Ipar

Hazai műanyagipari újdonság: vertikális fröccsöntőgép

Egyedülálló vertikális fröccsöntőgép-rendszer kezdte meg működését hazánkban.

Több mint negyven éves tapasztalatuk van a műanyagiparban és az ipari gépek területén. Ennyi ideje foglalkoznak présgépekkel, értékesítenek és szervizelnek műanyag fröccsöntő gépeket, illetve azok perifériális berendezéseit. Többnyire horizontális gépekkel foglalkoznak, azonban a közelmúltban behoztak a magyar piacra egy vertikális berendezést, amelyről Konkoly-Thege Máté, a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője azt mondja, hogy azoknak lehet jó választás, akik eddig nem tudták, hogy lehet gyorsabban és költséghatékonyabban is gyártani. Az egyedülálló rendszer a Trimetrik Kft. székesfehérvári gyárában kezdte meg működését a közelmúltban.

A TAYU Machinery Co., Ltd. az egyik legprofesszionálisabb fröccsöntő gépgyártó a Távol-Keleten. Hogy került látóterükbe a kínai márka?

A 2008-as válság előtt ment csődbe a Battenfeld, amelynek berendezései üzletünk alapját jelentették, az új tulajdonos pedig sorra mondta fel a közép-kelet-európai régió országaival a szerződéseiket, így velünk is. Egyrészt ekkor kerültünk át a német Ferromatik Milacron-hoz, másrészt ekkor léptünk be a kínai gépgyártók piacára is. Hamar érzékeltük a megrendelőink igényét, amely szerint a válságban olcsó, de akár még a használt gépekre is fokozódik az igény, a kínaiak pedig ezeknek megfelelő, kedvező árakon kínálták az új megoldásaikat. Miután beszálltam a cégvezetésbe, az egyik első feladatom a kínai kapcsolatok kialakítása volt, aminek köszönhetően partnerségre léptünk a ChenHsong vállalattal, amelyet már több mint tíz éve képviselünk, és amely évi 15 000 darab eladott fröccsöntő géppel a világ egyik legnagyobb gyártójának számít.

A TAYU Machinery vállalattal évekkel ezelőtt már dolgoztunk együtt, azonban a közelmúltban egy olyan európai színvonalat értek el mind a vezérlés, mind a gépek mechanikáját illetően, amelyek már felveszik a versenyt a drágább európai és japán gépekkel.

Milyen berendezések találhatóak meg a márka portfóliójában?

A TAYU a közép- és felsőkategóriás gépek piacára fókuszál, azzal a céllal, hogy az európai és japán gépgyártók versenyképes alternatíváját biztosítsák. A cég nagy precizitású műanyag fröccsöntő berendezések kutatására, fejlesztésére és gyártására specializálódott. A portfóliójukban megtalálhatóak függőleges, gumi, bakelit és BMC fröccsöntő gépek egyaránt, de egészen speciális felhasználású, például golflabda-gyártó gépeket is gyártanak.

Két fő gyártóbázissal rendelkeznek Zhejiang Hangzhouban és Guangdong Dongguanban, de több mint húsz irodát működtetnek Kínában, valamint megjelentek például Németországban, Japánban, Indiában, Indonéziában, Iránban, Malajziában, Vietnámban és Brazíliában is.

Olyan nemzetközi márkák választották a megoldásaikat, mint a Siemens, a Panasonic, a Toshiba, a Nishikawa, az AAC, a FAW Group, az ABB vagy a China Midea Group.

Mit gondol, mitől lehet érdekes a magyar vállalkozásoknak egy vertikális berendezés?

Magyarországon többnyire horizontális gépekről beszélünk, ugyanis a piac nagy részét ezek a berendezések teszik ki. A vertikális gépek piaca kisebb, de ettől még létező, speciálisabb felhasználásra készülnek, amikor például féminzerteket vagy kábelvégekre szükséges fröccsönteni, tehát több komponenses gyártások esetében. Tipikusan ilyenek az elektromos alkatrészek, a háztartási elektronika, az autóipar vagy az egészségügy területei, de eladtunk már ilyen gépet a csomagolóiparban tevékenykedő cég számára is.

Általában félautomata gyártásban használják, tehát az egyik oldalon bemegy, a másik oldalon kipotyog a termék vagy akár egy robotkar emeli ki, de mindehhez szükséges emberi erőforrás is, egy operátor, aki segíti, egyben koordinálja a gyártást. A berendezés tökéletesen alkalmas multikomponenses fröccsöntésre, több állomás kialakítására is.

Legutolsó vásárlónk a Králik testvérek neve fémjelezte, székesfehérvári Trimetrik Kft. volt, akik a magyar műanyag fröccsöntés egyik meghatározó szereplői. A vállalatot 1999-ben alapították, műanyag fröccsöntött termékek gyártásával 2001 óta foglalkoznak. Mindig is a legkorszerűbb technológiai színvonalat képviselték, az Arbourg, az Engel, a KraussMaffei és a Fanuc márkájú fröccsöntő gépekkel dolgoztak, de nem volt tapasztalatuk távol-keleti berendezésekkel. Fontos megjegyeznem, hogy a műanyag fröccsöntött termékek gyártása mellett felépítették saját szerszámüzemüket, amelyben magas színvonalú technológiával tervezik és gyártják a szerszámokat.

Ők is régi partnereink, korábban perifériákat vásároltak a Thege-Plastic Kft.-től. Miután megkerestek minket, elmondták, hogy vertikális gépben gondolkodnak, és csupa európai márka volt versenyben, illetve egy japán, viszont mindegyik megoldást drágának találták. Fontos volt számukra a szállítási határidő is, amely az európai márkáknál majdnem a duplája volt a kínaiak megoldásához képest, de természetesen a TAYU kedvező árai is mellettük szóltak, amelyek ugyancsak az európai megoldásokkal összehasonlítva 40-50%-os megtakarítást jelentettek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a márka fröccsöntő gépei szervo-hidraolikus rendszerrel rendelkeznek, aminek köszönhetően alacsony karbantartási igényűek, energiatakarékosak és rendkívül precízek, tehát a kor követelményeinek maximálisan megfelelnek, nem marad sok kérdés.

Nagyon fontosnak tartom, hogy naprakész tudással és tapasztalattal rendelkezzünk, és ezeket átadjuk a partnereinknek, a megrendelőinknek is, hiszen ez a közös fejlődés egyik záloga. Az új, TAYU vertikális fröccsöntő gép behozatalával, képviseletével az a célunk, hogy a partnereinknek egy európai gyártó által beárazott hidraulikus gép áránál 40-50%-al olcsóbban tudjunk kínai gépet biztosítani, amely megoldással versenyelőnyre tehetnek szert.

A témához kapcsolódva ajánljuk korábbi cikkünket: Nem a műanyag a hibás, hanem az ember, aki rosszul használja azokat

Up Next

A Kyndryl bevezette az alkalmazás- és iparágfüggetlen üzleti digitalizációs platformot, a Kyndryl Bridge-t

Don't Miss

Új irányítást kapott a hidraulikai prés

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

Samsung (5107)
Huawei (4322)
LG (3623)
Qualcomm (3015)
RTX (2061)
Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.

Vivo Vision

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magyar kutatók fejlesztik a jövő intelligens járműveit

Évente több millió közúti baleset történik világszerte, és ezek túlnyomó többségét – mintegy 94%-át – emberi hiba okozza.

Vajon mi lenne, ha a járművek előre látnák a kockázatokat és gyorsabban reagálnának, mint akár a legjobb sofőrök? Egy magyar kutatólabor, a HUN-REN SZTAKI SCL a világ vezető technológiai és mérnöki vállalataival együttműködésben éppen ezen dolgozik.

karambolokon túl torlódásokat, üzemanyag-pazarlást és késéseket is okoz.

Képzeljünk el egy olyan autonóm rendszert, amely nem csak a közlekedési szabályokat követi, hanem képes előre „látni” a busz mögül hirtelen kilépő gyalogost, és aszerint beállítani az útvonalát, hogy elkerülje a balesetet, mielőtt az bekövetkezne. Egyre gyakrabban hallunk kisebb-nagyobb mértékben önvezető autókról, amelyek egyre fejlettebbek, de a valós közlekedési szituációkhoz és a kiszámíthatatlan emberi sofőrökhöz való alkalmazkodás sokkal nagyobb kihívás, mint azt a legtöbben gondolnánk.

Ezen akadályok leküzdése innovatív kutatást, fejlett algoritmusokat és a való világ sokféleségét megfelelően kezelő vezérlőrendszereket igényel – ezzel foglalkozik immár több mint 35 éve a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriuma (SCL).

Intelligensebb közlekedés, biztonságosabb utak

A HUN-REN SZTAKI SCL a matematikai rendszerelmélet és irányítástechnika egyik vezető hazai kutatóhelye. A laboratórium többek között a közlekedés valós kihívásainak megoldására összpontosít, olyan mesterséges intelligencia alapú vezérlő algoritmusok kifejlesztésével, amelyek lehetővé teszik az autonóm járművek számára, hogy komplex környezetekben is jobban tudjanak előre jelezni, reagálni és tanulni.

„Az autonóm járműveknek képesnek kell lenniük egy olyan világban navigálni, amely még mindig tele van emberi sofőrökkel és kiszámíthatatlan helyzetekkel. Kutatásaink célja olyan modellek létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy az önvezető autók biztonságosabb döntéseket hozzanak az utakon”

– magyarázza Gáspár Péter professzor, az SCL vezetője.

A laboratóriumban olyan helyzeteket szimulálnak és modelleznek, amelyek túl veszélyesek vagy egyenesen kivitelezhetetlenek a való életben történő teszteléshez. Gondoljunk csak arra, hogyan lehet az önvezető autót megtanítani arra, hogy megfelelően reagáljon a hirtelen úttestre lépő gyalogosra – például egy parkoló busz mögül előugró gyerekre. Itt jön képbe az SCL különleges tesztpályája, az „AI MotionLab”, ahol az elméletben és számítógépes szimulációk során már bizonyított modelleket a virtuális, illetve kiterjesztett valóság (VR, AR) és a kevert valóság (MR) alkalmazásával teszik próbára. Ez lehetővé teszi, hogy a szakemberek virtuális gyalogosokat, kerékpárosokat vagy akár kiszámíthatatlan időjárási viszonyokat hozzanak létre, amelyek valós járművekkel – az eredeti autók kicsinyített változatával – lépnek interakcióba. A digitális elemek éppúgy viselkednek, mint a való világ veszélyforrásai, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egy autonóm rendszer reakcióit biztonságos, megismételhető és költséghatékony módon vizsgálják.

Ez a módszer különösen fontos a ritka, de kritikus helyzetek kezelésének tanításában. Az SCL kutatói nem csupán a valós adatokra támaszkodnak, hanem virtuálisan generálják és szimulálják ezeket az extrém helyzeteket, lehetővé téve az önvezető rendszerek számára, hogy gyorsabban tanuljanak és megbízhatóbbá váljanak, mielőtt a nyilvános utakon bevetik őket.

A fejlett modellezés és a valós tesztelés kombinálásával az SCL nemcsak biztonságosabbá teszi az autonóm járműveket, hanem fel is gyorsítja fejlesztésüket, miközben minimalizálja a kockázatokat. Ez az innovatív megközelítés az oka annak, hogy időnként a hazai és külföldi technológiai és mérnöki vállalatok is a magyar kutatólaborhoz fordulnak fejlesztési javaslatokért. Így lehetséges az, hogy az SCL a piaci szereplőkkel közösen tevőlegesen is formálja az intelligens mobilitás jövőjét.

A mobilitáson túl

Az SCL munkája túlmutat az autonóm autókon. A kutatólabor a szélesebb körű közlekedési hatékonysággal, a járművek összekapcsolhatóságával, valamint a repülésben, a vasúti hálózatokban és az ipari energetikai megoldásokban használt biztonságkritikus vezérlőrendszerekkel is foglalkozik.

„Olyan alapkutatásokon dolgozunk, amelyek közvetlenül befolyásolják a mobilitás jövőjét. Algoritmusaink nem csupán az egyes autók jobb vezetését segítik, de hozzájárulnak akár teljes közlekedési rendszerek újratervezéséhez, hogy biztonságosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tegyék azokat”

– tette hozzá Gáspár professzor.

Bár az önvezető autók még nem lepték el tömegesen városainkat, a HUN-REN SZTAKI SCL-nél dolgozó hazai szakemberek egy olyan jövő felé építik az utat, amelyben az autonóm járművek biztonságosabbak, intelligensebbek és jobban felkészültek a kiszámíthatatlan vezetési helyzetekre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!