Connect with us
Hirdetés

Egyéb kategória

10 éve hunyt el Steve Jobs

jobs

Munkatársai szerint Jobsot valóságos erőtér vette körül, az elképzeléseibe vetett hitét senki és semmi nem tudta megingatni. Ennek is köszönhető, hogy a garázscégből lett vállalat, az Apple pár év alatt milliárdos bevételeket hozott.

Tíz éve, 2011. október 5-én halt meg Steve Jobs, az Apple cég alapítója és elnöke, a technológiai iparág egyik legnagyobb alakja.

Steven Paul Jobs 1955. február 24-én született San Franciscóban. Svájci német anyja és szíriai apja végzős egyetemisták voltak, így örökbe adták gyermeküket, Jobs csak felnőttként ismerte meg vér szerinti szüleit. A fiút Paul és Clara Jobs nevelte fel Mountain View városában, amely éppen akkor vált Szilícium-völgyként ismertté, mert számtalan félvezetőgyártó és informatikai vállalat vetette meg itt a lábát. Az iskola untatta, a tekintélyt nem tisztelte, de a vizsgákon kiválóan teljesített. Hétvégénként apjával – a környéken élő mérnökökhöz hasonlóan – ő is lelkesen dolgozott kütyükön a garázsban. 13 éves korában találkozott élete egyik legfontosabb szereplőjével, a 18 éves, hozzá hasonlóan elektronikai zseni Stephen „Woz” Wozniakkal, akivel később az Apple céget alapította.

A középiskola után a Reed College hallgatója lett, de mindössze egy fél évig, mert jobban érdekelte a keleti filozófia, a gyümölcsdiéta és az LSD. Néhány hónapra egy oregoni hippikommunába költözött, ahol leginkább almatermesztéssel foglalkozott, Kaliforniába visszatérve a videojáték-gyártó Atari alkalmazta. Fizetéséből „megvilágosodást keresve” Indiába utazott, de kissé kiábrándultan tért vissza.

Jobs felvette a kapcsolatot Wozniakkal, aki éppen saját számítógépet tervezett, és azt javasolta, kezdjenek közös vállalkozásba. Az Apple céget 1976. április 1-jén jegyezték be a Jobs család cupertinói házának garázsába, a cég impozáns központja ma is e városban van. Az általuk összeszerelt Apple I számítógépeket 666,66 dollárért kínálták, ezekért ma már csillagászati árat fizetnek. Wozniak hamarosan új, a fogyasztói piacot megcélzó, színes kijelzős, formatervezett gépen kezdett dolgzoni. Jobsnak a projekthez sikerült az Inteltől 32 évesen milliomosként visszavonult Mike Markkulától 250 ezer dollár tőkét szereznie, így 1977 áprilisában bemutathatták az Apple II-t. Az első üzletileg is sikeres számítógépet 1993-ig gyártották, segítségével nemzedékek ismerkedtek meg a számítástechnika alapjaival.

Jobs 1980. december 12-én a tőzsdére vitte az Apple-t, a lépés után személyes vagyona 200 millió dollár fölé emelkedett. A vállalat elnökének 1983-ban a Pepsi-Cola vezetőjét, John Sculley-t csábították át, akit a legenda szerint Jobs azzal a kérdéssel győzött meg: „Életed egész hátralévő részében cukros vizet akarsz árulni?”. A cég bevételei a következő évtizedben 800 millió dollárról nyolcmilliárdra nőttek. Ebben oroszlánrésze volt az 1984-ben piacra dobott Macintoshnak, amely a bemutatón saját hangján üdvözölte az izgatott közönséget, a rendezvényt azóta is az „eseménymarketing” archetípusaként emlegetik. A Macintosh volt az első otthoni felhasználásra szánt számítógép, amelynek grafikus felhasználói felülete volt, egérrel lehetett irányítani és előre telepítették a szövegszerkesztő és a rajzolóprogramot.

A vizionárius Jobs és a praktikus üzletember Sculley konfliktusa 1985-re teljesen elmérgesedett, és Jobs az általa alapított cég elhagyására kényszerült. 1986-ban többségi részesedést szerzett a számítógépes grafikával foglalkozó Pixarban, amelyet jelentős animációs stúdióvá fejlesztett. A Pixar készítette 1995-ben az első teljes egészében számítógépes animációval készült filmet, a Toy Storyt, az abban az évben tartott részvénykibocsátás után Jobs milliárdosnak mondhatta magát. NeXT Computer néven alapított cégének drága munkaállomásai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de mégis ez vezette vissza az Apple-hoz.

A távozása után egyre komolyabb nehézségekkel küszködő Apple a Microsoft Windows 95 megjelenése után új operációs rendszer után nézett és a NeXT szoftvere mellett döntött. A céget 400 millió dollárért vásárolták meg, és Jobs 1997-ben visszavette a vezetést. Szívós munkával építette újjá a céget, amely sorra állt elő a szakértők által fantazmagóriának tartott, de átütő sikert arató és később már mindenki által utánzott termékekkel. Jobsot munkatársai szerint valóságos erőtér vette körül, ösztönös elképzeléseibe vetett hitét nem lehetett megingatni.

A zenelejátszó iPod 2001-ben debütált, együtt az Apple internetes zeneáruházával, 2006-ban dobták piacra az asztali számítógép tudásával rendelkező, hordozható MacBookot. A következő évben debütált az első és máig legnépszerűbb, a telekommunikációs piacot átrendező okostelefon, az iPhone. A készülék zenelejátszásra és az internet böngészésére is alkalmas volt, s a fejlesztők programokat írhattak rá – ma is az iPhone hozza a nevét időközben Apple Inc-re változtató cég bevételeinek nagy részét. „Nagy testvére”, az iPad tablet 2010-ben jelent meg. Az Apple rendszere zárt, termékei a hardver és a szoftver tökéletes kombinációját nyújtják, minőségük mellett iskolateremtő formatervezésükről is ismertek. A guruként emlegetett, fekete garbós Jobs minden évben maga ismertette az újdonságokat, a végére hagyva a legnagyobb durranást, a legendás „csak még egy dolog” szavakkal.

Forrás: HVG

Egyéb kategória

Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán

A Gutai Dénes, Papp Mátyás mechatronika duó aranyérmet nyert a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén, a WorldSkills világbajnokságon, amelyre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében utazott ki a magyar küldöttség.

Albrecht Martin autószerelő, Czimmer Zoltán festő, díszítőfestő, Györfi Marcell webfejlesztő pedig ezüstérmet szerzett és emellett tíz kiválósági érmet hozott haza a 25 versenyszámban induló 29 fős magyar csapat Shanghaiból. Ez a valaha elért legjobb eredményünk a WorldSkills világbajnokságon, amelyen 2007 óta vesz részt Magyarország.

Balogh Milán ács, Sipos Bence bútorasztalos, Hidvégi János felhőtechnológia, Nagypál Dóra fodrász, Téringer Gergő informatikai rendszerüzemeltető, a Kis Károly Árpád Vígh Dániel ipari robotika duó, Horváth Berta pincér, Gróf Evelin szépségápoló, Horváth Dávid szoftverfejlesztő, Vadnay Tamás pedig víz-, gáz- és fűtésszerelő számban nyert kiválósági érmet.

Az elért arany- és ezüstérmek, valamint a kiválósági elismerések azt mutatják, hogy a magyar szakképzés és duális képzés globális szinten is versenyképes, és képes olyan szakembereket nevelni, akik a jövő gazdaságának meghatározó szereplőivé válhatnak.

A magyar fiatalok sikeres szereplése mögött széleskörű összefogás áll. A kiemelkedően eredményes részvételt szakértők, szakmai támogatók, szakképző intézmények és egyetemek segítették. A felkészülést koordináló Kamara a hazai versenyrendszer működtetésével, valamint a gazdaság és a szakképzés hatékony összekapcsolásával vállal meghatározó szerepet a jövő szakembereinek nevelésében és a WorldSkills-mozgalomban való eredményes jelenlét biztosításában.

A távol-keleti metropoliszban megrendezett szakmai világbajnokságon 68 nemzet 1385 fiatal tehetsége csapott össze 64 különböző versenyszámban. A rangos nemzetközi megmérettetésen a résztvevőknek a kiemelkedő szakmai felkészültség mellett a kreativitásukat, a precizitásukat, a problémamegoldó és alkalmazkodóképességüket, valamint a kitartásukat is bizonyítaniuk kellett. A WorldSkills mozgalom célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje.

A Kamara koordinálásával felkészült magyar csapat tavaly a negyedik legsikeresebb nemzet lett a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Herning 2025 versenyen Svájc, Németország és Franciaország mögött. Egy szoftverfejlesztő, egy webfejlesztő, egy informatikai rendszerüzemeltető duó és egy ipar 4.0 páros nyert aranyérmet. A magyar csapat további két ezüst és öt bronzérmet gyűjtött be, emellett öt versenyző nyert kiválósági érmet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Ismét magyar díjazott a nemzetközi médiaversenyen

Rádi Balázs (Index.hu) második helyezést ért el a Siemens Media Award régiós versenyén.

A program fennállása óta először Budapesten rendezték meg a Siemens Media Award nemzetközi díjátadóját. Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyar sikert ünnepelhettünk: a szakmai zsűri kilenc ország pályázóit és pályaműveit értékelve a második díjat Rádi Balázsnak, az Index.hu újságírójának ítélte, az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” című írásáért.

A helyszíni riport egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan használnak itthon egy vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológiát, és miként képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, miközben minden eddiginél precízebbé teszi a műtéti beavatkozást.

A technológiai területén kiemelkedőt alkotó újságírókat és tartalomgyártókat elismerő, nemzetközi versenyen a zsűri legjobbnak Roko Kalafatic horvát újságíró, Lider üzleti portálon megjelent, „Miért értjük egyre kevésbé az általunk létrehozott világot?” című podcast epizódját választotta. Az adás elméleti és gyakorlati szempontból is reflektál a technológiai fejlődésre, miközben azt vizsgálja, hogyan formálja egyre inkább a világ megértését a gyors digitális átalakulás, az algoritmusok működése és az információs túlterheltség.

Kalafatic ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A harmadik helyezést az osztrák tudományos újságíró, Tanja Traxler nyerte el a Der Standard médiumban megjelent „Közeleg a Q-Nap?” című cikkével, ami Ausztria kvantuminternet-technológiákban betöltött szerepét, valamint a kvantumtitkosítás jövőbeli kiberbiztonsági és digitális kommunikációs hatásait vizsgálja.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia mindennapi életben betöltött szerepét. A magyarországi első három helyezett pedig egyúttal tovább is jutott a nemzetközi versenybe. Itt kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri, amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is.

A korábbi években szintén kiemelkedően szerepeltek a magyar pályázók a nemzetközi versenyen: 2025-ben Kis Judit, a Forbes újságírója fődíjat nyert a Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkével. 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” című cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” című cikkével.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak

Új NIS2-kompatibilis szolgáltatást kínál a Siemens.

Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.

A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.

A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.

Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.

Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.

Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss