Connect with us

Gazdaság

Hét trend a pénzügyi biztonság világából

pénzügyi

A világjárvány leszálló ágában egyértelművé vált, hogy a fogyasztók hosszú távon is használni fogják a digitális fizetést.

Az elmúlt két évben a kényelem, a megbízhatóság és a biztonság mind hozzájárultak az elektronikus kereskedelem, valamint az érintéses fizetések számának robbanásszerű növekedéséhez Európában és hazánkban is. A fogyasztói magatartásban bekövetkezett változásokkal azonban a külső fenyegetések is továbbfejlődnek, az átlagos internetfelhasználó pedig könnyebben lehet csalás áldozata. Az egyre kifinomultabb támadások miatt sokszor olyan módszerekhez kell folyamodni a vállalatoknak, amelyek 20 éve még csak hollywoodi filmekben szerepeltek. A kiberbiztonsági munka egy része, mint például az etikus hackelési kísérletek, vagy az IP-címek és GPS-adatok háromszögelése a bűnözők elfogása érdekében akár egy Jason Bourne filmben sem lennének műfajidegenek. Csak maga a Visa Advanced Authorization szolgáltatás becslések szerint 26 milliárd dollárnyi csalást segített megelőzni 2021-ben.

A koronavírus-járvány számos korábbi feltételezést felülírt arról, hogyan, hol és mikor dolgozunk, vásárolunk vagy éppen játszunk. A Digital Commerce 360 kutatása szerint a pandémia 2019 végi megjelenése óta az e-kereskedelem volumene robbanásszerűen nőtt, a digitális streaming szolgáltatások előfizetéseinek bevételei átlépték az 1 milliárd dolláros mérföldkövet, és a Visa hálózatában végrehajtott peer-to-peer (magánszemélyek közötti) fizetések is megduplázódtak. A legtöbb járvány utáni trendben közös nevező a digitális fizetések növekvő jelentősége. Másképpen fogalmazva, a digitális pénz biztonságos, megbízható és gyors mozgása a magánszemélyek, vállalkozások és kormányok között a mai globális gazdaság motorja – a néhány forintos digitális letöltésektől a 4 millió dolláros határokon átnyúló vállalati tranzakciókig.

Az életmentő gyógyszerek beszerzésének biztosítása vagy a kormányok hatékony segélyosztása járvány idején leginkább a Visához hasonló hálózatokra hárul, amelyek rendelkeznek az ezekkel kapcsolatos tranzakciók lebonyolításához szükséges technológiával, tapasztalattal és széleskörű partneri hálózattal. Ugyanakkor a bűnszervezetek a világjárványban egy újabb lehetőséget láttak meg az emberi és technológiai sebezhetőségek kihasználására. Ha a felhasználók oldaláról közelítünk, akkor kiderül, hogy a kéretlenül kapott linkekre az internetezők 78%-a kattint rá, míg az emberek 51%-a bevallotta, hogy online tevékenységei nagy részében ugyanazt a jelszót használja. Eközben a globális szervezetek 81%-a tapasztalt fokozott kiberfenyegetettséget, 79%-uk pedig kiberincidens miatti leállással szembesült.

A Visa az elmúlt öt évben világszerte 9 milliárd dollárt fektetett be csalásmegelőzési- és a kiberbiztonsági fejlesztésekbe. A cég valós idejű, globális technológiát használ a fizetések védelmére a határokat nem ismerő csalókkal szemben, és folyamatosan naprakészen tartja védelmi rendszereit. A visszaélések pedig immár csak a tranzakciók kevesebb mint 0,1%-ánál fordulnak elő – ami az összes fizetési forma között a legalacsonyabb arány.

Ez azonban önmagában nem elég. A fizetési ökoszisztéma összes résztvevőjének védelme érdekében a Visa folyamatosan fejleszti biztonsági rendszereit, hiszen a csalók folyamatosan új módszerekkel használják ki a sérülékeny pontokat.

