Ipar

Mobil robotok támogatják az okostévék összeszerelését is

mirgor

A Mirgor gyárában televíziók, okostévék és monitorok készülnek, 24-től 85 colos méretben, okos 4k és 8k technológiával.

A TV-gyár ellátási folyamatának technológiai továbbfejlesztése érdekében a vállalat lecserélte korábbi félautomata, sofőrök által vezetett szállítójárművekre támaszkodó, szinte manuálisan működtetett rendszerét öt MiR AMR-re, amelyeket a MiR Fleet rendszerén keresztül irányít. Az újítás nagymértékű javulást eredményezett a biztonság, a helykihasználás és az anyagok gyártósorra való érkezése tekintetében.

A Mirgor egy argentin technológiai vállalat, amely Rosario városában létesített üzemeiben szórakoztató elektronikai cikkeket és autóalkatrészeket gyárt, illetve forgalmaz, valamint mezőgazdasági termékeket és olajos magvakat exportál. A Mirgor már több mint 37 éve dolgozik a működési területén élő közösségek integrációján és támogatásán, és elkötelezett aziránt, hogy folyamatosan fejlessze önmagát, valamint alkalmazkodjon a különböző követelményekhez, miközben hű marad a küldetéséhez, azaz a jövő építéséhez.

A televíziókat előállító üzemben dolgozó alkalmazottak különféle biztonsági kockázatoknak voltak kitéve, mivel az elavult ellátórendszer tv-képernyőkkel és –hátlapokkal megpakolt kocsik szinte manuális, emberi munkaerőre támaszkodó mozgatását követelte meg rendkívül forgalmas közlekedési folyosókon keresztül, ami nehézkes átláthatósághoz és a gyártósorhoz való nehezített hozzáféréshez vezetett. A vállalat meg volt győződve arról, hogy nem áll rendelkezésre hatékonyabb módszer a folyamatok optimalizálására vagy skálázására a jövőbeli fejlesztések érdekében, amíg fel nem térképezte, milyen új technológiákat vehetnének igénybe.

A folyamatautomatizálás az okos logisztika egyik fő ismérve, és az új technológiák, mint például az automatikus szállító- ás tárolórendszerek, raktárakban való telepítésének közvetlen következménye. A Mirgornál fontosnak tartottuk, hogy kielemezzük, milyen automatizált megoldásokat lehet alkalmazni az ismétlő feladatok kapcsán a zavartalan munkafolyamat biztosítása érdekében. A MiR robotrendszereivel az a tapasztalatunk, hogy nemcsak felgyorsítják a létesítményeinkben végzett feladatokat, hanem növelik az alkalmazottaink biztonságát és maximális szinten optimalizálják gyártósorunk anyagellátó kapacitását

– mondta Julio Haberle, a Mirgor üzemvezetője.

Okos logisztika: az automatizálás szerepe

A Mirgor célja az volt, hogy javítsa a munkahelyi biztonságot és optimalizálja az okostévék összeszereléséhez szükséges anyagok a gyártósorig vezető útvonalát.

Jelenleg, a MiR Fleet platformon keresztül irányított négy MiR200 Hook és egy MiR500 autonóm mobil robot (AMR) segítségével a Mirgor belső szállítása az egyszerű és centralizált online konfigurációnak köszönhetően gördülékenyen, torlódások és fennakadások nélkül működik.

Ezeknek az új technológiáknak a bevezetésével ma már egyszerűen programozhatjuk és irányíthatjuk robotflottánkat, illetve robotjainkat különböző top modulokkal, vonóhorgokkal vagy egyéb tartozékokkal is felszerelhetjük, amelyek megkönnyítik a gyorsan és a gyártósoron dolgozó alkalmazottak által megkövetelt módon érkező anyagok szállítását

– mondja Miguel Santana, a Mirgor karbantartási menedzsere.

Magas fokú rugalmasság, könnyű használhatóság: az automatizálásból eredő versenyelőnyök

„Robotjaink biztonságosan közlekednek, elkerülik az emberekkel és akadályokkal való ütközést, át tudnak kelni ajtókon, valamint zsúfolt területekre is képesek behajtani, majd elhagyni azokat. Az épület tervrajzának CAD fájljait is közvetlenül a robotra tudjuk tölteni, de az egyszerű online interfészen is beprogramozhatjuk a térképet, amihez nincs szükség előzetes programozási ismeretekre. A robot küldetését egy hálózatba kapcsolt okostelefonon, tableten vagy számítógépen keresztül állíthatjuk be”

– ismerteti Julio Haberle a technológia további előnyeit.

A Mirgor egy hivatalos MiR rendszerintegrátort, a Macon-t bízta meg azzal, hogy biztosítsa a szükséges támogatást a MiR autonóm mobil robotjainak telepítéséhez. „Az autonóm mobil robotok új generációja megváltoztatja azt, ahogyan a vállalkozások az anyagokat létesítményeiken belül szállítják. Ezen a területen pedig a MiR az éllovas. Rendkívüli rugalmasságuknak és intelligens technológiájuknak köszönhetően a MiR AMR-jei gyakorlatilag minden olyan helyzetben használhatók, ahol korábban az alkalmazottak foglalkoztak kocsik, vagy szállítmányok mozgatásával. Most lehetőség nyílt ezen feladatok automatizálására, így a munkavállalók értékesebb feladatokra koncentrálhatnak

– nyilatkozta Emiliano Herrero, a Macon értékesítési vezetője.

A MiR robotok biztonságos és költséghatékony mobil robotok, amelyek gyorsan képesek automatizálni belső szállítási és logisztikai feladatokat. A robotok optimalizálják a munkafolyamatokat, és munkaerőt szabadítanak fel, így a vállalatok növelhetik termelékenységüket, biztonságukat, valamint hatékonyabbá tehetik a folyamataik anyagellátását.

Garantált versenyképesség a jövőben is

“Egyre több vállalat kezdi meglátni az Ipar 4.0 legnépszerűbb technológiájának számító autonóm mobil robotok előnyeit. A Mirgor-nál nem várhattuk tovább versenyképességünk megerősítésével, a MiR személyében pedig kétségtelenül egy remek szövetségesre találtunk, akinek köszönhetően napról napra tovább tudunk fejlődni. Egyértelmű, hogy a technológia alkalmazásával szerzett tapasztalatainkat más gyárainkkal is megosztjuk, hogy a továbbiakban is folytathassuk sikeres jövőnk alakítását az iparágon belül”

– foglalta össze Julio Haberle.

Ipar

Űrtechnológiai gyártóközpontot épít a 4iG csoport és a Remred Magyarországon

remred

A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét.

A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd. A zöldmezős beruházást az űripari szabványoknak megfelelő, innovatív és az elérhető legmodernebb technológiai megoldásokkal látják el, az üzem energiaellátását önálló napelempark is biztosítja az átadást követően. A 4000 négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér technológiával rendelkezik. Az üzemben rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez szükséges rendszerek is helyet kapnak.

A tervek szerint a hazai és a nemzetközi piaci igényeket is kielégítő űrtechnológiai gyártóközpont nem csupán a műholdtechnológia és az űripar kiemelkedő bázisa lesz. Az egyedülálló beruházásnak köszönhetően olyan innovációs központ jön létre, amelyben a nemzetközi kooperációk mellett, a hazai tudásipar is megjelenik majd, számos ponton kapcsolódva az oktatáshoz és K+F tevékenységekhez. Az űrtechnológiai gyártóközpont 2026-ban kezdheti meg működését, amely 85 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a martonvásári ünnepségen elmondta, a magyar műholdgyártási képesség nem csak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben. Az ágazat fényes jövő előtt áll, ugyanis az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, melynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1.800 milliárd dollárt. Ráadásul az űripar, ami a technológiai fejlesztés csúcsát jelenti, rendkívül magas multiplikátor hatással rendelkezik, azaz az itt létrejövő innovációk, technológiai újítások sok más gazdasági szegmensben is megjelenhetnek. Ez a versenyképesség további megerősítése szempontjából kulcskérdés. Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet.

„A 4iG Csoport és a REMRED közös beruházásában megvalósuló űrtechnológiai gyártóközponttal, továbbá űripari és technológiai portfóliónk vertikális integrációjával vállalatcsoportunk egyedülálló képességekkel és infrastruktúrával rendelkezik majd Közép-Kelet-Európában. Az űripar, a technológiai és védelmi ipari holdingvállalatunk részeként, a 4iG Csoport hagyományos üzletágai – informatika, távközlés – mellett, a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező terület.”

–  hangsúlyozta az ünnepélyes alapkőletételen elmondott beszédében Jászai Gellérta 4iG vállalatcsoport elnöke.  

„Az űrtechnológiai gyártóközpont szolgáltatásai és műholdgyártási kapacitása tovább erősítik majd a 4iG Csoport nemzetközi jelenlétét, új hazai és nemzetközi partnerségek kialakítását. Olyan gyártói piacra léphetünk, amely a legmodernebb eszközöket a legújabb tudással ötvözve világszínvonalú technológiákat állít majd elő.”

Dr. Sárhegyi István a REMRED alapítója, a 4iG Csoport űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatója köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Martonvásáron megvalósuló beruházásnak köszönhetően Magyarország rövid időn belül a globális űrpiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. A vezérigazgató elmondta, hogy már az űripari központ tervezésének fázisában a legnagyobb nemzetközi vállalatok és gyártó cégek ajánlották fel együttműködésüket, amely igazolja, hogy hatalmas a nemzetközi piaci igény az alacsony földkörüli pályán keringő műholdak, illetve a különféle űreszközök gyártása iránt. „Célunk az űripar területén, hogy saját mérnöki kapacitásainkra építve új és egyedi űreszközöket, illetve műholdakat fejlesszünk, továbbá, hogy a legnagyobb műholdgyártó és űripari cégek, illetve nemzeti és nemzetközi űrügynökségek stratégiai partnereivé váljunk” – hangsúlyozta Dr. Sárhegyi István.

A 21. században az űripar, és azon belül is a műholdakon keresztül érkező adatok, valamint az azokra épülő szolgáltatások a kritikus infrastruktúra részévé váltak. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák, valamint az európai geopolitikai és gazdasági helyzet hatására stratégiai fontosságú a pontos, adatalapú, azonnali tájékoztatást és kommunikációt lehetővé tevő technológia. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi konfliktusok rávilágítottak arra is, hogy az űrképességek hiánya milyen mértékben tehet kiszolgáltatottá egy-egy országot saját képességek – megfelelő infrastruktúra, és tudásbázis – hiányában. A 4iG Csoport és REMRED összefogásával elindított beruházás – amellett, hogy 2026-tól kulcsfontosságú szerepet játszhat a magyar és nemzetközi űriparban – a technológiai képességeivel a nemzeti szuverenitás és biztonságpolitika stratégiai eleme lehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss