Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem tanszékvezető docense a napokban vehette át a Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozatát, valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Ezüstjelvényét.

A Honvédelem Napja alkalmából díjazták nemrégiben dr. Kelemen Rolandot, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetőjét. Az oktató a Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozatát vehette át beosztásában huzamos időn át végzett kiemelkedő tevékenysége, valamint szakmai érdemei elismeréséül. Néhány nappal később a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület is díjazta a győri szakembert: a szervezet Ezüstjelvényével ismerték el kimagasló társadalmi munkáját.

„A honvédelmi miniszter által adományozott címet a honvédelem területét is érintő, különösen a katonai kibertéri műveletek jogi megítélését és a tágabb értelemben vett kiberbiztonságot érintő kutatásokért, szakértői együttműködésért kaptam meg. A másik elismerést a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) éves közgyűlésén vehettem át a tavalyi, a HTE Elektronikus Információbiztonsági Vezetők Okosan Klubjával közös nagysikerű országos konferencia szervezésében vállalt szerepem, és a kiberbiztonság területén végzett tudatosító és tudományszervező tevékenységem elismeréseként. Mindkét díj fontos szakmai megerősítést jelent a számomra. Hálás vagyok az egyetemnek azért a támogatásért, amellyel e tudományterület fejlődéséhez hozzájárul”

– fogalmazott dr. Kelemen Roland. Hozzátette: ezek a díjak annak elismerését is jelentik, hogy a Széchenyi-egyetem milyen gyorsan reagál az új kihívásokra. Erre példa, hogy az intézmény vezette be az országban elsőként a kiberbiztonság jogának egyetemi szintű képzését.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Idén ünnepli magyarországi indulásának ötödik évfordulóját a Samsung és az EdisonKids szervezésében életre hívott Megoldások a holnapért kihívás, amely ez idő alatt a fiatalok egyik legfontosabb jövőépítő hazai kezdeményezésévé vált.

A jubileum alkalmából öt kiemelt szereplő, mentorok, tanárok és szakértők osztják meg, mit jelent számukra ez az egyedülálló kezdeményezés.

A Megoldások a holnapért kihívás az elmúlt öt év során fiatalok százainak nyújtott lehetőséget arra, hogy valós társadalmi és környezeti problémákra keressenek megoldásokat kreatív csapatmunkában, szakértői mentorálással. A 7-12. osztályos diákok design thinking alapú képzéseken, a Momentán Társulat vagy Szerémi Péter vezette kommunikációs tréningeken és önismereti foglalkozásokon keresztül fejlődhetnek, miközben egy jobb világ szolgálatába állíthatják a technológia iránti érdeklődésüket és empátiájukat. A program nem csak a diákoknak jelent meghatározó élményt – az őket támogató tanárokra és mentorokra is fontos hatással van, mind az évadról évadra visszatérőkre, mind az idén csatlakozókra. A jubileumi, május 30-i döntő és díjátadó pedig közeleg – ez nem csupán a nagy megmérettetés, de a kapcsolódás ünnepe is lesz, egy 5 éve formálódó, támogató és inspiráló közösségé.

5 gondolat, 5 év távlatából, 5 résztvevőtől:

Pistyur Veronika, a Bridge Budapest alapítója, a 2025-ös évad zsűritagja:

„Az Megoldások a holnapért kihívás számomra nem csupán egy verseny, hanem egy lehetőség arra, hogy a fiatalok megtapasztalják, milyen hatással lehetnek a világra. Nemcsak kreatív ötleteket hoznak, hanem tanulnak kérdezni, együttműködni, dönteni és felelősséget vállalni. Ha azt szeretnénk, hogy egy tudatosabb, kezdeményezőbb generáció nőjön fel, akkor olyan tereket kell teremtenünk, ahol ezek a kompetenciák biztonságban fejlődhetnek. Ezért hoztuk létre az EdisonKidset – hisszük, hogy a jövő döntéshozói és alakítói ma nőnek fel, és most van lehetőségünk hatni arra, milyen útravalót visznek magukkal.”

Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója és ügyvezető igazgatója, évadról évadra visszatérő mentor:

„Azt gondolom, hogy azok a fiatalok, akik ma bátran kérdeznek, gondolkodnak és kezdeményeznek, ők lesznek a jövő vállalkozói. Ők akarnak majd problémákat megoldani a világban – ehhez pedig a legnagyobb örömmel adom át a tudásomat mentorként, hiszen én is ugyanezzel a mentalitással és ambícióval működöm. A verseny szerintem lendületet ad a vállalkozó kedvű diákoknak, azokat a készségeket is fejleszti, amelyek valóban segítenek a nulláról sikeres céget építeni – boldog vagyok, hogy része lehetek olyan kezdeményezéseknek, amelyek erre fókuszálnak. A közelgő döntőtől azt várom, hogy új ötletek és kapcsolódások szülessenek, olyanok, amelyek később akár üzleti partnerségek formájában is tovább élhetnek – hozzá kell tennem, hogy a versenyzők még nagyon fiatalok. Rövidebb távon egyszerűen csak várom azt a pillanatot, ami tavaly is megtörtént: amikor hallgatom a pitchelő csapatokat, és azt érzem, hogy: na, ezért éri meg ezt csinálni.”

Dr. Meskó Bertalan, jövőkutató, a program fővédnöke:

„Az elmúlt öt évben azt kaptam fővédnökként az évadoktól, hogy egyre több diák egyre jobban átgondolt ötletekkel szeretné jobbá tenni a világot és a saját közösségeiket, és ennél nagyobb indok nem kell arra, hogy optimistán tekintsünk a jövőbe, a jövőnkbe. A döntőben, úgy hiszem, a nekem legizgalmasabb kategória, az Egészség, szárnyalni fog, és sokan kapnak kedvet ahhoz, hogy karbantartsák és fejlesszék az egészségüket.”

Zsigó Zsolt, a Nyíregyházi SzC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium matematika, fizika és informatika szakos tanára, a BánkiRobot Team vezetője, valamint a Digitális Közösségi Alkotóműhely szakmai irányítója, évek óta visszatérő csapatvezető tanár:

„A Megoldások a holnapért versenyen 2021 óta minden évben indulunk diákjaimmal, és minden évadban volt bánkis csapat a TOP 50-ben, egy alkalommal pedig egészen a TOP 8-ig jutottunk. A verseny különlegessége, hogy nem csupán megmérettetés: szakmailag is kiemelkedő támogatást jelent, hiszen az ország legkiválóbb szakemberei segítik a résztvevőket. A design thinking, a pitchelés, a mindfulness – ezek a korábban misztikusnak tűnő kifejezések kézzelfogható tudássá váltak, és erőt, magabiztosságot adtak a fiataloknak. A mostani döntő előtt izgatottan készülünk – a csapatom is, és én is. Igyekszünk a legjobbat kihozni magunkból, tudva, hogy néha a legapróbb részletek – egy mozdulat, egy mosoly, vagy egy pillantás – is döntő jelentőségűek lehetnek. A felkészülés során a mentori csapat fantasztikus támogatást nyújt: újra és újra átgondoljuk, formáljuk az üzenetet, hogy az a lehető leghatásosabban érjen célba.”

Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője:

„Amikor öt éve elindítottuk Magyarországon a Megoldások a holnapért programot, az volt a célunk, hogy valódi, értékteremtő lehetőséget adjunk a fiatalok kezébe. A program mára közösséggé nőtte ki magát – egy olyan tér lett, ahol a gondolatból tett, a kérdésből kezdeményezés születik. Büszkék vagyunk rá, hogy ennek a történetnek részesei lehetünk.”

A Megoldások a holnapért kihívás mind az öt éve arról tanúskodik, hogy a fiatalok nemcsak észreveszik a társadalmi kihívásokat, hanem megoldásokban is gondolkodnak. Ez a példaértékű attitűd – amellyel a május 30-i döntőre is készülnek – jelentős optimizmusra adhat okot bármely generációnak a közös jövőnket illetően.

További információk és jelentkezés a www.edisonkids.org  és a https://www.samsung.com/hu/solvefortomorrow/ weboldalon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A győri Széchenyi István Egyetem magyar és nemzetközi hallgatóit is bevonja tudományos tevékenységébe, sokan gyakornokként támogatják a kutatás-fejlesztést.

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar angol nyelvű, projektalapú járműmérnöki alapképzésére járó Zaid Mursi és Akram Al Saify Jordániából, míg Hasan Rafiul Bangladesből érkezett Győrbe: tanulmányaik alatt mindhárman a Járműhajtás Technológia Tanszéken zajló laboratóriumi kutatásokat segítik.

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói közösségét csaknem ezer fiatal alkotja, akik alap-, mester- és doktori képzéseken folytatják tanulmányaikat. Az intézmény emellett nagy hangsúlyt fektet kutatás-fejlesztési tevékenységére: eredményeivel erősíti a térség gazdasági versenyképességét, és hozzájárul a fenntarthatóbb jövőhöz.

Számos tudományos projekt zajlik az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon is, amelynek képzéseit hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismerik és keresik. A kar projektalapú, angol nyelvű járműmérnöki alapszakának hallgatói Akram Al Saify és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Zaid Mursi Jordániából, illetve a szintén Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Hasan Rafiul Bangladesből. A fiatalok azért választották a győri egyetemet, mert egyedülállónak találták az intézmény szerteágazó vállalati kapcsolatrendszerét.

A hallgatók közül ketten – Zaid Mursi és Hasan Rafiul – már korábban, Tudományos Diákköri Konferenciára beadott dolgozataikhoz igénybe vették a Járműhajtás Technológia Tanszéken működő laboratóriumokat. Kutatásaikhoz témavezetőjük, Nagy Gábor tanszéki mérnök nyújtott szakmai segítséget. A leendő járműmérnökök annyira elmélyedtek a témában, hogy munkáikkal továbbjutottak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, így áprilisban karuk nemzetközi képviselőiként a Debreceni Egyetemen rendezett Műszaki Tudományi Szekcióban tehetnek tanúbizonyságot tudásukról.

A kutatások és gyakorlati órák alatt mutatott lelkesedés, illetve a szakma iránti elkötelezettség miatt a két fiatal, valamint szaktársuk, Akram Al Saify számára gyakornoki lehetőséget ajánlottak az egyetem szakemberei. Akram és Zaid a Motorvizsgáló Próbateremben kaptak feladatokat Nagy Gábor tanszéki mérnök mentorálásával, míg Hasan – aki korábban is dolgozott már a tanszék munkatársainak keze alatt – a Felületanalitika és a Tribológia Laboratóriumban segíti Szabó Ádám István tanársegéd kutatásait. A dél-ázsiai országból származó fiatal már a tavaly nyáron megrendezett Audi Development Campen is megmutatta rátermettségét: a mintegy 20 különböző nemzetiségű, 35 tehetséges fiatal között teljesítményével az egyik legjobbnak bizonyult.

 „Rengeteget tanulunk itt, és számomra fontos az is, hogy nagy önállóságot várnak el tőlünk. A laboratóriumban jelentős akadémiai és ipari kutatási projektekhez járulhatok hozzá nap mint nap, ugyanakkor lehetőségem van arra is, hogy saját kutatásokat végezzek. Ez még inkább motivál arra, hogy később a tudományos pályát válasszam”

– mondta el Hasan Rafiul.

Akram Al Saify hozzátette: gyerekkori álma válik valóra azzal, hogy valódi járműipari projektekkel foglalkozhat, ugyanis gyakornoki feladataik közé tartozik például belső égésű motorok különböző üzemanyagok hatására változó teljesítményének és károsanyag-kibocsátásának megfigyelése. Gyakornoktársa, Zaid Mursi kifejtette:

„Ez a tapasztalat olyan extra tudással ruház fel minket, amivel előnyre tehetünk szert későbbi karrierünk során. Nagyon hálásak vagyunk mentorainknak, akik minden támogatást megadnak ahhoz, hogy jó szakemberek lehessünk.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!