Ipar

Az ipari vállalatok mindössze harmada halad jó úton fenntarthatósági céljai eléréséhez

ipari

Az ipari vállalatok több mint fele célul tűzte ki, hogy elérje a nettó zéró üvegházhatású-gázkibocsátást, ugyanakkor kevesebb mint egyharmaduk halad jó úton ahhoz, hogy el is érje ezt – derül ki a Schneider Electric és az Omdia közös kutatásából.

A felmérés szerint az energiafelhasználás csökkentése áll leggyakrabban az ilyen kezdeményezések mögött, de a teljesítményük javítása és a költségcsökkentés is fontos motiváció a cégek számára.

Bár az ipari vállalatok ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmaznak meg, azok megvalósítása még nehézkesen megy – ez az egyik legfontosabb tanulsága a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, valamint az Omdia technológiai kutató- és tanácsadó csoport közös felmérésének. A kutatásban részt vevők több mint fele (57%) a nettó zéró kibocsátás elérését tűzte ki célul az üvegházhatású gázok (ÜHG) kapcsán. Az ehhez szükséges, fenntarthatósági beruházások esetében az energiafogyasztás csökkentése a leggyakoribb ösztönző, de a vállalkozások 49 százaléka számít arra is, hogy általában javul a teljesítményük és költségmegtakarítást is elérhetnek a zöldebb működés révén.

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a válaszadók közel fele (48%) még nem indította el teljes mértékben az elhatározott fenntarthatósági kezdeményezéseket, és kevesebb mint egyharmaduk (30%) halad jó úton ahhoz, hogy elérje a károsanyag-kibocsátás visszafogására vonatkozó célkitűzéseit.

A technológia segíti a fenntarthatósági kezdeményezéseket

A kutatás – melynek során számos ágazatból több száz ipari vállalatot kérdeztek meg világszerte – kiderítette azt is, hogy a vezetők ezen iparágakban megértik, hogy milyen hasznos támogatást nyújthat a technológia a környezeti hatásuk mérésében és csökkentésében. Az ipari vállalatok számos megoldást vizsgálnak a fenntarthatóságuk javítására, akár közvetlenül, akár közvetve, és a következő öt technológiáról gondolják úgy, hogy ezek lesznek legnagyobb hatással a fenntarthatósági kezdeményezéseikre:

  • Hatékonyabb automatizálás
  •  Energiagazdálkodási rendszerek
  • Felhőtechnológiák
  • Az ellátási lánc nyomon követése
  • Több érzékelő

Ezeken a területeken már most is folynak beruházások. A válaszadók 54 százaléka már használja a digitális ikertechnológiát a létesítmények fenntarthatóságot szem előtt tartó (újra)tervezéséhez, és több mint 50 százalékuk azt jósolja, hogy három éven belül energiagazdálkodási és megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszereket fog bevezetni.

A változás ösztönzése

Míg egyes kihívások technológiai jellegűek voltak, a kutatás arra is rávilágított, szervezeti akadályokat is le kell küzdeni a fenntarthatósági célok eléréséhez. A válaszadók közel egynegyede (23%) a konkurens prioritásokat nevezte meg problémaként, míg a kulturális változás 19 százalékuk számára jelent kihívást. Sokan megjegyezték azt is, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések sikeréhez szükség van valakire a menedzsmentben, aki ezek mögé áll és ennek megfelelően a felmérésben részt vevő cégek 78 százalékánál már a felsővezetés egyik tagja felelős ezért a témáért.

A feldolgozóipar egyre inkább megérti a fenntarthatósági és hatékonysági célok értékét. Ma már egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az emberek és a bolygó megbecsülése nagyobb nyereséghez vezet. A változáshoz azonban a hagyományos gondolkodásmód átalakítására van szükség, a fenntarthatóságnak és a jólétnek a vállalati folyamatokban, a hardverek, szoftverek kiválasztásánál és a szervezeti kultúrában is központi szerepet kell játszania, hogy azonosítani lehessen a nem hatékony működést és a pazarlást. Innen indul az ipar következő generációja

– mutatott rá Barbara Frei, a Schneider Electric ipari automatizálásért felelős ügyvezető alelnöke.

Stratégiák a sikerhez

Ahhoz, hogy az ipari vállalatok elérjék fenntarthatósági céljaikat, világos stratégiára és az azt alátámasztó adatokra lesz szükségük. A technológia kulcsfontosságú tényező lesz, beleértve a jobb érzékelő és vizualizációs eszközöket a fenntarthatósági adatok rögzítéséhez és a használható következtetésekhez.

Az ipari vállalatok számára óriási lehetőség kínálkozik. Sokuknak energiaigényes műveletekkel és hulladékkal kell megküzdeniük. A megújuló energiaforrások, az újrahasznosítás és a körkörös modellek kihasználása nemcsak a környezetnek kedvez, hanem jelentős megtérülést is biztosít. A fenntarthatósági kezdeményezéseik hatását bizonyító mérőszámokkal felvértezve a fenntarthatósági vezetők bevonhatják a dolgozókat a folyamatokba és igazolhatják a további beruházásokat – ez egy hasznos körforgás

– jelezte Alex West, az Omdia IoT és fenntarthatóság vezető elemzője.

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss