Gazdaság

Egyre gátlástalanabbak a kiberbűnözők

Az autoriter államok egyre nagyobb kiberfenyegetést jelentenek.

2022 február 23-án a kiberbiztonság világa a hibrid hadviselés korszakába lépett azzal, hogy Oroszország immár nemcsak digitális, hanem fizikai értelemben is agressziót gyakorolt egy szuverén állam, Ukrajna ellen – derül ki a Microsoft legfrissebb Digital Defense Report jelentéséből. E szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is élen jár a kibertámadásokban. Az idei év új fejleménye a befolyásolási műveletek elterjedése: egyes államok kibertámadások technikáit alkalmazva terjesztik propagandájukat azzal a céllal, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják a közvéleményt mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.

Az elmúlt év során a kritikus infrastruktúrát célzó, államokhoz köthető kibertámadások aránya 20%-ról 40%-ra ugrott. A drasztikus növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy Oroszország a kibertérben is az ukrán infrastruktúra elpusztítására törekszik. Emellett az oroszok aktivitása megnövekedett Ukrajna szövetségesei, köztük az Egyesült Államok ellen, de a támadások célkeresztjében vannak a NATO tagállamai, illetve olyan IT-cégek is, amelyek a NATO-tagállamok kormányzati szerveinek partnerei – e támadások célja, hogy így szerezzenek hírszerzési információkat. Az elmúlt évben észlelt orosz támadások 90%-a NATO-tagállamokat, 48%-a pedig NATO-országokban működő IT-cégeket célzott.

A Digital Defense Report szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is szintet lépett a digitális hadviselésben. Irán részéről a 2021-es tálib hatalomátvételt követően megszaporodtak az Izrael és más regionális célpontok, valamint az Egyesült Államok és az EU elleni zsarolóvírusos támadások, hack-and-leak műveletek. Ezek az incidensek többek között olyan kritikus infrastruktúrák ellen irányultak, mint az Egyesült Államok kikötői hatóságai, de Microsoft legalább egy esetben észlelt olyan ransomware-támadást, amelynek célja kulcsfontosságú izraeli adatok törlése volt. Egy másik iráni akció pedig az izraeli vészhelyzeti rakétaszirénák beindítását célozta.
Észak-Korea azt követően erősítette digitális offenzíváját, hogy megkezdte eddigi legagresszívebb rakétatesztelési időszakát az idei év első felében. Az észak-koreai támadások jellemzően űripari vállalatok ellen irányultak szerte a világon azzal a céllal, hogy rakéta-technológiai információkhoz férjenek hozzá. Egy másik támadássorozat keresztény szervezetek, valamint olyan globális hírügynökségek ellen irányult, amelyek beszámolnak az észak-koreai helyzetről. De voltak olyan kibertámadások is, amelyek célpontjai kriptovalutával foglalkozó cégek voltak azzal céllal, hogy pénzt lopjanak Észak-Korea gazdaságának támogatására.
Kína eközben fokozta kémkedési tevékenységét a kibertérben és megpróbált nagyobb regionális befolyást gyakorolni Délkelet-Ázsiában, ellensúlyozva az Egyesült Államok növekvő érdeklődését a térségben. Februárban és márciusban célzott támadás indult egy prominens délkelet-ázsiai kormányközi szervezet ellen, éppen akkor, amikor bejelentették az Egyesült Államok kormánya és a regionális vezetők közötti találkozót. Kína emellett Afrikában is kamatoztatta kiberképességeit, többek között Namíbia, Mauritius, valamint Trinidad és Tobago ellen. A Digital Defense Report szerint a Kínából érkező támadások nagy része a „nulladik napi sebezhetőség” elvére épül, vagyis arra, hogy mindaddig nem ismert biztonsági réseket kihasználva érjenek el célt. A sebezhetőségre épülő stratégiát minden bizonnyal növeli, hogy a kínai szervezeteknek jelentési kötelezettségük van a kormány felé, ha a digitális rendszerekben biztonsági rést találnak.

Bár az utóbbi időszak legérdekesebb kiberfenyegetései egyértelműen az egyes államokhoz köthetők, hiba lenne figyelmen kívül hagyni az egyéb fenyegetéseket, amelyek a digitális ökoszisztémában az egyes felhasználókat érintik. A világ kiberbűnözői szervezetei ugyanis továbbra is kifinomult módszerekkel dolgozó profitorientált vállalkozások mintájára működnek.

A jelentés szerint csak a jelszavas támadások másodpercenkénti becsült száma 74%-kal emelkedett a 2020-2021-es időszakhoz képest, a zsarolóvírusok száma pedig globális szinten úgy duplázódott meg, hogy Észak-Amerikában és Európában csökkent, ugyanakkor a Latin-Amerikában bejelentett esetek száma nőtt.

Érdekesség, hogy míg a Covid-járvány alatt a jelenleginél kevésbé volt elterjedt az adathalász e-mailekkel való próbálkozás. Ugyanakkor döbbenetes mértékben emelkedett azon e-mailes akciók száma is, amelyek magukat legitim, Ukrajnát támogató szervezeteknek kiadva próbálnak kriptovalutát kicsalni magánszemélyektől.

A Microsoft felmérése szerint a befolyásolási műveletek jelentik az idei év legfontosabb változását a kiberfenyegetésekben: egyes külföldi szereplők rendkívül hatékony – gyakran kibertámadásokat idéző – technikákat alkalmaznak propaganda-célokra azért, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják egy adott terület, régió vagy ország közvéleményét. A kutatók megfigyelték, hogy Oroszország keményen dolgozott azon, hogy meggyőzze a lakosságot és sok más ország polgárait, hogy indokolt volt Ukrajna inváziója. De a koronavírus elleni oltásokat hiteltelenítő propagandát is útjára indított a nyugati országokban. Azt is megfigyelték, hogy e műveletek és a kibertámadások között egyre nagyobb az átfedés.

Az idei Digital Defense Report több ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan védekezhetnek az emberek és a szervezetek e sokrétű támadások ellen. A legfontosabb eszköz az alapszintű védelem: a többtényezős hitelesítés engedélyezésére, a biztonsági javítások alkalmazására, a tudatosság, az eszközökhöz való hozzáférési jogosultságok tisztázása, valamint a szolgáltatótól származó modern biztonsági megoldások bevezetésére.

A Microsoft adatai szerint egy átlagos vállalatnak 3500 internetre csatlakoztatott eszköze van, amelyek általában nem rendelkeznek alapvető végpontvédelemmel, ezt pedig kihasználják a támadók. Sok esetben a kibertámadás kimenetelét jóval az akció megkezdése előtt már meghatározzák: a támadók sérülékeny környezeteket használnak a kezdeti hozzáférés megszerzésére, megfigyelésre, valamint pusztításra. A felmérés megállapítja azt is, hogy hiány van biztonsági szakemberekből – ezzel a problémával a magánszektornak és a kormányoknak egyaránt foglalkoznia kell –, és a szervezeteknek a biztonságot kultúrájuk részévé kell tenniük.

A Digital Defense Report megállapításairól bővebben ITT és ITT olvashat.

Related Topics:adatvédelem center gáború gyakori kibertámadás Microsoft news

Up Next

Átlagon felül keresnek a mérnöknők, mégis nagyon kevesen vannak

Don't Miss

A kriptósok eltűnésével a chipgyártók profitja is csökken

Gazdaság

Ötven százalékos a drágulás a telekpiacon

Országos szinten egy év alatt ötven százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC) a telekpiacon – derült ki a hálózat legfrissebb összesítéséből. Továbbra is Budapesten a legmagasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára.

Az Otthon Centrum országos összegzése szerint tavaly 21,5 ezer forintra nőtt az építési telkek átlagos négyzetméterára, ami az előző évi átlagértékhez képest 50 százalékos áremelkedésnek felel meg. Abszolút áron átlagosan 40 millió forintért találtak gazdára az építési telkek, ami 31 százalékkal haladja meg az előző évi átlagértéket. A keresletben nem történt változás, az OC kínálatában tavaly ugyanannyi telek cserélt tulajdonost, mint az ezt megelőző évben – közölte Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető azt is elmondta, hogy továbbra is a fővárosban a legdrágább telket vásárolni, ami kiváltképp érvényes a budai övezetre, ahol a családi ház építésére alkalmas telkek négyzetméteréért több mint 100 ezer forintot kellett fizetni. A II. kerületben 102 ezer forint, a XI. kerületben 141 ezer forint az átlag, míg a külső pesti kerületekben ennél mérsékeltebb négyzetméterárak az irányadóak, például a XVIII. és XX. kerületben 75 ezer, a XVII. kerületben 40 ezer forint volt a fajlagos telekár átlagértéke.

A Budapesthez közeli településeket is több tízezer forintos négyzetméterár jellemzi: az agglomeráció tavalyi csúcstartója Nagykovácsi, átlag 62 ezer forinttal, míg Érden és Törökbálinton átlagosan 40 ezer forintba került egy négyzetméternyi telek. A fővárosi agglomeráció pesti része ennél valamivel barátibb árakkal kecsegtet: Kerepesen 30 ezer, Erdőkertesen 25 ezer forint a négyzetméter átlagára. A fővárostól távolabb viszont ennek a töredékéért is telekhez lehet jutni, például Cegléden 8 ezer forint volt a telek négyzetméter átlagértéke az OC közvetítésével létrejött tranzakciók alapján.

A megyei jogú városokban komoly különbségek alakultak ki a telekpiacon: a legdrágább város Debrecen, négyzetméterenkénti 38 ezer forintos átlagárral, míg Győrben vagy Székesfehérváron az átlagérték 9 ezer forint volt. „A hatalmas szórás csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, sokkal inkább a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése és a beépíthetőség mértéke a döntő. A városperemi elhelyezkedés, a kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottság vagy a szabályozás, például az építhető lakásszám korlátozása az árazást is erősen befolyásolja” – árnyalta a vidéki folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. A szakember megjegyezte, a kisebb települések relatíve még mindig olcsók és négyzetméterenként néhány ezer forintért is lehet telket venni.

„Az országos összesítés szerint tavaly 50 százalékos drágulás után 21,5 ezer forintra emelkedett a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, ám nagyon szétnyílt az árolló. A kedvelt övezetekben lévő, kiépített infrastruktúrájú telkek a nagyobb kereslet miatt jobban drágultak, ezért a telekpiacon is hatalmas a szórás”

– jegyezte meg az elemzési vezető, aki megerősítette: nagyon sokat számít a lokáció, például nem mindegy, hogy vízparti vagy attól távolabbi teleket kívánnak értékesíteni. Szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete: a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek jellemzően vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a kettő közti különbség. Nem utolsó sorban pedig a beépíthetőség, valamint a közművek megléte is jelentősen befolyásolja az árat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!