Connect with us

Ipar

Európai szintű fulfillment központ nyílt a webáruházak számára Magyarországon

fulfillment

A Boxy újraértelmezi itthon a raktárlogisztikai szolgáltatásokat.

Megkezdte „nagyüzemi” működését Magyarország legnagyobb, csúcstechnológiás fulfillment központja a Budapest melletti Üllőn. A magyar e-kereskedelem friss szereplőjeként a Boxy Zrt. egy teljesen új piacot nyit a magyar webáruházaknak a kiszervezett raktárlogisztikában (fulfillment szolgáltatások) és olyan technológiát tesz elérhetővé a hazai kiskereskedelem számára, amely eddig csak a globális szereplők kiváltsága volt. Mindezt úgy, hogy tőkeerős cégként minimalizálni tudja a piaci bizonytalanságból eredő ügyfél-kockázatokat is, ami hozzájárul a hazai e-kereskedelem egészének fejlődéséhez.

Beköszöntött a LaaS – ’logistics as a service’ korszaka a magyar e-kereskedelemben

Ma Magyarországon a webáruházak jellemzően teljes raktárat vagy polchelyet bérelnek, a megrendelt termék kiszállításához pedig külön futárszolgálatot vesznek igénybe. A kiszervezett fulfillment szolgáltatás révén azonban mindent, tehát a teljes logisztikai folyamatot A-tól Z-ig igénybe vehetik. Ezalatt értjük a webáruhaz motorokkal tökéletesen integrált raktári informatikai rendszert, a robotizalt kommissiozást és szortírozást, a hibátlan csomagolást, valamint egy raktári- és kiszállító csapat szakértelmét is. Ezért már nem szükséges a saját raktár fenntartása, sőt mind költségben, mind szolgáltatási színvonalban előnyösebb a kiszervezés, akár a legkisebb webáruházaknak is.

A csúcstechnológia és a legmodernebb logisztikai szolgáltatások egyedi skálázhatóságával pedig tehermentesíteni és magasabb szolgáltatási szintre tudja emelni a hazai online kiskereskedelmet alkotó webáruházakat is, ami hozzájárul a hazai e-kereskedelem egészének fejlődéséhez.

E-kereskedelmi trendek hazánkban

A hazai és a régió e-kereskedelmi és logisztikai veteránjai által alapított Boxy-nál úgy látják, hogy a hazai e-kereskedelem és logisztikai piac a jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére jelentős fejlődési potenciállal bír: az évről évre növekvő piac a koronavírus-járvány hatására 2019-ről 2020-ra több mint 45%-kal nőtt, majd tavaly ugyancsak jelentős, több mint 30%-os bővülést produkált. És ez – hívják fel a figyelmet a cégnél – még mindig elmarad a globális növekedés ütemétől.

E tekintetben azonban nemcsak üzletről van szó, hanem a vállalkozói kultúráról is, amiben megjelenik a szolgáltatói attitűdtől kezdve a partneri bizalmon át egy sor, a gazdaságot építő elem is

– hívja fel a figyelmet Táncsics András, a Boxy vezérigazgatója.

4 éves lemaradásban a hazai webáruházak

Az online kiskereskedelem, aminek hajtómotorjai a webshopok, jelenleg mintegy 10%-át adják a teljes hazai kiskereskedelemnek, ami globális összehasonlításban 4 éves lemaradást jelent – de nem csak a piac szerkezetét, hanem érettségét tekintve is. Ezt tükrözik a Boxy által a hazai webshopok körében készített kutatás eredményei is, amelyek szerint a megkérdezett webshopok mindössze 5%-a (!) szervezi ki raktárlogisztikai folyamatait. Guóth Patrik, a Boxy üzleti vezetője szerint ez azt jelenti, hogy a webshopok 90%-a mindent manuálisan csinál, még úgy is, hogy a csúcsidőszak a megkérdezettek 30%-ának nehézséget jelent.

A Boxy mennyiségi kedvezményének és prémium lokációjának hála, a legnagyobb futárszolgáltatók kiszállítási díjaiból is jelentős kedvezményt tud biztosítani a kisebb-közepes webshopok számára. Ez azt is jelenti, hogy az eddigi saját szerződésben kapott kiszállítási díjnál az esetek jelentős részében alacsonyabb lehet a Boxy által kínált fulfillment és kiszállítási díj összege.

A kvázi otthoni DIY módszer nem csak lassú és időigényes, de költséges folyamat is, mert az üzletfejlesztés helyett a csomagolással, és a rendelt termékek összeszedésével töltik az idejüket a webshopok munkatársai. Érdekes látleletet ad a hazai webshop bizniszről a fent idézett kutatás azon eredménye is, miszerint a válaszadók több mint fele nem tudja meghatározni az egy rendelésre jutó raktárlogisztikai költséget. A Boxy abban is többet tud nyújtani, hogy a kiszervezett logisztika minden másodperce forintosítható, ezáltal a webshopok üzleti tervezése hatékonyabbá tud válni. A Boxy reményei szerint szolgáltatásaival növelni tudja az üzleti folyamatok kiszervezése iránti bizalmat és formálni tudja az e-kereskedelmi-vállalkozói attitűdöt is.

Nemzetközi szintű fulfillment szolgáltatás már a legkisebbeknek is

Nemzetközileg megfigyelhető az a trend is, hogy az e-kereskedelem kéz a kézben jár a fulfillment szolgáltatásokkal: minél nagyobb a piac, annál nagyobb az igény a fulfillment szolgáltatásokra. Ez már csak azért is így van, mert egy magas minőséget nyújtó fulfillment szolgáltató olyan előnyöket tud biztosítani a kereskedőknek (készlet biztonság, 99% feletti pontosság és megbízhatóság, valós idejű készletinformáció, csúcsidőszakok kezelése stb.), amelyek már rövid távon is jelentős gazdasági hasznot jelentenek.

A fulfillment szolgálatói piac Magyarországon 2021-ben mintegy 100 millió EUR-os piaci lehetőséget jelentett. Ma Magyarországon nagyságrendileg tíz olyan piaci szereplő van, amely foglalkozik fulfillment szolgáltatással és saját operációval rendelkezik. A Boxy abban különbözik versenytársaitól – akik javarészt manuálisan vagy alacsony robotizáltság mellett működnek -, hogy az újonnan átadott raktárában tökélyre fejlesztette az automatizációt, amit nem csak a magas szintű robotizációval, hanem a raktárfolyamatok szervezésével ért el. Mindezek olyan mértékű hatékonyságot és gyorsaságot biztosítanak az ügyfeleknek, ami egyrészt az üzleti kockázatok csökkentését (pontosság, vagyis az kerül a csomagokba, amit valóban rendeltek, illetve real-time készletinformáció), másrészt a hozzáadott értéket jelentik (jobban megéri: akár 30-50%-os költségmegtakarítás). Mindezen összetevők a Boxy reményei szerint hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem professzionalizálódáshoz, ami hosszú távon nemzetgazdasági szinten is számottevő eredményeket jelenthet, és egyre jelentősebb e-kereskedelmi exportvolumenben teljesedhet ki.

A fulfillment center vagy fulfillment szolgáltató egy olyan raktárlogisztikai vállalat, amely átveszi a webáruház-tulajdonosoktól és egyéb online kereskedelemmel foglalkozó vállalatoktól a teljes logisztikai folyamatokat, ezáltal kiszervezésre kerül az értékesített termékek raktározása, csomagolása, illetve akár kiszállítása is. Forrás: Wikipedia

Új robotizált fulfillment raktár

Az Üllőn átadott raktár jelenleg 10 ezer négyzetméterrel áll az ügyfelek rendelkezésére, ám a további bővítés lehetőségei már most adottak: a beruházás következő fázisának tervezése már elindult. A skálázhatóság képessége lehetővé teszi a Boxy számára, hogy a meglévő kis és nagy ügyfelek mellett nagy multi szereplők logisztikai igényeit is kiszolgálja úgy, hogy például külön raktárat épít az igényeknek megfelelően.

A cég saját kiszállító flottával is rendelkezik, jelenleg Budapestet és az agglomerációt kiszolgálva. A Boxy-nál abban hisznek, hogy a profi szolgáltatások igénybevétele nem csak a nagy szereplők kiváltsága, éppen ezért van nagy jelentősége annak, hogy például már havi 100 rendeléssel dolgozó, vagy akár induló webáruházat is tudnak fogadni. A cég informatikai igazgatója, Kamuthy László elmondta, hogy

olyan technológiát biztosítunk fulfillment központunkban, amely eddig csak a világ legnagyobb e-kereskedelmi cégei számára volt elérhető, az automatizált goods-to-person rendszertől kezdve a robotizált szortirozó megoldáson át az integrált szoftveres irányító platformig”.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Ipar

Átalakuló technológiai felsővezetés: a GenAI és az együttműködés a siker új kulcsa

Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása felgyorsul, a technológiai felsővezetés (tech C-suite) új készségekre tesz szert, növeli befolyását és egységes megközelítést alkalmaz az üzleti transzformáció során.

A Deloitte friss felmérése, a „Deloitte Tech Exec Survey”, rávilágít, hogy a technológiai vezetők szerepe átalakul, miközben a generatív AI (GenAI) és a funkciók közötti szoros együttműködés kulcsfontosságúvá válik a sikeres üzleti átalakulásokhoz.

A technológiai felsővezetés folyamatosan fejlődik és a prioritások átalakulnak

A vállalatok gyors tempóban haladnak a technológiavezérelt üzleti modellek felé, ami a technológiai felsővezetés folyamatos átalakulását eredményezi. A felmérés szerint a megkérdezett szervezetek felénél négy vagy annál több technológiai felsővezető dolgozik, ami jelzi a technológia széleskörű és növekvő befolyását az üzleti életben. A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében.

Bár a technológiai C-suite vezetők mintegy negyede (26%) kihívásnak tartja a felelősségi körök egyértelmű meghatározását, derül ki a Deloitte Tech Exec felméréséből, a válaszadók sajátos prioritásokat jelöltek meg az elkövetkező évre, amelyek a speciális szerepükhöz kapcsolódnak:

  • CIO (Chief Information Officer): Az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.
  • CTO (Chief Technology Officer): Olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.
  • CDAO (Chief Data and Analytics Officer): Adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.
  • CISO (Chief Information Security Officer): A biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.

A technológiai vezetők szerint a szervezetek idei legfontosabb prioritásai a következők:

  • A biztonsági, adatvédelmi és reziliencia-képességek erősítése (36%)
  • Az operatív és/vagy termelési költségek csökkentése, vagy hasonló költségek mellett az érték növelése (35%)
  • Új piacokra, szegmensekbe vagy földrajzi területekre való terjeszkedés (32%)
  • A végfelhasználók vonzása, megtartása és elkötelezése (32%)

„A technológia, az AI és az adatok új távlatokat nyitnak meg a modern vállalatok előtt, de kulcsfontosságú, hogy ezek bevezetését az üzleti célok vezéreljék. A technológiai vezetők most példátlan lehetőséggel rendelkeznek, hogy a technológia, az AI és az adatok tudatos alkalmazásával hosszú távú hatást és versenyelőnyt teremtsenek. Ez a C-suite tagjainak szoros együttműködésén múlik, egy közös jövőkép mentén, amelyben a technológia a növekedés és az érték mozgatórugója.”

— mondta Takács István, a Deloitte Magyarország AI, adat- és reporttranszformációért felelős szenior menedzsere.

A GenAI által generált létszámnövekedés, a képzettségi hiányok és az együttműködés szerepe

A tehetséghiány és a képzettségi hiányok továbbra is a legfőbb akadályok közé tartoznak, amelyek befolyásolhatják a technológiai vezetők céljaik elérését. Különösen a generatív AI-hoz kapcsolódó képességek hiánya jelent komoly kihívást, mivel a technológiai vezetők 45%-a szerint ezek a legégetőbben szükséges kompetenciák szervezeteiken belül.

Annak ellenére, hogy a GenAI felvetette a jövőbeli munkaerővel kapcsolatos kérdéseket, a felmérésben részt vevő technológiai vezetők közel 70%-a számolt be arról, hogy a GenAI közvetlen válaszaként növelni fogja a technológiai funkciójuk létszámát Ez is jelzi, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a csapatokat.

A vezetők úgy vélik, hogy az AI a következő két évben kulcsfontosságú, keresett készségeket fog erősíteni, nevezetesen a kiberbiztonságot (56%), a felhő-orkesztálást (47%) és az adat tudományt/analitikát (39%). Az AI potenciáljával bizonyos képességek hatékonyabbá válnak, így a technológiai vezetők idejüket és figyelmüket stratégiai üzleti kezdeményezésekre fordíthatják. Bár a válaszadók szerint a GenAI készségek hiánya kihívásokat jelenthet, a többség (81%) úgy véli, hogy a GenAI jelentősen javítani fogja a technológiai tehetség toborzási erőfeszítéseit, lehetővé téve a létfontosságú létszámszükségletek kielégítését.

A felmérés eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a technológiai C-suite-nak együtt kell működnie, miközben ki kell használnia egyedi szakterületeit, hogy technológiavezérelt üzleti transzformációt érjen el.

Ahhoz, hogy az elkövetkező 18 hónapban sikeresek legyenek, a technológiai vezetők szerint három területre kell összpontosítaniuk:

  • Kapcsolatfelvétel az első vonalbeli dolgozókkal és a középszintű vezetőkkel, hogy megértsék kihívásaikat és prioritásaikat (42%).
  • A technológiai vezetők koordinálása és összehangolása a technológiai stratégia közös kidolgozásához (36%).
  • A technológia értékének mérése és üzleti szempontból történő megfogalmazása (36%).

 „A technológiai felsővezetők továbbra is jelentős elvárásváltozásokkal néznek szembe önmaguk és csapataik tekintetében. A CIO, a technológiai C-suite többi tagjával együtt, integráló szerepet tölt be az üzleti stratégia, a tehetség és az innováció terén. Miközben arra törekszenek, hogy értéket teremtsenek, összehangolják a különböző funkciók csapatait, és átvezessék szervezeteiket a gyors változásokon. A jövő sikere a tehetséggondozás, az operatív modellek, a munkamódszerek és a szolgáltatásnyújtás újragondolásának képességében rejlik.”

— tette hozzá Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

A mai gyorsan változó üzleti környezetben a technológiai felsővezetés kulcsfontosságú szereplővé vált a vállalatok sikerében. Az AI, különösen a GenAI térnyerése, nemcsak új képességeket és hatékonyságot hoz magával, hanem átformálja a munkaerőpiacot is, hangsúlyozva a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség fontosságát. Az együttműködés és a holisztikus megközelítés a technológiai stratégiában elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok ne csak túléljenek, hanem virágozzanak is a digitális korban, biztosítva a hosszú távú növekedést és a piaci versenyelőnyt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Környezetbarát rombolás

A Siemens, a Volvo és a Metzner összefogásával új korszak nyílik a zöld építőiparban.

Erlangen városában a Siemens egy olyan építési projektet indított el, amely nemcsak Németországban, hanem világszerte mérföldkőnek számít: az első ipari léptékű, teljesen elektromos bontás valósult meg kibocsátásmentes módon. A Siemens új Technológiai Campusának kivitelezése során a bontási fázis már a fenntarthatóság elveit követte, elektromos munkagépekkel, újrahasznosított anyagokkal és digitális tervezéssel.

High-tech beruházás zéró emisszióval

A Siemens 500 millió eurós beruházással fejleszt kutatási és gyártási központot Erlangenben, ahol egy 200 000 m²-es zéróemissziós campus épül. A telephely célja, hogy a technológiai vállalat ipari metaverzummal kapcsolatos munkáinak globális központjává váljon. A fejlesztés digitális ikerrel, klímasemleges energiaellátással és fenntartható épületautomatizálással valósul meg.

Elektromos bontás: technológia a környezetvédelem szolgálatában

A bontási munkálatokat a Siemens Real Estate, a Metzner Recycling és a Volvo Construction Equipment közösen valósította meg. A folyamat során két épületet bontottak le, összesen 3 300 m² alapterületen, közel 25 000 m³ térfogattal. A keletkezett 12 800 tonna anyagot szinte teljes egészében újrahasznosították, ezek a helyszínen szolgálnak alapanyagként az új építkezés során.

A hasznosítás mértéke elérte a 96 százalékot: a törmelékek például útalapként, betonhoz keverve vagy újrafeldolgozott álpadlóként nyernek új életet.

„2030-ra klímasemlegessé szeretnénk válni. Ez a projekt lehetőséget adott arra, hogy a bontás során is csökkentsük a CO₂-kibocsátást”

– mondta Daniel Bechmann, a Siemens építésvezetője.

A bontás új szabványa

A teljes munkafolyamat – az épületek belső bontásától a végső elszállításig – elektromos gépekkel történt. A projektben a Volvo haszonjárműveit használták, amelyek a bontási, anyagmozgatási, rakodási és zúzási feladatokat segítették. A lebontott építőanyagokat helyben dolgozták fel, így szinte teljesen elkerülték a külső szállítást, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomot.

A projekt megvalósításához többek között a Husqvarna Construction robotizált bontási megoldásokkal és pormentesítéssel, az erlangeni városi közművek és más szolgáltatók pedig a háttér-infrastruktúra biztosításával járultak hozzá.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Értékmegőrzés és kortárs tartalom – Készül a Magyar Építészeti Múzeum és Központ

Az építészeti újrahasznosítás jegyében valósul meg a Magyar Építészeti Múzeum és Központ a Városligeti Fasor és a Bajza utca által határolt tömbben.

A munkák során az új főépület mellett két századfordulós műemléki épület és két zártsorú irodaház újul meg, valamint egy mindenki számára nyitott városi közpark is létrejön. A megvalósítás egyedi projektszervezéssel zajlik: a BIVAK és a Tér és Forma Szeged Építéstervező alkotó építészei mellett a CPM Kft. fogja össze a generál feladatokat és készítette el a műszaki dokumentációt, melynek BIM támogatását a DANU Mérnökiroda szakemberei végezték.

A megvalósuló, közel 27 500 m2 hasznos alapterületű épületkomplexum 2100 m2 kiállítóteret, 550 m2 konferencia termet és több mint 2000 m2 korszerű raktár területet foglal magába. A múzeum és dokumentumtár műtárgyai korszerű gépészeti rendszerekkel klimatizált és védett terekbe kerülnek, amelyekben hosszú távon is megoldott a gyarapodó állományok kezelése és digitalizálása. A főépület ikonikus tetőzetét 114712 darab cserép fedi majd 65 különböző színárnyalatban. Az új közpark 107 darab újonnan telepített fával, tematikus játszótérrel, vízjátékkal és vendéglátó egységekkel fogadja a látogatókat.

„A tér élménye meghatározó elem a fejlesztésben. Mindez nemcsak az új főépület egyedi fogadóterét és belső tereit jelenti, hanem a tervezett térszimulációs installációt is, ahol a látogatók megtapasztalhatják a belső terek hangulatát, érzetét meghatározó arányokat 360 fokos vetítéssel és ténylegesen megmozduló mennyezettel és falakkal”

– emeli ki Détári György DLA, a CPM társtulajdonosa és vezető tervezője.

Az épület alkotó udvara a valós méretű modellépítésen túl vetítési helyszínként is szolgálja a múzeumot akár 300 fő befogadóképességgel. „Egy korszerű múzeumban a kiállítás nemcsak a vitrinekbe helyezett statikus tárgyakról szól, hanem bekerülnek interaktív, audiovizuális élményelemek, illetve időszaki kiállítások is, amelyek flexibilis tereket igényelnek. Ahhoz, hogy ezek a lehető legjobb látogatói élményt nyújtsák, elengedhetetlen a háromdimenziós modellek által nyújtott betekintés a tervezett épületek tereibe” – emeli ki Erős Tamás, a DANU BIM szolgáltatásokért felelős partnere.

A Magyar Építészeti Múzeum és Központ tervei az értékmegőrzés és a jövőbe mutató szemlélet jegyében készültek. A múzeum építészeti koncepciójának létrehozásakor kiemelt szempont volt, hogy méltó módon képviselje a hazai építészet múltját, jelenét és jövőjét. Fontos szakmai üzenet az építészeti újrahasznosítás, a felszín feletti építés 75 %-a meglévő értékek megtartásával és újrafunkcionálásával valósul meg, az új főépület a pedig a kortárs építészeti gondolkodást képviselve illeszkedik a meglévő épületek közé. Egy ennyire komplex, sokszereplős projektnél a BIM-alapú tervezés kulcsfontosságú, a kiállítás tervezők, az épület tervezők és a megrendelő közötti kommunikációt és döntéshozatalt is segíti. A BIM modellekre építve biztosítja a tervek magas minőségét, és azt, hogy valóban az elképzelt épület valósuljon meg.

Érdekesség, hogy a bilbaói Guggenheim Múzeum úttörő szerepet játszott a virtuális épületmodellezésben, ez volt a világon az első nagy volumenű projekt, aminél Farnk Gehry és csapata a fejlett CATIA háromdimenziós modellező szoftvert használta, hogy segítségül hívja a BIM-et. A művészi kifejezésmód és a történeti jelleg miatt azonban sok szakember múzeumi és művészeti funkciójú épületek tervezése során még mindig kerüli a BIM-et, ami pedig a korszerű múzeumi tervezés alapja. „A múzeumoknál az építészet, mint művészeti kifejezőeszköz jut jelentős szerephez, de olyan kiállítás-technológia kerülhet az épületbe, ami jelentős hely-, gépészeti- és egyéb igények megvalósítását teszik szükségessé. Ezekre oda kell figyelni a BIM feladatok kapcsán is. Mi ezt a folyamatot csapatmunkaként fogjuk fel, a végrehajtási terv az összes szakággal egyeztetve, velük egyetértésben történt. A digitális modellek segítségével egyszerre több száz dologra is rá tudunk mutatni a tervben.  Ennél a projektnél 213.527 modell elem készült, az utolsó időszakban 348 ütközést, problémás részletet találtunk, melyek így még a kivitelezési folyamat előtt korrigálva lettek” – folytatja Erős Tamás.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss