Zöld

Tényleg betiltják a gázkazánokat?

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javaslata szerint 2025-től be kellene tiltani a fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánok értékesítését. Ehhez képest hazánkban az otthonokat leggyakrabban valamilyen földgáztüzelésű berendezéssel fűtik, ami azért kedvezőtlen, mert ez – mivel fosszilis energiahordozó felhasználásáról van szó – hozzájárul a CO₂-kibocsátás növekedéséhez és ezzel a globális felmelegedéshez. Ma már van olyan alternatíva, ami környezeti és költségszempontból is kedvező választást jelent.

Magyarországon az otthonokat leggyakrabban valamilyen földgáztüzelésű berendezéssel fűtik: ezt mutatják a hivatalos adatok és ezt erősítették meg az LG Magyarország megrendelésére elvégzett országos, reprezentatív kutatás, az LG EcoLogic eredményei is. Utóbbi szerint a megkérdezettek több mint fele él olyan lakásban, ahol gázfűtés szolgáltatja a meleget.

A földgázfűtés nem is olyan rég még a legkorszerűbb megoldásnak számított, mára azonban alaposan megváltozott a helyzet. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott ugyanis az a tény, hogy ez a fűtési mód – mivel fosszilis energiahordozó felhasználásáról van szó – hozzájárul a CO₂-kibocsátás növekedéséhez és ezzel a globális felmelegedéshez. Azt, hogy ebben a lakások fűtésének mekkora a szerepe, jól jelzi, hogy hazánk teljes CO₂-kibocsátásának harmada a háztartásokhoz köthető, a háztartások egy főre jutó fűtése által generált szén-dioxid-emisszió alapján pedig Magyarország az európai középmezőny elején helyezkedik el.

A jó hír az, hogy a kutatás eredményei szerint sok honfitársunk igyekszik tudatosan használni a fűtést, ezzel egyszerre csökkentve a környezetterhelést és a rezsit is. A megkérdezettek fele lekapcsolja a fűtést, ha nincs otthon senki, elutazás előtt 35% százalék tesz így, 42% pedig alacsonyabb fokozatra veszi vissza.

„Éjszakára, az egészséges és minőségi alvás érdekében tanácsos 2 Celsius fokkal lejjebb venni a lakásunk hőmérsékletét, illetve ugyanígy 2-3 fokkal tekerhetjük lejjebb a termosztátot, ha munkába indulunk. Amennyiben fűtési szezonban hosszabb időre elutazunk, akkor is tartsunk fent temperáló fűtést, mert azzal hatékonyan védekezhetünk a nemkívánatos páralecsapódások és az esetleges elfagyások ellen”

– tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Electronics Magyar Kft. légkondicionáló üzletágának kereskedelmi vezetője.

A háztartások túlzott CO₂-kibocsátásán ugyanakkor ennél is hatékonyabban lehetne javítani, mégpedig a lakások hőveszteségének csökkentésével, valamint a fűtési rendszerek korszerűsítésével. Bár a megkérdezettek harmada úgy véli, hogy korszerű, energiatakarékos fűtési rendszert használ, a valóságban minden bizonnyal kisebb ez az arány. Azt, hogy bőven ráférne a fűtési rendszerek korszerűsítése a hazai lakásállományra, az is mutatja, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint a hazai gázkészülék állomány átlagéletkora meghaladta a 20 évet 2018-ban. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervéből is világosan kiderül, hogy nagy szükség van a korszerűsítésre, amiben jelentős CO₂-megtakarítási potenciál is rejlik. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javaslata szerint ráadásul a klímacélok, pontosabban a nettó zéró kibocsátás 2050-ig történő elérése érdekében – számos más intézkedés mellett – 2025-től a világon sehol sem lenne szabad fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánokat értékesíteni.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gáztüzelésű fűtőberendezéseket hatékonyabb és környezetkímélőbb alternatívákkal kellene kiváltani. A már említett Nemzeti Energia- és Klímaterv ennek kapcsán egyebek közt megállapítja, hogy

„nagy potenciál rejlik a biomassza hatékony hasznosításában (…), valamint a környezeti hőnek a hőszivattyúkon keresztül történő használati lehetőségeiben”.

Amennyiben akár a régi készülék javíthatatlansága, akár környezetvédelmi okokból úgy döntünk, hogy lecseréljük a hagyományos gázcirkót és abszolút tiszta – vagyis lokális károsanyagkibocsátás-mentes – megoldásra váltanánk, az elektromos megoldások jöhetnek számításba. Viszonylag alacsony kiépítési költsége miatt népszerű alternatívának számítanak az infrapanelek, fűtőpanelek, ám az üzemeltetésük igen költséges lehet, hiszen míg 1 kWh energiát egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs modern gázkazán pedig 14 forintból állít elő, addig az elektromos fűtés e formájánál ez a költség 40 forintra nő. Szintén elektromos áramot használnak az energia- és klímaterv által is emlegetett hőszivattyús rendszerek, ám itt az 1 kWh energia előállításának költsége mindössze 12-13 forint, ami kedvezményes tarifa esetén akár 7-8 forintra is mérséklődhet.

„A tervezéstől és a beépítéstől kezdve egészen az üzemeltetésig és az energiaszámláig bezárólag verhetetlen megoldást jelentenek költséghatékonysági szempontból az olyan hőszivattyús rendszerek, mint amilyenek például az LG Therma V megoldásai is. Egyrészt így egyetlen rendszerrel megoldható a lakás vagy ház hűtése, fűtése és a használati meleg víz előállítása. Másrészt mindehhez nem kell a kazánt, vezérlő berendezéseket, füstgáz-elvezetést, fűtéscsöveket és fűtőtesteket tartalmazó külön fűtési rendszert és külön hűtőrendszer(eke)t megtervezni, beépíteni. Nincs továbbá szükség gázterv-engedélyre és a gázfűtéshez szükséges adminisztrációs folyamatra sem, és persze a kéményépítés, felújítás esetén pedig a kéménybélelés költsége is megspórolható, hiszen nincs lokális károsanyag-kibocsátás. Ezek a költségelőnyök az üzemeltetés során is jelentkeznek, hiszen csak egyetlen — ráadásul okos öndiagnosztikai megoldásokkal ellátott — rendszert kell karbantartani, és az időszakos kéményellenőrzés díja is elfelejthető, a kéményseprőkről pedig innentől kezdve legfeljebb a jószerencse juthat eszünkbe”

— mondta az LG szakértője. Nagy Sándor József hozzátette:

„gyakran felmerül ellenérvként, hogy egy ilyen rendszer áramszünet esetén nem képes ellátni a feladatát. Ez jogos, ám ugyanez érvényes a gázfűtéses rendszerekre is, hiszen ott is szükség van áramra a keringető szivattyú és a vezérlés működtetéséhez”.

Related Topics:felmérés fűtés gáz kazán LG tiltás

Up Next

Mekkora a karácsonyi ajándékok karbonlábnyoma?

Don't Miss

Innovációk az újrahasznosításban

Zöld

Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában

Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.

Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.

Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.

A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.

Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások

Hatékonyabb gépek, intelligens világítás és termosztátok – ezek a leggyakoribb lépések az energiafogyasztás csökkentésére a Schneider Electric felmérésében részt vevő vállalkozások körében. A kutatásból kiderült az is, hogy a relatív többségük a szigetelést tartja a leghasznosabb energiahatékonysági fejlesztésnek, ugyanakkor ötödük már teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg az épületeinél az elmúlt öt évben.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat. Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben”

– mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással”

– tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Az EU új szabályozása energiasemlegességet vár el a magyar szennyvíztisztítóktól is

A szennyvíztisztítás köztudottan fontos környezeti feladat: a természetes vizekbe visszaengedett szennyvíz minősége szigorúan szabályozott, és a tisztítási technológiák az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődtek. Kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy maga a tisztítási folyamata is jelentős energiafelhasználással és komoly szén-dioxid-kibocsátással jár.

A jó hír: a modern technológia ma már nemcsak a kibocsátott víz minőségét képes javítani, hanem a folyamat energiaigényét is drasztikusan csökkenteni. Többek között erre hoz példát a világ egyik vezető víztechnológiai vállalatának frissen megjelent fenntarthatósági jelentése. A Time magazin által nemrég a világ 100 legfenntarthatóbb vállalata közé választott Xylem technológiai startupokkal is együtt dolgozik, hogy zöldítse és energiakímélőbbé tegye a szennyvíztisztítás folyamatát.

A Szegedi Vízmű szennyvíztisztító telepe

A szennyvíztisztítás során a biológiai lebontást végző baktériumok oxigénigényét levegőztetéssel – más néven aerációval – kell kielégíteni. Ez a folyamat egy átlagos szennyvíztisztító teljes energiafelhasználásának 40–60 százalékát teszi ki. Minél nagyobb a telep, annál komolyabb ez a tétel: nem ritka, hogy egy nagyobb városi szennyvíztisztító évi energiaszámlájának több mint fele egyedül a levegőztetésre megy el. Ha ebben a folyamatban tudunk újítani és hatékonyságot javítani az jelentős energia megtakarításra ad módot.

„A szennyvíztisztítás energiaigénye Magyarországon sem elhanyagolható kérdés. A telepek többsége mára elavult tervezési elvek mentén épült, ahol az energiahatékonyság másodlagos szempont volt. Ma már egészen más a helyzet: a technológia lehetővé teszi, hogy ugyanazt a tisztítási minőséget lényegesen kevesebb energiával érjük el – és ez nemcsak környezeti, hanem komoly gazdasági előny is. Az egyik kulcs mindebben a levegőztetés folyamatának modernizálása. A hazai szennyvíztisztító telepek többsége is lépéskényszerben van, ha meg akar felelni az uniós jogszabályoknak energetikai elvárások mentén”

– mondja Gampel Tamás, a Magyarországon is számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem értékesítési vezetője.

Több száz magyar szennyvíz telepre várhat modernizáció

A technológiai fejlődés nem csupán elméleti: konkrét telepeken mért adatok igazolják, hogy az energiahatékonyság drámain javítható okosabb tervezéssel és adaptív berendezésekkel. Hazánkban az elmúlt években veszélyes forráshiány jellemezte a vízügyi iparágat, de a modernizáció nem sokáig odázható el energetikai korszerűsítés terén. Nemzetközi példák igazolják, hogy az innovatív technológiai jelentős segítség ebben.

Levegőztető tányérok az egri szennyvíztisztítóban

A Xylem az elmúlt évtizedben számos magyar szennyvíztisztítón végzett összehasonlító vizsgálatokat. Példaként említhető, hogy a szegedi szennyvíztisztító levegőztető rendszerének korszerűsítésével 10 és 20 százalék közötti energiamegtakarítást sikerült elérni. Ezt annak fényében kell értékelnünk, hogy ez 1,1 millió kWh-t jelent évente, ami egy néhány tízezer lakosú város villamos energia fogyasztásával egyenlő. Egy másik példa az egri szennyvíztisztítón végzett részleges korszerűsítés, ahol szintén közel 20%-os villamos energia megtakarítást sikerült elérni a levegőztető rendszer korszerűsítésével. Az itt elért megtakarítás 0,4 millió kWh volt.

Miért most? Az EU is lépett

Az energiahatékonyság kérdése mára szabályozási szintre is emelkedett, ami tovább erősíti az újmegoldások iránti igényt. Az Európai Unió 2024-ben elfogadott szennyvíztisztítási rendelete (UWWTP 3019/2024) stratégiai célként fogalmazza meg a telepek életcikluson átívelő energiasemlegességét – vagyis a szennyvíztisztítók többé nem pusztán energiafogyasztókként kezelendők, hanem olyan rendszerekként, amelyek fogyasztásukat minimalizálják. A rendelet különös hangsúlyt fektet a levegőztetés hatékonyságának javítására, az adaptív vezérlőrendszerek alkalmazására és a digitális modellezés bevezetésére.

„Ezek az eredmények nem egyedi szerencsés eseteket mutatnak, hanem a rendszerszintű gondolkodás erejét: ahol a tisztítás folyamtatát végző technológiai egységek – diffúzorok, fúvók, keverők és vezérlőrendszerek – integrált, okos egységként működnek, ott következetesen jobb eredmény születik. Ezeket a technológiákat nemcsak azért érdemes alkalmazni, mert jogszabályi előírás az karbonsemlegesség, hanem mert a kevesebb energia alacsonyabb költségszinttel is jár – miközben a tisztítás minősége nem romlik, hanem javul”

– foglalja össze Gampel Tamás.

22 milliárd köbméter vízmegtakarítás. A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentéséből az is kiderül, hogy 2019 és 2025 között az ügyfelek megoldásai révén több mint 22 milliárd köbméter vizet sikerült újrahasznosítani globálisan. A vállalat emellett 2025-ben összesen 20 millió embert ért el ivóvíz- és közegészségügyi megoldásaival. Ebbe beletartozik a Xylem Watermark jótékonysági program keretében nyújtott humanitárius segítség is: a vállalat 2025-ben 200 vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa által sújtott területen avatkozott be, ivóvízhozzáférést és szanitációs megoldásokat biztosítva. A program részeként az alkalmazottak munkaidejük egy százalékát önkéntességre fordíthatják – évi 20 fizetett óra keretében –, amit sokan vízügyi oktatási és fejlesztési projekteken töltenek el helyi közösségekben.

A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentése elérhető a vállalat weboldalán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!