Gazdaság

Hét trend a pénzügyi biztonság világából

A világjárvány leszálló ágában egyértelművé vált, hogy a fogyasztók hosszú távon is használni fogják a digitális fizetést.

Az elmúlt két évben a kényelem, a megbízhatóság és a biztonság mind hozzájárultak az elektronikus kereskedelem, valamint az érintéses fizetések számának robbanásszerű növekedéséhez Európában és hazánkban is. A fogyasztói magatartásban bekövetkezett változásokkal azonban a külső fenyegetések is továbbfejlődnek, az átlagos internetfelhasználó pedig könnyebben lehet csalás áldozata. Az egyre kifinomultabb támadások miatt sokszor olyan módszerekhez kell folyamodni a vállalatoknak, amelyek 20 éve még csak hollywoodi filmekben szerepeltek. A kiberbiztonsági munka egy része, mint például az etikus hackelési kísérletek, vagy az IP-címek és GPS-adatok háromszögelése a bűnözők elfogása érdekében akár egy Jason Bourne filmben sem lennének műfajidegenek. Csak maga a Visa Advanced Authorization szolgáltatás becslések szerint 26 milliárd dollárnyi csalást segített megelőzni 2021-ben.

A koronavírus-járvány számos korábbi feltételezést felülírt arról, hogyan, hol és mikor dolgozunk, vásárolunk vagy éppen játszunk. A Digital Commerce 360 kutatása szerint a pandémia 2019 végi megjelenése óta az e-kereskedelem volumene robbanásszerűen nőtt, a digitális streaming szolgáltatások előfizetéseinek bevételei átlépték az 1 milliárd dolláros mérföldkövet, és a Visa hálózatában végrehajtott peer-to-peer (magánszemélyek közötti) fizetések is megduplázódtak. A legtöbb járvány utáni trendben közös nevező a digitális fizetések növekvő jelentősége. Másképpen fogalmazva, a digitális pénz biztonságos, megbízható és gyors mozgása a magánszemélyek, vállalkozások és kormányok között a mai globális gazdaság motorja – a néhány forintos digitális letöltésektől a 4 millió dolláros határokon átnyúló vállalati tranzakciókig.

Az életmentő gyógyszerek beszerzésének biztosítása vagy a kormányok hatékony segélyosztása járvány idején leginkább a Visához hasonló hálózatokra hárul, amelyek rendelkeznek az ezekkel kapcsolatos tranzakciók lebonyolításához szükséges technológiával, tapasztalattal és széleskörű partneri hálózattal. Ugyanakkor a bűnszervezetek a világjárványban egy újabb lehetőséget láttak meg az emberi és technológiai sebezhetőségek kihasználására. Ha a felhasználók oldaláról közelítünk, akkor kiderül, hogy a kéretlenül kapott linkekre az internetezők 78%-a kattint rá, míg az emberek 51%-a bevallotta, hogy online tevékenységei nagy részében ugyanazt a jelszót használja. Eközben a globális szervezetek 81%-a tapasztalt fokozott kiberfenyegetettséget, 79%-uk pedig kiberincidens miatti leállással szembesült.

A Visa az elmúlt öt évben világszerte 9 milliárd dollárt fektetett be csalásmegelőzési- és a kiberbiztonsági fejlesztésekbe. A cég valós idejű, globális technológiát használ a fizetések védelmére a határokat nem ismerő csalókkal szemben, és folyamatosan naprakészen tartja védelmi rendszereit. A visszaélések pedig immár csak a tranzakciók kevesebb mint 0,1%-ánál fordulnak elő – ami az összes fizetési forma között a legalacsonyabb arány.

Ez azonban önmagában nem elég. A fizetési ökoszisztéma összes résztvevőjének védelme érdekében a Visa folyamatosan fejleszti biztonsági rendszereit, hiszen a csalók folyamatosan új módszerekkel használják ki a sérülékeny pontokat.

Íme hét trend a pénzügyi biztonság világából, amely meghatározhatja az iparág jövőjét és biztosíthatja a fogyasztók védelmét.

A biometria lesz a fintech-ek, a kibocsátók és a kereskedők által választott alapértelmezett hitelesítési forma

A biometriával kapcsolatban a múltban több sikertelen bevezetési kísérletet láthattunk, de a világjárvány, a felismerési pontosság javulása, az új módozatok (viselkedési biometria) és a technológiát elfogadó fogyasztók növekvő száma 2022-re alapot teremt a változásra. A biometria az erős ügyfélhitelesítési (SCA) követelmény megvalósításának kulcsfontosságú technológiája is. Az irányelv Európán túl is visszhangot keltett, és a szabályozással még nem rendelkező piacok is vizsgálják, hogyan lehetne megerősíteni a hitelesítési követelményeket az internetes bűnözés általános növekedése miatt. A Visa eddig több mint 3,5 milliárd EMV® 3-D Secure tranzakciót dolgozott fel, hogy erősebb ügyfélhitelesítéssel segítsen megelőzni a csalást az elektronikus kereskedelmi tranzakciókban. Az adatok azt mutatják, hogy a kockázatalapú hitelesítés magasabb hitelesítési arányt és növekedést is eredményez. Ezen kérdések kezelésének előremutató példája a FIDO Alliance, amely az iparági vezetők széleskörű közreműködésével jött létre. Felismerték, hogy a vállalatoknak el kell távolodnia a jelszavaktól, és a digitális személyazonosságot kell elfogadniuk a jövő útjaként.

A kifinomultabb elkövetési módszerek növekedése miatt a manuális kezelés már nem elegendő

Az e-kereskedelem a világjárvány alatt is mentőöv volt a különböző méretű vállalkozások számára, és ebben nem lesz változás – csak a fogyasztók fizetési szokásai fognak fejlődni. Elterjednek a „Buy Now, Pay Later” (vásárolj most, fizess később) megoldások is. Ezek az új fizetési módok azonban nemcsak a fogyasztók, hanem a csalók számára is lehetőséget jelentenek.
Az enumerációs támadások – amikor a hackerek adatokat tudnak kinyerni egy platformról -, a személyazonosságiés a számlaátvételi csalások egyre nagyobb számban fordulnak elő, és világszerte az e-kereskedelmet veszik célba. Kihasználják a megfelelő csalásmegelőzési képességekkel nem rendelkező online csatornákat, és az internet által kínált anonimitás árnyékában követnek el visszaéléseket. Ez egy olyan új kihívás, amellyel a kibocsátóknak és a kereskedőknek egyaránt szembe kell nézniük, és amelyet közösen kell megoldaniuk.

A kriptopénzek iránti érdeklődés folytatódni fog, és az ágazatnak szüksége lesz az ügyfelek megismerésére, a pénzmosás elleni küzdelemre és a kiberbiztonságra vonatkozó piaci szabályozásra

A fogyasztók érdeklődése a kriptovaluták iránt továbbra is növekszik, a csalók pedig követik a pénzt. Annak ellenére, hogy a főcímek azt sugallják, hogy a kriptovaluták egyre szélesebb körben terjednek, még mindig a fejlődés kezdeti szakaszában vannak, ami lehetőséget teremt a csalók számára. Az ágazat tartós és felelősségteljes növekedése a bizalom kiépítésén múlik majd – ez magában foglalja a fizetési biztonság és a szabályozási követelmények kezelését is.

A kibocsátók és a kereskedők összefognak a kártyabirtokos megtévesztésén alapuló csalások ellen

Az ilyen típusú visszaélések száma az e-kereskedelem elterjedésével párhuzamosan emelkedett. A hagyományos hitelesítési megoldások csak az egyenlet egyik felét jelentik, mivel a visszaéléseket olykor a jogszerű számlatulajdonosok követik el. A visszaélések költségei a kibocsátókat és a kereskedőket további kiadásokkal terhelik, például vitafeldolgozási költségekkel, a csalási modell romlásával, és a csalási kockázati profilok növekedésével, ami kihathat az intézmény megítélésére.

A vállalatok több pénzt fognak befektetni az üzletmenet folytonosságába és a kockázatkezelésbe, a beszállítókat pedig a kockázatok mérséklése érdekében szigorúbban fogják vizsgálni

A kockázatkezelés gyakran figyelmen kívül hagyott és alulértékelt része az üzletmenet-folytonosság. A világjárvány megmutatta, hogy a szervezeteknek fel kell készülniük az ügyfelek és a munkavállalók szolgáltatási zavarainak megelőzésére, különösen a globális cégeknek, amelyek alanyai a régióspecifikus kockázatoknak is. Ezek a kockázatok a kibernetikai kockázatoktól kezdve a közegészségügyön át az éghajlatváltozásig és a természeti katasztrófákig is terjedhetnek. A Visa évtizedeken át dolgozott az üzletmenet-folytonossági tervének kialakításán, fejlesztésén és végrehajtásán, hogy a globális fizetési hálózata működőképes és biztonságos maradjon, ezáltal a világkereskedelem továbbra is zavartalanul működhessen. Ráadásul a kockázatnak való kitettség túlmutat a vállalat közvetlen érintettségén, és magában foglalja az ökoszisztéma-partnerek és szolgáltatók kockázatát is. A világjárvány számos üzletmenet-folytonossági tervet próbára tett, és a vállalatoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk terveiket a szabályozásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében.

A többrétegű kiberbiztonság tud csak teljeskörű védelmet nyújtani a támadások ellen

A modern vállalati kiberbiztonság kulcsa a fenyegetések több szemszögű vizsgálata. A Visa például több mint 1000 főállású kiberbiztonsági szakembert alkalmaz, több petabájtnyi adatot elemez, ami lehetővé teszi számukra, hogy megvédjék a cég hálózatát a rosszindulatú szoftverektől, a nulladik napi támadásoktól és a bennfentes fenyegetésektől. Egy újabb biztonsági réteget hozzáadva a gépi tanulási (Machine Learning) modellek pedig előjelzik és kijavítják a hálózat pontenciálisan sebezhető pontjait. Ezen felül az ügyféloldalon a Visa biztonsági csapata figyeli, átvizsgálja és ellenőrzi az ügyfélrendszereket a gyanús tevékenységek és sebezhetőségek szempontjából. A sebezhetőségi tesztelés önmagában 31 millió dollárt takarított meg a cég ügyfeleinek a 2021-es pénzügyi évben. A megelőzés másik módja a téves ügyfél-visszautasítások minimalizálása. Ennek érdekében a Visa a legújabb mélytanulási technikákat alkalmazza, hogy akár 30%-kal csökkentse a hibás elutasításokat.

360 fokos védelem fejlett hitelesítési eszközökkel

Mivel a pénzügyi tevékenységek többsége ma már a felhőben zajlik, kritikus fontosságú, hogy az ügyféladatokat, bárhol is történjenek a tranzakciók, megvédjék. A hitelesítés 2.0 – a fogyasztóvédelem jövője – a Visa által úttörőként bevezetett tokenekre épül, amelyek a kártyabirtokosok adatait az adott tranzakcióra vonatkozó egyedi azonosítóval helyettesítik és így csökkentik a személyazonosság-lopás kockázatát. A megoldás sikerességét támasztja alá, hogy a tokenizáció 60%-os növekedést mutat éves szinten és 2,5%-os növekedést eredményezett a jóváhagyási arányokban, valamint 28%-os visszaesést a csalások számát tekintve. Európában a Visa új hitelesítési technológiája, az EMV 3DS használata 2021 eleje óta megháromszorozódott, ami egybeesett a kártya jelenléte nélküli csalások 28%-os csökkenésével, és a cég szerint a technológia egyre szélesebb körű elterjedésével további jelentős eredményeket lehet elérni a bűnözők elleni küzdelemben.

Related Topics:biztonság felhő gazdaság pénzügyi tevékenység trend

Up Next

Fizetőssé tenné Elon Musk a Twittert

Don't Miss

Elvárás és versenyelőny a hatékony adat- és dokumentumkezelés

Gazdaság

A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége

A Konecta, az ügyfélélmény és a digitális szolgáltatások globális piacvezetője bejelentette stratégiai szövetségét a technológiai szektor meghatározó szereplőjével, a Lenovóval. Az együttműködés a kategóriaelső technológiai megoldásokat ötvözi a fejlett ügyfélkezelési szakértelemmel, hogy alapjaiban formálja át a digitális munkahelyi megoldásokhoz és a munkavállalói élményhez fűződő piaci megközelítést.

A partnerség alapgondolata egy égető piaci kérdésre ad választ: miért épülne a digitális munkahely széttagolt IT-szerződésekre és egymástól független szolgáltatókra, ha működhetne egységes, mesterséges intelligencia által vezérelt élményplatformként is? A felek piacformáló szereplőként kívánják átírni az iparági játékszabályokat: közvetlen alternatívát kínálnak a merev, hagyományos IT-outsourcing modellekkel szemben, újradefiniálva a vállalati szolgáltatások beszerzését és üzemeltetését.

Beszállítói viszonyból stratégiai összefonódás

Ami kezdetben hagyományos partneri kapcsolatnak indult, az mára mély stratégiai együttműködéssé fejlődött. Miközben a Konecta globális programot indított saját munkahelyi infrastruktúrájának modernizálására, a Lenovo túllépett a technológiai beszállító szerepén: kulcsfontosságú partnerré vált egy olyan AI-alapú működési modell kidolgozásában, amely az automatizáció révén jelentősen csökkenti az emberi erőforrás-igényt. A Konecta globális hálózatában – amely több mint 100 000 munkavállalót érint – már megkezdődött a Lenovo szolgáltatásainak fokozatos bevezetése.

Ezzel párhuzamosan a Konecta vette át a Lenovo e-kereskedelmi tevékenységének támogatását, és a felek már tárgyalnak a CX-üzleti folyamatok kiszervezéséről (BPO), valamint az AI-támogatott szolgáltatási képességek kiterjesztéséről. A folyamatok 2025-ben, Egyiptomban sikeresen elindultak, tovább erősítve ezzel is a régió növekvő szerepét globális CX- és digitális központként.

Diszruptív modell a digitális munkahelyekért

A Konecta és a Lenovo egy közös, teljes körű digitális munkahelyi ajánlatot fejlesztett ki, amely közvetlenül versenybe száll a piacon már elterjedt, bevett rendszerekkel.

Míg korábban a vállalatok bonyolult és széttagolt ökoszisztémákra – külön eszközgyártókra, infrastruktúra-szolgáltatókra és IT-támogatókra – támaszkodtak, az új modell az egységre törekszik.

Az ajánlat a Konecta AI-vezérelt szolgáltatásmenedzsmentjére és CX-szakértelmére épít, amelyet a Lenovo a digitális munkahelyek integrátoraként emel a következő technológiai szintre. A cél a teljes technológiai ökoszisztéma egyesítése, ahol az AI-képes eszközök és a vállalati platformok közvetlenül az üzleti célokat szolgálják.

Fogyasztói szintű élmény bevezetése a szervezeti működésbe

Míg az ügyfélélmény az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, a belső munkavállalói folyamatok gyakran továbbra is reaktívak, folyamatvezéreltek és hibajegy-alapúak maradtak. A partnerség egyik központi célja, hogy a fogyasztói CX-szabványokat a belső munkavállalói élményre is alkalmazza.

Az új modellben a munkavállalókra kiemelt ügyfélként tekintenek: az AI-alapú chat- és önkiszolgáló funkciók villámgyors ügyintézést tesznek lehetővé, míg a többcsatornás (omnichannel) elérés a kommunikáció zökkenőmentességét garantálja. Az adatközpontú személyre szabás révén a rendszer érezhetően hatékonyabbá teszi a mindennapi munkát, így az IT-támogatás egy reaktív folyamatból valódi prémium digitális szolgáltatássá lényegül át.

Jövőbe mutató alternatíva

Ahogy a vállalatok modernizálják technológiai környezetüket és a munkavállalói élményt (EX) is fejlesztik, a Konecta–Lenovo stratégiai szövetség a hagyományos IT-szolgáltatási modellekkel szemben egy jövőbe mutató alternatívát kínál.

A Konecta-Lenovo partnerség az egyszerűsítést választotta a komplexitás helyett. Az eszközpark, a háttérinfrastruktúra és a terméktámogatás egységesítésével egy olyan rugalmas szemléletmódot alakítottak ki, amely képes a digitálisan fejlett munkaerő legmagasabb igényeit is kiszolgálni.

„Ez a szövetség tükrözi azt az ambíciónkat, hogy újragondoljuk a technológia és a szolgáltatás találkozását. A Lenovo technológiai fölényének és a Konecta CX-szakértelmének ötvözésével egy olyan modellt alkottunk, amely az intelligenciára és a felhasználói elégedettségre épül”

– hangsúlyozta Julien Vidal, a Konecta csoport növekedési igazgatója (CGO).

„A Digital Workplace kezdeményezések középpontjában az áll, hogy javítsuk a munkavállalói élményt, ezáltal felszínre hozzuk a produktivitást, az innovációt, sőt még a kreativitást is”

-tette hozzá Rakshit Ghura, a Lenovo Digital Workplace Solutions alelnöke és általános igazgatója.

„A Konectával közösen segítünk a szervezeteknek abban, hogy hatékonyabb és eredményközpontúbb munkakörnyezetet teremtsenek.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k

Új lehetőség nyílt a hazai kis- és középvállalkozások számára: immár social media és Google-kampányok megvalósítására, linképítésre, SEO- és PR-cikkek online megjelenítésére is igényelhető támogatás a Modern Vállalkozások Programján belül. A projekteket a Content’ n more (CNM) ügynökség viszi, mely tíz éve támogatja a hazai vállalkozások online láthatóságát.

A DIMOP Plusz, GINOP Plusz, valamint a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében elérhető pályázatok célja, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak a digitális térben – olvasható honlapjukon. A CNM ügynökség 10 éve segít hazai vállalkozásokat az online térben való megjelenésben, legyen szó több milliárdos forgalommal bíró cégről, vagy pár főt foglalkoztató vállalkozásról, vagy éppen szárnyait bontogató startupról.

Támogatott Google Ads és Meta-kampányok

A pályázatok kiemelt célja a digitális jelenlét fejlesztése, amely ma már elengedhetetlen feltétele az üzleti növekedésnek. A támogatott tevékenységek között a Content’n more jóvoltából már támogatottan elérhetőek Google Ads kampányok, Meta-kampányok (Facebook és Instagram). Az ügynökség a költés optimalizálásától kezdve a teljeskörű lebonyolítást vállalja, marketingterv kidolgozásával, kreatívok gyártásával, és a kampányt megerősítő SEO-cikkek megjelenések szervezésével. „Egy vállalkozás online jelenlétének megalapozása, legyen szó Goolge vagy AI keresésekről, egyértelműen a SEO-nál kezdődik” – emeli ki Lóska Márton ügyvezető.

Szakértői segítség a kampányok tervezésében és lebonyolításában

A pályázó vállalkozások nem maradnak egyedül a kampányok megvalósítása során. Az ügynökség szakértő csapata a teljes folyamatban képes támogatást nyújtani. Hogy a kampányok folyamatosan a cégek igényeihez legyenek alakítva.

A cég komplex szemlélettel dolgozik: a marketing, a PR és az online sajtómegjelenések összehangolásával segíti a vállalkozásokat abban, hogy igény szerint ne csak direkt eladásokat produkáljanak, hanem hosszú távon is erősítsék márkájukat.

Google Ads és Facebook-kampányok: gyors eredmények, hosszú távú hatás

A jól felépített Google Ads és Facebook-kampányok nemcsak azonnali forgalmat generálnak, hanem értékes adatokat is szolgáltatnak a vállalkozások számára. A hirdetési aktivitást a SEO-alapú tartalommarketing és a célzott PR-cikkek egészítik ki, amelyek erősítik a bizalmat és javítják a láthatóságot. „Egyértelmű, hogy egy gyors készletkisöpréshez a Facebook- és Google Ads kampányok a legcélravezetőbbek

Pályázati forrásból erősíthető az online láthatóság

A Modern Vállalkozások Programján belül elérhető támogatások valódi lehetőséget kínálnak a kkv-knak arra, hogy pályázati forrásból fejlesszék digitális marketingtevékenységüket. A cél nem csupán a megjelenés, hanem az üzleti eredmény: több érdeklődő, nagyobb ismertség és erősebb piaci pozíció.

A támogatási konstrukciók segítségével a vállalkozások biztonságos, szakmailag megalapozott környezetben vághatnak bele a Google- és közösségimédia-kampányokba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?

A globális ingatlanpiac értéke több száz billió dollárra tehető. Az ingatlanok ma a valós eszközök (RWA – real-world assets) piacának legnagyobb szegmensét alkotják, értékének közel egyharmadát képviselve. Ráadásul az előrejelzések szerint a tokenizáció mértéke ezen a területen a következő években többszörösére nőhet. Vajon ez már forradalom? Nem feltétlenül.

A blockchain nem annyira magát az ingatlanpiacot változtatja meg, hanem inkább annak infrastruktúráját – különösen a szerződéskötés és az elszámolások módját.

Az első ingatlan-tokenizációra vélhetően 2019-ben került sor Párizsban. Egy 6,5 millió euró értékű luxusingatlant 100 tokenre bontottak, amelyeket további 100 000 egységre osztottak fel. Így összesen 10 millió „részvény” került értékesítésre. Néhány év alatt a tokenizált ingatlanpiac milliárd dolláros nagyságrendre nőtt. 2025-re már 844 aktív projekt használta a blockchain technológiát az építési és ingatlanfolyamatok támogatására – ez 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és zsinórban az ötödik év volt kétszámjegyű bővüléssel.

A Spherical Insights & Consulting jelentése szerint a globális tokenizált ingatlanpiac 2033-ra elérheti a 16,51 milliárd dollárt, évi 19,5%-os átlagos növekedési ütem (CAGR) mellett. Az Entralon Hub elemzése még optimistább: szerintük az RWA értéke ebben a szektorban 19,4 milliárd dollárra nőhet 2033-ra, ami 21%-os CAGR-nek felel meg. Bármelyik előrejelzés bizonyuljon is pontosnak, a trend egyértelmű: a piac évről évre kétszámjegyű ütemben növekszik.

A Deloitte elemzői is vizsgálták a tokenizált ingatlanpiacot, azonban az ő becsléseik jóval messzebbre mutatnak. Szerintük 2035-re az RWA értéke az ingatlanszektorban akár a 4 billió dollárt is elérheti. Az ilyen jelentős eltérés aggodalomra adhat okot. Amikor az ingatlanpiac tokenizációjáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy a blockchain lehetővé teszi az ingatlanok digitális részekre (tokenekre) bontását, amelyek részvényekhez hasonlóan adhatók-vehetők. A Deloitte azonban jóval tágabb kontextusban vizsgálja a blockchain szerepét: számításaikba beletartoznak a jelzáloghitelek, értékpapírosítások és ingatlanalapok is.

„A blockchain technológia óriási potenciállal bír, de nem szükséges teljesen forradalmasítania az ingatlantulajdon modelljét ahhoz, hogy kulcsszerepet töltsön be az iparágban. A hitelezéshez, hitel-elszámoláshoz és ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök kereskedelméhez kötődő folyamatokban betöltött szerepe hónapról hónapra nő. Ezek a területek adják majd a jövőbeni piac legnagyobb részét”

– mondja Ignacio Aguirre Franco, a Bitget CMO-ja.

Az ingatlanszektorban a blockchain egyik legígéretesebb alkalmazása az úgynevezett okosszerződés (smart contract) – programozható megállapodás, amely automatikusan végrehajtódik, ha a meghatározott feltételek teljesülnek.

„Az okosszerződések használata jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a vásárlási folyamatot. A tranzakció kulcselemei kódolva vannak, és automatikusan, megváltoztathatatlan és átlátható módon hajtódnak végre. Ez nemcsak a harmadik felek – például ügyvédek, közjegyzők, bankok, brókerek vagy bíróságok – szükségességét csökkenti, hanem a tranzakciós költségeket is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az okosszerződések sikere a bemeneti adatok pontosságán múlik. A blockchain garantálja a végrehajtás helyességét, de nem az adatok pontosságát”

– magyarázza Ignacio Aguirre Franco.

Ez azt jelentheti, hogy bár a közvetítők szerepe a szerződéskötésnél csökkenhet, az adatok ellenőrzésében továbbra is fontosak maradhatnak. Azonban mielőtt az okosszerződések széles körben elterjednének az ingatlanpiacon, a jogszabályi környezetnek is alkalmazkodnia kell. Európa legtöbb országában az ingatlantulajdon átruházásához jelenleg közjegyzői okirat és nyilvántartási bejegyzés szükséges.

A tokenizáció egyik legnagyobb előnye a töredéktulajdon (fractional ownership) lehetősége, amely jelentősen csökkenti a belépési küszöböt. Az eszközök digitális részekre bontásával a kisbefektetők is vásárolhatnak egy ingatlanból vagy egy több eszközt tartalmazó alapból. Ez nemcsak a befektetések hozzáférhetőségét növeli, hanem a következő évtizedben akár több billió dollárral is bővítheti a teljes szektort. Emellett a tokenizáció új, globális befektetési termékek létrehozását is lehetővé teszi, fokozatosan nemzetközivé téve az ingatlanpiacot, és növelve annak likviditását.

Decentralizált, elosztott és manipulációval szemben ellenálló adatbázisként a blockchain akár az ingatlan-nyilvántartásokat is kiválthatja. Biztosítja az adatok megváltoztathatatlanságát és az ingatlanok teljes történetének átláthatóságát – ami kulcsfontosságú a nyilvántartások szempontjából. A blockchainen tárolt adatok valós idejű hozzáférést biztosíthatnak, és jelentősen csökkenthetik a csalások – például a dupla értékesítés vagy rejtett terhek – kockázatát.

Ezt már több ország is felismerte: például Grúzia 2016-ban tesztelt blockchain-alapú földhivatali rendszert, míg Svédországban a Lantmäteriet végzett hasonló pilot projektet. Bár a svéd projektet végül leállították, Grúzia fontolgatja a nyilvántartás blockchainre helyezését és az ingatlanok tokenizációját állami infrastruktúrán keresztül.

„Grúzia és Svédország tapasztalatai azt mutatják, hogy a blockchain az ingatlan-nyilvántartásokban leginkább kiegészítő rétegként működik. Nem váltja ki teljesen a meglévő intézményeket, és még a legfejlettebb megoldások sem szüntetik meg az állam szerepét, de jelentősen növelhetik a biztonságot és az átláthatóságot”

– mondja egy Bitget-szakértő.

A blockchain széles körű alkalmazása technológiailag már megvalósítható, de számos akadály továbbra is fennáll. A legnagyobb ezek közül a jogi szabályozás. Az ingatlantulajdon több százezer társtulajdonos közötti megosztása új szabályokat igényel, amelyek meghatározzák a tulajdonosi jogokat, a társasházakkal való kapcsolatot és az állam hozzáférését a titkosított adatokhoz. Emellett a nemzeti szabályozások közötti különbségek megnehezítik a nemzetközi befektetéseket és növelik a jogi kockázatokat.
A technikai kihívások sem elhanyagolhatók: a svéd példa jól mutatja, milyen összetett feladat a blockchain integrálása a meglévő rendszerekbe.
Ehhez társulnak a kulturális és edukációs akadályok is. A blockchain továbbra is kevéssé ismert a kriptovilágon kívül, és sok befektető, bróker vagy tanácsadó óvatosan viszonyul az új megoldásokhoz. A biztonság kérdése szintén fontos:

„A technológia esetében sosem zárható ki teljesen egy kibertámadás kockázata, de a többrétegű biztonsági rendszerek jelentősen csökkentik ennek esélyét és következményeit”

– teszi hozzá Ignacio Aguirre Franco.

A blockchain technológia még mindig újdonságnak számít az ingatlanszektorban. A tokenizáció jelenleg az ingatlanpiac csupán töredékét teszi ki. Rövid távon nem fogja teljesen átalakítani az iparágat, de már most is fokozatosan formálja annak infrastruktúráját és befektetési gyakorlatát. Ahogyan a bankrendszerben, itt is először a folyamatok egyszerűsítését és az automatizációt hozza el – és csak ezt követően nyílhat meg az út a tulajdonlási modellek és az eszközkereskedelem mélyebb átalakulása előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!