Connect with us

Ipar

Európai szintű fulfillment központ nyílt a webáruházak számára Magyarországon

fulfillment

A Boxy újraértelmezi itthon a raktárlogisztikai szolgáltatásokat.

Megkezdte „nagyüzemi” működését Magyarország legnagyobb, csúcstechnológiás fulfillment központja a Budapest melletti Üllőn. A magyar e-kereskedelem friss szereplőjeként a Boxy Zrt. egy teljesen új piacot nyit a magyar webáruházaknak a kiszervezett raktárlogisztikában (fulfillment szolgáltatások) és olyan technológiát tesz elérhetővé a hazai kiskereskedelem számára, amely eddig csak a globális szereplők kiváltsága volt. Mindezt úgy, hogy tőkeerős cégként minimalizálni tudja a piaci bizonytalanságból eredő ügyfél-kockázatokat is, ami hozzájárul a hazai e-kereskedelem egészének fejlődéséhez.

Beköszöntött a LaaS – ’logistics as a service’ korszaka a magyar e-kereskedelemben

Ma Magyarországon a webáruházak jellemzően teljes raktárat vagy polchelyet bérelnek, a megrendelt termék kiszállításához pedig külön futárszolgálatot vesznek igénybe. A kiszervezett fulfillment szolgáltatás révén azonban mindent, tehát a teljes logisztikai folyamatot A-tól Z-ig igénybe vehetik. Ezalatt értjük a webáruhaz motorokkal tökéletesen integrált raktári informatikai rendszert, a robotizalt kommissiozást és szortírozást, a hibátlan csomagolást, valamint egy raktári- és kiszállító csapat szakértelmét is. Ezért már nem szükséges a saját raktár fenntartása, sőt mind költségben, mind szolgáltatási színvonalban előnyösebb a kiszervezés, akár a legkisebb webáruházaknak is.

A csúcstechnológia és a legmodernebb logisztikai szolgáltatások egyedi skálázhatóságával pedig tehermentesíteni és magasabb szolgáltatási szintre tudja emelni a hazai online kiskereskedelmet alkotó webáruházakat is, ami hozzájárul a hazai e-kereskedelem egészének fejlődéséhez.

E-kereskedelmi trendek hazánkban

A hazai és a régió e-kereskedelmi és logisztikai veteránjai által alapított Boxy-nál úgy látják, hogy a hazai e-kereskedelem és logisztikai piac a jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére jelentős fejlődési potenciállal bír: az évről évre növekvő piac a koronavírus-járvány hatására 2019-ről 2020-ra több mint 45%-kal nőtt, majd tavaly ugyancsak jelentős, több mint 30%-os bővülést produkált. És ez – hívják fel a figyelmet a cégnél – még mindig elmarad a globális növekedés ütemétől.

E tekintetben azonban nemcsak üzletről van szó, hanem a vállalkozói kultúráról is, amiben megjelenik a szolgáltatói attitűdtől kezdve a partneri bizalmon át egy sor, a gazdaságot építő elem is

– hívja fel a figyelmet Táncsics András, a Boxy vezérigazgatója.

4 éves lemaradásban a hazai webáruházak

Az online kiskereskedelem, aminek hajtómotorjai a webshopok, jelenleg mintegy 10%-át adják a teljes hazai kiskereskedelemnek, ami globális összehasonlításban 4 éves lemaradást jelent – de nem csak a piac szerkezetét, hanem érettségét tekintve is. Ezt tükrözik a Boxy által a hazai webshopok körében készített kutatás eredményei is, amelyek szerint a megkérdezett webshopok mindössze 5%-a (!) szervezi ki raktárlogisztikai folyamatait. Guóth Patrik, a Boxy üzleti vezetője szerint ez azt jelenti, hogy a webshopok 90%-a mindent manuálisan csinál, még úgy is, hogy a csúcsidőszak a megkérdezettek 30%-ának nehézséget jelent.

A Boxy mennyiségi kedvezményének és prémium lokációjának hála, a legnagyobb futárszolgáltatók kiszállítási díjaiból is jelentős kedvezményt tud biztosítani a kisebb-közepes webshopok számára. Ez azt is jelenti, hogy az eddigi saját szerződésben kapott kiszállítási díjnál az esetek jelentős részében alacsonyabb lehet a Boxy által kínált fulfillment és kiszállítási díj összege.

A kvázi otthoni DIY módszer nem csak lassú és időigényes, de költséges folyamat is, mert az üzletfejlesztés helyett a csomagolással, és a rendelt termékek összeszedésével töltik az idejüket a webshopok munkatársai. Érdekes látleletet ad a hazai webshop bizniszről a fent idézett kutatás azon eredménye is, miszerint a válaszadók több mint fele nem tudja meghatározni az egy rendelésre jutó raktárlogisztikai költséget. A Boxy abban is többet tud nyújtani, hogy a kiszervezett logisztika minden másodperce forintosítható, ezáltal a webshopok üzleti tervezése hatékonyabbá tud válni. A Boxy reményei szerint szolgáltatásaival növelni tudja az üzleti folyamatok kiszervezése iránti bizalmat és formálni tudja az e-kereskedelmi-vállalkozói attitűdöt is.

Nemzetközi szintű fulfillment szolgáltatás már a legkisebbeknek is

Nemzetközileg megfigyelhető az a trend is, hogy az e-kereskedelem kéz a kézben jár a fulfillment szolgáltatásokkal: minél nagyobb a piac, annál nagyobb az igény a fulfillment szolgáltatásokra. Ez már csak azért is így van, mert egy magas minőséget nyújtó fulfillment szolgáltató olyan előnyöket tud biztosítani a kereskedőknek (készlet biztonság, 99% feletti pontosság és megbízhatóság, valós idejű készletinformáció, csúcsidőszakok kezelése stb.), amelyek már rövid távon is jelentős gazdasági hasznot jelentenek.

A fulfillment szolgálatói piac Magyarországon 2021-ben mintegy 100 millió EUR-os piaci lehetőséget jelentett. Ma Magyarországon nagyságrendileg tíz olyan piaci szereplő van, amely foglalkozik fulfillment szolgáltatással és saját operációval rendelkezik. A Boxy abban különbözik versenytársaitól – akik javarészt manuálisan vagy alacsony robotizáltság mellett működnek -, hogy az újonnan átadott raktárában tökélyre fejlesztette az automatizációt, amit nem csak a magas szintű robotizációval, hanem a raktárfolyamatok szervezésével ért el. Mindezek olyan mértékű hatékonyságot és gyorsaságot biztosítanak az ügyfeleknek, ami egyrészt az üzleti kockázatok csökkentését (pontosság, vagyis az kerül a csomagokba, amit valóban rendeltek, illetve real-time készletinformáció), másrészt a hozzáadott értéket jelentik (jobban megéri: akár 30-50%-os költségmegtakarítás). Mindezen összetevők a Boxy reményei szerint hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem professzionalizálódáshoz, ami hosszú távon nemzetgazdasági szinten is számottevő eredményeket jelenthet, és egyre jelentősebb e-kereskedelmi exportvolumenben teljesedhet ki.

A fulfillment center vagy fulfillment szolgáltató egy olyan raktárlogisztikai vállalat, amely átveszi a webáruház-tulajdonosoktól és egyéb online kereskedelemmel foglalkozó vállalatoktól a teljes logisztikai folyamatokat, ezáltal kiszervezésre kerül az értékesített termékek raktározása, csomagolása, illetve akár kiszállítása is. Forrás: Wikipedia

Új robotizált fulfillment raktár

Az Üllőn átadott raktár jelenleg 10 ezer négyzetméterrel áll az ügyfelek rendelkezésére, ám a további bővítés lehetőségei már most adottak: a beruházás következő fázisának tervezése már elindult. A skálázhatóság képessége lehetővé teszi a Boxy számára, hogy a meglévő kis és nagy ügyfelek mellett nagy multi szereplők logisztikai igényeit is kiszolgálja úgy, hogy például külön raktárat épít az igényeknek megfelelően.

A cég saját kiszállító flottával is rendelkezik, jelenleg Budapestet és az agglomerációt kiszolgálva. A Boxy-nál abban hisznek, hogy a profi szolgáltatások igénybevétele nem csak a nagy szereplők kiváltsága, éppen ezért van nagy jelentősége annak, hogy például már havi 100 rendeléssel dolgozó, vagy akár induló webáruházat is tudnak fogadni. A cég informatikai igazgatója, Kamuthy László elmondta, hogy

olyan technológiát biztosítunk fulfillment központunkban, amely eddig csak a világ legnagyobb e-kereskedelmi cégei számára volt elérhető, az automatizált goods-to-person rendszertől kezdve a robotizált szortirozó megoldáson át az integrált szoftveres irányító platformig”.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Ipar

Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén

A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.

Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.

A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.

A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.

„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert

– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.

„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”

– tette hozzá az EY szakértője.

A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik

Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!

Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?

Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.

Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.

Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.

Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.

A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.

A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.

Képek forrása: BME Spot Fotókör


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Fejlesztésben látják a jövőt a hazai KKV-k

A gyártással foglalkozó KKV-k technológiai terveiről készült kutatás.

A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.

Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció

A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.

Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.

Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.

Nem csak vágyak, tervek is vannak

A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.

A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.

A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.

Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.

Erre várnak még a vállalatok

A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.

Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.

A kutatásról

A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss