Ipar

A fenntarthatóságból formált üzleti stratégiát az IBM

ibm

A hamarosan megjelenő ENSZ környezeti jelentést úgy jellemezték a szakértők, hogy a tudomány száraz nyelvén megfestett rémálom.

Soha nem volt nagyobb szükség rá, hogy a vállalatok is életük szerves részévé tegyék a fenntarthatóságot. Az IBM jó példát ad erre.

Már több mint 50 éve, hogy az IBM akkori vezérigazgatója, Thomas J. Watson 1971-ben bemutatta a vállalat első környezetvédelmi politikáját, amely az IBM összes alkalmazottját érintette. A politika a termékek teljes fejlesztési ciklusára összpontosított, abból a megfontolásból, hogy a cégnek „állandó figyelmet kell fordítania nemcsak a termék előállításával járó hulladékra, hanem a termékfejlesztés során kialakított folyamatok következményeire is” – idézte a dokumentumot Jim McGregor, a Tirias Research vezető kutatója az EE Times mérnöki portálon megjelent elemző cikkében.

Az IBM környezetvédelmi politikája azóta folyamatosan fejlődött, és a környezetvédelem beépült a vállalat üzleti modelljébe. Az IBM az Egyesült Államokban már 1992-ben segített elindítani az Energy Star programot, hogy felhívja a figyelmet a készülékek energiafogyasztására. A szén-dioxid-kibocsátásáról szóló első jelentése 1994-ben készült, és erre ösztönözte partnereit is. A vállalat 2007-ben hivatalos állásfoglalást tett közzé az éghajlatváltozásról, majd 2015-ben az IBM támogatta a párizsi klímaegyezményt is. Sőt 2019-ben a big blue tagja lett a Climate Leadership Councilnak, egy nonprofit szervezetnek, amely a leghatékonyabb, legigazságosabb és politikailag megvalósítható klímamegoldások támogatására jött létre.

A folyamat azonban folytatódik. Az IBM nemrég bejelentette, hogy 2030-ra szén-dioxid-semlegességet fog elérni, anélkül, hogy a CO2-kibocsátás kompenzálására bármilyen formában szén-dioxid-tanúsítványokat használna. Ez a terv tartalmazza, hogy 2025-ig a vállalat által felhasznált energia 75 százalékát megújuló forrásokból szerzi be, 2030-ra pedig ez az arány 90 százalékra emelkedik. Az IBM azt is tervezi, hogy 2025-re 65 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2010-es bázisévhez képest. Ez a vállalat ötödik kibocsátáscsökkentési célkitűzése 2000 óta. Az IBM a szén-dioxid-eltávolítási megoldásokban alkalmazható új membránok kutatásába is befektet.

Ahogy egyre több adatot termelünk és fogyasztunk, egyre nagyobb az igény az adatfeldolgozására, ami mindinkább hibrid felhők (on-prem, privát és a kereskedelmi felhő adatközpontok kombinációja) segítségével történik. Az adatmennyiség exponenciális növekedése ráirányította a figyelmet az adatközpontok óriási energiafogyasztására. Ezért a fenntarthatóság növeléséért nagyon sokat lehet tenni e számítógép-rendszerek energiahatékonyságának növelésén keresztül.

Az IBM folyamatosan javítja a hibrid felhők minden elemének működését, a rendszerek teljesítményének és hatékonyságának növelésétől kezdve a munkaterhelések dinamikus elosztásáig az összes rendelkezésre álló erőforrás között, azért, hogy csökkenteni lehessen az adatközpontok és a vállalatok energiafelhasználását és kibocsátását.

A jelenlegi IBM Power10 processzorok becslések szerint 30 százalékkal javították a hatékonyságot az előző generációhoz képest. Ez processzoronként, rackenként és adatközpontonként nagyobb teljesítményt jelent. A rendszereknél ez a teljesítményhatékonyság 33 százalékos javulását mutat az IBM Power E1080 szerverplatform esetében a Power9 processzorral ellátott E980-hoz képest, és 52 százalékos javulást a Power8 processzorral ellátott E880C-hez képest.

Az IBM úgy építette be a fenntarthatóságot az üzleti stratégiájába, hogy a termékeit és szolgáltatásait világszerte használó kormányzati és kereskedelmi szervezetekkel számos területen – a mezőgazdaságtól a közlekedésig – a fenntarthatósággal is számoló üzleti és technológiai megoldásokat dolgoznak ki – jegyzete meg Jim McGregor.

Az IBM-nek jelentős erőforrásai vannak az időjárás-modellezésben, az amerikai Weather Company (amely a weather.com időjárás-előrejelző portált üzemelteti) is az érdekeltségei közé tartozik. A Big Blue az éghajlati kockázatelemzésben vezető The Climate Service-szel is együttműködött, hogy a Climanomics elemzési platformon keresztül az éghajlati adatokat beágyazzák a pénzügyi döntésekbe. A platform segít a szervezeteknek megérteni, számszerűsíteni és mérsékelni az éghajlati kockázatokat.

De az IBM energia-, gyártó- és közlekedési vállalatokkal dolgozik a kibocsátás csökkentése, az éghajlati kockázatok kezelése, a fenntartható energia hasznosítása, a rendszerhatékonyság javítása és a fenntartható ellátási láncok működtetése érdekében. Emellett az IBM tudományos szervezetek széles körével is együttműködik az éghajlatváltozás modellezésében és elemzésében.

Az IBM Research, a cég K+F részlege a világ egyik legnagyobb ipari kutatóintézete, amely hat kontinensen tizenkét laboratóriumot működtet. Ezekben különféle fejlett technológiákat használva készítenek elemzéseket az éghajlatváltozás enyhítéséhez, illetve segítenek a különféle szervezeteknek a kockázatok felmérésében és az alkalmazkodásban a klímaváltozáshoz. Emellett részt vesznek a szén-dioxid leválasztásához és tárolásához szükséges új anyagok és módszerek fejlesztésének felgyorsításában is.

A cég Rio de Janeiro-i és tokiói laboratóriumaiban például egy anyagtudományi kutatásban a számítási felhőket és a mesterséges intelligenciát kombinálva fejlesztettek ki új polimereket CO2-leválasztó membránokhoz. Az IBM Research tudósai emellett azt is elemezték, hogyan lehet kihasználni a porózus kőzetekben természetesen előforduló apró üres tereket a szén-dioxid tárolására folyékony vagy szilárd formában. Az IBM tehát a fenntarthatóság miatt folyamatosan megjelenő kihívásokat arra is használja, hogy megőrizze, működésben tartsa a technológiai vezető szerephez szükséges innovációt.

Forrás: Computerworld

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss