Esztergomban bezöldült egy iskolatető. A legkorszerűbb technológiával épült zöldtető hűt, szigetel, energiát takarít meg, közösségi teret ad, és díjat is nyert. A projekt a fenntartható építészet impozáns példája.

Az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium, közismertebb nevén „Franka”, felújítása során az új tornacsarnok tetejére épített, 2200 négyzetméteres intenzív zöldtető nemcsak esztétikai szempontból lenyűgöző, hanem kivitelezési minőségében is kiemelkedő teljesítmény. Ezt ismeri el a 2025-ös Év Tetője Nívódíj, amelyet a vízszigetelési munkákért felelős Balogh Szig-Bád Kft. kapott meg.

Ez a zöldfelület nem csupán fenntarthatósági szempontból fontos, hanem közösségi funkciót is betölt az intézménybe járók számára. A parkosított felületen körbejárható sétány, virágkazetták, füvesített területek, termokőris ülőbútorok és egy háromlépcsős, szabadtéri színpad is helyet kapott.

„A zöldtető egyértelmű válasz a klímaváltozásra, különösen a városi hőszigethatás elleni küzdelemben. Az viszont, hogy egy ilyen rendszer hosszú távon is működőképes legyen, elsősorban a vízszigetelésen múlik – ez a zöldtetők Achilles-sarka. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a kivitelezéshez megbízható, gyökérálló, időtálló anyagokat használjanak. Büszkék vagyunk, hogy a Mapei megoldásaival jött létre ez a mestermunka”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Nem létezik okosabb és zöldebb megoldás

A zöldtetők előnyei egy hagyományos, kátránnyal fedett lapostetővel kontrasztban tűnnek ki a leginkább. A fekete kátránnyal szigetelt lapostetők hőcsapdaként viselkednek a forróságban: a sötét felület elnyeli a napsugárzást, amely hővé alakul, így a tető akár 70–80 °C-ra is felmelegedhet. A hő lefelé terjed az épületbe, különösen, ha a szigetelés nem megfelelő, és az így keletkező meleg bent is marad. Mivel a kátrány és a beton lassan hűl le, éjszaka sem csökken jelentősen a hőmérséklet, így a beltér fülledtté válik, megnő a hűtés energiaigénye, és hozzájárul a városi hőszigethatás kialakulásához – magyarázza Markovich Béla.

Ezzel szemben a zöldtető valóságos oázis. A tetőt borító növényzet és a termesztőközeg árnyékol, szigetel, és hőtárolóként is működik, csökkentve a nyári túlmelegedést és a téli hőveszteséget. Mindez nemcsak komfortosabb belső tereket, hanem alacsonyabb energiafogyasztást és rezsiköltséget is jelent. Egy átfogó amerikai kormányzati jelentés szerint egy középületre telepített zöldtető átlagosan 6,2 év alatt megtérül, miközben évente átlagosan 5,2 százalékos hozamot termel a tulajdonosának. Teljes élettartama alatt pedig a beruházás értékének több mint kétszeresét hozza vissza.

A zöldtetők funkcionálisan is sokat adnak a városi környezethez. Jelentősen csökkentik a csapadékvíz lefolyását, így tehermentesítik a túlterhelt csatornarendszereket – egy jól kialakított zöldtető akár 65 százalékkal is mérsékelheti a tetőről érkező víz mennyiségét. Emellett természetes módon hűtik a levegőt: a növényzet párologtatása érezhetően enyhíti a városi hőszigethatást. Ökológiai szempontból is előnyös megoldás, hiszen élőhelyet kínál beporzóknak és madaraknak, miközben védi a tetőszerkezetet az UV-sugárzástól és az időjárási szélsőségektől – így akár meg is duplázhatja annak élettartamát.

Árvíz a tetőn: így tesztelték a vízszigetelést

A zöldtetők egyik legnagyobb kihívása mindig is a vízszigetelés volt: az állandó nedvesség, a gyökérnyomás, a mechanikai terhelés és az időjárás együtt rendkívül komoly igénybevételt jelent. A projekt esetében ezt speciális vízszigetelési rétegrenddel, benne gyökérálló bitumenes lemezekkel valósították meg a Mapei szakértőinek segítségével.

„A zöldtető beázása nehezen javítható és költséges – biztosra kell menni. Ezért a vízszigetelés végső főpróbájaként egy árasztásos szivárgásvizsgálat során a frissen elkészült tetőfelületet szándékosan elárasztották vízzel. Aki ilyen próbát végez, az biztos lehet abban, hogy a felület hosszú távon is ellenáll az időjárásnak és a használatnak”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az eljárás lényege, hogy a víz hosszabb ideig, jellemzően 24–72 órán át áll a tetőn, miközben a szakemberek megfigyelték, megjelenik-e bárhol szivárgás, nedvesedés vagy egyéb rendellenesség. Ez a legmegbízhatóbb és legszigorúbb vizsgálati módszer, hiszen már a legapróbb hibákat is képes felfedni.

A vízszigetelést követően történt meg a hőszigetelés, extrudált polisztirolhab (XPS) lemezek fektetésével, amelyek ellenállnak a nedvességnek és a terhelésnek. Innen már a növényzet kialakítását végző cég folytatta tovább a rétegrend kialakítását.

Tegyen egy virtuális sétát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium díjazott zöldtetőjén a Mapei referencia-kisfilmjével: 

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A mesterséges intelligencia szolgáltatás áramigénye 2030-ra elérheti a globális összfogyasztás 3-4%-át is.

A mesterséges intelligencia (MI) szerverek áramigénye napjaink legdinamikusabban növekvő energiafogyasztási ágazatává teszik az MI fejlesztést és szolgáltatásokat, különösen a nagy nyelvi modellek (pl. GPT, Claude, Gemini) és más generatív MI rendszerek térnyerésének köszönhetően.

Jelenlegi áramigény egyetlen MI szerver-rendszer (OpenAI) 2024-es adataiból kiindulva úgy néz ki, hogy az OpenAI fejlesztése és adatokkal való folyamatos feltöltése 1-5 gigawattóra (GWh) áramot fogyaszt évente. Ezt nagyrészt a gyorsítókártyák áramfelvétele és a szerverrendszerek hűtése teszi ki. Az MI-szolgáltatások futtatása, az ún. inferencia (pl. csevegés, képgenerálás) szintén jelentős, több tíz–száz megawatt (MW), folyamatos terhelést jelent.

A fentiek alapján az OpenAI, a Microsoft Azure MI, a Google, vagy az Amazon regionális alközpontjai egyenként 100–500 MW-nyi beépített áramtermelő teljesítményt igényelnek, ezek pedig egyenként nagyerőműnyi áramtermelést.

Nem meglepő ezek után, hogy a globális MI-infrastruktúra (beleértve felhőszolgáltatókat) becsült áramtermelő kapacitásigénye 2024-ben elérte az 5 GW-ot. Összehasonlításképpen Magyarország csúcsidei áramfogyasztása 7,5 GW körül van.

Ez az áramigény növekedés szinte a semmiből jött pár év alatt, viszont nagyon is kézzelfogható és kalkulálható lesz a jövőben. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) becslése szerint 2030-ban a szükséges új áramtermelő kapacitások elérik a 100 GW-ot is, ami hússzoros növekedés lenne a 2024-es helyzethez képest.

Hogyan biztosítható ez a többlet áramigény úgy, hogy a klímavédelmi törekvések se sérüljenek?

A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2030-ra a világ teljes villamosenergia-felhasználásának akár 3–4%-át is elérheti a digitális infrastruktúra fogyasztása. Az MI-szektor gyors áramigény-növekedése miatt nem csak a termelő kapacitásokat kell növelni és fejleszteni, hanem a villamosenergia hálózatok teljesítőképességét és rezilienciáját is.

Bár az MI fejlesztők és szolgáltatók általában a klímavédelem és a zöldítés gazdasági élharcosai közé tartoznak, az MI szervereinek áramellátását kizárólagosan megújuló forrásból jelenleg nem lehet biztosítani, mert a nap- és a szélerőművek termelése időjárásfüggő, és a vízerőműveké is egyre inkább azzá válik. Az áramtermelés egyenetlenségeinek ellensúlyozására pedig nem elég az akkumulátor kapacitás, fosszilis forrásokat is igénybe kell venni.

Ezért napjaink legelterjedtebb megoldása a hálózati vegyes forrásból való ellátás. Az MI-szerverek többsége országos vagy régiós energiahálózatra csatlakozik, amely kevert forrásokból (fosszilis, nukleáris, megújuló) látja el őket árammal. Ez a legmegbízhatóbb megoldás, mivel folyamatos, skálázható és kiszámítható. Hátránya, hogy a szén-dioxid-kibocsátás az energia mix összetételétől függ.

Vannak olyan MI-szolgáltatók is, melyek demonstratív céllal saját naperőművet, szélerőművet vagy vízerőművet üzemeltetnek (pl. Google, Microsoft) az adatközpontjaik mellett. Őszintén szólva ez egy kicsit zöldre mosás ízű egyelőre, hiszen az időjárásfüggő áramtermelés kiegyensúlyozására legtöbbször hagyományos erőműveket kell igénybe venni.

Talán a legoptimálisabb megoldás a nukleáris energia alkalmazásában rejlik, hiszen így nullára redukálható az üvegházgáz kibocsátás és az áramtermelés is folyamatos és kiszámítható. Egyre több techcég vizsgálja a kisméretű moduláris reaktorok (Small Modular Reactors) alkalmazásának a lehetőségét az adatközpontjaik ellátására (Microsoft, Google-Alphabet, Amazon Web Services, Oracle). Sajnos azonban nem minden országban élvez többségi támogatást az atomenergia alkalmazása, így az ilyen esetekben a nukleáris projektek jelentős politikai kockázatokat hordoznának.

Van-e hatása az orosz-ukrán háborúnak és a szankcióknak az EU MI szektorára?

Egyrészt az orosz földgáz rendelkezésre állásának van jelentősége az MI adatközpontok áramellátása szempontjából, másrészt az oroszok kis moduláris reaktorokkal kapcsolatos tudásának és technológiáinak, hiszen ne felejtsük, hogy globálisan egyelőre csak az oroszoknak van működő SMR-e. Az orosz gáz szabad elérhetősége ellátásbiztonságot növelő-, valamint gáz és áramár csökkentő hatású lehetne. Ez pedig csökkenthetné az MI-szolgáltatók költségeit, ami egy alacsonyabb szolgáltatási díjat eredményezhetne. A 18. szankciós csomag árnyékában jelenleg nagyon magas az európai tőzsdei gázár. Az EU kereskedelmi gáztározóiba 35 eur/MWh áron folyik a betárolás, ami több, mint duplája a háború előttinek. El kehet képzelni, mi lesz majd az ára az ilyen áron betárolt gáznak az olyan országokban, ahol a lakosság is piaci árat fizet. De a földgáztüzelésű erőművek földgáz felhasználásán keresztül és amiatt, hogy a földgáz és az áram árazása hagyományosan ma is kapcsolt a piacokon, az áram ára is lényegesen magasabb lenne, ami sok minden más mellett az MI szolgáltatásokat is megdrágítaná.

Végezetül térjünk vissza a címben feltett kérdésre: kizöldíthető-e a jövő kulcstechnológiája az egyébként energiafaló MI szolgáltatás?

Ahogy az előzőekben tárgyaltuk, klímavédelmi és áram ellátásbiztonsági szempontból is az atomenergia, ezen belül is a kis moduláris reaktorok alkalmazása lenne a legmegfelelőbb az MI-szerverrendszerek ellátására. Később, a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez közeledve már a vegyes betáplálású hálózatoknak is dekarbonizáltá kell válniuk, tehát megfelelő kapacitások rendelkezésre állása esetén, akár simán a hálózatról is vételezhetnek majd teljesen zöld áramot az adatközpontok. Sőt, ha a dekarbonizálttá válik a villamosenergia rendszerek kiegyensúlyozása, és a rendszerszintű áramtárolás problematikája is megoldódik piacképes áron, akkor a nap- és a szélerőművek is megoldást jelenthetnek. A tervek és a stratégiák ezt a célt jelölik ki, remélhetőleg a megvalósítás is eszerint halad majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Elérhetővé vált a Schneider Electric ingyenes, online fenntarthatósági képzési programja, a „Sustainability School” legújabb modulja.

A harmadik fejezetben azt sajátíthatják el a vállalkozások, hogyan lehet az elektrifikáció és a digitalizáció révén előre lépni a dekarbonizációban és kihasználni a fenntarthatóságból származó versenyelőnyöket.

Újabb fejezetéhez érkezett a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat „Sustainability School” programja, amelynek célja, hogy a társaság értékesítési ökoszisztémájához tartozó partnereknek olyan hasznos tudást nyújtson, amivel vezető szerepet tölthetnek be a fenntarthatósági törekvések támogatásában. Azok a cégek, amelyek nem alkalmazkodnak az éghajlati kockázatokhoz, 2035-re az éves bevételük akár 7 százalékát is elveszíthetik. Ebben a helyzetben egyértelmű, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az üzleti szektor szereplői részéről, hogy kezeljék ezt a kihívást.

A „Sustainability School”, amely először 2023-ban vált elérhetővé a Schneider Electric partnerei számára, interaktív kurzusokat kínál, amelyek célja, hogy segítse a szervezeteket fenntarthatósági teljesítményük javításában. A három részből álló program a kulcsfontosságú fenntarthatósági témákról szóló, hozzáférhető, megvalósítható képzések iránti növekvő igényt elégíti ki. A már elérhető 1. és 2. fejezet a fenntarthatóság alapjait és azokat a lépéseket tárgyalja, amelyeket a vállalatok a szén-dioxid-mentesítési stratégia kialakításához és végrehajtásához megtehetnek.

A „Sustainability School” 3. fejezete arra összpontosít, hogy a napi gyakorlatban jól hasznosítható tudást adjon át, bemutassa a vállalkozásoknak, hogyan képesek dekarbonizálni tevékenységüket a villamosítás és a digitalizáció révén és felszabadítani a fenntarthatóságból származó potenciális versenyelőnyöket. A program testreszabott terveket ismertet a kulcsfontosságú ágazatok számára. Így például az energia- és ingatlanszektor kapcsán a program különböző stratégiákat vázol a beépített CO2-kibocsátás korlátozására. A képzési anyagok között az energiafelhasználás és a kibocsátások automatikus mérésére, nyomon követésére és csökkentésére szolgáló eszközök bemutatása mellett a közlekedés villamosítására, az épületmenedzsment-rendszerekre és az elektromos infrastruktúra korszerűsítésére, valamint a megújuló energiaforrások helyben történő felhasználására vonatkozó ismeretek is helyet kaptak. Az információs technológia (IT) kapcsán a képzési anyag bemutatja, hogyan lehet a digitalizációt hasznosítani a fenntarthatósági adatok gyűjtésére, illetve hogyan tudják a szervezetek innovatív technológiai megoldások révén előmozdítani a dekarbonizációs törekvéseiket. Az ipari automatizációval foglalkozók számára pedig többek között a fejlett motorvezérlő platformok, illetve a fenntarthatósági szempontok alapján tervezett rendszer-architektúrák bemutatásával nyújt hasznos segítséget a képzés.

„Büszke vagyok arra, hogy elindíthatjuk a „Sustainability School” következő fejezetét, amely egy nagyon fontos mérföldkő. Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy partnereinket és ügyfeleinket támogassuk fenntarthatósági törekvéseikben, és ez az új fejezet olyan tudást és eszközt ad nekik, amellyel elérhetik a fenntarthatóságot saját szervezetüknél és ügyfeleiknél”

– mondta el Sorouch Kheradmand, a Schneider Electric „Partner Sustainability” területért felelős vezetője.

„Ahogy a világ egyre inkább a digitalizáció és elektrifikáció felé mozdul el, partneri ökoszisztémánk egyedülállóan jó pozícióban van ahhoz, hogy kezelni tudja napjaink energetikai kihívásait. Minden vállalkozás fontos szerepet játszik az energetikai átmenetben. Célunk, hogy segítsük őket abban, hogy ötvözve a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot valódi versenyelőnnyé váljon számukra ez a törekvés és így megállják helyüket a gyorsan változó világban”

– tette hozzá Frederic Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!