasztalatcserét a Magyar Kerékpárosklub szakértőivel. A konzultáció és az egyeztetések eredményeképpen a civil szervezet ajánlásait teljes egészében elfogadta a vállalat. Ennek köszönhetően folyamatosan emelkedik azon SPAR üzletek száma, ahol az ajánlásnak megfelelő kerékpártámaszokkal találkozhatnak a kerékpárral érkező vásárlók. Ma már 17 SPAR áruháznál található az ajánlásnak megfelelő támasz, és ez a szám a jövőben folyamatosan emelkedni fog.

A leginkább bevált, és ezért a kerékpáros szervezetek által is javasolt kerékpártámasz az úgynevezett támasztókeret, amelyet a szakirodalom Sheffield-támaszként is említ. Ez egyszerűen telepíthető, olcsó megoldás, ugyanakkor a célnak tökéletesen megfelel, a kerékpár gyorsan és kényelmesen elhelyezhető és biztonságosan rögzíthető akár a váznál, akár a kerekeknél, és nem okoz gondot sem a kerékpárra szerelt kosár, gyermekülés sem.

A közleményhez csatolt képeket gyors regisztráció után nagyobb felbontásban is elérheti a SPAR Médiatárban, a https://mediatar.spar.hu/ oldalon. A felületen lehetősége nyílik a SPAR további publikus képeit is letölteni. A képek felhasználásakor kérjük, hogy a spar.hu fotókreditet használja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatás vizsgálta, hogy mi a közös az anyai és vezetői készségekben

anyai

Egy napra az anyukák vették át a vezető szerepet a Yettelnél.

Határozottság, konfliktuskezelés, problémamegoldó képesség és empátia: ezek a legfőbb vezetői tulajdonságok, melyek édesanyaként is elengedhetetlenek a magyarok szerint – derült ki a Yettel friss, országos, anyák napja alkalmából készített kutatásából. A mobilszolgáltató a vezetői kompetenciákat vetette össze az anyasághoz szükséges képességekkel, és az is kiderült, hogy tízből nyolc válaszadó szerint a gyereknevelés során tanult készségeket a munkavégzésben is lehet kamatoztatni.

Anyák napja apropójából egy országos, reprezentatív kutatásban[1] vizsgálta a Yettel, hogy a magyarok szerint melyek azok a legfontosabb vezetői tulajdonságok, amelyek akár az anyaság során is meghatározók lehetnek, illetve hogyan oszlanak el egy családban az ezekhez köthető feladatok.

A kutatásból kiderült, hogy bár a pénzügyi kérdésekben a hazai szülők egyformán döntéshozók, a mindennapok szervezésével és logisztikájával kapcsolatban – pl. számlabefizetés, vásárlás, családi események, baráti összejövetelek szervezése – már sokkal árnyaltabb a kép. Ezekben a kérdésekben a nők általában úgy élik meg, hogy rájuk nagyobb feladat hárul. Érdekesség, hogy azokban a háztartásokban, ahol otthon él még legalább egy gyermek, a megkérdezett nők közel fele úgy érzi, elsősorban ők koordinálják ezeket a tevékenységeket. A nők csupán 5%-a látja úgy, hogy a férfiak felelnek a mindennapi ügyekért és kevesebb, mint harmaduk (29%) jelölte azt, hogy ezeket a feladatokat párjukkal közösen koordinálják.

Ezzel szemben a férfi válaszadók közel negyede (23%) úgy érzi, hogy a mindennapok szervezése az ő kezében van, és mindössze 15%-uk vélekedik úgy, hogy az anyák döntenek ezekben a kérdésekben. A férfiak több, mint fele szerint a mindennapos ügyek intézését a családban a nőkkel együtt, közösen viszik. Ez az ellentmondás akkor is megfigyelhető volt, amikor arról kérdeztük a válaszadókat, hogy szerintük általánosságban, Magyarországon hogyan alakul a mindennapos döntésekkel kapcsolatos szerepvállalás: míg a nők fele úgy gondolja, hogy a szervezési döntések inkább az édesanyára hárulnak, a férfiak közel fele szerint ez inkább közös feladatnak minősül.

Az empátia nem csak az anyáknál, de a vezetőknél is fontos

A felmérés vizsgálta a legfontosabb vezetői és anyai tulajdonságokat is. A válaszadók kiugró arányban, 70%-kal a határozottságot jelölték meg mint az egyik legfontosabb vezetői tulajdonság. Az ezt követő öt helyen szereplő készségek pedig a válaszadók nagyságrendileg felénél egyforma hangsúllyal szerepeltek: szervezői készségek (53%), konfliktuskezelés (51%), kommunikációs készségek (51%), problémamegoldó képesség (45%) és empátia (40%). Érdekesség, hogy utóbbit leginkább a nők tartják lényeges vezetői tulajdonságnak (nők: 44%, férfiak: 36%).

Az anyák esetében a megkérdezettek szerint a legfontosabb az empátia (73%), ezt követi a rugalmasság és a problémamegoldó képesség (48-48%). A kitöltők közel fele ugyancsak fontosnak tartja a konfliktuskezelést (47%), a megbízhatóságot (46%), valamint a határozottságot és döntéshozatali képességet (45%) is. Habár az arányokban vannak különbségek, a megkérdezettek szerint több olyan vezetői tulajdonság van, ami az édesanyáknál is elengedhetetlen: a határozottság és döntéshozatal, a konfliktuskezelés, a problémamegoldó képesség és az empátia mindkét esetben megjelenik mint fontos készség. További érdekesség, hogy az anyai empátiát a 16-19 évesek tartják a legfontosabbnak a többi korosztályhoz képest – 83%-uk jelölte meg ezt –, de ugyanez a korcsoport a vezetői empátiát már kevésbé tartja fontosnak a válaszadók teljes köréhez képest (26%).

A gyereknevelésben tanult készségek a munkában is kamatoztathatók

Tízből nyolc magyar szerint a gyereknevelés során tanult készségeket a munkavégzésben is lehet kamatoztatni.

 „Mind az édesanyák, mind a vezetők sokféle feladatot oldanak meg és kezelnek egyszerre, gyakran vállalnak felelősséget a döntéseikért. Hiszünk abban, hogy a gyereknevelés során tanult készségek a munkavégzésben is értékes eszközzé válhatnak, éppen ezért például kiemelt figyelmet fordítunk a szülési szabadságról visszatérő anyukákra, akik az élethelyzetükből adódóan különös rugalmasságot igényelnek a munkaidő-beosztásban, cserébe viszont a munkaszervezésben, hatékonyságban esetenként felülmúlják munkatársaikat. Folyamatosan törekszünk arra, hogy mindinkább családbarát munkahelyet teremtsünk, melyet a 2021-ben bevezetett apasági, majd a 2023-ban bevezetett nagyszülői szabadság is támogat”

 – mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

A Yettel tavaly szervezte meg először anyák napi eseményét, melynek keretében a dolgozók meghívhatták anyukájukat a mobilszolgáltató törökbálinti irodaházába. A nagy sikerre való tekintettel a programot idén is megtartották; ezúttal az édesanyák egy napra cégvezetői pozícióba kerülhettek. Dönthettek például arról, hogy folytassa-e a Yettel az 5G-hálózatának bővítését, illetve hogy egységes vagy differenciált fizetésemelést hajtson-e végre a jövőben. Egy jelenleg üresen álló üzlethelyiség sorsáról, valamint egy bonyolult, előfizetői jogi esetről is kifejthették véleményüket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

IP Day 2024 – a nap fókuszában a fenntarthatóság, valamint az egyetemek, kutatóintézetek tudáshasznosítása állt és átadták a Millenniumi Díjakat is

Április 26-a a Szellemi Tulajdon Világnapja, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a hagyományoknak megfelelően a Milleniumi Díjak átadásával és idén szakmai rendezvénnyel is ünnepelt.

Az IP Day jelmondata, a „Tudáshasznosítás felsőfokon”, tükrözi a programuk idei fókuszát: a szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések az egyetemi innovációra és a hasznosításra koncentráltak az eddig elért eredmények és a jövőbeni teendők fényében.  A Milleniumi Díjjal pedig a szellemitulajdon-védelemben tudatos szervezeteket ismerik el, amit 2024-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft. és a Stilianos Kft. nyert el.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánítja. Ezen a napon a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai – Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – változatos programokkal, rendezvényekkel és kezdeményezésekkel hívják fel a figyelmet az IP, vagyis a szellemi tulajdon fontosságára, 2024-ben a fenntarthatóság üzenete köré szervezve.

Az SZTNH számos módon támogatja a hazai felsőoktatási intézményeket saját IP-stratégiáik kialakításában és az innovatív, általuk kifejlesztett technológiák gazdasági hasznosításában. A Hivatal az irányvonalak meghatározásával, bevált gyakorlatok és esettanulmányok bemutatásával, valamint a kormányzat kapcsolódó stratégiái végrehajtásának támogatásával segíti ezt a folyamatot. A hatás már érzékelhető: már az első negyedévben biztatóak az egyetemek szabadalmi bejelentési számai. Az egyetemekkel való szoros együttműködés nemcsak a hazai szabadalmi bejelentések számának növekedését segíti elő, hanem hatékonyabbá teszi a technológia- és tudástranszfer folyamatokat is. A szakmai előmenetelben mostantól a gyakorlati eredményeket, például a szabadalmakat is elismerik, ami tovább ösztönzi az innovációk megszületését.

Több előadó, többek között Szmollár Katalin, a KIM Innovációért és Startupokért Felelős főosztályvezetője és dr. Szabó István, a HUN-REN stratégiai és innovációs igazgatóhelyettese is érintették a Neumann János Programot, melynek egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarországon az évtized végéig megduplázódjon a szabadalmak száma. A tudatosság ezen a téren egyértelműen kifizetődik, hiszen az oltalomszerzés valós versenyelőnyt jelent a piacon. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak a napokban nyílik meg újra az Iparjog pályázata, melynek révén az ilyen eljárások költségei 100%-ban finanszírozhatók, de a szemléletformálást is ösztönzik azzal, hogy az oltalomszerzés egyre több innovációs pályázatuknál alapvető elvárás lesz.

Az előadások keretében Dr. Gonda Imre, a Richter Gedeon Nyrt. jogi és szellemi tulajdon-védelmi igazgatója a feltalálók díjazásáról beszélt egy hazai nagyvállalat szemszögéből, míg Dr. Stadler Johanna, a Visegrádi Szabadalmi Intézet igazgatója a szabadalmi intézet szerepét és szolgáltatásait ismertette. Dr. Grad-Gyenge Anikó, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese a szellemi tulajdon egyetemi szférában való hasznosításának, az ehhez kapcsolódó külföldi példáknak és jógyakorlatoknak a jelentőségét emelte ki.

A délutáni szekcióban Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója bemutatta a Technológia Transzfer az Egyetemeken (TTC) projektet, amely az egyetemek technológiatranszferben és innovációban betöltött szerepét erősíti. Ez a pilotprojekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával indult, célja egy olyan technológiatranszfer-modell kialakítása, amely egyetemekre alkalmazható. A program keretében teljes egészében egyetemi tulajdonban lévő technológiatranszfer cégeket alapítanak. Öt hazai egyetemen már elindult a munka, minisztériumi forrásokkal és a NIÜ szakmai irányításával. Az IP Day zárásaként panelbeszélgetést tartottak a tudáshasznosítás felsőfokon témakörben, ahol a téma szakértői, és a TTC projektben résztvevő egyetemek képviselői osztották meg tapasztalataikat és elképzeléseiket.

A nap zárásaként a Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából átadták a 2024-es Millenniumi Díjakat is. A Millenniumi Díj olyan intézményeket, vállalkozásokat, szellemi műhelyeket ismer el, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a szellemi tulajdon védelme és a magyar innováció előmozdítása terén. A 2024-es év díjazottjai a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft., és a Stilianos Kft.

A MOME elkötelezett az értékalapú művészeti- és design ökoszisztéma kialakítása mellett Kelet-Közép-Európában. Az Egyetem különös figyelmet fordít az IP területeire, és tudatosan foglalkozik a szellemitulajdon-védelemmel. IP Pontjuk segíti a hallgatókat, oktatókat és kutatókat a szellemi termékeikhez kapcsolódó jogosultsággal kapcsolatos tudatosság növelésében és az oltalom megszerzésében.  A folyamatban lévő védjegybejelentések mellett már 7 hazai és 1 Európai Uniós védjegy köthető a nevükhöz, emellett több EU-s és hazai formatervezési-minta oltalommal is rendelkeznek. A BioTech Kft. anyacége, a BioTechUSA-cégcsoport Európa egyik legnagyobb étrend-kiegészítő, funkcionális élelmiszer és sportruházat gyártója. Több, mint száz védjeggyel rendelkezik Magyarországtól kezdve az Egyesült Királyságon át egészen Peruig. Hisznek abban, hogy az oltalmak megszerzése kulcsfontosságú a jól felépített és megtervezett üzleti sikerben. A HELL ENERGY Magyarország Kft. 100%-ban magyar cégként az egyik legdinamikusabban fejlődő FMCG márka a világon. Hazánkban több mint 40 bejegyzett védjegyet szereztek, ezzel is tudatosan védve és megkülönböztetve a márkát a versenytársaktól. A Stilianos Hálózat 15 év alatt piacvezető céggé vált Magyarországon a hagyományos babaúszás megújításával, és az első olyan uszodaként működik, amelyet kifejezetten csecsemők és kisgyermekek számára terveztek.  Jelenleg 4 érvényes védjeggyel és 6 önkéntes műnyilvántartással rendelkeznek, mindez stabil alapot ad a biztos üzleti modell és a folyamatos innovációik sikeres franchise rendszerben való értékesítéséhez.

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke kiemelte, hogy a díjazottak elkötelezettsége példaértékű más szervezetek számára is, különös tekintettel a szellemi tulajdon tudatos használatára és védelmére.  A díjazottak IP-tudatossága is jól szemlélteti, hogy a szellemi tulajdon ereje, az innováció és kreativitás ösztönzésére gyakorolt hatása hogyan járulhat hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez és az innovációs ökoszisztéma fellendítéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss