Egészség
A munka-magánélet egyensúly megteremtése lesz a versenyképes cégek ütőkártyája 2023-ban
A digitalizáció és a pandémia miatt teljesen összemosódtak a munkaidő és a szabadidő határai.
A hibrid munkavégzés, a home-office, illetve a digitális nomád lét elterjedésével egyre nehezebb feladata van azoknak a munkavállalóknak, akik szeretnék megtartani a munka és a magánélet közti egészséges egyensúlyt. Míg néhány évvel ezelőtt a kérdést meg lehetett oldani azzal, hogy az ember kikapcsolta a számítógépét vagy mobiltelefonját, a folyamatos digitális jelenlét miatt ma már ez nehezen elképzelhető. A laptopok és okostelefonok ott vannak velünk a szabadidő eltöltése közben is, ezekről filmezünk, rendelünk ételt, vásárolunk, játszunk, tartunk kapcsolatot a szeretteinkkel és a munkatársakkal. Egyre több felhasználónak vált kényelmetlenné, hogy munkahelye a digitális eszközein keresztül beszivárog a magánéletébe, vagy éppen fordítva. Erre a problémára jelent kézenfekvő megoldást a legújabb okoseszközökön már elérhető „Fókusz” üzemmód, ami a szakértő szerint az elkövetkező években a gyártók egyik kiemelt fejlesztési területe lesz.
A digitalizáció és a pandémia miatt teljesen összemosódtak a munkaidő és a szabadidő határai
Míg pár éve praktikus megoldásnak tűnt, hogy az ember egy identitást használt a böngészőjében vagy a levelezésében, ma már jellemzően csak bosszúságot okoz az, hogy a céges és privát digitális felületek összemosódnak és egyre nehezebb őket külön kezelni. A Fókusz alapvetően egy olyan funkció, ami segít a felhasználóknak szétválasztani a munkát és magánéletet a készülékeken belül. Ezzel a funkcióval több üzemmódot is létrehozhatunk, melyekben megadhatjuk, mikor és melyik alkalmazástól kapjunk jelzéseket, sőt, azt is meghatározhatjuk, hogy mely telefonkönyvünkben lévő számról fogadunk hívásokat. Az így létrehozott üzemmódokat pedig – a repülő módhoz hasonlóan -, egy gombnyomással állíthatjuk át az eszközeinken aszerint, hogy éppen milyen tevékenységet végzünk.
„A 2020-as évek új kihívása, hogy úrrá kell lennünk azon, hogy mindent online, számítógéppel vagy okostelefonnal végzünk, ezáltal minden keveredik. Ez az egyik legnagyobb stressz-faktor, hiszen folyamatosan egy űzöttség érzés van az emberekben. Nagyon nehéz úgy kikapcsolódni, hogy még este hétkor is jönnek az értesítések a céges email fiókról. Szerencsére az informatika is rájött erre és válaszként megszületett a Fókusz funkció, ami már megtalálható az újabb okostelefonokban és a Chrome böngészőben is.”
– mondta Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó Isolutions ügyvezetője.
Ez nemcsak a szabadidő stresszmentes eltöltésében, de a hatékony munkavégzés támogatásában is jelentős innováció. A Fókusz használatával például elkerülhető a fontos prezentáció közben képernyőre felugró „Merre jársz édes?” üzenet, mellyel párunk a hollétünk iránt érdeklődik, de kiküszöbölhető az is, hogy a közös baráti chatben elszabaduló mém áradat elterelje figyelmünket a határidős projekt befejezéséről.
A munkatársak sok esetben akaratukon kívül is megszegik a vállalatok adatkezelési szerződését
A home-office viszonylag rövid időn belül történő bevezetését kevés hazai vállalat tudta adatbiztonsági szempontból kellő körültekintéssel megoldani. A legtöbb cégnél ez a gyakorlat annyiban merült ki, hogy a munkatársak hazavitték az irodában használt számítógépeiket és otthonról folytatták a munkát. Azonban mivel megszűnt a közös bázis, a kollégák új, virtuális tereket nyitottak a kommunikációra. Sok vállalat külön Facebook vagy Viber csoportokat hozott létre a munkával kapcsolatos ügyek megbeszélésére, ezzel azonban több szempontból is veszélyes terepre tévedtek. Egyrészről a dolgozókat elkezdte frusztrálni az, hogy olyan platformon kapnak munkával kapcsolatos üzeneteket, ami eddig a magánélet színtere volt, másrészt a privát chat fiókokban fokozott veszélynek lettek kitéve az érzékeny vállalati adatok. Nem csoda, hogy az otthoni munka tömeges bevezetésével az elmúlt években eddig nem tapasztalt méreteket öltött a vállalati kibertámadások száma, amik a legnagyobb szervezeteket se kímélték.
„Nagyon rossz irány volt, mikor a home-office bevezetésével a cégek munkatársai elkezdtek Messenger-en és Viber-en üzenni egymásnak, hiszen ezek nem vállalati rendszerek. A bizalmas céges adatokat, fényképeket, jelszavakat a magánrendszerekből a legkönnyebb elhagyni. Ezzel pedig akaratukon kívül is szerződésszegést követhetnek el a munkavállalók. Ha egy szervezet úgy dönt, hogy szeretne egy céges csevegőt, annak nincs akadálya, a vállalati fiókról létrehozott Google Chat például egy nagyon jó és biztonságos megoldás lehet.”
– fejtette ki Juhász Viktor.
A fizetésnél is fontosabb szemponttá válik a munka-magánélet egyensúly kialakítása
A szakértő szerint a vállalatok versenyképességét már az elmúlt két évben is nagyban befolyásolta az, hogy mekkora szabadságot adnak a munkavállalóiknak. A következő évek trendjei pedig egyértelműen afelé mutatnak, hogy ki kell alakulnia a munkáltatók részéről egyfajta rugalmasságnak az időgazdálkodás terén. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók produktivitását a munkával eltöltött idő helyett el kell kezdeni a teljesítményükben mérni, függetlenül attól, mennyi időt vett igénybe a feladatuk elvégzése. Ez a szempont sok munkavállaló számára a fizetés előtt álló prioritás, így az új szemléletmód nemcsak a kollégák megtartásában, de az értékes munkaerő bevonzásában is segíthet a vállalatoknak. A képlet pedig fordítva is igaz, ugyanis a cégek szemében is az a munkavállaló fog nagyobb értéket képviselni, aki önállóan is képes hatékonyan beosztani a munkaidejét.
„Azt gondolom, hogy a Fókusz mód megjelenése valami egészen újnak az alapja, ami a későbbiekben pozitív változást hozhat az emberek mentális egészségében is. Ez egy olyan alkalmazás, aminek segítségével készülékeken belül szétválaszthatóvá válik a munka és a magánélet, mert a home-office megjelenésével a legtöbb ember életritmusa nagyon felborult. Nem beszélve arról, hogy a céges adatok privát rendszerekben való megosztása és tárolása mennyire veszélyes a vállalatok adatbiztonsága szempontjából.”
– vélekedett Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.
Aki felhőrendszereket használ, annak nem fog problémát okozni a Fókusz mód alkalmazása
A felhő egy olyan infrastruktúra, ami lehetővé teszi a különböző fiókok és identitások egy helyen történő használatát, így a Fókusz mód bevezetését illetően azok vannak előnyben, akik már most is felhőrendszerekben élnek. Mivel ez egy nagyon friss innováció, így a szakértő elsősorban egyéni szinten látja a szélesebb elterjedését, ám fontosnak tartja, hogy a cégek is felkészüljenek a szervezeti szintű bevezetésére. Ebbe azonban semmiképpen nem szabad egyedül belefogniuk a vállalatoknak, hiszen a fiókok és jelszavak szétválasztása szakértelem hiányában sok bonyodalmat okozhat a céges rendszerekben. A legjobb, ha a szervezetek olyan IT szolgáltatót keresnek, akik ebben is a segítségükre lehetnek.
„Ha a vállalatok hatékonyságra szeretnék tanítani a munkavállalóikat, akkor nem úgy vezetik be a Fókuszt, hogy kötelezővé teszik, hanem olyan képzésekre küldik a dolgozóikat, ahol el tudják sajátítani a használatát. A munkavállalók pedig látni fogják, hogy ez egy nagyon jó dolog és anélkül kezdik alkalmazni, hogy kényszerítve lennének rá. Hiszen a Fókusz segítségével jobbá válik az életminőségük.”
– érvelt Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője, majd folytatta:
„Ez egy olyan innováció, ami most indult és a következő években még rengeteg változáson fog keresztülmenni. Egy azonban biztos: ez a trend egyre komplexebb és mélyebb lesz, amihez a versenyképes cégek alkalmazkodni fognak.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
A puffadás nem normális állapot – különösen nyáron érdemes odafigyelni rá
A nyári időszak több okból is kedvezhet az emésztőrendszeri panaszoknak. Gyakrabban fogyasztunk fagylaltot, cukros italokat, alkoholt, több nyers zöldséget és gyümölcsöt, miközben a folyadékbevitel és a napi rutin is megváltozik.
A hőség önmagában is lassíthatja az emésztést, ezért ilyenkor sokaknál jelentkezik fokozott teltségérzet vagy puffadás. Dr. Hámori Lillával, biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk a puffadásról, melyről sokan azt gondolják, hogy természetes folyamat.
,,Az alkalmi puffadás előfordulhat bárkinél, de ha rendszeresen visszatér, fájdalommal, fokozott gázképződéssel vagy hasi feszüléssel jár, akkor érdemes utánajárni az okának”
– mondja a szakértő.
,,A puffadás egy tünet, amely mögött nagyon sokféle eltérés állhat – az étrendi hibáktól kezdve az ételintoleranciákon, a bélflóra egyensúlyának felborulásán és a stresszen át egészen hormonális vagy emésztőrendszeri betegségekig”
– teszi hozzá.
Az első lépés tehát mindig az okok felderítése. Emellett néhány egyszerű szokás is sokat segíthet:
- lassabb étkezés és alapos rágás,
- megfelelő folyadékbevitel,
- a cukros üdítők és szénsavas italok mérséklése,
- rendszeres séta étkezések után,
- az egyéni érzékenységet kiváltó élelmiszerek felismerése,
- valamint a bélmikrobiom támogatása rostokban gazdag, változatos étrenddel.
A szakértő azt is elárulja, hogy nem mindenkinél ugyanaz az élelmiszer okoz panaszt, ezért a személyre szabott megközelítés kiemelten fontos.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
,,Ha a puffadás hetek óta fennáll, rendszeresen visszatér, jelentősen rontja az életminőséget, vagy más tünetek – például hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, indokolatlan fogyás vagy vérszegénység – is társulnak hozzá, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. A cél nem a tünetek elfedése, hanem a kiváltó ok megtalálása.”
Dr. Hámori Lilla elmondja, hogy a konzultáció során nem csupán azt vizsgála meg, hogy mit eszik valaki, hanem azt is, hogyan működik az emésztése, milyen életmódbeli tényezők befolyásolják a panaszait, illetve szükség lehet-e további kivizsgálásra.
,,A legtöbb esetben apró, de jól célzott változtatásokkal jelentős javulás érhető el.”
–teszi hozzá a szakértő.

Dr. Hámori Lilla
Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), fitoterapeutaként és táplálkozási, valamint életmód-tanácsadóként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Kiemelt szakterülete az emésztőrendszer egészsége, a bélmikrobiom támogatása, a hormonális egyensúly és a női egészség. Célja, hogy a tünetek mögött meghúzódó okokat feltárva, személyre szabott, hosszú távon is fenntartható megoldásokat nyújtson a hozzá fordulóknak. További információk itt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
A magyarok közel fele elrejti valódi érzéseit: az érzelmi álarcok mögött mélyül a társas magány
A magyarok jelentős része nap mint nap megéli a „társas magányt” , miközben közel 45%-uk úgy érzi, el kell rejtenie valódi érzéseit a külvilág elől. A bizalmatlanság erősödése és az őszinte beszélgetések hiánya tovább mélyíti az érzelmi elszigeteltséget.
A Hedepy online mentális egészségügyi platform friss, reprezentatív kutatása a bizalmatlanság és az elszigeteltség mélyebb okait kereste.
A Forecast Marketingkutató Kft. segítségével végzett országos, a 18-65 éves lakosságra reprezentatív kutatás rávilágít: az érzelmi bezárkózás nemektől független társadalmi jelenség. A Hedepy célja, hogy a technológia és a szakmai támogatás összekapcsolásával lebontsa ezeket a belső falakat, és széles körben elérhetővé tegye a pszichológiai segítséget.
Érzelmi álarcok: Miért félünk kimutatni, amit érzünk?
Az adatok szerint a magyarok közel 45%-a érzi úgy, hogy a mindennapokban el kell rejtenie valódi érzéseit mások elől. A kutatás rávilágított, hogy a férfiak 44,5%-a és a nők 44,8%-a egyaránt „maszkot” visel a társas érintkezések során. Különösen figyelemre méltó, hogy közel 8% érzi úgy: szinte soha nem mutathatja meg valódi önmagát. „Az érzelmek ilyen szintű visszatartása hosszú távon komoly mentális terhet jelent. A ‘maszkviselés’ gyakran egyfajta túlélési stratégia a bizalmatlan környezetben, de a valódi kapcsolódást éppen ez teszi lehetetlenné. A gyógyuláshoz az első lépés egy olyan biztonságos, ítélkezésmentes közeg, ahol az álarcok levehetők – ebben nyújt professzionális támogatást a terápia” – mutat rá Temesvári Eszter pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere.
Bizalmi deficit: miért nehezebb ma hinni másoknak?
Az érzelmi elszigeteltség és a maszkviselés mögött egy mélyebb, strukturális probléma is meghúzódik: annak az érzése, hogy nehéz másokat a bizalmunkba engedni. A kutatás adatai szerint a válaszadók több mint 40%-a határozottan nehezebben szavaz bizalmat másoknak, mint korábban: a megkérdezettek közel negyede (24,6%) teljes mértékben úgy érzi, ma nehezebb megbízni az emberekben. Ha ehhez hozzáadjuk a bizonytalanok táborát, látható, hogy a társadalom jelentős részét érinti ez a probléma. Ez a bizalmi deficit sokszor felerősíti a belső magányt. „Amikor a bizalom alapjaiban rendül meg, az egyén bezárkózik” – teszi hozzá Temesvári Eszter.
Értő figyelem: Az őszinte beszélgetések hiánya
A kutatás rávilágított egy másik fontos pontra: bár az emberek többsége vágyik az értő figyelemre, a mindennapokban sokak számára elérhetetlen a valódi megnyílás lehetősége. A válaszadók több mint egyötöde (22,8%) vallotta be, hogy soha vagy csak ritkán jut el mély, őszinte beszélgetésig a környezetében. Ez a szám különösen aggasztó annak tükrében, hogy az érzelmek feldolgozáshoz elengedhetetlen azok kimondása. Bár a magány intenzíven jelen van, a kutatás pozitív változásokat is jelez: a 18-30 évesek 68,3%-a szerint a terápiára járás ma már teljesen természetes dolog. Ebben a generációban minden hatodik fiatal (16,4%) már tervezi is, hogy szakember segítségét kéri.
Személyre szabott segítség és a „JÓL VAGY?” pad
A Hedepy küldetése, hogy technológia-alapú illesztési rendszerével segítsen megtalálni a több mint 200 pszichológus közül azt, aki leginkább passzol a kliens egyéni szükségleteihez. A várólisták nélküli, akár másnapra foglalható online vagy személyes konzultációk célja, hogy a segítség akkor érkezzen, amikor a legnagyobb szükség van rá.
A platform kezdeményezésére az Erzsébet téri Akvárium Klub teraszán kihelyezett „JÓL VAGY?” pad az elmúlt hetekben az őszinteség szigetévé vált. Az installáció felületén hagyott névtelen üzenetek is igazolják: óriási az igény a valódi megnyílásra. A pad nem csupán egy köztéri alkotás, hanem egy fizikai tér, ahol az „érzelmi álarcok” helyett a valódi megélések kerülhetnek a középpontba.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Magzatkárósítóként besorolt oldószert találtak helyi civilek a Greenpeace-szel a komáromi ipari park víztározójában
Az “ÉBRESZTŐ KOMÁROM!” civil csoport számolt be arról, hogy a komáromi ipari park területén található esővízgyűjtő tóban – melyből vizet eresztenek a Dunába – több nagytestű hal pusztult el. Emiatt a civil csoport tagjai mintát vettek a tó vizéből és a Greenpeace segítségével akkreditált laboratóriumban vizsgáltatták be azt.
A vizsgálat során az akkumulátorgyártás során használt oldószert, N-Metil-pirrolidont (NMP-t) találtak a mintákban. Az ipari park területén található többek között a JWH NMP-feldolgozó üzeme, az Enchem Hungary Kft. elektrolitgyára, illetve az SK On és az SK Battery akkumulátorgyárak, melyekről korábban is jelentek meg olyan információk, melyek szerint működésük a dolgozókra is a környezetre is veszélyes lehet.
Az “ÉBRESZTŐ KOMÁROM!” civil csoport tagjai június elején keresték meg a Greenpeace-t amiatt, hogy a komáromi ipari park víztározójában körülbelül egy tucat nagytestű haltetemet láttak a vízfelszínen és a nádas mellett. A helyiek elmondása szerint ha a tó megtelik, innen a Dunába emelik át a vizet. A szokatlan jelenség miatt június 8-án mintát vettek a víztározóból, majd ezt a mintát többféle anyagra bevizsgáltatták. A vizsgálati jegyzőköny szerint a mintában 5 mg/l nagyságban találtak NMP-t (1), amely anyagot hazánkban leggyakrabban az akkumulátorgyártás során használnak.
Korábban pont a Greenpeace bejelentéseit követően csökkentette le a hatóság – a zöld szervezet szerint szabálytalanul engedélyezett – 150 mg/m3-es levegőbe való kibocsátási határértékét 1mg/m3-re a komáromi SK akkumulátorgyárakból. A szervezet szerint a jelenlegi szabályozás hiányosságát mutatja, hogy az NMP-nek nincs vizekre (sem felszíni, sem felszín alattiakra) vonatkoztatható határértéke.
A Greenpeace hangsúlyozza, hogy nem zárható ki, hogy más oldószerek is kerülhettek a vízgyűjtőbe, melyekre vizsgálatuk ez alkalommal nem terjedt ki. A mostani mintavételben az NMP mellett vizsgált fluorid, szerves karbonátok, illetve kobalt, lítium, nikkel szintje nem haladta meg a határértéket. Annak kiderítése, hogy az NMP valamelyik akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemből kerülhetett-e a környezetbe, a hatóságok feladata. A Greenpeace ezért bejelentést tett az esetről és kéri az eset kivizsgálását Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivataltól.
Emlékezhetünk, korábban a gödi Samsung-gyárról derült ki, hogy 88 tonna NMP-t bocsátott ki a gödiek levegőjébe, illetve a Greenpeace mért ki ugyanezen üzem mellett a termőföldre kiömlött szennyvízben NMP-t. A komáromi SK akkugyár pedig húsz határozatot kapott az elmúlt két évben a hatóságtól, mert a cég mulasztásai súlyos balesetekhez vezettek, jelentős részük emberi életeket is veszélyeztetett.
Legutóbb a Greenpeace márciusban vett mintát Komáromban, akkor a helyi lakosok kútjaiban a szervezet nem talált NMP-t. Az erről, illetve az ezzel egy időben zajló gödi és tárnoki mintavételeikről szóló beszámolójukat több szerkesztőség és a korábbi szennyezéses ügyekért akkor politikai felelősséggel tartozó, jelenleg már ellenzéki politikusok is kiforgatták. A Greenpeace az első pillanattól kezdve élesen visszautasította, hogy szakmai méréseit bárki manipulatív módon, a környezet- és egészségvédelmi célokkal szemben használja fel.
Ennek ellenére több mint 110 olyan újságcikk, influencer videó, televízió- vagy rádió interjú született, amelyben a Greenpeace szakmai méréseivel kapcsolatban valótlanságokat állítottak. Ezek közül a szervezet – jogi mérlegelés után – 28 esetben jutott arra, hogy helyreigazítási kérelmeket nyújt be, vagy ha kell, a bíróságon védi meg az igazát. A Greenpeace szerint erre azért volt szükség, mert mérési eredményeik kiforgatása alkalmas lehet a közbizalom megrendítésére az esetleges későbbi vizsgálatok vagy nyilvánosságra kerülő információk hitelességében, ezt a felelőtlen és megtévesztő fellépést a Greenpeace határozottan visszautasítja.
A Greenpeace felszólítására egy kivétellel az összes érintett lap helyreigazításokat tett közzé, elismerve, hogy valótlanságokat állítottak a szervezet méréseiről. A helyreigazítási kérelmet egyedül nem végrehajtó Demokrata ellen pedig jogi eljárást is indítottak. A szervezet szerint ahhoz, hogy elkerülhessük a hasonló lejárató kampányokat, elengedhetetlenül szükség van a független hatóságok működésére, akik saját, hiteles méréseikkel tudják megerősíteni egyes szennyezések tényét, vagy szennyezések hiányában eloszlatni a lakosság nyugtalanságát.
“Ez a komáromi mérés is azt bizonyítja, hogy az akkumulátorüzemeknek folyamatos hatósági kontroll mellett kell működniük. Előfordulhat, hogy ugyanaz a gyár, amelyik pár hónappal ezelőtt nem bocsátott ki szennyező anyagokat, egy másik ellenőrzés idején megteszi ezt. A Tisza-kormány konkrét ígéreteket tett a szennyezések megfékezéséért. Ezért azt várjuk, hogy járjanak el a hatóságok és vizsgálják ki, hogyan kerülhetett NMP a komáromi víztározóba, illetve hogy került-e oda más szennyező anyag is”
– nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
1: A Greenpeace nem állítja, hogy ez okozta a halpusztulást, de más vegyszer is juthatott a víztározóba. Ezt csak teljes körű, hatósági vizsgálat tudja megállapítani.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Magzatkárósítóként besorolt oldószert találtak helyi civilek a Greenpeace-szel a komáromi ipari park víztározójában
-
Zöld2 hét ago
Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában
-
Mozgásban2 hét ago
Arrabona Racing Team: továbbfejlesztett autóval vág neki második elektromos szezonjának a Széchenyi István Egyetem csapata
-
Gazdaság2 hét ago
A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak
-
Ipar2 hét ago
3D nyomtatástól a késztermékig: miért vált kulcskérdéssé az utókezelés?
-
Gazdaság2 hét ago
A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat
-
Ipar2 hét ago
C-alkatrész menedzsment új szinten: reaktív működésből adatvezérelt irányítás
-
Mozgásban2 hét ago
Tízből négy magyar autós került útközben vészhelyzetbe az elmúlt évben