Íme hét trend a pénzügyi biztonság világából, amely meghatározhatja az iparág jövőjét és biztosíthatja a fogyasztók védelmét.

  1. A biometria lesz a fintech-ek, a kibocsátók és a kereskedők által választott alapértelmezett hitelesítési forma

A biometriával kapcsolatban a múltban több sikertelen bevezetési kísérletet láthattunk, de a világjárvány, a felismerési pontosság javulása, az új módozatok (viselkedési biometria) és a technológiát elfogadó fogyasztók növekvő száma 2022-re alapot teremt a változásra. A biometria az erős ügyfélhitelesítési (SCA) követelmény megvalósításának kulcsfontosságú technológiája is. Az irányelv Európán túl is visszhangot keltett, és a szabályozással még nem rendelkező piacok is vizsgálják, hogyan lehetne megerősíteni a hitelesítési követelményeket az internetes bűnözés általános növekedése miatt. A Visa eddig több mint 3,5 milliárd EMV® 3-D Secure tranzakciót dolgozott fel, hogy erősebb ügyfélhitelesítéssel segítsen megelőzni a csalást az elektronikus kereskedelmi tranzakciókban. Az adatok azt mutatják, hogy a kockázatalapú hitelesítés magasabb hitelesítési arányt és növekedést is eredményez. Ezen kérdések kezelésének előremutató példája a FIDO Alliance, amely az iparági vezetők széleskörű közreműködésével jött létre. Felismerték, hogy a vállalatoknak el kell távolodnia a jelszavaktól, és a digitális személyazonosságot kell elfogadniuk a jövő útjaként.

  1. A kifinomultabb elkövetési módszerek növekedése miatt a manuális kezelés már nem elegendő

Az e-kereskedelem a világjárvány alatt is mentőöv volt a különböző méretű vállalkozások számára, és ebben nem lesz változás – csak a fogyasztók fizetési szokásai fognak fejlődni. Elterjednek a „Buy Now, Pay Later” (vásárolj most, fizess később) megoldások is. Ezek az új fizetési módok azonban nemcsak a fogyasztók, hanem a csalók számára is lehetőséget jelentenek.
Az enumerációs támadások – amikor a hackerek adatokat tudnak kinyerni egy platformról -, a személyazonosságiés a számlaátvételi csalások egyre nagyobb számban fordulnak elő, és világszerte az e-kereskedelmet veszik célba. Kihasználják a megfelelő csalásmegelőzési képességekkel nem rendelkező online csatornákat, és az internet által kínált anonimitás árnyékában követnek el visszaéléseket. Ez egy olyan új kihívás, amellyel a kibocsátóknak és a kereskedőknek egyaránt szembe kell nézniük, és amelyet közösen kell megoldaniuk.

  1. A kriptopénzek iránti érdeklődés folytatódni fog, és az ágazatnak szüksége lesz az ügyfelek megismerésére, a pénzmosás elleni küzdelemre és a kiberbiztonságra vonatkozó piaci szabályozásra

A fogyasztók érdeklődése a kriptovaluták iránt továbbra is növekszik, a csalók pedig követik a pénzt. Annak ellenére, hogy a főcímek azt sugallják, hogy a kriptovaluták egyre szélesebb körben terjednek, még mindig a fejlődés kezdeti szakaszában vannak, ami lehetőséget teremt a csalók számára. Az ágazat tartós és felelősségteljes növekedése a bizalom kiépítésén múlik majd – ez magában foglalja a fizetési biztonság és a szabályozási követelmények kezelését is.

  1. A kibocsátók és a kereskedők összefognak a kártyabirtokos megtévesztésén alapuló csalások ellen

Az ilyen típusú visszaélések száma az e-kereskedelem elterjedésével párhuzamosan emelkedett. A hagyományos hitelesítési megoldások csak az egyenlet egyik felét jelentik, mivel a visszaéléseket olykor a jogszerű számlatulajdonosok követik el. A visszaélések költségei a kibocsátókat és a kereskedőket további kiadásokkal terhelik, például vitafeldolgozási költségekkel, a csalási modell romlásával, és a csalási kockázati profilok növekedésével, ami kihathat az intézmény megítélésére.

