Ipar

Az ötlet, amely megváltoztatja a térkövező szakmát szerte a világon

térkövezés

Szabadalmaztatás alatt álló magyar találmány jelentheti a megoldást a térburkolat-építő szakmában komoly gondot okozó munkaerőhiányra

A világ fejlettebb részén, így Magyarországon is, a fiatal generáció egyre ritkábban választ olyan szakmát, ami nehéz fizikai munkával jár, ráadásul alacsony presztízsű. A fiatalok ma már nem akarnak ácsnak, kőművesnek vagy tetőfedőnek menni, mert az „ciki”. Az építőipar ezért kifejezetten nehéz helyzetben van, a nyugati társadalmakban, hazánkat is beleértve, két megoldási mód látszik körvonalazódni: az egyik, hogy Keletről hoznak be munkaerőt, a másik pedig, hogy olyan technológiákat fejlesztenek ki, amik a munkát hatékonyabbá, olcsóbbá, gyorsabbá teszik. Ez utóbbira találtunk egy remek példát Magyarországon a térkövezés területén.

Mint minden mást, ezt a szakmát is utolérte a munkaerőhiány. Ennek következményei az egyre emelkedő kivitelezési árak, a csökkenő szakmai színvonal, és a gyakran akár 5-6 hónapos várakozási idő. Ezek a nehézségek ösztönözték az egyik hazai térkőgyártót, pontosabban annak névadó tulajdonosát, Barabás Árpádot arra, hogy az eredeti szakmájában, kőművesként korábban megszerzett tapasztalatait felhasználva megoldást keressen a problémára.

„A térkövezés folyamatának fő lépései a földmunka, az alap elkészítése, a szegélyépítés és a végén a térkő lerakása. Ebből a folyamatból a kerti szegély építése nagyjából a teljes időráfordítás 25-35%-át teszi ki, és ez az az idő, aminek egy részét meg lehet takarítani az új találmánynak köszönhetően. Természetesen nem én voltam az első az elmúlt ötven évben, aki rájött, hogy a szegélyezés idejét kellene megspórolni, de az eddigi próbálkozások nem voltak elég megbízhatóak. Tudni érdemes, hogy Magyarországon évente nagyságrendileg 10 millió m2 térkövet és 2-2,5 millió méter kerti szegélyt építenek be. Ehhez 10.000 ember munkája szükséges az év minden egyes munkanapján. Európában ez nagyságrendileg 1 milliárd m2 térkő, 200-250 millió méter kerti szegély és 1 millió szakember. Ennyi ember éves munkaidejének egyharmadát lehet megtakarítani az új Barabás Gyorsszegély használatával”

– foglalja össze Barabás Árpád.

A Barabás Gyorsszegély működési elve annyira újszerű, hogy minden olyan feltételnek megfelel, ami a magyar és a nemzetközi szabadalmaztatáshoz szükséges. Ez a folyamat 2021-ben el is indult, és a következő évben 157 országra lett kiterjesztve.

A feltaláló kitért arra is, hogy nemcsak időt, de a kertiszegély-építés teljes költségének nagyságrendileg a felét is meg lehet spórolni a Gyorsszegéllyel, nem beszélve annak egyéb műszaki előnyeiről. Például arról, hogy méterenként mindössze 1 kg, nem ég ki mellette a fű, és 90%-ban újrahasznosított anyagból készül.

„Kanada, Németország, Svédország, Anglia, Dubai legnevesebb térkőgyártói már tesztelik a Barabás Gyorsszegélyt, és a hazai piacon tavaly május óta több mint 25 ezer méter fogyott belőle. Figyelembe véve, hogy az elmúlt időszakban a promóció helyett még a fejlesztésre, tesztelésre helyeztük a hangsúlyt, ez kifejezetten jó eredmény.”

Mi, magyarok ahhoz szoktunk hozzá, hogy a világon minden új dolgot mi találunk ki, vagy legalábbis van hozzá valami közünk. Itt született a karburátor, a golyóstoll, a gyufa, de a Rubik-kocka is, hogy csak néhányat említsünk a legismertebbek közül. Ismerve a feltalálónak és a cégének, a Barabás Téglakőnek az előéletét, komoly esély van arra, hogy az előbbi lista hamarosan tovább bővül, és a magyar találékonyságnak újabb iskolapéldája lesz szerte a világon, mely nem mellesleg jelentős üzleti sikerrel is kecsegtet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss