Gazdaság

Hét trend a pénzügyi biztonság világából

A világjárvány leszálló ágában egyértelművé vált, hogy a fogyasztók hosszú távon is használni fogják a digitális fizetést.

Az elmúlt két évben a kényelem, a megbízhatóság és a biztonság mind hozzájárultak az elektronikus kereskedelem, valamint az érintéses fizetések számának robbanásszerű növekedéséhez Európában és hazánkban is. A fogyasztói magatartásban bekövetkezett változásokkal azonban a külső fenyegetések is továbbfejlődnek, az átlagos internetfelhasználó pedig könnyebben lehet csalás áldozata. Az egyre kifinomultabb támadások miatt sokszor olyan módszerekhez kell folyamodni a vállalatoknak, amelyek 20 éve még csak hollywoodi filmekben szerepeltek. A kiberbiztonsági munka egy része, mint például az etikus hackelési kísérletek, vagy az IP-címek és GPS-adatok háromszögelése a bűnözők elfogása érdekében akár egy Jason Bourne filmben sem lennének műfajidegenek. Csak maga a Visa Advanced Authorization szolgáltatás becslések szerint 26 milliárd dollárnyi csalást segített megelőzni 2021-ben.

A koronavírus-járvány számos korábbi feltételezést felülírt arról, hogyan, hol és mikor dolgozunk, vásárolunk vagy éppen játszunk. A Digital Commerce 360 kutatása szerint a pandémia 2019 végi megjelenése óta az e-kereskedelem volumene robbanásszerűen nőtt, a digitális streaming szolgáltatások előfizetéseinek bevételei átlépték az 1 milliárd dolláros mérföldkövet, és a Visa hálózatában végrehajtott peer-to-peer (magánszemélyek közötti) fizetések is megduplázódtak. A legtöbb járvány utáni trendben közös nevező a digitális fizetések növekvő jelentősége. Másképpen fogalmazva, a digitális pénz biztonságos, megbízható és gyors mozgása a magánszemélyek, vállalkozások és kormányok között a mai globális gazdaság motorja – a néhány forintos digitális letöltésektől a 4 millió dolláros határokon átnyúló vállalati tranzakciókig.

Az életmentő gyógyszerek beszerzésének biztosítása vagy a kormányok hatékony segélyosztása járvány idején leginkább a Visához hasonló hálózatokra hárul, amelyek rendelkeznek az ezekkel kapcsolatos tranzakciók lebonyolításához szükséges technológiával, tapasztalattal és széleskörű partneri hálózattal. Ugyanakkor a bűnszervezetek a világjárványban egy újabb lehetőséget láttak meg az emberi és technológiai sebezhetőségek kihasználására. Ha a felhasználók oldaláról közelítünk, akkor kiderül, hogy a kéretlenül kapott linkekre az internetezők 78%-a kattint rá, míg az emberek 51%-a bevallotta, hogy online tevékenységei nagy részében ugyanazt a jelszót használja. Eközben a globális szervezetek 81%-a tapasztalt fokozott kiberfenyegetettséget, 79%-uk pedig kiberincidens miatti leállással szembesült.

A Visa az elmúlt öt évben világszerte 9 milliárd dollárt fektetett be csalásmegelőzési- és a kiberbiztonsági fejlesztésekbe. A cég valós idejű, globális technológiát használ a fizetések védelmére a határokat nem ismerő csalókkal szemben, és folyamatosan naprakészen tartja védelmi rendszereit. A visszaélések pedig immár csak a tranzakciók kevesebb mint 0,1%-ánál fordulnak elő – ami az összes fizetési forma között a legalacsonyabb arány.

Ez azonban önmagában nem elég. A fizetési ökoszisztéma összes résztvevőjének védelme érdekében a Visa folyamatosan fejleszti biztonsági rendszereit, hiszen a csalók folyamatosan új módszerekkel használják ki a sérülékeny pontokat.

Íme hét trend a pénzügyi biztonság világából, amely meghatározhatja az iparág jövőjét és biztosíthatja a fogyasztók védelmét.

A biometria lesz a fintech-ek, a kibocsátók és a kereskedők által választott alapértelmezett hitelesítési forma

A biometriával kapcsolatban a múltban több sikertelen bevezetési kísérletet láthattunk, de a világjárvány, a felismerési pontosság javulása, az új módozatok (viselkedési biometria) és a technológiát elfogadó fogyasztók növekvő száma 2022-re alapot teremt a változásra. A biometria az erős ügyfélhitelesítési (SCA) követelmény megvalósításának kulcsfontosságú technológiája is. Az irányelv Európán túl is visszhangot keltett, és a szabályozással még nem rendelkező piacok is vizsgálják, hogyan lehetne megerősíteni a hitelesítési követelményeket az internetes bűnözés általános növekedése miatt. A Visa eddig több mint 3,5 milliárd EMV® 3-D Secure tranzakciót dolgozott fel, hogy erősebb ügyfélhitelesítéssel segítsen megelőzni a csalást az elektronikus kereskedelmi tranzakciókban. Az adatok azt mutatják, hogy a kockázatalapú hitelesítés magasabb hitelesítési arányt és növekedést is eredményez. Ezen kérdések kezelésének előremutató példája a FIDO Alliance, amely az iparági vezetők széleskörű közreműködésével jött létre. Felismerték, hogy a vállalatoknak el kell távolodnia a jelszavaktól, és a digitális személyazonosságot kell elfogadniuk a jövő útjaként.

A kifinomultabb elkövetési módszerek növekedése miatt a manuális kezelés már nem elegendő

Az e-kereskedelem a világjárvány alatt is mentőöv volt a különböző méretű vállalkozások számára, és ebben nem lesz változás – csak a fogyasztók fizetési szokásai fognak fejlődni. Elterjednek a „Buy Now, Pay Later” (vásárolj most, fizess később) megoldások is. Ezek az új fizetési módok azonban nemcsak a fogyasztók, hanem a csalók számára is lehetőséget jelentenek.
Az enumerációs támadások – amikor a hackerek adatokat tudnak kinyerni egy platformról -, a személyazonosságiés a számlaátvételi csalások egyre nagyobb számban fordulnak elő, és világszerte az e-kereskedelmet veszik célba. Kihasználják a megfelelő csalásmegelőzési képességekkel nem rendelkező online csatornákat, és az internet által kínált anonimitás árnyékában követnek el visszaéléseket. Ez egy olyan új kihívás, amellyel a kibocsátóknak és a kereskedőknek egyaránt szembe kell nézniük, és amelyet közösen kell megoldaniuk.

A kriptopénzek iránti érdeklődés folytatódni fog, és az ágazatnak szüksége lesz az ügyfelek megismerésére, a pénzmosás elleni küzdelemre és a kiberbiztonságra vonatkozó piaci szabályozásra

A fogyasztók érdeklődése a kriptovaluták iránt továbbra is növekszik, a csalók pedig követik a pénzt. Annak ellenére, hogy a főcímek azt sugallják, hogy a kriptovaluták egyre szélesebb körben terjednek, még mindig a fejlődés kezdeti szakaszában vannak, ami lehetőséget teremt a csalók számára. Az ágazat tartós és felelősségteljes növekedése a bizalom kiépítésén múlik majd – ez magában foglalja a fizetési biztonság és a szabályozási követelmények kezelését is.

A kibocsátók és a kereskedők összefognak a kártyabirtokos megtévesztésén alapuló csalások ellen

Az ilyen típusú visszaélések száma az e-kereskedelem elterjedésével párhuzamosan emelkedett. A hagyományos hitelesítési megoldások csak az egyenlet egyik felét jelentik, mivel a visszaéléseket olykor a jogszerű számlatulajdonosok követik el. A visszaélések költségei a kibocsátókat és a kereskedőket további kiadásokkal terhelik, például vitafeldolgozási költségekkel, a csalási modell romlásával, és a csalási kockázati profilok növekedésével, ami kihathat az intézmény megítélésére.

A vállalatok több pénzt fognak befektetni az üzletmenet folytonosságába és a kockázatkezelésbe, a beszállítókat pedig a kockázatok mérséklése érdekében szigorúbban fogják vizsgálni

A kockázatkezelés gyakran figyelmen kívül hagyott és alulértékelt része az üzletmenet-folytonosság. A világjárvány megmutatta, hogy a szervezeteknek fel kell készülniük az ügyfelek és a munkavállalók szolgáltatási zavarainak megelőzésére, különösen a globális cégeknek, amelyek alanyai a régióspecifikus kockázatoknak is. Ezek a kockázatok a kibernetikai kockázatoktól kezdve a közegészségügyön át az éghajlatváltozásig és a természeti katasztrófákig is terjedhetnek. A Visa évtizedeken át dolgozott az üzletmenet-folytonossági tervének kialakításán, fejlesztésén és végrehajtásán, hogy a globális fizetési hálózata működőképes és biztonságos maradjon, ezáltal a világkereskedelem továbbra is zavartalanul működhessen. Ráadásul a kockázatnak való kitettség túlmutat a vállalat közvetlen érintettségén, és magában foglalja az ökoszisztéma-partnerek és szolgáltatók kockázatát is. A világjárvány számos üzletmenet-folytonossági tervet próbára tett, és a vállalatoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk terveiket a szabályozásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében.

A többrétegű kiberbiztonság tud csak teljeskörű védelmet nyújtani a támadások ellen

A modern vállalati kiberbiztonság kulcsa a fenyegetések több szemszögű vizsgálata. A Visa például több mint 1000 főállású kiberbiztonsági szakembert alkalmaz, több petabájtnyi adatot elemez, ami lehetővé teszi számukra, hogy megvédjék a cég hálózatát a rosszindulatú szoftverektől, a nulladik napi támadásoktól és a bennfentes fenyegetésektől. Egy újabb biztonsági réteget hozzáadva a gépi tanulási (Machine Learning) modellek pedig előjelzik és kijavítják a hálózat pontenciálisan sebezhető pontjait. Ezen felül az ügyféloldalon a Visa biztonsági csapata figyeli, átvizsgálja és ellenőrzi az ügyfélrendszereket a gyanús tevékenységek és sebezhetőségek szempontjából. A sebezhetőségi tesztelés önmagában 31 millió dollárt takarított meg a cég ügyfeleinek a 2021-es pénzügyi évben. A megelőzés másik módja a téves ügyfél-visszautasítások minimalizálása. Ennek érdekében a Visa a legújabb mélytanulási technikákat alkalmazza, hogy akár 30%-kal csökkentse a hibás elutasításokat.

360 fokos védelem fejlett hitelesítési eszközökkel

Mivel a pénzügyi tevékenységek többsége ma már a felhőben zajlik, kritikus fontosságú, hogy az ügyféladatokat, bárhol is történjenek a tranzakciók, megvédjék. A hitelesítés 2.0 – a fogyasztóvédelem jövője – a Visa által úttörőként bevezetett tokenekre épül, amelyek a kártyabirtokosok adatait az adott tranzakcióra vonatkozó egyedi azonosítóval helyettesítik és így csökkentik a személyazonosság-lopás kockázatát. A megoldás sikerességét támasztja alá, hogy a tokenizáció 60%-os növekedést mutat éves szinten és 2,5%-os növekedést eredményezett a jóváhagyási arányokban, valamint 28%-os visszaesést a csalások számát tekintve. Európában a Visa új hitelesítési technológiája, az EMV 3DS használata 2021 eleje óta megháromszorozódott, ami egybeesett a kártya jelenléte nélküli csalások 28%-os csökkenésével, és a cég szerint a technológia egyre szélesebb körű elterjedésével további jelentős eredményeket lehet elérni a bűnözők elleni küzdelemben.

Related Topics:biztonság felhő gazdaság pénzügyi tevékenység trend

Up Next

Fizetőssé tenné Elon Musk a Twittert

Don't Miss

Elvárás és versenyelőny a hatékony adat- és dokumentumkezelés

Gazdaság

Az LG az IFA 2026 kiállításon bemutatta teljes prémium RGB-termékcsaládját

Az LG Electronics (LG) a szeptember 4–8. között Berlinben megrendezett IFA 2026 kiállítás közönségének is bemutatta az LG Micro RGB evo (MRGB95 modell) prémium kategóriás, ultranagy képernyős LCD-tévét, amely kiemelkedő színtisztaságot kínál.

Az LG saját fejlesztésű Micro RGB technológiáját és az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzort[1] alkalmazó fejlett televízió nagy tisztasággal különíti el a vörös, zöld és kék alapszíneket, amelynek köszönhetően elnyerte a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.

Prémium LCD-színek, függetlenül igazolt RGB-színtisztasággal

Az LG Micro RGB evo és az LG Mini RGB evo modellek az LG saját fejlesztésű „High Purity RGB Spectrum Display” technológiáját alkalmazzák, amely növeli a vörös, zöld és kék alapszínek tisztaságát, így természetesebb és kifejezőbb színvisszaadást biztosít. Ezen színek nagy tisztaságának és egyértelmű elkülönítésének köszönhetően a televíziók rendkívül tiszta, élethű színeket jelenítenek meg.

Ezt a kiemelkedő színteljesítményt függetlenül tanúsította a TÜV Rheinland: az LG Micro RGB evo (MRGB95), valamint az LG Mini RGB evo (MRGB9M és MRGB85) modellek kapták a „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványt[2].

A tanúsítvány jelentőségéről Hüseyin Derman, a TÜV Rheinland európai termékek regionális értékesítési vezetője (Regional Sales Manager of Products Europe) így nyilatkozott:

„Az LG Micro RGB evo technológiája sikeresen teljesítette azt a szigorú vizsgálatot, amelynek során kiderült, hogy képes-e fizikailag és optikailag is rendkívül tiszta színeket produkálni az RGB hullámhosszok keveredésének teljes mértékű megakadályozásával. Ezt igazolja a TÜV Rheinland tanúsítványa.”

Díjnyertes mesterséges intelligencia általi feldolgozás a tiszta színek és a pontos kontraszt érdekében

Az LG Micro RGB evo központi eleme az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzor, az LG legfejlettebb okostévé-processzora, amelyet a vállalat csúcskategóriás OLED modelljeiben is alkalmaz. A Kettős AI Modulra (Dual AI Engine) épülő megoldás egyidejűleg elemzi a textúrákat és az éleket, így filmek, sorozatok és játékok során is egységesebb és élethűbb képeket eredményez.

A Precision Color Enhancer („Precíz Színjavítás”) technológia megőrzi az egyes alapszínek lehető legtisztább megjelenését, miközben pontosan szabályozza a köztes árnyalatokat, így finomabb színfokozatokat és természetesebb átmeneteket hoz létre. Ezt egészíti ki a Micro Dimming Ultra („Mikro Fényerő-szabályozás Ultra”), amely több ezer zóna fényerejének pontos vezérlésével javítja a kontrasztot, és így a sötét, valamint a világos jelenetekben egyaránt láthatóvá teszi a részleteket. Ezek a technológiák az LG Micro RGB evo hatalmas képernyőméretével kombinálva magával ragadó, látványos vizuális élményt teremtenek.

Az LG a prémium LCD-termékcsaládjára vonatkozó stratégiája részeként iparági szinten kiemelkedő színmegjelenítést kínál az ultranagy képernyős Micro RGB evo és az új Mini RGB evo modellekkel.

„Az LG Micro RGB evo a saját Micro RGB technológiánk kivételes színtisztaságát az α11 3. generációs AI processzor fejlett intelligenciájával ötvözi annak érdekében, hogy páratlan vizuális élményt nyújtson ultranagy képernyőn” – mondta Park Hyoung-sei, az LG média- és szórakoztatóelektronikai üzletágának (Media Entertainment Solution Company) elnöke. „A függetlenül igazolt, nagy tisztaságú RGB-színmegjelenítés jól tükrözi elkötelezettségünket amellett, hogy új mércét állítsunk a prémium LCD képminőség terén. Az RGB-kijelzők kínálatát az LG Mini RGB evo modellel teljessé téve büszkén bővítjük az ügyfeleink számára elérhető nagy teljesítményű modellek választékát.”

[1] A Tom’s Guide AI Awards 2026 győztese.

[2] Az LG RGB televíziói megszerezték a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már a pénzügyeinkről is az AI-t kérdezzük?

Szinte minden magyar hallott már a mesterséges intelligenciáról, de csak 40 százalék érzi úgy, hogy valóban tájékozott a témában.

Ez azonban nem akadályoz meg bennünket abban, hogy egyre fontosabb kérdéseinket is az AI-nak tegyük fel: minden második válaszadó kért vagy kérne tőle pénzügyi tanácsot is – derül ki a Generali megbízásából készült, országosan reprezentatív kutatásból.

Az AI gyorsabban vált a mindennapi döntéseink részévé, mint ahogy megtanultuk volna, mikor és mennyire érdemes hinnünk neki. Bár a 16 – 75 éves magyar lakosság szinte teljes egésze hallott már a mesterséges intelligenciáról, mindössze 40 százalék érzi magát tájékozottnak a témában. 45 százalék szerint kevés ismerete van róla, további 15 százaléknak pedig gyakorlatilag nincs konkrét AI-ismerete.

Közben az AI már rég nem csak szöveget ír vagy információt keres helyettünk. Egyre többen fordulnak hozzá olyan kérdésekben is, amelyek hosszú évekre meghatározhatják pénzügyi biztonságukat. A Generali Biztosító megbízásából készült országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok 23 százaléka már kért pénzügyi tanácsot mesterséges intelligenciától, további 27 százalék pedig nyitott lenne erre a jövőben. Vagyis minden második magyar el tudja képzelni, hogy pénzügyi döntései során AI segítségére támaszkodjon. A válaszadók 7 százaléka már meg is fogadta az AI által adott pénzügyi tanácsot, további 16 százalék pedig legalább részben hagyatkozott rá.

A chatbotból közben tanácsadó lett

Az AI-eszközöket használók 61 százaléka információkeresésre veszi igénybe a technológiát, de egyre több területen válik mindennapi segítővé: tanuláshoz, szövegíráshoz, munkahelyi feladatokhoz, tartalomkészítéshez, utazástervezéshez és vásárlási döntésekhez is használjuk.

A változás különösen a fiatalabb generációknál látványos. A 16 – 29 évesek harmada tanulásra vagy önképzésre is használ AI-t, 26 százalékuk szöveget írat vele, 25 százalék kép- vagy videókészítésre, 24 százalék pedig munkahelyi feladatokhoz veszi igénybe. A 60 – 75 éveseknél ugyanezek az arányok már minden esetben 10 százalék alatt maradnak, és ebben a korosztályban 35 százalék még egyáltalán nem használt AI-eszközt.

„A kutatás legfontosabb tanulsága számomra az, hogy az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak a mesterséges intelligencia felé, miközben a technológia működését és korlátait még viszonylag kevesen értik igazán. Ez önmagában nem probléma, hiszen az AI rendkívül hasznos eszköz lehet a tájékozódásban. A pénzügyekben azonban különösen fontos, hogy ne tévesszük össze a gyors információt a személyre szabott tanácsadással. Egy algoritmus nem látja az élethelyzetünket, a céljainkat vagy a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Éppen ezért a fontos pénzügyi döntésekben továbbra is nélkülözhetetlen az emberi szakértelem”

– mondta Kármán Dániel, a Generali Biztosító AI vezetője.

Használjuk – de tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne

A magyarok AI-hoz való viszonya korántsem fekete-fehér. A válaszadók 25 százaléka összességében kockázatosnak tartja a mesterséges intelligenciát, 21 százalék inkább nem lát benne veszélyt, a legnagyobb csoport, 48 százalék viszont egyszerre lát benne lehetőséget és kockázatot. Érdekes módon éppen azok feltételezik nagyobb arányban, hogy az AI kockázatos, akik saját bevallásuk szerint gyakorlatilag semmit nem tudnak róla. A magukat tájékozottnak és a kevés ismerettel rendelkezőnek tartók véleménye ezzel szemben nem tér el jelentősen egymástól.

A Generali korábbi AI-vakság elleni kampánya is erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet: egy gyors, jól strukturált és magabiztos AI-válasz attól még nem feltétlenül pontos. A technológia használata ezért újfajta tudatosságot kíván – nemcsak azt kell megtanulnunk, hogyan kérdezzünk tőle, hanem azt is, mikor érdemes visszakérdezni, ellenőrizni vagy más forrást keresni.

Ha minden információ egy kattintásra van, mit ad hozzá az ember?

Az egészségügyi és a pénzügyi döntéseknél is jelen van az AI a kutatás szerint. A magyarok 49 százaléka fordult már hozzá egészséggel kapcsolatos kérdésben, 22 százalék pedig azt mondja, hogy a kapott tanácsot meg is fogadta. A magukat AI-ban tájékozottnak érzők között tízből heten használták már a technológiát ilyen témában. A pénzügyi döntéseknél különösen fontos ez kérdés. A kutatás szerint minden negyedik magyar inkább pénzügyi szakemberhez fordulna, mint mesterséges intelligenciához. Ugyanakkor 16 százalék sem szakértőt, sem AI-t nem kérdezne ilyen témában. A Generali szerint ezért nem az AI és az emberi tanácsadás versenye a valódi kérdés. A technológia hatalmas mennyiségű információt képes gyorsan összegyűjteni és rendszerezni, miközben a személyes szakértelem ott ad többet, ahol az általános válaszok már nem elegendők.

„Attól, hogy egyre könnyebben jutunk információhoz, még nem feltétlenül lesz könnyebb jó döntést hozni. Egy tanácsadó értéke ma már nem egyszerűen abban van, hogy információt ad. Ismeri az ügyfél élethelyzetét, kérdez, visszakérdez, és segít összekapcsolni a döntést annak hosszabb távú következményeivel. Az AI nagyon erős eszköz lehet egy szakember kezében, de az emberi figyelmet, tapasztalatot és felelősséget nem teszi feleslegessé”

– mondta Baka Anett, a Generali marketingvezetője.

Erre az emberi hozzáadott értékre épít a Generali őszi kármegelőzési kampánya is, amelynek középpontjában a vállalat tanácsadói állnak. A Generali nem az AI használata ellen érvel – sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy tanuljuk meg úgy használni, hogy közben a saját ítélőképességünkre is hagyatkozzunk.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megszűnik az új lakások 5 százalékos áfája, még sincs ok aggodalomra

Első pillantásra akár 21 millió forintos áremelkedést is okozhatna az új lakások kedvezményes áfájának kivezetése, a valóság azonban jóval árnyaltabb. A változás nem egyik napról a másikra jelenik meg a lakásárakban, ráadásul a következő évek kínálatának jelentős része továbbra is 5 százalékos áfával kerülhet piacra.

Weitzel Zsolt ingatlanszakértő szerint ezért egyelőre nincs ok pánikvásárlásra.

január 1-jétől főszabály szerint megszűnik az új építésű lakóingatlanokra jelenleg alkalmazható 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. Amennyiben egy lakás nettó ára változatlan maradna, az áfa 5-ről 27 százalékra történő emelkedése a bruttó vételárat közel 21 százalékkal növelné meg. Egy ma bruttó 100 millió forintba kerülő új lakás esetében ez elméletileg csaknem 21 millió forintos drágulást jelentene.

A hír hallatán sok vásárlóban joggal merülhet fel a kérdés: érdemes-e még 2026 végéig rohanni új lakást vásárolni? Weitzel Zsolt, a REMAX Hillside ingatlanirodák tulajdonosa és az Év ipari ingatlan értékesítője szerint a rövid válasz: pánikvásárlásra egyelőre semmi ok.

A határidő elsősorban a fejlesztőket sürgeti

Az átmeneti szabályok ugyanis jelentős időbeli védelmet biztosítanak a már előkészített beruházások számára. Azoknál a projekteknél, amelyek építési engedélye 2026. december 31-ig véglegessé válik, az 5 százalékos áfa 2030. december 31-ig továbbra is alkalmazható. Hasonló átmeneti szabály vonatkozik azokra az építkezésekre is, amelyek egyszerű bejelentését a jogszabályban meghatározott határidőig tudomásul veszik.

Ez azt jelenti, hogy a következő egy-két évben átadott, sőt bizonyos esetekben még később elkészülő új lakások jelentős része változatlanul 5 százalékos áfatartalommal kerülhet értékesítésre.

„A 2026. december 31-i dátum ezért sokkal inkább a fejlesztők számára sürgető határidő, mint a vásárlóknak”

– mondja Weitzel Zsolt.

A beruházók érdeke most az, hogy a következő évekre tervezett projektjeik engedélyezése még 2026-ban lezáruljon, és ezzel 2030 végéig biztosítsák a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságát.

A valódi áremelő hatás csak később érkezhet meg

Az áfaváltozás hatása várhatóan nem 2027. január 1-jén, hanem fokozatosan, egy-három éves időtávon válhat láthatóvá. Elsősorban azoknál a beruházásoknál jelentkezhet, amelyek engedélyezése már 2027-ben vagy azt követően történik, ezért nem férnek bele az átmeneti szabályozásba.

Még ezeknél a projekteknél sem biztos azonban, hogy a teljes áfakülönbséget át lehet majd hárítani a vásárlókra. A fejlesztők árazását a telekárak, az építési költségek, a finanszírozás, a konkurens projektek kínálata és mindenekelőtt a vevők fizetőképessége együtt határozza meg.

A kínálat ráadásul már most látványosan bővül. Az MNB 2026. májusi lakáspiaci jelentése szerint Budapesten az első negyedévben mintegy 22 ezer lakást tartalmazó projekt állt fejlesztés vagy értékesítés alatt. A még megvásárolható új lakások száma éves szinten 63 százalékkal, történelmi csúcsra, 9490-re emelkedett. A KSH adatai szerint 2026 első felében országosan 6278 új lakás készült el, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben a kiadott engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 százalékkal, 16 588-ra nőtt.

A bővülő kínálat pedig fékezheti a fejlesztők áremelési lehetőségeit.

„Emiatt nem számítok arra, hogy 2027 elején általános, 20 százalék körüli áremelkedés söpör végig az új lakások piacán, mint az előző években”

– mondja Weitzel Zsolt.

A rozsdaövezeti lakások kivételt jelentenek

Fontos kivételt képeznek a kijelölt rozsdaövezeti akcióterületeken megvalósuló lakásprojektek. Ezeknél – a törvényi feltételek teljesülése esetén – 2027. január 1-je után is megmarad az 5 százalékos kedvezményes áfa.

Ez a szabályozás egyértelműen ösztönzi a használaton kívüli vagy alulhasznosított városi területek újjáélesztését. A rozsdaövezetek fejlesztésével olyan új városrészek jöhetnek létre, amelyek nemcsak lakásokat, hanem közlekedési, szolgáltatási és közösségi infrastruktúrát is biztosítanak.

Ezzel az iránnyal összhangban áll a frissen bejelentett Wekerle Sándor Lakásépítési Program is. A program jelenleg még előkészítés alatt áll, részletes pénzügyi és szabályozási rendszerét 2026 végéig kell kidolgozni. Célja a lakáskínálat bővítése, a megfizethető lakások arányának növelése, valamint az intézményi bérlakás- és kollégiumi fejlesztések támogatása. Az elképzelések szerint az uniós források mellé banki és piaci finanszírozás is társulhat, miközben egy állami lakásügynökségi rendszer lehetőségét is vizsgálják.

Mire figyeljen most a vásárló?

Az új lakást keresőknek nem önmagában az átadás dátumát kell nézniük. Ennél sokkal fontosabb, hogy az adott projekt milyen áfaszabály alá tartozik, mikor vált véglegessé az építési engedélye, illetve jogosult-e az átmeneti kedvezményre.

A szerződés megkötése előtt ezért érdemes írásban tisztázni:

a vételár milyen áfatartalommal került meghatározásra;
változhat-e az áfa mértéke az átadásig;
ki viseli egy esetleges adóváltozás pénzügyi következményét;
teljesíti-e a projekt az átmeneti szabályok feltételeit;
rozsdaövezeti beruházásnak minősül-e.

Nem azonnali árrobbanás, hanem fokozatos átrendeződés jöhet

Az 5 százalékos lakásáfa főszabály szerinti kivezetése fontos változás, de nem jelent automatikus, azonnali és minden új lakást érintő 21 százalékos drágulást.

A jelenlegi projektek jelentős része még évekig kedvezményes áfával értékesíthető, a rozsdaövezeti beruházások pedig továbbra is különleges helyzetben maradnak. A tényleges hatás várhatóan fokozatosan, elsősorban a 2027-től engedélyezett új fejlesztéseknél jelenik meg.

„A következő hónapokban ezért nem a vásárlóknak kell kapkodniuk. Sokkal inkább a fejlesztők versenyeznek az idővel azért, hogy projektjeik még bekerüljenek az 5 százalékos áfa 2030 végéig tartó átmeneti rendszerébe”

– foglalja össze Weitzel Zsolt.

A következő időszakban tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy valaki még 2026-ban vagy már 2027-ben vásárol-e új lakást. Sokkal inkább az, hogy az adott projekt pontosan milyen szabályozás alá esik, és a vevő tisztában van-e azzal, milyen áfatartalommal és milyen feltételekkel vásárol.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!