  1. A vállalatok több pénzt fognak befektetni az üzletmenet folytonosságába és a kockázatkezelésbe, a beszállítókat pedig a kockázatok mérséklése érdekében szigorúbban fogják vizsgálni

A kockázatkezelés gyakran figyelmen kívül hagyott és alulértékelt része az üzletmenet-folytonosság. A világjárvány megmutatta, hogy a szervezeteknek fel kell készülniük az ügyfelek és a munkavállalók szolgáltatási zavarainak megelőzésére, különösen a globális cégeknek, amelyek alanyai a régióspecifikus kockázatoknak is. Ezek a kockázatok a kibernetikai kockázatoktól kezdve a közegészségügyön át az éghajlatváltozásig és a természeti katasztrófákig is terjedhetnek. A Visa évtizedeken át dolgozott az üzletmenet-folytonossági tervének kialakításán, fejlesztésén és végrehajtásán, hogy a globális fizetési hálózata működőképes és biztonságos maradjon, ezáltal a világkereskedelem továbbra is zavartalanul működhessen. Ráadásul a kockázatnak való kitettség túlmutat a vállalat közvetlen érintettségén, és magában foglalja az ökoszisztéma-partnerek és szolgáltatók kockázatát is. A világjárvány számos üzletmenet-folytonossági tervet próbára tett, és a vállalatoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk terveiket a szabályozásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében.

  1. A többrétegű kiberbiztonság tud csak teljeskörű védelmet nyújtani a támadások ellen

A modern vállalati kiberbiztonság kulcsa a fenyegetések több szemszögű vizsgálata. A Visa például több mint 1000 főállású kiberbiztonsági szakembert alkalmaz, több petabájtnyi adatot elemez, ami lehetővé teszi számukra, hogy megvédjék a cég hálózatát a rosszindulatú szoftverektől, a nulladik napi támadásoktól és a bennfentes fenyegetésektől. Egy újabb biztonsági réteget hozzáadva a gépi tanulási (Machine Learning) modellek pedig előjelzik és kijavítják a hálózat pontenciálisan sebezhető pontjait. Ezen felül az ügyféloldalon a Visa biztonsági csapata figyeli, átvizsgálja és ellenőrzi az ügyfélrendszereket a gyanús tevékenységek és sebezhetőségek szempontjából. A sebezhetőségi tesztelés önmagában 31 millió dollárt takarított meg a cég ügyfeleinek a 2021-es pénzügyi évben.  A megelőzés másik módja a téves ügyfél-visszautasítások minimalizálása. Ennek érdekében a Visa a legújabb mélytanulási technikákat alkalmazza, hogy akár 30%-kal csökkentse a hibás elutasításokat.

  1. 360 fokos védelem fejlett hitelesítési eszközökkel

Mivel a pénzügyi tevékenységek többsége ma már a felhőben zajlik, kritikus fontosságú, hogy az ügyféladatokat, bárhol is történjenek a tranzakciók, megvédjék. A hitelesítés 2.0 – a fogyasztóvédelem jövője – a Visa által úttörőként bevezetett tokenekre épül, amelyek a kártyabirtokosok adatait az adott tranzakcióra vonatkozó egyedi azonosítóval helyettesítik és így csökkentik a személyazonosság-lopás kockázatát.  A megoldás sikerességét támasztja alá, hogy a tokenizáció 60%-os növekedést mutat éves szinten és 2,5%-os növekedést eredményezett a jóváhagyási arányokban, valamint 28%-os visszaesést a csalások számát tekintve. Európában a Visa új hitelesítési technológiája, az EMV 3DS használata 2021 eleje óta megháromszorozódott, ami egybeesett a kártya jelenléte nélküli csalások 28%-os csökkenésével, és a cég szerint a technológia egyre szélesebb körű elterjedésével további jelentős eredményeket lehet elérni a bűnözők elleni küzdelemben.

Gazdaság

Ötven százalékos a drágulás a telekpiacon

Országos szinten egy év alatt ötven százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC) a telekpiacon – derült ki a hálózat legfrissebb összesítéséből. Továbbra is Budapesten a legmagasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára.

Az Otthon Centrum országos összegzése szerint tavaly 21,5 ezer forintra nőtt az építési telkek átlagos négyzetméterára, ami az előző évi átlagértékhez képest 50 százalékos áremelkedésnek felel meg. Abszolút áron átlagosan 40 millió forintért találtak gazdára az építési telkek, ami 31 százalékkal haladja meg az előző évi átlagértéket. A keresletben nem történt változás, az OC kínálatában tavaly ugyanannyi telek cserélt tulajdonost, mint az ezt megelőző évben – közölte Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető azt is elmondta, hogy továbbra is a fővárosban a legdrágább telket vásárolni, ami kiváltképp érvényes a budai övezetre, ahol a családi ház építésére alkalmas telkek négyzetméteréért több mint 100 ezer forintot kellett fizetni. A II. kerületben 102 ezer forint, a XI. kerületben 141 ezer forint az átlag, míg a külső pesti kerületekben ennél mérsékeltebb négyzetméterárak az irányadóak, például a XVIII. és XX. kerületben 75 ezer, a XVII. kerületben 40 ezer forint volt a fajlagos telekár átlagértéke.

A Budapesthez közeli településeket is több tízezer forintos négyzetméterár jellemzi: az agglomeráció tavalyi csúcstartója Nagykovácsi, átlag 62 ezer forinttal, míg Érden és Törökbálinton átlagosan 40 ezer forintba került egy négyzetméternyi telek. A fővárosi agglomeráció pesti része ennél valamivel barátibb árakkal kecsegtet: Kerepesen 30 ezer, Erdőkertesen 25 ezer forint a négyzetméter átlagára. A fővárostól távolabb viszont ennek a töredékéért is telekhez lehet jutni, például Cegléden 8 ezer forint volt a telek négyzetméter átlagértéke az OC közvetítésével létrejött tranzakciók alapján.

A megyei jogú városokban komoly különbségek alakultak ki a telekpiacon: a legdrágább város Debrecen, négyzetméterenkénti 38 ezer forintos átlagárral, míg Győrben vagy Székesfehérváron az átlagérték 9 ezer forint volt. „A hatalmas szórás csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, sokkal inkább a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése és a beépíthetőség mértéke a döntő. A városperemi elhelyezkedés, a kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottság vagy a szabályozás, például az építhető lakásszám korlátozása az árazást is erősen befolyásolja” – árnyalta a vidéki folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. A szakember megjegyezte, a kisebb települések relatíve még mindig olcsók és négyzetméterenként néhány ezer forintért is lehet telket venni.

„Az országos összesítés szerint tavaly 50 százalékos drágulás után 21,5 ezer forintra emelkedett a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, ám nagyon szétnyílt az árolló. A kedvelt övezetekben lévő, kiépített infrastruktúrájú telkek a nagyobb kereslet miatt jobban drágultak, ezért a telekpiacon is hatalmas a szórás”

– jegyezte meg az elemzési vezető, aki megerősítette: nagyon sokat számít a lokáció, például nem mindegy, hogy vízparti vagy attól távolabbi teleket kívánnak értékesíteni. Szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete: a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek jellemzően vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a kettő közti különbség. Nem utolsó sorban pedig a beépíthetőség, valamint a közművek megléte is jelentősen befolyásolja az árat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

  • Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
  • A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
  • Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
  • Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek. 

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant. 

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke. 

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget. 

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget. 

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek. 

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett. 

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után. 

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter. 

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit. 

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss